European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat

2026/877

2026.4.21.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/877 RENDELETE

(2026. április 16.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1965. március 2-i 19/65/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikkére,

e rendelet tervezetének közzétételét követően,

a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 19/65/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy rendeletet fogadjon el a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó olyan technológiaátadási (technológiatranszfer-) megállapodások és az azoknak megfelelő összehangolt magatartások egyes csoportjai tekintetében, amelyekben csak két vállalkozás ves. részt.

(2)

A 19/65/EGK rendelet alapján a Bizottság elfogadta különösen a 316/2014/EU bizottsági rendeletet (2). A 316/2014/EU rendelet meghatározza a technológiaátadási megállapodások azon csoportjait, amelyek a Bizottság álláspontja szerint általában eleget tesznek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A 2026. április 30-án hatályát vesztő (EU) 316/2014 rendelet alkalmazásának összességében kedvező tapasztalataira és a rendelet értékelésének eredményeire tekintettel helyénvaló egy új csoportmentességi rendelet elfogadása.

(3)

E rendeletnek biztosítania kell a verseny eredményes védelmét, és megfelelő jogbiztonságot kell nyújtania a vállalkozások számára. E célkitűzések megvalósítása során a lehető legnagyobb mértékben szem előtt kell tartani a hatósági felügyelet és a jogszabályi keret egyszerűsítésének szükségességét.

(4)

A technológiaátadási megállapodások technológiai jogok licenciába adására (hasznosításának engedélyezésére) vonatkoznak. Az ilyen megállapodások rendszerint növelik a gazdasági hatékonyságot és elősegítik a versenyt, mivel a kutatás-fejlesztés területén csökkenteni tudják a párhuzamosságokat, ösztönzik az új kutatási-fejlesztési tevékenységek megkezdését, serkentik az innovációt, megkönnyítik a technológiák terjedését és élénkítik a versenyt a termékpiacokon.

(5)

Annak valószínűsége, hogy az ilyen hatékonyságnövelő és versenyt elősegítő hatások meghaladják a technológiaátadási megállapodásokban szereplő korlátozások versenyellenes hatásait, az érintett vállalkozások piaci erejének mértékétől függ, és ennélfogva attól, hogy e vállalkozások milyen mértékben szembesülnek a helyettesítő technológiákkal rendelkező vagy helyettesítő termékeket előállító vállalkozások jelentette versennyel.

(6)

E rendelet hatályának csak a hasznosítást engedélyező (licenciaadó) és a hasznosításba vevő (engedélyes, licenciavevő) közötti technológiaátadási megállapodásokra kell kiterjednie. Az ilyen megállapodásokra viszont akkor is ki kell terjednie a rendelet hatályának, ha a megállapodásban szereplő kikötéseket a kereskedelem egynél több szintjén kell alkalmazni, például a hasznosításba vevő adott forgalmazási rendszer létrehozására való kötelezésével, és azon kötelezettségek meghatározásával, amelyeket a hasznosításba vevő köteles előírni vagy előírhat a hasznosítási engedély (licenc) alapján előállított termékek viszonteladóival szemben. Ugyanakkor az ilyen feltételeknek és kötelezettségeknek meg kell felelniük az (EU) 2022/720 bizottsági rendeletben (3) meghatározott és a vertikális korlátozásokról szóló bizottsági iránymutatásban (4) kifejtett, szállítási és forgalmazási megállapodásokra alkalmazandó versenyszabályoknak. A hasznosításba vevő és a szerződés szerinti termékeinek vevői közötti szállítási és forgalmazási megállapodásokra nem terjedhet ki az e rendelet szerinti mentesítés.

(7)

E rendeletet csak azokra a megállapodásokra indokolt alkalmazni, amelyekben a hasznosítást engedélyező a hasznosításba vevő, és/vagy annak egy vagy több alvállalkozója számára áruk vagy szolgáltatások előállítása céljából megengedi a licenc tárgyát képező technológiai jogok hasznosítását, esetleg a hasznosításba vevő, és/vagy annak alvállalkozója vagy alvállalkozói által végzett további kutatást-fejlesztést követően. Nem indokolt alkalmazni az olyan kutatási-fejlesztési megállapodásokkal kapcsolatos licenciaadásra, amelyek az (EU) 2023/1066 bizottsági rendelet (5) hatálya alá tartoznak, sem az olyan szakosítási megállapodásokkal kapcsolatos licenciaadásra, amelyek az (EU) 2023/1067 bizottsági rendelet (6)hatálya alá tartoznak. Nem indokolt továbbá e rendelet alkalmazása azokra a megállapodásokra sem, amelyek elsődleges célja a szoftverek akár fizikai, akár digitális csatornákon keresztüli puszta viszonteladása vagy forgalmazása, mivel az ilyen megállapodások nem a technológia gyártási célú licenciába adására vonatkoznak, hanem inkább a forgalmazási megállapodásokhoz hasonlítanak.

(8)

E rendeletet nem indokolt alkalmazni a technológiai egyesülések létrehozására irányuló hasznosítási megállapodásokra (licenciaszerződésekre), azaz a technológiaegyesítési megállapodásokra, amelyek célja a technológiáknak az egyesülés létrehozói vagy harmadik felek számára történő licenciába adása, sem az olyan megállapodásokra, amelyek keretében az egyesített technológiákat harmadik felek számára licenciába adják. Nem indokolt továbbá az alkalmazása azokra a megállapodásokra sem, amelyek révén a technológia potenciális hasznosításba vevői megállapodnak abban, hogy közösen folytatnak tárgyalásokat a technológiaátadási megállapodások feltételeiről (a hasznosítási megállapodásokat tárgyaló csoportok).

(9)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelettel történő alkalmazásához nem szükséges azon technológiaátadási megállapodások meghatározása, amelyek a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak. A megállapodásoknak a Szerződés 101. cikke (1) bekezdése szerinti egyedi értékelése során számos tényezőt – így különösen az érintett technológia- és termékpiacok struktúráját és dinamikáját – figyelembe kell venni.

(10)

Az e rendelettel létrehozott csoportmentesség kedvezményét azokra a megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről kellő bizonyossággal feltételezhető, hogy teljesítik a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének feltételeit. A technológiaátadás előnyeinek és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében e rendelet hatályának nemcsak önmagában a technológia átruházására indokolt kiterjednie, hanem a technológiaátadási megállapodások más rendelkezéseire is annyiban, amennyiben e rendelkezések közvetlenül kapcsolódnak a szerződés szerinti termékek előállításához vagy értékesítéséhez.

(11)

Versenytársak közötti technológiaátadási megállapodások esetében – amennyiben a felek együttes érintett piac. részesedése nem haladja meg a 20 %-ot, és a megállapodások nem tartalmaznak súlyosan versenyellenes korlátozásokat – vélelmezhető, hogy ezek általában a termelés vagy a forgalmazás javulását eredményezik, és lehetővé teszik a fogyasztók méltányo. részesedését a belőlük eredő előnyből.

(12)

Nem versenytársak közötti technológiaátadási megállapodások esetében – amennyiben az egyes felek által az érintett piacokon külön-külön birtokolt piac. részesedés nem haladja meg a 30 %-ot, és a megállapodások nem tartalmaznak súlyosan versenyellenes korlátozásokat – vélelmezhető, hogy ezek általában a termelés vagy a forgalmazás javulását eredményezik, és lehetővé teszik a fogyasztók méltányo. részesedését a belőlük eredő előnyből.

(13)

E rendelet alkalmazásában az érintett technológiapiacokon fennálló piac. részesedéseket a licenc tárgyát képező technológiai jogok azon érintett termék- és földrajzi piacokon való jelenléte alapján kell kiszámítani, ahol a szerződés szerinti termékeket értékesítik, nevezetesen a szerződés szerinti termékek hasznosítást engedélyező és annak hasznosításba vevői általi összesített értékesítése alapján. Ezért e rendelet alkalmazásában azok a technológiák, amelyek alapján még nem került sor szerződés szerinti termékek értékesítésére, nulla piac. részesedéssel rendelkezőnek tekintendők.

(14)

E rendeletnek a piac. részesedési küszöbértékek alkalmazására vonatkozó rendelkezései nem érinthetik a piac. részesedéseknek az olyan megállapodások értékelése céljából történő kiszámítását, amelyek nem tartoznak az e rendeletben meghatározott csoportmentesség hatálya alá. E rendelet alkalmazása nem érinti a Szerződés 102. cikkének alkalmazását.

(15)

Ha az alkalmazandó piac. részesedési határértéket egy vagy több termék- vagy technológiapiacon túllépik, a csoportmentesség nem alkalmazandó az adott érintett piacok tekintetében létrejött megállapodásra.

(16)

Nem vélelmezhető, hogy az e piac. részesedési határértékek feletti technológiaátadási megállapodások mindenképpen a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak. Például a nem versenytárs vállalkozások közötti kizárólagos hasznosítási megállapodás gyakran nem tartozik a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá. Nem vélelmezhető az sem, hogy a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó technológiaátadási megállapodások e piac. részesedési határértékek felett nem felelnek meg a 101. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivétel feltételeinek. Az sem vélelmezhető ugyanakkor, hogy ezek általában olyan jellegű és mértékű objektív előnyökkel járnak, amelyek ellentételezik a versenyre kifejtett hátrányos hatásaikat.

(17)

E rendelet nem mentesítheti az olyan technológiaátadási megállapodásokat, amelyek a termelés vagy a forgalmazás javításához nem nélkülözhetetlen korlátozásokat tartalmaznak. Ki kell zárni az e rendelettel nyújtott csoportmentesség kedvezményéből – az érintett vállalkozások piac. részesedésétől függetlenül – különösen az olyan technológiaátadási megállapodásokat, amelyek bizonyos, súlyosan versenyellenes korlátozásokat tartalmaznak, így például rögzítik a harmadik felekkel szemben érvényesítendő árakat. Az ilyen különösen súlyos korlátozásokat tartalmazó megállapodásokat teljes egészükben ki kell zárni a csoportmentesség kedvezményéből.

(18)

Az innovációra ösztönzésnek és a szellemitulajdon-jogok megfelelő alkalmazásának védelme érdekében bizonyos korlátozásokat ki kell zárni a csoportmentesség kedvezményéből. Ki kell zárni különösen bizonyos viszontlicencia-adási kötelezettségeket és megnemtámadási kikötéseket. Amennyiben a technológiaátadási megállapodásban ilyen korlátozás szerepel, csak a szóban forgó korlátozást kell kizárni a csoportmentesség kedvezményéből.

(19)

A piac. részesedési határértékek, a súlyosan versenyellenes korlátozásokat tartalmazó technológiaátadási megállapodások mentességből való kizárása, valamint az ezen rendelet értelmében nem mentesülő korlátozások általában biztosítják azt, hogy a csoportmentességbe. részesülő megállapodások ne nyújtsanak lehetőséget arra, hogy a megállapodásba. részes vállalkozások az érintett termékek jelentős része tekintetében kizárják a versenyt.

(20)

Ebben a rendeletben meg kell jelölni olyan tipikus helyzeteket, amelyekben helyénvalónak tekinthető az e rendeletben megállapított mentesség visszavonása az 1/2003/EK tanácsi rendelet (7) 29. cikke alapján.

(21)

A technológiaátadási megállapodások hasonló korlátozó hatásokat kiváltó, és egy adott piac több mint 50 %-ára kiterjedő párhuzamos hálózatai feletti felügyelet megerősítése érdekében a Bizottság e rendeletet – rendelettel – alkalmazhatatlannak nyilváníthatja az adott piac vonatkozásában meghatározott korlátozásokat tartalmazó technológiaátadási megállapodásokra, ilyen módon helyreállítva a Szerződés 101. cikkének az ilyen megállapodásokra történő teljeskörű alkalmazását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

1.   (1) E rendelet alkalmazásában:

a)

„megállapodás”: megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy összehangolt magatartás;

b)

„technológiai jogok”: know-how, valamint a következő jogok vagy azok kombinációja, ideértve az e jogok létesítésére, illetve nyilvántartásba vételére irányuló kérelmeket:

i.

szabadalmak;

ii.

használati minták;

iii.

formatervezési mintaoltalmi jogok,

iv.

mikroelektronikai félvezetők topográfiái;

v.

a gyógyszerek, illetve más olyan termékek kiegészítő oltalmi tanúsítványai, amelyekre ilyen tanúsítvány szerezhető;

vi.

növényfajta-oltalmak; valamint

vii.

szoftverekhez kapcsolódó szerzői jogok;

c)

„technológiaátadási megállapodás”:

i.

két vállalkozás közötti, technológiai jogok licenciába adásáról (hasznosításának engedélyezéséről) szóló megállapodás, amelynek célja szerződés szerinti termékeknek a hasznosításba vevő (engedélyes) és/vagy annak alvállalkozója vagy alvállalkozói által történő előállítása;

ii.

a technológiai jogoknak két vállalkozás közötti, a szerződés szerinti termékek előállítása végett történő átruházása, amennyiben a technológia hasznosításából fakadó kockázat eg. része az átruházónál marad;

d)

„kölcsönös megállapodás”: olyan technológiaátadási megállapodás, ahol két vállalkozás egyazon szerződés vagy különálló szerződések útján technológiai jogokra vonatkozó licencet (hasznosítási engedélyt) ad egymásnak, és ahol ezek a licencek versengő technológiákra vonatkoznak, vagy versengő termékek előállítására használhatók fel;

e)

„nem kölcsönös megállapodás”: olyan technológiaátadási megállapodás, ahol az egyik vállalkozás a másik vállalkozás részére technológiai jogokra vonatkozó licencet ad, vagy ahol két vállalkozás úgy ad egymásnak ilyen licencet, hogy ezek a licencek nem versengő technológiákra vonatkoznak, és nem használhatók fel versengő termékek előállítására;

f)

„termék”: áru vagy szolgáltatás, beleértve a közbenső árukat és szolgáltatásokat, valamint a végső árukat és szolgáltatásokat is;

g)

„szerződés szerinti termék”: közvetlenül vagy közvetve a licenc tárgyát képező technológiai jogok alapján előállított termék;

h)

„szellemitulajdon-jogok”: iparjogvédelmi jogok – így különösen szabadalmak és védjegyek –, valamint szerzői jogok és szomszédos jogok;

i)

„know-how”: tapasztalatból és kísérletezésből származó gyakorlati ismeretek, amelyek

i.

titkosak, azaz nem közismertek vagy könnyen hozzáférhetők;

ii.

lényegesek, azaz a szerződés szerinti termékek előállításához fontosak és hasznosak; valamint

iii.

azonosítottak, azaz kellően átfogó módon leírtak ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a know-how megfelel a titkosság és a lényegesség követelményének;

j)

„érintett termékpiac”: a szerződés szerinti termékek és azok helyettesítőinek piaca, vagyis mindazon termékek piaca, amelyeket a vevő e termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján a szerződés szerinti termékekkel felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint;

k)

„érintett technológiapiac”: a licenc tárgyát képező technológiai jogok és azok helyettesítőinek piaca, vagyis mindazon technológiai jogok piaca, amelyeket a hasznosításba vevő a technológiai jogok jellemzői, jogdíjai és rendeltetése alapján a licenc tárgyát képező technológiai jogokkal felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint;

l)

„érintett földrajzi piac”: az a terület, ahol az érintett vállalkozások termékeket értékesítenek és vásárolnak vagy technológiai jogok licenciába adásával foglalkoznak, ahol a versenyfeltételek kellően homogének, és amely a szomszédos területektől megkülönböztethető, mert azokon a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek;

m)

„érintett piac”: az érintett termék- vagy technológiapiac és az érintett földrajzi piac kombinációja;

n)

„versenytárs vállalkozások”: azok a vállalkozások, amelyek az érintett piacon versenyeznek, azaz:

i.

azon érintett piacon jelen lévő versenytárs vállalkozások, ahol a technológiai jogokat licenciába adják, vagyis olyan vállalkozások, amelyek versengő technológiai jogokat adnak licenciába (tényleges versenytársak az érintett piacon);

ii.

a szerződés szerinti termékek érintett értékesítési piacán jelen lévő olyan versenytárs vállalkozások, amelyek technológiaátadási megállapodás hiányában tevékenységet folytatnának a szerződés szerinti termékek érintett értékesítési piacán, illetve piacain (tényleges versenytársak az érintett piacon), vagy amelyek technológiaátadási megállapodás hiányában reális megfontolások alapján – és nem pusztán elméleti lehetőségként – valószínűleg kellően rövid időn belül vállalnák a szükséges többletberuházásokat vagy az egyéb szükséges költségeket annak érdekében, hogy beléphessenek az érintett piac(ok)ra és ott versenynyomást gyakoroljanak az érintett piacon már jelen lévő vállalkozásokra (potenciális versenytársak az érintett piacon);

o)

„szelektív forgalmazási rendszer”: olyan forgalmazási rendszer, amelyben a hasznosítást engedélyező vállalja, hogy a szerződés szerinti termékek előállítására vonatkozó közvetlen vagy közvetett licencet csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott hasznosításba vevőknek ad, és ezek a hasznosításba vevők vállalják, hogy a szerződés szerinti termékeket nem szerződéses forgalmazók számára nem értékesítik a rendszert működtető hasznosítást engedélyező által magának fenntartott területen belül;

p)

„kizárólagos licenc”: olyan licenc, amelynél – általában, vagy egy adott felhasználási célra, vagy egy adott területen belül – a licenc tárgyát képező technológiai jogok alapján maga a hasznosítást engedélyező nem végezhet előállítást, és e jogokat nem adhatja licenciába harmadik fele. részére;

q)

„kizárólagos terület”: olyan terület, amelyen egyetlen vállalkozás végezheti a szerződés szerinti termékek előállítását, ahol azonban egy másik hasznosításba vevőnek is engedélyezhető a szerződés szerinti termékek előállítása a szóban forgó területen kizárólag egy adott vevő számára, feltéve, hogy e második licenc megadása azzal a céllal történt, hogy alternatív beszerzési forrást biztosítsanak az adott vev. részére;

r)

„kizárólagos vevői csoport”: olyan vevői csoport, amely számára csak a technológiaátadási megállapodásba. részes egyik fél végezheti a licenc tárgyát képező technológiával előállított, szerződés szerinti termékek aktív értékesítését;

s)

„aktív értékesítés”: az ügyfelek aktív megcélzása látogatásokkal, levelekkel, e-mailekkel, telefonhívásokkal vagy más közvetlen kommunikációs eszközökkel, vagy célzott reklámozással és promócióval offline vagy online, például nyomtatott vagy digitális média útján, ideértve az online médiát, az ár-összehasonlító szolgáltatásokat vagy a keresőmotorokban megjelenő, adott területen található vevőket vagy vevőcsoportokat célzó hirdetéseket, meghatározott területeknek legfelső szintű doménnel rendelkező weboldal üzemeltetésével, vagy egy weboldalon olyan nyelvek kínálásával, amelyeket bizonyos területeken általánosan használnak, amennyiben ezek a nyelvek eltérnek a vevő letelepedési helye szerinti területen általánosan használt nyelvektől;

t)

„passzív értékesítés”: az egyéni vevők kéretlen megkeresése nyomán történő értékesítés, beleértve az áruk vagy szolgáltatások ilyen vevőknek történő szállítását anélkül, hogy az értékesítést az adott vevőt, vevőcsoportot vagy területet aktívan megcélzó reklámmal kezdeményezték volna, valamint ideértve a közbeszerzésben val. részvételből vagy a magán ajánlattételi felhívásra való jelentkezésből eredő értékesítéseket.

2.   E rendelet alkalmazásában a „vállalkozás”, „hasznosítást engedélyező” és „hasznosításba vevő” fogalmán a megfelelő kapcsolt vállalkozásokat is érteni kell.

„Kapcsolt vállalkozás”:

a)

olyan vállalkozás, amelyben a technológiaátadási megállapodás egyi. részes fele közvetlenül vagy közvetve rendelkezik a következő jogok vagy felhatalmazások közül eggyel vagy többel:

i.

jogosult a szavazati jogok több mint a felének gyakorlására;

ii.

jogosult a felügyelőbizottság, az ügyvezető testület vagy a vállalkozást jogszerűen képviselő testületek tagjai több mint felének kinevezésére;

iii.

jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b)

olyan vállalkozás, amely a technológiaátadási megállapodásba. részes felek közül valamelyik tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a. pontban felsorolt egy vagy több joggal vagy hatáskörrel rendelkezik;

c)

olyan vállalkozás, amelyben a b. pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve rendelkezik az a. pontban felsorolt jogok vagy felhatalmazások közül eggyel vagy többel;

d)

olyan vállalkozás, amelyben a technológiaátadási megállapodásba. részes valamely fél az a), b) vagy c. pontban említett egy vagy több vállalkozással együttesen, vagy ez utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik az a. pontban felsorolt egy vagy több joggal vagy hatáskörrel;

e)

olyan vállalkozás, amelyben az a. pontban felsorolt jogok vagy hatáskörök közül eggyel vagy többel közösen rendelkeznek:

i.

a technológiaátadási megállapodásba. részes felek, vagy azoknak az a)–d. pontban említett kapcsolt vállalkozásai; vagy

ii.

a technológiaátadási megállapodásba. részes egy vagy több fél, vagy azoknak az a)–d. pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása, és egy vagy több harmadik fél.

2. cikk

Mentesség

(1)   A Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése alapján, és e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel, a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a technológiaátadási megállapodásokra.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt mentesség annyiban alkalmazandó, amennyiben a technológiaátadási megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó versenykorlátozásokat tartalmaznak. A mentesség arra az időszakra alkalmazandó, ameddig a licenciába adott technológiai jogok le nem járnak, meg nem szűnnek, vagy ameddig azokat érvénytelenné nem nyilvánítják, illetve ameddig a know-how titokban marad. Ha azonban a know-how a hasznosításba vevő cselekménye nyomán válik közismertté, a mentesség a megállapodás időtartamára alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdésben foglalt mentesség alkalmazandó a technológiaátadási megállapodások azon rendelkezéseire is, amelyek termékeknek a hasznosításba vevő általi megvásárlásával, vagy egyéb szellemitulajdon-jogok vagy know-how hasznosításba vev. részére történő licenciába adásával vagy átruházásával kapcsolatosak, annyiban, amennyiben e rendelkezések közvetlenül kapcsolódnak a szerződés szerinti termékek előállításához vagy értékesítéséhez.

3. cikk

Piac. részesedési határértékek

(1)   Amennyiben a megállapodásba. részes vállalkozások versenytárs vállalkozások, a 2. cikkben foglalt mentesség feltétele, hogy az érintett piacon a felek együttes piac. részesedése ne haladja meg a 20 %-ot.

(2)   Amennyiben a megállapodásba. részes vállalkozások nem versenytárs vállalkozások, a 2. cikkben foglalt mentesség feltétele, hogy bármely érintett piacon egyik fél piac. részesedése se haladja meg a 30 %-ot.

4. cikk

Különösen súlyos korlátozások

(1)   Amennyiben a megállapodásba. részes vállalkozások versenytárs vállalkozások, a 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható azokra a megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen a következők bármelyike:

a)

valamely fél azon képességének korlátozása, hogy termékek harmadik felek számára történő értékesítése során meghatározza saját árait;

b)

a kibocsátás korlátozása, kivéve a szerződés szerinti termék kibocsátására vonatkozó azon korlátozásokat, amelyeket nem kölcsönös megállapodás keretében írnak elő a hasznosításba vevő számára, vagy amelyeket kölcsönös megállapodás keretében csak a hasznosításba vevők egyike számára írnak elő;

c)

a piacok vagy a vevők felosztása, kivéve az alábbi eseteket:

i.

nem kölcsönös megállapodás keretében a hasznosítást engedélyező, illetve a hasznosításba vevő arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a licenc tárgyát képező technológiai jogok alapján ne állítson elő terméket a másik fél részére fenntartott kizárólagos területen, vagy hogy ne végezzen aktív és/vagy passzív értékesítést a másik fél részére fenntartott kizárólagos területre vagy kizárólagos vevői csopor. részére;

ii.

nem kölcsönös megállapodásban előírt korlátozás, amelynek értelmében a hasznosításba vevő nem végezheti a szerződés szerinti termékek aktív értékesítését a hasznosítást engedélyező által valamely másik hasznosításba vevő számára kijelölt kizárólagos területre vagy kizárólagos vevői csopor. részére, feltéve, hogy ez a másik hasznosításba vevő a saját hasznosítási megállapodása (licenciaszerződése) megkötésének idején nem volt a hasznosítást engedélyező versenytárs vállalkozása;

iii.

a hasznosításba vevő arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a szerződés szerinti termékeket csak saját használatra állítsa elő, feltéve, hogy amennyiben a hasznosításba vevő a szerződés szerinti termékeket beépíti saját termékeibe, nincs korlátozva a szerződés szerinti termékeknek saját termékei tartalék alkatrészeként való aktív és passzív értékesítése tekintetében;

iv.

nem kölcsönös megállapodás keretében a hasznosításba vevő arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a szerződés szerinti termékeket csak egy adott vevő számára állítsa elő, amennyiben a licenc megadása azzal a céllal történt, hogy alternatív beszerzési forrást biztosítsanak az adott vev. részére;

d)

a hasznosításba vevő azon képességének korlátozása, hogy a saját technológiai jogait hasznosítsa, vagy a megállapodásba. részes bármely fél azon képességének korlátozása, hogy kutatást-fejlesztést végezzen, kivéve, ha ez utóbbi korlátozás a licenc tárgyát képező know-how harmadik felek előtti felfedésének megakadályozása érdekében nélkülözhetetlen.

(2)   Amennyiben a megállapodásba. részes vállalkozások nem versenytárs vállalkozások, a 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható azokra a megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen a következők bármelyike:

a)

valamely fél azon képességének korlátozása, hogy termékek harmadik fél számára történő értékesítése során meghatározza saját árait; azon lehetőség sérelme nélkül, hogy legmagasabb eladási ár meghatározható, illetve ajánlott eladási árra is tehető javaslat, feltéve, hogy ezek az árak nem válnak – valamelyik fél nyomására vagy ösztönzésére – ténylegesen rögzített, illetve minimum eladási árrá;

b)

azon terület korlátozása, amelyre, vagy azon vevők korlátozása, akiknek a hasznosításba vevő passzívan értékesítheti a szerződés szerinti termékeket, kivéve az alábbiakat:

i.

valamely, a hasznosítást engedélyez. részére fenntartott kizárólagos területre vagy kizárólagos vevői csopor. részére történő passzív értékesítés korlátozása;

ii.

a szerződés szerinti termékek kizárólag saját használatra történő előállításának kötelezettsége, feltéve, hogy amennyiben a hasznosításba vevő a szerződés szerinti termékeket beépíti saját termékeibe, nincs korlátozva a szerződés szerinti termékeknek a saját termékei tartalék alkatrészeként való aktív és passzív értékesítése tekintetében;

iii.

a szerződés szerinti termékeknek csak egy meghatározott vev. részére történő előállítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben a licenciaadás azzal a céllal történt, hogy alternatív beszerzési forrást biztosítsanak az adott vev. részére;

iv.

a nagykereskedelmi szinten működő hasznosításba vevő által a végfelhasználók részére történő értékesítés korlátozása;

v.

az olyan területen található, nem szerződéses forgalmazók részére történő értékesítés korlátozása, ahol a hasznosítást engedélyező szelektív forgalmazási rendszert működtet a szerződés szerinti termékek tekintetében;

c)

az olyan hasznosításba vevő által a végfelhasználók számára történő aktív vagy passzív értékesítés korlátozása, aki szelektív forgalmazási rendszer tagja és kiskereskedelmi szinten működik, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy megtiltható a rendszer valamely tagj. részére az, hogy nem szerződéses telephelyről végezze tevékenységét.

(3)   Amennyiben a megállapodásba. részes vállalkozások a megállapodás megkötésekor nem versenytárs vállalkozások, de később azzá válnak, a megállapodás teljes időtartamára az (1) bekezdés helyett a (2) bekezdést kell alkalmazni, kivéve, ha a megállapodást a későbbiek során valamely lényeges vonatkozásban módosítják. Lényeges módosításnak minősül az is, ha a felek versengő technológiai jogokra vonatkozó új technológiaátadási megállapodást kötnek.

5. cikk

Nem mentesülő korlátozások

(1)   A 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható a technológiaátadási megállapodásban szereplő következő kötelezettségekre:

a)

a hasznosításba vevő bármely, arra vonatkozó közvetlen vagy közvetett kötelezettsége, hogy a licenc tárgyát képező technológián végzett saját fejlesztéseinek vagy általa kialakított új alkalmazásainak eg. része vagy egésze tekintetében kizárólagos licencet vagy jogokat adjon a hasznosítást engedélyezőnek, vagy a hasznosítást engedélyező által kijelölt harmadik félnek;

b)

valamelyik fél arra vonatkozó közvetlen vagy közvetett kötelezettsége, hogy nem támadja meg azon szellemitulajdon-jogok érvényességét, amelyekkel a másik fél az Unión belül rendelkezik, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy kizárólagos licenc esetében kiköthető a technológiaátadási megállapodás felmondhatósága arra az esetre, ha a hasznosításba vevő megtámadja a licenc tárgyát képező technológiai jogok bármelyikének érvényességét.

(2)   Amennyiben a megállapodásba. részes felek nem versenytárs vállalkozások, a 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható semmilyen közvetlen vagy közvetett kötelezettségre, amely korlátozza a hasznosításba vevőt saját technológiai jogai hasznosításában, vagy korlátozza a megállapodásba. részes bármely felet kutatás-fejlesztés végzésében, kivéve, ha ez utóbbi korlátozás nélkülözhetetlen a licenc tárgyát képező know-how harmadik felek előtti felfedésének megakadályozása érdekében.

6. cikk

Visszavonás egyedi esetekben

(1)   A Bizottság az 1/2003/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszavonhatja az e rendelet által nyújtott kedvezményt, amennyiben egy egyedi esetben megállapítja, hogy az e rendelet 2. cikke szerinti mentesség hatálya alá tartozó technológiaátadási megállapodás olyan hatással jár, amely összeegyeztethetetlen a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével és különösen akkor, ha:

a)

korlátozott a harmadik felek technológiáinak a piacra jutása, például az olyan hasonló korlátozó megállapodások párhuzamos hálózatainak halmozott hatása miatt, amelyek a hasznosításba vevők számára megtiltják harmadik felek technológiáinak használatát;

b)

korlátozott a potenciális hasznosításba vevők piacra jutása, például az olyan hasonló korlátozó megállapodások párhuzamos hálózatainak halmozott hatása miatt, amelyek a hasznosítást engedélyezők számára megtiltják az egyéb hasznosításba vevők részére történő licenciadást, vagy amiatt, hogy a vonatkozó technológiai jogokat licenciába adó egyetlen technológiatulajdonos olyan hasznosításba vevővel köt kizárólagos hasznosítási megállapodást, aki helyettesíthető technológiai jogok alapján már aktív a termékpiacon.

(2)   Amennyiben egy egyedi esetben az e rendelet 2. cikke szerinti mentesség hatálya alá tartozó technológiaátadási megállapodás a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlen hatással jár egy tagállam területén vagy annak az elkülönült földrajzi piac minden jellemzőjével rendelkez. részén, az adott tagállam versenyhatósága az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése alapján, e cikk (1) bekezdésében foglaltakkal azonos körülmények mellett visszavonhatja az e rendelet nyújtotta előnyöket az adott terület tekintetében.

7. cikk

E rendelet alkalmazásának mellőzése

(1)   A 19/65/EGK rendelet 1a. cikke értelmében a Bizottság rendelettel megállapíthatja, hogy amennyiben a hasonló technológiaátadási megállapodások párhuzamos hálózatai egy érintett piac több mint 50 %-át lefedik, e rendelet nem alkalmazható az e piac vonatkozásában meghatározott korlátozásokat tartalmazó technológiaátadási megállapodásokra.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti rendelet legkorábban az elfogadása után hat hónappal válhat alkalmazandóvá.

8. cikk

A piac. részesedési határértékek alkalmazása

A 3. cikkben előírt piac. részesedési határértékek alkalmazására a következő szabályok vonatkoznak:

a)

a piac. részesedést a piaci eladások értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani; ha a piaci eladási értékről nem áll rendelkezésre adat, más megbízható piaci információn, így például a piaci eladások mennyiségére vonatkozó adatokon alapuló becsléseket is fel lehet használni az érintett vállalkozás piac. részesedésének megállapítására;

b)

a piac. részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani; ha az előző naptári év nem reprezentatív a feleknek az érintett piac(ok)on elfoglalt pozíciójára nézve, a piac. részesedést a felek előző 3 naptári évre vonatkozó piac. részesedésének átlagaként kell kiszámítani;

c)

az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének e. pontjában említett vállalkozások piac. részesedését az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a. pontjában felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel rendelkező vállalkozások között egyenlő arányban kell felosztani;

d)

az érintett technológiapiacon jelen lévő fél piac. részesedését az említett fél technológiai jogainak az érintett piac(ok)on (azaz a termékpiac(ok)on és a földrajzi piac(ok)on, ahol a szerződés szerinti termékeket értékesítik) való jelenléte, vagyis az említett fél licencia tárgyát képező technológiai jogait tartalmazó termékeknek az említett fél és annak hasznosításba vevői általi összesített értékesítései alapján kell kiszámítani;

e)

ha a 3. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett piac. részesedés kezdetben nem haladja meg a 20 %-ot, illetve 30 %-ot, de később e szintek fölé emelkedik, akkor a 2. cikkben meghatározott mentesség továbbra is fennáll a 20 %-os vagy a 30 %-os határérték első átlépésének évét követő három egymás utáni naptári évben.

9. cikk

Kapcsolat más csoportmentességi rendeletekkel

E rendelet nem alkalmazható az (EU) 2023/1066 rendelet hatálya alá tartozó kutatás-fejlesztési megállapodásokban vagy az (EU) 2023/1067 rendelet hatálya alá tartozó szakosítási megállapodásokban foglalt, hasznosításra vonatkozó kikötésekre (licenciakikötések).

10. cikk

Átmeneti időszak

A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tilalom 2026. május 1. és 2027. április 30. között nem alkalmazható azokra a megállapodásokra, amelyek 2026. április 30-án már hatályosak voltak, és amelyek ugyan nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek, de 2026. április 30-án megfeleltek a 316/2014/EU rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek.

11. cikk

Időbeli hatály

Ez a rendelet 2026. május 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2038. április 30-án hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. április 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1)   HL L 36., 1965.3.6., 533/65. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1965/19/oj.

(2)  A Bizottság 316/2014/EU rendelete (2014. március 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 93., 2014.3.28., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/316/oj.

(3)  A Bizottság (EU) 2022/720 rendelete (2022. május 10.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 134., 2022.5.11., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/720/oj).

(4)  A Bizottság közleménye – Bizottsági közlemény: Iránymutatások a vertikális korlátozásokról (HL C 248., 2022.6.30., 1. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2023/1066 rendelete (2023. június 1.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 143., 2023.6.2., 9. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1066/oj).

(6)  A Bizottság (EU) 2023/1067 rendelete (2023. június 1.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 143., 2023.6.2., 20. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1067/oj).

(7)  A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2003/1/oj).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/877/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)