|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/1330 |
2025.7.11. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/1330 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2025. július 10.)
a Kínai Népköztársaságból származó lizin behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Az eljárás megindítása
|
(1) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. május 23-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó lizin behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
|
(2) |
A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. április 8-án a Metex Noovistago (3) (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a lizinnel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához. |
1.2. Nyilvántartásba vétel
|
(3) |
A Bizottság az (EU) 2024/2732 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan. |
1.3. Ideiglenes intézkedések
|
(4) |
A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2024. december 17-én megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan. |
|
(5) |
A számítások pontosságával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. |
|
(6) |
A Bizottság az (EU) 2025/74 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó lizin behozatalára. |
1.4. Az eljárás további menete
|
(7) |
Az érdekelt feleknek az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését eredményező lényeges tényekről és szempontokról történő tájékoztatását (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) követően az ideiglenes rendeletben Qiqihar Longjiang Fufeng Biotechnology Co., Ltd néven említett együttműködő exportáló gyártó kijelentette, hogy a nevét Qiqihar Longjiang Fufeng Biotechnologies-re kell helyesbíteni. A vállalat által a vizsgálat során benyújtott információk fényében a Bizottság elfogadta a kérést. |
|
(8) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában szereplő két exportáló gyártó: a Meihua Holdings Group Co. Ltd (a továbbiakban: Meihua) és a Heilongjiang Eppen Biotech Co., Ltd (a továbbiakban: Eppen), a panaszos, egy felhasználó: a Vall Companys, az importőrök: az Andres Pintaluba, a Dutch Protein & Services B.V., a Barentz Iberia és a Kyowa Hakko Europe, valamint a Takarmánygyártók Európai Szövetsége (European Feed Manufacturer’s Federation) és a Takarmánygyártók Spanyol Szövetsége (Spanish Feed Manufacturers Confederation – CESFAC) felhasználói szövetségek, illetve a Dán Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség (Danish Grain and Feed Association) importőrszövetség az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül írásos beadványokat nyújtottak be az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatos álláspontjuk ismertetése céljából. |
|
(9) |
A Kínai Fém-, Ásvány- és Vegyianyag-importőrök és -exportőrök Kereskedelmi Kamarája (a továbbiakban: CCCMC), amelyet négy exportáló gyártó felhatalmazott arra, hogy képviselje őket (6), szintén észrevételeket nyújtott be a határidőn belül. |
|
(10) |
A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ felkutatását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat. |
|
(11) |
A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínából származó lizin behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban. |
|
(12) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a panaszos, az Eppen, a Meihua, a CCCMC, a Takarmánygyártók Európai Szövetsége (FEFAC), a CESFAC és a Dán Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség nyújtott be észrevételeket. Az észrevételekkel az alábbi vonatkozó szakaszok foglalkoztak. |
1.5. Az eljárás megindításával kapcsolatos állítások
|
(13) |
A CCCMC megismételte a hiányos, nem bizalmas jellegű összefoglalóval kapcsolatos aggályait, azt állítva, hogy a vizsgálatot végző hatóságok kötelesek biztosítani, hogy a vizsgálatban részt vevő felek kellő részletességgel nyújtsák be a nem bizalmas jellegű összefoglalókat annak érdekében, hogy azokból a bizalmas információk lényege megfelelően érthető legyen. |
|
(14) |
A Bizottság megismételte, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet (12) és (13) preambulumbekezdése kifejti – a panasz elegendő, a panaszos számára szokásszerűen hozzáférhető információt tartalmazott, és hogy a panasz nem bizalmas jellegű összefoglalója az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően tartalmazta az uniós gazdasági ágazat állapotát befolyásoló, releváns tényezőket és mutatókat. A Bizottság tehát nem ért egyet azzal, hogy a CCCMC által képviselt vállalatok védelemhez való jogát az eljárás megindításakor megsértették. |
1.6. Mintavétel
|
(15) |
A mintavétellel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (18)–(23) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek. |
1.7. Egyedi vizsgálat
|
(16) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
1.8. Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások
|
(17) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (24)–(28) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
1.9. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(18) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (29) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
|
(19) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC megismételte azt az állítását, hogy a lizin-szulfátot ki kell zárni a vizsgálatból, és ezért a termékkört a lizin-hidrokloridra (HCl) és a folyékony lizinre kell korlátozni. Leszögezte, hogy a lizin-szulfát, a lizin-hidroklorid és a folyékony lizin jellemzőik, fogyasztói megítélésük és minőségük tekintetében különböznek egymástól. Egy kutatási dokumentumból idézve a CCCMC különösen azt állította, hogy a lizin-szulfát rosszabb minőségű, mint a lizin-hidroklorid, és nagyobb arányban tartalmaz szennyeződéseket. Ezért a CCCMC azzal érvelt, hogy az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdésében foglalt bizottsági következtetésekkel ellentétben a lizin-hidroklorid és a lizin-szulfát nem cserélhetők fel egymással, így a lizin-szulfát nincs közvetlen versenyben az uniós gazdasági ágazat által előállított lizin-hidrokloriddal és folyékony lizinnel. |
|
(20) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a CCCMC által hivatkozott cikk valójában alátámasztja a Bizottság felcserélhetőségre vonatkozó álláspontját. A cikk garnélarákoknak szánt takarmányként összehasonlította a két kategória hatását (7), bizonyítva a felhasználás hasonlóságát. A cikk a bevezető részben megállapítja: „Az L-lizin-monohidroklorid (L-lizin-hidroklorid), amely legalább 78 % lizint tartalmaz […], a baromfi- és az akvakultúra-takarmányokhoz hozzáadható szabad lizin gyakori forrása. Az egyik alternatíva az L-lizin-szulfát.” Majd ugyanebben a részben így folytatja: „Az L-lizin-szulfát a csirkékkel és sertésekkel végzett vizsgálatokban ugyanolyan hatékonynak mutatkozott, mint az L-lizin-hidroklorid”. Az a tény, hogy több kutatási dokumentum részletesen értékelte a takarmányokban való felhasználás különböző formáinak előnyeit – és gyakran arra a következtetésre jutott, hogy azok egyenértékűek –, egyértelművé tette, hogy a fogyasztók egymással felcserélhetőnek tekintik azokat, és ugyanazon a piacon, azaz a takarmánypiacon versenyeznek egymással. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(21) |
A Dutch Protein Services B.V., az élelmiszer-minőségű lizin egyik importőre azt állította, hogy a lizin esetében különbséget kell tenni a takarmányiparban való felhasználásra szánt lizin és az emberi fogyasztásra szánt termékek előállításához használt lizin között, és azt kérte, hogy az élelmiszeriparban használt és jelenleg a 2922 41 00 90 TARIC-alszám alá besorolt lizint ne vonják a dömpingellenes vámok hatálya alá. Azt állította, hogy az élelmiszer-minőségű lizin nem versenytársa a takarmányminőségű lizinnek, mivel különbségek mutatkoznak az élelmiszer- és takarmányminőségű lizin alkalmazási körében, amely szintén jogilag meghatározott. A két termék gyártóinak köre eltérő, és az élelmiszer- és takarmányminőségű lizin átlagos árszínvonala is különbözik. Az importőr azt állította, hogy a takarmányminőségű lizin kínai gyártóinak egyike sem rendelkezik olyan vonatkozó engedéllyel, amely élelmiszer-minőségű lizin gyártására is feljogosít. Az élelmiszeripari ágazatban az értékesítési adatok jelentősen alacsonyabbak a volument tekintve, sokkal magasabb árszínvonal mellett. |
|
(22) |
Az importőr megjegyezte továbbá, hogy a Bizottság az élelmiszer-minőségű lizint előállító kínai gyártók egyikét sem kereste meg, és hangsúlyozta, hogy az Unióban nem állítanak elő élelmiszer-minőségű lizint, és a termelés teljes egészében az Unión kívül folyik. Az importőr azt állította, hogy az élelmiszer-minőségű lizin behozatala ezért nem okozhat jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak, nem eredményezhet az előállítási költség alatti uniós értékesítést vagy jelentős veszteséget, és nem vezethet az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének jelentős csökkenéséhez. Az importőr azt is állította, hogy a 2922 41 00 90 KN-kódot valójában az élelmiszeriparban használják, nem pedig a takarmányiparban. |
|
(23) |
A Kyowa Hakko Europe GmbH, a gyógyszerészeti, táplálkozási és ipari alkalmazásokban használt lizin egyik importőre azt állította, hogy a lizint elsősorban takarmányokhoz állítják elő, míg a gyógyszeripari termékekben való felhasználás piaca szegmentált réspiac, amely a piaci szereplők, a volumenek és az árak tekintetében jelentősen eltér a takarmány értékesítési piacától. A gyógyszeripari ágazatban az értékesítési adatok jelentősen alacsonyabbak a volument tekintve, sokkal magasabb árszínvonal mellett. Azt állította továbbá, hogy a gyógyszerészeti célokra használt lizin-hidroklorid piaca – ellentétben a takarmányokban használt lizin piacával – növekszik. A Kyowa Hakko Europe GmbH előadta, hogy a Bizottság a vizsgálat során nem vette kellőképpen figyelembe a piaci szegmentációt és az eltérő árképzést. |
|
(24) |
Az importőr azt is állította, hogy nincs arra utaló jel, hogy a gyógyszerhatóanyagként való felhasználásra szánt lizin behozatala ahhoz vezetett volna, hogy a terméket a rendes értéke alatt hozták forgalomba az uniós piacon, ezért nem érte kár az uniós gazdasági ágazatot. A Kyowa Hakko Europe GmbH arra kérte a Bizottságot, hogy zárja ki a gyógyszeripari ágazatban használt lizint a termékkörből, vagy alkalmazza az Uniós Vámkódex 254. cikke szerinti, meghatározott célra történő felhasználásra vonatkozó szabályozást a különleges eljárások keretében. |
|
(25) |
A Dutch Protein Services B.V. és a Kyowa Hakko Europe GmbH állításaival a következő preambulumbekezdések együtt foglalkoznak. |
|
(26) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben (8) bejelentette, hogy a vizsgált termék a lizin és észterei, valamint ezek sói, függetlenül az alkalmazástól. Amint azt az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdése összefoglalja, a vizsgálat során a Bizottság az alkalmazások széles körében, például a takarmánypiacon, a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban elemezte a lizin alkalmazását, és arra a következtetésre jutott, hogy a lizin formája és a termék lizintartalma nem változtat a termék alapvető meghatározásán, jellemzőin, vagy azon, hogy a különböző felek hogyan ítélik meg. A lizin különböző formáinak ugyanaz a funkciója: hogy nagyon könnyen emészthető lizint biztosítanak az állatoknak és az embereknek, akár gyógyszerkészítményekben, akár élelmiszerekben (étrendkiegészítőként), akár takarmányokban. A lizin formája ezért irreleváns, és mindhárom forma egymással felcserélhető, mivel ugyanarról a tápanyagról van szó. |
|
(27) |
A fenti állítások fényében a Bizottság az alkalmazások széles körében, például a takarmánypiacon, a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban (étrendkiegészítők ágazatában) elemezte a lizin alkalmazását, és arra a következtetésre jutott, hogy a lizin formája és a termék lizintartalma nem változtat a termék alapvető meghatározásán, jellemzőin, vagy azon, hogy a különböző felek hogyan ítélik meg. Jóllehet szigorúbbak a gyógyszer- és élelmiszeripari célra felhasznált lizin tisztaságára vonatkozó követelmények, a lizin különböző formáinak ugyanaz a funkciója: hogy nagyon könnyen emészthető lizint biztosítanak az állatoknak és az embereknek, akár gyógyszerkészítményekben, akár élelmiszerekben (étrendkiegészítőként), akár takarmányokban. Ebben a lizin nem különbözik a különböző terméktípusokban gyártott és forgalmazott más termékektől. A Bizottság tisztázta továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban lizint gyártott és értékesített a gyógyszer- és élelmiszer-ágazatban. Bár az uniós gazdasági ágazat főként a takarmánypiacot látta el, bebizonyította, hogy képes a lizin tisztasága tekintetében nagyobb igényeket támasztó gyógyszer- és élelmiszerpiacot is ellátni. |
|
(28) |
A KN-kódra vonatkozó állítást illetően a Bizottság tisztázta, hogy a 2922 41 00 KN-kódot közzétették az eljárás megindításáról szóló értesítésben, és az a kezdetektől a vizsgálat hatálya alá tartozik. A KN-kód a szerves vegyi anyagok kategóriájába tartozik, és a következők szerint oszlik meg:
|
|
(29) |
A Bizottság megjegyezte, hogy mind a lizin-hidroklorid, mind a folyékony lizin behozatalára minden felhasználási mód esetében e TARIC-kódok alatt kerül sor. Ezért a gyógyszerészeti felhasználásra szánt lizinsók, lizin-acetát és lizin-aszpartát a 2922 41 00 KN-kód alá tartoznak, és a jelenlegi vizsgálat tárgyát képezik. |
|
(30) |
A Bizottság elutasította azt az állítást, hogy nem kereste meg az élelmiszer-minőségű lizin kínai gyártóit. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes rendelet (21) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint felvette a kapcsolatot az összes ismert kínai lizingyártóval – függetlenül a minőségtől vagy a felhasználástól –, és segítséget kért a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletétől az általa használt jegyzék ellenőrzéséhez és szükség esetén kiegészítéséhez. Ezt követően a Bizottság az ideiglenes rendelet (21)–(23) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a jelentkező legnagyobb exportáló gyártókat vette fel a mintába. Továbbá – az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében említettek szerint – az exportáló gyártók mintájával kapcsolatban az érdekelt felek által közölt egyetlen fenntartás a mintában szereplő vállalatok száma volt, nem pedig a mintában szereplő vállalatok által az uniós piacon értékesített lizin típusa. |
|
(31) |
A meghatározott célra történő felhasználás alóli mentességre vonatkozó kérést illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdésében részletezett elemeken kívül a Meihua Holdings Group Co., Ltd, a mintában szereplő egyik kínai exportáló gyártó jóváhagyta a Kyowa Hakko Bio Co., Ltd aminosav-üzletágának felvásárlását (9). A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az ügylet hatósági jóváhagyás tárgyát képezi, és várhatóan 2025 negyedik negyedévében zárul le. Mivel a Kyowa Hakko Bio Co., Ltd hamarosan a Meihua Holdings Group Co., Ltd-vel kapcsolatban álló vállalattá válik, a Bizottság úgy véli, hogy a meghatározott célra történő felhasználás alóli mentességhez szükséges, az Uniós Vámkódex (10) 254. cikkében meghatározott feltételek nem teljesülnek. |
|
(32) |
A fenti megfontolások alapján az ideiglenes rendelet (30)–(38) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
3. DÖMPING
|
(33) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában szereplő exportáló gyártók, a Meihua és az Eppen, a CCCMC és a panaszos észrevételeket tettek a dömpingre vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban. |
3.1. Rendes érték
|
(34) |
A rendes érték számítására vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (39)–(228) preambulumbekezdése tartalmazza. |
3.1.1. A jelentős torzulások fennállása
|
(35) |
A Kínában fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért az ideiglenes rendelet (52)–(151) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapítások megerősítést nyertek. |
3.1.2. Reprezentatív ország
|
(36) |
Nem érkezett észrevétel azzal a ténymegállapítással kapcsolatban, hogy Kolumbia teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz. Az ideiglenes rendelet (152)–(174) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek. |
3.1.3. A költségek és referenciaértékek megállapításához felhasznált források
|
(37) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában szereplő két exportáló gyártó egyéni válaszokat nyújtott be a költségek és referenciaértékek megállapításához felhasznált forrásokkal kapcsolatban. |
|
(38) |
Az Eppen észrevételeket tett a Bizottság által a melléktermékek referenciaértékeinek kiszámításához használt számítással kapcsolatban. A Bizottság által alkalmazott arányos számítást kifogásolta, és azt kérte, hogy a Bizottság alkalmazza ehelyett a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő árakat. A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzés II. mellékletében a Bizottság közölte, hogy a melléktermékek esetében a Globális Kereskedelmi Atlaszt vagy más alternatív forrásokat szándékozik használni. Az ideiglenes rendelet (187) és (188) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy a gyártók által bejelentett melléktermékek minősége nagy eltéréseket mutat, ami aztán az eltérő árazásukban is tükröződik, de a fő ártényező továbbra is minden esetben a kukorica marad. A gyártók beadványainak elemzése során a Bizottság azt is megállapította, hogy a melléktermékekre vonatkozóan bejelentett valamennyi HR-kódot nagy változatosság jellemzi, mivel ezek úgynevezett „gyűjtőkódok”, amelyek alá igen változatos termékek széles skálája tartozik, amelyek nem felelnek meg a bejelentett melléktermékeknek. Figyelembe véve magának a mellékterméknek az árában mutatkozó eltéréseket és a kódok alá tartozó termékek sokféleségét, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az e kódokra vonatkozóan a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő adatok nem megbízhatóak a referenciaértékek meghatározása szempontjából. A Globális Kereskedelmi Atlaszban vagy más forrásból rendelkezésre álló egyéb adatok hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e melléktermékek árának legjobb közelítése egy, a lizinnel azonos kategóriába tartozó termékre vonatkozó dömpingellenes eljárás során már alkalmazott gyakorlat követése (11) és arányos számítás alkalmazása. Mivel a gyártó nem nyújtott be olyan kiegészítő információt, amely a referenciaérték megbízhatóbb becsléséhez vezetne, a Bizottság elutasította észrevételeit. |
|
(39) |
Az ideiglenes rendelet (176), (178) és (196) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy a lizin előállításához használt gőz referenciaértékét a földgáz költsége alapján számították ki. Az Eppen azt állította, hogy gőzt vásárolnak egy kapcsolt vállalattól, amely szenet használ tüzelőanyagként, és kérte, hogy az ár kiszámítását a gőzszén alapján igazítsák ki. |
|
(40) |
E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kapcsolatban álló vállalat nem szerepelt az Eppen csoport által a kérdőívre adott válaszaiban benyújtott azon információk között, amelyek lehetővé tették volna az ellenőrzést a helyszíni látogatás során. Az Eppen nem nyújtott be a gőz előállításának eljárására vonatkozó további információkat vagy az ezen állítást alátámasztó bizonyítékokat. Ezenkívül ugyanazon általános termékkategóriába tartozó más esetekben (pl. eritrit) a Bizottság a földgázt használta fel a gőz átalakításához. Bizonyítékok hiányában a Bizottság elutasította az állítást. |
|
(41) |
A Meihua bizonyítékokat nyújtott be, és olyan ellenőrzési bizonylatokra hivatkozott, amelyek igazolják, hogy a Meihua Jilin és a Meihua Xingjiang által felhasznált szén lignit (2702 10 HR-kód) és szubbitumenes szén (2701 19 HR-kód). A Meihua kérte, hogy a Bizottság igazítsa ki a szén referenciaértékét, hogy az tükrözze a felhasznált szenet. Azt javasolta, hogy a lignit és a szubbitumenes szén Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő árait, vagy pedig a feketeszén kolumbiai árait használja. |
|
(42) |
A szén referenciaértékének megállapításához a Bizottság a Kínán és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes országból érkező, összes országba irányuló behozatal Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti egységárainak súlyozott átlagát vette figyelembe (az ideiglenes rendelet (178) és (185) preambulumbekezdése). A referenciaértéket az antracit (2701 11 HR-kód) ára alapján határozta meg, mivel ez volt az exportáló gyártó által a kitöltött kérdőívben bejelentett kód. A benyújtott bizonyítékok fényében azonban a Bizottság elfogadta az állítást, mivel a lignit és a szubbitumenes szén Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő árainak alkalmazása pontosabban tükrözi a Meihua csoport által alkalmazott széntípusokat. A Bizottság a Jilin Meihua esetében a lignitre vonatkozó, Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti adatok felhasználásával 0,502 CNY/kg-ra, a Xingjiang Meihua esetében pedig a szubbitumenes szénre vonatkozó, Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti adatokkal 0,969 CNY/kg-ra frissítette a szén referenciaértékét. |
|
(43) |
A szén referenciaértékének az ideiglenes rendeletben történő meghatározásakor a Bizottság nem vette figyelembe a szállítási költségeket, mivel a Meihua a kitöltött kérdőívében nem jelentett be szállítási költségeket. A fenti (41) preambulumbekezdésben említett, a Meihua által a szénbeszerzésekre vonatkozóan benyújtott kiegészítő adatok elemzése során a Bizottság megállapította, hogy az ügyletek olyan szállítási költségeket tartalmaznak, amelyeket a Bizottság kérésének megfelelően nem jelentettek be a gyártók kérdőíveiben. |
|
(44) |
Az új beadványok alapján a Bizottság megállapította, hogy a szállítási költségek a Jilin Meihua esetében a lignit beszerzési költségeinek 11,4 %-át, a Xingjiang Meihua esetében pedig a szubbitumenes szén beszerzési költségeinek 44,6 %-át teszik ki. A teljes költség kiszámításához a Bizottság ezeket a százalékokat felárként alkalmazta a Globális Kereskedelmi Atlasz adatai alapján a (42) preambulumbekezdésben kifejtett módon megállapított szén-referenciaárakra. Ez a Jilin által felhasznált lignit esetében 0,560 CNY/kg, a Xingjiang Meihua által felhasznált szubbitumenes szén esetében pedig 1,402 CNY/kg végső árat eredményezett, amely tartalmazza a beszerzési költségeket. |
|
(45) |
A Meihua beadványában kérte a munkaerőköltség referenciaértékére vonatkozó számítások felülvizsgálatát. Megjegyezte, hogy a referenciaérték a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a kolumbiai ipari ágazatban („Broad sector: Industry”) 2023-ban alkalmazott havi keresetekre vonatkozó adatain alapul, míg a heti ledolgozott órák a 2023-ban Kolumbiában végzett „egyéb gyártási” tevékenységeket tükrözik. A Bizottság elfogadta, hogy elírás történt, és tovább elemezte az ILO adatbázisában rendelkezésre álló adatokat. A Bizottság ugyanebből a forrásból (Munkaerő-felmérés – A háztartások körében végzett integrált felmérés) határozta meg a kolumbiai vegyipari alkalmazottak vizsgálati időszakbeli átlagos órabérére vonatkozó referenciaértéket. Ez a referenciaérték jobban tükrözi a lizingyártás ágazatát, mint az általánosabb iparági keresetek. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy ezt a referenciaértéket alkalmazza, melynek összege 19,8 CNY/óra a járulékok, például az ideiglenes rendelet (189) preambulumbekezdésében említett társadalombiztosítási járulékok hozzáadása után. |
|
(46) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Meihua előadta, hogy a Bizottságnak az a kialakult gyakorlata, hogy a nyersanyagokra vonatkozó referenciaértékeket importstatisztikák alapján állapítja meg. A referenciaértékek CIF-szintű árak, amelyek már tartalmazzák a szállítási költségeket. Így a Bizottság hibát követett el, amikor a lignitre és a szubbitumenes szénre vonatkozó referenciaértékek megállapításakor ((44) preambulumbekezdés) felárként hozzáadta azokhoz a szállítási költségeket. |
|
(47) |
A Bizottság egyetértett abban, hogy a lignit esetében a 0,502 CNY/kg, a szubbitumenes szén esetében pedig a 0,969 CNY/kg nemzetközi referenciaérték CIF-szintű ár, amely tartalmazza a határig felmerülő szállítás költségeket. A Bizottság következetes gyakorlata azonban az, hogy a rendes érték kiszámításakor figyelembe veszi a határtól a gyárkapuig felmerülő szállítási költségeket. A rendes érték kiszámítása során a Bizottság a nemzetközi referenciaértéket megnöveli az exportáló gyártók által jelentett szállítási költségek és anyagköltségek arányával. Csak e költségek hozzáadásával tükröződik megfelelően a reprezentatív országbeli gyártó gyárkapujáig szállított inputanyagok értéke. E célból a Bizottság a Meihua kitöltött kérdőívéből levezetett arányokat alkalmazta. Mivel a Bizottság a kialakult módszertant követte, elutasította a Meihua szállítási felár törlésére vonatkozó kérését, és a számításokat megküldte a Meihuának, aminek eredményeként a dömpingkülönbözetek változatlanok maradtak. |
|
(48) |
Az Eurolysine szintén észrevételeket tett a szénre vonatkozó referenciaértékek kiszámításával kapcsolatban. A lignitre és a szubbitumenes szénre vonatkozó referenciaérték módosítását kifogásolta, és azt állította, hogy a Bizottságnak nem kellett volna módosítania az antraciton alapuló eredeti referenciaértéket, mivel a Meihua csak az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően kérte a szénre vonatkozó referenciaértékek módosítását. A Bizottság megjegyezte, hogy mindig arra törekszik, hogy a valós tények és a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján vonja le következtetéseit. A (41) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság abban a helyzetben volt, hogy következtetéseit a már benyújtott és a Meihua gyárában tett helyszíni ellenőrző látogatás során ellenőrzött adatokra alapozhatta (lásd az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdését), és így el tudta fogadni a Meihua beadványát a csoport vállalatai által alkalmazott széntípusokra vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította az észrevételt. |
|
(49) |
Az Eurolysine továbbá kifogásolta a szénre vonatkozó nemzetközi referenciaértékek alkalmazását, arra hivatkozva, hogy ez a megközelítés eltér az ideiglenes rendeletben alkalmazott megközelítéstől. Azt is megjegyezte, hogy a Bizottság a referenciaértékek kiszámításakor nem vette figyelembe a Kínába irányuló behozatalt. Mindkét észrevétel ténybeli tévedéseket tartalmaz. A Bizottság az ideiglenes rendelet (185) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az antracitra vonatkozó nemzetközi referenciaértéket használt. A Bizottság figyelembe vette a Kínába irányuló behozatalt, amint az a szén referenciaértékére vonatkozó, az érdekelt felek végső tájékoztatása keretében rendelkezésre bocsátott számítások nyilvános változatában is látható (13). A Bizottság ezért elutasította az észrevételeket. |
|
(50) |
Az Eurolysine azt is megjegyezte, hogy a szállítási költségeknek a (44) preambulumbekezdésben ismertetett beszámítása elírást tartalmaz, és alternatív számítási módszert javasolt a szállítási felár tekintetében. Amint azt a (47) preambulumbekezdés kifejti, a felár kiszámítása szigorúan a Bizottság módszertanának megfelelően történt. A Bizottság ezért elutasította az észrevételt. |
|
(51) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Eppen megismételte azt a kérését, hogy a gőz referenciaértékét a lignit alapján számítsák ki, ne pedig a gáz alapján, amint az az ideiglenes rendelet (195) preambulumbekezdésében szerepel. Azt állította, hogy a gőzt egy vele kapcsolatban álló vállalattól, az „Eppen Energy”-től vásárolta, amelyet bejelentett a Bizottságnak, és amelynek az ellenőrző látogatás részét kellett volna képeznie. Az Eppen képernyőképeket mutatott be a Bizottságnak a vele kapcsolatban álló vállalat számviteli rendszeréről, amelyek szerint a gőztermelés alapanyaga a lignit. A Bizottság megjegyzi, hogy az ellenőrző látogatás során nem mutattak be adatokat a szén felhasználásáról. A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzést követően az Eppennek számos lehetősége volt arra, hogy információkat szolgáltasson a szén gőztermeléshez való felhasználásáról, valamint a gőztermeléshez felhasznált szén különleges minőségéről. A végleges szakasz előtt nem nyújtottak be adatokat, az érdekelt felek végső tájékoztatásakor benyújtott adatok pedig nem ellenőrizhetők. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(52) |
Egyéb észrevételek hiányában, a fenti (38) preambulumbekezdésben említett, munkaerőre vonatkozó aktualizált referenciaértékre és a szén referenciaértékének a fenti (42) preambulumbekezdésben összefoglalt módosításaira tekintettel az ideiglenes rendelet (39)–(208) preambulumbekezdésében a rendes értékre vonatkozóan tett ténymegállapítások megerősítést nyertek. Az egyértelműség érdekében az ideiglenes rendelet 1. táblázatának „Munkaerő” és „Szén” sora helyébe a következő sorok lépnek: „1. táblázat A lizin termelési tényezői
|
||||||||||||||||||||||||||||||
3.2. Exportár
|
(53) |
Az exportárral kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (209)–(212) preambulumbekezdésében foglaltakat. |
3.3. Összehasonlítás
|
(54) |
Az ideiglenes rendelet (218) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően amikor a termékeket a gyártó vállalat a csoport más vállalatai részére értékesítette, majd ezután történt az Unióba történő kivitel, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja alapján kiigazításokat végzett az exportáron a kapcsolatban álló kereskedők által érvényesített felár kapcsán minden olyan esetben, amit úgy tekintettek, hogy a kereskedők a jutalékalapon dolgozó ügynökhöz hasonló feladatokat láttak el. A Meihua arra kérte a Bizottságot, hogy zárja ki a kapcsolt kereskedelmi vállalatok SGA-költségeit és nyereség-hozzájárulását az export kiszámításából, azt állítva, hogy nem töltenek be ügynöki funkciót. A Meihua képviselői azt állították, hogy a Meihua csoport valamennyi vállalata (mind a gyártási, mind a kereskedelmi egységek) egyetlen gazdasági ellenőrzés alatt áll, egyetlen vállalkozásként működnek együtt, a vizsgált termék gyártása és kereskedelme céljából végzett feladatok megosztásával, és kapcsolataikat nem az ügynökségek kereskedelmi kapcsolataihoz hasonló kereskedelmi kapcsolatok alapján vagy más módon jutalékalapon szervezik. |
|
(55) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a Meihua által benyújtott kitöltött kérdőív és különösen „Az exportértékesítések fizikai és pénzügyi folyamatábrája” a kereskedelmi vállalatokat „kereskedőként” írja le, és alátámasztja a termelő vállalatok és a kereskedők közötti tárgyalások meglétét. |
|
(56) |
Azt a tényt, hogy a kereskedelmi vállalatok jutalékalapon dolgozó ügynökként tevékenykednek, a két kereskedő és a gyárak közötti adásvételi szerződések megléte is megerősíti. Ennél is fontosabb, hogy a Meihua HQ és a Jilin Meihua közötti adásvételi szerződés kikötéseket tartalmaz, mégpedig egy felelősségre vonatkozó kikötést, valamint egy, a jogviták egyezség útján, vagy ha ez sikertelen, bíróság előtt történő rendezésére vonatkozó kikötést. E bizonyítékok megléte kizárja, hogy a Kínai Népköztársaságban székhellyel rendelkező Meihua vállalatokat egyetlen gazdasági egységnek lehessen minősíteni. Az ítélkezési gyakorlat szerint a két szerződő társaság között esetlegesen felmerülő szerződéses jogviták rendezését szolgáló választott bírósági kikötés megléte és az e társaságok közötti szolidaritás hiánya nemcsak két különálló jogi személy, hanem két, eltérő érdekekkel rendelkező gazdasági egység meglétét is feltételezi, és nem tűnik összeegyeztethetőnek az egyetlen gazdasági egység fennállásával és az egyik társaság belső értékesítési részlegnek való minősítésével (14). Ez még inkább érvényes a Meihua HK, egy Kínától elkülönülő vámterületen, Hongkongban székhellyel rendelkező leányvállalat esetében, amelynek a Meihua állítása szerint a „kereskedelem” az egyetlen tevékenysége, és amely a gyárakkal tárgyal a feltételekről, és aláírja a vonatkozó szerződéseket. A Bizottság ezért elutasította a Meihua állítását, és megerősítette az ideiglenes rendelet (218) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket. |
|
(57) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Meihua megismételte a Meihua vállalatok egyetlen gazdasági egység státuszával kapcsolatos állításait, de nem nyújtott be új információkat e tekintetben. A Bizottság ezért elutasította a Meihua állítását. |
|
(58) |
Az Eppen szintén észrevételeket tett az érdekelt felek végső tájékoztatását követően, mégpedig az Eppen Asia státuszával kapcsolatban. Az Eppen azt kérte, hogy a Bizottság ne tekintse az Eppen Asia-t különálló egységnek, és hogy a gyártelepi exportár megállapításához ne végezzen levonásokat a nyereség és az SGA-költségek tekintetében. Az Eppen azt állította, hogy az Eppen Asia egy fedőcég, amely nem végez érdemi tevékenységet, és nem jár el jutalékalapon dolgozó ügynökként. |
|
(59) |
A Bizottság azonban megjegyezte, hogy az Eppen az érdekelt felek végső tájékoztatását követő beadványában azt állította, hogy a Heilongjiang Eppen által az Eppen Asia részére történő értékesítések árát úgy határozzák meg, hogy a független vevők által fizetett végső árból levonnak egy kis árrést, ami a jutalék lényege. Ezenkívül az Eppen által benyújtott és az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben említett szerződések egyike felelősségre vonatkozó és választott bírósági kikötéseket tartalmaz a jogviták egyezség útján, vagy ha ez sikertelen, a Kínai Nemzetközi Gazdasági és Kereskedelmi Választott bírósági Bizottság (China International Economic and Trade Arbitration Commission) előtt, az említett bizottság rendelkezéseivel összhangban történő rendezésével kapcsolatban. E bizonyítékok megléte kizárja, hogy az Eppen Asia egyetlen gazdasági egység részének minősüljön. Amint az az (56) preambulumbekezdésben is szerepel, az ítélkezési gyakorlat szerint a két szerződő társaság között esetlegesen felmerülő szerződéses jogviták rendezését szolgáló választott bírósági kikötés megléte és az e társaságok közötti szolidaritás hiánya nemcsak két különálló jogi személy, hanem két, eltérő érdekekkel rendelkező gazdasági egység meglétét is feltételezi. Úgy tűnik tehát, hogy ez nem egyeztethető össze az egyetlen gazdasági egység fennállásával és e társaságok egyikének belső értékesítési részlegnek való minősítésével. Ez még inkább érvényes az Eppen Asia esetében, amely egy külön országban, Szingapúrban székhellyel rendelkező leányvállalat. A Bizottság ezért elutasította az Eppen állítását, és megerősítette az ideiglenes rendelet (218) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket. |
|
(60) |
Végezetül az Eppen azt állította, hogy az alkalmazottak jegyzéke bizonyítja, hogy az Eppen Asia nem lát el értékesítési feladatokat, mivel nincsenek olyan munkavállalók, amelyeknek beosztása értékesítési funkciót foglalna magában. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az Eppen által benyújtott munkaszerződések egyértelműen kimondják, hogy „a vállalat jogosult arra, hogy a munkavállalót az e munkakörben nem említett bármely kapcsolódó tevékenység tekintetében munkavégzésre utasítsa”. A fentiek alapján a Bizottság elutasítja az egyetlen gazdasági egységre vonatkozó kérést. |
|
(61) |
Mind a Meihua, mind az Eppen észrevételeket tett a rendes érték képzése során az SGA-költségek hozzájárulásának kiszámítására alkalmazott bizottsági módszertannal, és következésképpen a rendes érték és az exportár gyártelepi szinten történő összehasonlításával kapcsolatban. Ezek az észrevételek az ideiglenes rendelet (219)–(222) preambulumbekezdésében tárgyalt észrevételek folytatását jelentik. |
|
(62) |
Az ideiglenes intézkedéseket követő beadványában az Eppen megjegyezte, hogy a kolumbiai Sucroal vállalat SGA-költségei, amelyeket a Bizottság a rendes érték képzéséhez használt, három elemet tartalmaznak: elosztási költségek, igazgatási költségek és „egyéb költségek”. Az Eppen azt állítja, hogy az „elosztási költségek” olyan költségelemeknek felelnek meg, amelyek a gyártelepi szinten túl felmerülő közvetlen költségek. Ezért ezeket nem kell figyelembe venni a vizsgált vállalat számtanilag képzett rendes értékének kiszámításakor. A Bizottság megjegyzi, hogy az Eppen az állítás alátámasztására nem szolgáltatott bizonyítékokat az elosztási költségek bontásával kapcsolatban. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
|
(63) |
Hasonlóképpen, a Meihua azt állította, hogy a Bizottság helytelenül számolta bele az elosztási költségeket az SGA-költségek számtanilag képzett arányába, miközben ezzel egyidejűleg, a Meihua csoport exportárának kiszámítása során levonta ezeket a költségeket. A Meihua állítása kizárólag azon a feltételezésen alapul, hogy a Sucroal SGA-költségeinek az „elosztási költségekre” vonatkozó bontása olyan költségeket tükröz, mint az anyagmozgatási és rakodási, a fuvarozási és egyéb járulékos költségek, amelyeket levontak az exportárból annak érdekében, hogy az gyártelepi szintre kerüljön. Ezt a feltételezést azonban semmilyen rendelkezésre álló bizonyíték nem támasztja alá. |
|
(64) |
A két állítást illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a Sucroal által bejelentett „elosztási költségek” az SGA-költségek részét képezik. Ezt mutatja az a tény, hogy az Orbis adatbázisban szereplő „egyéb költségek” a kolumbiai hatóságok által szolgáltatott adatokban „elosztási költségekre”, „igazgatási költségekre” és „egyéb költségekre” vannak bontva. A rendelkezésre álló adatok nem részletezik tovább az elosztási költségeket, ami lehetővé tenné bizonyos költségkategóriák azonosítását és kizárását. Így az elosztási költségek az értékesítési költségek, amelyek magukban foglalhatják a szállítási költségeket, de más költségkategóriákat is – például a tároló- és elosztólétesítmények bérletét, beleértve a szükséges gépeket és járműveket, illetve a reklámot és piackutatást –, amelyeket nem vontak le az exportárból. |
|
(65) |
A Meihua továbbá azt állította, hogy a bizonyítási teher a Bizottságra hárul, mivel bizonyítania kell, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében előírtak szerint az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség „torzulásmentes és észszerű” összegét vette figyelembe. Ezzel az állítással az ideiglenes rendelet (220) preambulumbekezdése foglalkozott. Legutóbbi beadványában a Meihua a Kínából származó egyes gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok kivetéséről szóló (EU) 2025/58 bizottsági végrehajtási rendeletre (15) hivatkozva azt is állította, hogy a Bizottságnak el kell fogadnia, hogy rá hárul a bizonyítási teher. |
|
(66) |
A Bizottság megjegyezte, hogy az (EU) 2025/58 végrehajtási rendelet (267) preambulumbekezdésében csak általánosságban foglalkozott az SGA-költségek megfelelőségének kérdésével, kijelentve, hogy az „SGA-költségei és nyeresége megfelelőnek minősült, mert nem tűnt aránytalanul magasnak”. Az SGA-költségekre vonatkozó részletes információkat illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a gumi légabroncs esetében – az (EU) 2025/58 végrehajtási rendelet (270) és (271) preambulumbekezdésében foglaltak szerint – a vállalat pénzügyi kimutatásaiban rendelkezésre álló információk alapján valóban levonta a szállítási költségeket az SGA-költségek kiszámítása során, hogy azokat gyártelepi szintre hozza. A Sucroal esetében az exportáló gyártók (az Eppen és a Meihua) nem bocsátottak rendelkezésre ilyen részletes információkat, és azok közvetlenül sem álltak rendelkezésre, hogy a Bizottság levonhassa a szállítási költségeket. |
|
(67) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően mind a Meihua, mind az Eppen megismételte a rendes érték képzése során az SGA-költségek hozzájárulásának kiszámítására alkalmazott bizottsági módszertannal kapcsolatos állításait, de nem nyújtott be új információkat. A Bizottság ezért elutasította az állításaikat. |
|
(68) |
mivel nem állnak rendelkezésre további információk, amelyek lehetővé tennék bizonyos költségeknek az SGA-költségekre vonatkozó számításból való kizárását, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Sucroal SGA-költségeinek szintje torzulásmentes és észszerű a kereskedelem gyártelepi szintje szempontjából, és elutasította a beérkezett állításokat. Az „Összehasonlítás” szakaszra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (213)–(222) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
3.4. Dömpingkülönbözetek
|
(69) |
A fenti (52) preambulumbekezdésben leírtak szerint az érdekelt felek állításait követően és további észrevételek hiányában a Bizottság újraszámította a dömpingkülönbözeteket. |
|
(70) |
A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:
|
4. KÁR
4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
|
(71) |
mivel az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározásával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (229)–(231) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.2. Uniós felhasználás
|
(72) |
A lizinre vonatkozó, vizsgálati időszakbeli kínai behozatali adatoknak a (79)–(82) preambulumbekezdésben kifejtett és a felülvizsgált 3. táblázatban bemutatott felülvizsgálata hatással volt az ideiglenes rendelet 2. táblázatára. A végleges 2. táblázat a következő: „2. táblázat Uniós felhasználás (tonna hidroklorid-egyenértékben)
|
||||||||||||||||||||||
|
(73) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 14 százalékponttal csökkent. |
|
(74) |
Az uniós felhasználással kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (234)–(236) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.3. Behozatal az érintett országból
|
(75) |
Az ideiglenes rendelet (237) és (238) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy az egyéb termékek indokolatlan figyelembevételének elkerülése érdekében a lizin-szulfát általa felhasznált behozatali adatai a kínai és indonéz kereskedelmi statisztikák szakosodott piaci információs szolgáltatóitól származnak. Az adatszolgáltató kérésére nem lehetett nyilvánosságra hozni a pontos forrást, a Bizottság azonban össze tudta vetni ezeket az adatokat. |
|
(76) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CESFAC és a Vall Companys azzal érvelt, hogy a Bizottság azon döntése, hogy nem hozza nyilvánosságra a lizin-szulfátra vonatkozó behozatali adatok forrását, azt jelenti, hogy az érdekelt feleknek névértéken kell figyelembe venniük azokat. Ezenkívül azt állították, hogy a Bizottság és az Eurolysine nem ismertette a szolgáltatók által alkalmazott módszertant, sem pedig a kiviteli vagy behozatali adatok későbbi kiigazításait, amelyek lehetővé tették volna a lizin-szulfát behozatalának azonosítását az „összesítő” KN-kódok szerinti besorolásuk alapján. |
|
(77) |
A CESFAC és a Vall Companys felülvizsgált adatokat nyújtott be a Kínából importált lizinre vonatkozóan, felhasználva a lizin-hidroklorid és a lizin-szulfát behozatalára vonatkozó Eurostat-adatokat, amelyeket a Kemiextől, az alapvető nyersanyag-ellátási láncokat nyomon követő piaci információs szolgáltatótól szereztek be. Az Eurostat és a Kemiex összesített adatai szerint a kínai behozatal volumene a vizsgálati időszakban 296 869 tonna volt, ami 11 %-kal alacsonyabb, mint a Bizottság által az ideiglenes rendelet 3. táblázatában közzétett 329 052 tonna. A CESFAC és a Vall Companys csoport megjegyezte, hogy felülvizsgált számításaikban a lizin kínai behozatala viszonylag stabil maradt az érintett időszakban, 2020 és 2022 között csökkent, 2022 és 2023 között pedig újra nőtt. Összességében a kínai behozatal 2020 és a vizsgálati időszak között csak 6 %-kal nőtt a Bizottság által közölt 8 %-hoz képest, 2022 és 2023 között pedig nem 15 %-kal, hanem 9 %-kal nőtt. |
|
(78) |
Hasonlóképpen, a CCCMC azt állította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal abszolút értelemben, illetve a felhasználáshoz vagy a termeléshez képest jelentősen nőtt, és azt állította, hogy az importvolumen 8 %-os növekedése nem jelentős. A CCCMC hivatalos kínai exportstatisztikákat nyújtott be a lizin-hidrokloridra vonatkozóan, amelyek szerint a figyelembe vett időszakban az exportvolumen összességében 14 %-kal csökkent 2021 és 2022 között, 2022 és 2023 között (vizsgálati időszak) pedig további 16 %-kal csökkent. A CCCMC a figyelembe vett időszakra vonatkozóan benyújtotta az Eurostat lizin-szulfátra (2309 90 31 és 2309 90 96 KN-kód) vonatkozó behozatali adatait, hogy bizonyítsa az Unióba importált volumen csökkenését, azt állítva, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően a lizin importvolumenét és a vizsgálati időszak alatt megfigyelt összes tendenciát. |
|
(79) |
Az ideiglenes rendeletben a Bizottság a teljes figyelembe vett időszakra vonatkozóan a lizin-szulfát speciális piaci információkból származó behozatali adatait alkalmazta, hogy a lizin-szulfát tekintetében biztosítsa a következetességet, jóllehet 2023-ban külön KN-kódot hoztak létre a lizin-szulfátra vonatkozóan. Tekintettel a CESFAC-nak a vizsgálati időszakban Kínából importált lizin-szulfát volumenével kapcsolatos érvelésére a Bizottság újraértékelte a helyzetet. Tekintettel arra, hogy 2023-tól külön KN-kód áll rendelkezésre a lizin-szulfátra vonatkozóan, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy arra az évre vonatkozóan helyénvalóbb az Eurostattól származó behozatali adatokat felhasználni az adott terméktípusra vonatkozóan, mivel ezek az adatok a legmegbízhatóbbak. A korábbi éveket illetően – mivel a lizin-szulfátot összesítő kódok alatt importálták, és szigorúan a lizin-szulfátra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre Eurostat-adatok, a CESFAC által benyújtott Kemiex-adatokat pedig alulbecsülték az Eurostat vizsgálati időszakban készített, lizin-szulfátra vonatkozó importstatisztikáihoz képest – a Bizottság úgy ítélte meg, hogy továbbra is az általa az ideiglenes szakaszban használt, speciális piaci információkból származó behozatali adatok a legmegbízhatóbb források. |
|
(80) |
A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a CESFAC által felhasznált Kemiex-adatok súlyos hibákat tartalmaznak, mivel – amint azt a panaszos is megjegyezte – a CESFAC elismerte, hogy a vizsgálati időszakban (2023) a Kínából származó lizin-szulfát becsült exportvolumene, azaz 31 205 tonna kisebb volt, mint az alkalmazandó kontingens, melynek kimerítését a Bizottság 2023. október 6-án megerősítette. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a CESFAC az alapvető nyersanyagok ellátási láncaira vonatkozó speciális piaci információkat használt, nem pedig import/export adatbázist. |
|
(81) |
A CESFAC által szolgáltatott adatok 5 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az Eurostat vizsgálati időszakra vonatkozó behozatali adatai, ami megerősítette, hogy a Kemiex szerinti importvolumeneket alulbecsülték. |
|
(82) |
A fenti (79) preambulumbekezdésben ismertetett aktualizált importstatisztikákra tekintettel az ideiglenes rendelet 3. táblázata a következőképpen módosul: „3. táblázat A behozatal volumene és piaci részesedése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(83) |
A Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal 3 %-kal nőtt, míg e behozatal piaci részesedése a 2020. évi [60–69 %-ról] a vizsgálati időszakban [70–79 %-ra] nőtt. A kínai behozatal a figyelembe vett időszak alatt erőfölényben maradt az uniós piacon, és az importvolumen általános növekedése akkor következett be, amikor a lizin uniós felhasználása 14 %-kal csökkent, ami a piaci részesedés 20 %-os növekedését eredményezte. Ennek alapján a Bizottság elutasítja azt az állítást, miszerint nem nőtt jelentős mértékben a Kínából érkező dömpingelt behozatal. |
|
(84) |
A lizin-szulfátra vonatkozó, 2020–2022 közötti behozatali adatok forrásának nem átlátható kezelésére vonatkozó állítást illetően a Bizottság a lenti (98)–(101) preambulumbekezdésben kifejtette, hogy miért tartja indokoltnak a speciális piaci információk közzétételének mellőzését. |
|
(85) |
A panaszos kijelentette, hogy a lizinnel foglalkozó uniós ágazat 2024. november 7-i, lizin-szulfátra vonatkozó beadványának célja a pontosabb adatszolgáltatás volt. A benyújtás teljes mértékben átlátható módon történt, lehetővé téve valamennyi érdekelt fél számára az adatokhoz való hozzáférést és azok ellenőrzését, beleértve a lizin különböző típusai szerinti bontást is. Mivel a szakosodott piaci információs szolgáltatók száma korlátozott, a panaszos nem hozta nyilvánosságra a forrást. |
|
(86) |
A CCCMC azt állította, hogy a Bizottság nem értékelte gondosan a lizin-hidroklorid, a folyékony lizin és a lizin-szulfát közötti átváltási arányokat, és azzal érvelt, hogy a Bizottság nem szolgált bizonyítékokkal az átváltások helyességének alátámasztására. A CCCMC megjegyezte, hogy a lizin-szulfát folyékony formában is elérhető. A folyékony formák 25 %, míg a szilárd formák körülbelül 50 % lizint tartalmaznak. Ennek eredményeként a CCCMC azzal érvelt, hogy a Bizottság által bemutatott behozatali adatok helytelenek és a ténylegesnél magasabbak, és nem segítenek annak megértésében, hogy a Bizottság hogyan alkalmazta az átváltási arányokat a 2922 41 00 KN-kód alá tartozó behozatalra, mely kód mind a lizin-hidrokloridra, mind a folyékony lizinre vonatkozik. |
|
(87) |
A CCCMC azt is állította, hogy a Bizottság nem adott indoklással ellátott és megfelelő magyarázatot arra a bizonyítékra vonatkozóan, hogy a lizin-szulfátot csak Kínában és Indonéziában állítják elő, és nem végzett szegmentált kárelemzést, különbséget téve a lizin-hidroklorid, a folyékony lizin és a lizin-szulfát között. |
|
(88) |
A Bizottság a mintában szereplő kínai exportáló gyártók szintjén bizonyítékokat gyűjtött arra vonatkozóan, hogy a kínai vállalatok csak lizin-hidrokloridot (a termék lizintartalma 78 %) és lizin-szulfátot (a termék lizintartalma 55 %) exportálnak, azaz olyan termékeket, amelyek a lizin-szulfátról lizin-hidroklorid-egyenértékre való átváltás során alkalmazott átváltási arányokban figyelembe vett lizintartalommal rendelkeznek. A Bizottság megismételte, hogy ezeket az arányokat az ideiglenes rendelet (234) preambulumbekezdése fejti ki. A Bizottság megjegyezte, hogy ezek az arányok a termékek nyilvánosan hozzáférhető és jól ismert kémiai összetételén és molekulatömegén alapulnak, és azokat a kínai exportáló gyártóknál tett látogatások során ellenőrizték. Továbbá a felhasználók a nyilvánosságra hozott lizintartalmat használják, és azt az importőrök és a felhasználók sem vitatták. A figyelembe vett időszak alatt a lizin-szulfát egyedüli ismert exportőrei a kínai és indonéz exportáló gyártók voltak. Az érdekelt felek egyike sem nyújtott be az ezen állítást cáfoló bizonyítékokat. A szegmentált kárelemzést illetően a Bizottság az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdésében arra a következtetésre jutott, hogy a lizin formája irreleváns, mindhárom forma (lizin-hidroklorid, folyékony lizin és lizin-szulfát) egymással felcserélhető, mivel ugyanarról a tápanyagról van szó, amelynek ugyanaz a funkciója. A Bizottság továbbá arra következtetésre jutott a fenti (27) preambulumbekezdésben, hogy a lizin tervezett felhasználása, a lizin formája és a termék lizintartalma nem változtat a termék alapvető meghatározásán, jellemzőin vagy azon, hogy a különböző felek hogyan ítélik meg. Ezért nem volt szükség szegmentált kárelemzésre. A Bizottság elutasította az állítást. |
|
(89) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CCCMC előadta, hogy a Bizottság túlzott mértékű titoktartást biztosított a lizin-szulfátra vonatkozó behozatali adatok és az adatok forrása tekintetében. Először is, a CCCMC azt állította, hogy a Bizottság nem tett közzé külön adatokat a Kínából származó lizin-szulfát behozatalára vonatkozóan, hanem csak a konszolidált behozatalt közölte, amelyeket már átszámított lizin-hidrokloridra. |
|
(90) |
A Bizottság az ideiglenes rendeletben ((37) preambulumbekezdés) kifejtette, hogy a lizin valamennyi formája egymással felcserélhető, mivel ugyanarról a tápanyagról van szó, és azok hasonló alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek. Jóllehet a Bizottság a lizin-hidrokloridra átszámított konszolidált behozatalt tette közzé, az ideiglenes rendeletben azt is kifejtette, hogy csak lizin-hidrokloridot és lizin-szulfátot importálnak Kínából. A Bizottság a lizin-hidroklorid behozatalát az Eurostat adatbázisból kérdezte le. Ezért a lizin-szulfát hidroklodira átszámított importvolumene kiszámítható az ideiglenes rendelet (234) preambulumbekezdésében leírt, a lizin-szulfát hidroklorid-egyenértékre való átváltása során alkalmazott 0,705 tonna átváltási tényező alkalmazásával. A Bizottság elutasítja ezt az állítást. |
|
(91) |
Másodszor, a CCCMC azt állította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a lizin-szulfátra vonatkozó behozatali adatok forrásának és maguknak a behozatali adatoknak a nyilvánosságra hozatala állítólag „jelentős versenyelőnyhöz juttatna egy versenytársat”, vagy „jelentős mértékben hátrányosan érintené az információt szolgáltató személyt, illetve azt, akitől az információt szolgáltató személy az információt szerezte”, és azt állította, hogy a kínai exportőröknek hozzá kell férniük ezekhez az információkhoz, mivel azok az importjukra vonatkoznak. |
|
(92) |
A Bizottság az ideiglenes rendelet (238) preambulumbekezdésében kifejtette, hogy az adatszolgáltató kérésére nem lehetett nyilvánosságra hozni a kínai behozatalra vonatkozó adatok forrását. A Bizottság a lenti (99) preambulumbekezdésben azt is kifejtette, hogy miért tartotta elegendőnek, hogy a Kínából származó lizin-szulfát behozatalára vonatkozó adatokat azok eredetének közlése nélkül hozza nyilvánosságra. A Bizottság fenntartotta, hogy a lizin-szulfátra vonatkozó behozatali adatokat nyilvánosságra hozták (a fenti (82) preambulumbekezdés), és hogy ezen adatok forrásának nyilvánosságra hozatala ellentétes lenne a forrásadat-szolgáltató feltételeivel. |
|
(93) |
Harmadszor, az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CCCMC megismételte, hogy a Bizottság nem végzett olyan szegmentált kárelemzést, amely különbséget tett volna a lizin-hidroklorid, a folyékony lizin és a lizin-szulfát között, és azt állította, hogy a lizin különböző formái egymással nem felcserélhetők, és hogy a Bizottság rendelkezik az említett elemzés elvégzéséhez szükséges adatokkal. |
|
(94) |
A Bizottság fenntartotta a fenti (88) preambulumbekezdésben ismertetett álláspontját, továbbá kifejtette, hogy a lizin túlnyomó részét takarmányokban használják, amelyek esetében a lizin különböző formáinak felcserélhetőségét a lizin felhasználói is megerősítették. A CCCMC által a fenti (20) preambulumbekezdésben idézett tudományos cikk igazolta, hogy a lizin különböző formái közvetlen versenyben állnak egymással. A Bizottság fenntartotta azt az álláspontját, hogy az ideiglenes rendelet tartalmazta az összes alapvető bizonyítékot és a bizalmasan benyújtott adatok nem bizalmas jellegű összefoglalóit, így az érdekelt felek gyakorolhatták a védelemhez való jogukat. |
|
(95) |
A CCCMC továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem foglalkozott a kínai behozatal által az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatás értékelésével kapcsolatos észrevételekkel, különös tekintettel az uniós felhasználás csökkenésére, valamint az uniós gazdasági ágazat termelési volumenének az Unióba irányuló kínai behozatallal összefüggő változásaira. A CCCMC különösen azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelésében 2021 és 2022 között következett be a legnagyobb visszaesés, vagyis akkor, amikor a kínai lizinbehozatal szintén csökkent, ezért nem ez volt a csökkenő tendencia magyarázata. |
|
(96) |
A Bizottság fenntartotta, hogy a CCCMC által benyújtott észrevételekkel a fenti (79), (83), (88) és a lenti (103), (105), (106) és (107) preambulumbekezdés kellő részletességgel foglalkozott. Összefoglalva, a CCCMC állításaival ellentétben a 2. táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy az uniós felhasználás 14 százalékponttal csökkent a vizsgálati időszakban, míg az uniós termelés 83 százalékponttal csökkent (5. táblázat). Ugyanebben az időszakban a kínai behozatal megőrizte domináns piaci részesedését az Unióban (3. táblázat), és bár az importvolumen 2022-ben 3 százalékponttal csökkent, a csökkenés kisebb volt, mint az uniós felhasználás csökkenése (–5 százalékpont). A Bizottság emellett az ideiglenes rendelet (284) preambulumbekezdésében foglalkozott a vizsgálati időszakban tapasztalt spirálhatásával kapcsolatos észrevétellel. A Bizottság elutasította az érvelést. |
4.3.1. Az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás
|
(97) |
A CCCMC előadta, hogy az Eurostat szerint a 2922 41 00 , a 2309 90 96 (gyűjtőkód) és a 2309 90 31 (gyűjtőkód) KN-kód esetében a kínai importárak 2022 és 2023 közötti csökkenése jóval magasabb, mint a Bizottság által az ideiglenes rendeletben megadott árak (az Eurostat 2922 41 00 KN-kódra vonatkozó adatai és az Eurolysine lizin-szulfátra vonatkozó adatai), és hogy a behozatali adatok bizalmas kezelésének biztosítása súlyosan sérti a védelemhez való jogát. |
|
(98) |
A behozatali statisztikákat illetően a Bizottság tisztázta, hogy bár az Eurostat a nyolc számjegyű KN-kódok behozatali statisztikáira vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető adatbázis, mégsem használhatta a lizin-szulfát tekintetében a jelenlegi 2309 90 31 51, 2309 90 31 59, 2309 90 96 51 és 2309 90 96 59 TARIC-kódok behozatali statisztikáit, mivel ezek a TARIC-kódok 2020 és 2022 között „gyűjtőkódok” voltak, beleértve az érintett terméktől eltérő termékeket is. Ezenkívül az ideiglenes rendeletben a Bizottság a (237) és (238) preambulumbekezdésben kifejtette, hogy a lizin HCl (Kína) behozatalára vonatkozó adatokat az Eurostatból nyerték ki, és a lizin-szulfátra vonatkozó behozatali adatokat egy speciális piaci információ alapján keresztellenőrzéssel ellenőrizték annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjanak a lizin-szulfát behozataláról. Konkrétan, a Bizottság a figyelembe vett időszakra vonatkozóan az Eurostat és Surveillance adatbázisból kérdezte le a lizin-szulfát (összesítő kódok) importstatisztikáit, és megállapította, hogy az importvolumen a 2020. évi 662 896 tonna és a 2023. évi 537 126 tonna között mozgott, azaz jelentősen meghaladta a vámmentes vámkontingenst. Mivel a lizin-szulfát vámmentes kontingense a figyelembe vett időszak minden évében az őszi hónapokban kimerült, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Eurostat statisztikái nem pontosak. A Bizottság elemezte egy szakosodott piaci információs szolgáltatótól lekérdezett, lizin-szulfátra vonatkozó kínai kiviteli adatokat, és megállapította, hogy ezek az adatok pontosabb képet mutatnak a lizin-szulfát Unióba érkező behozataláról. |
|
(99) |
A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a T-326/21. sz. ügyben (16) a Törvényszék az 52. és 53. pontban arra a következtetésre jutott, hogy „úgy tűnik, hogy a beadványban szereplő egyes állítások azt kifogásolják, hogy a Bizottság nem közölte a felperesekkel a felhasznált adatok eredetét. A felperesek azonban nem fejtik ki, hogy miért lenne szükség az adatok eredetének közlésére az érdekeik védelméhez, mivel magukat az adatokat közölték velük, és a Bizottság válaszolt a kifogásaikra. A fentiekre tekintettel nem tekinthető úgy, hogy a Bizottság nem közölte a felperesekkel azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felperesek hatékony módon ismertethessék saját álláspontjukat a Bizottság állítása szerinti tények és körülmények valóságtartalmáról és relevanciájáról, valamint azokról a bizonyítékokról, amelyekre a Bizottság támaszkodott” . Ezen ítélkezési gyakorlatra tekintettel a Bizottság tehát elegendőnek ítélte, hogy a Kínából származó lizin-szulfát behozatalára vonatkozó adatokat azok eredetének közlése nélkül hozza nyilvánosságra. A Bizottság ezért elutasította a CCCMC állítását. |
|
(100) |
A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy a 2309 90 96 és a 2309 90 31 KN-kód, amelyet a CCCMC a lizin-szulfát átlagárában 2022 és 2023 között bekövetkezett csökkenés bizonyítására használt, „összesítő kódok” voltak, amelyek 2023-ig más importált termékeket is tartalmaztak. Ezért az e KN-kódokhoz tartozó árak alakulásának a CCCMC általi bizonyítása megalapozatlan és helytelen, mivel az alkalmazott árak a lizin és más termékek átlagárai voltak. A Bizottság e rendelet 4.3.1 és 5.1. szakaszában részletesebben kifejtette a Kínából származó lizin importvolumenét. |
|
(101) |
A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a panasz és az ideiglenes rendelet tartalmazta az összes alapvető bizonyítékot és a bizalmasan benyújtott adatok nem bizalmas jellegű összefoglalóit, így az érdekelt felek az eljárás során gyakorolhatták a védelemhez való jogukat. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 19. cikke és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 6. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi a bizalmas információk védelmét abban az esetben, ha a közlés jelentős versenyelőnyhöz juttatna egy versenytársakat, vagy rendkívül hátrányosan érintené az információt szolgáltató személyt, illetve azt, akitől ez a személy az információt szerezte. A bizalmasan benyújtott információk ezekbe a kategóriákba tartoznak. Mindazonáltal a panaszos a panasz bizalmas jellegű szakaszainak tartalmáról összefoglalókat nyújtott be. A Bizottság az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdésében azt is kifejtette, hogy tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat egyetlen gyártóból áll, érthető, hogy a kártényezőket tartományokban és indexált formában adták meg a panaszban. Ezért a Bizottság elutasította, hogy a CCCMC által képviselt vállalatok védelemhez való jogát az eljárás megindításakor megsértették. |
|
(102) |
A CCCMC továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság nem közölt adatokat az áralákínálási tendencia, vagyis olyan árképzési politika igazolására, amely a figyelembe vett időszak alatt is folytatódott. A CCCMC továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem szolgáltatott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a kínai és az uniós behozatal milyen kölcsönhatásban volt a figyelembe vett időszakban, és előadta, hogy az áralákínálás fennállására vonatkozó bizottsági ténymegállapítás nem egyeztethető össze az objektív vizsgálat lefolytatására vonatkozó kötelezettséggel. Ezen állításra tekintettel a panaszos előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat a panaszban bizonyította, hogy az áralákínálás nem volt statikus, mivel az jóval a vizsgálati időszak előtt kezdődött, és folyamatosan nőtt. |
|
(103) |
A Bizottság megjegyezte, hogy az áralákínálás objektív elemzésének a hasonló terméktípusok árainak összehasonlításán kell alapulnia. Ezért a Bizottság következetes gyakorlata az, hogy ezt az elemzést a mintában szereplő exportáló gyártók és az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszakra vonatkozó részletes értékesítési adatai alapján végzi el, mivel ezek az adatok lehetővé teszik a típusonkénti összehasonlítást. Ilyen részletes adatok hiányában az előző évekre vonatkozóan nem lehet ezt az elemzést elvégezni. A Bizottság elutasította ezt az állítást. |
|
(104) |
A CCCMC továbbá azt állította, hogy az Eurostat adatai szerint a kínai behozatal árai lényegesen magasabbak, mint a Bizottság által az ideiglenes rendelet 4. táblázatában megadott adatok, és hogy a Bizottság nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot a kínai behozatal által az uniós gazdasági ágazatban megvalósított áralákínálásra, árerózióra és árlenyomásra. Kiemelte, hogy a kínai behozatal volumene és piaci részesedése 2021-ben csökkent, és a kínai árak jelentősen emelkedtek, miközben az uniós gazdasági ágazat jelentős veszteséget termelt. A CCCMC azt állította, hogy ha a kínai behozatal lenyomta volna az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének 2021-ben javulnia kellett volna. |
|
(105) |
Ami a kínai importárakat illeti – amint azt az ideiglenes rendelet már kifejtette –, a Kínából származó lizin-hidroklorid átlagos importára az Eurostattól származik a 2922 41 00 KN-kód tekintetében. A Kínából származó lizin-szulfát átlagos importára a panaszos által rendelkezésre bocsátott speciális piaci információkból származik. A 4. táblázatban közzétett adatok a lizin-hidroklorid és a lizin-szulfát importárának az egyes formák adott évben importált volumene alapján megállapított súlyozott átlagából származnak. |
|
(106) |
A Bizottság megismétli, hogy helytelen a 2309 90 31 és a 2309 90 96 KN-kód alá tartozó átlagos importárakat figyelembe venni, mivel ezek a KN-kódok 2020 és 2022 között számos más terméket is magukban foglaltak. A vizsgálati időszakot illetően a Bizottság a fenti (79)–(82) preambulumbekezdésben kifejtette, hogy a 2309 90 31 és a 2309 90 96 KN-kód tekintetében aktualizálta a lizin-szulfát vizsgálati időszakra vonatkozó behozatali adatait, mivel ezek a kódok 2023-ban csak a lizin-szulfát számára voltak fenntartva. Az aktualizált adatok miatt megváltozott a vizsgálati időszakbeli átlagos importár, ezért az ideiglenes rendelet 4. táblázata a következőképpen módosul: „4. táblázat Importárak (EUR/tonna)
|
||||||||||||||||||||||
|
(107) |
A kínai behozatal által az uniós gazdasági ágazatban okozott áreróziót és árlenyomást megkérdőjelező állítást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a figyelembe vett időszakban a dömpingelt kínai behozatal árai jóval alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai (és a Brazíliából, Indonéziából és Dél-Koreából származó lizin importárai). Egyértelmű, hogy az ilyen alacsony árak, valamint a nagyon magas, [70–79 %-os] piaci részesedés a vizsgálati időszakban lenyomták az uniós gazdasági ágazat árait, amint azt jövedelmezőségi adatai is bizonyítják. |
|
(108) |
A CCCMC felkérte a Bizottságot, hogy nyújtsa be a kárkülönbözet számításának részletes, betekinthető változatát, amely bemutatja, hogy a kár a mintában szereplő vállalatok behozatali volumenének 100 %-át érintette, beleértve a Bizottság által végzett kiigazításokat is. A Bizottság elutasította a kérelmet, és emlékeztette a CCCMC-t, hogy az alákínálási számításokat csak azért közölte a mintában szereplő exportáló gyártókkal, mert a számítások vállalatspecifikusak és érzékeny áradatokat tartalmaznak, ezért jellegüknél fogva bizalmasak. Valamennyi adatszolgáltatónak lehetősége nyílt arra, hogy részletesen ellenőrizze a Bizottság vonatkozó számítását, és észrevételeket tegyen azzal kapcsolatban. |
|
(109) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CCCMC azt állította, hogy a Bizottság nem szolgált ténybeli alappal annak megállapításához, hogy „a mintában szereplő vállalatok importvolumenének 100 %-a esetében” áralákínálás áll fenn, tekintettel arra, hogy a lizin formái között eltérés áll fenn. |
|
(110) |
A Bizottság arról tájékoztatott, hogy az áralákínálásra vonatkozó számítások részletei bizalmasak, és hogy azokat közölte a mintában szereplő érintett kínai exportáló gyártókkal. A Bizottság fenntartotta, hogy az alkalmazott megközelítés összhangban van az alaprendelettel. |
|
(111) |
A CCCMC továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem szolgáltatott ténybeli alapot annak megállapításához, hogy a kínai behozatal állítólagos alacsony árai árleszorító hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra, és hogy az ideiglenes rendelet nem is említette az árleszorítást. |
|
(112) |
A Bizottság tisztázta, hogy az ideiglenes rendelet (250) és (289) preambulumbekezdése ismerteti a kínai behozatal által gyakorolt árlenyomó hatást. A Bizottság kifejtette, hogy a kínai behozatal jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak a vizsgálati időszakban és a kínai árak az uniós gazdasági ágazat árai alatt voltak a figyelembe vett időszak során, lehúzva az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait, ami tovább súlyosbította a pénzügyi veszteségeket. Ezt a kínai import volumene, piaci részesedése és átlagos importára is igazolta. A Bizottság elutasította ezt az állítást. |
|
(113) |
Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (244)–(250) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.4.1. Általános megjegyzések
|
(114) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (251)–(254) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4.2. Makrogazdasági mutatók
4.4.2.1.
|
(115) |
Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (255)–(258) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4.2.2.
|
(116) |
A lizinre vonatkozó, vizsgálati időszakbeli kínai behozatali adatoknak a (79) preambulumbekezdésben kifejtett és a felülvizsgált 3. táblázatban bemutatott felülvizsgálata hatással volt az ideiglenes rendelet 6. táblázatára. A végleges 6. táblázat a következő: „6. táblázat Értékesítési volumen és piaci részesedés
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(117) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (259)–(261) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4.2.3.
|
(118) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (262) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4.2.4.
|
(119) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (263)–(265) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4.2.5.
|
(120) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (266)–(267) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4.3. Mikrogazdasági mutatók
4.4.3.1.
|
(121) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (268)–(271) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4.3.2.
|
(122) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (272)–(273) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4.3.3.
|
(123) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (274)–(275) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.4.3.4.
|
(124) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CCCMC azt állította, hogy a Bizottság nem foglalkozott az uniós gazdasági ágazat pénzforgalmának növekedésével és a beruházások megtérülésével kapcsolatos észrevételekkel. |
|
(125) |
A Bizottság fenntartotta, hogy a pénzforgalom tendenciáját a (278) preambulumbekezdés, a beruházások megtérülését pedig az ideiglenes rendelet (280) preambulumbekezdése kifejtette. Bár a pénzforgalom a készletből történő értékesítéseknek köszönhetően javult a vizsgálati időszakban, a figyelembe vett időszak egészében negatív maradt. A beruházások megtérülésének látszólag javuló tendenciája annak tudható be, hogy a korábbi évek értékeihez képest alacsonyabb volt jövedelmezőség csökkenésének a mértéke, amelyet a termelésnek a vizsgálati időszakban megfigyelt alacsony szintje okozott. A kínai behozatalnak a termelési volumen csökkenésére gyakorolt hatását az ideiglenes rendelet 4.3. és 4.4. szakasza ismertette. A Bizottság az állítást elutasította. |
|
(126) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (276)–(281) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4.5. A kárra vonatkozó következtetés
|
(127) |
A Bizottság a feleknek az ideiglenes rendeletet követő összes állítását elutasította. A Bizottság ezért az ideiglenes rendeletben közölt ténymegállapítások alapján arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte, ezért az ideiglenes rendelet (282)–(286) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
5.1. A dömpingelt behozatal hatásai
|
(128) |
A CCCMC, a CESFAC és a Vall Companys azt állította, hogy az ideiglenes rendelet nem kezelte megfelelően a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazat értékesítései közötti ok-okozati összefüggést, valamint azt, hogy a Kínából származó lizin behozatala valóban jelentős kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. Ezért részben a CESFAC saját (alternatív) behozatali adataira támaszkodtak, amelyeket a Bizottság elutasított, amint azt a fenti 4.3. szakasz megfelelően kifejtette. |
|
(129) |
A CCCMC, a CESFAC és a Vall Companys azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének alakulása nincs összefüggésben a kínai behozatal alakulásával, különösen mivel a kínai behozatal volumene 2021 és 2022 között csökkent, és az uniós gazdasági ágazat nem használta ki ezt a csökkenést, mivel értékesítései 2022-ben is csökkentek. Amint azonban az ideiglenes rendelet 2. és 3. táblázata mutatja, a felhasználás 2021 és 2022 között jelentősen csökkent, jóval nagyobb mértékben, mint a kínai behozatal volumene, ezért az uniós gazdasági ágazatnak nem volt lehetősége arra, hogy visszaszerezze a kínai piacok miatt elveszített volumenek egy részét, még akkor sem, ha ez a költségek és árak szempontjából lehetséges lett volna. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(130) |
A CCCMC továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem bizonyította az áralákínálást, és hogy a kínai behozatal okozta az uniós gazdasági ágazatban megvalósuló áreróziót és árlenyomást. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a dömpingelt kínai behozatal árai jóval alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai, valamint a Brazíliából, Indonéziából és Dél-Koreából származó lizin importárai (az ideiglenes rendelet 12. táblázata). Ezért nyilvánvaló, hogy az uniós piacon a teljes figyelembe vett időszak alatt erőfölényben lévő kínai lizin ára áreróziót és árlenyomást idézett elő az uniós gazdasági ágazatban, valamint az egyéb, nem kínai forrásokból származó behozatal tekintetében is. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(131) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CCCMC azt állította, hogy nem bizonyított, hogy a kár a kínai behozatal által a volumenén, az árhatásain és az uniós gazdasági ágazatot érő hatáson keresztül gyakorolt hatásnak tulajdonítható, és hogy a kínai behozatal nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A CCCMC azt állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg kellő részletességgel, hogy az érintett behozatal volumene és árai hogyan hatottak a hasonló belföldi termékek árára a figyelembe vett időszakban, ami áralákínálást, árlenyomást és az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozott. |
|
(132) |
A Bizottság ezzel nem értett egyet, és úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes rendelet 4. szakasza és az (e rendelet 4. szakaszában ismertetett) végleges tájékoztató kellő részletességű elemzést tartalmaz e tekintetben. A Bizottság elutasította ezt az állítást. |
|
(133) |
Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (288)–(291) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
5.2. Egyéb tényezők hatásai
5.2.1. A harmadik országokból érkező behozatal
|
(134) |
A CESFAC és a Vall Companys előadta, hogy a harmadik országokból érkező behozatal jelentősen hozzájárult a panaszos állítása szerinti kárhoz a figyelembe vett időszakban, különösen 2022-ben, és hogy a Bizottság nem értékelte, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal milyen hatást gyakorolt a kárra a figyelembe vett időszakban. |
|
(135) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes rendelet (292)–(298) preambulumbekezdésében elemezte, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal milyen szerepet játszhatott az uniós gazdasági ágazatot ért kárban. Ebben az elemzésben arra a következtetésre jutott, hogy i. a Kínától eltérő harmadik országok piaci részesedése 2020 és a vizsgálati időszak között 4 %-kal csökkent, a vizsgálati időszakban pedig [20–25 %] volt, és ii. hogy a dömpingelt kínai behozatal árai jóval alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai, valamint a Brazíliából, Indonéziából és Dél-Koreából, a négy másik behozatali forrás közül háromból származó lizin importárai, míg az Egyesült Államokból érkező behozatal árai hasonló szinten voltak, de az Egyesült Államokból érkező behozatal volumene 2020 és a vizsgálati időszak között a felére csökkent. A CESFAC és a Vall Companys nem kérdőjelezte meg ezeket a ténymegállapításokat, ezért Bizottság elutasította az állítást. A lizinre vonatkozó, vizsgálati időszakbeli kínai behozatali adatoknak a (79) preambulumbekezdésben kifejtett és a felülvizsgált 3. táblázatban bemutatott felülvizsgálata hatással volt a lizin harmadik országbeli nem kínai exportáló gyártóinak vizsgálati időszakbeli piaci részesedésére. A Bizottság tartományokat közölt az ideiglenes rendelet 12. táblázatában. Az új piaci részesedések az ideiglenes rendeletben közzétett tartományokon belül maradnak. |
|
(136) |
Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (292)–(298) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
5.2.2. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye
|
(137) |
A CESFAC és a Vall Companys azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésének 20 %-át kitevő exportértékesítés jelentős hányadot képvisel, és nem vehető félvállról a Bizottság elemzésében. |
|
(138) |
A Bizottság az ideiglenes rendelet (300) és (301) preambulumbekezdésében kifejtett okok (nevezetesen a volumen, a volumen alakulása és az árak) miatt fenntartotta, hogy ez az értékesítés nem gyengítette az ok-okozati összefüggést. |
|
(139) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CCCMC azt állította, hogy a rossz exportteljesítmény, a saját import és a hangsúlynak a lizinről a különleges termékek irányába való eltolódása, valamint a már fennálló gyenge pénzügyi helyzet megszüntette a dömpingelt behozatal és a megállapított jelentős kár közötti állítólagos ok-okozati összefüggést. |
|
(140) |
A Bizottság az ideiglenes rendelet (300) és (301) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint fenntartotta, hogy az uniós gazdasági ágazat exportja a termelés csökkenésével egyenesen arányosan csökkent a figyelembe vett időszakban. A Bizottság az ideiglenes rendelet 4.3. szakaszában és a (fenti 4.3. szakaszban ismertetett) végleges tájékoztatóban már bizonyította, hogy a termelés csökkenése a kínai behozatalnak tudható be. A saját importra vonatkozó állítást illetően a Bizottság az ideiglenes rendelet (303) preambulumbekezdésében kifejtette, hogy ezt a behozatalt elhanyagolhatónak tekintette, és annak célja az uniós gazdasági ágazat pénzforgalmi helyzetének javítása volt. Hasonlóképpen, az ideiglenes rendelet (310) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy az egyéb aminosavak előállítása elkülönül a lizin előállításának folyamatától, és nincs hatással a lizingyár kapacitáskihasználására. A Bizottság azt is fenntartotta, hogy az ideiglenes rendelet (312) preambulumbekezdése megfelelően foglalkozott az uniós gazdasági ágazat már fennálló gyenge gazdasági helyzetére vonatkozó állítással. A Bizottság elutasította ezt az állítást. |
|
(141) |
Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (299)–(301) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
5.2.3. Egyéb tényezők
|
(142) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (302)–(313) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
5.3. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
|
(143) |
A Bizottság a feleknek az ideiglenes rendeletet követő összes állítását elutasította. A Bizottság tehát az ideiglenes rendeletben foglalt ténymegállapítások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették vagy nem szüntették meg a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. |
6. AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE
6.1. Kárkülönbözet
|
(144) |
A CCCMC, a CESFAC és a Vall Companys azt állította, hogy a nem bizalmas jellegű aktában nem szerepeltek a beruházási tervekre és az elhalasztott projektekre vonatkozó információk, és hogy ez az összeg nem használható fel a nyereségcél kiszámításához, hozzátéve, hogy a „rendes versenyfeltételek” nem tekinthetők „ideális versenyfeltételeknek”, és hogy a nyereségcélt a szóban forgó piacon fennálló tényleges (rendes) versenyfeltételek figyelembevételével kell értékelni. |
|
(145) |
A panaszos azt állította, hogy stratégiájának fő aspektusait a glikolsav előállításának iparosítása és további valingyártási kapacitás létrehozása jelentette, és a két projekt jelentős beruházásokat igényelt. A Kínából származó dömpingelt lizin által okozott gyenge gazdasági teljesítmény miatt a panaszos soha nem volt abban a helyzetben, hogy megvalósítsa ezeket a beruházásokat. |
|
(146) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes rendeletben és az aktához fűzött feljegyzésben (17) kifejtette, hogy ellenőrizte a panaszos által e tekintetben szolgáltatott információkat, és indokoltnak találta az állítást. Azt is kifejtette, hogy hogyan állapította meg a vonatkozó kiigazítást. Titoktartási okokból nem lehetett részletezni a panaszos beruházási terveit és elhalasztott projektjeit. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy rendes versenyfeltételek mellett a kárt okozó dömpingelt behozatal nem torzítaná a piacot. Az elmaradt beruházásokra vonatkozó ellenőrzött állítás egyértelműen a torz piaci helyzethez köthető, ennélfogva a Bizottság megerősítette, hogy ezért indokolt az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése szerinti irányár kiigazítása. |
|
(147) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CCCMC azt állította, hogy a lényeges tények nem bizonyítják, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése szerinti kiigazítások indokoltak voltak. A CCCMC azt állította, hogy az elmaradt beruházások nem hozhatók egyértelműen kapcsolatba a torz piaci helyzettel. |
|
(148) |
A Bizottság fenntartotta, hogy a bizalmas kezelés érdekében a fenti (146) preambulumbekezdésben említett, az aktához fűzött feljegyzésben szereplő információkat elegendőnek ítélte annak alátámasztására, hogy az elhalasztott beruházási tervek a dömpingelt kínai behozatallal hozhatók kapcsolatba. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(149) |
Másodszor, a CCCMC és a CESFAC nem értett egyet a Bizottságnak az uniós gazdasági ágazat jelenlegi és jövőbeli környezeti költségeire vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdése alapján, többek között az irányár kiigazítása céljából végzett számításával. A CCCMC azt állította, hogy a Bizottság által alkalmazott környezetvédelmi normák szintje mesterségesen megemelte az irányárat, és hogy a WTO szabályai nem teszik lehetővé a dömpingellenes politikáknak a környezetvédelmi vagy munkaügyi normák területen kívüli érvényesítése érdekében történő alkalmazását. A CCCMC nem értett egyet a kibocsátási egységek jövőbeli költségének kiszámításával sem, azt állítva, hogy a Bizottság által kiszámított számadat túlbecsült, és előadta, hogy a panaszos következetesen több ingyenes kibocsátási egységet kapott, mint amennyire a tényleges kibocsátásának fedezéséhez szüksége volt. A panaszos vitatta a CCCMC azon állítását, hogy a lizinnel foglalkozó uniós ágazat több kibocsátási egységet kapott, mint amennyire a tényleges kibocsátásának fedezéséhez szüksége volt, és azt állította, hogy a CCCMC csak egy, a francia nyilvántartásban szereplő létesítmény adatait vette figyelembe, és hogy az aminosav-előállítás nem jogosult a villamos energiához kapcsolódó közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségek kompenzációjára. |
|
(150) |
A Bizottság elutasította a CCCMC és a CESFAC állítását. Megjegyezte, hogy a kapott kibocsátási egységek mennyisége a korábbi évek termelési volumenén alapul. Ezért a panaszos a következő években kevesebb kibocsátási egységet fog kapni, mivel termelési volumene az elmúlt években alacsonyabb volt a dömpingelt behozatal által gyakorolt nyomás miatt. A felhasznált adatok tehát reálisak, ellenőrzött összegek, és nem túlbecsültek, amint azt a felek állítják. Ami a jelenlegi és jövőbeli környezeti költségek irányárban való beépítésének a WTO szabályaival való állítólagos összeegyeztethetetlenségét illeti, az állítás megalapozatlan volt, és azon a téves feltételezésen alapult, hogy a kiszámított irányár területen kívüli hatásokkal jár, illetve célja a környezetvédelmi vagy munkaügyi normák harmadik országokban történő érvényesítése volt. |
|
(151) |
A CESFAC és a Vall Companys azt is állította, hogy a Bizottság által a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel kapcsolatos költségek kiszámítására alkalmazott módszertan látszólag a jelenleg a panaszosnak tulajdonított teljes szennyező anyag-kibocsátási volumenen alapul, nem pedig a kizárólag a lizingyártáshoz kapcsolódó kibocsátáson. A Bizottság tisztázta, hogy a becsült jövőbeli többletköltségeket csak az érintett termék előállításával és a CO2-kibocsátást eredményező upstream termékekkel kapcsolatban állapította meg. A módszertant az említett, aktához fűzött feljegyzés kifejtette. |
|
(152) |
A CCCMC továbbá vitatta a 10,69 %-os nyereségcélt, amelyet irreális és észszerűtlen forgatókönyvnek tartott. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az irányár kiszámításának módszertanát az ideiglenes rendelet (318)–(326) preambulumbekezdése tartalmazza, és az szigorúan követi az alaprendelet 7. cikke (2c) és (2d) bekezdésének rendelkezéseit. A Bizottság az alaprendeletben meghatározott 6 %-os észszerű haszonkulcsot alkalmazott. Ezt követően a Bizottság az elmaradt beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F), az innováció és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) figyelembevételével további 4,69 %-ot számított ki az uniós gazdasági ágazat ellenőrzött adatai alapján. A CCCMC nem fejtette ki, hogy miért vélte úgy, hogy az ebből eredő kiigazítás irreális és észszerűtlen, ezért a Bizottság elutasítja az állítást. |
|
(153) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CCCMC megismételte, hogy helytelen volt a Bizottság azon megközelítése, hogy az alapnyereséget, az innovációs és az ETS-költségeket is magában foglaló 10,69 %-os nyereségcélt állapított meg. A CCCMC azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban veszteséges volt, és hogy tényszerűen és jogilag indokolatlan volt 6 %-os haszonkulcsot alkalmazni. A CCCMC azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat nyereségének hiányában a nyereségcélt 6 %-ban kellett volna megállapítani. |
|
(154) |
A Bizottság az ideiglenes rendelet (320) preambulumbekezdésében kifejtette, hogy mivel az uniós gazdasági ágazat a teljes figyelembe vett időszak alatt veszteségeket szenvedett, és az uniós gazdasági ágazat adatai nem használhatók fel, a Bizottság 6 %-os haszonkulcsot állapított meg alapnyereségként. Ezenkívül a Bizottság a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció rendes versenyfeltételek melletti 4,69 %-os szintjét az uniós gazdasági ágazat ellenőrzött beruházási tervei alapján számította ki, amint azt a fenti (146) preambulumbekezdés kifejti, és a nyereségcél elérése érdekében hozzáadta az alapnyereséghez. |
|
(155) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a CCCMC helyesen állítja, hogy mivel az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban Kínából érkező jelentős behozatal miatt nem tudott nyereséget elérni, az alapnyereséget az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban valóban 6 %-ban kell megállapítani (18). A Bizottság azonban megállapította, hogy ezt az alapnyereséget az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése alapján minimumszintként, nem pedig maximumszintként kell meghatározni. Ezenkívül ezt az alapnyereséget ki kell igazítani abban az esetben, ha az uniós gazdasági ágazat jogosan állítja, hogy a nyereségcélban figyelembe kell venni az elmaradt K+F és innováció költségeinek összegét. A 4,69 % csak azt az összeget jelenti, amelyet hozzá kell adni az alapnyereséghez. A CCCMC értelmezése ahhoz a logikátlan következtetéshez vezetne, hogy egy ágazat a lizinnel foglalkozó ágazat körülményei között 6 %-os nyereségre lenne jogosult, függetlenül attól, hogy eredményesen állítja-e, hogy lemondott ezekről a beruházásokról. |
|
(156) |
A Bizottság ezért megállapította, hogy az összességében 10,69 %-ban meghatározott általános nyereségcél, amely tartalmazza az alapnyereség és a K+F-beruházások rendes versenyfeltételek mellett felmerülő összegét, összhangban van az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével. |
|
(157) |
Mindazonáltal, még ha a Bizottság el is fogadta volna az állítást, és az általános nyereségcélt 6 %-ban határozta volna meg, az ebből eredő kárkülönbözetek még mindig jelentősen magasabbak lettek volna, mint a dömpingkülönbözetek, amelyek valamennyi fél esetében meghatározzák a vámok szintjét. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az állítás kétségbe vonható, mivel egyik exportáló gyártó esetében sem befolyásolta volna a vám szintjét. |
|
(158) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (328) preambulumbekezdése megerősítést nyert. Így a kár megszüntetéséhez szükséges végleges szint az együttműködő exportáló gyártók és az összes többi vállalat esetében a következőképpen alakult:
|
6.2. Az intézkedések mértékére vonatkozó következtetés
|
(159) |
A fenti értékelés alapján a végleges dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani. A végleges vám összegét az alábbi (204) preambulumbekezdés határozza meg. |
7. UNIÓS ÉRDEK
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(160) |
A CESFAC és a Vall Companys azt állította, hogy az Eurolysine és elődei számos alkalommal ígéretet tettek a lizingyártás növelésére, és következetesen nem teljesítették ezt az ígéretet annak ellenére, hogy a francia állam hosszan tartó védelmet és jelentős pénzügyi támogatást nyújtott számukra. |
|
(161) |
A Bizottság megismételte, hogy a dömpingelt kínai behozatal az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél alacsonyabb árakon túlsúlyban volt az uniós piacon, ezért az uniós gazdasági ágazat végül arra kényszerült, hogy a termelési volument nagyon alacsony szintre csökkentse. |
|
(162) |
A panaszos előadta, hogy a vizsgálat megindítása óta nőtt az Európában előállított lizin iránti kereslet, ami az Eurolysine termelésének növelését eredményezte, valamint azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat azt tervezi, hogy egy 130 millió EUR összegű beruházási terv megvalósításával 2030-ig jelentősen fokozza a lizingyártást és az aminosav (például a lizin, triptofán, valin, izoleucin, leucin és arginin) uniós gyártását az Eurolysine termelési kapacitásának fejlesztése, energiahatékonyságának javítása és a meglévő létesítmények korszerűsítése érdekében. A panaszos hangsúlyozta, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadásának elmaradása az Eurolysine létesítményeinek bezárását eredményezné. |
|
(163) |
Az uniós gazdasági ágazat érdekeire vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (331)–(335) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
7.2. A független importőrök és kereskedők érdeke
7.2.1. Ellátásbiztonság
|
(164) |
A Takarmánygyártók Európai Szövetsége (FEFAC) azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések megzavarhatják a lizin behozatalát, mivel az uniós termelés és más harmadik országok nem tudják kiváltani a Kínából érkező behozatalt, és nem tudják kielégíteni az uniós keresletet. A Dán Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség (DAKOFO) előadta, hogy a Kínából érkező behozatal korlátozása révén a javasolt vámok monopolizált piacot hozhatnak létre, korlátozhatják az uniós takarmánytermelők ellátási lehetőségeit, és növelhetik az áringadozást. |
|
(165) |
A Barentz továbbá azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat és a harmadik országok (Kína kivételével) együttes kapacitása nem elegendő az uniós lizinfelhasználás kiszolgálására, amely a vizsgálati időszak alatt körülbelül 435 000 tonna volt. A Barentz hangsúlyozta, hogy az uniós gazdasági ágazat és más harmadik országok a lizin iránti teljes uniós kereslet mintegy 41 %-át tudják fedezni, míg az uniós gazdasági ágazat önmagában az uniós keresletnek csupán 18 %-át tudja kielégíteni, ami 59 %-os hiányt eredményez a felhasználók igényeinek kielégítése terén. A Barentz arra a következtetésre jutott, hogy a lizin uniós felhasználói és importőrei kénytelenek lesznek továbbra is Kínából beszerezni lizin iránti keresletük nagy részét, és megfizetni a dömpingellenes vámot, ami növelné a takarmánytermelők és a mezőgazdasági termelők lizinnel kapcsolatos költségeit. |
|
(166) |
A panaszos előadta, hogy a FEFAC álláspontja számos helytelen feltételezésen alapul, nevezetesen azon, hogy az uniós gazdasági ágazat lizingyártása statikus marad, és nem fog növekedni az intézkedések bevezetése esetén, hogy a kínai beszállítók az intézkedések bevezetése esetén kivonulnak az európai piacról, és hogy a harmadik országbeli nem kínai beszállítók nem felelnek meg a lizin uniós takarmány-felhasználóknak történő értékesítésére vonatkozó szabályozási követelményeknek. A panaszos megjegyezte továbbá, hogy Kína hatalmas kapacitásfelesleggel rendelkezik, amely a legutóbbi brazíliai és egyesült államokbeli kereskedelmi intézkedések miatt az uniós piacra fog irányulni. |
|
(167) |
A Brazíliában, az Indonéziában, a Koreai Köztársaságban és az Egyesült Államokban rendelkezésre álló kihasználatlan lizingyártási kapacitásokat illetően a panaszos azt állította, hogy ezek az exportáló gyártók a múltban, a Kínából érkező lizinszállítmányok jelentős növekedése előtt, azaz a figyelembe vett időszak előtt nagyobb mennyiséget szállítottak az uniós vevőknek. A panaszos azt állította, hogy a Kínától eltérő harmadik országok szabad kapacitása 2023-ban 500 000–600 000 tonna volt. A panaszos arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések a tisztességes verseny révén növelni fogják az uniós piac vonzerejét az uniós és a harmadik országbeli lizingyártók számára. |
|
(168) |
A Kínától eltérő harmadik országok termelését és további szabad termelési kapacitását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a figyelembe vett időszakban Kínában óriási túltermelés volt lizinből (körülbelül 2 500 000 tonna termelés, míg belföldön csupán 300 000 tonnát használtak fel). Általában véve, a brazíliai, indonéziai, dél-koreai és egyesült államokbeli termelési kapacitásra és termelésre vonatkozóan a Feedinfo által közölt adatok elemzése alapján a Bizottság megjegyezte, hogy 2023-ban a Kínától eltérő harmadik országok további, összesen 500 000 tonna (19) további kihasználatlan termelési kapacitással rendelkeztek. Ez a további szabad kapacitás, amely meghaladja az uniós piac teljes méretét, kiegészíti a vizsgálati időszakban a Kínától eltérő harmadik országokból már behozott 100 000 tonna lizint. Ennek alapján a Bizottság arra számított, hogy mivel a végleges intézkedések bevezetése helyreállítaná a versenypiaci helyzetet az Unióban, ami magasabb árakat eredményezne, ezek az intézkedések arra ösztönöznék a harmadik országbeli gyártókat, hogy növeljék uniós értékesítéseiket. Az elmúlt években a Kínától eltérő harmadik országok csak folyékony lizint tudtak exportálni az Unióba, mivel ezt a piaci szegmenst nem célozta meg a kínai behozatal, amely a legnagyobb termékcsoportra, a lizin-hidrokloridra és a lizin-szulfátra összpontosított. Ez a helyzet a bevezetett intézkedések hatására megváltozott. A fenti elemzés tehát megerősítette, hogy az ellátásbiztonság nincs veszélyben; az uniós gazdasági ágazat jelentősen növelni fogja termelési és értékesítési volumenét, a kínai behozatal nem fog leállni, és a piacon növekedni fog a nem kínai importból származó kínálat, ami szükség esetén ki tudja elégíteni az importált lizin iránti teljes keresletet. A (162) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat újraindította lizingyártását. A panaszos termelési adatokat nyújtott be, amelyek bizonyítják, hogy a termelés 2024 júliusa óta jelentősen növekedett, hogy 2026-ban el lehessen érni a teljes termelési kapacitást (20). |
|
(169) |
A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a dömping szintjén megállapított végleges dömpingellenes vámok nem tiltó jellegűek. Ennek a következő okai vannak: először is, az alulértékesítési különbözetek jóval meghaladták a vámok szintjét (lásd a (204) preambulumbekezdésben szereplő táblázatot); másodszor, a figyelembe vett időszakban megfigyelt árak alapján a Kínából érkező behozatal ára (az ideiglenes rendelet 4. táblázata) a végleges dömpingellenes vámok alkalmazásával hasonló ártartományba esne, mint a Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal árai (12. táblázat); harmadszor, a vám felhasználókra gyakorolt hatása korlátozott, amint azt az alábbi 7.3.2. szakasz kifejti. Ezért a Bizottság arra számított, hogy az Unióba irányuló kínai behozatal – bár kisebb volumenben – folytatódni fog, mivel még a bevezetett dömpingellenes intézkedések mellett is versenyképes marad. Az intézkedések a várakozások szerint garantálják az uniós gyártótól származó folyamatos és növekvő ellátást, és helyreállítják az egyenlő versenyfeltételeket, anélkül, hogy megakadályoznák a kínai behozatalt. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása esetén az egyéb harmadik országbeli nem kínai lizingyártók szükség esetén alkalmazkodni tudnának a piaci feltételekhez, és növelni tudnák az Unióba importált lizin mennyiségét. Az érvelést a Bizottság elutasítja. |
|
(170) |
Az importőrök érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában a Bizottság elutasította az importőrök érdekével kapcsolatban tett észrevételeket. Ezért az ideiglenes rendelet (336)–(340) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
7.3. A felhasználók és a fogyasztók érdeke
7.3.1. A takarmánygyártók és a mezőgazdasági termelők megnövekedett költségei
|
(171) |
A Dán Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség (DAKOFO) azt állította, hogy a javasolt dömpingellenes vámok körülbelül évi 230 millió DKK (30,8 millió EUR) többletköltséget fognak eredményezni a dán takarmánygyártók számára, és ezeket a költségeket végső soron áthárítják az állattenyésztőkre, csökkentve globális versenyképességüket és növelve az élelmiszer-termelés költségeit Dániában és az Unióban. |
|
(172) |
A DAKOFO sürgette a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg olyan alternatív intézkedéseket, amelyek az uniós takarmánygyártók és állattenyésztők versenyképességének rontása nélkül kezelik az aggályokat, mint például az Európán belüli további lizingyártási kapacitásba való beruházások megkönnyítése, az importfüggőség piacvezérelt, nem pedig protekcionista intézkedések révén történő csökkentése, az alternatív takarmány-összetevők jóváhagyási eljárásainak egyszerűsítése, valamint annak biztosítása, hogy az európai takarmánygyártók versenyképes világpiaci árakon férjenek hozzá a nyersanyagokhoz. |
|
(173) |
A Barentz és a CESFAC azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása kedvezőtlenül fogja érinteni az uniós érdeket, mivel a lizin teljes uniós értékláncára gyakorolt kedvezőtlen hatás meghaladná a panaszos érdekeit, és a dömpingellenes intézkedések bevezetése jelentősen növelné a takarmányköltségeket, és gyengítené a versenyt az uniós piacon. A CESFAC előadta továbbá, hogy a továbbfelhasználói ágazat kis haszonkulcsot termel, és hogy az állati takarmány a sertéshús- és baromfitermékek előállítási költségeinek körülbelül 65 %-át teszi ki. |
|
(174) |
A Barentz előadta, hogy a mezőgazdasági termelőknek magasabb költségekkel kell számolniuk, amelyeket a nagyon alacsony haszonkulcs miatt tovább kell hárítaniuk vevőikre. A Barentz attól tartott, hogy a bevezetett intézkedések következtében a mezőgazdasági termelők kevésbé lesznek versenyképesek a harmadik országok állattenyésztőivel szemben, akik nem szembesülnek megnövekedett lizinköltségekkel, és akár alacsonyabb lizinárból is profitálhatnak, mivel a kínai exportőrök harmadik országokba irányíthatják lizinmennyiségüket. |
|
(175) |
A DAKOFO és a Barentz által a vámnak a mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásával kapcsolatban tett észrevételekkel összefüggésben a Bizottság megjegyezte, hogy ezek az állítások megalapozatlanok. Mindenesetre a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az állati takarmány termelőinek 1 %-nál kisebb többletköltsége (lásd az alábbi (179) preambulumbekezdést) nem feltétlenül jelent többletköltséget a mezőgazdasági termelők számára attól függően, hogy az előbbiek milyen mértékben háríthatják át költségeiket az utóbbiakra. A további költségnövekedés mindenesetre a sertés- és a baromfihús költségeinek sokkal kisebb növekedését eredményezte, mivel a takarmány a tenyésztési költségek fontos, de nem egyetlen eleme. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
|
(176) |
A Bizottság a 7.3.2. szakaszban foglalkozott a DAKOFO, a CESFAC és a Barentz egyéb észrevételeivel. |
7.3.2. A FEFAC által benyújtott hatásvizsgálat
|
(177) |
A Takarmánygyártók Európai Szövetsége (FEFAC) hatásvizsgálatot nyújtott be a Kínából származó lizin behozatalára kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokról. A tanulmány olyan szimulációkon alapult, amelyeket (25 tagállamot lefedő) hét uniós régióban végeztek, és a dömpingellenes intézkedések bevezetése miatti különböző lizináremelési forgatókönyveket vizsgált meg a lizin-szulfát és a lizin-hidroklorid 2023. január és 2024. március közötti átlagárának megfelelő alapforgatókönyvhöz képest. A FEFAC arra a következtetésre jutott, hogy az ipari sertés- és baromfitakarmány előállítási költségei uniós szinten 1,11–1,51 %-kal növekedhetnek, ami a forgatókönyvektől függően 300–400 millió EUR-val növelné az ipari sertés- és baromfitakarmány előállítási költségeit, és a becslések szerint 100–140 millió EUR többletköltséget jelentene a házi takarmánykeverés esetében. Ami a szójaliszt fogyasztását illeti, a FEFAC becslése szerint a potenciális megnövekedett kereslet 450 000–600 000 tonna. |
|
(178) |
A FEFAC hatásvizsgálatát illetően a Bizottság számos lényeges hiányosságot azonosított, különösen a CIF-árak kiszámítása tekintetében, amelyek túlbecsülték az ideiglenesen megállapított vámok hatását. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a FEFAC forgatókönyvei az ideiglenes rendeletben szereplő vámszinteken alapultak, amelyek jelentősen magasabbak voltak a véglegesen megállapított szinteknél. |
|
(179) |
A felülvizsgált vámszintekre tekintettel a Bizottság az egyetlen együttműködő felhasználó, a Vall Companys, egy fontos takarmány- és húskészítmény-gyártó kérdőívre adott ellenőrzött válasza alapján értékelte a végleges vámok hatását. A Bizottság végleges dömpingellenes vámot alkalmazott a Vall Companys vizsgálati időszakbeli lizinbeszerzéseire, és megállapította, hogy a lizinnek a takarmánytermékek előállítási költségein belüli költséghányada kevesebb mint 1 %-kal nőne. Ez a legrosszabb eset forgatókönyve szerinti feltevés, amikor minden egyéb körülmény (beszerzési források, vámmentes beszerzési árak, takarmány-összetétel) változatlan marad, ami nem valószínű, mivel a gazdasági szereplők várhatóan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, és ennek következtében olcsóbb forrásokból (pl. Kínától eltérő más harmadik országokból) történő beszerzéssel, dömpingellenes vámok nélküli forrásokból történő beszerzéssel vagy a takarmány-összetételnek az alacsonyabb lizintartalom érdekében történő megváltoztatásával csökkentik költségeiket. A Bizottság többek között azt is figyelembe vette, hogy a felhasználók olcsóbb lizinbeszállítókra térhetnek át (függetlenül attól, hogy azok dömpingellenes vámok hatálya alá tartoznak-e), vagy az alacsonyabb lizintartalom érdekében kiigazíthatják a takarmány-összetételre vonatkozó receptúrákat. |
|
(180) |
Ennek alapján a Bizottság fenntartotta, hogy az intézkedéseknek a takarmánygyártókra gyakorolt hatása nagyon korlátozott. |
|
(181) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a FEFAC azt állította, hogy a vizsgálat megindítása óta a lizin jegyzett ára 47 %-kal emelkedett, ami viszont nagyobb hatást gyakorolna a lizinfelhasználókra (a becslések szerint 220–240 millió EUR a takarmányipar és 300 millió EUR a házi takarmánykeverés esetében), mint amit a FEFAC az eredeti hatásvizsgálatában kiszámított. |
|
(182) |
A Bizottság az alábbi (214) preambulumbekezdésben megjegyezte, hogy az Eurostat importstatisztikái alapján a kínai behozatal árai a vizsgálati időszakot követően emelkedtek, és a vizsgálati időszakban nem 47 %-kal, hanem 9–15 %-kal haladták meg az átlagárakat. A Bizottság a fenti (179) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy a lizinnek a takarmánytermékek előállítási költségein belüli költséghányada kevesebb mint 1 %-kal nőne. A takarmányra gyakorolt költséghatás még a lizin árának 9–15 %-os emelkedése esetén is 1 % alatt marad. A Bizottság elutasította ezt az állítást. |
|
(183) |
A CESFAC és a Vall Companys előadta, hogy a takarmányköltségek kevesebb mint 1 %-os növekedése körülbelül 220 millió EUR-t jelent valamennyi uniós takarmánygyártó számára, és úgy vélték, hogy a többletköltség jelentős a takarmánygyártók és a hústermelő gazdasági szereplők alacsony nyeresége miatt. |
|
(184) |
A Bizottság tudomásul vette a CESFAC által felhozott érveket, és fenntartotta, hogy a Bizottság gondosan elemezte a többletköltség hatását, valamint azt, hogy a lizinfelhasználók képesek-e felvenni vagy áthárítani ezt a többletköltséget. A Bizottság a fenti (179)(179) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy a takarmányköltségek kevesebb mint 1 %-os növekedését a downstream ágazatok képesek felvenni vagy áthárítani. |
7.4. Egyéb tényezők
7.4.1. Környezeti aggodalmak
|
(185) |
A Barentz és a FEFAC azt állította, hogy a lizin takarmány-adalékanyagként való helyettesítésének legkézenfekvőbb alternatíváját a nyersfehérjetartalmú nyersanyagforrások, például a szójabab felhasználása jelenti, és a bevezetett dömpingellenes vámok miatt növekedni fog a szójabab takarmányokban való felhasználása. A szójabab kevésbé költséghatékony megoldás a takarmánygyártás szempontjából, és kedvezőtlen környezeti hatással jár, mivel a szójatermelés kapcsolatba hozható a harmadik országokban zajló erdőirtással, és a szójabab takarmányokban történő felhasználása hozzájárulna a metán-, a dinitrogén-oxid- és a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez az Unióban. A FEFAC hatásvizsgálatának becslései szerint a szójaliszt felhasználása 3 %-kal növekszik, ami azt jelenti, hogy a szójaliszt iránti kereslet 500 000 tonnával nő, amelyet harmadik országokból kellene importálni. A DAKOFO megismételte a kedvezőtlen környezeti és gazdasági hatásokat, és előadta, hogy a magasabb lizinárak ellensúlyozása érdekében a dán takarmánygyártók kiigazíthatják a takarmány-összetételeket, ami évente mintegy 20 000–40 000 tonnával növeli az importált szójabab iránti keresletet, ami 1–2 millió EUR veszteséget jelent a dán takarmánygyártók számára. |
|
(186) |
A környezeti aggodalmakat illetően a panaszos hangsúlyozta, hogy az Unióban gyártott lizin karbonlábnyoma ötször alacsonyabb, mint a Kínában gyártott lizin karbonlábnyoma, és háromszor alacsonyabb, mint a Kínától eltérő harmadik országokban gyártott liziné. Ezért azzal érvelt, hogy a kínai lizin folyamatos behozatala hozzájárul a kibocsátásáthelyezés problémájához, valamint aláássa a zöld megállapodást és az Unió egyéb környezetvédelmi törekvéseit. |
|
(187) |
A Bizottság elemezte a negatív környezeti hatásra vonatkozó állításokat, és megjegyezte, hogy a hatásvizsgálat nem mutat megfelelő összefüggést a lizin megnövekedett ára és a nyers lizin forrásaként szójababra áttérő takarmánymennyiségek százalékos aránya között. Bár a hatásvizsgálat helyesen állapította meg, hogy a szójabab felhasználható állati takarmányban a lizin helyettesítésére, a hatásvizsgálatban szereplő számos helytelen feltételezés alapján nem hozott meggyőző eredményeket a megnövekedett behozatali mennyiségekre vonatkozóan. Ezenkívül, még ha növekedne is a szójababliszt behozatala az Unióban, az ilyen behozatal az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet (21) hatálya alá tartozna, amely kezelné a környezetvédelmi jellegű aggályokat. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(188) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CESFAC és a Vall Companys azt állította, hogy a Bizottság nem értékelte a szójalisztellátás biztonságát az amerikai vámok és a harmadik országok ezt követő ellenintézkedései kapcsán. A CESFAC és a Vall Companys előadta, hogy a kínai behozatalra kivetett amerikai vámok és a Kína által ezt követően elfogadott megtorló intézkedések zavart okoztak a szójabab globális kereskedelmi forgalmában. A CESFAC és a Vall Companys azt állította, hogy a brazil szójabab Kínába irányuló behozatala a jövőben növekedni fog az amerikai szójabab Kínába irányuló behozatalának rovására, ami közvetlen versenyt eredményez a brazil szójabab Unióba irányuló behozatalával. A CESFAC és a Vall Companys továbbá arra számított, hogy a szójabab ára emelkedni fog az uniós piacon fellépő esetleges hiány miatt, amelyet a szójabab Kínába irányuló megnövekedett behozatala és az erdőirtásról szóló uniós rendelet okoz. |
|
(189) |
A Bizottság megjegyezte, hogy 2025 eleje óta az amerikai vámok és az azt követő megtorló intézkedések folyamatosan változnak, ezért nehéz megállapítani a szójabab Unióba irányuló behozatalára gyakorolt hatást. A Brazíliából származó szójabab behozatalát illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az EU-MERCOSUR kereskedelmi megállapodás csökkentené a Mercosur által a szójababból előállított termékek EU-ba irányuló exportjára kivetett exportvámokat, mely termékek az uniós állatállomány takarmányának egyik kulcsfontosságú alapanyagát jelentik. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a CESFAC és a Vall Companys elismerte, hogy az áringadozás a szójabab behozatalára is hatással van. Ez az állítás nem mond ellent a „legkisebb költségű összetétel elvének”. Éppen ellenkezőleg, a szójabab árának emelkedésével a takarmánygyártók valószínűleg a lizint fogják választani. |
7.4.2. A lizin különböző formáinak egymással való felcserélhetősége a felhasználók szempontjából
|
(190) |
A FEFAC azt állította, hogy nem minden uniós takarmánykeverék-gyártó rendelkezik a folyékony lizin feldolgozásához szükséges eszközökkel, ezért továbbra is szükség van a Kínából származó lizin-hidroklorid és lizin-szulfát behozatalára. Hasonlóképpen, a CESFAC azt állította, hogy a lizin por alakú szilárd formái és a lizin folyékony formái gyakorlati, illetve technológiai szempontból nem felcserélhetők egymással a felhasználók szempontjából, és hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése aránytalanul érintené a kis- és közepes méretű takarmánygyártókat, az előkeverék-gyártókat és a gazdaságon belüli takarmánygyártókat, amelyek a lizin kínai exportáló gyártók által gyártott szilárd formáira támaszkodnak, és nem tudnak áttérni a lizin folyékony formáira. |
|
(191) |
A panaszos azt állította, hogy Spanyolországban az elmúlt években lényegesen nagyobb mértékű volt a folyékony lizin felhasználása, ami azt jelzi, hogy a fogyasztók nem kizárólag lizin-hidrokloridot és lizin-szulfátot használnak. A panaszos azt állította, hogy a spanyol takarmánygyártó vállalatok sokkal nagyobb mennyiségű folyékony lizint képesek felhasználni anélkül, hogy új berendezésekbe kellene beruházniuk, és hogy a folyékony lizin felhasználásának 2023 és 2024 közötti növekedése megerősíti, hogy a dömpingellenes vizsgálat kedvező hatásának köszönhetően a nem kínai lizinbeszállítók már a vizsgálat megindítása óta térnek vissza az uniós piacra, és továbbra is így fognak tenni az intézkedések végleges bevezetése esetén. |
|
(192) |
Ami a felhasználók azon lehetőségét illeti, hogy szükség esetén szárazról folyékony lizinre térjenek át vagy fordítva, a Bizottság megállapította, hogy a Feedinfo adatai azt mutatják, hogy 2021-ben a folyékony lizin felhasználása sokkal nagyobb mértékű volt, mint a következő években (22). Mivel Kína nem exportál folyékony lizint az EU-ba, ez a változás a Kínától eltérő harmadik országok és az uniós gazdasági ágazat által előállított mennyiségek és a piaci részesedésük csökkenésének tudható be. A Feedinfo arra is rámutat, hogy 2023 és 2024 között nőtt a folyékony lizin felhasználása, ami arra utal, hogy számos felhasználó már most is képes váltani a száraz és a folyékony lizin között. A panaszos továbbá speciális piaci információkból származó adatokat nyújtott be, amelyek bizonyítják, hogy a Kínától eltérő harmadik országokból származó lizin-hidroklorid behozatala a vizsgálat megindítását követően 2024-ben jelentősen nőtt (az első negyedévi 207 tonnáról a negyedik negyedévben 3 262 tonnára), míg a figyelembe vett időszakban a Kínától eltérő harmadik országok nem exportáltak lizin-hidrokloridot (23). A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a takarmánygyártók számára továbbra is hozzáférhető lesz mind a száraz, mind a folyékony lizin, még a Kínából érkező behozatal csökkenése esetén is. |
|
(193) |
Másodszor a Bizottság megjegyezte, hogy annak oka, hogy a figyelembe vett időszakban a folyékony lizin volt a Kínától eltérő egyéb országokból az Unióba importált legfontosabb terméktípus, nem azzal függött össze, hogy a harmadik országbeli gyártók nem tudtak lizin-hidrokloridot vagy lizin-szulfátot előállítani vagy értékesíteni, hanem azzal, hogy a lizin-hidroklorid és a lizin-szulfát kínai behozatala túlsúlyban volt a piacon, ami áreróziót eredményezett. A bevezetett intézkedésekkel ismét vonzóvá válik a harmadik országbeli gyártók számára, hogy a folyékony lizintől eltérő termékeket értékesítsenek az Unióban. A standard gyártási módszer keretében a lizingyártók először folyékony lizint állítanak elő, majd ezt szárítóberendezéssel lizin-hidrokloriddá vagy lizin-szulfáttá alakítják át. Ezért a lizingyártók számára egyszerű folyamat a folyékony lizin porított lizinné történő átalakítása. A Bizottság elutasította az érvelést. |
|
(194) |
A felhasználók érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (341)–(347) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
7.4.3. Az Unió stratégiai érdeke
|
(195) |
A CESFAC és a Vall Companys megkérdőjelezte, hogy az Eurolysine értékesítési volumene a dömpingellenes intézkedések végrehajtását követően valóban növekedni fog-e az uniós piacon. A CESFAC és a Vall Companys aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Eurolysine – miután az Avril csoport felvásárolta – jelentős mennyiségű lizint fog értékesíteni belső felhasználásra, hogy támogassa az Avril saját takarmányipari vállalkozását, a Sanderst, és nem fogja biztosítani a takarmányágazatban működő versenytársai lizinellátását. |
|
(196) |
A panaszos elutasította, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az Eurolysine az Avril csoport általi felvásárlása kizárná az uniós piac lizinellátásának biztosítását. Hangsúlyozta, hogy az Eurolysine önálló üzleti egység marad az Avril csoporton belül, amely egyébként nem vertikálisan integrált takarmányipari vállalat, ezért az Eurolysine szempontjából a Sanders ugyanolyan potenciális vevő, mint a Vall Companys és bármely más vevő. Azt is megjegyezte, hogy a Sanders egyébként sem vásárol jelentős mennyiségű lizint. A Bizottság üdvözölte, hogy a panaszos biztosított arról, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított lizint nem fogják belső felhasználásra fenntartani, és ennek alapján elutasította az állítást. |
|
(197) |
A CESAC azt állította, hogy a lizin-hidroklorid és a folyékony lizin behozatalára (09.2563 rendelésszámú vámkontingens) és a lizin-szulfát behozatalára (09.2925 rendelésszámú vámkontingens) vonatkozó vámmentes autonóm vámkontingensek Tanács általi megújítása (24) azt bizonyítja, hogy az Eurolysine továbbra sem gyárt az uniós felhasználók ellátásához elegendő mennyiségű lizint, hogy a takarmányt és gyógyszeripari termékeket előállító uniós felhasználók továbbra is a lizinbehozataltól függenek, és hogy az Uniónak továbbra is érdekében áll a megfelelő lizinellátás biztosítása és a piaci zavarok elkerülése. A CESFAC azt állította, hogy az ideiglenes dömpingellenes vámok ellentétesek a vámmentes autonóm vámkontingensekkel, ezért nem szolgálják az Unió érdekét. |
|
(198) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a Tanács rendszeresen felülvizsgálja a jelenlegi kontingenseket annak biztosítása érdekében, hogy azok további fennállása ne ütközzön más uniós politikákkal. Mivel a vizsgálat a vámmentes autonóm vámkontingensek jóváhagyásának időpontjában folyamatban volt, és a végleges megállapítások még nem születtek meg, a Bizottság úgy véli, hogy az ideiglenes dömpingellenes vámok nem ellentétesek a lizinre vonatkozó vámmentes autonóm vámkontingensekkel. |
|
(199) |
A Bizottság megemlítette továbbá a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Franciaország európai vegyiparról szóló közös nyilatkozatát (25), amely egy kritikus fontosságú vegyi anyagokról szóló uniós jogszabályt sürgetett a Versenyképességi Tanács 2025. március 12-i ülésén (26), a lizint a kritikus vegyi anyagok közé sorolva. Tekintettel arra, hogy nyolc tagállam közvetlenül említi a lizint mint olyan kritikus vegyi anyagot, amely számára az Uniónak védelmet kell biztosítania, a Bizottság az uniós érdek értékelése során mérlegelte álláspontjukat. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy tekintettel a jelentős kínai túltermelésre, a lizin uniós gyártásának fenntartása hozzájárul az Unió gazdasági biztonságához. A Bizottság elutasította azt az érvet, hogy a dömpingellenes vámok ellentétesek a vámmentes autonóm vámkontingensekkel. |
7.5. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(200) |
Az uniós érdekre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (348) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
8. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
8.1. Végleges intézkedések
|
(201) |
A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(202) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Eppen azt állította, hogy a korlátozott beszerzési forrás és különösen az uniós gazdasági ágazat elégtelen kínálata miatt az uniós felhasználóknak továbbra is Kínából kell importálniuk lizint, és meg kell fizetniük a dömpingellenes vámot, ami a takarmánygyártók és a mezőgazdasági termelők költségeinek növekedéséhez fog vezetni. Az Eppen előadta, hogy egy minimális importár vagy a tonnánkénti rögzített vámtételek a dömpingellenes intézkedések megfelelőbb formáját jelentenék. |
|
(203) |
Az állítást nem támasztották alá, és az Eppen nem fejtette ki, hogy egy rögzített vámtétel miért lenne megfelelőbb. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a rögzített vámtételek valószínűleg nem jelentenek hatékony jogorvoslatot azon áruk tekintetében, amelyek árában idővel jelentős eltérések mutatkoznak. Ezért a Bizottság elutasította ezt a felvetést. |
|
(204) |
A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
|
(205) |
Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által gyártott érintett termék behozatalára „a Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. |
|
(206) |
Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (27). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
|
(207) |
A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig „a Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni. |
|
(208) |
Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt. |
|
(209) |
Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére. |
|
(210) |
A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatal esetében megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba. |
|
(211) |
Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket, ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja. |
8.2. Az ideiglenes vám végleges beszedése
|
(212) |
Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni. |
8.3. Visszaható hatály
|
(213) |
Az 1.2. szakaszban említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára. |
|
(214) |
A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok. |
|
(215) |
Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján szükséges feltétel, hogy „a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását”. |
|
(216) |
Ezen elemzés keretében a Bizottság először összehasonlította az érintett termék vizsgálati időszakbeli átlagos havi behozatali volumeneit a jelen vizsgálat megindítását követő hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapig terjedő időszak alatti átlagos havi behozatali volumenekkel. A Bizottság megállapította, hogy a kínai behozatal 32 %-kal nőtt. A Bizottság az érintett termék vizsgálati időszakbeli átlagos havi behozatali volumeneit a jelen vizsgálat megindítását követő hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetését magában foglaló hónapig terjedő időszak alatti átlagos havi behozatali volumeneivel összehasonlítva is azt figyelte meg, hogy a kínai behozatal 43 %-kal nőtt. |
|
(217) |
A jelenlegi vizsgálat megindítása óta azonban a Kínából érkező behozatal árai emelkedtek, és a vizsgálati időszakban 9–15 %-kal meghaladták az átlagárakat. A Bizottságnak nem áll rendelkezésére információ arról, hogy az áremelkedés ellenére további kár érné az uniós gazdasági ágazatot. |
|
(218) |
Ennek alapján és különösen a Kínából érkező behozatal árainak a vizsgálat megindítása óta bekövetkezett jelentős emelkedésére tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a végleges dömpingellenes vám visszaható hatályú alkalmazására vonatkozóan az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek. |
9. ZÁRÓ RENDELKEZÉS
|
(219) |
Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő. |
|
(220) |
Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt az e rendeletben előírt intézkedésekről, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a következő termék behozatalára: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2309 90 31 , ex 2309 90 96 és 2922 41 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 2309 90 31 51, 2309 90 31 59, 2309 90 31 61, 2309 90 31 69, 2309 90 96 51, 2309 90 96 59, 2309 90 96 61, 2309 90 96 69) alá tartozó lizin és észterei, ezek sói, valamint olyan takarmány-adalékanyagok, amelyek szárazanyagra vonatkoztatva legalább 68 %, de legfeljebb 80 % L-lizin-szulfátból, valamint legfeljebb 32 % más összetevőkből, például szénhidrátokból és más aminosavakból állnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végletes dömpingellenes vámtétel a következő:
|
Vállalat |
Végleges dömpingellenes vám (%) |
TARIC-kiegészítő kód |
||||
|
Meihua csoport:
|
47,7 |
89IE |
||||
|
Heilongjiang Eppen Biotech Co., Ltd |
58,2 |
89IF |
||||
|
A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok |
53,1 |
|
||||
|
A Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatal |
58,2 |
8999 |
(3) A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség tonnában) lizint a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig a Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatal esetében alkalmazandó vámot kell alkalmazni.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
Az (EU) 2025/74 végrehajtási rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A dömpingellenes vám végleges vámtételeit meghaladóan biztosított összegeket fel kell szabadítani.
3. cikk
Az 1. cikk (2) bekezdése módosítható új, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók felvételével, amelyeket a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított megfelelő súlyozott átlagos dömpingellenes vámtétel hatálya alá kell vonni. Az új exportáló gyártónak igazolnia kell a következőket:
|
a) |
a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó vizsgálati időszakban nem exportálta az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut; |
|
b) |
nem áll kapcsolatban egyetlen olyan exportőrrel vagy gyártóval sem, amely az e rendelettel bevezetett intézkedések hatálya alá tartozik, és amely együttműködhetett volna az eredeti vizsgálatban; valamint |
|
c) |
a vizsgálati időszak vége után exportálta ténylegesen az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy jelentős mennyiséget exportál az Unióba. |
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2025. július 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.
(2) Értesítés a Kínai Népköztáraságból származó lizin behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C, C/2024/3265, 2024.5.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/3265/oj).
(3) A Metex Noovistagot felvásárolta az Avril csoport, és 2024. július 16-án a nevét Eurolysine-re módosította.
(4) A Bizottság (EU) 2024/2732 végrehajtási rendelete (2024. október 24.) a Kínai Népköztársaságból származó lizin behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről (HL L, 2024/2732, 2024.10.25., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2732/oj).
(5) A Bizottság (EU) 2025/74 végrehajtási rendelete (2025. január 13.) a Kínai Népköztársaságból származó lizin behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2025/74, 2025.1.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/74/oj).
(6) Anhui BBCA BIOCHEMICAL Co., Ltd, Dongxiao Biotechnology Co., Ltd, Heilongjiang Eppen Biotech Co., Ltd és Meihua Holdings Group Co. Ltd.
(7) Jin Niu, Xu Chen, Hei-Zhao Lin, Chun-Hou Li, Kai-Chang Wu, Yong-Jian Liu1 & LiXia Tian, „Comparison of L-lysine HCl and L-lysine sulphate in the feed of Penaeus monodon and re-evaluation of dietary lysine requirement for P. monodon” (A Penaeus monodon takarmányában található L-lizin-hidroklorid és L-lizin-szulfát összehasonlítása, valamint a P. monodon étrendi lizinszükségletének újraértékelése) (2017), 48. Akvakultúra-kutatás, 134. kötet, elérhető a következő internetcímen: Comparison of L-lysine·HCl and L-lysine sulphate in the feed of Penaeus monodon and re-evaluation of dietary lysine requirement for P. monodon - Niu - 2017 - Aquaculture Research - Wiley Online Library.
(8) Lásd a 2. lábjegyzetet.
(9) Meihua Bio Plans Acquisition of Kyowa Hakko Bio’s Key Assets - HPACHINA. Lásd még: https://uk.marketscreener.com/quote/stock/MEIHUA-HOLDINGS-GROUP-CO--7795036/news/MeiHua-Holdings-Group-Co-Ltd-agreed-to-acquire-Amino-acid-and-Human-Milk-Oligosaccharide-businesses-48448122/.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/952/oj).
(11) A Bizottság (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelete (2024. július 17.) a Kínai Népköztársaságból származó eritrit behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2024/1959, 2024.7.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/1959/oj).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj).
(13) t25.004917.
(14) Lásd például a 2024. szeptember 11-i Sveza Verkhnyaya Sinyachikha NAO és társai kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítéletet, T-2/22. sz., ECLI:EU:T:2024:615 57. pontját.
(15) A Bizottság (EU) 2025/58 végrehajtási rendelete (2025. január 15.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L, 2025/58, 2025.1.16., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/58/oj), (262) és (269)–(271) preambulumbekezdés.
(*1) A speciális piaci információk az ideiglenes rendelet (237) preambulumbekezdésében szerepelnek.”
(16) A Törvényszék 2023. június 21-i ítélete, Guangdong Haomei New Materials Co. Ltd és Guangdong King Metal Light Alloy Technology Co. Ltd kontra Európai Bizottság, T-326/21, ECLI:EU:T:2023:347.
(17) t24.011363.
(18) Lásd a titán-dioxiddal kapcsolatos hasonló értelmezést, a Bizottság (EU) 2024/1923 végrehajtási rendelete (2024. július 10.) a Kínai Népköztársaságból származó titán-dioxid behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2024/1923, 2024.7.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/1923/oj).
(19) Feedinfo - Feedinfo - news, pricing and scientific information for the animal nutrition and food industry.
(20) t25.004370.
(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1115 rendelete (2023. május 31.) az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2023.6.9., 206. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1115/oj) 2023. június 29-én lépett hatályba. A szabályok 2025. december 30-tól alkalmazandók a közepes és nagyméretű piaci szereplőkre és kereskedőkre, és 2026. június 30-tól a mikro- és kisvállalkozásokra.
(22) A panaszos által exportstatisztikák és az Eurolysin értékesítései alapján megadott havi spanyol folyékonylizin-felhasználás (tonna lizin-hidroklorid-egyenértékben kifejezve):
|
— |
2021: 4 500–6 500 tonna, |
|
— |
2022: 4 000–6 000 tonna, |
|
— |
2023: 2 500–4 500 tonna, |
|
— |
2024: 3 500–5 500 tonna. |
(23) t25.003212.
(24) A Tanács 2024. december 16-i (EU) 2024/3213 rendelete az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó uniós autonóm vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló (EU) 2021/2283 rendelet módosításáról (HL L, 2024/3213, 2024.12.19, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/3213/oj).
(25) Joint statement of Czech Republic, Hungary, Italy, Netherlands, Romania, Slovakia, Spain and France about the European chemicals industry - Presse - Ministère des Finances.
(26) https://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/compet/2025/03/12/ és a kapcsolódó tájékoztató feljegyzés az európai vegyipar riasztó helyzetéről, amely olyan stratégiai ágazat, mely a kritikus fontosságú vegyi anyagokról szóló külön uniós jogszabályt igényel (https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6901-2025-INIT/x/pdf).
(27) E-mail: TRADE-TDI-NAME-CHANGE-REQUESTS@ec.europa.eu; European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate G, Rue de la Loi/Wetstraat 170, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.
(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509., 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).
MELLÉKLET
A Kínai Népköztársaságban működő, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók
|
Név |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Anhui BBCA Biochemical Co., Ltd |
89IG |
|
CJ (Liaocheng) Biotech Co., Ltd |
89IH |
|
Dongxiao Biotechnology Co., Ltd |
89IJ |
|
Qiqihar Longjiang Fufeng Biotechnologies Co., Ltd |
89IK |
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1330/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)