European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2024/1362

2024.5.17.

A BIZOTTSÁG (EU) 2024/1362 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2024. március 13.)

az (EU) 2019/287 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a melléklet felváltása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió és harmadik országok között megkötött egyes kereskedelmi megállapodásokban foglalt kétoldalú védzáradékok és a kedvezmények ideiglenes visszavonását lehetővé tevő egyéb mechanizmusok végrehajtásáról szóló, 2019. február 13-i (EU) 2019/287 európai parlamenti és a tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/287 rendelet az Európai Unió és egy vagy több harmadik ország között megkötött egyes kereskedelmi megállapodásokban foglalt kétoldalú védzáradékok és a kedvezmények ideiglenes visszavonását lehetővé tevő egyéb mechanizmusok végrehajtásáról szóló rendelkezéseket rögzít. Az (EU) 2019/287 rendelet rendelkezései nem érintik az említett kereskedelmi megállapodásokban foglalt különös rendelkezéseket, amennyiben ezek a rendelkezések nincsenek összhangban az említett rendelettel. Az egyes kereskedelmi megállapodásokban foglalt ilyen különös rendelkezéseket az (EU) 2019/287 rendelet melléklete sorolja fel.

(2)

Az Európai Unió és Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodást (2) kötött, amely tartalmaz olyan rendelkezéseket a kétoldalú védzáradékokra vonatkozóan, amelyek nincsenek összhangban az (EU) 2019/287 rendelettel. Ezért az említett rendelet mellékletének e rendelkezésekre való hivatkozást kell tartalmaznia.

(3)

Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás (3), az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás (4), valamint az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás (5) további vizsgálata során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy – a jogbiztonság és az átláthatóság biztosítása érdekében – az említett megállapodásokban szereplő további rendelkezéseket is bele kell foglalni az (EU) 2019/287 rendelet mellékletébe. Emellett az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás, valamint az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás további vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az említett megállapodások átmeneti időszakokra vonatkozó egyes rendelkezéseit törölni kell az (EU) 2019/287 rendelet mellékletéből, mivel ezek a rendelkezések összhangban vannak az (EU) 2019/287 rendelettel.

(4)

Az (EU) 2019/287 rendelet mellékletét az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás, valamint az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás hatálybalépésének napjának feltüntetésével is módosítani kell, mivel ezek a dátumok még nem voltak ismertek az (EU) 2019/287 rendelet hatálybalépésének napján.

(5)

E változásokra tekintettel, valamint az átláthatóság és az olvashatóság biztosítása érdekében az (EU) 2019/287 rendelet mellékletét fel kell váltani.

(6)

Az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodás 27.2. cikke értelmében ez a megállapodás az azon időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek írásbeli értesítést cserélnek arról, hogy teljesítették az e megállapodás hatálybalépése tekintetében alkalmazandó jogi követelményeket és eljárásokat. Mivel az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése 2024. június 1. előtt nem várható, helyénvaló e rendelet késleltetett alkalmazásáról rendelkezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/287 rendelet mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2024. június 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. március 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 53., 2019.2.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/287/oj.

(2)   HL L, 2024/229, 2024.2.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree/2024/229/oj.

(3)   HL L 294., 2019.11.14., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2019/1875/oj.

(4)   HL L 186., 2020.6.12., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2020/753/oj.

(5)   HL L 330., 2018.12.27., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2018/1907/oj.


MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁSOKBAN FOGLALT ÉS AZ E RENDELET ÁLTAL VÉGREHAJTOTT KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

Szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság között

Az alkalmazás kezdőnapja

2019.11.21.

Kétoldalú védzáradékok vagy egyéb mechanizmusok

Harmadik fejezet (Piacvédelmi eszközök) C. szakasz (Kétoldalú védintézkedési záradék)

A megállapodásban foglalt rendelkezés(ek):

A 3.11. cikk (3) bekezdése

„3.

A 3.10. cikkben (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) említett meghatározás nem valósul meg, kivéve, ha a vizsgálat objektív bizonyítékok alapján bizonyítja, hogy fennáll az exportáló Fél terméke importjának megnövekedése és a súlyos kár vagy fenyegető súlyos kár közötti ok-okozati összefüggés. E tekintetben egyéb tényezőket is kellőképp mérlegelni kell, ideértve a más országból származó ugyanazon termék behozatalát is.”

A 3.11. cikk (4) bekezdése

„4.

Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított egy éven belül befejezzék az ilyen vizsgálatot.”

A 3.11. cikk (5) bekezdésének c) pontja

„5.

Egyik Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést a 3.10. cikk (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) 1. bekezdésében foglaltak szerint:

[…]

(c)

az átmeneti időszak lejártát követően, kivéve, ha ehhez a másik Fél hozzájárul.”

A 3.11. cikk (6) bekezdése

„6.

A Felek az átmeneti időszak során nem hozhatnak intézkedést ugyanazon áru behozatalára vonatkozóan, kivéve, ha már eltelt a védintézkedés alkalmazása korábbi időtartamának felével megegyező időtartam. Ebben az esetben a 3.13. cikk (Kompenzáció) (3) bekezdése nem alkalmazandó.”

A 3.11. cikk (7) bekezdése

„7.

Ha egy Fél megszüntet egy kétoldalú védintézkedést, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2-A. mellékletben található jegyzéke szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.”

Szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság között

Az alkalmazás kezdőnapja

2020.8.1.

Kétoldalú védzáradékok vagy egyéb mechanizmusok

3. fejezet (Piacvédelmi eszközök) C. szakasz (Kétoldalú védintézkedési záradék)

A megállapodásban foglalt rendelkezés(ek):

A 3.11. cikk (4) bekezdése

„4.

A vizsgálatnak objektív bizonyítékok alapján be kell mutatnia azt is, hogy okozati kapcsolat áll fenn megnövekedett import és a súlyos kár, illetve a fenyegető súlyos kár között. A vizsgálat során figyelembe kell venni a megnövekedett importon kívüli egyéb más tényezőket, amelyek egyidejűleg szintén okai lehetnek a kárnak.”

A 3.11. cikk (5) bekezdése

„5.

Az egyes Feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított egy éven belül befejezik az (1) bekezdésben hivatkozott vizsgálatot.”

A 3.11. cikk (6) bekezdésének c) pontja

„6.

A Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést:

[…]

(c)

az átmeneti időszak lejártát követően, kivéve, ha ehhez a másik Fél hozzájárul.”

A 3.11. cikk (7) bekezdése

„7.

Az alkalmazkodás elősegítése érdekében, amennyiben a kétoldalú védintézkedés várható időtartama meghaladja a két évet, az intézkedést alkalmazó Fél az alkalmazás időszakában köteles rendszeres időközönként fokozatosan liberalizálni az intézkedést.”

A 3.11. cikk (8) bekezdése

„8.

Ha a Fél megszüntet egy kétoldalú védintézkedést, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2-A. mellékletben (A vámok csökkentése vagy eltörlése) található jegyzéke szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.”

3.14. cikk

„14.

Az e fejezet szerinti piacvédelmi eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazása terén a lehető legnagyobb hatékonyság biztosítása érdekében a Felek vizsgálatot folytató hatóságainak az angol nyelvet kell használniuk a Felek közötti piacvédelmi eszközökre vonatkozó vizsgálatok kontextusában a kommunikáció és az egymás között cserélt dokumentumok alapjául.”

Gazdasági partnerségi megállapodás az Európai Unió és Japán között

Az alkalmazás kezdőnapja

2019.2.1.

Kétoldalú védzáradékok vagy egyéb mechanizmusok

5. fejezet (Piacvédelmi eszközök), A. szakasz (Általános rendelkezések) és B. szakasz (Kétoldalú védintézkedések), valamint a 2-C. melléklet (Gépjárművek és gépjárműalkatrészek) 18. cikke (Védzáradék)

A megállapodásban foglalt rendelkezés(ek):

Az 5.1. cikk d) pontja

„d)

»átmeneti időszak«: egy adott származó áru vonatkozásában az e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő és a 2-A. melléklettel összhangban az adott árura vonatkozó tarifális csökkentés vagy megszüntetés befejezését követő 10 év elteltével végződő időszak.”

Az 5.2. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja

„ii)

az e megállapodás hatálybalépésének napját közvetlenül megelőző napon érvényes legnagyobb kedvezményes vámtétel alkalmazása.”

Az 5.3. cikk (2) bekezdése

„2.

Kétoldalú védintézkedéseket csak az átmeneti időszak alatt lehet alkalmazni.”

Az 5.3. cikk (3) bekezdése

„3.

A kiigazítás megkönnyítése érdekében, amennyiben a kétoldalú védintézkedés várható időtartama meghaladja az egy évet, a kétoldalú védintézkedést fenntartó Fél a kérelem benyújtásának időszakában rendszeres időközönként fokozatosan liberalizálja a kétoldalú védintézkedést.”

Az 5.3. cikk (4) bekezdése

„4.

Nem alkalmazható kétoldalú védintézkedés egy adott származó áru behozatalára, amelyre a korábbi kétoldalú védintézkedés időtartamával megegyező ideig vagy egy évig terjedő időszakban már ilyen kétoldalú védintézkedést alkalmaztak, attól függően, hogy melyik a hosszabb.”

Az 5.3. cikk (5) bekezdése

„5.

A kétoldalú védintézkedés megszüntetése esetén az intézkedés tárgyát képező származó árura vonatkozó vámtétel az a vámtétel lesz, amely a kétoldalú védintézkedés hiányában hatályban lett volna.”

Az 5.4. cikk (2) bekezdése

„2.

A vizsgálatot minden esetben a vizsgálat megindítását követő egy éven belül el kell végezni.”

Az 5.4. cikk (4) bekezdése

„4.

Kizárólag abban az esetben állapítható meg, hogy a származó áru megnövekedett behozatala súlyos kárt okozott vagy okozhat egy belföldi gazdasági ágazatnak, ha a vizsgálat objektív bizonyítékok alapján bizonyítja, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn a származó áru megnövekedett behozatala és a belföldi gazdasági ágazatnak okozott súlyos kár vagy az ágazatot fenyegető súlyos kár között. Ennek megállapítása során figyelembe kell venni a származó áru behozatalának növekedésén kívüli egyéb tényezőket is, amelyek egyidejűleg kárt okoznak a belföldi gazdasági ágazatnak.”

Az 5.8. cikk

„8.

Az 5.5. cikk (1) bekezdésében és az 5.7. cikk (2) bekezdésében említett értesítéseket, valamint az e szakasz alapján a Felek közötti bármely más közleményt angol nyelven kell megküldeni.”

A gépjárművekről és gépjárműalkatrészekről szóló 2-C. melléklet 18. cikke (Védzáradék)

„1.

E megállapodás hatálybalépését követő 10 év során mindegyik Fél fenntartja a jogot arra, hogy felfüggesszen bizonyos egyenértékű engedményeket vagy más egyenértékű kötelezettségeket abban az esetben, ha a másik Fél (*): (a) nem alkalmazza valamely, a 2-C-1. függelékben meghatározott ENSZ-előírást, vagy megszünteti annak alkalmazását; vagy (b) olyan egyéb szabályozási intézkedést vezet be vagy módosít, amely hatálytalanítja vagy gyengíti valamely, a 2-C-1. függelékben meghatározott ENSZ-előírás alkalmazásából eredő előnyöket.

2.

Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztések hatályosak maradnak, amíg döntés nem születik e melléklet 19. cikkében meghatározott gyorsított vitarendezési eljárásnak megfelelően, vagy amíg kölcsönösen elfogadható megoldás nem jön létre – akár e melléklet 19. cikkének b) pontjában meghatározott konzultációkon keresztül –, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

-------

(*)

Az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésének mértéke nem haladhatja meg a Felek között az e cikk (1) bekezdésének a) vagy a b) pontjában meghatározott ENSZ-előírás által szabályozott termékekkel folytatott kétoldalú kereskedelem összegének mértékét.”

Szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és Új-Zéland között

Az alkalmazás kezdőnapja

2024.6.1.

Kétoldalú védzáradékok vagy egyéb mechanizmusok

5. fejezet (Piacvédelmi eszközök) D. szakasz (Kétoldalú védintézkedések)

A megállapodásban foglalt rendelkezés(ek):

Az 5.7. cikk c), e) és g) pontja

„c)

»súlyos romlás«: a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító gazdasági ágazat jelentős nehézségei;

[…]

(e)

»súlyos romlás veszélye«: olyan súlyos romlás, amely egyértelműen küszöbön áll, tények, és nem pusztán állítások, feltételezések vagy távoli lehetőség alapján;

[…]

(g)

»átmeneti időszak«: a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított hétéves időszak.”

Az 5.8. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja

„ii)

az e megállapodás hatálybalépésének napját közvetlenül megelőző napon érvényes legnagyobb kedvezményes vámtétel alkalmazása.”

Az 5.9. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja

„1.

Kétoldalú védintézkedés:

(a)

csak a belföldi gazdasági ágazatot érő súlyos kárnak vagy a súlyos kár veszélyének, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzete súlyos romlásának vagy a súlyos romlás veszélyének megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges mértékben és ideig alkalmazható;

[…]

(c)

nem alkalmazható az átmeneti időszak lejárta után.”

Az 5.9. cikk (2) bekezdésének a) pontja

„2.

Az (1) bekezdés b) pontjában említett időszak egy évvel meghosszabbítható, amennyiben:

(a)

az importáló Fél illetékes vizsgáló hatóságai az 1. alszakaszban (A kétoldalú védintézkedésekre alkalmazandó eljárási szabályok) meghatározott eljárásokkal összhangban megállapítják, hogy a kétoldalú védintézkedésre továbbra is szükség van a belföldi gazdasági ágazatot érő súlyos kárnak vagy a súlyos kár veszélyének, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzetének súlyos romlásának vagy a súlyos romlás veszélyének megelőzéséhez vagy orvoslásához;”

Az 5.9. cikk (3) bekezdése

„3.

Ha valamely Fél megszünteti valamely kétoldalú védintézkedés alkalmazását, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2-A. melléklettel (Vámlebontási menetrendek) összhangban az érintett árura érvényes lett volna.”

Az 5.9. cikk (4) bekezdése

„4.

Kétoldalú védintézkedés nem alkalmazható valamely Fél olyan árujának behozatalára, amely a korábbi kétoldalú védintézkedés időtartamának felével megegyező ideig már ilyen kétoldalú védintézkedés hatálya alá tartozott.”

Az 5.9. cikk (5) bekezdése

„5.

Egyik Fél sem alkalmazhat ugyanazon áru tekintetében és egyazon időben:

(a)

e megállapodás szerinti ideiglenes kétoldalú védintézkedést, kétoldalú védintézkedést vagy legkülső régiókra vonatkozó védintézkedést; valamint

(b)

az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti védintézkedést.”

Az 5.10. cikk (1) bekezdése

„1.

Kritikus körülmények között, ahol a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, az egyik Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat annak előzetes megállapítása alapján, hogy egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a másik Féltől származó áru behozatala az e megállapodás szerinti vámcsökkentés vagy -eltörlés következtében megnövekedett, és hogy az ilyen behozatal súlyos kárt okoz a belföldi gazdasági ágazatnak, vagy súlyos kár veszélyét jelenti, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzetének súlyos romlását okozza, vagy súlyos romlás veszélyét jelenti.”

Az 5.10. cikk (3) bekezdése

„3.

Az ideiglenes kétoldalú védintézkedés eredményeként kivetett vámot haladéktalanul vissza kell téríteni, ha az 1. alszakaszban (A kétoldalú védintézkedésekre alkalmazandó eljárási szabályok) említett későbbi vizsgálat nem állapítja meg, hogy az ideiglenes kétoldalú védintézkedés hatálya alá tartozó áru megnövekedett behozatala súlyos kárt okoz a belföldi gazdasági ágazatnak, vagy súlyos kár veszélyét jelenti, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzetének súlyos romlását okozza, vagy súlyos romlás veszélyét jelenti.”

Az 5.11. cikk

„Legkülső régiók

1.

Amennyiben bármely Új-Zélandról származó terméket az Unió egy vagy több legkülső régiójának (*) területére olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak közvetlenül, hogy az súlyos kárt okoz a belföldi gazdasági ágazatnak, vagy súlyos kár veszélyét jelenti, vagy a legkülső régiók gazdasági helyzetének súlyos romlását okozza, vagy ilyen súlyos romlás veszélyét jelenti, az Unió – alternatív megoldások vizsgálatát követően – kivételesen az érintett legkülső régió vagy régiók területére korlátozódó kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat.

2.

Az (1) bekezdés alkalmazásában a „súlyos romlás” meghatározásának objektív tényezőkön kell alapulnia, beleértve a következő elemeket:

(a)

a behozatal mennyiségének növekedése, akár abszolút értelemben, akár a belföldi termelésre vagy más forrásokból származó behozatalra nézve; valamint

(b)

az ilyen behozatalnak az érintett iparra vagy az érintett gazdasági ágazatra, többek között az értékesítési volumenre, a termelésre, a pénzügyi helyzetre és foglalkoztatottságra gyakorolt hatása.

3.

Az (1) bekezdés sérelme nélkül ez a szakasz értelemszerűen alkalmazandó az e cikk alapján elfogadott védintézkedésekre.

---------

(*)

E megállapodás hatálybalépésének napján az Unió legkülső régiói: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Réunion, Mayotte, St. Martin, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek. Ezt a cikket azokra az országokra vagy tengerentúli területekre is alkalmazni kell, amelyek jogállását az Európai Tanács az EUMSZ 355. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően hozott határozatával legkülső régióvá változtatja meg az említett határozat elfogadásának időpontjától kezdődően. Abban az esetben, ha az Unió valamely legkülső régiója ugyanezen eljárással összhangban megváltoztatja jogállását, az 5.11. cikk (Legkülső régiók) az Európai Tanács releváns határozata hatálybalépésének napjától nem alkalmazandó. Az Unió értesíti Új-Zélandot minden változásról, amely az Unió legkülső régióinak minősülő területek jogállását érinti.”

Az 5.14. cikk (2) bekezdése

„2.

Kétoldalú védintézkedés alkalmazása érdekében az illetékes vizsgáló hatóságnak objektív bizonyítékok alapján bizonyítania kell, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn az érintett termék megnövekedett behozatala és a súlyos kár vagy a súlyos kár veszélye között, vagy, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn az érintett termék megnövekedett behozatala és a súlyos romlás vagy a súlyos romlás veszélye között. A vizsgálatot végző illetékes hatóság a megnövekedett behozatalon kívül egyéb ismert tényezőket is megvizsgál annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott kárt ne a megnövekedett behozatalnak tulajdonítsák.”

Az 5.14. cikk (3) bekezdése

„3.

A vizsgálatot minden esetben a vizsgálat megindítását követő egy éven belül el kell végezni.”


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/1362/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)