European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/1835

2026.7.24.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/1835 AJÁNLÁSA

(2026. július 20.)

az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről szóló (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendeletben az importőrök kötelezettségeivel kapcsolatosan előírt szankciók alkalmazásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

2024. augusztus 4-én hatályba lépett az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről szóló (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1). A rendelet hozzájárul olyan megbízható és megalapozott adatok gyűjtéséhez, amelyek elégséges alapot tudnak képezni a metánkibocsátás nyomon követéséhez, biztosítva az átláthatóságot, valamint szükség esetén további intézkedéseket ír elő a metánkibocsátás további csökkentése érdekében.

(2)

A globális olaj- és gázágazat metánkibocsátásának az (EU) 2024/1787 rendelet végrehajtása eredményeként történő csökkentése hosszú távon az ellátás biztonságát hivatott támogatni. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közelmúltbeli megállapításai (2) arra utalnak, hogy a szivárgások, valamint a rutinszerű lefúvatás és fáklyázás kezelésével akár 200 milliárd m3 gáz is felszabadítható. Ugyanez az elemzés azonban arra enged következtetni, hogy rövid távon csak 15 milliárd m3 áll rendelkezésre, többnyire olyan országokban, ahonnan nem vezet életképes exportútvonal az Unióba.

(3)

Az (EU) 2024/1787 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése előírja az importőrök számára, hogy évente jelentést tegyenek a letelepedési helyük szerinti tagállam illetékes hatóságainak az Unióba exportáló országokból és vállalatoktól származó metánkibocsátási adatokról és információkról, beleértve az arra vonatkozó részleteket is, hogy mérik-e, jelentik-e és csökkentik-e metánkibocsátásukat, és ha igen, hogyan.

(4)

Az (EU) 2024/1787 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése előírja az importőrök számára, hogy bizonyítsák és jelentsék a letelepedési helyük szerinti tagállam illetékes hatóságainak, hogy a fosszilis energia szállítására vonatkozó szerződéseik olyan nyersolajra, földgázra és szénre vonatkoznak, amelyet a termelő szintjén alkalmazott, az (EU) 2024/1787 rendeletben meghatározottakkal egyenértékű nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési intézkedések hatálya alatt állítottak elő.

(5)

Az (EU) 2024/1787 rendelet 29. cikke (1) bekezdésének első albekezdése előírja az importőrök és az uniós termelők számára, hogy jelentést tegyenek a letelepedési helyük szerinti tagállam illetékes hatóságainak az általuk az uniós piacon forgalomba hozott nyersolaj, földgáz és szén kitermelésének metánkibocsátás-intenzitásáról.

(6)

Az (EU) 2024/1787 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében és 29. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott kötelezettségek a 2024. augusztus 4-én vagy azt követően megkötött vagy megújított szerződésekre alkalmazandók. Az említett időpont előtt kötött szerződések tekintetében az importőrök kötelesek minden észszerű erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy az (EU) 2024/1787 rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően szerződéseikben előírják a termelő szintjén alkalmazott nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési intézkedések egyenértékűségét, az (EU) 2024/1787 rendelet 29. cikke (1) bekezdése második albekezdésének értelmében pedig jelenteniük kell az uniós piacon általuk forgalomba hozott nyersolaj, földgáz és szén kitermelésének metánkibocsátás-intenzitását.

(7)

Az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok megállapítják az említett rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtására. Mindmáig a tagállamoknak csak kis része értesítette a Bizottságot a szankciórendszeréről.

(8)

Az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikkének (2) bekezdése előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek legalább bizonyos közigazgatási szankciók és közigazgatási intézkedések kiszabására az említett rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében, 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 29. cikkének (1) bekezdésében meghatározott behozatali követelmények megsértése esetén, feltéve, hogy azok nem veszélyeztetik az energiaellátás biztonságát.

(9)

Az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikke (7) bekezdésének i) pontja továbbá lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy figyelembe vegyenek minden egyéb, az eset körülményeire alkalmazandó súlyosbító vagy enyhítő tényezőt, a harmadik felek intézkedéseit is beleértve.

(10)

2026. február 27. óta a Hormuzi-szorosban, a globális energiakereskedelem egyik fontos tengeri útvonalán a geopolitikai és gazdasági helyzet súlyos fennakadásokat okoz, amelyek a lezárásához vezettek. Általánosan úgy tekintik, hogy e fennakadások az 1970-es évek energiaválsága óta a legnagyobbak a globális energiaellátást illetően, a világ olajpiacának történetében pedig a legnagyobbak.

(11)

A közel-keleti zavarok súlyos és tartós negatív hatást gyakorolnak a globális és európai energiapiacokra, a globális cseppfolyósítottföldgáz-ellátás (a továbbiakban: LNG) mintegy 20 %-át (3) és a globális tengeri olajkereskedelem mintegy 25 %-át (4) érintették eddig. Ennek eredményeként elmarad az LNG mennyiségének a 2026–2027-es időszakra várt növekedése, az LNG túlkínálata pedig legalább két évvel később fog bekövetkezni, ami kockázatos az ellátás biztonságát és az árnyomást illetően. (5) Ami az olajat illeti, az olajexport teljes vesztesége meghaladta a napi 13 millió hordót, a termelés ehhez kapcsolódó korlátozása és a régió energetikai infrastruktúrájának károsodása pedig a becslések szerint összesen 3 milliárd hordó ellátási veszteséget eredményez, a konfliktus utáni fokozatos termelésbővítés időszakára várható veszteségeket is beleszámítva (6). A Perzsa-öböl térségén kívüli beszállítók csak korlátozott mértékben tudták ellensúlyozni az LNG- és az olajellátás hiányosságait. A Perzsa-öböl térségének energia-infrastruktúrájában bekövetkezett károk, az infrastruktúra újraindításához szükséges idő és a szűk keresztmetszetek tágulásának fokozatossága mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a globális energiapiacokon valószínűleg hosszú ideig tartson az ellátási hiány és bizonytalanság. Így ez az időszak várhatóan nem ér véget a Hormuzi-szoros teljes és stabil újranyitásakor.

(12)

Az elhúzódó ellátási hiányoktól való félelem közepette a gáz- és olajárak az Ukrajna elleni 2022. februári teljes orosz invázió okozta válság óta a legmagasabb szintre emelkedtek. A Brent nyersolaj ára 2026. március 8-án négy év óta először meghaladta a 100 USD/hordó értéket, és a 2026. március 31-i csúcson 118 USD/hordóra rúgott. A földgázárak 2026. március 19-én 62 EUR/MWh-ra ugrottak. Bár 2026 júniusában az olajárak közelebb maradtak a hordónkénti 80 USD-hoz, a gázárak pedig 42 EUR/MWh-s szinten maradtak, a volatilitás továbbra is fennáll.

(13)

Az Unió a globális olaj- és gázpiacokra támaszkodik szükségleteinek kielégítéséhez, márpedig a közel-keleti válság miatt jelentősen szűkült a kínálat a globális olaj- és gázpiacokon. Az Uniónak biztosítania kell a fosszilis tüzelőanyagok más régiókból történő megbízható és folyamatos behozatalát, hogy ezáltal mérsékelje az uniós fogyasztók és vállalkozások magas és ingadozó energiaárakat okozó ellátási hiányoknak való kitettségét.

(14)

Az (EU) 2024/1787 rendelet nem ír elő korlátozásokat az Unióba irányuló energiabehozatalra vonatkozóan. Az említett rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében, 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 29. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek be nem tartása azonban szankciók alkalmazását vonhatja maga után. A tagállamok illetékes hatóságai bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy alkalmaznak-e szankciókat az (EU) 2024/1787 rendelet megsértése esetén, és ha igen, milyen mértékben. Ez különösen azt hivatott biztosítani, hogy az említett rendelet szerinti szankciók vagy felelősségi kockázatok alkalmazása ne veszélyeztesse az energiaellátás biztonságát.

(15)

A jelenlegi ellátási válság körülményei között az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikke által a tagállamok számára a szankciók alkalmazása tekintetében biztosított rugalmasságot a jogbizonytalansághoz hozzájáruló tényezőnek tekintették. A legtöbb tagállamban hiányzik a szankciórendszer, így nem lehet felmérni az (EU) 2024/1787 rendelet behozatali követelményeinek való esetleges meg nem felelés kockázatát, és ezt az importőrök olyan jelentős kockázati tényezőként vetették fel, amely megakadályozza az Unióba irányuló szállítási szerződések aláírását vagy megújítását, és növeli a meglévő szállítási szerződések felmondásának kockázatát.

(16)

Az Unió-szerte alkalmazandó szankciórendszerekkel kapcsolatosan kevésbé lenne érezhető jogbizonytalanság, ha valamennyi tagállam elfogadna nemzeti szankciórendszert. Ha minden tagállam egyértelmű szabályrendszert alkalmazna, és az Unió egészében koherens megközelítés érvényesülne, az jelentősen csökkentené a bizonytalanságot, mivel világosak lennének a különböző nemzeti joghatóságokban alkalmazandó pontos feltételek és szankciók.

(17)

Az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikkének (2) bekezdése előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a szankciók alkalmazása ne veszélyeztesse az energiaellátás biztonságát. A gázágazatban az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) célja, hogy nemzeti és regionális szinten megelőzze az esetleges gázellátási zavarokat, és reagáljon azokra. Az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikke válságszinteket állapít meg, amelyeket olyan események vagy valószínűsíthető eseményekre utaló jelek váltanak ki, mint például a gázellátás zavara vagy a rendkívül magas gázkereslet, amelyek a gázellátási helyzet jelentős romlásához vezethetnek vagy azt eredményezhetik. Válságszint kihirdetése esetén a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy ne vezessenek be olyan intézkedéseket, amelyek bármikor indokolatlanul korlátozzák a belső piacon belüli gázáramlást, és hogy ne vezessenek be olyan intézkedéseket, amelyek valószínűsíthetően súlyosan veszélyeztetik egy másik tagállam gázellátási helyzetét. Az olajágazatban a 2009/119/EK tanácsi irányelvben (8) megállapított szabályok célja, hogy szolidaritáson alapuló mechanizmusok révén biztosítsák az olajellátás magas szintű biztonságát, előírva a tagállamok számára, hogy minimális kőolaj- vagy kőolajtermék-készleteket tartsanak fenn, és létrehozva a súlyos hiány kezeléséhez szükséges eljárási eszközöket.

(18)

Míg a gáz- és olajellátás biztonságára vonatkozó meglévő szabályok kulcsfontosságú elemek az ellátás biztonságát fenyegető kockázatok értékeléséhez, az ilyen kockázatok értékelése eltérő lehet, ha azt az egyes tagállamok egyénileg végzik el. Bár az Unió energiaellátásának biztonsága egyelőre fennmaradt, a közel-keleti válság olyan károkat okozott, amelyek hatásai tartósak, és ha az ellátást más piacokra irányítják át Unió-szerte veszélyezthetik az energiaellátás biztonságát, ami valamennyi tagállamban összehangolt megközelítést tesz szükségessé a szankciók alkalmazása tekintetében. Ezen ajánlás célja ezért az, hogy növelje az egyértelműséget és fokozza a jogbiztonságot az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének a közel-keleti válsággal összefüggésben történő végrehajtása tekintetében.

(19)

Annak érdekében, hogy az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint ne veszélyeztessék az energiaellátás biztonságát, valamint hogy mérsékeljék az uniós fogyasztók és vállalkozások magas energiaárakat okozó ellátási hiányoknak való kitettségét, a tagállamoknak korlátozott ideig nem kell alkalmazniuk az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikke (5) bekezdésének m), n) és o) pontjában előírt szankciókat, kivéve az említett kötelezettségek csalárd megsértésének eseteiben. Ennek hozzá kell járulnia annak biztosításához, hogy az importőrök a következő időszakra vonatkozó szállítási szerződéseket szankciók, meg nem felelésre vonatkozó megállapítások vagy a felelősség kockázata nélkül kössék meg, miközben továbbra is megteszik az (EU) 2024/1787 rendeletben foglalt behozatali követelményeknek való megfelelés eléréséhez szükséges intézkedéseket.

(20)

Ugyanakkor a szankciók alkalmazásának mellőzésére vonatkozó türelmi idő nem haladhatja meg az annak biztosításához szükséges időszakot, hogy a jelenlegi válság miatti ellátási hiány megelőzéséhez elegendő mennyiségekre megkössék a szerződéseket. A jelenlegi előrejelzések szerint a globális gáz- és olajpiacokon az ellátási hiány valószínűleg elhúzódik, mivel a megrongálódott közel-keleti infrastruktúra helyreállítása 3–5 évet is igénybe vehet. (9) Az olaj- és gázmennyiségekre vonatkozó szerződéskötésekről szóló legfrissebb információk (10) szerint a szerződéskötési tevékenység csökkent a 2029-es és 2030-as időhorizonton az újonnan aláírt ellátási mennyiségek esetében, amelyek a szokásos körülmények között működő piac határidős ellátási görbéje alapján a vártnál alacsonyabbnak tűnnek a három év múlva esedékes szállítások tekintetében. Például az újonnan aláírt földgázszerződéseknek az összes földgázszerződéshez viszonyított aránya 2028 és 2029 között több mint 10 %-kal csökken, ami a szerződéskötés potenciális akadályait jelzi. Sokkelnyelőként a globális olaj- és gázpiacok rugalmassága teszi lehetővé a válsághelyzetekre való gyors reagálást. Ezt a rugalmasságot meg kell őrizni. Egy hároméves türelmi időszak hozzájárulna a műveletek folytonosságának biztosításához anélkül, hogy súlyosbítaná a Perzsa-öbölből érkező szállítások csökkenésével összefüggő nyersolajellátás-szűkülést.

(21)

A Bizottság ezért helyénvalónak tekinti, hogy a tagállamok ne alkalmazzák az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikke (5) bekezdésének m), n) és o) pontjában előírt szankciókat a 2027-ben, 2028-ban és 2029-ben esedékes kötelezettségek megsértése esetén.

(22)

A szankciók alkalmazásának mellőzésére vonatkozó türelmi idő növelheti annak kockázatát, hogy az importőrök nem tesznek eleget az (EU) 2024/1787 rendelet szerinti nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeiknek. A jelenlegi válság által okozott globális energiaellátási hiány idején és a rendelkezésre álló rakományokért folytatott kiélezett versenyben azonban ez a türelmi időszak, amely szigorúan a válság hatásainak enyhítéséhez szükséges mértékre korlátozódik, és kizárja a csalárd jogsértések eseteit, nem aránytalan az említett kötelezettségek nem megfelelő érvényesítésének ebből eredő kockázatához képest.

(23)

Ez az ajánlás arra korlátozódik, hogy a leírt konkrét körülmények és feltételek fényében türelmi időt javasol bizonyos szankciók alkalmazása vagy a felelősség megállapítása tekintetében. Az (EU) 2024/1787 rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében, 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 29. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek továbbra is alkalmazandók, noha ajánlott, hogy a tagállamok ne alkalmazzák az említett rendelet 33. cikke (5) bekezdésének m), n) és o) pontjában foglalt kapcsolódó szankciós rendelkezéseket. Ez alatt az időszak alatt a tagállamoknak aktívan nyomon kell követniük és ösztönözniük kell a megfelelés terén tett előrehaladást. Ez az ajánlás nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy ugyanazt a türelmi időt alkalmazzák az uniós termelőkkel szembeni szankciókra, ha úgy ítélik meg, hogy e szankciók kiszabása hasonlóképpen veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát.

(24)

Ez az ajánlás nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikkének megfelelően nemzeti szankciórendszereket hozzanak létre. Rendes piaci feltételek mellett, és amennyiben nem áll fenn az energiaellátás biztonságát fenyegető kockázat, valamint ezen ajánlás hatályán túlmenően a tagállamok alkalmazhatnak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat az (EU) 2024/1787 rendelet megsértése esetén. A konkrét jogsértésre alkalmazott szankciók szintjét, súlyosságát és jellegét legalább a 33. cikk (7) bekezdésében meghatározott tényezők figyelembevételével kell meghatározni. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy prioritásként kezeljék a nemzeti szankciórendszerek létrehozását,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok ne alkalmazzák az (EU) 2024/1787 rendelet 33. cikke (5) bekezdésének m), n) és o) pontjában előírt szankciókat a 2027-ben, 2028-ban és 2029-ben esedékes kötelezettségek importőrök általi megsértése esetén, kivéve az említett kötelezettségek csalárd megsértésének eseteit. Ez alatt az időszak alatt a tagállamoknak aktívan nyomon kell követniük és ösztönözniük kell a megfelelés terén tett előrehaladást.

A Bizottság az (EU) 2024/1787 rendelet 36. cikke szerinti felülvizsgálat keretében 2028. január 1-jéig nyomon követi és felülvizsgálja ezen ajánlás alkalmazását.

Kelt Brüsszelben, 2026. július 20-án.

a Bizottság részéről

Dan JØRGENSEN

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1787 rendelete (2024. június 13.) az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről és az (EU) 2019/942 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1787, 2024.7.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1787/oj).

(2)   IEA Global Methane Tracker 2026 (Globális metánkövető 2026), 4. o.

(3)   Gas Market Report, Q2-2026 – Analysis - IEA(Gázpiaci jelentés, 2026 második negyedéve – Elemzés – IEA), 6. o.

(4)   Strait of Hormuz - About - IEA (A Hormuzi-szorosról - IEA)

(5)   Gas Market Report (Gázpiaci jelentés), 2026 második negyedéve – 8. oldal.

(6)  Az IEA 2026. április 14-én közzétett olajpiaci jelentése szerint a globális olajkínálat 2026-ban várhatóan napi 3,9 millió hordóval, azaz összesen 1 423 millió hordóval csökken.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2017.10.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1938/oj).

(8)  A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 265., 2009.10.9., 9. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/119/oj).

(9)  Lásd a Qatar Energy 2026. március 19-i nyilatkozatát.

(10)  A Bizottság szolgálatainak értékelése a Cedigaztól, a Bloomberg New Energy Finance-tól és a London Stock Exchange Grouptól származó információk alapján.


ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2026/1835/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)