Brüsszel, 2021.7.14.

COM(2021) 568 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Szociális Klímaalap létrehozásáról


I. MELLÉKLET

Az Alap keretében az egyes tagállamok számára a 13. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális költségvetési juttatás kiszámításának módszertana

Ez a melléklet meghatározza az egyes tagállamok számára a 9. és 13. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális költségvetési juttatás kiszámításának módszertanát.

A módszertan az egyes tagállamok tekintetében a következő változókat veszi figyelembe:

–a szegénység kockázatának kitett, vidéki területeken élő népesség (2019),

–a háztartások tüzelőanyag-égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás (2016–2018 közötti átlag),

–a szegénység kockázatának kitett olyan háztartások százalékos aránya, amelyek tartozást halmoztak fel a közüzemi számlák tekintetében (2019),

–teljes népesség (2019),

–a tagállam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme vásárlóerő-egységben mérve (2019),

–az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátások részaránya [a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete] hatálya alá tartozó ágazatok esetében (2016–2018 közötti átlag).

Az Alap keretében az adott tagállam rendelkezésére álló maximális költségvetési juttatás (MFAi) a következőképpen kell meghatározni:

ahol:

az Alap végrehajtására szánt teljes pénzügyi keretösszeg (TFE) a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegek összege, és az i tagállam részesedése a teljes pénzügyi keretösszegből, a következő lépések alapján meghatározva:

ahol:

βi = min(

γi =

δi = min(

fi = 1 ha; fi = 2,5 ha

Ahol minden i tagállam esetében:

az i tagállam vidéki területein élő, a szegénység kockázatának kitett népesség;

az EU-27 tagállamainak vidéki területein élő, a szegénység kockázatának kitett népesség összesen;

 az i tagállam népessége;

 az EU-27 tagállamainak népessége összesen;

az i tagállam háztartásaiban történő tüzelőanyag-égetésből származó szén-dioxid-kibocsátás;

az EU-27 tagállamainak háztartásaiban történő tüzelőanyag-égetésből származó szén-dioxid-kibocsátás összesen;

a szegénység kockázatának kitett olyan háztartások százalékos aránya, amelyek i tagállamban tartozást halmoztak fel a közüzemi számlák tekintetében;

a szegénység kockázatának kitett olyan háztartások százalékos aránya, amelyek az EU-27-ben tartozást halmoztak fel a közüzemi számlák tekintetében;

i tagállam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI);

az EU-27 egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI).

Az olyan tagállamok βi értéke, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-27 értékét, és amelyek esetében a minimális összetevő, arányosan kiigazításra kerül annak biztosítása érdekében, hogy a βi összege valamennyi tagállam esetében 100 % legyen. Valamennyi λi érték arányosan kiigazításra kerül annak biztosítása érdekében, hogy az összegük 100 %-nak feleljen meg.

Azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27 értékének 90 %-át, nem lehet alacsonyabb, mint a [2003/87/EK irányelv IVa. fejezete] hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátásnak a 2016–2018 közötti időszak átlagának megfelelő részaránya. Azon tagállamok értéke, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) meghaladja az EU-27 értékét, arányosan kiigazításra kerül annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi összege 100 %-kal legyen egyenlő.

II. MELLÉKLET

Az Alap keretében az egyes tagállamok számára a 9. és 13. cikknek megfelelően biztosított maximális költségvetési juttatás

Az I. mellékletben szereplő módszertannak a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegekre történő alkalmazása a következő részesedést és maximális költségvetési juttatást eredményezi tagállamonként.

A 9. cikk (3) bekezdése szerinti összegek a tagállamonkénti maximális költségvetési juttatás mértékéig arányosan kerülnek fedezésre.

Maximális költségvetési juttatás uniós tagállamonként

Tagállam

Részesedés az összes juttatásból (%)

ÖSSZESEN

2025–2032

(EUR, folyó árakon)

2025–2027

vonatkozásában

(EUR, folyó árakon)

2028–2032

vonatkozásában

(EUR, folyó árakon)

Belgium

2,56

1 844 737 639

605 544 073

1 239 193 566

Bulgária

3,85

2 778 104 958

911 926 420

1 866 178 538

Csehország

2,40

1 735 707 679

569 754 460

1 165 953 219

Dánia

0,50

361 244 536

118 580 270

242 664 266

Németország

8,19

5 910 983 488

1 940 308 984

3 970 674 504

Észtország

0,29

207 004 992

67 950 392

139 054 600

Írország

1,02

737 392 966

242 052 816

495 340 150

Görögország

5,52

3 986 664 037

1 308 641 796

2 678 022 241

Spanyolország

10,53

7 599 982 898

2 494 731 228

5 105 251 670

Franciaország

11,20

8 087 962 701

2 654 912 964

5 433 049 737

Horvátország

1,94

1 403 864 753

460 825 411

943 039 343

Olaszország

10,81

7 806 923 117

2 562 660 358

5 244 262 759

Ciprus

0,20

145 738 994

47 839 531

97 899 463

Lettország

0,71

515 361 901

169 170 042

346 191 859

Litvánia

1,02

738 205 618

242 319 573

495 886 046

Luxemburg

0,10

73 476 421

24 118 991

49 357 430

Magyarország

4,33

3 129 860 199

1 027 391 783

2 102 468 416

Málta

0,01

5 112 942

1 678 348

3 434 594

Hollandia

1,11

800 832 270

262 877 075

537 955 195

Ausztria

0,89

643 517 259

211 237 660

432 279 599

Lengyelország

17,61

12 714 118 688

4 173 471 093

8 540 647 595

Portugália

1,88

1 359 497 281

446 261 573

913 235 708

Románia

9,26

6 682 901 998

2 193 694 977

4 489 207 021

Szlovénia

0,55

397 623 987

130 522 001

267 101 985

Szlovákia

2,36

1 701 161 680

558 414 568

1 142 747 112

Finnország

0,54

386 966 933

127 023 772

259 943 161

Svédország

0,62

445 050 067

146 089 842

298 960 225

EU-27

100 %

72 200 000 000

23 700 000 000

48 500 000 000

III. MELLÉKLET

A tagállamok kontrollrendszerére vonatkozó legfontosabb követelmények

1.A tagállamoknak hatékony és eredményes belső kontrollrendszert kell működtetniük, beleértve a feladatok elkülönítését, valamint a jelentéstételi, felügyeleti és nyomonkövetési intézkedéseket.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

·egy olyan hatóság „koordinátorként” történő kijelölése, amely általános felelősséggel tartozik a szociális klímatervért, és amely a Bizottság egyedüli kapcsolattartó pontja,

·a koordinátor i. megfelelő igazgatási kapacitással rendelkezik az emberi erőforrások (a személyzet létszáma és profilja), az intézményi tapasztalat és a szakértelem tekintetében, valamint ii. rendelkezik az összes vonatkozó feladat ellátására vonatkozó megbízatással és hatáskörrel, ideértve a felügyeleti és jelentéstételi feladatokat,

·a szociális klímaterv végrehajtásával megbízott hatóságok kijelölése és a kapcsolódó feladatok kiosztása,

·a kifizetési kérelmeket kísérő vezetői nyilatkozat aláírásáért felelős hatóság kijelölése,

·olyan eljárások, amelyek biztosítják, hogy ez a hatóság megbizonyosodjon a tervben meghatározott mérföldkövek és célok teljesítéséről, valamint arról, hogy a pénzeszközök kezelésére valamennyi alkalmazandó szabálynak megfelelően került sor, különös tekintettel az összeférhetetlenség elkerülésére, a csalás megelőzésére, a korrupcióra és a kettős finanszírozásra vonatkozó szabályokra,

·az irányítási és ellenőrzési funkciók megfelelő szétválasztása.

2.A tagállamoknak hatékonyan kell végrehajtaniuk a csalás elleni és korrupcióellenes arányos intézkedéseket, valamint az összeférhetetlenség hatékony elkerüléséhez szükséges intézkedéseket.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

·a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésével, feltárásával és korrekciójával, valamint a kettős finanszírozás elkerülésével, továbbá a jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetésére irányuló jogi lépések megtételével kapcsolatos megfelelő intézkedések,

·a csalásra vonatkozó kockázatértékelés és a csalás elleni megfelelő intézkedések meghatározása.

3.A tagállamoknak folyamatosan alkalmazniuk kell a vezetői nyilatkozat, illetve a nemzeti szinten elvégzett ellenőrzések és kontrollok összefoglalójának elkészítésére szolgáló megfelelő eljárásokat.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

·a vezetői nyilatkozat elkészítésére, az ellenőrzések és kontrollok összefoglalójának dokumentálására és az ellenőrzési nyomvonal alapjául szolgáló információk megőrzésére szolgáló hatékony eljárás,

·hatékony eljárások annak biztosítására, hogy minden csalási, korrupciós és összeférhetetlenségi esetet megfelelően bejelentsenek és visszafizettetés útján korrigáljanak.

4.A szükséges információk biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő irányítási ellenőrzéseket, beleértve a mérföldkövek és célok teljesítésének ellenőrzésére, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás horizontális elveinek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló eljárásokat.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

·megfelelő irányítási ellenőrzések, amelyek révén a végrehajtó hatóságok ellenőrzik az Alap mérföldköveinek és céljainak teljesítését (például dokumentumalapú ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések),

·megfelelő irányítási ellenőrzések, amelyek révén a végrehajtó hatóságok ellenőrzik a súlyos szabálytalanságok (csalás, korrupció és összeférhetetlenség) és a kettős finanszírozás hiányát (például dokumentumalapú ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések).

5.A tagállamoknak a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően el kell végezniük a rendszerek és műveletek megfelelő és független ellenőrzését.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

·a rendszerek és műveletek ellenőrzését végző szerv vagy szervek kijelölése, valamint annak meghatározása, hogy miként kerül sor a funkcionális függetlenségük biztosítására,

·elegendő forrás elkülönítése e szerv vagy szervek számára az Alap céljaival összefüggésben,

·a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás kockázatának az ellenőrző szerv vagy szervek általi hatékony kezelése mind a rendszerek, mind pedig a műveletek ellenőrzése révén.

6.A tagállamoknak hatékony rendszert kell fenntartaniuk annak biztosítására, hogy az ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi információt és dokumentumot megőrizzék.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

·a mérföldkövek/célok teljesítéséhez szükséges intézkedések vagy beruházások végső kedvezményezettjeire vonatkozó adatok hatékony gyűjtése, rögzítése és tárolása elektronikus rendszerben,

·a Bizottság, az OLAF, az Európai Számvevőszék és (adott esetben) az Európai Ügyészség hozzáférése a végső címzettekre vonatkozó adatokhoz.