Brüsszel, 2020.7.30.

COM(2020) 342 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének (3) bekezdése alapján


Tartalomjegyzék

1.    BEVEZETÉS    

2.    A TELJESÍTENDŐ CÉLOK    

3.    A PROJEKT FELÉPÍTÉSE ÉS TERVEZÉSI MEGKÖZELÍTÉSE    

4.    Az EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE    

5.    KÉSEDELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZATOK    

6.    KÖVETKEZTETÉSEK    

I. melléklet: Többéves stratégiai tervezés    

II. melléklet: A főbb projektszakaszok és a legfontosabb részcélok időrendi áttekintése    



1.BEVEZETÉS

A kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: a rendelet) célja egyrészt a kulturális javak tiltott kereskedelmének megakadályozása, különösen akkor, ha e kereskedelemnek szerepe van a terrorista tevékenységek finanszírozásában, másrészt a harmadik országokból jogellenesen kivitt kulturális javak uniós vámterületre való behozatalának megtiltása.

A rendelet bizonyos – a különösen veszélyeztetett örökség körébe tartozó – kulturális javak behozatalát behozatali engedélyhez, más, kevésbé veszélyeztetettnek minősülő kulturális javak behozatalát pedig importőri nyilatkozathoz köti, és biztosítja, hogy ezek a javak az Unióba történő behozatalukkor egységes ellenőrzéseken essenek át. Ezenkívül tilos az Unióba fizikailag – például árutovábbítás útján – bejuttatni olyan kulturális javakat, amelyeket a létrehozásuk vagy fellelésük szerinti országnak a jogszabályait és előírásait megsértve vittek ki az adott ország területéről (ez az úgynevezett általános tilalmi szabály).

A rendelet tárgyi hatályát az 1970. évi UNESCO-egyezményt 2 alapul véve határozták meg és a rendelet melléklete rögzíti, felsorolva a kulturális javak azon kategóriáit, amelyekre az általános tilalmi szabály vonatkozik (A. rész), illetve amelyek behozatala behozatali engedélyhez (B. rész) vagy importőri nyilatkozathoz (C. rész) kötött.

A Bizottság eredeti javaslata konkrét határidő megjelölése nélkül rendelkezett olyan elektronikus rendszer fejlesztésének lehetőségéről, amely megkönnyítené a rendelet végrehajtásáért felelő tagállami hatóságok közötti közigazgatási együttműködést. Azonban a rendelet elfogadásáról folytatott tárgyalások során az Európai Parlament és a Tanács kérésére bekerült a rendeletbe az a kötelezettség, hogy a Bizottság adott határidőn belül hozzon létre központi elektronikus rendszert.

A központi elektronikus rendszer legkésőbb a rendelet hatálybalépésétől (2019. június 28.) számított hat éven belül, tehát 2025. június 28-ig kezdi meg a működését. Ezenkívül a rendszer nem csak az információk tárolására és a tagállamok közigazgatási szervei közötti cseréjére szolgál majd: az alakiságok gazdasági szereplők általi teljesítésére, tehát a behozatali engedélyek iránti kérelmek illetékes tagállami hatóságokhoz való benyújtására és ezeknek az engedélyeknek a kiállítására, valamint az importőri nyilatkozatok vámhatóságnak való benyújtására is használható lesz.

Emellett a kulturális javak behozatalával kapcsolatos központi elektronikus rendszer (a továbbiakban: a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer) fejlesztése és üzemeltetése szorosan összefügg a Bizottság másik jelentős vámügyi kezdeményezésével: az uniós egyablakos tanúsítványcsere-rendszerrel (EU CSW-CERTEX) 3 .

Az EU CSW-CERTEX célja a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok uniós központi rendszereinek összekapcsolása a tagállami vámrendszerekkel, hogy lehetővé váljon az alátámasztó okmányok, az ellenőrzési eredmények, valamint a vámeljárások és nem vámügyi eljárások kimenetelével kapcsolatos információk digitális cseréje. A gazdasági szereplők számára ezért lesz előnyös ez a mechanizmus, mert nem kell maguknál tartaniuk az okmányok papíralapú példányait, az illetékes hatóságoknak pedig nem kell foglalkozniuk az importőri nyilatkozatok és a behozatali engedélyek eredetiségének ellenőrzésével.

E célok elérése érdekében a rendelet arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy végrehajtási rendelkezések útján határozza meg a kulturális javak behozatalával kapcsolatos központi elektronikus rendszer kiépítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges intézkedéseket, valamint az információk ezen az elektronikus rendszeren keresztüli közlésére, kezelésére, tárolására és tagállami hatóságok közötti cseréjére vonatkozó részletes szabályokat.

A projekt ugyan egyidejűleg több szinten zajlik, de képletesen az alábbi három szakaszra osztható:

·1. szakasz – A koncepció kidolgozása: ebben a szakaszban a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogyan működik majd a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer, és meg kell határoznia az információk közlésére, kezelésére, tárolására és tagállami hatóságok közötti cseréjére vonatkozó részletes szabályokat. E szakasz eredményeként a Bizottság végrehajtási jogi aktust készít, és azzal egyidejűleg kidolgozza az 1. táblázatban részletezett műszaki dokumentumokat (lásd az I. mellékletet);

·2. szakasz – Rendszerfejlesztés: a Bizottságnak a végrehajtási jogi aktus rendelkezéseit és a rendszerkövetelményeket leíró műszaki dokumentumokat követve részletes műszaki rendszerleírást kell készítenie, valamint ki kell fejlesztenie a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszert és annak az uniós egyablakos tanúsítványcsere-rendszerrel (EU CSW-CERTEX) való kapcsolatát;

·3. szakasz – Kiépítés és üzemeltetés: az utolsó szakaszban kell elvégezni a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer kiépítését és próbaüzemét, amelynek keretében külön képzéseket is kell tartani az egyes tagállamokban, hogy a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok 2025. június 28-ra már felkészülten tudják használni a rendszert. Ezt a szakaszt hathónapos utógondozási időszak követi, amelynek során finomhangolni kell a rendszert, hogy megfeleljen az informatikai rendszer kötelező bevezetése után esetlegesen felmerülő, működéssel kapcsolatos igényeknek, és zökkenőmentesen hajtsa végre a műveleteket.

A rendelet előírja, hogy az Európai Bizottság 2020. június 28-ig, azt követően pedig az elektronikus rendszer üzembe helyezéséig 12 havonta nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vonatkozó végrehajtási rendelkezések elfogadása és az elektronikus rendszer létrehozása felé tett haladásról.

Ez az első éves eredményjelentés az 1. szakaszra összpontosít, és ismerteti a rendelet hatálybalépése utáni első évben történt fejleményeket. Az elért eredményeket elemzi, emellett felvázolja a teljesítendő célokat, a projekt felépítését és a tervezési megközelítést. Mindezek alapján kiemeli az esetleges késedelmekkel összefüggő kockázatokat és az előirányzott kockázatcsökkentő intézkedéseket.

Az elért eredmények átfogó értékelése e jelentés következtetéseket tartalmazó szakaszában található.

2.A TELJESÍTENDŐ CÉLOK

Az elektronikus rendszernek legkésőbb 2025. június 28-ig meg kell kezdenie a működését, mivel ettől az időponttól kezdve minden gazdasági szereplő köteles lesz behozatali engedélyt szerezni ezen az elektronikus rendszeren keresztül, hogy jogszerűen hozhasson be 4 kulturális javakat az Unióba.

A rendelet 2019. június 28-án lépett hatályba, és 2021. június 28-át jelölte meg végső határidőként az elektronikus rendszerre vonatkozó részletes szabályokat rögzítő végrehajtási rendelkezések vizsgálati eljárás útján történő elfogadására.

A végrehajtási rendelkezések elfogadása után az elektronikus rendszer fejlesztésének szakasza megközelítőleg két évet vesz igénybe, amelynek befejeztével elindul a harmadik szakasz, amelynek során a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer összekapcsolódik az EU CSW-CERTEX rendszerrel, hogy lehetővé váljon a dokumentumcsere a tagállami vámrendszerekkel. Képzéseket kell szervezni, hogy a tagállami közigazgatási szervek munkatársai megismerjék a rendszerek működési funkcióit.

A Bizottság egyéb vámügyi tevékenységei mellett a kulturális javak behozatalával kapcsolatos projekt részletes tervezése is az elektronikus vámrendszerre vonatkozó többéves stratégiai terv (MASP-C) 2019. évi átdolgozott változata 5 alapján zajlik. A MASP-C a hatályos jogszabályokon és nemzetközi megállapodásokon alapuló irányítási és tervezési eszköz, amelyet a Bizottság a tagállamokkal együttműködve állított össze az elektronikus vámrendszerről szóló határozat 6 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban. A kulturális javak behozatalával kapcsolatos projekt tervezéséről a MASP-C 2019. évi átdolgozott változatából származó kivonat e jelentés I. mellékletében található.

A kulturális javak behozatalával kapcsolatos projekt kidolgozása részben az uniós egyablakos vámügyintézési környezetben (a MASP-C 2019. évi átdolgozott változatának 1.13. projektleírása) zajlik, amelynek a fő informatika rendszere az EU CSW-CERTEX. Az EU CSW-CERTEX tervezéséről a MASP-C 1.13. projektleírásából származó kivonat e jelentés I. mellékletében található.

Tulajdonképpen a kulturális javak behozatala szoros együttműködést tesz szükségessé a behozatali engedélyeket kiállító illetékes tagállami hatóságok és a kulturális javak határon történő vámkezeléséhez ezeket az engedélyeket igénylő vámhatóságok között. A Bizottság (2017 első negyedévétől kezdve) előzetes elemzést végzett a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer és a vámrendszerek lehetséges összekapcsolásáról. Ez az elemzés szolgált a kezdeti munka alapjául a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer koncepciójának kidolgozására irányuló szakaszban, és az 1. táblázatban (lásd az I. mellékletet) részletesen ismertetett részcélok teljesítésével párhuzamosan zajlik.

3.A PROJEKT FELÉPÍTÉSE ÉS TERVEZÉSI MEGKÖZELÍTÉSE

A projekt felépítése a MASP-C 2019. évi átdolgozott változatán és annak mellékletein, köztük az irányítási rendszeren 7 , az uniós vámügyviteli folyamatok modellezésére vonatkozó politikán 8 és az informatikai stratégián 9 alapul. A projekt főbb szakaszait és a legfontosabb részcélokat tartalmazó, átfogó ütemtervet a II. melléklet mutatja be részletesen.

1. szakasz – A koncepció kidolgozása:

Az információtechnológiai rendszerek kifejlesztése több szakaszról álló munkafolyamat. Először döntés-előkészítő tanulmány készül, amely tartalmazza a projekt indokolását, és meghatározza annak költségvetési igényeit. A döntés-előkészítő tanulmány jellemzően ismerteti a gazdasági környezetet, a problémát, a projektet és annak terjedelmét, az alternatív megoldási lehetőségeket, a költségeket, valamint az időbeli kereteket.

Ezt követi a jövőképet ismertető dokumentum elkészítése, amely az architektúra, a költségek, az időbeliség és a kockázatok szempontjából részletesebben meghatározza a projektet, emellett a projekt részcéljaira, elvárt eredményeire, szervezésére vonatkozó információkat tartalmaz. Ezután az egységes értelmezés és elemzés céljából el kell végezni az ügyviteli folyamatok modellezését, amelynek során a jogszabályok alapján képzett ügyviteli folyamatok folyamatábrákon vagy folyamatmodellekben történő grafikus ábrázolásával kell kidolgozni a rendszer funkcionális leírását.

2. szakasz – Rendszerfejlesztés:

Ezt követően ki kell dolgozni a műszaki leírást, amely részletesebben meghatározzák az adott rendszer felépítését, az alkalmazandó architektúrát, a gazdasági szereplők által beküldendő üzeneteket, a más rendszerekkel való kapcsolatot biztosító interfészeket, a tesztelési terveket stb.

Miután a koncepció szempontjából kész a rendszerterv, és az 1. táblázatban az 1. és 3. részcélnál felsorolt leszállítandó anyagok (lásd az I. mellékletet) is elkészültek, mélyrehatóbb munka kezdődik, és nagyobb hangsúlyt kapnak a műszaki szempontok az alkalmazás- és szolgáltatásleírásban, valamint a rendszer műszaki leírását tartalmazó dokumentumokban, amelyek az ügyviteli elemzési és a projektkezdési szakasz során kidolgozott leszállítandó anyagok természetes folyományaként készülnek.

3. szakasz – Kiépítés és üzemeltetés:

Végezetül elindul a tényleges informatikai fejlesztési szakasz (a kivitelezési szakasz), majd átmeneti időszak következik, amely során fokozatosan be kell vezetni a rendszer kezdeti változatait a különböző felhasználói csoportok körében, és teszteket kell végezni. A bevezetéssel és a próbaüzemmel egyidejűleg képzéseket kell tartani és tájékoztatást kell tartani a rendszer működéséről.

A kulturális javak behozatalával kapcsolatos elektronikus rendszer esetében nem várható a szolgáltatás beépítése a kulturális javak behozatala terén egyes tagállamokban már működő nemzeti engedélyezési rendszerekbe, ahogy a nemzeti szintű műszaki kivitelezés sem, mivel a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszert központilag irányítja majd a Bizottság. A gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok egyaránt a Bizottság által biztosított grafikus felhasználói felületen keresztül férhetnek hozzá a rendszerhez és használhatják azt.

Szakpolitikai szempontból ez tekinthető a legmegfelelőbb megoldásnak, tekintettel a kereskedelem tárgyát képező kulturális javak összetettségére. Valójában a vámrendszerek egyedül nem alkalmasak arra, hogy lehetővé tegyék a kulturális örökség részét képező – többnyire önmagukban véve is egyedi – javak egyenkénti részletes leírását.

Ugyanakkor a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer az EU CSW-CERTEX rendszeren keresztül összekapcsolódik majd a tagállamok vámigazgatási szerveivel, hogy a vámhatóságok automatikusan ellenőrizhessék a kulturális javak behozatalához kiállított okmányokat. Ehhez a tevékenységhez megfelelőségi vizsgálatra lesz szükség.

4.Az EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE 

Konzultáció és egyeztetések

Az első szakaszban a Bizottság előkészíti az elektronikus rendszer létrehozására vonatkozó végrehajtási rendelkezések elfogadását. Annak érdekében, hogy a gyakorlati végrehajtás szempontjából jobb rálátással rendelkezzen, a kulturális javakhoz kapcsolódó vámügyi kérdésekkel foglalkozó szakértői csoport keretében rendszeresen konzultál a tagállamok küldötteivel szakpolitikai alternatívákról.

A szakértői csoport fórumot biztosít a kulturális javakra vonatkozó uniós vámjogszabályok, különösen a kulturális javak kiviteléről szóló rendelet 10 végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről való egyeztetésre. Az e rendeletben foglalt szabályok szintén rendelkeznek – kivitel esetére – engedélyezési rendszerről, amely 1993 óta hatályos 11 .

A Bizottság minden lehetséges alkalommal tájékoztatja a művészeti piaci szövetségeket a munka haladásáról, valamint meghallgatja és figyelembe veszi az aggályaikat, hogy a rendelet gyakorlati végrehajtása megfelelően igazodjon a valós piaci körülményekhez.

A végrehajtási jogi aktus megszövegezése során a Bizottság végső konzultációkat folytat majd az (EU) 2019/880 rendelet szerinti bizottsággal, mivel ez lehet az a szerv, amely végső soron szavaz a végrehajtási jogi aktusról.



A Bizottság egyúttal létrehozta a Vám 2020 program kulturális javak behozatalával foglalkozó projektcsoportját, amely egyeztetési fórumként szolgál, ahol a tagállami vámigazgatási szervek és illetékes (kulturális) hatóságok részéről az engedélyezési alakiságok kulturális örökségi ügyekben – különösen digitálisan – történő elvégzésében jártas szakértők találkoznak, hogy támogatást nyújtsanak a végrehajtási jogi aktus megszövegezéséhez, a paraméterek meghatározásához és a rendszer funkcionális leírására vonatkozó kritériumok kidolgozásához.

A projektcsoport 11 tagállam (Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország, Hollandia, Lettország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország) 18 küldöttjéből áll.

A projektcsoport különösen az alábbi célokhoz járul hozzá támogatásával és szakértelmével:

a)a végrehajtási jogi aktus kidolgozása és fokozatos pontosítása a központi elektronikus rendszer létrehozásával összefüggésben;

b)az uniós szintű, interoperábilis elektronikus engedélyezési rendszer rendszerfunkcióinak fejlesztése a kulturális javak behozatalának az Unió vámterületére történő belépéskori egységes ellenőrzése céljából;

c)a központi elektronikus rendszer kiépítésével és karbantartásával kapcsolatos műszaki intézkedések, valamint az információk közlésére, kezelésére, tárolására és tagállami hatóságok közötti cseréjére vonatkozó részletes szabályok;

d)a kulturális javakra vonatkozó behozatali engedélyezési eljárások lefolytatásában közreműködők szerep- és feladatköre;

e)egységes elektronikus formanyomtatvány készítése a behozatali engedélyhez és az importőri nyilatkozat formátumának kidolgozása;

f)a behozatali engedély iránti kérelem benyújtására és feldolgozásáram valamint az importőri nyilatkozat nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályok;

g)konzultáció a jövőbeli rendszerfejlesztésről szóló döntés-előkészítő tanulmányról.

Tervezési nehézségek

Az elektronikus rendszer felépítésének tervezésével összefüggésben több nehézség is felmerült. Az egyik azzal kapcsolatos, hogy mi a legjobb módja annak, hogy a (behozatali engedélyt) kérelmezők és az (importőri nyilatkozatot) bejelentők leírják az egyes kulturális javakat, figyelemmel azok sajátos és egyedi jellegére, amely megkülönbözteti őket a Kombinált Nómenklatúra vámtarifakódjaival kimerítően leírható, szokványos áruktól. A rendelet hatálya alá tartozó kulturális javak nem tömeggyártott termékek, készítésük és történelmi eredetük évszázadokra, sőt, akár évezredekre visszanyúlhat.

Következésképpen a gazdasági szereplők által közlendő egységes adatkészletet ezért kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy egyrészt lehetővé tegye a tárgyak megfelelő azonosítását az elektronikus engedélyezés és nyilatkozattétel céljából, másrészt figyelemmel legyen a valós piaci helyzetre és arra, hogy bizonyos esetekben nehézséget okoz beszerezni az eredetre vonatkozó összes szükséges információt. A Bizottság a projektcsoporttal együttműködve dolgozik ezeknek az alapadatoknak a meghatározásán.

A másik feltárt nehézséget az okozza, hogy a behozatali engedély „élettartamának” szakaszait úgy kell kialakítani ebben a digitális keretben, hogy minden eshetőségre, valamint a kérelmezők és az illetékes hatóságok összes igényére fel lehessen készülni, egyúttal pedig az eljárások és a kapcsolódó végrehajtási rendelkezések ne váljanak túlzottan bonyolulttá, és a kérelmezők számára könnyen teljesíthetőek maradjanak, különösen abban az esetben, ha a kérelmezők csak alkalmi jelleggel hoznak be kulturális javakat, és nem a művészeti piac képviselői.

A harmadik figyelmet igénylő szempont a meglévő tagállami közigazgatási eljárásokkal és gyakorlatokkal való összeegyeztethetőség, mivel 1993 óta minden tagállam végrehajtja az Unión belüli kulturális javak kivételének engedélyezéséről szóló uniós jogszabályokat, amelyek engedélyezési rendszerről is rendelkeznek. Ezeket a kiviteli engedélyeket ugyan még mindig papíron kell kiállítani, de számos tagállam elektronikus megoldást fejlesztett a kérelmek feldolgozására. Sőt, egyes tagállamok kiviteli engedélyezési rendszerrel és általában véve a kulturális javak kereskedelmének ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatai kifejezetten hasznosnak bizonyultak a behozatallal kapcsolatos elektronikus rendszerre vonatkozó követelmények elemzésében.

A kulturális javak behozatalával kapcsolatos elektronikus rendszer felépítésének tervezése során figyelembe kell venni, hogy ennek a rendszernek a későbbiekben, a szükséges emberi erőforrások és pénzügyi források rendelkezésre állása esetén méretezhetőnek kell lennie, hogy a kiviteli engedélyek digitalizálása és elektronikus kiállítása is lehetővé váljon.

Működési megfontolások és funkciók

Mivel a projektcsoportban a vám- és a kulturális hatóságok kulturális javak terén jártas képviselői egyaránt megtalálhatóak, tevékenyen kiveszik a részüket a munkából azzal, hogy elemzik és megvitatják a Bizottság javaslatait, valamint statisztikákkal, információkkal szolgálnak a kulturális javakat érintő eljárások tagállami szintű tervezéséről.

A projektcsoport hasznos meglátásokat fogalmazott meg különösen annak becsléséhez, hogy a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer végül hány behozatali engedélyt kezelhet, és mennyi lesz az egy engedélyre vetített átlagérték. Az engedélyek száma 2019-ben valószínűleg 49 610-re becsülhető, átlagos összértékük pedig 29,4 milliárd euróra tehető. Ezek az adatok a projektcsoportban részt vevő 11 tagállamra korlátozódnak.

Ezenkívül a projektcsoport a gyakori kérdéseket összegyűjtő fődokumentumon is dolgozik, hogy ezzel megalapozza a későbbi kommunikációs folyamatot, és előre jelezze a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer fejlesztésében esetlegesen felmerülő akadályokat és hiányosságokat.

Végezetül a projektcsoport folyamatosan felülvizsgálja az adatkészletet, valamint a rendszerhez és a kulturális javak képfelismeréssel és mesterséges intelligenciával tértőnő leírásával kapcsolatos innovatív megközelítésekhez készült ügyviteli folyamatmodelleket, és visszajelzést ad róluk.

5.KÉSEDELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZATOK

A projekt összefoglalása

A Bizottság feladata, hogy a rendelet hatálybalépésétől számított 6 éven belül központi elektronikus engedélyezési rendszert fejlesszen és összekapcsolja azt a nemzeti vámhatóságokkal. Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságnál két tanácsosi álláshelyre van szükség e kezdeményezés végrehajtásához, ahogy azt a vonatkozó pénzügyi kimutatás is rögzíti.

A kockázat megnevezése és leírása

A kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer kiépítésének feltétele, hogy a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyja a következő többéves pénzügyi keretben a Vám 2020 program helyébe lépő vámügyi program megfelelő finanszírozását, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság pedig a különféle prioritásainak figyelembevételével ossza el az erőforrásokat.

1. kockázat – A személyi állomány elosztása

A Bizottság eredeti javaslata nem rendelkezett informatikai rendszer létrehozásáról. Következésképpen az erőforrásokat nem ennek megfelelően osztották el. A tárgyalások során, valamint a társjogalkotók kérésére azonban a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer létrehozása bekerült a rendeletbe, emiatt pedig akkor még előre nem látható módon további erőforrásokra lett szükség. A 2018. decemberi háromoldalú politikai záróegyeztetések idején készült becslés szerint két teljes munkaidős tanácsosi álláshely szükséges az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságnál informatikai fejlesztést végző személyzet számára a hatéves projekt időtartama alatt. A jelenlegi többéves pénzügyi keretből még rendelkezésre álló pénzügyi források alapján azonban csak egy szerződéses alkalmazott biztosítható 2019. szeptember végétől.

Ezenkívül a projekt objektív bonyolultsága, a szakpolitikai téren szükséges szaktudás és a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer fejlesztéséhez használt műszaki eszközök miatt jóval több időt vesz igénybe az egyes alkalmazottak felkészítése és képzése arra, hogy részt tudjanak venni a munkában. Ez azonban csak kis mértékben késlelteti az ügyviteli funkcionális leírások kidolgozásának és a rendszer tervezésének haladását.

2. kockázat – Költségvetési források rendelkezésre állása

Az új többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások következtében kialakult költségvetési bizonytalanság jelentősen nehezíti a haladást. A többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások kimenetelétől függően, illetve a legrosszabb esetben fennáll annak a kockázata, hogy a fejlesztési és a bevezetési szakasz elakad vagy jelentősen késik, emiatt pedig tarthatatlanná válnak a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer létrehozására vonatkozó határidők.

A fentiekben feltárt kockázatokon túlmenően a Covid19-világjárvány miatt kialakult népegészségügyi válsághelyzet bizonyos mértékben kihat a csoport teljesítőképességére, különösen a projekttevékenységekre, valamint a szakértői csoporttal tartandó ülésekre és a projektcsoport tagállamokkal tartandó üléseire. Kiemelendő, hogy a szakértői csoport egy ülése elmaradt, ami közvetlen hatással volt a projektcsoport munkájának haladására, a projektcsoport következő ülése pedig csak távülésként tartható meg, és az eredetileg ütemezett idő mindössze harmada áll majd rendelkezésre. Ezenkívül a népegészségügyi válsághelyzet miatt a tagállamok a prioritásaik átütemezésére kényszerültek, így csak korlátozottan tudnak közreműködni a munkában és visszajelzést adni róla. Ennek hatása a népegészségügyi válsághelyzet időtartamától függ.

Kockázatcsökkentő intézkedések

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságon belül dokumentálták a kockázatokat. Ideiglenes jelleggel (két évre) biztosítottak egy tanácsosi álláshelyet.

6.KÖVETKEZTETÉSEK

Ez a kulturális javak behozatalával kapcsolatos központi elektronikus rendszer fejlesztéséről szóló legelső bizottsági eredményjelentés az eddig hozott intézkedésekről számol be, különös tekintettel az alábbiakra:

a)a szükséges végrehajtási rendelkezések elfogadásának folyamatban lévő előkészítése;

b)a kulturális javakhoz kapcsolódó vámügyi kérdésekkel foglalkozó szakértői csoport és a kifejezetten erre a célra létrehozott, kulturális javak behozatalával foglalkozó projektcsoport keretében a tagállamokkal folytatott konzultáció.

A Bizottság a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszer megadott 2025. június 28-i határidőn belüli kiépítésének késedelmével összefüggésben lehetséges kockázatként a projekthez rendelt személyi állománnyal kapcsolatos bizonytalanságot jelölte meg, mivel ez a jelenleg rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól, az átfogó vámügyi informatikai fejlesztési prioritásoktól 12 és a következő többéves pénzügyi keretben biztosított forrásoktól függ.



I. melléklet: Többéves stratégiai tervezés

A MASP-C stratégiai keret és részcélok meghatározásával biztosítja az informatikai projektek eredményes és következetes lebonyolítását. Végeredményben a tagállamok is jóváhagyták a Vámpolitikai Csoportban az elektronikus vámrendszer koordinációs csoportja által megfogalmazott szakértői javaslat és Kereskedelmi Kapcsolattartó Csoport keretében a kereskedelmi ágazat képviselőivel folytatott konzultációk alapján.

Az elektronikus rendszer tervezését a tagállamok megvitatták és jóváhagyták, részletes ismertetése pedig a MASP-C 2019. évi átdolgozott változatának 1.18. projektleírásában található.

Az alábbi 1. táblázat a kulturális javak behozatalával kapcsolatos projekt tervezéséről a MASP-C 2019. évi átdolgozott változatának 1.18. projektleírásából származó kivonatot tartalmazza.

1. táblázat – Kivonat a MASP-C 2019. évi átdolgozott változatának 1.18. projektleírásából

Részcélok

A befejezés tervezett időpontja

1

Ügyviteli elemzés és ügyviteli modellezés

– Döntés-előkészítő tanulmány

2020. negyedik negyedév

– 3. szint (felhasználói követelményekre vonatkozó ügyviteli folyamatmodell)

2022. első negyedév

– 4. szint (a funkcionális követelmény részletes leírása az ügyviteli folyamatmodellben)

2022. első negyedév

2

Jogi rendelkezések

– A hatályos rendelkezések elfogadása*

2019. második negyedév

– A jövőbeli rendelkezések elfogadása**

2021. második negyedév

3

Projektkezdési szakasz

– A jövőképet ismertető dokumentum

2021. második negyedév

– Kezdésre vonatkozó döntés

2021. második negyedév

4

Informatikai projekt

– Alkalmazás- és szolgáltatásleírás

2023. második negyedév

– Műszaki rendszerleírás

2023. második negyedév

Kivitelezési szakasz

– Központi szolgáltatások bevezetése

2024. harmadik negyedév

– A szolgáltatások beépítése a nemzeti rendszerekbe

Nem ismert

– Nemzeti szintű megvalósítás

Nem ismert

Átmeneti időszak

– Kiépítés és bevezetés

2024. negyedik negyedév

– Megfelelőségi vizsgálatok

2025. második negyedév

5

Üzembe helyezés

– Bizottság, tagállamoki közigazgatási szervek és kereskedők

2025. második negyedév

– Nem uniós országok és Unión kívüli kereskedők (amennyiben szükséges)

Nem ismert

6

Megvalósítási támogatás (képzés és kommunikáció)

– Központilag kialakított képzés és kommunikáció

2024. negyedik negyedév

– Nemzeti szintű képzés és kommunikáció

2024. negyedik negyedév

*A hatályos rendelkezések az (EU) 2019/880 rendelet rendelkezéseit jelentik

**A jövőbeli rendelkezések az (EU) 2019/880 rendelet szerint elfogadandó végrehajtási rendelkezéseket jelentik

A 2. táblázat az EU CSW-CERTEX projekt kivonatát tartalmazza, kiemelve az EU CSW-CERTEX projekt 2. összetevőjét, a kulturális javak behozatalával kapcsolatos rendszerrel való összekapcsolást.

2. táblázat – Kivonat a MASP-C 2019. évi átdolgozott változatának 1.13. projektleírásából – az EU CSW-CERTEX projekt 2. összetevője

Részcélok

A befejezés tervezett időpontja

1

Ügyviteli elemzés és ügyviteli modellezés

– Döntés-előkészítő tanulmány

2017. első negyedév

– A döntés-előkészítő tanulmány melléklete

2023. második negyedév

– 3. szint (felhasználói követelményekre vonatkozó ügyviteli folyamatmodell)

2024. első negyedév

– 4. szint (a funkcionális követelmény részletes leírása az ügyviteli folyamatmodellben)

2024. első negyedév

2

Jogi rendelkezések

– A hatályos rendelkezések elfogadása*

Hatályos

– A jövőbeli rendelkezések elfogadása**

2021

3

Projektkezdési szakasz

– A jövőképet ismertető dokumentum

2017. harmadik negyedév

– A jövőképet ismertető dokumentum melléklete

2023. harmadik negyedév

– Kezdésre vonatkozó döntés

2023. harmadik negyedév

4

Informatikai projekt

– Alkalmazás- és szolgáltatásleírás

2024. második negyedév

– Műszaki rendszerleírás

2024. második negyedév

Kivitelezési szakasz

– Központi szolgáltatások bevezetése

2024. harmadik negyedév

– A szolgáltatások beépítése a nemzeti rendszerekbe

2024. negyedik negyedévtől kezdődően

– Nemzeti szintű megvalósítás

2024. negyedik negyedévtől kezdődően

Átmeneti időszak

– Kiépítés és bevezetés

2024. negyedik negyedév

– Megfelelőségi vizsgálatok

2025. első negyedévtől kezdődően

5

Üzembe helyezés

– Bizottság, tagállamoki közigazgatási szervek és kereskedők (megjegyzés: ez a Bizottság üzembe helyezési időpontja, a tagállamok 2020 második negyedévétől megfelelőségi vizsgálatot végeznek)

2025. második negyedév

– Nem uniós országok és Unión kívüli kereskedők (amennyiben szükséges)

Nem ismert

6

Megvalósítási támogatás (képzés és kommunikáció)

– Központilag kialakított képzés és kommunikáció

Nem ismert

– Nemzeti szintű képzés és kommunikáció

Nem ismert

*A hatályos rendelkezések az (EU) 2019/880 rendelet rendelkezéseit jelentik

**A jövőbeli rendelkezések az (EU) 2019/880 rendelet szerint elfogadandó végrehajtási rendelkezéseket jelentik

II. melléklet: A főbb projektszakaszok és a legfontosabb részcélok időrendi áttekintése

(1)

HL L 151., 2019.6.7., 1. o.

(2)

Az 1970-ben Párizsban aláírt UNESCO-egyezmény a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről.

(3)

  https://ec.europa.eu/taxation_customs/general-information-customs/electronic-customs/eu-single-window-environment-for-customs_en  

(4)

A rendeletben foglalt fogalommeghatározás szerint az áruk következő vámeljárások alá vonása minősül behozatalnak: szabad forgalomba bocsátás; vámraktárakban vagy vámszabad területeken történő tárolás; ideiglenes behozatal; meghatározott célra történő felhasználás, ideértve az aktív feldolgozást.

(5)

Lásd: https://ec.europa.eu/taxation_customs/general-information-customs/electronic-customs_en

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK határozata (2008. január 15.) a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről (HL L 23., 2008.1.26., 21. o.).

(7)

  https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/2019_masp_annex3_en.pdf  

(8)

  https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/2019_masp_annex4_en.pdf  

(9)

  https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/2019_masp_annex5_en.pdf  

(10)

A Tanács 116/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a kulturális javak kiviteléről (HL L 39., 2009.2.10., 1. o.).

(11)

A szakértői csoportok Lisszaboni Szerződés alkalmazásában történt létrehozása előtt ezek az egyeztetések a 116/2009/EK rendelet szerinti bizottságban zajlottak. A szakértői csoport tagsága nagyrészt ugyanazokból a hatóságokból tevődik össze, amelyek a rendelet szerinti bizottságban is üléseznek.

(12)

Például az Uniós Vámkódex digitalizálásának folyamata.