(1)

A Tanács 2020. június 30-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlást (1).

(2)

A Tanács 2021. február 2-án módosította az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlást (2), hogy naprakésszé tegye azon kritériumokat, amelyek alapján értékelik, hogy a harmadik országokból kiinduló, nem alapvetően szükséges utazások biztonságosak és engedélyezhetők-e.

(3)

Ugyanez a módosítás mechanizmusokat vezetett be, amelyek arra hivatottak, hogy megfékezzék a SARS-CoV- aggodalomra okot adó variánsainak terjedését az EU-ban. (3)

(4)

A Tanács 2021. május 20-án módosította az (EU) 2020/912 ajánlást (4), figyelemmel az oltási kampányok bevezetésére és azokra a kedvező hatásokra, amelyeket a kampány gyakorolt a vírus terjedésének megfékezésére, valamint annak érdekében, hogy továbbra is meg lehessen fékezni a figyelmet érdemlő és az aggodalomra okot adó, újonnan megjelenő variánsok EU-ba történő behurcolását és terjedését.

(5)

A Parlament és a Tanács 2021. június 14-én elfogadta az uniós digitális Covid-igazolványról szóló (EU) 2021/953 (5) és (EU) 2021/954 rendeletet (6). Az uniós digitális Covid-igazolvány alapvető eszköznek bizonyult az EU-n belüli utazás helyreállításában.

(6)

Az (EU) 2021/953 rendelet elfogadása óta a Bizottság több végrehajtási jogi aktust fogadott el, amelyek egyes harmadik országok által kiállított Covid-igazolványokat egyenértékűnek minősítenek a tagállamok által az említett rendelettel összhangban kiállított igazolványokkal. Az ilyen végrehajtási jogi aktusok hatálya alá tartozó, oltási, gyógyultsági és tesztigazolványok így biztonságosan és megbízhatóan hitelesíthetők. Ezért az uniós digitális Covid-igazolvány és különösen az ennek alapján elfogadott végrehajtási határozatok ugyancsak megkönnyítik a harmadik országokból az EU-ba irányuló utazások biztonságos újbóli lehetővé tételét (7).

(7)

Az uniós digitális Covid-igazolvány létrehozására figyelemmel, valamint tekintetbe véve a világjárvány alakulását – többek között az aggodalomra okot adó omikron-variáns megjelenését –, továbbá azt, hogy világszerte emelkedik az átoltottsági arány, és az utazási korlátozásokat fokozatosan feloldják, az (EU) 2020/912 ajánlásban meghatározott jelenlegi megközelítést naprakésszé kell tenni.

(8)

Az Európai Tanács a 2021. október 22-i következtetéseiben a járványügyi helyzet alakulása tükrében szorosabb koordinációt sürgetett az EU-n belüli szabad mozgás és az EU-ba irányuló utazások megkönnyítése érdekében, és felszólított a vonatkozó két tanácsi ajánlás – köztük az (EU) 2020/912 ajánlás – felülvizsgálatára.

(9)

A harmadik országok által az alapoltási sorozat befejezését követően kiállított oltási igazolványok egységes elfogadási időszakát 270 napban kell megállapítani. A koordinált megközelítés biztosítása érdekében a tagállamok nem fogadhatják el az alapoltási sorozat befejezését követően kiállított oltási igazolványokat, ha az azokban feltüntetett adag beadása óta több mint 270 nap telt el. A tagállamok ebben az esetben olyan oltási igazolványokat fogadhatnak el, amelyek igazolják, hogy az alapoltási sorozat befejezését követően kiegészítő adag vakcina beadására került sor.

(10)

Az EU-ba irányuló biztonságos utazás további megkönnyítése érdekében a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített arányára vonatkozó küszöbértéket 100 000 lakosra vetítve 75-ről 100-ra kell emelni. Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a vírus első megjelenése óta eltelt csaknem két évben bővültek a tesztelési kapacitások, meg kell emelni az előírt heti minimális tesztelési arányt is, mégpedig 100 000 lakosra vetítve 300-ról 600-ra. Ezzel valószínűleg megbízhatóbbá válnak az annak meghatározásához használt adatok, hogy egy adott harmadik országból milyen mértékben engedélyezhető a nem alapvetően szükséges utazás.

(11)

Az Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások lehetővé tételének javítása és a harmadik országbeli utazók számára a kiszámíthatóság növelése érdekében a tagállamoknak nemcsak a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerinti forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyagokat kell elfogadniuk, hanem azokat is, amelyek szerepelnek a WHO szükséghelyzeti felhasználási engedély kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján.

(12)

Ezenfelül az oltás alternatívájaként a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a nem alapvetően szükséges utazást az EU-ba való utazásukat megelőző 180 napon belül Covid19-ből felgyógyult, uniós digitális Covid-igazolvánnyal vagy azzal egyenértékűnek elismert igazolvánnyal rendelkező személyek számára.

(13)

Ugyanakkor a SARS-CoV-2 vírus továbbadása kockázatának további csökkentése érdekében a tagállamok előírhatnak az indulás előtt végzett, negatív, valós idejű polimeráz láncreakciós tesztről (RT-PCR) szóló érvényes igazolást is, amennyiben az utazó i. olyan Covid19-oltóanyagot kapott, amely szerepel a WHO szükséghelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján, viszont nem szerepel az EU-ban a 726/2004/EK rendelet alapján engedélyezett oltóanyagok listáján, vagy ii. az EU-ba való utazást megelőző 180 napon belül felgyógyult a Covid19-ből.

(13a)

Mivel előfordulhat, hogy nem lehetséges ellenőrizni az olyan harmadik országok által kibocsátott oltási igazolványok hitelességét, sértetlenségét és érvényességét, amely országok nem alkalmazzák az uniós digitális Covid-igazolvány biztonsági keretrendszerét vagy nem alkalmaznak azzal egyenértékűként elismert oltási igazolványt, a tagállamok előírhatnak indulás előtt végzett, negatív RT-PCR-tesztről szóló érvényes igazolást abban az esetben is, ha az utazó teljes mértékben be van oltva egy a 726/2004/EK rendelet alapján forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyaggal, de nem rendelkezik uniós digitális Covid-igazolvánnyal, illetve azzal egyenértékűként elismert oltási igazolvánnyal.

(14)

A 6 év feletti de 18 évet még be nem töltött gyermekek számára lehetővé kell tenni az utazást azzal a feltétellel, hogy indulás előtt elvégzett, negatív RT-PCR-teszttel rendelkeznek. Ilyen esetekben a tagállamok az érkezést követő további tesztet, karantént vagy önkéntes karantént írhatnak elő. Amennyiben a 6 év feletti de 18 évet még be nem töltött gyermekek az EU-ban a 726/2004/EK rendelet alapján engedélyezett Covid19-oltóanyag alapján kibocsátott, a Covid19-oltást tanúsító érvényes igazolással rendelkeznek, nem írható elő tesztelési kötelezettség. A 6 év alatti, felnőttel együtt utazó gyermekek tekintetében nem írhatók elő további követelmények.

(14a)

A tagállamok engedélyezhetik a nem alapvetően szükséges utazást olyan személyek számára, akiknek az elfogadott Covid19-oltóanyagok orvosilag ellenjavalltak, feltéve, hogy az említett személyek benyújtották a szükséges dokumentumokat, és indulás előtt végzett, negatív RT-PCR-teszttel rendelkeznek.

(15)

Tekintettel a világszerte egyre növekvő átoltottsági arányra, helyénvaló, hogy mérlegelni kezdjük a jelenlegi ország-, illetve személyalapú hibrid megközelítésről a tisztán személyalapú megközelítésre való fokozatos áttérést, valamint azt, hogy utazási korlátozások feloldását kizárólag az oltási státuszra vagy az utazók által ellátott funkcióra/igényre alapozzuk. Jelenleg azonban még mindig vannak olyan harmadik országok, ahol korlátozott az oltóanyagokhoz való hozzáférés vagy alacsony az átoltottsági arány. Ezért annak érdekében, hogy a harmadik országok számára elegendő idő álljon rendelkezésre az átoltottsági arány növelésére, ideértve az emlékeztető adagok beadását is az oltási igazolványok érvényességének biztosítása érdekében, valamint a harmadik országok átoltottsági helyzetének – többek között az uniós küldöttségek által szolgáltatott adatokon alapuló – előzetes általános értékelése alapján, a Bizottságnak 2022. április 30-ig felül kell vizsgálnia az ajánlást az I. melléklet elhagyása érdekében, tekintettel a világszerte egyre növekvő átoltottsági arányra. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania a Tanács részére, és adott esetben az I. melléklet elhagyására vonatkozó javaslatot is benyújthat a Tanácsnak.

(16)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez az ajánlás a schengeni vívmányokon alapul, Dániának az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen ajánlásról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül kell határoznia arról, hogy azt végrehajtja-e.

(17)

Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(18)

Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (10) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (11) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(19)

Svájc tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (12) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (13) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(20)

Liechtenstein tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (14) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU határozat (15) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(21)

Ezen ajánlásnak a (15)–(19) preambulumbekezdésben említett jogállása nem érinti annak szükségességét, hogy a schengeni térség megfelelő működése érdekében az összes tagállam koordinált módon döntsön az Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozás feloldásáról,