(1)

Sajtóhírekből a Bizottság arra a felismerésre jutott, hogy a 2002. december 24-i 282. sz. törvényerejű rendelet törvénnyé alakítása révén az olasz kormány rendelkezéseket fogadott el a hivatásos sportegyesületek költségvetésével kapcsolatosan. A Bizottság 2003. március 12-i D/51643 levelében tájékoztatást kért a kérdéses intézkedésről. 2003. április 22-én kelt, N. 5243 iktatószámú levelükben az olasz hatóságok kérték, hogy az információ bemutatásának határidejét hosszabbítsák meg május 14-ig. Miután az említett időpontig nem kapott választ, 2003. május 22-én a Bizottság sürgető levelet küldött. Ebben ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében a támogatási intézkedések nem hajthatók végre addig, amíg ennek kapcsán a Bizottság meg nem fogalmazta észrevételeit. Az olasz hatóságok válasza 2003. június 26-án érkezett meg.

(2)

2003. november 11-i levelében a Bizottság tájékoztatta Olaszországot azon határozatáról, hogy az intézkedéssel kapcsolatban megindítja a 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy nyújtsák be a tárgyalt intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket.

(4)

A Bizottság az olasz hatóságoktól 2004. február 13-i levelükben kapott észrevételeket, valamint harmadik felektől, azok 2004. január 19-i és 2004. február 16-i leveleiben. 2004. február 25-i D/51415 iktatószámú levelében a Bizottság továbbította Olaszországnak a harmadik felek észrevételeit, ily módon lehetővé téve, hogy azokra Olaszország válaszolhasson.

(5)

Az olasz hatóságok 2004. március 10-i, N. 08/RB/04 iktatószámú levelükben vállalták, hogy módosítják a kérdéses rendelkezéseket annak érdekében, hogy minden adózási jellegű hatást kizárjanak. A Bizottság – miután tudomásul vette, hogy az olasz hatóságok a rendelkezéseket versenyjogi szempontból a közösségi szabályozással összeegyeztethetővé szándékozzák tenni, és ráadásul oly módon, hogy állami támogatásként ne legyen közvetlen hatásuk – felfüggesztette az eljárást a kérdéses rendelkezések tényleges módosítására várva.

(6)

2004. november 11-i N. 13346 iktatószámú levelükben az olasz hatóságok megküldték a Bizottságnak a „2004-es közösségi törvény” módosítását tárgyaló ülés alkalmával benyújtott szöveget, amelyet az olasz parlament megvitatott. A bejelentett módosításokat végül a „2004-es közösségi törvény. Olaszországnak az Európai Közösségekhez való tartozásából eredő kötelezettségeinek teljesítéséről” szóló 2005. április 18-i 62. sz. törvény (3) (a továbbiakban: 62/2005 törvény) 28. cikkében vezették be.

(7)

A 2003. február 21-i 27. sz. törvénnyé alakított, a közösségi és az adójognak való megfeleléssel, a behajtásokkal és a számviteli eljárásokkal kapcsolatos sürgős intézkedésekről szóló 2002. december 24-i 282. sz. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: 27/2003 törvény) 3. cikkének (1a) bekezdésében bevezetett intézkedés az 1981. március 23-i 91. sz. törvény (a továbbiakban: 91/1981 törvény) szerinti sportegyesületekre vonatkozik.

(8)

A kérdéses intézkedés, amely a 27/2003 törvénnyel módosított 91/1981 törvény 18a. cikkének 1) pontjában van meghatározva, lehetővé teszi a sportegyesületeknek, hogy a törvény hatályba lépését követő első mérlegükben „a megfelelő tételben feltüntessék a hivatásos sportolók sporttevékenységének többéves jogaiból eredő értékcsökkenés összegét, megfelelő hivatalos igazolás alapján”. Az egyesület felügyelőbizottságának egyetértésével tehát egy ilyen tétel többéves amortizációs költség formájában felkerül a mérleg eszközoldalára.

(9)

A 27/2003 törvénnyel módosított 91/1981 törvény 18a. cikkének 2) pontja kimondja továbbá: „Az 1) pontban található lehetőséget kihasználó egyesületek – polgárjogi és adózási célból – kötelesek évente tíz azonos összegű részletben végrehajtani a feltüntetett értékcsökkenést”.

(10)

Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősül-e, a Bizottságnak a következőket kell megvizsgálnia: i) támogat-e a kérdéses intézkedés bizonyos vállalkozásokat vagy támogatja-e bizonyos áruk termelését gazdasági jellegű előnyt nyújtva; ii) az előny szelektív-e, és mint ilyen torzítja-e a versenyt vagy fenyeget-e a verseny torzításával; iii) érinti-e a tagállamok közötti kereskedelmet, és iv) és állami források révén nyújtják-e?

(11)

A Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság többek között a következőket állapította meg:

(12)

Az összefoglaló elemzés alapján úgy tűnt, az intézkedés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott állami támogatás minden összetevőjét tartalmazza.

(13)

Ezen túlmenően – amint ezt a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozat 22–29. pontjai ki is fejtik – úgy látszott, hogy nincsenek meg azok a szükséges feltételek, amelyek alapján a támogatást a Közös Piaccal összeegyeztethetőnek lehetne minősíteni.

(14)

A 62/2005 törvény 28. cikke módosította a jelen e határozat 9. pontjában már említett 91/1981 törvény 18a. cikkének 2) pontját. A „polgárjogi és adózási célból” kifejezés helyére a 62/2005 törvényben a „kizárólag polgárjogi célból” lépett.

(15)

Ez a módosítás kiküszöböli annak lehetőségét, hogy adócsökkentési céllal élni lehessen azzal a szokásostól eltérő számviteli intézkedéssel, amelynek használatát a 27/2003 törvénnyel módosított 91/1981 törvény megengedi. Megszűnik tehát annak lehetősége, hogy a sportegyesületek meghosszabbítsák esetleges veszteségeik adóból történő levonásának időszakát.

(16)

Jóllehet a 27/2003 törvénnyel módosított 91/1981 törvény a sportegyesületeknek továbbra is előnyöket nyújt kedvező számviteli eljárások formájában, új megfogalmazásában azonban már nem nyújt adózási előnyt. Ráadásul, mivel a korábban lehetséges adózási előnyök csak a jövőben (4) váltak volna valóra, az intézkedés a módosított szabályok alkalmazási időszakában nem tett lehetővé adózási könnyítéseket.

(17)

Mivel az intézkedésből így már nem következik adóbevételről történő lemondás, az nem állami források révén valósul meg. Így tehát megszűnik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás létét alátámasztó egyik alapvető feltétel. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a 62/2005 törvény („2004-es közösségi törvény”) módosítását követően az intézkedés nem minősül állami támogatásnak.

(18)

Következésképpen nem szükséges részletesen megvizsgálni az olasz hatóságok és a harmadik érdekeltek észrevételeit.