<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.7-->
  <head>
    <title>2022-02-202202C124202003890-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0389-20-202108051-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="22/03/2022 16:19:29" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="jFKWFYsWEyfQhU4inYoSHhhk+AzZZOfqpQndk+nYIrQIRa/0+ASFI3znNPmObOpA4Q6smR549o8QYYdP1PM6ZtAQsJUgOIsN3odI29TWeG4oXD3Q/o4/NO8Piw7EBsJxG/YkgDEdf57pHGeAnTpc+hjwni1S6N6MKbWYeM19GLc=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0389" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2020" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 10/09/2021 12:51:49" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="6a7622764a48495189ebafd67038e2d9" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0389" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Szpunar főtanácsnok indítványa – C‑389/20. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">TGSS (háztartási alkalmazottak munkanélkülisége)</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      MACIEJ SZPUNAR
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2021. szeptember 30. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑389/20. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      CJ
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Tesorería General de la Seguridad Social (TGSS)
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo n° 2 de Vigo [vigói 2. számú közigazgatási bíróság, Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód a szociális biztonság területén – 79/7/EGK irányelv – A 4. cikk (1) bekezdése – A nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Háztartási alkalmazottak – A munkanélküliség kockázata elleni védelem – Kizárás – A női munkavállalók különös hátrányos érintettsége – Jogszerű szociálpolitikai célok – Arányosság”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahogyan azt a Bíróság már kimondta, „az a jog, hogy senkit ne érjen neme alapján hátrányos megkülönböztetés, alapvető emberi jog, amelynek betartását a Bíróság köteles biztosítani”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo n° 2 de Vigo (vigói 2. sz. közigazgatási bíróság, Spanyolország) olyan kérdéseket terjeszt a Bíróság elé, amelyek tárgya többek között a 79/7/EGK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) 4. cikke (1) bekezdésének értelmezése egy olyan nemzeti rendelkezéssel összefüggésben, amelynek értelmében a szociális biztonságra vonatkozó jogi szabályozás által előírt szolgáltatások között szereplő munkanélküli‑ellátásokból a munkavállalók egy csoportjának egésze ki van zárva. A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság kérdései középpontjában egy nagy többségében nőnemű személyekből álló csoport, a háztartási alkalmazottak tevékenysége áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fennáll‑e itt a 79/7 irányelv által tiltott közvetett hátrányos megkülönböztetés? Erre a kérdésre válaszolok a jelen indítványban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 79/7 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 79/7 irányelv második preambulumbekezdése kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-3">
      „mivel a szociális biztonság területén az egyenlő bánásmód elvét elsősorban azokban a törvényileg szabályozott rendszerekben kell megvalósítani, amelyek betegség, rokkantság, öregségi nyugdíj, munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések és munkanélküliség elleni védelmet biztosítanak, valamint a szociális segélyre vonatkozó rendelkezésekben, amennyiben a fent említett rendszerek kiegészítésére vagy helyettesítésére szolgálnak;”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv 1. cikke előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-4">
      „Ezen irányelv célja a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósítása (a továbbiakban: »az egyenlő bánásmód elve«) a szociális biztonság és a 3. cikk szerinti szociális védelem egyéb elemeinek tekintetében.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-4">
      „Ezt az irányelvet kell alkalmazni:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-24" title="page-4">
      a) azokra a törvényileg szabályozott rendszerekre, amelyek a következő kockázatok ellen nyújtanak védelmet:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-25" title="page-4">
      […]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">munkanélküliség;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C10Marge1" id="para-27" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-4">
      „(1) „Az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy semmilyen nemi megkülönböztetés [helyesen: nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés] nem állhat fenn, sem közvetlenül, sem közvetetten, különös tekintettel a családi állapotra és a családi jogállásra történő hivatkozással a következő területeken::
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a rendszerek hatálya és a rendszerekhez való hozzáférhetőség feltételei tekintetében,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a járulékfizetési kötelezettség és a járulék számításának tekintetében;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-32" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2006/54/EK irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2006/54/EK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) „Az irányelv célja” című 1. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-4">
      „Ezen irányelv célja, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés területén biztosítsa az esélyegyenlőség, valamint a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének végrehajtását.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-4">
      E célból az alábbiak vonatkozásában tartalmaz az egyenlő bánásmód elvének megvalósítására irányuló rendelkezéseket:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-37" title="page-4">
      a) az előmenetelt is magában foglaló munkavállalás és a szakképzés;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-5">
      b) a díjazást is magában foglaló munkafeltételek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-5">
      c) foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-5">
      „Ezen irányelv alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-44" title="page-5">
      f) foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek: olyan, a [79/7/EGK] irányelv hatálya alá nem tartozó rendszerek, amelyek célja, hogy valamely vállalkozásban vagy vállalkozások csoportjában, gazdasági ágazatban vagy foglalkoztatási ágazatban vagy ilyen ágazatok csoportjában akár alkalmazottként, akár önálló vállalkozóként tevékenykedő munkavállalóknak olyan ellátásokat biztosítsanak, amelyek a törvény által szabályozott kötelező érvényű szociális biztonsági rendszerek által biztosított ellátásokat kívánják kiegészíteni vagy helyettesíteni, akár kötelező, akár választható az ilyen rendszerekben való tagság.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LGSS</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Ley General de la Seguridad Socialnak (a szociális biztonságról szóló általános törvény) – a Real Decreto Legislativo 8/2015 por el que se aprueba el texto refundido de la Ley General de la Seguridad Social (a szociális biztonságról szóló általános törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének elfogadásáról szóló 8/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet; a továbbiakban: LGSS) szerinti – 2015. október 30‑i változatának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) 251. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-5">
      „A háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszerbe tartozómunkavállalók jogosultak a szociális biztonsági ellátásokra az ebben a szociális biztonságra vonatkozó általános rendszerben meghatározott módon és feltételek mellett:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-49" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-50" title="page-5">
      d) A háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer nem terjed ki a munkanélküliség esetén nyújtott védelemre.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LGSS „Védelemben részesülő személyek” című 264. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-6">
      „A munkanélküliség elleni védelem a következő személyekre terjed ki, feltéve, hogy e jogcímen előírták számukra a járulékfizetést:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-6">
      a) az általános szociális biztonsági rendszer hatálya alá tartozó munkavállalók;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-54" title="page-6">
      b) az olyan különös szociális biztonsági rendszerek hatálya alá tartozó munkavállalók, amelyek e kockázatot – rendeletben meghatározott sajátosságokkal együtt – fedezik;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 625/1985. sz. királyi rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1985. április 2‑i Real Decreto 625/1985, por el que se desarrolla la Ley 31/1984, de 2 de agosto, de Protección por Desempleo (a munkanélküliség elleni védelemről szóló, 1984. augusztus 2‑i 1984/31 törvény alkalmazásáról szóló királyi rendelet, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) „Járulék” című 19. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-6">
      „A munkanélküliség kockázata címén járulékfizetésre kötelezett valamennyi vállalkozás és az általános szociális biztonsági rendszer hatálya alá tartozó munkavállaló, valamint az olyan különös szociális biztonsági rendszerek hatálya alá tartozó munkavállalók, amelyek e kockázatot fedezik. A munkanélküliség kockázata címén fizetendő járulék alapja megegyezik a munkahelyi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre előírt járulékalappal.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás tényállása, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">CJ háztartási alkalmazott, aki egy természetes személy munkáltatónál dolgozik. 2011 januárja óta tagja a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges szociális biztonsági rendszernek (a továbbiakban: háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. november 8‑án CJ kérelmet nyújtott be a Tesorería General de la Seguridad Socialhoz (általános társadalombiztosítási pénztár; a továbbiakban: TGSS) munkanélküliség kockázatával szembeni védelem érdekében történő járulékfizetés iránt, annak érdekében, hogy megszerezze az ellátásokra való jogosultságot. E kérelemhez csatolta munkáltatójának a kérelmezett járulékfizetésre vonatkozó írásbeli hozzájárulását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. november 13‑i határozatával a TGSS e kérelmet azzal az indokkal utasította el, hogy CJ a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszerbe tartozik, és az LGSS 251. cikkének d) pontja kifejezetten kizárja a munkanélküliség kockázatával szembeni védelem érdekében történő járulékfizetés lehetőségét e rendszer felé. E határozatot a TGSS a CJ által benyújtott közigazgatási fellebbezést követően meghozott 2019. december 19‑i határozatával helybenhagyta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. június 5‑én CJ keresetet nyújtott be a TGSS második határozatával szemben a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo n° 2 de Vigo (vigói 2. számú közigazgatási bíróság) előtt, lényegében arra hivatkozva, hogy e nemzeti rendelkezés (a továbbiakban: az alapügy tárgyát képező rendelkezés) a háztartási alkalmazottakat szociálisan kiszolgáltatott helyzetbe hozza, amennyiben munkájuk nekik fel nem róható okokból szűnik meg. Ez a helyzet nem csupán a munkanélküli‑ellátáshoz, hanem az ezen ellátásra való jogosultság megszűnéséhez kötött egyéb szociális támogatásokhoz való hozzáférés ellehetetlenülését is jelenti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között határozott úgy a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo n° 2 de Vigo (vigói 2. számú közigazgatási bíróság, Spanyolország) 2020. július 29‑i, a Bíróság Hivatalához 2020. augusztus 14‑én érkezett határozatában, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-7">
      „1) A [79/7 irányelv] egyenlő bánásmód elvéről szóló 4. cikkének (1) bekezdését, amely tiltja a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés minden – akár közvetlen, akár közvetett – formáját a szociális biztonsági rendszerben történő járulékfizetési kötelezettség tekintetében, valamint a [2006/54 irányelv] 5. cikkének b) pontját, amely a nemen alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan a szociális rendszerek hatályát, az azokhoz való hozzáférést, valamint a járulékfizetési kötelezettséget és a járulékok kiszámítását illetően ugyanilyen tilalmat tartalmaz; úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, mint az LGSS 251. cikkének d) pontja, amelynek értelmében »a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer által nyújtott védelem nem terjed ki a munkanélküliség esetén nyújtott védelemre«?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-66" title="page-7">
      2) Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén, úgy kell‑e tekinteni, hogy a hivatkozott jogi rendelkezés a [2006/54 irányelv] 9. cikke (1) bekezdésének e) és/vagy k) pontja értelmében a tiltott hátrányos megkülönböztetésre jelent példát, mivel a szóban forgó szabály – az LGSS 251. cikkének d) pontja – szinte kizárólag nőkre vonatkozik?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TGSS, a spanyol kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket. Szóbeli észrevételeket CJ, a TGSS, a spanyol kormány, valamint a Bizottság terjesztett elő a 2021. június 30‑án tartott tárgyaláson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Írásbeli észrevételeiben a TGSS és a spanyol kormány vitatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem és az abban foglalt kérdések elfogadhatóságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a TGSS arra hivatkozik, hogy az alapeljárás mesterségesen kreált, abban az értelemben, hogy CJ megtévesztő indokok alapján fordult a kérdést előterjesztő bírósághoz. A jogvita ugyanis nem a járulékfizetéshez való állítólagos jogra, hanem a munkanélküli‑ellátásokra vonatkozó társadalombiztosítási jog elismerésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően a TGSS és a spanyol kormány azt állítja, hogy ezen elismerés a szociális ügyekben eljáró bíróságok hatáskörébe alá tartozik, következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság mint közigazgatási bíróság nem rendelkezik hatáskörrel e jogvita elbírálására. E kormány szerint tehát egyáltalán nincs kapcsolat a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem megoldása és az alapügy megoldása között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TGSS azt is előadja, hogy abban az esetben, ha az alapeljárás ténylegesen a járulékfizetéshez való jog elismerésére vonatkozna, a 79/7 irányelv értelmezése nem lenne szükséges a kérdést előterjesztő bíróság e kérelemről történő határozathozatalához. A háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer által nyújtott védelem hatályának kérdése ugyanis különbözik e rendszer finanszírozásának kérdésétől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a spanyol kormány – anélkül, hogy kifejezetten elfogadhatatlansági kifogást emelt volna – azt állítja, hogy a 79/7 irányelv nem alkalmazható az alapügyben szereplő jogvitára. Ezenkívül előadja, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket elfogadhatatlannak kell nyilvánítani, amennyiben azok a 2006/54 irányelvre vonatkoznak. A Bizottság – anélkül, hogy formálisan elfogadhatatlansági kifogást emelt volna – arra is rámutat, hogy ez utóbbi irányelv a jelen ügyben nem alkalmazható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem, hogy ezeket az érveket – a 2006/54 irányelvre vonatkozó érv kivételével –el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, azon állítást illetően, amely szerint az alapeljárás mesterségesen kreált, és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések hipotetikusak, emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jogra vonatkozó előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság jelzi, hogy e jogvita a háztartási alkalmazott munkavállalók munkanélküli‑ellátásokra vonatkozó szociális biztonsági jogának elismerésére vonatkozik. Keresetében ugyanis CJ azt kifogásolja, hogy a TGSS elutasította a munkanélküliség kockázatának fedezésére szolgáló járulékfizetés iránti kérelmét, amelyet nem az állítólagos járulékfizetési jog gyakorlása, hanem a munkanélküli‑ellátásokra való jogosultság megszerzése érdekében nyújtott be. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy ezen elutasítás azon jogpolitikai döntésen alapul, amely megtagadja a háztartási alkalmazottak munkanélküliség miatti szociális ellátásokra való jogosultságának lehetőségét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) Így a kérdést előterjesztő bíróság szerint, mivel az ezen döntést végrehajtó LGSS 251. cikkének d) pontja egy a különleges rendszer hatálya alá tartozó munkavállalói csoportra – a szinte kizárólag nőkből álló háztartási alkalmazottakra – alkalmazandó, e rendelkezés – a szociális biztonsági rendszer hatályát illetően – a 79/7 irányelv által tiltott, nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az előzetes döntéshozatalra utaló határozat részletesen pontosítja az előterjesztett kérdések relevanciáját, a Bíróság véleményem szerint nem utasíthatja el az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet azzal az indokkal, hogy az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az az állítás, amely szerint a kérdést előterjesztő bíróság a nemzeti jog szabályai alapján nem rendelkezik hatáskörrel e jogvita elbírálására, mivel az a munkanélküli‑ellátásokra vonatkozó szociális biztonsági jog elismerésére vonatkozik, és ennélfogva a szociális ügyekben eljáró bíróságok hatáskörébe tartozik, nem elegendő az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlanságának megállapításához, mivel nem a Bíróság feladata megkérdőjelezni a nemzeti jog szervezeti és bírósági eljárási szabályainak a kérdést előterjesztő bíróság általi értékelését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) A Bíróságot ugyanis mindaddig köti a valamely tagállami bíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozata, amíg azt nem vonják vissza a nemzeti jog által lehetséges jogorvoslatok keretében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) E tekintetben emlékeztetek arra, hogy a nemzeti jog rendelkezéseinek értelmezését illetően a Bíróságnak főszabály szerint tartania kell magát a nemzeti jognak a kérdést előterjesztő bíróság által elé terjesztett értelmezéséhez, tekintve, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróságnak nincs hatásköre valamely tagállam nemzeti jogának értelmezésére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor és utolsósorban, azon érvet illetően, amely szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatatlanok, és amely azon a feltevésen alapul, hogy a 79/7 irányelv és a 2006/54 irányelv nem alkalmazható az alapügyben, meg kell állapítani, hogy mivel e jogvita – amint azt a kérdést előterjesztő bíróság rámutat – a nemen alapuló, állítólagos közvetett hátrányos megkülönböztetés fennállására vonatkozik, a 79/7 irányelv alkalmazandó az alapeljárásban. E hátrányos megkülönböztetés ugyanis a szociális biztonságra vonatkozó spanyol szabályozás hatályát érinti, amely többek között a munkanélküliség kockázatával szemben biztosít védelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a 2006/54 irányelv a jelen ügyben nem alkalmazható. Ezen irányelv 1. cikkéből ugyanis kitűnik, hogy az irányelv célja, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés területén biztosítsa az esélyegyenlőség, valamint a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének végrehajtását, és ezen elv végrehajtását célzó rendelkezéseket tartalmaz többek között a munkafeltételek, köztük a díjazás vonatkozásában. A „munkafeltételek” és a „díjazás” fogalmak hatálya nem terjedhet ki az olyan szociális biztonsági rendszerekre vagy ellátásokra, mint amilyen a munkanélküli‑ellátás, amelyet közvetlenül törvény szabályoz, kizárva mindennemű érdekegyeztetést az üzem vagy az érintett szakmai ágazat szintjén, és amely az általános munkavállalói kategóriák esetében kötelezően alkalmazandó. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) Ezenkívül az említett irányelv 1. cikke második bekezdése c) pontjának és 2. cikke (1) bekezdése f) pontjának együttes értelmezéséből az következik, hogy az irányelvet nem a törvény által szabályozott rendszerekre, hanem a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekre kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen észrevételek fényében úgy vélem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdést mint elfogadhatatlant el kell utasítani. Mindazonáltal azt javaslom, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés átfogalmazása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen indítvány 30. pontjában kifejtett okokból azt javaslom, hogy a Bíróság csak az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre válaszoljon, azt átfogalmazva.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróságnak ugyanis lényegében arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, amely a törvényileg szabályozott szociális biztonsági rendszer által a háztartási alkalmazottak számára nyújtott ellátásokból kizárja a munkanélküliség esetén nyújtott ellátást, amennyiben megállapítást nyer, hogy ezen alkalmazottak szinte kizárólag nők.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak érdekében, hogy hasznos választ lehessen adni e kérdésre, először is megvizsgálom, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés a 79/7 irányelv hatálya alá tartozik‑e (2. rész). Mivel úgy tűnik, hogy a munkanélküli‑ellátások ezen irányelv hatálya alá tartoznak, másodsorban azt vizsgálom meg, hogy ezen ellátásoknak az LGSS 251. cikke d) pontjában előírt, a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer által nyújtott ellátásokból való kizárása nemen alapuló, ezen irányelv által tiltott közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül‑e, ahogyan azt a kérdést előterjesztő bíróság állítja (3. rész).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy tárgyát képező rendelkezés a 79/7 irányelv hatálya alá tartozik‑e?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Figyelemmel az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságának elemzése keretében megfogalmazott okfejtésekre, e kérdést illetően rövid leszek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is megjegyzem, hogy keresetében CJ azt kifogásolja, hogy a TGSS elutasította a munkanélküliség kockázatának fedezésére szolgáló járulékfizetés iránti kérelmét, amelyet a munkanélküli‑ellátásokra való jogosultság megszerzése érdekében nyújtott be. Másodszor hangsúlyozom, hogy ezek az ellátások a 79/7 irányelv tárgyi hatálya alá tartoznak, mivel az irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt kockázatok valamelyikével szembeni védelem törvény által szabályozott rendszerének keretébe illeszkednek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva úgy vélem, hogy az az alapügy tárgyát képező rendelkezés a 79/7 irányelv tárgyi hatálya alá tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 79/7 irányelv értelmében vett, nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül‑e a munkanélküli‑ellátásoknak az alapügy tárgyát képező rendelkezés szerinti, a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különös szociális biztonsági rendszer által biztosított ellátásokból való kizárása?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak az LGSS 251. cikke d) pontjának az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően. A háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer hatálya alá tartozó munkavállalói csoport ugyanis szinte kizárólag nőnemű személyekből áll. Ennélfogva e rendelkezés nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amennyiben megtagadja az e csoporthoz tartozó nőktől a munkanélküli‑ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét, mivel akadályozza őket abban, hogy e kockázat fedezése érdekében járulékot fizessenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárásban részt vevő felek és az érdekeltek nem értenek egyet azon kérdésben, hogy fennáll‑e ilyen közvetett hátrányos megkülönböztetés a háztartási alkalmazottak tekintetében. A spanyol kormány azt állítja, hogy nem minősül nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek azon eltérő bánásmód, amely által a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszerből kizárják a munkanélküliség kockázatával szembeni védelmet. A TGSS nem tagadja az ilyen hátrányos megkülönböztetés fennállását, azonban azt igazoltnak véli, és azt állítja, hogy az alapügy tárgyát képező nemzeti rendelkezés arányos. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) A Bizottság azzal érvel, hogy e rendelkezés nyilvánvalóan közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és kétségei vannak mind az igazoltság egyes okait, mind pedig az arányosságot illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak eldöntése érdekében, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés a 79/7 irányelv értelmében vett, nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül‑e, először is azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy e rendelkezés nemen alapuló, de facto egyenlőtlen bánásmódot valósít‑e meg. Ezt követően megvizsgálom, hogy az ilyen egyenlőtlenség objektíve igazolható‑e a 79/7 irányelv rendelkezéseire tekintettel, és végül, hogy adott esetben ez az egyenlőtlenség arányos‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás tárgyát képező rendelkezés nemen alapuló eltérő bánásmódot valósít‑e meg?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt emlékeztetek arra, hogy a Bíróság több alkalommal megállapította, hogy európai uniós szintű harmonizáció hiányában az egyes tagállamok feladata meghatározni a szociális biztonsági ellátások nyújtásának feltételeit, e hatáskör gyakorlása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogot. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 79/7 irányelv célja – annak 1. cikke szerint – a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósítása a szociális biztonság és a 3. cikk szerinti szociális védelem egyéb elemeinek tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) Ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése pontosítja, hogy „[a]z egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy semmilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés nem állhat fenn, sem közvetlenül, sem közvetetten, […] különös tekintettel […] a rendszerek hatálya és a rendszerekhez való hozzáférhetőség feltételei tekintetében”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését – amely a szociális biztonság területén a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét juttatja érvényre – a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, amikor a szociális biztonság és különösen a munkanélküli‑ellátások terén gyakorolják hatáskörüket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol kormány helyzetek összehasonlíthatóságának hiányára vonatkozó érvéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetek arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha különböző szabályokat hasonló helyzetekre alkalmaznak, vagy pedig ugyanazt a szabályt különböző esetekben alkalmazzák. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) E tekintetben pontosítani kell, hogy az Unió szociális jogának célkitűzései szempontjából a közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalma mindenekelőtt a hasonló helyzetek eltérő kezeléséhez kapcsolódik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol kormány az MB ítéletre (Nemváltoztatás és öregségi nyugdíj) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) támaszkodva úgy véli, hogy a háztartási alkalmazottak helyzete nem hasonlítható össze az általános rendszer többi munkavállalójának helyzetével, következésképpen nem áll fenn semmilyen, nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az érv nem tűnik számomra meggyőzőnek. Nem csupán azt kell megállapítani, hogy a két érintett helyzete a munkanélküli‑ellátásokra való jogosultság szempontjából hasonló, hanem úgy tűnik, hogy a spanyol kormány ezen ítéletre hivatkozva összekeveri a „közvetlen hátrányos megkülönböztetés” és a „közvetett hátrányos megkülönböztetés” fogalmát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetek arra, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés nem közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, hanem a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Az MB (Nemváltoztatás és öregségi nyugdíj) ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) alapjául szolgáló üggyel ellentétben, a jelen előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az tűnik ki, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezést semlegesen fogalmazták meg. E rendelkezés ugyanis megkülönböztetés nélkül alkalmazandó az egyik vagy másik nem háztartási alkalmazottaira, következésképpen nem valósít meg olyan nemen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést, amelyet megkérdőjelezhetne az, hogy a háztartási alkalmazottak helyzete nem összehasonlítható más munkavállalók helyzetével. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a spanyol kormány érvelését el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest sújtó különleges hátrány fennállásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol kormány azt állítja, hogy a kizárási szabállyal bevezetett eltérő bánásmód nem jár hátránnyal az érintett munkavállalók számára. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, ahogyan azt a jogirodalom egy része megállapította, hogy a kár fennállása nem feltétele a közvetett hátrányos megkülönböztetés fennállásának. Így, még ha a kár gyakran lehet is a hátrányos megkülönböztetésre utaló jel, a „hátrányos megkülönböztetés” fogalma mint olyan azt nem foglalja magában. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) Arról a kérdésről van tehát szó, hogy egy adott nemzeti intézkedés alkalmas‑e arra, hogy valamely csoporthoz tartozó személyekre nézve „káros vagy eltérő hatással” járjon azon hatáshoz képest, amelyet valamely másik csoporthoz tartozó személyekre gyakorol. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek pontosítását követően úgy vélem, hogy a spanyol kormány azt kívánta kifejezni, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés nem vezet különös hátrányhoz a háztartási alkalmazottakat illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem értek egyet ezzel az érvvel. Ellenkezőleg, úgy vélem, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés – ahogyan azt a következő megfontolásokban majd kifejtem – különös hátrányt teremt a háztartási alkalmazottakat illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is megjegyzem, hogy a 79/7 irányelv nem határozza meg a „közvetett hátrányos megkülönböztetés” fogalmát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) Mindazonáltal a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy ezen irányelv összefüggésében e fogalmat ugyanúgy kell értelmezni, mint a 2006/54 irányelv összefüggésben. Ez utóbbi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja így határozza meg a „nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés” fogalmát: „ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest hátrányosan érint”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) A Bíróság szerint az ilyen különös hátrány fennállása többek között akkor állapítható meg, ha bebizonyosodik, hogy egy olyan szabályozás, mint az alapeljárás tárgyát képező szabályozás, az egyik nemhez tartozó személyeket jelentősen nagyobb arányban érinti negatívan, mint a másik nemhez tartozó személyeket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetek arra, hogy az a kérdés, hogy egy formailag semleges kritérium alkalmazása közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül‑e, az ügy ténybeli körülményeitől függ. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy e körülményekre tekintettel megvizsgálja, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés minősülhet‑e a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján „közvetetten hátrányosan megkülönböztető intézkedésnek”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a statisztikai adatok alapvető szerepet játszanak annak megállapításában, hogy az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekkel szemben ténylegesen hátrány érte. Mindazonáltal a nemzeti bíróságnak kell értékelnie ezen adatok megbízhatóságát és azt, hogy azokat figyelembe lehet‑e venni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) Ha e bíróság úgy ítéli meg, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezésben előírt kizárási szabály a férfiakhoz képest magasabb arányban érint nőket, úgy ez utóbbi a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével ellentétes egyenlőtlen bánásmódot valósít meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a jelen ügyben sem az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, sem a tárgyaláson előadott információkból nem tűnik ki, hogy a statisztikai adatok hiányosak lennének. Bár az alapügy tárgyát képező nemzeti rendelkezés nem tesz különbséget a két külön nemhez tartozó személyek között, a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott statisztikák mégis arra utalnak, hogy a háztartási alkalmazottak csoportjában a nők kerülnek tömeges arányban hátrányba. A kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy ezeket az adatokat a TGSS egyáltalán nem vitatta, és hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés hátrányosan érinti a háztartási munkavállalókat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen adatok értékelése érdekében emlékeztetek arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából egyrészt az következik, hogy a nemzeti bíróságnak minden olyan munkavállalót figyelembe kell vennie, akire az eltérő bánásmódot eredményező nemzeti szabályozás, vagyis a jelen esetben az LGSS 251. cikke d) pontjának hatálya kiterjed, másrészt pedig hogy az összehasonlítás legjobb módszere az, ha összevetik egymással azon munkavállalók arányát, akiket a szabályozás hatálya alá tartozó női munkaerő körében az állítólagos eltérő bánásmód érint, illetve nem érint, másfelől pedig ugyanezen arányokat a vonatkozó férfi munkaerő körében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha ezt a módszert alkalmazzuk a jelen ügyben, egyrészt nem csupán a háztartási munkavállalókra vonatkozó különleges rendszer hatálya alá tartozó biztosítottakat kell figyelembe venni, hanem a spanyol általános szociális biztonsági rendszer hatálya alá tartozó valamennyi munkavállalót is, beleértve a különleges rendszer hatály alá tartozókat is, mivel az alapügy tárgyát képező szabályozás hozzájárul az általános rendszer valamennyi tagjára alkalmazandó ellátások, azaz a munkanélküli ellátások személyi hatályának a meghatározásához. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az LGSS 264. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy főszabály szerint az általános szociális biztonsági rendszer hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló jogosult a munkanélküli‑ellátásokra. A Bíróság által a tárgyaláson feltett kérdésre válaszolva ugyanis a TGSS kifejtette, hogy Spanyolországban 2021. május 31‑én 15 872 720 munkavállaló tartozott ezen általános szabályozás hatálya alá. E csoporton belül a férfiak és nők aránya többé‑kevésbé hasonló volt, azaz 51,04%, illetve 48,96%, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) illetve 14 259 814 munkavállaló fizetett, míg 1 612 906 munkavállaló pedig nem fizetett a munkanélküliség kockázatára tekintettel járulékot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a TGSS a tárgyaláson kifejtette, hogy a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer esetén – amelyhez az említett időpontban 384 175 munkavállaló tartozott – a férfiak és a nők aránya jelentősen eltér egymástól. Pontosabban a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az ezen rendszerbe tartozó munkavállalók közel 100%‑a nő. E tekintetben a TGSS az ugyanezen időpontra vonatkozó adatokat illetően a tárgyaláson azt is jelezte, hogy a háztartási alkalmazottak csoportját 17 171 férfi és 366 991 nő alkotja Ezen adatokból következik, hogy az adott időpontban e csoport 95,53%‑ban nőkből állt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság előtt benyújtott – és a TGSS által a tárgyaláson megerősített – statisztikák nyilvánvalóvá teszik, hogy az alapügy tárgyát képező kizárási szabály jelentősen nagyobb arányban érinti hátrányosan a női háztartási alkalmazottakat, mint a férfi háztartási alkalmazottakat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem tehát, hogy ha a kérdést előterjesztő bíróság az általam megvizsgált statisztikai adatok alapján, és adott esetben más releváns tényezők alapján arra a következtetésre jutna, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés különösen a női háztartási alkalmazottakat hozza hátrányos helyzetbe, azt kellene megállapítani, hogy e rendelkezés ellentétes a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével, kivéve, ha azt a nemen alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetéstől mentes, objektív tényezők igazolják. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen azon a kérdést kell most elemezni, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés által a női munkavállalók kárára bevezetett egyenlőtlen bánásmód – a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésére tekintettel – objektíven igazolható‑e. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy tárgyát képező rendelkezés által bevezetett egyenlőtlen bánásmód objektíven igazolható‑e a 79/7 irányelv rendelkezéseire tekintettel?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Írásbeli észrevételeiben a TGSS és a spanyol kormány többek között arra hivatkozik, hogy a háztartási alkalmazottakkal szembeni eltérő bánásmódot igazolják a munkavállalók e csoportjának sajátos jellemzőin és a munkáltatóik jogállásán alapuló célok, valamint a munkavállalók védelmén és ezen ágazat foglalkoztatási szintjének megőrzésén alapuló célok, továbbá a jogellenes munka és csalás elleni küzdelem céljai.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Felmerül tehát a kérdés, hogy ezek az indokok objektívek‑e, illetve mentesek‑e bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől. A Bíróság szerint különösen ez a helyzet akkor, ha a választott eszközök a tagállam szociálpolitikájának törvényes célját szolgálják, a szóban forgó szabályozás céljának elérésére alkalmasak, és ahhoz szükségesek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) Ezenkívül az ilyen eszközöket csak akkor lehet a hivatkozott célkitűzés biztosítására alkalmasnak tekinteni, ha valóban megfelelnek az annak elérésére való törekvésnek, és azokat koherens és szisztematikus módon hajtják végre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azon szociálpolitikai cél jogszerűségének vizsgálatáról, amelynek az alapügy tárgyát képező rendelkezésben előírt kizárási szabály megfelel</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is emlékeztetek arra, hogy a szociálpolitikai célokat a Bíróság általában jogszerű közérdekű céloknak tekinti. A munkanélküliség kockázatával szembeni védelem a tagállami hatáskörbe tartozó szociálpolitika szerves részét képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Többek között a foglalkoztatás és a munkavégzés során megvalósuló egyenlő bánásmód összefüggésében a Bíróság már megállapította, hogy az alkalmazás előmozdítása vitathatatlanul a szociálpolitika törvényes céljának minősül. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) Közelebbről a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését illetően – a kötelező munkanélküli‑biztosítási rendszerhez való hozzáférésre tekintettel – a Bíróság objektív igazolásként elfogadta a jogellenes foglalkoztatás növekedése és a kikerülő intézkedések ellen irányuló küzdelmet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a Bíróság néhány alkalommal elismerte, hogy a tagállamok a szociális védelmi intézkedések típusa és azok végrehajtásának a részletei vonatkozásában (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) „észszerű mérlegelési mozgástérrel” rendelkeznek, míg legutóbbi határozataiban arra is rámutatott, hogy a tagállamok „széles mérlegelési mozgástérrel” rendelkeznek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) Különösen a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nemen alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetések keretében ítélte meg úgy a Bíróság, hogy a tagállamok a szociális‑ és foglalkoztatáspolitikájuk céljainak elérésére alkalmas intézkedések megválasztásakor széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell állapítani, hogy a Bíróság ezen ítélkezési gyakorlatát a jogirodalom kritikával illeti és a megközelítés ezen megváltozását felrója a Bíróságnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) Ennek pontosítását követően hangsúlyozom, hogy függetlenül attól, hogy a tagállamok mérlegelési mozgásterük „észszerű” vagy „széles” jellegére helyezik a hangsúlyt a szociálpolitikájuk célkitűzései megvalósítására alkalmas intézkedések megválasztása során, a Bíróság kimondta azt, hogy e mérlegelési mozgástér nem járhat azzal a hatással, hogy kiüresíti az uniós jog olyan alapvető elvének a végrehajtását, mint az egyenlő bánásmód elve. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben emlékeztetek arra, hogy ahhoz, hogy az eltérő bánásmód ne minősüljön közvetett hátrányos megkülönböztetésnek, azt olyan tényezőkkel kell igazolni, amelyek objektívek és mentesek bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) Ahogyan azt már jeleztem, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) bizonyos az, hogy a Bíróság úgy véli, hogy különösen ez a helyzet, ha a választott eszközök azon tagállam szociálpolitikájának törvényes célját szolgálják, amelynek jogszabályairól szó van, és e cél elérésére alkalmasak, valamint ahhoz szükségesek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) Így egyrészt a tagállam feladata annak bizonyítása, hogy a szóban forgó szabályozás jogszerű célt szolgál, és hogy mentes bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől, másrészt pedig a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak eldöntése, hogy az érintett jogi rendelkezést ilyen objektív tényező igazolja‑e, és ha igen, mennyiben, mivel a Bíróság hatásköre arra terjed ki, hogy az alapeljárás iratai, valamint az elé terjesztett írásbeli és szóbeli észrevételek alapján útmutatást adjon. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer által követett célok azonosítását illeti, nem vitatható, hogy a spanyol kormány és a TGSS által előadott – az alkalmazás előmozdítására és a foglalkoztatás szintjének védelmére, valamint a munkavállalók védelmére, a jogellenes foglalkoztatás elleni küzdelemre és a szociális csalásra vonatkozó – indokok jogszerű szociálpolitikai céloknak minősülnek. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy közvetett hátrányos megkülönböztetés esetén az objektív igazolás nem állhat kizárólag egy sor olyan szociálpolitikai cél felsorolásából, amelyek első látásra jogszerűnek tűnnek: ezen céloknak bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>) E tekintetben a Bíróság több alkalommal kimondta, hogy pusztán általános megállapítások nem elegendőek annak bizonyításához, hogy a nemzeti jogszabály mentes bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>) Következésképpen meg kell vizsgálni azt is, hogy a spanyol kormány és a TGSS által hivatkozott szociálpolitikai okok objektíve mentesek‑e bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak vizsgálatáról, hogy a hivatkozott indokok objektíve mentesek‑e bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a háztartási alkalmazotti tevékenységi ág jellemzőire és foglalkoztatási szintjének megőrzésére alapított igazoló célt illeti, a spanyol kormány az írásbeli észrevételeiben egyrészt azt állítja, hogy a háztartási alkalmazottak tevékenységi ága hagyományosan érzékeny arra a teherre, amelyet az adminisztratív kötelezettségek és a munkáltatók (családfők) és a munkavállalók esetében a szociális biztonság alkalmazásának költségei okozhatnak, másrészt pedig, hogy egy hagyományosan magasszintű foglalkoztatással jellemezhető ágazatról van szó. Ez igazolja az olyan kockázat – mint a munkanélküliség – kizárását, amelynek e munkavállalói csoportra kisebb hatása lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TGSS a háztartási alkalmazottak tekintetében a szociális biztonság védelmét szolgáló tevékenység korlátozásának lehetséges igazolásaként a munkáltatóik eltérő jogállására hivatkozott, akik nem hagyományos termelőegységet üzemeltető vállalkozók, hanem a háztartás családfői. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>) Ezenkívül a TGSS írásbeli észrevételeiben hangsúlyozza, hogy mivel ezen alkalmazottak tevékenysége nem igényel képesítést, és ezért általában minimálbérben részesülnek, e munkavállalók számára „kényelmesebb” lehet a munkanélküliség kockázatával szembeni védelem igénybevétele, mint a szolgáltatásnyújtás folytatása, vagy a tényleges munka és a pihenés időszakainak váltogatása, ami csalásra ösztönöz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogellenes munka és a csalás elleni küzdelemre irányuló igazoló céllal kapcsolatban a spanyol kormány írásbeli észrevételeiben azt állítja, hogy a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszerből a munkanélküliség kockázata elleni védelem kizárását az olyan terhek és szociális költségek elkerülésének jogszerű célja igazolja, amelyek súlyosbítanák a jogellenes munka problémáját, és így e munkavállalók sebezhetőségét. Ezenkívül a háztartási alkalmazottak munkaviszonyának sajátosságai további nehézségeket okoznak a munkanélküli‑ellátáshoz való hozzáférés olyan bizonyos alapvető feltételeinek vizsgálata során, mint például a munkaviszony megszüntetésének nem önkéntes volta, illetve nehézséget eredményeznek az összeegyeztethetetlenség vagy a csalás fennállásának megállapítását célzó vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése kapcsán, a munkáltatók lakóhelyének – e munkavállalók munkavégzési helyének – sérthetetlensége miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a spanyol kormány és a TGSS arra is rámutat, hogy a munkanélküliség kockázatával szembeni védelem e különleges rendszerbe való esetleges belefoglalása szükségszerűen a járulékok növekedésével járna, ami viszont a – társadalombiztosításban való részvétel és járulékfizetés nélküli – jogellenes munka növekedését eredményezhetné, ami pedig az említett rendszerbe tartozó munkavállalók alacsonyabb szintű védelmét vonná maga után.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahogyan arra a jelen indítvány 67. pontjában rámutattam, ezek a szociálpolitikai célok, amelyeket együttesen fogok vizsgálni – főszabály szerint – jogszerűek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>) Bevallom ugyanakkor, hogy kétségeim vannak e célok hátrányos megkülönböztetéstől mentes jellegét illetően, mégpedig a következő okok miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is elegendő megállapítani, hogy a szociális biztonsági rendszerek gyakran olyan családmodellen alapulnak, amelyben a férfit – akinek eleve családfői minőséget tulajdonítanak – úgy kell tekinteni, mint aki munkát végez és viseli a háztartásához kapcsolódó valamennyi terhet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>) Ezen oknál fogva az „objektív igazolás” vizsgálata során meg kell állapítani, hogy a nőkkel szembeni eltérő bánásmód igazolása érdekében hivatkozott egyes szociálpolitikai célok közvetett vagy rendszerszerű hátrányos megkülönböztetést eredményező sztereotipizált szerepeken, illetve nemi sztereotípiákon alapulnak‑e. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-56" href="#t-56">56</a>
</span>) Ez a modell, amelyben a férfiak és a nők társadalomban betöltött szerepe szempontjából továbbra is sztereotípiák állnak fenn, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-57" href="#t-57">57</a>
</span>) ma már nem felel meg az európai társadalmi valóságnak. A nők ugyanis ma minden szinten integrálódnak a munkaerőpiacon, mivel az anyák és az apák helyzete hasonlóvá válik a gyermek szülőjeként és nevelésének tekintetében, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-58" href="#t-58">58</a>
</span>) illetve léteznek új családi struktúrák, többek között az egyszülős családok, amelyek már nem felelnek meg a klasszikus családmodellnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint azt a jogtudomány is alátámasztotta, a két nemhez tartozó személyek egyenlőségének koncepciója, amely megerősíti a férfi és női szerepek specializációjának hagyományos modelljét, egyrészt azzal a hatással jár, hogy figyelmen kívül hagyja a munkaerőpiacon a női munkavállalók szakmai szegregációját és hátrányos helyzetét, „amennyiben engedélyezi a tipikus és atipikus munkavállalók közötti egyenlőtlenségek fenntartását a szociális biztonsági rendszerekben”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-59" href="#t-59">59</a>
</span>) Másrészt „azokat a személyeket, akik nem a szakmai tevékenység hagyományos modelljét követik, és különösen az »atipikus« munkavállalókat, úgy tekintik, mint akik gazdaságilag függő helyzetben vannak egy »tipikus« munkavállalótól. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-60" href="#t-60">60</a>
</span>) Az egyenlőség ilyen felfogása legitimizálja a »jogok családosítása« számos formájának fenntartását és fejlesztését”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-61" href="#t-61">61</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben el lehet‑e fogadni, hogy a vizsgált célok mentesek bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem, hogy nem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is úgy tűnik, hogy a háztartási alkalmazottak (kevésbé képzett és minimálbérrel honorált munkavállalók) vagy munkáltatóik (a családfők) jellemzőin alapuló indokok inkább a nemi sztereotípiákon alapulnak, és ezért nem igazán lehetnek mentesek a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-62" href="#t-62">62</a>
</span>) A TGSS azt állítja, hogy ha a háztartási alkalmazottak védelmet élveznének a munkanélküliség kockázatával szemben, úgy e munkavállalók számára „kényelmesebb” lenne „a tényleges munka és a munkanélküli segély felvétele melletti pihenés időszakainak váltogatása, ami csalásra ösztönöz”. Ha e jellemzőkre tekintettel ezen hatás bebizonyosodna, akkor teljesen logikus módon ki kellene zárni a munkanélküli‑ellátásból a többi ágazat minden kevéssé képzett és munkaerőpiaci minimálbér alapján fizetett munkavállalóját is. Márpedig nem ez a helyzet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-63" href="#t-63">63</a>
</span>) Következésképpen véleményem szerint nincs összefüggés a TGSS által hivatkozott igazoló okok és a háztartási alkalmazottaknak a munkanélküli ellátásokból az alapügy tárgyát képező rendelkezés által való kizárása között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a spanyol kormány ezen kizárást a háztartási alkalmazotti tevékenységi kategória foglalkoztatási szintjének megőrzésére irányuló céllal igazolja, hivatkozva egyrészt arra, hogy a munkanélküliség csekély hatással jár e munkavállalói csoportra, amely többségében nőnemű személyekből áll, másrészt pedig arra, hogy véleménye szerint a munkanélküliség elleni védelemnek a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszerbe való esetleges belefoglalása szükségszerűen a járulékok növekedésével, ekként a jogellenes foglalkoztatás növekedésével járna. Márpedig ez a kizárás – véleményem szerint – a szerepek hagyományos társadalmi koncepciójának megerősítéséhez vezet, lehetővé téve ezenkívül nem csupán azon személyek szerkezetileg gyengébb helyzetének kihasználását, akik a háztartási alkalmazottak ágazatába tartoznak, hanem ezen ágazat munkavállalói munkája értékének alulértékelését (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-64" href="#t-64">64</a>
</span>) is, amelyet – épp ellenkezőleg – a társadalomnak el kellene ismernie és hasznosítania kellene.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolásokra tekintettel úgy vélem, hogy a spanyol kormány és a TGSS által hivatkozott – a foglalkoztatási szintnek a háztartási alkalmazottak ágazatában való megőrzésére és ezen ágazat jellemzőire, illetve a jogellenes munkavégzés elleni küzdelemre irányuló – célok nem lehetnek mentesek bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől, és ennélfogva nem igazolhatják a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra az esetre, ha a Bíróság mégis úgy ítélné meg, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezésben előírt kizárási szabály jogszerű célokat szolgál és mentes bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől, megvizsgálom azt a kérdést, hogy e szabály alkalmas‑e az alapügy tárgyát képező rendelkezés által követett cél elérésére, és szükséges‑e ahhoz. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-65" href="#t-65">65</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arányos‑e az alapügy tárgyát képező rendelkezés?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alkalmasságról és a szükségességről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahogyan arra a Bíróság rámutatott, egy tagállam hatóságai észszerűen vélhetik úgy, hogy valamely konkrét intézkedés megfelelő és szükséges lehet a munkavállalók szociális védelme érdekében hivatkozott célkitűzések eléréséhez. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-66" href="#t-66">66</a>
</span>) Megfelelőnek és szükségesnek tekinthető‑e azonban az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló rendelkezés, amely a munkavállalók bizonyos csoportját – a jelen esetben a háztartási alkalmazottakat – kizárja a munkanélküli ellátásokból?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetek arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az arra vonatkozó pusztán általános megállapítások, hogy valamely meghatározott intézkedés alkalmas‑e a foglalkoztatás fenntartására és a jogellenes munkavégzés elleni küzdelemre, nem elegendőek annak bizonyításához, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés célja mentes bármilyen nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől, és nem képeznek olyan tényezőket, amelyek alapján logikusan feltételezhető, hogy a választott eszközök alkalmasak e cél elérésére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-67" href="#t-67">67</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Felmerül tehát a kérdés, hogy az alapügy tárgyát képező kizárási szabály tekinthető‑e olyan intézkedésnek, amely alkalmas e szociálpolitikai célok biztosítására. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-68" href="#t-68">68</a>
</span>) Ehhez e kikötésnek valóban meg kell felelnie az e cél elérésére irányuló törekvésnek, és azt koherens és szisztematikus módon kell végrehajtani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-69" href="#t-69">69</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy az érintett szabály alkalmas‑e a hivatkozott jogszerű célok elérésére, mégpedig a jelen indítvány 77–82. pontjában kifejtett okok miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az e kikötés koherens és szisztematikus végrehajtására vonatkozó követelményt illetően úgy vélem, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a következő szempontokat vizsgálhatja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell jegyezni, hogy CJ szóbeli észrevételeiből kitűnik, hogy a munkavállalóknak a munkanélküliség kockázatával szembeni védelem alól kizárt egyetlen kategóriáját a háztartási alkalmazottak képezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a TGSS a tárgyaláson rámutatott, hogy más tevékenységi kategóriákba tartozó olyan személyek is ki vannak zárva a munkanélküliség kockázata elleni védelemből, amely kategóriákban az egyik vagy a másik nemhez tartozók aránya hasonló, mint például a képzési programok résztvevői és a parlamenti képviselők esetén. Hangsúlyozta továbbá, hogy munkanélküliség címén járulékot nem fizető személyek, mint például a kereskedelmi, szakmai vagy hasonló társaságok ügyvezetői és/vagy vezető tisztségviselői, valamint a vallásért felelős miniszterek, többségükben férfiak. Nyilvánvaló okokból a felhozott példák nem relevánsak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-70" href="#t-70">70</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a spanyol kormány észrevételeiből kitűnik, hogy a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos foglalkozási kockázatokat fedi le. Ennélfogva azt kell megvizsgálni, hogy a csalás kockázata vagy az ellenőrzések lefolytatásának nehézsége ténylegesen jelentősebb‑e a háztartási alkalmazottak számára kizárt munkanélküli‑ellátások szempontjából, mint az e munkavállalóknak elismert egyéb ellátások tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-71" href="#t-71">71</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, osztom a Bizottság véleményét, amely szerint a jogellenes munka és csalás elleni küzdelem érdekében választott intézkedés szigorúságát meg kell vizsgálni. Megjegyzem, hogy úgy tűnik ugyanis, e munkavállalók egy csoportjának – például a háztartási alkalmazottaknak – a munkanélküliség kockázatával szembeni védelemből való teljes kizárása, mint „szociális védelmi” intézkedés, láthatóan nem előnyös e munkavállalók számára. Nehezen tudom tehát elképzelni, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló kizárási szabály, amely állítólagosan a jogellenes munka elleni küzdelmet szolgája, de amely, úgy tűnik, súlyosbítja a munkavállalók e csoportjának szociálisan kiszolgáltatott helyzetét, koherensnek lenne tekinthető. Más lenne a helyzet egy a jogellenes munka elleni küzdelmet célzó olyan intézkedés esetén, amelynek célja a munkanélküli‑ellátások csalárd megszerzésének ellenőrzése, ami összhangban állna a háztartási munkavállalók szociális védelmére irányuló céllal, és nem büntetné a háztartási alkalmazottakat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-72" href="#t-72">72</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, ami konkrétan a TGSS részéről a járulékok emelése és a jogellenes munka összekapcsolását illeti, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-73" href="#t-73">73</a>
</span>) az írásbeli észrevételeiből kitűnik, hogy a háztartási alkalmazottakra vonatkozó és az általános rendszerbe illeszkedő különleges rendszer 2012‑ben történő létrehozása (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-74" href="#t-74">74</a>
</span>) – épp ellenkezőleg – e munkavállalói kör jelentős növekedését eredményezte, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-75" href="#t-75">75</a>
</span>) ezáltal rávilágított a korábbi jogellenes munkára. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-76" href="#t-76">76</a>
</span>) Ennélfogva nem állapítható meg okozati összefüggés a járulékok növekedése és a jogellenes munka között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödször, felmerül a kérdés, hogy az, hogy a munkavégzés helye a munkáltató lakóhelye, igazolja‑e a szóban forgó kizárási intézkedés kiválasztását. Meg kell tehát vizsgálni, hogy mekkora jelentősége van a munkavégzési hely e választásra gyakorolt hatásának. Hogyan is vezethet az a tény, hogy a szolgáltatásnyújtás a munkáltató lakóhelyén történik, a munkanélküli‑ellátások kizárásához a háztartási munkavállalóknak nyújtott ellátásokból, úgy, hogy nem vezet az említett munkavállalók számára nyújtott olyan egyéb szociális ellátások kizárásához, mint a munkahelyi balesetekkel vagy betegséggel kapcsolatos ellátások?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E logikát követve a rendszertani vetületet illetően a kérdést előterjesztő bíróság azt is megvizsgálhatná, hogy a munkanélküli‑ellátásokra tekintettel a munkavégzés helye ugyanilyen hatást gyakorol‑e más olyan munkavállalók helyzetére, akiknél a munkavégzés helye a munkáltató lakóhelye (kertészek, nem hivatásos gépkocsivezetők stb.) vagy a saját lakóhelyük (önálló vállalkozók), mint a háztartási alkalmazottak helyzetére. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-77" href="#t-77">77</a>
</span>) E tekintetben az a kérdés is felmerül, hogy melyek a lakóhely és a vállalkozás ellenőrzésével kapcsolatos követelmények. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-78" href="#t-78">78</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, hatodsorban és utolsóként releváns lehet az a kérdés, hogy vannak‑e más, a háztartási alkalmazottak számára elismert szociális ellátások, amelyek ellensúlyozhatnák a munkanélküliség kockázatával szembeni védelem hiányát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-79" href="#t-79">79</a>
</span>) Ezzel kapcsolatban CJ a tárgyaláson a Bíróság által feltett kérdésre válaszolva úgy érvelt, hogy nem csak hogy létezik más olyan ellátás, amely ellensúlyozhatná az e kockázattal szembeni védelem hiányát, hanem ráadásul e védelem kizárása ahhoz vezet, hogy a háztartási alkalmazottakat megfosztja az olyan egyéb szolgáltatásoktól, mint az állandó munkaképtelenség miatti ellátás. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-80" href="#t-80">80</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a spanyol kormány és a TGSS arra hivatkozik, hogy a közelmúltban bevezetésre került egy, a tevékenység hiánya miatti rendkívüli juttatás (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-81" href="#t-81">81</a>
</span>) a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszer azon tagjainak javára, akiknek a tevékenységét a Covid19‑világjárvány okozta egészségügyi válság miatt csökkentették vagy szüntették meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy e rendkívüli támogatás átmeneti jellegű. Írásbeli észrevételeiben a TGSS maga jelzi, hogy az említett támogatás (a jogosultság keletkezésének időpontjától számított) „egy hónapig jár, amely időtartam királyi törvényerejű rendelet elfogadása útján egy hónappal meghosszabbítható”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra figyelemmel úgy vélem, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezés nem alkalmas a jogellenes munka és a csalás elleni küzdelem, valamint a munkahelyek megőrzése céljainak biztosítására, mivel úgy tűnik, hogy e rendelkezés ténylegesen nem felel meg az e célok elérésére, valamint a koherens és szisztematikus módon történő végrehajtásra irányuló törekvésnek sem. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-82" href="#t-82">82</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen úgy vélem, hogy az alapügy tárgyát képező rendelkezésben előírt kizárási szabály azzal, hogy valamennyi háztartási alkalmazott számára abszolút módon megtiltja a munkanélküli‑ellátáshoz való hozzáférést, meghaladja a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közbenső következtetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint az alapügy tárgyát képező rendelkezés a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett közvetett hátrányos megkülönböztetést tartalmaz, mivel azt nem igazolják a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetéstől független, objektív okok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kiegészítő megjegyzések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzésem végén a következő két elemet szeretném kiemelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt a Bizottság írásbeli észrevételeiből, valamint CJ szóbeli észrevételeiből kitűnik, hogy a 2011. november 14‑i 1620/2011. sz. királyi rendelet – a második kiegészítő rendelkezésében – rögzíti, hogy a munkaügyi minisztérium egy szakértői csoportot állít fel annak érdekében, hogy az 2012. december 31. előtt jelentést készítsen többek között „[a] hozzájárulás, a szolidaritás és a pénzügyi fenntarthatóság elvét garantáló háztartási szolgáltatási tevékenység sajátosságaihoz igazított munkanélküliség elleni védelmi rendszer létrehozásának kivitelezhetőségéről”. Mind a Bizottság, mind CJ hangsúlyozta, hogy úgy tűnik, e rendelkezést a mai napig nem alkalmazták.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet háztartási alkalmazottakról szóló, 2011. június 16‑án elfogadott 189. sz. egyezményének 14. cikke kimondja, hogy „[m]inden tagnak – a nemzeti jogszabályoknak megfelelően és a háztartásban végzett munka sajátos jellemzőit megfelelően figyelembe véve – megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a háztartási alkalmazottakra […] a szociális biztonság területén olyan feltételeket állapítsanak meg, amelyek nem kedvezőtlenebbek, mint az összes munkavállaló esetében”. A Bizottság rámutat, hogy bár a Spanyol Királyság még nem ratifikálta ezen egyezményt, ugyanakkor tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-83" href="#t-83">83</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások fényében azt javaslom, hogy a Bíróság a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo n° 2 de Vigo (vigói 2. számú közigazgatási bíróság, Spanyolország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-172" title="page-31">
      A férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19‑i 79/7/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, amely a törvényileg szabályozott szociális biztonsági rendszer által a háztartási alkalmazottak számára nyújtott ellátásokból kizárja a munkanélküli‑ellátásokat, amennyiben megállapítást nyer, hogy ezen alkalmazottak szinte kizárólag nők.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) 1996. április 30‑i P. kontra S. ítélet (C‑13/94, EU:C:1996:170, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 1978. december 19‑i 79/7/EGK tanácsi irányelv (HL 1979. L 6., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 215. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 204., 23. o.; helyesbítés: HL 2019. L 191., 45. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A BOE 2015. október 31‑i 261. száma, 103291. o.; helyesbítés: a BOE 2016. február 11‑i 36. száma, 10898. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) A BOE 1985. május 7‑i 109. száma, 12699. o. és a BOE 1985. június 5‑i 134. száma, 16992. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Lásd többek között: 2015. június 16‑i Gauweiler és társai ítélet (C‑62/14, EU:C:2015:400, 25. pont); 2018. december 10‑i Wightman és társai ítélet, (C‑621/18, EU:C:2018:999, 27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a TGSS 2019. november 13‑i határozatában megállapította, hogy „a férfi és női munkavállalók e csoportjának jelenleg nincs lehetősége – a munkanélküliség elleni védelem érdekében – a szociális biztosítási rendszerbe történő járulékbefizetésre”. Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben többek között: 2015. június 16‑i Gauweiler és társai ítélet (C‑62/14, EU:C:2015:400, 25. pont); 2018. december 10‑i Wightman és társai ítélet (C‑621/18, EU:C:2018:999, 27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) 2020. szeptember 30‑i CPAS de Liège ítélet (C‑233/19, EU:C:2020:757, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2020. július 16‑i Governo della Repubblica italiana ítélet (Az olasz békebírák jogállása) (C‑658/18, EU:C:2020:572, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2015. október 6‑i Târsia ítélet (C‑69/14, EU:C:2015:662, 13. pont); 2019. október 16‑i Glencore Agriculture Hungary ítélet (C‑189/18, EU:C:2019:861, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2012. november 22‑i Elbal Moreno ítélet (C‑385/11, EU:C:2012:746, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) A 79/7 irányelv 2. cikke értelmében az irányelvet a foglalkoztatottakra kell alkalmazni, következésképpen az olyan háztartási alkalmazottak, mint CJ, ezen irányelv személyi hatálya alá tartoznak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Mivel a spanyol kormány azt állította, hogy nem áll fenn közvetett hátrányos megkülönböztetés, ezen álláspontot másodlagosan – az egyenlőtlen bánásmód igazolása és az alapügy tárgyát képező rendelkezés arányossága vonatkozásában – képviselte csak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) A 79/7 irányelv keretében lásd többek között: 2017. november 9‑i Espadas Recio ítélet (C‑98/15, EU:C:2017:833, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a 79/7 irányelv csupán az egyenlőség elvének – amely a jog egyik alapelve – az érintett területen való kifejeződése. Lásd analógia útján: 1996. április 30‑i P. kontra S. ítélet (C‑13/94, EU:C:1996:170, 18. pont). Lásd még Lenaerts, K., „L’égalité de traitement en droit communautaire. Un principe unique aux apparences multiples”, Cahiers de droit européen, 1991., 3–41. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd többek között: 1995. február 14‑i Schumacker ítélet (C‑279/93, EU:C:1995:31, 30. pont); 2004. március 30‑i Alabaster ítélet (C‑147/02, EU:C:2004:192, 45. pont); 2009. július 16‑i Gómez‑Limón Sánchez‑Camacho ítélet (C‑537/07, EU:C:2009:462, 56. pont); 2019. május 8‑i Praxair MRC ítélet (C‑486/18, EU:C:2019:379, 73. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Tobler, C.: Limites et potentiel du concept de discrimination indirecte, Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága (Európai Bizottság), 2009., 1–85. o., különösen 24. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) 2018. június 26‑i ítélet (C‑451/16, EU:C:2018:492, 42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) A „közvetlen hátrányos megkülönböztetés” fogalmát a 2006/54 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja úgy határozza meg, hogy: „ha egy személlyel szemben neme miatt kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy eljárnának”. A Bíróság ítélkezési gyakorlatában rámutatott, hogy e fogalmat ugyanúgy kell értelmezni a 79/7 irányelv összefüggésében. E tekintetben pontosította, hogy abban az esetben, ha a kedvezőtlenebb bánásmód a nemen alapul, és közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet a 79/7 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének értelmében, azt is meg kell vizsgálni, hogy a két vizsgált helyzet összehasonlítható‑e. Lásd különösen: 2018. június 26‑i MB (Nemváltoztatás és öregségi nyugdíj) ítélet (C‑451/16, EU:C:2018:492, 34., 38. és 39. pont). Ebből következik, hogy abban az esetben, ha a vizsgált helyzetek nem hasonlíthatók össze, az eltérő bánásmód nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek. Ezenkívül az igazolás szintjén különbséget kell tenni a „közvetlen hátrányos megkülönböztetés” és a „közvetett hátrányos megkülönböztetés” fogalma között. Míg ugyanis az első fogalom csak a törvényben kifejezetten előírt különös indokok alapján igazolható, addig a második fogalom objektív okokkal igazolható. Ennélfogva az a kérdés, hogy valamely hátrányos megkülönböztetés objektív módon igazolható‑e, kizárólag a közvetett hátrányos megkülönböztetés vizsgálata keretében merül fel.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd: 2018. június 26‑i ítélet (C‑451/16, EU:C:2018:492, 48. pont). „Meg kell állapítani tehát, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás közvetlenül nemi alapon kevésbé kedvező bánásmódban részesíti azt a személyt, aki nemet változtatott a házasságkötése után, mint azt a házas személyt, aki megtartotta születési nemét, noha e személyek hasonló helyzetben vannak.” Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd többek között, a férfi és női munkavállalók díjazásának egyenlőségével összefüggésben: 1999. május 11‑i Angestelltenbetriebsrat der Wiener Gebietskrankenkasse ítélet (C‑309/97, EU:C:1999:241, 21. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) A spanyol kormány szerint ez a megközelítés a 2015. április 14‑i Cachaldora Fernández ítéletből (C‑527/13, EU:C:2015:215, 31. és 33. pont), valamint a 2017. november 9‑i Espadas Recio ítéletből (C‑98/15, EU:C:2017:833, 41. pont) következik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Geulette, A., „De la discrimination indirecte telle qu’appréhendée par la Cour de justice des communautés européennes au regard du règlement 1408/71/CEE et de la Directive 79/7/CEE” Revue belge de sécurité sociale, 2. negyedév, 2003., 541–582. o. és különösen 554. o., valamint az ott hivatkozott jogirodalom. E tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy „a hátrányos megkülönböztetés fogalma nem foglalja magában azt, hogy közvetlen kár következett be, [és] hogy e fogalom mindenekelőtt azt feltételezi, hogy hasonló esetekre eltérő feltételeket írtak elő”. Ugyanakkor „az egyenlőtlen feltételek alkalmazása károkat okozhat, amelyek így hátrányos megkülönböztetés következményének tekinthetők”. Lásd: 1960. május 10‑i Barbara és társai kontra Főhatóság ítélet (3/58–18/58, 25/58 és 26/58, EU:C:1960:18, 404. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Az „eltérő hatásról” szóló amerikai jogtudományi tételnek az uniós szociális jog szerinti közvetett hátrányos megkülönböztetésre gyakorolt hatásáról lásd többek között: Tobler, C., Indirect Discrimination. A Case Study into the Development of the Legal Concept of Indirect Discrimination under EC Law, Intersentia, Antwerpen‑Oxford, 2005, 91–96. o. Lásd e tekintetben: 1981. március 31‑i Jenkins ítélet (96/80, EU:C:1981:80, 925. o., 13. pont); Warner főtanácsnok Jenkins ügyre vonatkozó indítványa (96/80, nem tették közzé, EU:C:1981:21, 936. és 937. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) A Bíróság első alkalommal az 1974. február 12‑i Sotgiu ítéletben (152/73, EU:C:1974:13, 11. pont) hivatkozott a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15‑i 1612/68/EGK tanácsi rendelet (HL 1968. L 257., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 15. o.) vonatkozásában az állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésre: „Az egyenlő bánásmódról szóló szabályok nemcsak az állampolgárságon alapuló, nyilvánvaló hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem a hátrányos megkülönböztetés bármely rejtett formáját is, amely egyéb elhatárolási feltételek alkalmazásával valójában ugyanarra az eredményre vezet”. Kiemelés tőlem. A munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos újabb ítélkezési gyakorlat tekintetében, amelyben a Bíróság e fogalmat használja, lásd többek között: 2020. április 2‑i PF és társai ítélet (C‑830/18, EU:C:2020:275, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2021. január 21‑i INSS‑ítélet (C‑843/19, EU:C:2021:55, 24. pont). Kiemelés tőlem. Megjegyzem, hogy ezen ítélet jelzi e fogalommeghatározás fejlődését a korábbi ítélkezési gyakorlathoz képest, amely szerint „az e rendelkezés értelmében vett közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy, bár semlegesen megfogalmazott nemzeti intézkedés alkalmazása valójában sokkal több nőt érint hátrányosan, mint férfit”. Kiemelés tőlem. Lásd többek között: 2011. október 20‑i Brachner ítélet (C‑123/10, EU:C:2011:675, 56. pont); 2012. november 22‑i Elbal Moreno ítélet (C‑385/11, EU:C:2012:746, 29. pont); 2015. április 14‑i Cachaldora Fernández ítélet (C‑527/13, EU:C:2015:215, 28. pont); 2017. november 9‑i Espadas Recio ítélet (C‑98/15, EU:C:2017:833, 38. pont). Ahogyan azt a jogtudomány hangsúlyozta, arról van szó, hogy egyre inkább minőségi szempontból vizsgálják meg azt, hogy melyek azok a potenciális kedvezőtlen hatások, amelyeket egy adott intézkedés valamely kritérium alá tartozó személyekre – más személyekkel szemben – gyakorol. Ez az új meghatározás lehetővé teszi az olyan kritériumokhoz kapcsolódó közvetett hátrányos megkülönböztetések kezelését is, amelyek tekintetében nincsenek mennyiségi adatok. Lásd e tekintetben: Miné, M., „Les concepts de discrimination directe et indirecte”, ERA Forum, n° 4, 2003, 30–44. o., különösen 38–39. o.; Tridimas, T., The General Principles of EU Law, Oxford University Press, 2005, 67–72. o., és Vielle, P., és Wuiame, N., Évaluation de la mise en œuvre de la directive 79/7/CEE relative à l’égalité de traitement entre les hommes et les femmes en matière de sécurité sociale, 1999, 1–49. o., különösen 21. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd: 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2021. január 21‑i INSS‑ítélet (C‑843/19, EU:C:2021:55, 25. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Lásd különösen: Tobler, C., Indirect Discrimination. A Case Study into the Development of the Legal Concept of Indirect Discrimination under EC Law, i. m., 58. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) 2021. január 21‑i INSS‑ítélet (C‑843/19, EU:C:2021:55, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Meg kell állapítani, hogy a közvetett hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel bizonyítható, nem csupán statisztikai adatok alapján. Lásd e tekintetben: 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 46. pont). Lásd még: 2019. október 3‑i Schuch‑Ghannadan ítélet (C‑274/18, EU:C:2019:828, 56. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) A TGSS írásbeli észrevételeiben megjegyzi, hogy „[k]étség nem fér ahhoz, hogy a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különös szabályozás hatálya alá tartozó munkavállalók többségükben nők, és a munkanélküliség elleni védelemből való kizárásuk a férfi munkavállalókhoz képest történő közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Lásd többek között: 2020. szeptember 24‑i YS (Vezető állású munkavállalók foglalkoztatói nyugdíja) ítélet (C‑223/19, EU:C:2020:753, 52. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2021. január 21‑i INSS‑ítélet (C‑843/19, EU:C:2021:55, 26. pont). Lásd még ebben az értelemben: 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 39. és 45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2021. január 21‑i INSS‑ítélet (C‑843/19, EU:C:2021:55, 28. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) A 2017. első negyedévre vonatkozó statisztikai adatok tekintetében lásd: 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 47. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2021. január 21‑i INSS‑ítélet (C‑843/19, EU:C:2021:55, 24. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Lásd: 2014. július 17‑i Leone ítélet (C‑173/13, EU:C:2014:2090, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: 1986. május 13‑i Bilka‑Kaufhaus ítélet (170/84, EU:C:1986:204, 36. pont); 1989. július 13‑i Rinner‑Kühn ítélet (171/88, EU:C:1989:328, 14. pont); 1994. február 24‑i Roks és társai ítélet (C‑343/92, EU:C:1994:71, 34. pont); 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 48. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Lásd: 2014. július 17‑i Leone ítélet (C‑173/13, EU:C:2014:2090, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) 2007. október 16‑i Palacios de la Villa ítélet (C‑411/05, EU:C:2007:604, 65. pont); 2020. április 2‑i Comune di Gesturi ítélet (C‑670/18, EU:C:2020:272, 37. pont). Lásd még: 2003. szeptember 11‑i Steinicke ítélet (C‑77/02, EU:C:2003:458, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Lásd: 1995. december 14‑i Megner és Scheffel ítélet (C‑444/93, EU:C:1995:442, 27., 28. és 32. pont). A kötelező rokkantsági‑öregségi biztosításhoz való hozzáférés keretében lásd: 1995. december 14‑i Nolte ítélet (C‑317/93, EU:C:1995:438, 31., 32. és 36. pont). Egyébiránt a Szerződés által biztosított alapvető szabadságok összefüggésében a Bíróság kimondta, hogy az olyan célok, mint a munkavállalók szociális védelme és az erre vonatkozó közigazgatási ellenőrzések megkönnyítése (2013. április 16‑i Las ítélet, C‑202/11, EU:C:2013:239, 28. pont), valamint – különösen a szociális biztonsági – csalás és visszaélés elleni küzdelem megelőzése olyan „közérdeken alapuló nyomós indokok” közé sorolható célkitűzés, amely igazolhatja a Szerződés által elismert alapvető szabadságok gyakorlásának korlátozását (2018. november 13‑i Čepelnik ítélet; C‑33/17, EU:C:2018:896, 44. pont). Mindazonáltal emlékeztetek arra, hogy az alapvető szabadságok keretében a „közérdeken alapuló nyomós indokok” fogalma és a közvetett hátrányos megkülönböztetések keretében az „objektív igazoló indokok” nem egyenértékűek.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Lásd többek között: 1984. július 12‑i Hofmann ítélet (a nők terhességgel és anyasággal kapcsolatos védelmének biztosítása érdekében hozott szociális intézkedésekről; 184/83, EU:C:1984:273, 27. pont); 1991. május 7‑i Bizottság kontra Belgium ítélet (a minimális helyettesítő jövedelem biztosítására irányuló szociális célról; C‑229/89, EU:C:1991:187, 22. pont); 2011. október 20‑i Brachner ítélet (a szociális minimumnak megfelelő jövedelem juttatásáról, mint a szociálpolitika szerves részének összetevőjéről; C‑123/10, EU:C:2011:675, 91. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Lásd többek között: 1995. december 14‑i Nolte ítélet (C‑317/93, EU:C:1995:438, 33. pont); 1995. december 14‑i Megner és Scheffel ítélet (C‑444/93, EU:C:1995:442, 29. pont); 1996. február 1‑jei Posthuma‑van Damme és Oztürk ítélet (C‑280/94, EU:C:1996:27, 26. pont); 1999. február 9‑i Seymour‑Smith és Perez ítélet (C‑167/97, EU:C:1999:60, 74. pont); 2011. október 20‑i Brachner ítélet (C‑123/10, EU:C:2011:675, 73. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) 2021. január 21‑i INSS‑ítélet (C‑843/19, EU:C:2021:55, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) A jogirodalom kifogásolta azon, három szakaszból álló teszt meggyengülését is, amelynek objektív jellege megköveteli, hogy a választott eszközök először is valós szükségletet elégítsenek ki (valóság), másodszor alkalmasak legyenek a cél elérésére (megfelelőség), harmadszor pedig szükségesek e cél eléréséhez (arányosság). A jogirodalom szerint a Bíróság e tesztet szigorúbban és rendszeresebben alkalmazza az állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés területén, mint a többek között a 79/7 irányelv hatálya alá tartozó területeken. Lásd többek között Barnard, C. és Hepple, B., „Indirect Discrimination. Interpreting Seymour‑Smith”, Cambridge Law Journal, 58(2), 1999., 399–412. o., különösen pedig 409–412. o.: „The real problem is that while the Court of Justice is capable of pronouncing on questions of formal equality, it lacks access to the statistical and social science advice which is needed to assess arguments about disparate impact and objective justification.” (A valódi probléma az, hogy bár a Bíróság állást tud foglalni a formális egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben, de nincs hozzáférése az eltérő hatásra és az objektív igazolhatóságra vonatkozó érvek értékeléséhez szükséges statisztikai és társadalomtudományi információkhoz.) Bell, M. és Waddington, L., „More Equal than Others: Distinguishing European Union Equality Directives”, Common Market Law Review, 38. kötet, 2001., 587–611. o., különösen 593. o. és Vielle, P. és Wuiame, N., i. m., 22. o. E teszt szigorú alkalmazásának fontosságáról a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetések keretében lásd Mulder, J., Indirect sex discrimination in employment. Theoretical analysis and reflections on the CJEU case law and national application of the concept of indirect sex discrimination, European Network of Legal experts in gender equality and non‑discrimination, Európai Bizottság, 2020, 130. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) 1999. február 9‑i Seymour‑Smith és Perez ítélet (C‑167/97, EU:C:1999:60, 71. pont); 2003. március 20‑i Kutz‑Bauer ítélet (C‑187/00, EU:C:2003:168, 57. pont); 2003. szeptember 11‑i Steinicke ítélet (C‑77/02, EU:C:2003:458, 63. pont). Lásd még: 2014. január 15‑i Association de médiation sociale ítélet (C‑176/12, EU:C:2014:2, 27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 47. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 65. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) Lásd: 2014. július 17‑i Leone ítélet (C‑173/13, EU:C:2014:2090, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: 1986. május 13‑i Bilka‑Kaufhaus ítélet (170/84, EU:C:1986:204, 36. pont); 1989. július 13‑i Rinner‑Kühn ítélet (171/88, EU:C:1989:328, 14. pont); 1994. február 24‑i Roks és társai ítélet (C‑343/92, EU:C:1994:71, 34. pont); 2019. május 8‑i Villar Láiz ítélet (C‑161/18, EU:C:2019:382, 48. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) 2014. július 17‑i Leone ítélet (C‑173/13, EU:C:2014:2090, 55. és 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) A jogtudomány a közvetett hátrányos megkülönböztetés fennállása meghatározásának e szakaszára, vagyis az objektív igazolásokkal kapcsolatos vizsgálatokra tekintettel fogalmazta meg fenntartásait a Bíróság által végzett felülvizsgálattal kapcsolatban. Álláspontja szerint úgy tűnik, hogy ezen ellenőrzés minden olyan esetben laza, amikor azt állítják, hogy a szóban forgó ellátást jogszerű szociálpolitikai célok igazolják. Lásd többek között: Lásd Pennings, F., European Social Security Law, Intersentia. Antwerpen,Oxford és Portland, 2010., 322–327. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) 2014. július 17‑i Leone ítélet (C‑173/13, EU:C:2014:2090, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E tekintetben a jogirodalom hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy jogszerű célra hivatkoztak, nem jelenti szükségképpen azt, hogy a 79/7 irányelvben előírt, közvetett hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelem korlátozott. Lásd: Tobler, C., Limites et potentiel du concept de discrimination indirecte, i. m., 39. o.: „[e]zért nem meglepő, hogy a Bíróságot kritika éri bizonyos célok jogszerűként történő elfogadása miatt”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) Ezenkívül a TGSS hangsúlyozta, hogy ezek a munkavállalók jogosultak a munkanélküli‑ellátásra, mivel amellett, hogy munkaviszonyuk megszüntetése nem önkéntes, az általános szociális biztonsági rendszerbe járulékot fizettek a háztartási alkalmazottakra vonatkozó különleges rendszerbe való belépést megelőző hat év során. Úgy tűnik azonban, hogy ez kizárja a munkanélküli‑ellátásból azokat a munkavállalókat, akik mindig háztartási alkalmazottként dolgoztak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) E célok együttes vizsgálata számomra relevánsnak tűnik, mivel egymásra épülnek, és erősen kötődnek egymáshoz.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>) Lásd többek között Geulette, A., i. m., 555. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-56" href="#c-56">56</a>
</span>) Lásd különösen: Tobler, C., Indirect Discrimination. A Case Study into the Development of the Legal Concept of Indirect Discrimination under EC Law, i. m., 61. és azt követő oldalak, valamint az idézett jogtudományi tétel: „The term »structural discrimination« refers to a type of discrimination with a much more complex nature. Structural discrimination arises from deeply rooted views, opinions and value judgments relied on in a given society or from societal, cultural, economic patterns and structures.” („A »strukturális hátrányos megkülönböztetés« kifejezés sokkal összetettebb jellegű hátrányos megkülönböztetésre utal. A strukturális hátrányos megkülönböztetés egy adott társadalomban mélyen berögzült álláspontokból, véleményekből és értékítéletekből, illetve társadalmi, kulturális és gazdasági struktúrákból fakad.”) A fajon alapuló hátrányos megkülönböztetés keretében lásd továbbá az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) meghatározását: „Discrimination can exist explicitly, through institutions, norms and values. […] Structural discrimination primarily relates to the ways in which common behaviour and equal legislation and norms for everybody can affect, and obscure, discriminatory intent.” [FR] a következő címen: https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Racism/IWG/Session8/MirjanaNajcevska.doc.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-57" href="#c-57">57</a>
</span>) Ezzel kapcsolatban lásd többek között a Bizottság közleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak: Uniós cselekvési terv 2017–2019 A nemek közötti bérszakadék kezelése, COM(2017) 678 végleges.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-58" href="#c-58">58</a>
</span>) Amint arra Bobek főtanácsnok a Syndicat CFTC ügyre vonatkozó indítványában (C‑463/19, EU:C:2020:550, 52. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), valamint az Instituto Nacional de la Seguridad Social ügyre vonatkozó indítványában (C‑450/18, EU:C:2019:696, 37. és 38. pont), többek között az 1988. október 25‑i Bizottság kontra Franciaország ítéletre (C‑450/18, EU:C:2019:696, 37. és 38. pont); a 2001. november 29‑i Griesmar ítéletre (C‑366/99, EU:C:2001:648, 56. pont); a 2009. március 26‑i Bizottság kontra Görögország ítéletre (C‑559/07, EU:C:2009:198, 69. pont); a 2015. július 16‑i Maïstrellis ítéletre (C‑222/14, EU:C:2015:473, 47. pont) hivatkozva emlékeztetett.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-59" href="#c-59">59</a>
</span>) Vielle, P., és Wuiame, N., i. m., 24 o. Lásd e tekintetben: Vogel‑Polsky, E., „Genre et droit: les enjeux de la parité”, Cahiers du GEDISST (Groupe d’étude sur la division sociale et sexuelle du travail), 17. szám,, 1996, Principes et enjeux de la parité, 11–31. o. „A nőknek a munkagazdaságban és világon belüli szakmai szegregációja […] a társadalmi–nemi kapcsolatok összességéből [vagy] a kultúra, oktatás, iskolarendszer, család, média által közvetített sztereotípiák rögzüléséből […] ered.”</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-60" href="#c-60">60</a>
</span>) Vielle, P. és Wuiame, N., i. m., 24. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-61" href="#c-61">61</a>
</span>) Uo., 24. o. A férfiak és női munkavállalók szülői szerep ellátása során fennálló egyenlőségének irányába történő fokozatos fejlődésre vonatkozó teljes elemzést illetően lásd: Bobek főtanácsnok Syndicat CFTC ügyre vonatkozó indítványa (C‑63/19, EU:C:2020:550, 53. és azt követő pontok).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-62" href="#c-62">62</a>
</span>) E tekintetben a Bizottság észrevételeiből kitűnik, hogy a különböző típusú munkavállalók és különösen a háztartási alkalmazottak védelmére vonatkozó jelenlegi különbségek magyarázata érdekében a spanyol jogirodalom többek között arra a tényre utalt, hogy e csoportot nagyrészt nők alkotják, és hogy családi kapcsolataik révén ők hagyományosan rendelkeznek társadalombiztosítással. Lásd többek között: Otxoa Crespo, I., La Seguridad Social del empleo doméstico: evolución y perspectivas, Universidad del País Vasco – Euskal Herriko Unibertsitatea, 2012, 304. és 305. o. Elérhető a következő címen: https://addi.ehu.es/bitstream/handle/10810/11601/9082–090–2‑OtxoaTH.pdf?sequence= 6&amp;isAllowed=y.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-63" href="#c-63">63</a>
</span>) A spanyol kormány a Bíróság által a tárgyaláson feltett kérdésre válaszolva előadta, hogy a nem hivatásos gépkocsivezetők részét képezik az általános szociális biztonsági rendszernek, és járulékot fizetnek a munkanélküli‑ellátásokért.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-64" href="#c-64">64</a>
</span>) Travail décent pour les travailleurs domestiques, Report IV, 1., Nemzetközi munkaügyi konferencia, Genf, 99. ülés, 2010., 1–134. o. A szakmai szegregációról lásd: Rodríguez Escanciano, S., „Condiciones de trabajo y discriminación salarial por razón de sexo”, Derecho Social de la Unión Europea. Aplicación por el Tribunal de Justicia, Casas Baamonde, M. E. és Gil Alburquerque, R. (dir), Francis Lefevre, 2019. 269–307. o., különösen 280. és azt követő oldalak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-65" href="#c-65">65</a>
</span>) 2014. július 17‑i Leone ítélet (C‑173/13, EU:C:2014:2090, 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-66" href="#c-66">66</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben többek között: 2007. október 16‑i Palacios de la Villa ítélet (C‑411/05, EU:C:2007:604, 72. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-67" href="#c-67">67</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 1999. február 9‑i Seymour‑Smith és Perez ítélet (C‑167/97, EU:C:1999:60, 76. pont); 2003. március 20‑i Kutz‑Bauer ítélet (C‑187/00, EU:C:2003:168, 58. pont); 2003. szeptember 11‑i Steinicke ítélet (C‑77/02, EU:C:2003:458, 64. pont); 2009. március 5‑i Age Concern England ítélet (C‑388/07, EU:C:2009:128, 51. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-68" href="#c-68">68</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 65. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-69" href="#c-69">69</a>
</span>) Lásd többek között: 2014. július 17‑i Leone ítélet (C‑173/13, EU:C:2014:2090, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-70" href="#c-70">70</a>
</span>) Lásd e tekintetben a jelen indítvány 81. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-71" href="#c-71">71</a>
</span>) A spanyol kormány szóbeli észrevételeiből kitűnik, hogy ez a rendszer kiterjed a terhességgel és szoptatással, anyasággal és apasággal kapcsolatos kockázatokra, valamint a halál és a túlélés kockázatára is.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-72" href="#c-72">72</a>
</span>) A Bizottság példaként említi a Franciaországban és Belgiumban létező szolgáltatási utalványokat, egyes munkáltatók járulékfizetésre vonatkozó teljes vagy részleges kedvezményeit vagy mentességeit, valamint az adókedvezményeket vagy az adólevonásokat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-73" href="#c-73">73</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 75. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-74" href="#c-74">74</a>
</span>) A 2011. november 14‑i Real Decreto 1620/2011 por el que se regula la relación laboral de carácter especial del servicio del hogar familiar (a háztartási alkalmazott különleges munkája által képviselt munkaviszony szabályozásáról szóló 1620/2011. sz. királyi rendelet) (a BOE 2011. november 17‑i 227. száma, 119046. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-75" href="#c-75">75</a>
</span>) E tekintetben CJ a tárgyaláson jelezte, hogy ezen alkalmazottak társadalombiztosítási tagsággal rendelkező létszáma 2012‑ben 296 949‑ről 414 453 munkavállalóra emelkedett.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-76" href="#c-76">76</a>
</span>) Írásbeli észrevételeiben a TGSS mindazonáltal rámutatott, hogy a tagok száma ezt követően 2012 és 2019 között csökkent.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-77" href="#c-77">77</a>
</span>) Ahogyan azt a jelen indítvány 63. lábjegyzetében jeleztem, a spanyol kormány a Bíróság által a tárgyaláson feltett egyik kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a nem hivatásos gépkocsi‑vezetők munkanélküli‑ellátások címén fizetnek járulékot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-78" href="#c-78">78</a>
</span>) Írásbeli észrevételeiben a Bizottság egy, az Európai Parlament spanyol képviselői által a Bizottsághoz (P‑128/2020) intézett parlamenti kérdésre hivatkozik, amelyben a csalás felderítése érdekében a lakóhely ellenőrzésének lehetőségét illetően az állt, hogy „a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) egy vállalkozás vagy a lakóhely vizsgálata érdekében ugyanezen feltételeket (a csalásra utaló valószínűsítő körülmények, a szükségesség és az arányosság elve) követeli meg”. Elérhető a következő címen: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/P‑9–2020–000128_EN.html.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-79" href="#c-79">79</a>
</span>) E tekintetben a TGSS a tárgyaláson kifejtette, hogy az átmeneti munkaképtelenségi támogatás kedvezőbb, mivel azt nem a tizenötödik naptól, hanem a kilencedik naptól nyújtják.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-80" href="#c-80">80</a>
</span>) A kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy amennyiben a háztartási alkalmazottak foglalkoztatása nekik fel nem róható okokból szűnik meg, a munkanélküli‑ellátáshoz való hozzáférés lehetetlensége egyúttal azt is jelenti, hogy lehetetlen az ezen ellátásra való jogosultság megszűnéséhez kötött egyéb szociális támogatásokhoz hozzáférni. Lásd e tekintetben a jelen indítvány 16. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-81" href="#c-81">81</a>
</span>) 2020. március 31‑i Real Decreto‑ley 11/2020 por el que se adoptan medidas urgentes complementarias en electbito social y económico para hacer frente al COVID‑19 (a Covid‑19 miatti szociális és gazdasági jellegű kiegészítő intézkedések elfogadásáról szóló 11/2020 királyi törvényerejű rendelet; a BOE 2020. április 1‑jei 91. száma).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-82" href="#c-82">82</a>
</span>) Lásd többek között: 2014. július 17‑i Leone ítélet (C‑173/13, EU:C:2014:2090, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-83" href="#c-83">83</a>
</span>) Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson a spanyol kormány jelezte, hogy kezdeményezték az ezen egyezmény megerősítéséhez szükséges lépéseket, és azok a háztartási alkalmazottak munkanélküliséggel szembeni védelmének elismeréséhez vezethetnek.</p>
</body>
</html>
