2020.11.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/77


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2020/1690 IRÁNYMUTATÁSA

(2020. szeptember 25.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 iránymutatás módosításáról

(EKB/2020/45)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első francia bekezdésére, a 9.2., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkére, valamint 20. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egységes monetáris politika elérése magával vonja az eurorendszer által használandó eszközök, instrumentumok és eljárások meghatározását, annak érdekében, hogy e politika végrehajtása egységes módon történjen mindazon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

(2)

Az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatást (EKB/2014/60) (1) módosítani kell a monetáris politikai műveletek bizonyos vonatkozásaihoz kapcsolódó technikai és szerkesztési módosítások beiktatása érdekében.

(3)

Az eurorendszer fedezeti keretszabályozása általános összetettségének, az eurorendszer kockázati kitettségének és az elfogadhatóság értékelésével kapcsolatos operatív terheknek a csökkentése érdekében a továbbiakban már nem fogadhatók el az eurorendszernek nyújtott fedezetként a nem jogszabályon alapuló fedezett kötvények (vagyis a szerződéses fedezett kötvények). Ezért az eurorendszer fedezeti keretszabályozásában a fedezett kötvényekre vonatkozó fogalommeghatározásokat és rendelkezéseket módosítani kell annak érdekében, hogy az elfogadható fedezett kötvények típusai a jogszabályon alapuló fedezett kötvényekre és a multi cédulasra korlátozódjanak.

(4)

Az eurorendszer többlet tartalékállományok díjazására vonatkozó, az (EU) 2019/1743 európai központi banki határozatnak (EKB/2019/31) (2) megfelelően 2019. október 30. óta alkalmazandó kétszintű rendszerének figyelembevétele érdekében meg kell határozni, hogy melyik jogi keret alkalmazandó a kötelező tartalék, illetve a többlet tartalékállományok díjazására.

(5)

Az eurorendszer fedezeti keretszabályozása összetettségének további csökkentése érdekében, valamint figyelembe véve, hogy milyen korlátozott mértékben kerültek igénybevételre a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott vagy garantált olyan forgalomképes adósságinstrumentumok, amelyek vonatkozásában nem áll rendelkezésre megfelelő hitelminősítés, ezek – átmeneti időszakot követően – a továbbiakban már nem fogadhatók el az eurorendszernek nyújtott fedezetként.

(6)

A fenntartható finanszírozás területén megjelenő újabb pénzügyi innovációk figyelembevétele céljából az eurorendszer el kíván fogadni egyes olyan forgalomképes adósságinstrumentumokat, amelyek kamatszelvény-struktúrája előre meghatározott fenntarthatósági célkitűzések kibocsátó általi eléréséhez kapcsolódik.

(7)

Egyértelművé kell tenni, hogy az interpolált referencia-kamatlábakhoz kötött kamatszelvénnyel rendelkező eszközök csak bizonyos feltételek mellett fogadhatók el, és e feltételeket meg kell határozni.

(8)

A biztosítékkal fedezett forgalomképes eszközök eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként elfogadható kategóriáira vonatkozó következetes és átlátható megközelítés kialakítása érdekében az eszközfedezetű értékpapíroktól és a fedezett kötvényektől eltérő fedezett forgalomképes eszközök a továbbiakban már nem fogadhatók el az eurorendszernek nyújtott fedezetként.

(9)

Az eurorendszernek nyújtott fedezetként elfogadható eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó kölcsönszintű adatszolgáltatási követelményeket ki kell igazítani azon eszközfedezetű értékpapírok tekintetében, amelyekről az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően szolgáltatnak kölcsönszintű adatokat.

(10)

A hitelkövetelések eurorendszernek nyújtott fedezetként történő elfogadhatóságára, valamint a hitelkövetelésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó bizonyos rendelkezéseket módosítani kell a hitelkövetelésekkel kapcsolatos információk fedezeti keretszabályozás keretében fennálló elérhetőségének javítása, a hitelkövetelés fedezetként történő elfogadhatóságát meghatározó szabályok egyértelműségének növelése és az ilyen eszközökre vonatkozó ellenőrzési eljárás egyértelművé tétele érdekében.

(11)

A nagyobb átláthatóság, következetesség és jogbiztonság biztosítása érdekében pontosítani kell az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerében a külső hitelminősítő intézetekre (ECAI) vonatkozó általános elfogadási kritériumokat.

(12)

A valamely ügyfél vagy az azzal szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználására vonatkozó szabályokat egyszerűsíteni kell.

(13)

Az eurorendszer ügyfelekre vonatkozó keretszabályozása átláthatóságának növelése érdekében pontosítani kell a minimális szavatolótőke-követelményeknek meg nem felelő ügyfelekre vonatkozó türelmi időszak hosszával kapcsolatos részletszabályokat.

(14)

Az elfogadható eszközök eurorendszernek nyújtott fedezetként történő felhasználásával kapcsolatos szabályok megsértésére vonatkozó pénzügyi szankciót ki kell igazítani annak érdekében, hogy az az ügyfeleket az ilyen jogsértések proaktív bejelentésére ösztönözze.

(15)

Ezért az (EU) 2015/510 iránymutatást (EKB/2014/60) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

A szöveg a következő 24a. ponttal egészül ki:

„24a.

»jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvény«: olyan fedezett kötvény, amely a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1); 52. cikkének (4) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően kerül kibocsátásra;

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).” "

b)

A 48. pont helyébe a következő szöveg lép:

„48.

»jumbo kötvény«: legalább 1 milliárd EUR kibocsátási értékű jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvény, amelyre legalább három árjegyző rendszeresen vételi és eladási ajánlatokat jegyez;”

c)

A szöveg a következő 49a. ponttal egészül ki:

„49a.

»jogszabályon alapuló fedezett kötvény«: olyan fedezett kötvény, amely vagy jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvény, vagy jogszabályon alapuló EGT-n kívüli G10-beli fedezett kötvény;”

d)

A szöveg a következő 68a. ponttal egészül ki:

„68a.

»jogszabályon alapuló EGT-n kívüli G10-beli fedezett kötvény«: olyan fedezett kötvény, amely valamely EGT-n kívüli G10-beli ország fedezett kötvényekre vonatkozó nemzeti jogszabályi keretrendszere követelményeinek megfelelően kerül kibocsátásra;”

e)

A 71. pontot el kell hagyni.

f)

A 88. pontot el kell hagyni.

g)

A szöveg a következő 88a. ponttal egészül ki:

„88a.

»fenntarthatósági teljesítménycél«: a kibocsátó által nyilvánosan elérhető kibocsátási dokumentumban meghatározott cél, amely a kibocsátó fenntarthatósági profiljában előre meghatározott időszak alatt bekövetkező számszerűsített javulásokat méri az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*2); meghatározott egy vagy több környezeti célkitűzés és/vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete által meghatározott egy vagy több, az éghajlatváltozáshoz vagy a környezetkárosodáshoz kapcsolódó fenntartható fejlődési cél (*3) vonatkozásában;

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.)."

(*3)  Ezeket az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend tartalmazza.” "

h)

A 94. pontot el kell hagyni.

2.

Az 54. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 2531/98/EK rendeletben és az 1745/2003/EK rendeletben (EKB/2003/9) előírt kötelező tartalékképzési követelményeknek megfelelő tartalékállomány az 1745/2003/EK rendeletnek (EKB/2003/9) megfelelően kamatozik.”

b)

A szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A (2) bekezdésben említett kötelező tartalék összegét meghaladó tartalékállomány az (EU) 2019/1743 európai központi banki határozatnak (EKB/2019/31) (*4) megfelelően kamatozik.

(*4)  Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1743 határozata (2019. október 15.) a többlet tartalékállományok és egyes betétek díjazásáról (EKB/2019/31) (HL L 267., 2019.10.21., 12. o.).” "

3.

A 61. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az ilyen eszközök csak addig a napig elfogadhatóak, amelyen az eurorendszer fedezetkezelési rendszere megkezdi működését (az éles bekapcsolás napja).”

4.

A 63. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

[Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.]

b)

A b) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.

a referencia-kamatláb egy adott időpontban kizárólag az alábbiak egyike:

—

euro pénzpiaci kamat, például a rövid lejáratú eurokamatláb (€STR) (a kamatos vagy az átlagolt napi €STR-t is beleértve), EURIBOR, LIBOR, vagy hasonló indexek; az első és/vagy utolsó kamatszelvény esetében a referencia-kamatláb lehet ugyanazon euro pénzpiaci kamatláb két futamideje közötti lineáris interpoláció, például az EURIBOR két különböző futamideje közötti lineáris interpoláció,

—

egy állandó lejáratú swap kamata, például CMS, EIISDA, EUSA,

—

egy egyéves vagy annál rövidebb lejárattal rendelkező euroövezeti államkötvény hozama vagy számos ilyen kötvény indexéhez kapcsolt hozam,

—

egy euroövezeti inflációs index;”

c)

A szöveg a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

olyan többlépcsős vagy változó kamatozású kamatszelvény, ahol a lépcsők fenntarthatósági teljesítménycélokhoz kapcsolódnak, feltéve, hogy a fenntarthatósági teljesítménycélok kibocsátó általi elérését a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír feltételeinek megfelelően független harmadik fél ellenőrzi.”

5.

A szöveg a következő 64a. cikkel egészül ki:

„64a. cikk

Az eszközfedezetű értékpapíroktól és a fedezett kötvényektől eltérő forgalomképes eszközök

(1)   Az elfogadhatóság érdekében az eszközfedezetű értékpapíroktól, a jogszabályon alapuló fedezett körvényektől és a multi cédulastól eltérő forgalomképes eszközöknek mind a kibocsátó, mind a garanciavállaló fedezetlen kötelezettségét kell alkotnia. Az egynél több kibocsátóval vagy egynél több garanciavállalóval rendelkező fogalomképes eszközök esetében az e bekezdésben foglalt követelmény minden egyes kibocsátóra és minden egyes garanciavállalóra vonatkozik.

(2)   Azon forgalomképes eszközök, amelyek biztosítékkal fedezettek és 2021. január 1. előtt elfogadhatónak minősültek, azonban nem felelnek meg az e cikkben rögzített elfogadhatósági követelményeknek, 2026. január 1-ig elfogadhatóak maradnak, feltéve, hogy a forgalomképes eszközökre vonatkozó minden további elfogadhatósági követelménynek megfelelnek. Az e bekezdés első mondatától eltérően a sem jogszabályon alapuló fedezett kötvénynek, sem multi cédulasnak nem minősülő fedezett kötvények elfogadhatósága 2021. január 1-jétől megszűnik.”

6.

A 78. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök portfóliójára vonatkozóan a VIII. mellékletben rögzített eljárásokkal összhangban átfogó és standardizált kölcsönszintű adatokat kell rendelkezésre bocsátani.”

b)

A (2) bekezdést el kell hagyni.

7.

A 80. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„80. cikk

Az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett kötvényekre vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1)   A jogszabályon alapuló fedezett kötvények 64a. cikk szerinti elfogadhatóságának sérelme nélkül, az eszközfedezetű értékpapírokkal fedezett jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények elfogadhatósága érdekében az ilyen fedezett kötvények fedezeti alapja (az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában: fedezeti alap) csak olyan eszközfedezetű értékpapírokat tartalmazhat, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi feltételnek.

a)

Az eszközfedezetű értékpapírokat fedező pénzáramlást generáló eszközök megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdésének d)–f) pontjában rögzített kritériumoknak.

b)

A pénzáramlást generáló eszközök tekintetében az értékpapírosítást kezdeményező a kibocsátóval a 138. cikkben foglaltak szerinti szoros kapcsolatban álló szervezet.

c)

Azokat jelzáloghiteleknek vagy garantált lakáshiteleknek az értékpapírosítást kezdeményező szervezettől a fedezeti alapba történő transzferálására szolgáló technikai eszközként használják.

(2)   A (4) bekezdés fenntartásával az NKB-k a következő intézkedéseket alkalmazzák annak ellenőrzésére, hogy a fedezeti alap nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat.

a)

Az NKB-k negyedévente saját igazolást és kötelezettségvállalást kérnek a kibocsátótól, amely megerősíti, hogy a fedezeti alap nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat. Az NKB kérésében rögzíteni kell, hogy a saját igazolást a kibocsátó vezérigazgatójának, pénzügyi igazgatójának vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének vagy valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell kézjegyével ellátnia.

b)

Az NKB-k évente külső könyvvizsgálótól vagy a fedezeti alap kezelőjétől származó utólagos megerősítést kérnek a kibocsátótól, amely megerősíti, hogy a fedezeti alap a vizsgált időszakban nem tartalmaz az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő eszközfedezetű értékpapírokat.

(3)   Amennyiben a kibocsátó nem tesz eleget valamely konkrét kérésének, vagy az eurorendszer úgy ítéli meg, hogy valamely megerősítés tartalma oly mértékben téves vagy nem elégséges, hogy nem lehetséges annak ellenőrzése, hogy a fedezeti alap megfelel-e az (1) bekezdésben szereplő feltételeknek, az eurorendszer úgy határoz, hogy nem fogadja el a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvényeket elfogadható fedezetként, vagy felfüggeszti elfogadhatóságukat.

(4)   Amennyiben az alkalmazandó jogszabályok vagy kibocsátási tájékoztatók kizárják az (1) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő eszközfedezetű értékpapíroknak a fedezeti alaphoz tartozó eszközök között történő szerepeltetését, a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés nem szükséges.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szoros kapcsolatokat az eszközfedezetű értékpapírok elsőbbségi részjegyeinek a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvény fedezeti alapjába történő átutalása időpontjában kell megállapítani.

(6)   A jogszabályon alapuló EGT-n kívüli G10-beli fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmazhat eszközfedezetű értékpapírokat.”

8.

A 87. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók az a) és a b) pontban nem említett, a 2. cikk 75. pontjában meghatározott »közszektorbeli szervezetek«, implicit hitelminősítés nem kerül levezetésre, és az e szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a magánszektorbeli szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal azonos módon kell kezelni, vagyis úgy, mint amelyek nem rendelkeznek megfelelő hitelminősítéssel.”

b)

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 61. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat olyan tagállamban letelepedett nem pénzügyi vállalatok bocsátják ki vagy garantálják, amelynek a pénzneme az euro, a hitelminőség értékelését az eurorendszer a hitelkövetelések hitelminőségének értékelésére alkalmazandó, a III. cím 2. fejezetében szereplő hitelminőség-értékelési szabályok alapján végzi el.”

c)

A 9. táblázatban az „Úgy kezelik, mint a magánszektorbeli kibocsátókat vagy adósokat” szövegrész helyébe az „Úgy kezelik, mint a magánszektorbeli kibocsátókat vagy adósokat, vagyis a forgalomképes eszközeik nem elfogadhatóak” szövegrész lép.

9.

A 90. cikk a következőképpen módosul:

a)

A bevezető fordulat helyébe a következő szöveg lép:

„Az elfogadhatóság érdekében a hitelköveteléseknek a mobilizálásuk pillanatától a végső törlesztésükig vagy demobilizálásukig a következő követelményeknek kell megfelelniük:”

b)

Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a tőkeösszeg rögzített és feltételhez nem kötött; és”

c)

A b) pontban az „a kamatláb a végső törlesztésig az alábbiak valamelyike:” szövegrész helyébe az „a kamatláb az alábbiak valamelyike:” szövegrész lép.

d)

A b) pont iii. alpontjában az „– euro pénzpiaci kamat, például EURIBOR, LIBOR, vagy hasonló indexek;” szövegű francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–

euro pénzpiaci kamat, például €STR (a kamatos vagy az átlagolt napi €STR-t is beleértve), EURIBOR, LIBOR, vagy hasonló indexek;”

10.

A 100. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„100. cikk

A hitelkövetelések benyújtásához használt eljárások és rendszerek ellenőrzése

Az NKB-k, a felügyeleti szervek, vagy a külső könyvvizsgálók a hitelkövetelések ügyfél általi első mobilizálását megelőzően ellenőrzést végeznek az ügyfél által a hitelkövetelésekre vonatkozó információk eurorendszernek történő megküldéséhez használt eljárások és rendszerek megfelelőségére vonatkozóan. Az eljárások és rendszerek ellenőrzését ezt követően ötévente legalább egyszer el kell végezni. Az ilyen eljárások vagy rendszerek lényeges megváltozása esetén új ellenőrzés végezhető.”

11.

A 101. cikk az a) pontot követően az következő új aa) ponttal egészül ki:

„aa)

Elő kell írniuk az ügyfelek számára, hogy a 2021. májustól fedezetként mobilizált hitelkövetelések vonatkozásában adott esetben nyújtsák be az analitikai hitelezési adatok adatbázisa (AnaCredit) szerinti vonatkozó azonosítókat (vagyis a »megfigyelt szervezet« azonosítót, a »szerződés« azonosítót és az »instrumentum« azonosítót), amelyeket az (EU) 2016/867 európai központi banki rendelet (EKB/2016/13) (*5) szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelmények alapján benyújtanak.

(*5)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/867 rendelete (2016. május 18.) a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről (EKB/2016/13) (HL L 144., 2016.6.1., 44. o.).” "

12.

[Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.]

13.

A 120. cikk (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A IXc. mellékletben vázolt kérelmezési eljárást követően az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy döntsön arról, indít-e ECAF elfogadási eljárást valamely hitelminősítő intézet kérelmére. Döntése meghozatala során az eurorendszer többek között figyelembe veszi, hogy a hitelminősítő intézet biztosít-e releváns lefedettséget az ECAF hatékony, a IXa. melléklet követelményeivel összhangban történő végrehajtásához.

(2a)   Az ECAF elfogadási eljárás megindítását követően az eurorendszer megvizsgál minden további, az ECAF hatékony végrehajtásának biztosítása szempontjából relevánsnak ítélt információt, beleértve az ECAI arra való képességét, hogy i. a IX. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban megfeleljen az ECAF teljesítményértékelési eljárása feltételeinek és szabályainak, valamint (adott esetben) a IXb. mellékletben meghatározott különleges feltételeknek, és ii. megfeleljen a IXc. mellékletben meghatározott elfogadási feltételeknek. Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy a rendelkezésére bocsátott információk, valamint saját due diligence értékelése alapján döntsön arról, elfogad-e valamely ECAI-t az ECAF céljára.”

14.

A 138. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (3) bekezdés a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a (2) bekezdésben meghatározott szoros kapcsolatok, amelyek olyan adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezet létezése következtében jönnek létre, amely az alábbiak egyike: i. olyan szervezet, amelynek közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve a tulajdonában áll az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része, vagy ii. olyan harmadik fél, amelynek közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve a tulajdonában áll az ügyfél tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része, valamint a másik szervezet tőkéjének 20 %-a vagy azt meghaladó része, feltéve, hogy az ügyfél és a másik szervezet között az egy vagy több adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezetből eredő szoros kapcsolatokon kívül más szoros kapcsolat nem áll fenn;

b)

olyan jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények, amelyek:

i.

megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1)–(3), valamint (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

ii.

fedezeti alapja nem tartalmaz az ügyfél vagy az adott ügyféllel a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott, és egy vagy több adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezet által teljes mértékben garantált, fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat; és

iii.

a 83. cikk a) pontjában meghatározott ECAI kibocsátási minősítéssel rendelkeznek, amely megfelel a IXb. melléklet szerinti követelményeknek;

c)

nem forgalomképes RMBD-k és DECC-k.”

b)

A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Amennyiben a (3) bekezdés b) pontja ii. alpontjának való megfelelést ellenőrizni kell, vagyis amennyiben jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények esetében az alkalmazandó jogszabályok vagy a kibocsátási tájékoztató nem zárják ki a (3) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a fedezeti alaphoz tartozó eszközök köréből és az ügyfél vagy azzal szoros kapcsolatban álló valamely szervezet ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, az NKB-k a következő intézkedéseket (az összes vagy egyes intézkedéseket) hozhatják a (3) bekezdés b) pontja ii. alpontjának való megfelelésre irányuló ad hoc ellenőrzések végzése érdekében.

a)

Az NKB-k rendszeres felügyeleti jelentéseket szerezhetnek be, amelyek áttekintést nyújtanak a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények fedezeti alapjához tartozó eszközökről;

b)

Amennyiben a felügyeleti jelentések nem szolgálnak elegendő információval az ellenőrzés céljára, az NKB-k a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvényt mobilizáló ügyféltől saját igazolást vagy kötelezettségvállalást szerezhetnek be, amelyben az ügyfél megerősíti, hogy a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz – a (3) bekezdés b) pontjának ii. alpontját sértő módon – az adott ügyfél vagy azzal szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott és egy vagy több, adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezet által teljes mértékben garantált, fedezetlen banki kötvényeket. Az ügyfél saját igazolását az ügyfél vezérigazgatójának, pénzügyi igazgatójának vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének, vagy nevükben valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell aláírnia.

c)

Az NKB-k a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvényt mobilizáló ügyféltől évente beszerezhetik a külső könyvvizsgálóktól vagy a fedezeti alap kezelőjétől származó, arra vonatkozó utólagos megerősítést, hogy a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz – a (3) bekezdés b) pontjának ii. alpontját sértő módon – az adott ügyfél vagy azzal szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott és egy vagy több, adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezet által teljes mértékben garantált, fedezetlen banki kötvényeket.

d)

Ha az ügyfél az NKB kérésére nem bocsátja rendelkezésre a b) és a c) pontban említett saját igazolást vagy megerősítést, a jogszabályon alapuló EGT-beli fedezett kötvényt az adott ügyfél fedezetként nem mobilizálhatja.”

15.

A 139. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdést el kell hagyni.

b)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Kivételes esetekben az EKB Kormányzótanácsa határozhat a 138. cikk (1) bekezdésétől való átmeneti eltérésről oly módon, hogy valamely ügyfél részére engedélyezi az adott ügyfél vagy azzal szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott, és egy vagy több, adókivetésre jogosult EGT-beli közszektorbeli szervezet által teljes mértékben garantált, fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználását, legfeljebb háromévi időtartamra. Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelemhez a kérelmező ügyfélnek finanszírozási tervet kell csatolnia, amelyben bemutatásra kerül, hogy a szóban forgó eszközök mobilizálása miként kerül kivezetésre az eltérés engedélyezését követő három éven belül. Az ilyen eltérés csak akkor engedélyezhető, ha az egy vagy több EGT-beli központi kormányzat, regionális kormányzat, helyi hatóság vagy adókivetésre jogosult egyéb közszektorbeli szervezet által nyújtott garancia megfelel a garanciákra vonatkozóan a 114. cikkben rögzített követelményeknek.”

c)

A (3) és a (4) bekezdést el kell hagyni.

16.

A 148. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az ügyfelek a lekötött betétektől eltérő elfogadható eszközöket határokon átnyúló felhasználásra a következőkkel összhangban mobilizálhatják:

a)

a forgalomképes eszközöket a következők egyike útján kell mobilizálni: i. elfogadható kapcsolatok; ii. az alkalmazandó CCBM eljárások; iii. elfogadható kapcsolatok a CCBM eljárásokkal együtt;

b)

a DECC-eket és az RMDB-ket az alkalmazandó CCBM eljárásokkal összhangban kell mobilizálni; és

c)

a hitelköveteléseket vagy i. az alkalmazandó CCBM eljárásokon keresztül, vagy ii. a székhely szerinti NKB vonatkozó nemzeti dokumentációjában rögzített belföldi eljárásoknak megfelelően kell mobilizálni.”

17.

A 155. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„155.cikk

Pénzügyi szankciók a működéssel kapcsolatos bizonyos szabályok megsértése esetén

(1)   Ha egy ügyfél nem tesz eleget a 154. cikk (1) bekezdésében említett valamely kötelezettségnek, az eurorendszer minden egyes kötelezettségszegés esetén pénzügyi szankciót ró ki. Az alkalmazandó pénzügyi szankciót a VII. melléklettel összhangban kell kiszámítani.

(2)   Amennyiben az ügyfél a 154. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett valamely kötelezettség megszegését orvosolja, és az előtt értesíti az NKB-t, hogy a kötelezettségszegésről az NKB, az EKB vagy külső könyvvizsgáló értesítette volna (önmaga tekintetében bejelentett kötelezettségszegés), a VII. mellékletnek megfelelően kiszámított alkalmazandó pénzügyi szankciót 50 %-kal csökkenteni kell. A pénzügyi szankció csökkentése olyan esetekben is alkalmazandó, amikor az ügyfél olyan kötelezettségszegésről értesíti az NKB-t, amelyet az EKB vagy az NKB nem észlelt, illetve amely demobilizált eszközöket érint. A pénzügyi szankció csökkentése nem alkalmazandó olyan eszközökre, amelyek az ügyfél előtt az NKB, az EKB vagy külső könyvvizsgáló általi értesítés következtében ismert, folyamatban lévő ellenőrzési eljárás hatálya alá tartoznak.”

18.

[Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.]

19.

A 158. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Azon ügyfeleknek, amelyek az 55. cikk b) pontjának i. alpontja szerinti felügyelet alatt állnak, de nem felelnek meg a felügyeleti célokra egyedi és/vagy konszolidált alapon előírt, az 575/2013/EU rendeletben megállapított szavatolótőke-követelményeknek, és azon ügyfeleknek, amelyek az 55. cikk b) pontjának iii. alpontja szerinti, hasonló szintű felügyelet alatt állnak, de nem felelnek meg a felügyeleti célokra egyedi és/vagy konszolidált alapon előírt, az 575/2013/EU rendeletben megállapított szavatolótőke-követelményekhez hasonló követelményeknek, prudenciális okból automatikusan korlátozásra kerül az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférése. A korlátozás megfelel az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférés abban az időpontban fennálló szintjének, amikor az ilyen alultőkésítettségről az eurorendszert értesítik. Ez a korlátozás nem érinti az eurorendszer által hozható esetleges további mérlegelésen alapuló intézkedéseket. Amennyiben a szavatolótőke-követelményeknek való megfelelést nem állítják helyre megfelelő, valamint kellő időben hozott feltőkésítési intézkedésekkel legkésőbb az azon adatgyűjtés referenciaadataitól számított 20 héten belül, amelyben a meg nem felelést azonosították, az ügyfelek prudenciális okból automatikusan felfüggesztésre kerülnek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférésből.”

b)

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az ügyfél pénzügyi megbízhatóságának az 55. cikk c) pontja alapján elvégzett értékelésével összefüggésben, és bármely más mérlegelésen alapuló intézkedés sérelme nélkül az eurorendszer korlátozhatja a következő ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését:

a)

azok az ügyfelek, amelyek vonatkozásában az 575/2013/EU rendelet szerinti tőkemegfelelési mutatókra vonatkozó információk hiányosak, vagy ezen információkat nem bocsátják időben, és legkésőbb a tárgynegyedév végét követő tizennégy héten belül az illetékes NKB és az EKB rendelkezésére;

b)

azok az ügyfelek, amelyek az 575/2013/EU rendelet szerint tőkemegfelelési mutatókra vonatkozó információk jelentésére nem kötelesek, de amelyek vonatkozásában az 55. cikk b) pontjának iii. alpontjában említett, összehasonlítható információk hiányosak, vagy azokat nem bocsátják időben, és legkésőbb a tárgynegyedév végét követő tizennégy héten belül az illetékes NKB és az EKB rendelkezésére.

A hozzáférés helyreállításra kerül, amennyiben a vonatkozó információkat az illetékes NKB vagy az EKB rendelkezésére bocsátják, és megállapítást nyert, hogy az ügyfél teljesíti a pénzügyi megbízhatóságra vonatkozó feltételt az 55. cikk c) pontja szerint. Amennyiben a vonatkozó információkat legkésőbb a releváns negyedév végétől számított húsz héten belül nem bocsátották rendelkezésre, az ügyfélnek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférése prudenciális okból automatikusan felfüggesztésre kerül.”

20.

A 159. cikk (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

olyan ügyfelek vagy azokkal szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott, más szervezettel együttesen kibocsátott, kezelt vagy garantált eszközök, amelyeknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését az eurorendszer felfüggesztette, korlátozta vagy kizárta.”

21.

Az I., VIII., IXa. és XII. melléklet ezen iránymutatás I. mellékletének megfelelően módosul.

22.

Az iránymutatás a jelen iránymutatás II mellékletében meghatározott szövegű új IXc. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1)   Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

(2)   Azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2021. január 1-jétől alkalmazzák. Az NKB-k legkésőbb 2020. november 6-ig tájékoztatják az Európai Központi Bankot az ezen intézkedésekhez kapcsolódó szövegekről és eszközökről.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. szeptember 25-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE


(1)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

(2)  Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1743 határozata (2019. október 15.) a többlet tartalékállományok és egyes betétek díjazásáról (EKB/2019/31) (HL L 267., 2019.10.21., 12. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).


I. MELLÉKLET

Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) I., VIII., IXa. és XII. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet 5. pontjának második mondata helyébe következő szöveg lép:

„Az ilyen intézmények közé tartoznak többek között az átszervezés alatt álló intézmények és azok az intézmények, amelyeknek a pénzeszközei be vannak fagyasztva és/vagy amelyek az Unió által a Szerződés 75. cikke alapján hozott egyéb intézkedések, vagy valamely tagállam által hozott, a pénzeszközeik felhasználását korlátozó intézkedés hatálya alatt állnak; vagy amelyeknek a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer rendelkezésre állásához való hozzáférését az eurorendszer döntésében felfüggesztette vagy megszüntette.”

2.

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A II. szakasz 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Azon eszközfedezetű értékpapíroknak, amelyekhez az EKB kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlapját használják, A1-es adatértéknek megfelelő kötelező minimális megfelelési szintet kell elérniük, az adatok – különösen a kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap adatmezőibe tartozó, az e melléklet III. szakaszában meghatározott módszertannak megfelelően kiszámított adatok – rendelkezésre állására vonatkozó értékelés alapján. Az eurorendszer a kölcsönszintű adatok tekintetében a III. szakaszban szereplő előírt pontozási értékektől függetlenül eseti alapon fedezetként elfogadhat az előírt pontozási értéknél (A1) alacsonyabb pontszámmal rendelkező olyan eszközfedezetű értékpapírokat, amelyekhez az EKB kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlapját használják, az arra vonatkozó megfelelő magyarázat rendelkezésre bocsátása mellett, hogy azok miért nem tudtak megfelelni az előírt pontozási értéknek. Minden egyes megfelelő magyarázat esetében az eurorendszer – az EKB honlapján részletesebben kifejtetteknek megfelelően – meghatározza a maximális toleranciaszintet és a tolerancia horizontját. A tolerancia horizontja azt az időszakot jelöli meg, amely alatt az eszközfedezetű értékpapírok tekintetében az adatminőségnek javulnia kell.”

b)

A II. szakasz 3. pontjában a „kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap” szövegrész helyébe az „EKB kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap” szövegrész lép.

c)

A III. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép:

„EKB ADATÉRTÉKELÉSI MÓDSZERTAN”

d)

A IV. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép:

„A KÖLCSÖNSZINTŰ ADATTÁRAK EURORENDSZER ÁLTALI KIJELÖLÉSE”

e)

A IV. szakasz I. részének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Az eurorendszer általi kijelölés érdekében a kölcsönszintű adattáraknak meg kell felelniük az eurorendszer vonatkozó követelményeinek, amelyek többek között: a nyílt hozzáférés, a megkülönböztetésmentesség, a lefedettség, a megfelelő irányítási struktúra és az átláthatóság.”

3.

A IXa. melléklet 2. szakaszának 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A lefedettséget a hitelminősítő intézet által az 1060/2009/EK rendelettel összhangban kiadott vagy befogadott és az ECAF valamennyi egyéb követelményének megfelelő hitelminősítések alapján kell kiszámítani. A történeti lefedettség céljára csak az eurorendszernek a fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó, az adott időpontban hatályos követelményei, és csak az adott időpontban az 1060/2009/EK rendelettel összhangban kiadott vagy befogadott minősítések kerülnek figyelembevételre.”

4.

A XII. mellékletben a „Az ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő jumbo kötvény” kifejezés helyébe a „jumbo kötvény” kifejezés lép.


II. MELLÉKLET

A szöveg a következő új IXc. melléklettel egészül ki:

„IXc. MELLÉKLET

ECAI ELFOGADÁSI FELTÉTELEK ÉS KÉRELMEZÉSI FOLYAMAT

Ez a melléklet részletesen meghatározza a külső hitelminősítő intézetekre (ECAI) vonatkozó elfogadási feltételeket és azon folyamatot, amelynek alapján egy hitelminősítő intézet a jelen iránymutatás 120. cikkében foglaltaknak megfelelően kérelmezheti az eurorendszer hitelminősítő keretrendszere (ECAF) keretében ECAI-ként történő elfogadását.

I.   AZ ECAF KERETÉBEN ECAI-KÉNT TÖRTÉNŐ ELFOGADÁSRA VONATKOZÓ KÉRELMEZÉSI FOLYAMAT

1.

A hitelminősítő intézetnek az ECAF alapján ECAI-ként történő elfogadás iránti kérelmet az EKB Kockázatkezelési Igazgatóságához (DRMSecretariat@ecb.europa.eu) kell benyújtania. A kérelemnek a II. szakaszban foglaltak szerinti megfelelő indokolást és alátámasztó dokumentációt kell tartalmaznia, amelyek bemutatják, hogy a kérelmező megfelel az ECAI-kra vonatkozóan ezen iránymutatásban meghatározott követelményeknek. A kérelmet, az indokolást és az alátámasztó dokumentációt írásban, angol nyelven, az adott esetben alkalmazandó sablonok használatával és elektronikus formában kell benyújtani.

2.

A kérelmezési folyamat első szakaszában a hitelminősítő intézetnek be kell mutatnia, hogy megfelel a jelen iránymutatás 120. cikkében és IXa. mellékletében, valamint ebben a mellékletben meghatározott releváns lefedettségi követelményeknek, továbbá, amennyiben a hitelminősítő intézet ECAF alapján történő elfogadás iránti kérelmét az eurorendszer korlábban már elutasította, azt, hogy hogyan orvosolta a korábbi meg nem felelést. Ez az első szakasz a következő lépésekből áll.

a)

A hitelminősítő intézetnek az EKB rendelkezésére kell bocsátania az alábbi II.1. szakaszban meghatározott dokumentációt és információkat. A hitelminősítő intézet bármely további információt is rendelkezésre bocsáthat, amelyet a releváns lefedettségi követelményeknek való megfelelés alátámasztása, valamint adott esetben a korábbi meg nem felelés orvoslásának bemutatása szempontjából relevánsnak ítél.

b)

Az EKB értékeli, hogy a II.1. szakasz alapján rendelkezésre bocsátott dokumentáció és információk teljeskörűek-e. Amennyiben az információk nem teljeskörűek, az EKB felszólítja a hitelminősítő intézetet, hogy szolgáltasson további információkat.

c)

Az EKB a II.2. szakasznak megfelelően kérhet bármilyen további információt, amely az arra vonatkozó értékelés megkezdéséhez szükséges, hogy a hitelminősítő intézet megfelel-e releváns lefedettségi követelményeknek, illetve adott esetben, hogy a hitelminősítő intézet hogyan orvosolta a korábbi meg nem felelést.

d)

Azt követően, hogy az EKB a kérelmet hiánytalannak értékelte, illetve azt követően, hogy szükség esetén kiegészítő információkat kért és kapott, az EKB megfelelően tájékoztatja a hitelminősítő intézetet.

e)

Az EKB a II.1. és 2. szakasz értelmében rendelkezésre bocsátott információk alapján, a lefedettség fogalmát illetően a III.2. szakaszban tovább részletezettek szerinti mennyiségi és minőségi szemléletmódot egyaránt alkalmazva értékeli, hogy a hitelminősítő intézet megfelel-e a jelen iránymutatás 120. cikkében és IXa. mellékletében, valamint a jelen mellékletben meghatározott releváns lefedettségi követelményeknek.

f)

Annak értékelése során, hogy a hitelminősítő intézet megfelel-e a releváns lefedettségi követelményeknek, az EKB megkövetelheti, hogy a hitelminősítő intézet biztosítson számára hozzáférést hitelminősítési jelentésekhez annak szemléltetése érdekében, hogy a minősítések megfelelnek az ECAF követelményeinek.

g)

Az EKB a releváns lefedettségi követelményekre, illetve adott esetben az arra vonatkozó értékelése során, hogy a hitelminősítő intézet hogyan orvosolta a korábbi meg nem felelését, bármikor kérhet további pontosítást vagy információkat a hitelminősítő intézettől.

h)

Az eurorendszer indokolással ellátott határozatot hoz a releváns lefedettségi követelményeknek a hitelminősítő intézet általi megfelelésről, és adott esetben arról, hogy a hitelminősítő intézet hogyan orvosolta a korábbi meg nem felelését. Határozatát közli az érintett hitelminősítő intézettel. Amennyiben az eurorendszer úgy dönt, hogy a hitelminősítő intézet nem felel meg a releváns lefedettségi követelményeknek és/vagy adott esetben nem orvosolta a korábbi meg nem felelését, döntését az értesítésben megindokolja.

i)

Az eurorendszer a hitelminősítő intézettel a h) pont alapján közölt határozattal egyidejűleg értesíti a hitelminősítő intézetet arról, hogy a jelen iránymutatás 120. cikkének (2) bekezdése értelmében gyakorolja-e arra vonatkozó fenntartott jogát, hogy ne indítson ECAF elfogadási eljárást, vagyis hogy ne engedje meg a hitelminősítő intézetnek, hogy továbblépjen a kérelmezési folyamat második szakaszába. Az eurorendszer a döntését az értesítésben megindokolja. Az ilyen döntés alátámasztása érdekében az eurorendszer figyelembe veheti többek között, hogy a hitelminősítő intézet által rendelkezésre bocsátott vagy más forrásokból levezetett információk jelentős aggályokra adnak-e okot a tekintetben, hogy a hitelminősítő intézet ECAF keretében történő elfogadása megakadályozná az ECAF hatékony végrehajtását vagy nem állna összhangban az ECAF által az eurorendszer fedezeti keretszabályozása számára betöltött kockázatkezelési funkcióval.

3.

Amennyiben az EKB úgy dönt, hogy a hitelminősítő intézet megfelel a releváns lefedettségi követelményeknek, és adott esetben, hogy orvosolta a korábbi meg nem felelését, továbbá az EKB úgy dönt, hogy ECAF elfogadási eljárást indít, a hitelminősítő intézet továbbléphet a kérelmezési folyamat második szakaszába. A második szakaszban a hitelminősítő intézetnek be kell mutatnia, hogy az ezen iránymutatásban meghatározott minden további vonatkozó követelménynek megfelel. A második szakasz a következő lépésekből áll.

a)

A hitelminősítő intézetnek az EKB rendelkezésére kell bocsátania a II.3. szakaszban meghatározott dokumentációt és információkat. A hitelminősítő intézet bármely további információt is rendelkezésre bocsáthat, amelyet a jelen iránymutatásban meghatározott követelményeknek való megfelelés alátámasztása szempontjából relevánsnak ítél.

b)

Az EKB értékeli, hogy a II.3. szakasz tekintetében rendelkezésre bocsátott dokumentáció és információk teljeskörűek-e. Amennyiben az információk nem teljeskörűek, az EKB felszólítja a hitelminősítő intézetet, hogy szolgáltasson további információkat.

c)

Az EKB a II.4. szakasznak megfelelően kérhet bármilyen további információt, amely az arra vonatkozó értékelés megkezdéséhez szükséges, hogy a hitelminősítő intézet megfelel-e jelen iránymutatásban meghatározott követelményeknek.

d)

Azt követően, hogy az EKB a kérelmet hiánytalannak értékelte, illetve azt követően, hogy szükség esetén a lefedettség tekintetében kiegészítő információkat kért és kapott, az EKB megfelelően tájékoztatja a hitelminősítő intézetet.

e)

Az eurorendszer a II.3. és 4. szakasz értelmében rendelkezésre bocsátott dokumentáció és információk, valamint más forrásokból – többek között a hitelminősítő intézet honlapján – rendelkezésre álló bármely más releváns információk alapján értékeli, hogy a hitelminősítő intézet megfelel-e a jelen iránymutatásban meghatározott követelményeknek. Az eurorendszer értékelését az ECAF hatékony végrehajtásának biztosítása, az eurorendszer elfogadható eszközökre vonatkozó magas hitelminőségi követelményeinek fenntartása, valamint az ECAF által az eurorendszer fedezeti keretszabályozása számára betöltött kockázatkezelési funkció megőrzése céljával folytatja le.

f)

A hitelminősítő intézet ECAF teljesítményértékelési eljárása feltételeinek és szabályainak való megfelelésre való képessége értékelésének részeként az eurorendszer a II.3. és a III. szakasznak megfelelően az ECAF jelen iránymutatás 126. cikkében leírt teljesítményértékelési eljárását alkalmazza a hitelminősítő intézetnek a kérelmet megelőző legalább három évre, de lehetőség szerint öt évre kiterjedő minősítéseire. Az eurorendszer a hitelminősítő intézet tényleges minősítéseit az ECAF keretében szerzett tapasztalatai és ismeretei alapján más hitelminősítő rendszerek alapján is értékelheti.

g)

Értékelése részeként az eurorendszer megkövetelheti a hitelminősítő intézettől, hogy szervezze meg az eurorendszer alkalmazottainak a hitelminősítő intézet helyiségeibe történő egy vagy több helyszíni látogatását és/vagy a hitelminősítő intézet érintett alkalmazottainak az eurorendszer alkalmazottaival az EKB helyiségeiben történő élő találkozását. Amennyiben az eurorendszer ilyen látogatást vagy találkozást ír elő, úgy az a kérelmezési eljárás kötelező követelményének tekintendő.

h)

Értékelése részeként az eurorendszer megkövetelheti a hitelminősítő intézettől, hogy biztosítson hozzáférést hitelminősítési jelentésekhez annak szemléltetése érdekében, hogy az eszközminősítések megfelelnek a IXb. mellékletben meghatározott közzétételi követelményeknek, valamint az információk elérhetőségére vonatkozó, a 120. cikkben meghatározott és a III.3. szakaszban tovább részletezett követelményeknek.

i)

Az eurorendszer értékelése során bármikor kérhet további pontosítást vagy információkat a hitelminősítő intézettől.

j)

Az eurorendszer indokolással ellátott határozatot hoz a jelen iránymutatásban meghatározott követelményeknek a hitelminősítő intézet általi megfelelésről és a hitelminősítő intézetnek az ECAF keretében ECAI-ként történő elfogadásáról. Határozatát közli az érintett hitelminősítő intézettel. Amennyiben az EKB úgy dönt, hogy a hitelminősítő intézet nem felel meg a jelen iránymutatásban meghatározott követelményeknek, és az ECAF keretében nem fogadandó el ECAI-ként, döntését az értesítésben megindokolja.

k)

Amennyiben az eurorendszer úgy határoz, hogy a hitelminősítő intézetet az ECAF keretében ECAI-ként elfogadja, értesíti a hitelminősítő intézetet az ahhoz szükséges további lépésekről is, hogy a hitelminősítő intézetet operatív szinten ECAI-ként az ECAF-ba integrálják.

II.   AZ ECAF KERETÉBEN TÖRTÉNŐ ELFOGADÁS IRÁNTI KÉRELEM HIÁNYTALANNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK

1.

A kérelmezési folyamat első szakasza tekintetében a hitelminősítő intézetnek a következő információkat kell rendelkezésre bocsátania.

a)

A hitelminősítő intézet saját becslése a minősítései lefedettségéről.

b)

A hitelminősítő intézet által hitelesített nyilatkozat, amely tanúsítja a jelen iránymutatásban szereplő valamennyi olyan ECAF követelménynek való megfelelését, amelyek tekintetében a hitelminősítő intézet a saját megfelelőségét értékelheti.

c)

A részletes minősítések szintjére vonatkozó tételes minősítési adatok, amelyek lehetővé teszik az EKB számára, hogy megerősítse, hogy a hitelminősítő intézet megfelel a releváns lefedettségi követelményeknek. A minősítési adatokat az EKB által biztosított, az adatok megjelenítésére vonatkozó utasításokat tartalmazó alkalmazandó EKB táblákban kell benyújtani. Az adatoknak ki kell terjedniük a jelen iránymutatással összhangban az ECAF céljára elfogadható valamennyi eszköz-, kibocsátói és garanciavállalói minősítésre, valamint a kapcsolódó eszközökre, kibocsátókra és garanciavállalókra vonatkozó statikus adatokra, a táblákban foglaltak szerint.

d)

A kérelem időpontjában, valamint a kérelmet megelőző három év mindegyikében, vagyis a kérelem időpontját megelőző 36 hónapban a szükséges minősítési lefedettséget alátámasztó minősítési adatok. A minősítési adatoknak a szükséges lefedettséget a kérelmet megelőző érintett 36 hónap alatt hat hónapos időközönként mért adat-pillanatképekkel kell bemutatniuk.

e)

Amennyiben a hitelminősítő intézetnek az ECAF keretében történő elfogadás iránti kérelmét az eurorendszer korábban már elutasította, arra vonatkozó alátámasztó dokumentáció, hogy a hitelminősítő intézet hogyan orvosolta a korábbi meg nem felelést.

2.

Az EKB további információkat kérhet például a hitelminősítő intézet lefedettsége időbeli stabilitásának, a hitelminősítő intézet minősítéskibocsátási gyakorlatainak, valamint a hitelminősítő intézet minősítései releváns lefedettségi időszak alatti minőségének alátámasztása érdekében.

3.

A kérelmezési folyamat második szakasza tekintetében a hitelminősítő intézetnek a következő dokumentációt és információkat kell rendelkezésre bocsátania.

a)

A hitelminősítő intézet szervezetének leírása, a vállalati és tulajdonosi struktúráját is beleértve, üzleti stratégiájának, különösen az ECAF céljára releváns lefedettség fenntartására vonatkozó stratégiájának, valamint minősítési folyamatának leírása, különösen a hitelminősítő bizottságok összetétele és döntéshozatali folyamatai.

b)

A minősítési módszerei, minősítési skálája (skálái) és a nemteljesítésre vonatkozó fogalommeghatározásai szempontjából releváns valamennyi dokumentum.

c)

Az EKB által kiválasztott minősítésekhez kapcsolódó új kibocsátási, minősítési és felügyeleti jelentések.

d)

A hitelminősítő intézet nemteljesítési eseményeire vonatkozó történeti adatok, legalább három évre, de lehetőség szerint öt évre kiterjedően, valamint a nemteljesítés hitelminősítő intézet által használt fogalommeghatározása, annak érdekében, hogy az eurorendszer a teljesítményértékelési keretnek megfelelően el tudja végezni a hitelminősítő intézet utólagos teljesítményértékelését. Ez fog alapul szolgálni a minősítések eurorendszer harmonizált minősítési rendszerének való megfeleltetéséhez is. A beadott anyagnak tartalmaznia kell:

i.

az összes minősítésre vonatkozó globális tételes adatokat, beleértve azokat a minősítéseket is, amelyek az ECAF céljára nem elfogadhatóak például földrajzi vagy más korlátozások miatt;

ii.

a megfelelő minősítésváltozási táblákat és nemteljesítési statisztikákat.

A tételes minősítési adatokat az EKB honlapján megtalálható, az adatok megjelenítésére vonatkozó utasításokat tartalmazó alkalmazandó EKB táblákban kell benyújtani. Az adatoknak ki kell terjedniük a jelen iránymutatással összhangban az ECAF céljára elfogadható valamennyi eszköz-, kibocsátói és garanciavállalói minősítésre, valamint a kapcsolódó eszközökre, kibocsátókra és garanciavállalókra vonatkozó statikus adatokra, a táblákban foglaltak szerint.

e)

Annak operatív aspektusaival kapcsolatos információk, hogy az eurorendszer hogyan tudna hozzáférni a hitelminősítő intézet minősítéseihez és azokat hogyan tudná felhasználni, a hitelminősítő intézet adatátviteli rendszerét, díjait és a minősítésekhez való hozzáféréshez szükséges szerződéses megállapodásokat is beleértve.

4.

Az EKB további releváns információkat kérhet a hitelminősítő intézettől például a hitelminősítő intézet azon eszköz- kibocsátói és garanciavállalói minősítései vonatkozásában, amelyek az ECAF céljára nem elfogadhatóak például földrajzi korlátozások következtében.

III.   ECAF ELFOGADÁSI FELTÉTELEK

1.

AZ ECAF keretében történő elfogadáshoz a hitelminősítő intézetnek meg kell felelnie a jelen iránymutatásban szereplő alkalmazandó követelményeknek, ideértve a releváns lefedettséget az ECAF hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, a működési feltételeket, az ECAI hitelminősítésekre vonatkozó információk elérhetőségét, továbbá a teljesítményértékelési eljárások céljára, valamint az ECAF teljesítményértékelési eljárása kritériumainak és szabályainak való megfelelésre való képességet.

2.

A releváns lefedettség követelményét illetően:

a)

a hitelminősítő intézetnek meg kell felelnie a jelen iránymutatás IXa. mellékletében meghatározott lefedettségi követelményeknek.

b)

az eurorendszer csak a hitelminősítő intézet által a kérelem adatait megelőző három év alatt az adott időpontban az 1060/2009/EK rendelettel összhangban ténylegesen kiadott vagy befogadott minősítéseket veszi figyelembe, a visszamenőleges minősítések nem kerülnek elfogadásra.

c)

az eurorendszer figyelembe veszi a releváns lefedettség időbeli stabilitását, az e lefedettség növekedésének vagy csökkenésének ütemét is beleértve.

3.

Az ECAI hitelminősítésekre vonatkozó információk elérhetőségét illetően, valamint a teljesítményértékelési eljárások céljára:

a)

a hitelminősítő intézetnek a minősítési módszerei és a tényleges minősítési intézkedései szempontjából releváns dokumentumokban magas szintű átláthatóságot kell biztosítania. A hitelminősítő intézetnek biztosítania kell, hogy a valamely ECAI hitelminősítés megértéséhez szükséges valamennyi információ (például minősítési vagy felügyeleti jelentések vagy a honlapján található más kiadványok) könnyen hozzáférhető és érthető legyen. Amennyiben egy adott eszközminősítés nem felel meg az alkalmazandó közzétételi követelményeknek, úgy ennek következtében nem elfogadható az ECAF céljára, azonban az eurorendszer figyelembe veheti a hitelminősítő intézet általános minősítési eljárásainak átláthatóságára vonatkozó értékelése során.

b)

a hitelminősítő intézetnek átláthatóságot kell biztosítania a minősítési eljárása tekintetében, valamint a tekintetben, hogy hogyan tart fenn megfelelő minősítéskibocsátási gyakorlatokat. Valamennyi módszertani dokumentumnak alapos szakértelemről kell tanúskodnia, és a módszereknek figyelembe kell venniük a hitelminősítések kibocsátása céljából releváns valamennyi információt. E tekintetben az eurorendszer elemezheti többek között az elemzőnként kiadott minősítések számát, a hitelminősítő bizottság méretét, összetételét és tagjainak szakértelmét, a hitelminősítő bizottságnak a hitelminősítő elemzőktől való függetlenségét, a minősítések felülvizsgálatának gyakoriságát és a minősítések nagy volumenű kibocsátásának okait. Az eurorendszer a hitelminősítő intézet minősítési eljárásai és gyakorlatai megbízhatóságának és minőségének értékelése során figyelembe vehet a hitelminősítő intézettel szemben az ESMA által az 1060/2009/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése alapján hozott bármely jelenlegi vagy múltbeli felügyeleti intézkedést.

c)

a hitelminősítő intézetnek a módszereit következetesen kell alkalmaznia a hitelminősítéseire.

4.

A hitelminősítő intézetnek az ECAF teljesítményértékelési eljárás feltételeinek és szabályainak való megfelelésre való képességét illetően a hitelminősítő intézet minősítéseinek és hozzárendelt nemteljesítéseinek időben következetesek kell lenniük annak érdekében, hogy a) biztosítsák a hitelminősítő rendszer által szolgáltatott hitelminősítési információk eurorendszer harmonizált minősítési rendszerének történő megfelelő megfeleltetését, és b) fenntartsák a hitelminősítő intézet hitelminősítéseiből származó eredményeknek az ECAF rendszereiben és forrásaiban fennálló összehasonlíthatóságát. A hitelminősítő intézet megfigyelt minősítésváltozási tábláinak és nemteljesítési statisztikáinak összhangban kell állniuk a hitelminősítő intézet saját minősítési skáláján alapuló várható értékekkel, mivel – amint azt a jelen iránymutatás IX. melléklete rögzíti – a megfigyelt nemteljesítési ráták és a hozzárendelt nemteljesítési valószínűség közötti eltérések megkérdőjelezhetik a hitelminősítések minőségét, ezáltal akadályozva az ECAF hatékony végrehajtását.

5.

A működési feltételeket illetően:

a)

a hitelminősítő intézetnek napi minősítési információkat kell szolgáltatnia valamennyi eurorendszerbeli központi bank számára, az eurorendszer által előírt formátumban és terjesztési módszer szerint;

b)

a hitelminősítő intézetnek erőforrás- és költséghatékony módon gyors hozzáférést kell biztosítania az eurorendszer számára azon releváns minősítési információkhoz, amelyek az ECAF szerinti elfogadhatóság és a folyamatos nyomonkövetési követelmények céljára szükségesek, ideértve a sajtóközleményeket, az új kibocsátási jelentéseket, a felügyeleti jelentéseket és a minősítések általi lefedettségre vonatkozó információkat;

c)

a hitelminősítő intézetnek késznek kell lennie arra, hogy az ECAF keretében történő elfogadása esetén megfelelő adathozzáférést biztosító és észszerű hozzáférési díjakat tartalmazó szerződéses megállapodásokat kössön az eurorendszerrel.

6.

A hitelminősítő intézetnek valamennyi ECAF elfogadási feltételnek meg kell felelnie ahhoz, hogy az ECAF keretében elfogadásra kerüljön. Mivel az ECAF keretében történő elfogadás iránti kérelem erősen technikai jellegű minőségi és mennyiségi értékelést tesz szükségessé, az eurorendszer szükség esetén a jelen iránymutatás szerinti, az ECAF-ra vonatkozó követelményekhez kapcsolódó további releváns tényezőket is értékelhet.

IV.   ECAF ELFOGADÁSI FELTÉTELEK AZ ECAI-K VONATKOZÁSÁBAN ÉS A MEGFELELÉS IDŐBELI ALAKULÁSA

1.

A hitelminősítő intézeteknek az elfogadás iránti kérelmük időpontjában, valamint az ECAF keretében történő elfogadásukat követően folyamatosan meg kell felelniük az ECAI-kra vonatkozó elfogadási feltételeknek.

2.

Az eurorendszer a jelen iránymutatás 126. cikke szerinti intézkedéseket alkalmazhat az olyan hitelminősítő intézetre, amely

a)

az ECAF keretében hamis nyilatkozatok adását követően vagy egyéb szabálytalan módon került elfogadásra; vagy

b)

már nem felel meg az ECAF céljára történő elfogadásra vonatkozó feltételeknek.

A hitelminősítő intézetnek a 126. cikk szerinti intézkedések alkalmazásáról való értesítése során az eurorendszer a döntését megindokolja.

”