<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.14-->
  <head>
    <title>2024-10-202410C104202107780-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0778-21-202409817-07_01</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="22/01/2025 11:25:00" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="121FbZcSTMgpsB1KICxdQzdSA2Z+Z41zfC2KgiqfIhu8S/JEzl4WUdhfwl+JbGzTow8H8STcpO7nyHt0JcLWgw7LaDElMwrmy+/yUylF1sIBjIlSbPyeGuuFplGsYyY9cBOJPiVxbjj4c16cSFInLNlNsdyzzj4/eDiP225cFlA=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="svc_wsgendoc" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="ca382652-078c-444a-91c7-0ee9d7ac35cc" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0778" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2021" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 13-12-24 17:55:17" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-01-21T15:46:21Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="fa501c758d744b0db7adfe921eeb52ea" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0778" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2024. 10. 04‑i ítélet – C‑778/21. P. és C‑798/21. P. sz. egyesített ügyek</div>
      <div id="rId21" style="default">Bizottság és Tanács kontra Front Polisario</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2024. október 4. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-3" title="page-1">
      [A 2025. január 15‑i végzéssel kijavított szöveg]
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-4" title="page-1">
      „Fellebbezés – Külső tevékenység – Nemzetközi megállapodások – Az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás – E megállapodásnak és a végrehajtási jegyzőkönyvének a megkötéséről szóló határozat – A nemzetközi jognak az említett megállapodás Nyugat‑Szahara szomszédos vizeire való alkalmazhatóságával történő megsértésére vonatkozó állítások – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – Perképesség – Kereshetőségi jog – Feltétel, miszerint a vitatott intézkedésnek a felperest bizonyos esetekben közvetlenül és személyében kell érintenie – A szerződések relatív hatályának elve – Az önrendelkezés elve – Önkormányzattal nem rendelkező területek – Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 73. cikke – Az Európai Unió Tanácsának mérlegelési jogköre – Nemzetközi szokásjog – Az uniós jog általános elvei – Önkormányzattal nem rendelkező terület önrendelkezéshez való joggal rendelkező népének harmadik személyként való beleegyezése valamely nemzetközi megállapodásba”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      A C‑778/21. P. és C‑798/21. P. sz. egyesített ügyekben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: A. Bouquet, F. Castillo de la Torre és A. Stobiecka‑Kuik, meghatalmazotti minőségben, később: A. Bouquet, D. Calleja Crespo és A. Stobiecka‑Kuik, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-7" title="page-1">
      fellebbezőnek a C‑778/21. P. sz. ügyben
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2021. december 14‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      a többi fél az eljárásban:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      a Front populaire pour la libération de la Saguia‑el‑Hamra et du Rio de oro (Front Polisario) (képviseli: G. Devers avocat)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-11" title="page-1">
      felperes az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      az Európai Unió Tanácsa
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-13" title="page-1">
      alperes az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      a Spanyol Királyság (képviseli: A. Gavela Llopis, meghatalmazotti minőségben),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      a Francia Köztársaság (képviselik kezdetben: J.‑L. Carré, A.‑L. Desjonquères és T. Stéhelin, meghatalmazotti minőségben, később: G. Bain, B. Herbaut, M. T. Stéhelin és B. Travard, meghatalmazotti minőségben),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      a Chambre des pêches maritimes de la Méditerranée,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Nord,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Centre,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Sud
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      (képviselik őket: N. Angelet, G. Forwood és A. Hublet avocats, valamint N. Forwood BL)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-21" title="page-1">
      beavatkozó felek az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-22" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-1">
      az Európai Unió Tanácsa (képviselik kezdetben: F. Naert és V. Piessevaux, meghatalmazotti minőségben, később: F. Naert, A. Nowak‑Salles és V. Piessevaux, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-24" title="page-1">
      fellebbezőnek a C‑798/21. P. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-1">
      támogatják:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-1">
      a Belga Királyság (képviselik kezdetben: J.‑C. Halleux, C. Pochet és M. Van Regemorter, meghatalmazotti minőségben, később: C. Pochet és M. Van Regemorter, meghatalmazotti minőségben),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-1">
      Magyarország (képviselik: Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-1">
      a Portugál Köztársaság (képviselik: P. Barros da Costa és A. Pimenta, meghatalmazotti minőségben),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-1">
      a Szlovák Köztársaság (képviseli kezdetben: B. Ricziová, meghatalmazotti minőségben, később: S. Ondrášiková, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-30" title="page-1">
      beavatkozó felek a fellebbezési eljárásban,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-1">
      az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2021. december 14‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-1">
      a többi fél az eljárásban:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-1">
      a Front populaire pour la libération de la Saguia‑el‑Hamra et du Rio de oro (Front Polisario) (képviseli: G. Devers avocat)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-34" title="page-1">
      felperes az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-1">
      a Spanyol Királyság (képviseli: A. Gavela Llopis, meghatalmazotti minőségben),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-1">
      a Francia Köztársaság (képviselik kezdetben: J.‑L. Carré, A.‑L. Desjonquères és T. Stéhelin, meghatalmazotti minőségben, később: G. Bain, B. Herbaut, M. T. Stéhelin és B. Travard, meghatalmazotti minőségben),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-1">
      az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: A. Bouquet, F. Castillo de la Torre és A. Stobiecka‑Kuik, meghatalmazotti minőségben, később: A. Bouquet, D. Calleja Crespo és A. Stobiecka‑Kuik, meghatalmazotti minőségben),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-1">
      a Chambre des pêches maritimes de la Méditerranée,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-1">
      a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Nord,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-1">
      a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Centre,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-1">
      a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Sud
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-1">
      (képviselik őket: N. Angelet, G. Forwood és A. Hublet avocats, valamint N. Forwood BL)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-43" title="page-1">
      beavatkozó felek az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-44" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (nagytanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-1">
      tagjai: K. Lenaerts elnök, L. Bay Larsen elnökhelyettes, A. Arabadjiev, C. Lycourgos, E. Regan, Csehi Z. és O. Spineanu‑Matei tanácselnökök, S. Rodin, I. Jarukaitis, A. Kumin, N. Jääskinen (előadó), M. L. Arastey Sahún és M. Gavalec bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-1">
      főtanácsnok: T. Ćapeta,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-1">
      hivatalvezető: C. Di Bella tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2023. október 23‑i és 24‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2024. március 21‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-51" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésével az Európai Bizottság (C‑778/21 P), illetve az Európai Unió Tanácsa (C‑798/21 P) az Európai Unió Törvényszéke 2021. szeptember 29‑i Front Polisario kontra Tanács ítéletének (T‑344/19 és T‑356/19, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2021:640) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítélettel a Törvényszék megsemmisítette az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak, végrehajtási jegyzőkönyvének és a megállapodást kísérő levélváltásnak a megkötéséről szóló, 2019. március 4‑i (EU) 2019/441 tanácsi határozatot (HL 2019. L 77., 4. o.; a továbbiakban: vitatott határozat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑798/21. P. sz. ügyben a Tanács másodlagosan azt is kéri, hogy a Bíróság tartsa fenn a vitatott határozat joghatásait a meghozandó ítélet kihirdetésétől számított tizenkét hónapos időszakra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzetközi jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ENSZ Alapokmánya</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Nemzetek Szervezetének San Franciscóban 1945. június 26‑án aláírt Alapokmányának (kihirdette: az 1956. évi I. törvény; a továbbiakban: az ENSZ Alapokmánya) 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-1">
      „Az Egyesült Nemzetek célja, hogy:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-1">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-60" title="page-1">
      2. a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-1">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ENSZ Alapokmányának „Az önkormányzattal nem rendelkező területekre vonatkozó nyilatkozat” című XI. fejezete tartalmazza annak 73. cikkét, amely a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-2">
      „Az Egyesült Nemzeteknek azok a tagjai, amelyek olyan területek igazgatásáért vállalták vagy készek vállalni a felelősséget, amely területek népei az önkormányzat teljes mértékét még nem érték el, elismerik e területek lakossága érdekei elsőbbségének alapelvét. Magasztos megbízatásnak tekintik azt a kötelességüket, hogy a nemzetközi békének és biztonságnak a jelen Alapokmánnyal létesített rendje keretében e területek lakosságának jólétét tőlük telhetőleg előmozdítsák […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-2">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bécsi Egyezmény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerződések jogáról szóló, 1969. május 23‑án Bécsben megkötött Bécsi Egyezmény (Recueil des traités des Nations unies, 1155. kötet, 331. o., kihirdette: az 1987. évi 12. tvr.; a továbbiakban: Bécsi Egyezmény) utolsó preambulumbekezdése szerint az egyezmény részes felei „megerősítik, hogy a nemzetközi szokásjog szabályai továbbra is irányadóak lesznek az [említett] egyezmény rendelkezései által nem szabályozott kérdésekben”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen egyezménynek „Az egyezmény hatályán kívül eső nemzetközi megállapodások” című 3. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-2">
      „Az a tény, hogy az egyezmény hatálya nem terjed ki az államok és a nemzetközi jog más alanyai közötti, vagy a nemzetközi jog ezen más alanyai közötti, illetve a nem írásos formában kötött nemzetközi megállapodásokra, nem érinti:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-70" title="page-2">
      b) az egyezményben foglalt minden olyan szabálynak ezekre történő alkalmazását, amelyeknek a nemzetközi jog alapján az egyezménytől függetlenül alávethetők;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-71" title="page-2">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bécsi Egyezmény 29. cikke, amelynek címe „A szerződések területi hatálya”, a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-2">
      „Amennyiben a szerződésből eltérő szándék nem tűnik ki és ilyen szándék más módon sem állapítható meg, a szerződés mindegyik részes felet teljes területére nézve kötelezi.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen egyezménynek a „Harmadik államra vonatkozó általános szabály” című 34. cikke kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-2">
      „A szerződés harmadik állam számára – annak beleegyezése nélkül – sem kötelezettségeket, sem jogokat nem hoz létre.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett egyezménynek a „Harmadik állam számára kötelezettségeket megállapító szerződések” című 35. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-77" title="page-3">
      „Harmadik állam számára a szerződés valamely rendelkezése csak akkor teremt kötelezettséget, ha a szerződésben részes felek szándéka arra irányul, hogy a rendelkezés kötelezettséget állapítson meg és a harmadik állam ezt a kötelezettséget kifejezetten, írásban elfogadja.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen egyezménynek a „Harmadik állam számára jogokat megállapító szerződések” című 36. cikke szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-3">
      „1. A szerződés valamely rendelkezése harmadik állam számára akkor teremt jogokat, ha a részes felek szándéka arra irányul, hogy e rendelkezéssel a harmadik államnak, vagy államok csoportjának, amelyhez a harmadik állam tartozik, vagy valamennyi államnak e jogokat megadják és a harmadik állam ebbe beleegyezik. A harmadik állam beleegyezését mindaddig vélelmezni kell, amíg az ellenkezője nem tűnik ki, feltéve, hogy a szerződés másképpen nem rendelkezik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-80" title="page-3">
      2. Annak az államnak, amely az 1. bekezdésnek megfelelő jogával él, e jogot olyan feltételek mellett kell gyakorolnia, ahogy azt a szerződés előírja, vagy ahogy ezt a szerződéssel összhangban megállapították.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciája záróokmányának III. sz. határozata</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciája 1982. április 30‑i záróokmányának III. határozata azt írja elő, hogy „az olyan terület esetében, amelynek népe nem érte el a teljes függetlenséget vagy az autonómia Egyesült Nemzetek által elismert valamelyik másik rendszerét, vagy a gyarmati uralom alatt álló terület esetében [az ENSZ 1982. december 10‑én Montego Bay‑ben kötött tengerjogi egyezményében (a továbbiakban: ENSZ tengerjogi egyezmény)] hivatkozott jogokra vagy érdekekre vonatkozó rendelkezéseket e terület népének javára kell alkalmazni, jólétének és fejlődésének előmozdítása érdekében”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A társulási megállapodás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2000. március 1‑jén hatályba lépett az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló, Brüsszelben 1996. február 26‑án aláírt euro‑mediterrán megállapodás (HL 2000. L 70., 2. o., a továbbiakban: társulási megállapodás).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megállapodás 1. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-86" title="page-3">
      „Társulás jön létre egyrészről [az Európai Közösség és az Európai Szén‑ és Acélközösség] és annak tagállamai, másrészről Marokkó között.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett megállapodás 94. cikke előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-88" title="page-3">
      „E megállapodást egyrészről azon területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó és az Európai Szén‑ és Acélközösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az e szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről a Marokkói Királyság területén.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2006. évi halászati megállapodás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2006. május 22‑én a Tanács elfogadta az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló 764/2006/EK rendeletet (HL 2006. L 141., 1. o.). E rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-91" title="page-4">
      „Az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodást a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a preambulumából, valamint 1. és 3. cikkéből következik, az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás (HL 2006. L 141., 4. o.; a továbbiakban: 2006. évi halászati megállapodás) fokozni kívánja az Európai Közösség és a Marokkói Királyság közötti – különösen a társulási megállapodás keretében létrejött – együttműködési kapcsolatokat egy olyan halászati partnerség létrehozásával, amely előmozdítja a felelősségteljes halászatot a marokkói halászati térségekben, továbbá hatékonyan végrehajtja a marokkói halászati politikát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2006. évi halászati megállapodás 11. cikke előírja, hogy e megállapodás a Marokkói Királyságot illetően „Marokkó területén, a joghatósága alá tartozó vizeken” alkalmazandó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megállapodás 2. cikkének a) pontja úgy határozza meg a „marokkói halászati övezet” fogalmát e megállapodás, az azt kísérő jegyzőkönyv és annak melléklete tekintetében, mint „a Marokkói Királyság felségterülete vagy joghatósága alá tartozó vizek”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen eljárásban a jogvitának a megtámadott ítélet 1–72. pontjában kifejtett előzményeit a következőképpen lehet összefoglalni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nemzetközi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nyugat‑Szahara egy északnyugat‑afrikai terület, amelyet a Spanyol Királyság a XIX. század végén gyarmatosított, és amely később spanyol tartomány lett. 1963‑ban az Egyesült Nemzetek Szervezete a Spanyol Királyság által igazgatott, az ENSZ Alapokmányának 73. cikke értelmében vett, önkormányzattal nem rendelkező területként felvette „azon területek előzetes jegyzéké[re], amelyekre a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről szóló nyilatkozat vonatkozik (az ENSZ Közgyűlésének 1514. (XV) sz. határozata)”. Az ezen Alapokmány 73. cikkének e) pontja alapján szolgáltatott információk szerint mind a mai napig szerepel az önkormányzattal nem rendelkező területeknek az ENSZ főtitkára által összeállított listáján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1966. december 20‑án az ENSZ Közgyűlése az 1500. plenáris ülésén elfogadta az Ifni és a spanyol szaharai kérdésről szóló 2229. (XXI) sz. határozatot, amelyben „[m]egerősít[ette] Spanyol Szahara […] népének az [ENSZ] Közgyűlésének 1514. (XV) sz. határozata szerinti, az önrendelkezéshez való elidegeníthetetlen jogát”, és felszólította a Spanyol Királyságot, hogy az igazgatásért felelős hatalomként „a lehető legrövidebb időn belül […] határozza meg egy olyan népszavazás megszervezésének részletes szabályait, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt tartanak majd annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a terület őslakosainak az önrendelkezéshez való joguk szabad gyakorlását”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1970. október 24‑én az ENSZ Közgyűlése az 1883. plenáris ülésén elfogadta a 2625. (XXV) sz. határozatot, amelyben jóváhagyta „az ENSZ Alapokmányával összhangban az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés nemzetközi jogi alapelveiről szóló nyilatkozatot”, amelynek szövegét csatolták az említett határozathoz. E nyilatkozat „ünnepélyesen rögzíti” különösen a „népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvét”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front populaire pour la libération de la Saguia el‑Hamra et du Rio de oro (Front Polisario) 1973. május 10‑én Nyugat‑Szaharában létrehozott szervezet. Alapító okiratának 1. cikke szerint „nemzeti felszabadítási mozgalom”, amelynek tagjai „a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság egész területén a teljes függetlenség és a szaharai nép szuverenitásának visszaszerzése érdekében küzdenek”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1974. augusztus 20‑án a Spanyol Királyság levelében arról tájékoztatta az ENSZ főtitkárát, hogy e szervezet égisze alatt népszavazást kíván tartani, hogy lehetővé tegye Nyugat‑Szahara népének az önrendelkezési jog gyakorlását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1975. október 16‑án a Nemzetközi Bíróság (NB) az ENSZ fő bírói szerveként, az ENSZ Közgyűlésének felkérésére a Nyugat‑Szahara dekolonizációját érintő munkálatai keretében „Nyugat‑Szahara” tanácsadó véleményt adott (CIJ Recueil 1975, 12. o.; a továbbiakban: Nyugat‑Szaharára vonatkozó tanácsadó vélemény). E vélemény 162. pontjában az NB a következőket állapította meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-104" title="page-6">
      „[Az NB] tudomására hozott körülmények és információk bizonyították honossági jogi kötelékek fennállását a spanyol gyarmatosítás időpontjában a marokkói szultán és a Nyugat‑Szahara területén fennálló törzsek között. Ezen információk alátámasztják továbbá olyan jogok, így egyes földdel kapcsolatos jogok fennállását, amelyek jogi kötelékeket alkottak [az NB] értelmezése szerinti mauritániai entitás és Nyugat‑Szahara területe között. [Az NB] ezzel szemben azt állapítja meg, hogy a tudomására hozott körülmények és információk nem támasztják alá területi szuverenitásra utaló viszony fennállását egyrészről Nyugat‑Szahara területe, és másrészről a Marokkói Királyság, vagy a mauritániai entitás között. [Az NB] tehát nem állapította meg olyan jellegű jogi kötelékek fennállását, amelyek módosítják [az ENSZ Közgyűlése 1514. (XV) sz. határozatának] Nyugat‑Szahara dekolonizációját illető alkalmazását, és különösen az önrendelkezéshez való jog elvének alkalmazását, amely a terület lakosságának akarata szabad és őszinte kifejezésének köszönhető. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Nyugat‑Szaharára vonatkozó tanácsadó vélemény 163. pontjában az NB különösen a következőket mondta ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-106" title="page-6">
      „[Az NB‑nek] az I. kérdést illetően az az álláspontja, […] hogy Nyugat‑Szahara (Rio de Oro és Sakiet el Hamra) nem volt uratlan terület (terra nullius) a Spanyolország általi gyarmatosítás idején; […] a II. kérdést illetően […], hogy a területnek a Marokkói Királysággal a jelen vélemény 162. pontjában leírt jellegű jogi kapcsolatai voltak, [valamint], hogy a területnek a mauritániai entitással a jelen vélemény 162. pontjában leírt jellegű jogi kapcsolatai voltak.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Nyugat‑Szaharára vonatkozó tanácsadói vélemény közzétételének napján tartott beszédében a marokkói király megállapította, hogy „mindenki elismerte, hogy [Nyugat‑]Szahara a Marokkói Királysághoz tartozik”, és hogy a marokkóiaknak „békésen el kell foglalniuk a területet”, és ehhez békés felvonulás megszervezését szorgalmazta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1975. november 6‑án az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1854. plenáris ülésén elfogadta a Nyugat‑Szaharáról szóló 380. (1975) sz. határozatot, melyben „[e]lítél[te] a [meghirdetett] felvonulás végrehajtását”, és „[a] [Marokkói Királyságot] felszólít[otta] arra, hogy Nyugat‑Szahara területéről azonnal vonja vissza [az említett] felvonulás valamennyi résztvevőjét”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1976. február 26‑án a Spanyol Királyság arról tájékoztatta az ENSZ főtitkárát, hogy ezen időponttól kezdődően a Nyugat‑Szahara területén való jelenlétét megszünteti, illetve ezentúl úgy tekinti, hogy mentesül az e terület igazgatásával kapcsolatos valamennyi nemzetközi jellegű felelősség alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Időközben a Marokkói Királyság, a Mauritániai Iszlám Köztársaság és a Front Polisario között fegyveres konfliktus bontakozott ki e régióban. E körülmények között Nyugat‑Szahara lakosságának egy része, főként a szaharai néphez tartozó, elmenekült e konfliktus elől, és algériai területen található táborokban talált menedéket a nyugat‑szaharai határ közelében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Spanyol Királyság Nyugat‑Szahara területén való jelenlétének megszüntetését követő napon a Front Polisario bejelentette a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság megalakulását. E köztársaságot a mai napig sem az Európai Unió, sem a tagállamai nem ismerték el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1976. április 14‑én a Marokkói Királyság a Nyugat‑Szahara területének felosztásáról szóló szerződést kötött a Mauritániai Iszlám Köztársasággal, és annektálta az e szerződés által neki juttatott területrészt. 1979. augusztus 10‑én a Mauritániai Iszlám Köztársaság békemegállapodást kötött a Front Polisarióval, amelynek alapján lemondott minden területi követeléséről Nyugat‑Szahara tekintetében. E megállapodás megkötését követően a Marokkói Királyság átvette az ellenőrzést a mauritániai erők által kiürített területen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ENSZ Közgyűlése 1979. november 21‑én a 75. plenáris ülésén elfogadta a nyugat‑szaharai kérdésről szóló 34/37. sz. határozatot, amelyben „az [ENSZ] Alapokmányának […] és az 1514. (XV) sz. határozat[a] céljainak megfelelően megerősít[ette] Nyugat‑Szahara népének az önrendelkezéshez és a függetlenséghez való elidegeníthetetlen jogát”, „[h]atározottan elítél[te] a Nyugat‑Szahara Marokkó által történő folyamatos megszállásából eredő helyzet súlyosbodását”, „[n]yomatékosan kérte Marokkót arra, hogy ez utóbbi is vegyen részt a béke megteremtésében, és vessen véget Nyugat‑Szahara területe megszállásának”, és „[e]bben a tekintetben javasol[ta], hogy a [Front Polisario], Nyugat‑Szahara népének képviselője, teljeskörűen vegyen részt a nyugat‑szaharai kérdésre vonatkozó igazságos, tartós és végleges politikai megoldás bármely módon történő keresésében, az [ENSZ] határozatainak és nyilatkozatainak megfelelően”. Ezt a határozatot az ENSZ Közgyűlésének az 1980. november 11‑én az 56. plenáris ülésén elfogadott 35/19. sz. határozat követte. E határozat 10. pontjában az ENSZ Közgyűlése „[n]yomatékosan felhívta Marokkót és a nyugat‑szaharai nép képviselőjeként működő [Front Polisariót] arra, hogy kezdjenek közvetlen tárgyalásokat Nyugat‑Szahara kérdésének végleges rendezése érdekében”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A konfliktus a Marokkói Királyság és a Front Polisario között folytatódott, míg 1988. augusztus 30‑án a felek lényegében elfogadták a többek között az ENSZ főtitkárától származó rendezési javaslatokat, amelyek előírták különösen a fegyverszünet bejelentését, valamint az ENSZ ellenőrzése alatt az önrendelkezésről szóló népszavazás megtartását. Mivel azonban nem született politikai megoldás, a harcok 2020‑ban kiújultak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – többek között a tűzszünet ellenőrzése és a népszavazás megszervezésében való segítségnyújtás érdekében – 1991 áprilisában létrehozta a nyugat‑szaharai népszavazást felügyelő ENSZ‑missziót (a továbbiakban: MINURSO), amelynek megbízatását minden évben meghosszabbítják, és amely a mai napig működik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai rendszeresen megerősítik, hogy bárminemű politikai megoldásnak „az ENSZ Alapokmányában lefektetett elveknek és céloknak megfelelő megállapodások keretében [kell biztosítania] Nyugat‑Szahara népének önrendelkezését” (lásd legutóbb: az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2023. október 30‑i 2703. (2023) sz. határozatának 4. pontja).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1995. december 6‑án az ENSZ Közgyűlése a 82. plenáris ülésén elfogadta a „Külföldi gazdasági és egyéb érdekeket szolgáló, a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségéről szóló nyilatkozatnak a gyarmati uralom alatt álló területeken való alkalmazását akadályozó tevékenységek” címet viselő 50/33. sz. határozatot, amelyben többek között „[m]egerősítette a gyarmati és önkormányzattal nem rendelkező területek népeinek az önrendelkezéshez, a függetlenséghez és a területeik természeti erőforrásainak használatához való elidegeníthetetlen jogát, valamint a természeti erőforrásokkal a saját érdeküknek megfelelően való rendelkezéshez való jogukat”, „[k]iemelte az önkormányzattal nem rendelkező területek népeivel együttműködve és azok kívánságaival összhangban végrehajtott olyan külföldi gazdasági beruházások értékét, amelyek érdemben hozzájárulnak a területek társadalmi‑gazdasági fejlődéséhez”, „[m]egismételte, hogy a gyarmati és önkormányzattal nem rendelkező területek tengeri és egyéb természeti erőforrásainak a külföldi gazdasági érdekek alapján történő káros kizsákmányolása és kifosztása, az ENSZ vonatkozó határozatainak megsértésével, aláássa e területek integritását és jólétét”, és „[f]elszólított minden kormányt, valamint az ENSZ minden szervét, hogy biztosítsák a gyarmati és önkormányzattal nem rendelkező területek népeinek a természeti erőforrásaik feletti állandó szuverenitásának a teljes körű tiszteletben tartását és védelmét”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A népszavazást mindeddig nem tartották meg, és Nyugat‑Szahara területének legnagyobb részét a Marokkói Királyság ellenőrzi, amely területet a Marokkói Királyság által épített és a marokkói hadsereg által felügyelt homokfal választja el a terület többi részétől, amelyet a Front Polisario ellenőriz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Unió és a Marokkói Királyság által kötött társulási megállapodás, liberalizációs megállapodás és a különböző halászati megállapodások, valamint ezek jogkövetkezményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A társulási megállapodás keretében az Európai Unió és a Marokkói Királyság 2010. december 13‑án Brüsszelben (Belgium) levélváltás formájában megkötötte az Európai Unió és a Marokkói Királyság között a mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek és azok mellékleteinek felváltásáról szóló megállapodást (HL 2012. L 241., 4. o., a továbbiakban: liberalizációs megállapodás). E megállapodást az Unió nevében a 2012. március 8‑i 2012/497/EU tanácsi határozat (HL 2012. L 241., 2. o.) hagyta jóvá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A halászat területén az Európai Gazdasági Közösség 1985‑ben kötelezettséget vállalt arra, hogy a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság által a Marokkói Királysággal kötött, még fennálló halászati megállapodásokért átvállalja a felelősséget azt követően, hogy e két tagállam csatlakozott az (akkori) Európai Gazdasági Közösséghez (lásd: az Európai Gazdasági Közösség és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött, 1987. augusztus 1‑jétől december 31‑ig ideiglenesen alkalmazandó halászati megállapodás megkötéséről szóló, 1987. augusztus 13‑i 87/442/EGK tanácsi határozat [HL 1987. L 232., 18. o.], valamint az Európai Gazdasági Közösség és a Marokkói Királyság közötti halászati megállapodásokról szóló, levélváltás formájában létrejött, 1987. augusztus 1‑jétől december 31‑ig ideiglenesen alkalmazandó megállapodás [HL 1987. L 232., 19. o.]).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1988‑ban, 1992‑ben és 2006‑ban az Európai Gazdasági Közösség saját halászati ágazati megállapodásokat kötött a Marokkói Királysággal: az Európai Gazdasági Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött, a tengeri halászati kapcsolatokról szóló megállapodást (HL 1988. L 99., 49. o.; a továbbiakban: 1988. évi megállapodás); az Európai Gazdasági Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött, a tengeri halászati kapcsolatokról szóló megállapodást (HL 1992. L 407., 3. o.; a továbbiakban: 1992. évi megállapodás), valamint a 2006. évi halászati megállapodást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megállapodások területi hatálya „Marokkó területé[re és] a joghatósága alá tartozó vizek[re]” terjedt ki, anélkül, hogy konkrétan tisztázta volna az érintett tengeri területek határait (lásd ebben az értelemben: az 1988. évi megállapodás 1. cikke; az 1992. évi megállapodás 1. cikke és a 2006. évi halászati megállapodás 11. cikke).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezen megállapodásoknak kulcsfontosságú elemét képezte a Marokkói Királyság részére részben annak fejében fizetett pénzügyi hozzájárulás, hogy a hatóságai engedélyeket adtak ki az uniós halászhajók számára (lásd ebben az értelemben: az 1988. évi megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke; az 1992. évi megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése és 7. cikke, valamint a 2006. évi halászati megállapodás 6. és 7. cikke).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen túlmenően négyéves időtartamra szóló és e megállapodások szerves részét képező külön jegyzőkönyvek rögzítették az uniós halászhajók számára biztosított halászati lehetőségeket, azok időtartamát és alkalmazási feltételeit (az 1988. évi megállapodás 5. és 7. cikke, valamint a Marokkó által biztosított halászati lehetőségeknek és a Közösség által nyújtott ellentételezésnek az 1988. március 1. és 1992. február 29. közötti időszakra való megállapításáról szóló 1. sz. jegyzőkönyv [nem hivatalos fordítás] [HL 1988. L 99., 61. o.]; az 1992. évi megállapodás 7. és 9. cikke, továbbá a halászati lehetőségek, valamint a Közösség által nyújtott pénzügyi hozzájárulás és pénzügyi támogatás megállapításáról szóló jegyzőkönyv [nem hivatalos fordítás] [HL 1992. L 407., 15. o.], és a 2006. évi megállapodás 5–7. cikke, valamint az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv [HL 2006. L 141., 9. o.]).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat (2) preambulumbekezdése értelmében a halászati lehetőségeket és a pénzügyi hozzájárulásokat megállapító legutolsó jegyzőkönyv, azaz a 2006. évi halászati megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv (HL 2013. L 328., 2. o.; a továbbiakban: 2013. évi jegyzőkönyv) 2018. július 14‑én hatályát vesztette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisario 2012. november 19‑én a 2012/497 határozat megsemmisítése iránt keresetet indított a Törvényszék előtt, többek között azt állítva, hogy a Tanács többször megsértette a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeit, mivel az említett határozattal jóváhagyta a liberalizációs megállapodás Nyugat‑Szahara területére történő alkalmazását. A 2015. december 10‑i Front Polisario kontra Tanács ítéletben (T‑512/12, EU:T:2015:953) a Törvényszék megsemmisítette a 2012/497 határozatot annyiban, amennyiben az jóváhagyta a liberalizációs megállapodás Nyugat‑Szaharára való alkalmazását, azzal az indokkal, hogy a Tanács nem teljesítette azon kötelezettségét, hogy e határozat elfogadása előtt megvizsgálja az adott eset minden körülményét, mivel nem vizsgálta meg, hogy az e területről származó, az Unióba exportált termékek kiaknázását nem a szóban forgó terület lakosságának hátrányára végzik‑e, és az nem jár‑e az érintett személyek alapvető jogainak megsértésével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács 2016. február 19‑i fellebbezése alapján eljáró Bíróság a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítéletben (C‑104/16 P, EU:C:2016:973) hatályon kívül helyezte a 2015. december 10‑i Front Polisario kontra Tanács ítéletet (T‑512/12, EU:T:2015:953), és mint elfogadhatatlant elutasította a Front Polisario Törvényszékhez benyújtott keresetét. E tekintetben a Bíróság helyt adott a második fellebbezési jogalapnak, amely azon alapult, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a Front Polisario kereshetőségi jogának elemzése során, konkrétabban pedig az arra alapított kifogásnak, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a liberalizációs megállapodás alkalmazandó Nyugat‑Szaharára. A Bíróság többek között megállapította, hogy az Unió és a Marokkói Királyság közötti kapcsolatokban alkalmazandó önrendelkezés elve szerint, és Nyugat‑Szahara – amely az ENSZ Alapokmány 73. cikke értelmében önkormányzattal nem rendelkező terület – népét ezen elv alapján megillető önrendelkezéshez való jog szerint az említett terület valamennyi államétól elkülönülő jogállással rendelkezik, ideértve a Marokkói Királyságét is. A Bíróság ebből azt a következtetést vonta le, hogy a társulási megállapodás 94. cikkében szereplő „Marokkói Királyság területe” kifejezés nem értelmezhető úgy, hogy Nyugat‑Szahara e megállapodás területi hatálya alá tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E következtetés levonása érdekében a Bíróság a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítéletében (C‑104/16 P, EU:C:2016:973) arra a körülményre is támaszkodott, hogy Nyugat‑Szahara népét a szerződések relatív hatályának elve értelmében vett „harmadik személynek” kell tekinteni. E harmadik személy belegyezése szükséges ugyanis ahhoz, hogy a társulási megállapodás végrehajtása e harmadik személyt e minőségében érinthesse abban az esetben, ha Nyugat‑Szahara területe az említett megállapodás hatálya alá tartozik, anélkül hogy meg kellene határozni azt, hogy annak végrehajtása számára hátrányokat okoz, vagy ellenkezőleg, előnyöket biztosít. Márpedig a Bíróság megállapította, hogy a 2015. december 10‑i Front Polisario kontra Tanács ítéletből (T‑512/12, EU:T:2015:953) nem tűnik ki, hogy Nyugat‑Szahara népe kinyilvánította volna beleegyezését a társulási megállapodás tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítéletben (C‑266/16, EU:C:2018:118) többek között megállapította, hogy a 2006. évi halászati megállapodás a társulási megállapodás részét képező egyezménycsoporthoz tartozik. Ezen egyezménycsoport fennállására tekintettel a Bíróság megállapította, hogy a 2006. évi halászati megállapodás 11. cikkében szereplő „Marokkó területe” fogalmat ugyanúgy kell értelmezni, mint a társulási megállapodás 94. cikkében szereplő, a „Marokkói Királyság területe” fogalmat, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy Nyugat‑Szahara területe nem tartozik „a Marokkói Királyság területének” a 2006. évi halászati megállapodás 11. cikke értelmében vett fogalmába.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a „Marokkói Királyság felségterülete vagy joghatósága alá tartozó vizek” kifejezés értelmezése céljából a Bíróság rámutatott arra, hogy az ENSZ tengerjogi egyezménye 2. cikkének (1) bekezdéséből, valamint 55. és 56. cikkéből következik, hogy azok a vizek, amelyeken a parti állam szuverenitást vagy joghatóságot gyakorolhat, kizárólag a területével szomszédos, a parti tengerének vagy a kizárólagos gazdasági övezetének részét alkotó vizekre korlátozódnak. Következésképpen, és tekintettel arra, hogy Nyugat‑Szahara területe nem képezi a Marokkói Királyság területének részét, a Bíróság ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizek nem tartoznak a 2006. évi halászati megállapodás 2. cikkének a) pontjában szereplő marokkói halászati övezethez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Bíróság pontosította, hogy ellentétes lenne az önrendelkezés elvével és a szerződések relatív hatályának elvével, ha az említett halászati megállapodás 2. cikkének a) pontjában szereplő, a „Marokkói Királyság […] felségterülete alá tartozó vizek” kifejezés alapján a Nyugat‑Szahara partjával közvetlenül szomszédos vizekre is kiterjesztenék e megállapodás hatályát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, a 2006. évi halászati megállapodás 2. cikkének a) pontjában szereplő, a „Marokkói Királyság […] joghatósága alá tartozó vizek” kifejezést illetően a Bíróság megállapította, hogy a Tanács és a Bizottság többek között elképzelhetőnek tartotta, hogy a Marokkói Királyságot a Nyugat‑Szahara területének igazgatásáért „de facto felelős hatalomnak” vagy az e területet megszálló hatalomnak tekintsék, és e minősítés e megállapodás hatályának meghatározásakor is relevánsnak bizonyulhat. Márpedig a Bíróság megjegyezte, hogy anélkül, hogy vizsgálni kellene, hogy összeegyeztethető‑e az Unióra kötelező nemzetközi jogi szabályokkal az említett megállapodásban részes felek esetleges azon közös szándéka, hogy e kifejezésnek e körülmények figyelembevétele érdekében különleges értelmet tulajdonítsanak, a jelen esetben semmiképpen sem állapítható meg ilyen közös szándék, mivel a Marokkói Királyság kategorikusan kizárta, hogy Nyugat‑Szahara területét megszálló hatalomnak vagy az e terület igazgatásáért felelős hatalomnak tekintsék.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödször, a 2013. évi jegyzőkönyv területi hatályát illetően a Bíróság megállapította, hogy a „marokkói halászati övezet” kifejezést mind a 2006. évi halászati megállapodásban, mind pedig az annak területi hatályát meghatározó e jegyzőkönyvben használják. Úgy ítélte meg, hogy e kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a Marokkói Királyság felségterülete vagy joghatósága alá tartozó vizekre utal, következésképpen nem foglalja magában a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hatodszor, a Bíróság megállapította, hogy csak 2014. július 16‑án került sor a Marokkói Királyság alapvonalainak és halászati övezetének a 2013. évi jegyzőkönyv rendelkezései szerinti földrajzi koordinátái közlésére. Mivel e jegyzőkönyv 2014. július 15‑én lépett hatályba, a Bizottság ebből azt a következtetést vonta le, hogy e földrajzi koordináták nem képezik részét e jegyzőkönyv felek által elfogadott szövegének. Mindenesetre a Bíróság szerint, még ha az említett jegyzőkönyv hatálybalépése előtt közölték is volna az említett földrajzi koordinátákat, azok semmiképp nem kérdőjelezhették volna meg a „marokkói halászati övezet” kifejezésnek a Bíróság által a 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítélete (C‑266/16, EU:C:2018:118) 79. pontjában elfogadott értelmezését, és nem eredményezhették volna e jegyzőkönyv hatályának oly módon való kiterjesztését, hogy az a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizeket is magában foglalja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Bíróság megállapította, hogy – mivel sem a 2006. évi halászati megállapodás, sem a 2013. évi jegyzőkönyv nem alkalmazandó a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizekre – a vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan információt sem, amely érintené az e megállapodások megkötésére irányuló aktusoknak az EUSZ 3. cikk (5) bekezdésére tekintettel fennálló érvényességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott megállapodás és a vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítéletet (C‑266/16, EU:C:2018:118) követően a Tanács 2018. április 16‑i határozatával felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat kezdjen a Marokkói Királysággal a 2006. évi halászati megállapodás módosítása érdekében, többek között abból a célból, hogy e megállapodás hatályát kiterjessze a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizekre. 2018. július 24‑én e tárgyalásokat követően új partnerségi megállapodás jött létre az Unió és a Marokkói Királyság között a fenntartható halászat területén, valamint egy új, e megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv, beleértve az említett jegyzőkönyv mellékletét és függelékeit, valamint a szóban forgó megállapodást kísérő levélváltást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. január 14‑én az Unió és a Marokkói Királyság Brüsszelben aláírta az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodást (HL 2019. L 77., 8. o.; a továbbiakban: halászati megállapodás), annak végrehajtási jegyzőkönyvét (HL 2019. L 77., 18. o.; a továbbiakban: végrehajtási jegyzőkönyv), valamint az e megállapodást kísérő levélváltást (HL 2019. L 77., 53. o.; a továbbiakban: levélváltás) (a továbbiakban együtt: vitatott megállapodás).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A halászati megállapodás 1. cikkének h) pontja értelmében e megállapodás alkalmazásában „halászati övezet” „az Atlanti‑óceán középső‑keleti térségének az é. sz. 35° 47’ 18” és az é. sz. 20° 46’ 13” közötti szélességi körök között fekvő vizei, beleértve a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizeket is”. Az is pontosításra került, hogy „ez a meghatározás nem érinti a halászati övezet mentén elterülő parti államok tengeri területeinek határairól szóló esetleges tárgyalásokat, és általában a harmadik országok jogait”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A halászati megállapodás 5. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-141" title="page-13">
      „(1) Az uniós hajók csak akkor halászhatnak a jelen megállapodás hatálya alá tartozó halászati övezetben, ha rendelkeznek az e megállapodás alapján kiállított halászati engedéllyel. A jelen megállapodás keretein kívül, valamint a halászati övezetben folytatott minden halászati tevékenység tilos.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-142" title="page-13">
      (2) A Marokkói Királyság hatóságai kizárólag a jelent megállapodás alapján állítanak ki halászati engedélyt az uniós hajók részére. A jelen megállapodás keretein kívül az uniós hajókra vonatkozó halászati engedélyek, különösen a közvetlen halászati engedélyek kiállítása tilos.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A halászati megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-144" title="page-13">
      „A fenntartható halászatra vonatkozó szabályozási keret biztosítása érdekében a halászati övezetben tevékenykedő uniós hajóknak meg kell felelniük az adott területen folytatott halászati tevékenységekre irányadó marokkói jogszabályoknak és szabályozásoknak, kivéve, ha a jelen megállapodás másként rendelkezik […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A halászati megállapodás 12. cikkének (1)–(4) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-146" title="page-13">
      „(1) A pénzügyi hozzájárulást a jegyzőkönyv határozza meg.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-147" title="page-13">
      (2) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás a következőket foglalja magában:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-148" title="page-13">
      a) az Unió által az uniós hajóknak a halászati övezethez való hozzáféréséért nyújtott pénzügyi ellentételezés;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-149" title="page-13">
      b) az uniós hajók tulajdonosai által fizetett díjak;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-150" title="page-13">
      c) az Unió által a fenntartható halászati szakpolitika és az óceánpolitikai irányítás végrehajtásához nyújtott, éves és többéves programozás tárgyát képező ágazati támogatás.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-151" title="page-13">
      (3) Az Unió által biztosított pénzügyi hozzájárulás folyósítása minden évben a [végrehajtási] jegyzőkönyv szerint történik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-152" title="page-13">
      (4) A Felek törekednek az e megállapodásból eredő társadalmi‑gazdasági előnyök méltányos földrajzi és társadalmi elosztására – különösen az infrastruktúra, az alapvető szociális szolgáltatások, a vállalkozások létrehozása, a szakképzés, a halászati ágazat fejlesztésére és korszerűsítésére irányuló projektek tekintetében – annak érdekében, hogy az érintett lakosság a halászati tevékenységek arányához mérten részesüljön ezekből az előnyökből.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A halászati megállapodás 13. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-154" title="page-14">
      „A Felek képviselőiből álló vegyes bizottság jön létre. A vegyes bizottság felel a megállapodás végrehajtásának nyomon követéséért, valamint a [végrehajtási] jegyzőkönyvet érintő módosításokat fogadhat el.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A halászati megállapodás 14. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-156" title="page-14">
      „Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az [EU‑Szerződés] és az [EUM‑Szerződés] alkalmazandó, másrészről azokon a területeken, ahol a jelen megállapodás 6. cikkének (1) bekezdésében említett jogszabályok és szabályozások alkalmazandók.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A halászati megállapodás 16. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-158" title="page-14">
      „A [végrehajtási] jegyzőkönyv, valamint [a levélváltás] a jelen megállapodás szerves részét képezik […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végrehajtási jegyzőkönyv 6. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-160" title="page-14">
      „(1) A halászati megállapodás 12. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás és a halászati megállapodás 12. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett díjak kifizetésének feltétele, hogy gondoskodni kell a társadalmi‑gazdasági előnyök méltányos földrajzi és társadalmi eloszlásáról, ami által biztosítható, hogy az érintett lakosság a halászati megállapodás 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban részesüljön ezekből az előnyökből.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-161" title="page-14">
      (2) A Marokkói Királyság hatóságai legkésőbb három hónappal az e jegyzőkönyv alkalmazásának kezdőnapját követően ismertetik a földrajzi és társadalmi előnyök (1) bekezdés szerinti eloszlását lehetővé tévő módszert és az odaítélt összegek elosztási kulcsát, amelyeket a vegyes bizottság megvizsgál.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A levélváltás második bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-163" title="page-14">
      „A tárgyalások végén az [Unió] és a Marokkói Királyság megállapodott a következőkben:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-164" title="page-14">
      (1) Nyugat‑Szahara kérdését illetően a Felek újólag megerősítik, hogy támogatják az ENSZ‑folyamatot és [az ENSZ főtitkár] arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ügyben Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elveknek és célkitűzéseknek megfelelően, valamint [az ENSZ Biztonsági Tanácsa] határozatai alapján végleges politikai megoldás szülessen.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-165" title="page-14">
      (2) A halászati megállapodás megkötése nem sérti a Felek álláspontjait:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az [Unió] esetében azt az álláspontot, amely szerint a halászati megállapodásban szereplő, marokkói jogszabályokra és szabályozásokra történő hivatkozások nem befolyásolják az önkormányzattal nem rendelkező nyugat‑szaharai terület – amelynek szomszédos vizei a halászati megállapodás 1. cikkének h) pontjában meghatározott halászati övezet részét képezik –, jogállásával és az említett terület önrendelkezési jogával kapcsolatban kialakított uniós álláspontot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Marokkói Királyság esetében azt az álláspontot, amely szerint a szaharai térség a nemzeti terület szerves részét képezi, így a térség felett – az ország többi területéhez hasonlóan – a Marokkói Királyság teljes mértékben gyakorolja szuverén jogait. A Marokkói Királyság úgy véli, hogy e regionális vitát mindenképpen az autonómiára irányuló marokkói kezdeményezés alapján kell megoldani.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2019. március 4‑én a Tanács elfogadta a vitatott határozatot. E határozat 1. cikkének első bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-169" title="page-15">
      „A Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja […] [a halászati] megállapodást, végrehajtási jegyzőkönyvét és […] [a] levélváltást.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat (3)–(5) és (7)–(12) preambulumbekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-171" title="page-15">
      „(3) [A 2006. évi halászati] megállapodásnak és végrehajtási jegyzőkönyvének az érvényességével és értelmezésével kapcsolatos, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre válaszul a Bíróság a C‑266/16. sz. ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy sem a megállapodás, sem annak végrehajtási jegyzőkönyve nem vonatkozik a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizekre.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-172" title="page-15">
      (4) Az Unió nem befolyásolja a Nyugat‑Szahara végleges jogállásával kapcsolatos, az Egyesült Nemzetek égisze alatt zajló politikai folyamat kimenetelét, és következetesen megerősítette elkötelezettségét a Nyugat‑Szaharát érintő vita rendezése iránt; a Nyugat‑Szahara jelenleg az önkormányzattal nem rendelkező területek ENSZ‑jegyzékében szerepel, és jelenleg túlnyomórészt a Marokkói Királyság igazgatása alatt áll. Az Unió teljes mértékben támogatja az Egyesült Nemzetek főtitkárának és személyes megbízottjának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Felek olyan igazságos, tartós és kölcsönösen elfogadható politikai megoldást találjanak, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt – és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának […] határozataiban […] foglalt – elveknek és célkitűzéseknek megfelelő megállapodások keretén belül lehetővé teszi, hogy a Nyugat‑Szahara népe éljen önrendelkezési jogával.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-173" title="page-16">
      (5) Az uniós flották számára lehetővé kell tenni, hogy folytathassák [a 2006. évi halászati] megállapodás hatálybalépése óta végzett halászati tevékenységeiket, valamint hogy a megállapodás földrajzi hatályát úgy határozzák meg, hogy abba a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizek is beletartozzanak abba. A halászati partnerség folytatása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az uniós joggal és a nemzetközi joggal összhangban – ideértve az emberi jogokat is – e terület továbbra is részesüljön [a 2006. évi halászati] megállapodás által nyújtott ágazati támogatásból, és az érintett személyek javát szolgálja.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-174" title="page-16">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-175" title="page-16">
      (7) A halászati megállapodás célja, hogy lehetővé tegye az Unió és a Marokkói Királyság számára a szorosabb együttműködést a fenntartható halászati politika előmozdítása és a halászati megállapodásban meghatározott halászati övezet halászati erőforrásainak felelősségteljes kiaknázása terén, valamint hogy támogassa a Marokkói Királyságnak a halászati ágazat és a kék gazdaság fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. A megállapodás ezáltal hozzájárul az [EUSZ 21. cikk] alapján kitűzött uniós célok megvalósításához.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-176" title="page-16">
      (8) A Bizottság értékelte a halászati megállapodás fenntartható fejlődésre gyakorolt lehetséges hatásait, különös tekintettel az érintett lakosság számára nyújtott előnyökre és az érintett területek természeti erőforrásainak kiaknázására.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-177" title="page-16">
      (9) Az értékelés alapján a halászati megállapodásról az a vélemény alakult ki, hogy az várhatóan jelentős előnyökkel fog járni az érintett személyek számára, tekintettel az e személyek szempontjából kedvező, különösen a foglalkoztatás és a beruházások formájában jelentkező társadalmi‑gazdasági hatásokra, valamint a megállapodásnak a halászati ágazat és a halfeldolgozó ágazat fejlődésére gyakorolt hatására.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-178" title="page-16">
      (10) Hasonlóan, a halászati megállapodásról az a vélemény alakult ki, hogy az egyúttal a legjobb garanciát is jelenti a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizek természeti erőforrásainak fenntartható kiaknázására, mivel a halászati tevékenységek végzése a legjobb idevágó tudományos szakvélemények és ajánlások tiszteletben tartásával, megfelelő nyomonkövetési és ellenőrzési intézkedések kíséretében fog folyni ezen a területen.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-179" title="page-16">
      (11) Tekintettel a Bíróság [2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítéletében (C‑266/16, EU:C:2018:118)] kifejtett megfontolásokra, a Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal [(EKSZ)] együttműködve minden észszerű és megvalósítható intézkedést megtett a jelenlegi helyzetben ahhoz, hogy az érintett személyeket megfelelően bevonja a folyamatba annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a Nyugat‑Szahara népe hozzájárul a megállapodás tervezetéhez. A Nyugat‑Szaharában és a Marokkó Királyságban széles körű konzultációk folytak, amelyek során a részt vevő társadalmi‑gazdasági és politikai szereplők egyértelműen támogatták a halászati megállapodás megkötését. A Polisario Front és bizonyos egyéb felek azonban nem voltak hajlandóak részt venni a konzultációs folyamatban.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-180" title="page-17">
      (12) Azok, akik nem voltak hajlandók részt venni a konzultációban, elutasították a halászati megállapodásnak és végrehajtási jegyzőkönyvének a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizeket történő alkalmazását, mivel lényegében úgy vélték, hogy egy ilyen jogi aktusok megszilárdítanák a Marokkói Királyság helyzetét a Nyugat‑Szahara területén. Ugyanakkor e megállapodásnak vagy végrehajtási jegyzőkönyvének egyetlen rendelkezése alapján sem tekinthető úgy, hogy a halászati megállapodás elismerné a Marokkói Királyság Nyugat‑Szahara és a területével szomszédos vizek feletti szuverenitását vagy szuverén jogait. Az Unió fokozott erőfeszítésekkel továbbra is támogatja az Egyesült Nemzetek égisze alatt megkezdett és most is zajló, a vita békés rendezésére irányuló folyamatot.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A halászati megállapodás 17. cikkének megfelelően e megállapodás, a végrehajtási jegyzőkönyv és a levélváltás 2019. július 18‑án lépett hatályba (HL 2019. L 195., 1. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végrehajtási jegyzőkönyv, amely a Nyugat‑Szahara területével szomszédos halászati övezetekhez való hozzáférés feltételeit szabályozza, négy évvel a hatálybalépését követően, 2023. július 17‑én hatályát vesztette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék Hivatalához 2019. június 10‑én, illetve 12‑én benyújtott keresetlevéllel a Front Polisario két keresetet indított: a T‑344/19. sz. ügyben a vitatott határozat megsemmisítése iránt, a T‑356/19. sz ügyben pedig arra az esetre, ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodással és végrehajtási jegyzőkönyvével előírt halászati lehetőségek elosztásáról szóló, 2018. november 29‑i (EU) 2019/440 tanácsi rendelet (HL 2019. L 77., 1. o.) olyan köztes intézkedésnek minősül, amely miatt a Front Polisario nem tekinthető úgy, hogy őt a vitatott határozat közvetlenül érinti, e rendelet megsemmisítése iránt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélettel megsemmisítette a vitatott határozatot és úgy ítélte meg, hogy e határozat joghatásait az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikkének első bekezdésében előírt határidőt meg nem haladó időszakra, vagy ha e határidőn belül fellebbezést nyújtanak be, a Bíróság e fellebbezést elbíráló ítéletének a kihirdetéséig fenntartja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a Törvényszék megvizsgálta a vitatott határozat megsemmisítése iránti keresettel szemben – a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Bizottság, valamint a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Nord, a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Centre és a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Sud (a továbbiakban együtt: CPMM) által támogatott – Tanács által elsődlegesen felhozott két elfogadhatatlansági kifogást, amelyek közül az egyik a Front Polisario uniós bíróságok előtti perképességének hiányán, a másik pedig a vitatott határozattal szembeni kereshetőségi jogának hiányán alapult, a megtámadott ítélet 132–159., illetve 171–268. pontjában pedig elutasította azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, miután elutasította a Front Polisario által a kérelmeinek alátámasztása érdekében hivatkozott, a Tanácsnak a vitatott határozat elfogadására vonatkozó hatáskörének hiányára alapított első megsemmisítési jogalapot, a Törvényszék a megtámadott ítélet 276–364. pontjában megvizsgálta a harmadik, lényegében arra alapított megsemmisítési jogalapot, hogy a Tanács megsértette a Bíróság által az önrendelkezés elvéből és a szerződések relatív hatályának elvéből levezetett, és a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítéletben (C‑104/16 P, EU:C:2016:973), valamint a 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítéletben (C‑266/16, EU:C:2018:118) pontosított követelményeknek való megfelelésre vonatkozó kötelezettségét. A megtámadott ítélet 364. pontjában a Törvényszék azt a következtetést vonta le, hogy a vitatott határozat elfogadásával a Tanács nem vette kellőképpen figyelembe a Nyugat‑Szahara helyzetével kapcsolatos valamennyi releváns körülményt, és tévesen állapította meg, hogy mérlegelési mozgástérrel rendelkezik annak eldöntése tekintetében, hogy meg kell‑e felelni annak a követelménynek, amely szerint a vitatott megállapodásban nem részes harmadik személyként e terület népének ki kell fejeznie a megállapodás alkalmazásába való beleegyezését azzal az értelmezéssel összhangban, amelyet a Bíróság a szerződések relatív hatályának elvére vonatkozóan az önrendelkezés elvével összefüggésben elfogadott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke a 2022. február 15‑i határozatával az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélet meghozatala céljából elrendelte a C‑778/21. P. és a C‑798/21. P. sz. ügy egyesítését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke 2022. május 27‑i határozatával engedélyezte, hogy Magyarország, a Portugál Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a Tanács kérelmeinek támogatása végett a C‑798/21. P. sz. ügybe beavatkozzon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke 2022. június 16‑i határozatával engedélyezte a Belga Királyság számára, hogy a Tanács kérelmeinek támogatása végett a C‑798/21. P. sz. ügyben beavatkozzon. E tagállam azonban később nem vett részt az eljárás írásbeli szakaszában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésében a Bizottság (C‑778/21. P. sz. ügy) azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet rendelkező részének 1. és 2. pontját:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a Front Polisario által első fokon benyújtott keresetet, vagy ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy érdemben való eldöntését a per állása nem engedi meg, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé; és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Front Polisariót kötelezze mindkét eljárás összes költségének viselésére, ideértve a fellebbező költségeit is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésében a Tanács (C‑798/21. P. sz. ügy) azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az megsemmisíti a vitatott határozatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">határozzon véglegesen a fellebbezés tárgyát képező kérdésekben, és utasítsa el a Front Polisario által a T‑344/19. sz. ügyben benyújtott keresetet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Front Polisariót kötelezze a jelen fellebbezés és a T‑344/19. sz. ügy költségeinek a viselésére; és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">másodlagosan tartsa fenn a vitatott határozat joghatásait a meghozandó ítélet kihirdetésétől számított tizenkét hónapos időszakra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisario azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Bizottságot kötelezze a Front Polisario részéről a jelen ügyben felmerült összes költség viselésére; és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Tanácsot kötelezze a Front Polisario részéről a jelen ügyben és a Törvényszék előtt elsőfokon felmerült összes költség viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az megsemmisíti a vitatott határozatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">véglegesen határozzon a jelen fellebbezés tárgyát képező kérdésekről és utasítsa el a Front Polisario keresetét, vagy ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy érdemben való eldöntését a per állása nem engedi meg, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé; és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">másodlagosan, a Tanács és a Bizottság által felhozott indokok alapján tartsa fenn a vitatott határozat joghatásait a meghozandó ítélet kihirdetésétől számított tizennyolc hónapos időszakra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CPMM azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">nyilvánítsa a Front Polisario keresetét elfogadhatatlannak, vagy legalábbis megalapozatlannak; és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Front Polisariót kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Spanyol Királyság azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt a Bizottság C‑778/21. P. sz. ügyben, valamint a Tanács C‑798/21. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésnek. A Belga Királyság, Magyarország, a Portugál Köztársaság és a Szlovák Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt a Tanács fellebbezésének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésük alátámasztására a C‑778/21. P. sz. ügy fellebbezője, a Bizottság, illetve a C‑798/21. P. sz. ügy fellebbezője, a Tanács öt, illetve négy jogalapra hivatkozik. A C‑778/21. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés első három jogalapja és a C‑798/21. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés első két jogalapja azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a Front Polisario által hozzá benyújtott kereset elfogadhatóságát illetően, míg a C‑778/21. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés negyedik és ötödik jogalapja, valamint a C‑798/21. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezés harmadik és negyedik jogalapja pedig azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot e kereset megalapozottságának vizsgálata során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott első és a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott első, a Front Polisario perképességének hiányára alapított fellebbezési jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács és a Bizottság első jogalapjával azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 142–158. pontjában elismerte a Front Polisario uniós bíróság előtti perképességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E két intézmény, akárcsak a Francia Köztársaság és a CPMM, többek között lényegében azt állítja, hogy a Front Polisario sem a nemzetközi jog, sem az uniós jog szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel. Ezenkívül vitatják, hogy a hatékony bírói jogvédelem elvére hivatkozni lehetne annak elismerése érdekében, hogy a Front Polisario perképességgel rendelkezik a Törvényszék előtt a nyugat‑szaharai nép önrendelkezéshez való jogának védelme érdekében, ez ugyanis azzal a kockázattal járna, hogy elfogadhatóvá tenne minden, az uniós bíróság mint „belső” bíróság elé terjesztett keresetet, még akkor is, ha e kereset olyan nemzetközi jogalany által indított, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó nemzetközi jogvitára vonatkozik, amelyet nem lehet nemzetközi bíróság elé terjeszteni. A Tanács szerint a hatékony bírói jogvédelemhez való jog nem foglalja magában az uniós bírósághoz való olyan egyetemes hozzáférést, amely elvonatkoztat az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében meghatározott elfogadhatósági feltételektől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Bizottság szerint, amint az a megtámadott ítélet 143. és 144. pontjában megállapításra került, bár a Front Polisario kétségtelenül részt vesz Nyugat‑Szahara területe végleges státuszát érintő kérdés „politikai megoldásában”, szem előtt kell tartani az ENSZ Közgyűlése által hozott, a Törvényszék által hivatkozott és a jelen ítélet 33. pontjában említett 34/37. sz. határozat jelentőségét. E határozat kétségtelenül a Front Polisario mint a nyugat‑szaharai nép „képviselőjének” részvételét javasolja az e területre vonatkozó konfliktus politikai rendezésében. E határozat – bár kötelező erővel nem rendelkezik – ugyanakkor előzménye annak, hogy a nyugat‑szaharai lakosság helyi képviseletének valamilyen formája közvetlen és általános választójogon alapuló választások révén létrejöjjön. Az Unió kizárólag az ENSZ szintjén zajló békefolyamat egyik „feleként” ismerte el a Front Polisariót, és továbbra is meglehetősen bizonytalan a nyugat‑szaharai nép azon pontos aránya, amely jelenleg úgy tekinti, hogy a Front Polisario képviseli őt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a „jogi személy” EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett fogalmának kiterjesztő értelmezését fogadta el, amely nem veszi figyelembe a Front Polisario nemzetközi jog szerinti szerepének és reprezentativitásának korlátait, továbbá a megtámadott ítélet 155. pontjában és a 2021. szeptember 29‑i Front Polisario kontra Tanács ítélet (T‑279/19, EU:T:2021:639) 103. pontjában elutasította a Tanács ezzel kapcsolatos érveit. A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az, hogy a Front Polisario reprezentativitással rendelkezik a vita ENSZ szintjén történő politikai rendezésének folyamatában, igazolja, hogy „jogi személynek” minősüljön abból a célból, hogy vitathassa egy olyan megállapodás megkötésére vonatkozó határozat érvényességét, amely nincs hatással e vita megoldására. A Front Polisario nemzetközi szintű szerepe arra korlátozódik, hogy a nyugat‑szaharai nép képviselőjeként részt vegyen az ENSZ égisze alatt folytatott, Nyugat‑Szahara végleges jogállásáról szóló tárgyalásokon, összhangban az ENSZ Közgyűlésének a jelen ítélet 33. pontjában említett 34/37. sz. határozatával. Az, hogy az uniós intézmények elismerik, hogy az ENSZ keretében folytatott tárgyalások tárgyát képező vita van folyamatban, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az Unió vagy intézményei a Front Polisariót tárgyalópartnerként ismernék el, mivel az Unió nem részese e tárgyalásoknak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisario cáfolja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 135. és 136. pontjában lényegében emlékeztetett, noha az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerint bármely természetes vagy jogi személy az e cikk első és második bekezdésében említett feltételek mellett eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket, a Bíróság már elismerte a jogalanyok uniós bíróságok előtti perképességét is, függetlenül attól, hogy azok a belső jog szerinti jogi személyeknek minősülnek‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 137. pontjában megállapította, ez volt a helyzet többek között akkor, ha egyrészt a szóban forgó jogalany kellő reprezentativitással rendelkezett azon személyek tekintetében, akiknek az uniós jogból eredő jogait állítólagosan védte, valamint az ugyanezen jog által meghatározott jogviszonyok keretében történő eljáráshoz szükséges önállósággal és felelősséggel bírt, másrészt pedig azt az intézmények az e jogokkal kapcsolatos tárgyalások során tárgyalópartnerként ismerték el (lásd ebben az értelemben: 1974. október 8‑i Union syndicale – Service public européen és társai kontra Tanács ítélet, 175/73, EU:C:1974:95, 9–17. pont; 1974. október 8‑i Syndicat général du personnel des organismes européens kontra Bizottság ítélet, 18/74, EU:C:1974:96, 5–13. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 138. pontjában rámutatott, ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor az uniós intézmények e jogalanyt önálló, saját jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező jogalanyként kezelték. A koherencia és az igazságosság ugyanis megköveteli az ilyen jogalany perképességének elismerését a jogait korlátozó intézkedések vagy az intézmények által vele szemben hozott kedvezőtlen határozatok vitatása érdekében (lásd ebben az értelemben: 1982. október 28‑i Groupement des Agences de voyages kontra Bizottság ítélet, 135/81, EU:C:1982:371, 9–11. pont; 2007. január 18‑i PKK és KNK kontra Tanács ítélet, C‑229/05 P, EU:C:2007:32, 107–112. pont; 2017. június 15‑i Al‑Faqih és társai kontra Bizottság ítélet, C‑19/16 P, EU:C:2017:466, 40. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék egyébiránt a megtámadott ítélet 139. pontjában helyesen emlékeztetett arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a „jogi személynek” az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében használt fogalmát nem lehet megszorítóan értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2021. június 22‑i Venezuela kontra Tanács [Harmadik állam érintettsége] ítélet, C‑872/19 P, EU:C:2021:507, 44. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell állapítani, amint azt a főtanácsnok is tette a Bizottság kontra Front Polisario és Tanács kontra Front Polisario egyesített ügyekre vonatkozó indítványának (C‑779/21 P és C‑799/21 P, EU:C:2024:260) 82. pontjában, hogy a Front Polisario önmagát felszabadító mozgalomként megjelölő mozgalom, amely azért jött létre, hogy a nyugat‑szaharai terület kormányzásának bizonyos típusú jövőbeli modelljéért, nevezetesen e területnek – jelenleg a Marokkói Királyságtól való – függetlenségéért, valamint a szuverén és önálló nyugat‑szaharai állam létrehozásáért küzdjön. E mozgalom ily módon – az önkormányzattal nem rendelkező nyugat‑szaharai terület népe önrendelkezéshez való jogának gyakorlásával összefüggésben – egy független állam létrehozására törekszik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az említett mozgalom a nyugat‑szaharai nép önrendelkezéshez való jogára támaszkodva éppen arra törekszik, hogy e terület vonatkozásában állami jogrendet hozzon létre, annak érdekében, hogy elismerjék az uniós bíróságok előtti perképességét, nem követelhető meg, hogy e mozgalmat egy adott nemzeti jogrendnek megfelelően jogi személyként hozzák létre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a Front Polisario az egyik legitim tárgyalópartner a Nyugat‑Szahara jövőjének meghatározása céljából az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt folytatott, a jelen ítélet 35. pontjában említett folyamat keretében, amelynek határozatai valamennyi tagállamra és uniós intézményre nézve kötelezők, annak ellenére is, hogy az ENSZ, illetve az Unió és tagállamai soha nem ismerték el a „nemzeti felszabadítási mozgalom” státuszát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a Front Polisario, amely különböző nemzetközi – többek között afrikai – fórumokon is részt vesz, és nemzetközi szinten kétoldalú jogi kapcsolatokat tart fenn, a jog szerint kellőképpen létezik ahhoz, hogy az uniós bíróságok előtt perképességgel rendelkezzen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami azt a kérdést illeti, hogy e jogalany jogszerűen képviselheti‑e a nyugat‑szaharai nép érdekeit, e kérdés a vitatott határozat megsemmisítése iránti kereset keretében fennálló kereshetőségi jogára, nem pedig az uniós bíróság előtti perképességére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül hatástalan az arra vonatkozó érvelés, hogy a tagállamok jogrendje nem ismeri el a Front Polisario jogi személyiségét, vagy hogy egyetlen tagállam bírósága sem ismerte el perképességét. Amint ugyanis a Törvényszék a megtámadott ítélet 136. pontjában arra rámutatott, noha a jogi személy EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében szereplő fogalma főszabály szerint magában foglalja a jogi személyiség fennállását, amelyet azon nemzeti jog alapján kell megvizsgálni, amelynek értelmében a szóban forgó jogi személyt létrehozták, ez nem feltétlenül esik egybe a tagállamok különböző jogrendszereiben irányadó fogalmakkal. E tekintetben arra is rá kell mutatni, hogy a Bíróság elismerte, hogy valamely harmadik államot – mint nemzetközi jogi személyiséggel rendelkező államot – az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében „jogi személynek” kell tekinteni (lásd ebben az értelemben: 2021. június 22‑i Venezuela kontra Tanács [Harmadik állam érintettsége] ítélet, C‑872/19 P, EU:C:2021:507, 53. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel a Törvényszék téves jogalkalmazás nélkül állapíthatta meg, hogy a Front Polisario az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében perképességgel rendelkezik az uniós bíróságok előtt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott első és a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott első fellebbezési jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott második és harmadik, valamint a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott második fellebbezési jogalapról, amelyek azon a körülményen alapulnak, hogy a Front Polisariót nem érinti közvetlenül és személyében a vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság a C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott második és harmadik fellebbezési jogalapban, a Tanács pedig a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott második jogalap első és második részében azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 259. pontjában tévesen állapította meg, hogy a Front Polisariót a vitatott határozat az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében közvetlenül érinti, a megtámadott ítélet 268. pontjában pedig azt, hogy e határozat őt e rendelkezés értelmében személyében érinti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott második fellebbezési jogalapról és a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott második fellebbezési jogalap első részéről, amelyek azon a körülményen alapulnak, hogy a Front Polisariót nem érinti közvetlenül a vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács és a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 259. pontjában tévesen állapította meg, hogy a Front Polisariót közvetlenül érinti a vitatott határozat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság többek között azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az uniós jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a vitatott határozat és a vitatott megállapodás bizonyos hatásai teljesítik azokat a feltételeket, amelyek alapján megállapítható, hogy a Front Polisariót közvetlenül érintette a vitatott határozat, miközben a vitatott megállapodás – amelyet az Unió nevében e határozat hagyott jóvá – arra korlátozódik, hogy hozzáférést biztosítson a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizekhez egy olyan pénzügyi hozzájárulás ellenében, amely magában foglalja a hozzáféréssel kapcsolatos kompenzációt, a hajótulajdonosok által fizetett díjakat és ágazati támogatást, miközben biztosította e terület elkülönült jogállásának elismerését, és teljes mértékben nyitva hagyta az említett önkormányzattal nem rendelkező területre vonatkozó, az ENSZ keretei között folytatott folyamat kimenetelét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszéknek a megtámadott ítélet 197–235. pontjában az intézmények érveinek elutasítására vonatkozó érvelése valójában nem annak megállapítására irányul, hogy a Front Polisariót közvetlenül érinti a vitatott határozat, hanem inkább annak megállapítására, hogy a vitatott megállapodás alkalmazandó Nyugat‑Szahara területére, valamint az azzal szomszédos vizekre, tehát érintheti Nyugat‑Szahara népét. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a megtámadott ítélet 201–216. pontjában, valamint 255–258. pontjában, mivel a források hasznosításához vagy a pénzügyi hozzájárulás felhasználásához bizonyos intézkedések szükségesek. Ennek hiányában Nyugat‑Szahara egyáltalán nem részesülne ezen erőforrások kiaknázásában és pénzügyi hozzájárulásokban. Pusztán az a tény, hogy a vitatott megállapodás végrehajtási intézkedéseit maga e megállapodás szabályozza, nem jelenti azt, hogy Nyugat‑Szahara népének jogi helyzete közvetlenül megváltozna. A megtámadott ítélet 217. pontja szintén téves jogalkalmazást valósít meg, mivel a vitatott megállapodás nem érinti közvetlenül a gazdasági szereplőket, ha az illetékes szervek nem fogadnak el különböző intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács hozzáteszi többek között azt, hogy téves jogalkalmazást tartalmazó indokoláson alapul a megtámadott ítélet 196. pontjában szereplő azon következtetés, amely szerint a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó határozatok jellegére és önálló joghatásaira tekintettel nem lehet eleve kizárni a megtámadott határozatnak a Front Polisario jogi helyzetére a vitatott megállapodás tartalma miatt gyakorolt közvetlen hatását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélet 184. és 192. pontjában tévesen állapította meg, hogy a nemzetközi megállapodás megkötésére vonatkozó határozat e megállapodás alkotóeleme, és joghatásokat vált ki az abban részes többi féllel szemben, „amennyiben az az Unió által velük szemben vállalt kötelezettségeknek az Unió általi elfogadását önti formába”. A vitatott határozat az Unió belső jogrendjén kívül nem vált ki joghatásokat. E határozattal az Unió a beleegyezését fejezte ki az Unió belső jogrendjében, a Törvényszék által a megtámadott ítélet 192. pontjában tett megállapítással ellentétben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisariónak a halászati megállapodás 17. cikkében és a végrehajtási jegyzőkönyv 15. cikkében, valamint a vitatott határozat 2. cikkében kifejezetten említett, uniós értesítő aktust kellett volna megtámadnia a Törvényszék előtt, feltéve hogy az összes elfogadhatósági feltétel teljesül. A Tanács egyébként vitatja, hogy e feltételek a jelen ügyben teljesülnének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács vitatja továbbá a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 250. pontjában szereplő azon következtetését, amely szerint – mivel a vitatott megállapodás megkötése érinti Nyugat‑Szahara népét, és beleegyezésének beszerzését igényli – a vitatott határozat közvetlen hatást gyakorol a Front Polisario mint e nép képviselője jogi helyzetére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Köztársaság úgy véli, hogy a Törvényszék a jogi hibák első sorozatát a nemzetközi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat joghatásaival kapcsolatban követte el. A Tanácshoz hasonlóan hangsúlyozza, hogy bár a megtámadott ítélet 184. pontjában szereplő azon következtetés, amely szerint valamely nemzetközi megállapodás megkötésére vonatkozó határozat az Unió abba való beleegyezését testesíti meg, hogy e megállapodás rá nézve kötelező legyen, az uniós jogrendben pontos, kizárólag a belső eljárások befejezéséről szóló értesítés fejezi ki nemzetközi szinten az érintett fél ahhoz való hozzájárulását, hogy a megállapodást magára nézve kötelezőnek ismerje el. A Törvényszék továbbá a jogi hibák második sorozatát azzal követte el, amikor azt állította, hogy maga a vitatott megállapodás közvetlenül módosítja a Front Polisario jogi helyzetét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CPMM ehhez hasonlóan először is a Tanácsnak a Törvényszék által a megtámadott ítélet 185–190. pontjában elkövetett téves jogalkalmazásra vonatkozó érveire hivatkozik, mivel a megállapodás megkötéséről szóló határozat nem jelenti e megállapodás hatálybalépését. Egyébiránt a hatékony bírói jogvédelem elvének nem célja, hogy kiterjessze a nem európai felperes kereshetőségi jogát a nemzetközi jogból eredő kollektív jogok védelme érdekében. Másodszor, annak megállapításával, hogy a Front Polisariót „közvetlenül” érintette a vitatott határozat, a Törvényszék összemosta a Front Polisariót Nyugat‑Szahara népével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisario cáfolja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint a jelen ítélet 89. pontjában felidézésre került, az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerint bármely természetes vagy jogi személy az e cikk első és második bekezdésében említett feltételek mellett eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék által a megtámadott végzés 179. pontjában felidézett állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az a feltétel, amely szerint a keresete tárgyát képező határozatnak közvetlenül kell érintenie a természetes vagy jogi személyt, két feltétel együttes teljesülését követeli meg, nevezetesen egyfelől azt, hogy ez az aktus közvetlen hatást gyakoroljon e személy jogi helyzetére, másfelől pedig azt, hogy ne hagyjon mérlegelési jogkört a végrehajtására kötelezett címzettek számára, mivel az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül az Unió szabályozása alapján történik (lásd ebben az értelemben: 2018. november 6‑i Scuola Elementare Maria Montessori kontra Bizottság, Bizottság kontra Scuola Elementare Maria Montessori és Bizottság kontra Ferracci ítélet, C‑622/16 P‑C‑624/16 P, EU:C:2018:873, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. július 12‑i Nord Stream 2 kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑348/20 P, EU:C:2022:548, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Front Polisario a Törvényszékhez benyújtott megsemmisítés iránti keresetével Nyugat‑Szahara népének önrendelkezéshez való jogát kívánta védeni, amely jogot a Bíróság a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítélet (C‑104/16 P, EU:C:2016:973) 88., 91. és 105. pontjában már elismert. Márpedig a vitatott határozatnak – és így a vitatott megállapodásnak – a jelen ügyekben a Front Polisario által képviselt nép jogi helyzetére gyakorolt hatásai fényében kell megvizsgálni, hogy a jelen ítélet előző pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében közvetlenül érinti‑e a Front Polisariót e határozat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisario ugyanis, bár hivatalosan nem ismerték el Nyugat‑Szahara népének kizárólagos képviselőjeként, az ENSZ legmagasabb szintű szervei – köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsa – a jelen ítélet 35. pontjában említett határozatainak megfelelően privilegizált tárgyalópartner a Nyugat‑Szahara jövőbeli jogállásának meghatározása céljából az ENSZ égisze alatt folytatott folyamat keretében. Más nemzetközi fórumokon is részt vesz az említett nép önrendelkezéshez való jogának védelme érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E sajátos körülmények lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a Front Polisario az uniós bíróság előtt vitathatja egy olyan uniós jogi aktus jogszerűségét, amely közvetlen hatást gyakorol az önrendelkezéshez való joggal rendelkező nyugat‑szaharai nép jogi helyzetére, amennyiben az említett jogi aktus e népet személyében érinti, vagy rendeleti jellegű jogi aktus esetében nem tartalmaz végrehajtási intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ilyen körülmények között az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében előírt azon feltételt, amely szerint a keresete tárgyát képező határozatnak közvetlenül kell érintenie a természetes vagy jogi személyt, az ENSZ Alapokmányának 73. cikkét és a hatékony bírói jogvédelem elvét is figyelembe véve a jelen ügyekben a Front Polisario által képviselt nyugat‑szaharai nép jogi helyzetére tekintettel kell értékelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a vitatott határozat és tágabb értelemben a vitatott megállapodás a nyugat‑szaharai nép önrendelkezési jogára gyakorolt hatásuk következtében megfelel a jelen ítélet 113. pontjában felidézett feltételeknek (lásd ebben az értelemben: 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítélet, C‑104/16 P, EU:C:2016:973, 106. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ugyanis e határozat tárgya olyan nemzetközi megállapodás megkötése, amelyet olyan területtel szomszédos vizeken kell alkalmazni, amely tekintetében Nyugat‑Szahara népét önrendelkezéshez való jog illeti meg. Szükségképpen kihat tehát azokra a jogokra, amelyekkel e nép e terület tekintetében rendelkezik, ideértve a természeti értékek kiaknázásához való jogot is, amely az ENSZ Alapokmányának 73. cikkéből és a természeti erőforrások feletti állandó szuverenitás nemzetközi szokásjogának elvéből ered (lásd ebben az értelemben: NB, Fegyveres cselekmények Kongó területén [Kongói Demokratikus Köztársaság kontra Uganda] ügy, 2005. december 19‑i ítélet, Recueil 2005., 168. o., 244. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így, noha az Unió a vitatott megállapodással nem ismeri el a Marokkói Királyságnak a nyugat‑szaharai terület feletti szuverenitásra vonatkozó igényeit, e megállapodás elismeri, hogy az uniós jogban joghatásokat váltanak ki a Marokkói Királyság illetékes hatóságai által az önkormányzattal nem rendelkező e területen az említett megállapodás értelmében vett „halászati övezettel” kapcsolatban végzett cselekmények, amely övezetet – amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 111. pontjában rámutatott – a megállapodás 1. cikkének h) pontja úgy határoz meg, mint amely kiterjed mind a Marokkói Királyság felségterülete vagy joghatósága alá tartozó vizekre, mind a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizekre. Ezenkívül egy olyan szerződéses rendszer bevezetése, amely feltétel nélkül jogot biztosít egy azért fizetendő pénzügyi hozzájáruláshoz, hogy az uniós hajók a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizeket magában foglaló halászati övezethez hozzáférést kapnak, és amelyet az érintett, önkormányzattal nem rendelkező terület népétől eltérő nemzetközi jogalany szed ne, és nem pedig e nép nevében és javára szedik be, közvetlenül érinti e népet, mivel sérti e népnek az említett terület természeti erőforrásai feletti szuverenitását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel Nyugat‑Szahara önkormányzattal nem rendelkező terület, természeti értékeinek kiaknázása az ENSZ Alapokmányának 73. cikke és a természeti erőforrások feletti állandó szuverenitás elve alá tartozik. E tekintetben, az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciája záróokmányához csatolt, a jelen ítélet 11. pontjában említett III. határozat azt írja elő, hogy „az olyan terület esetében, amelynek népe nem érte el a teljes függetlenséget vagy az autonómia Egyesült Nemzetek által elismert valamelyik másik rendszerét, [az ENSZ tengerjogi egyezményében] hivatkozott jogokra vagy érdekekre vonatkozó rendelkezéseket e terület népének javára kell alkalmazni, jólétének és fejlődésének előmozdítása érdekében”. Ebben az összefüggésben, az önkormányzattal nem rendelkező terület természeti erőforrásai kiaknázásának, beleértve az e területtel szomszédos vizek halászati kiaknázását is, e terület népének javát kell szolgálnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CPMM által hivatkozott azon tény, hogy a vitatott megállapodás nem köti Nyugat‑Szaharát, ha az függetlenné válik, illetve e megállapodásra egyébként sem lehet hivatkozni Nyugat‑Szaharával vagy a Front Polisarióval szemben, nem cáfolja azt az értékelést, amely szerint Nyugat‑Szahara népét közvetlenül érinti a vitatott határozat, tágabb értelemben pedig a vitatott megállapodás, amennyiben az ENSZ Alapokmánya, az ENSZ tengerjogi egyezménye és a nemzetközi szokásjog értelmében az önkormányzattal nem rendelkező területek népeinek jogai már az önrendelkezéshez való joguk gyakorlását megelőzően léteznek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a vitatott megállapodás hatálybalépését követően az Unió köteles elismerni a marokkói hatóságok által a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizek vonatkozásában kiadott halászati engedélyekre vonatkozó határozatok érvényességét. E tekintetben a halászati megállapodás 5. cikke szerint az uniós hajók csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet az e megállapodás hatálya alá tartozó halászati övezetben, ha rendelkeznek az e megállapodás alapján kiállított halászati engedéllyel, és a Marokkói Királyság hatóságai csak az említett megállapodás alapján adhatnak ki halászati engedélyt az uniós hajók részére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott megállapodás keretében a halászati engedély uniós hajók általi megszerzésére irányuló eljárást a végrehajtási jegyzőkönyv határozza meg, amelynek melléklete előírja, hogy az uniós hatóságok benyújtják a Marokkói Királyság Földművelésügyi, Tengeri Halászati, Vidékfejlesztési, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumának Tengeri Halászati Főosztályához azon uniós hajók listáját, amelyek kérelmezik, hogy halászati tevékenységet folytathassanak a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizeket magában foglaló halászati övezetben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendszer anélkül köti az Uniót, hogy a vitatott határozatot kiegészítő bármilyen jogi aktust kellene elfogadnia, amely az említett megállapodás végrehajtásával megbízott hatóságok számára mérlegelési mozgásteret biztosítana, mivel e határozat e tekintetben tisztán automatikus jellegű.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben el kell utasítani a Tanácsnak és a Francia Köztársaságnak a megtámadott ítélet 184. és 192. pontja ellen irányuló azon érvelését, amely szerint a Front Polisario Törvényszék előtti keresetének nem a vitatott megállapodás megkötéséről szóló határozat ellen kellett volna irányulnia, hanem azon aktus ellen, amelyben az Unió értesítette a Marokkói Királyságot e megállapodás Unió általi jóváhagyásáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzetközi megállapodás megkötéséről szóló határozat ugyanis végleges jogi aktusnak minősül az Unió belső jogrendjében, amely kifejezi az Unió azon szándékát, hogy e megállapodást magára nézve kötelezőnek tekinti (lásd ebben az értelemben: 2001. december 6‑i 2/00 vélemény [A biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv], EU:C:2001:664, 5. pont). Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint e határozat minősül megtámadható aktusnak, mivel nemzetközi megállapodás megsemmisítésére a Bíróságnak nincs hatásköre (lásd ebben az értelemben: 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítélet, C‑266/16, EU:C:2018:118, 45–51. pont). Ezzel szemben az ilyen megállapodás jóváhagyásának a másik szerződő féllel való közlése végrehajtási intézkedésnek minősül, amely főszabály szerint olyan aktus, amely nem támadható meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">128</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel a Törvényszék a megtámadott ítélet 259. pontjában helyesen állapította meg, hogy a Front Polisariót közvetlenül érinti a vitatott határozat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">129</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott második fellebbezési jogalapot és a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott második jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott harmadik fellebbezési jogalapról és a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott második fellebbezési jogalap második részéről, amelyek azon a körülményen alapulnak, hogy a Front Polisariót nem érinti személyében a vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">130</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács és a Bizottság, a Francia Köztársasághoz és a CPMM‑hez hasonlóan úgy véli, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 268. pontjában tévesen állapította meg, hogy a Front Polisariót személyében érinti a vitatott határozat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">131</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság többek között rámutat arra, hogy a megtámadott ítélet 265. pontjában a Törvényszék az azzal kapcsolatos feltételre vonatkozó okfejtésekre szorítkozik, hogy a Front Polisariót közvetlenül érintette‑e a vitatott határozat, és ezen okfejtések téves jogalkalmazáson alapulnak, amint arra a C‑779/21. P. sz. ügyben felhozott második fellebbezési jogalapja keretében hivatkozott. A Tanács a Bizottsághoz hasonlóan azt állítja, hogy a Törvényszék olyan téves jogalkalmazást követett el, amely érvénytelenítette azt a következtetést is, amely szerint a Front Polisariót személyében érinti a vitatott határozat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">132</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a Tanács és a Bizottság is vitatja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 266. pontjában elutasította a 2003. április 10‑i Bizottság kontra Nederlandse Antillen ítélet (C‑142/00 P, EU:C:2003:217) relevanciáját, amelyben a Bíróság megállapította, hogy az az általános érdek, amellyel valamely tengerentúli ország vagy terület (TOT) – a saját területén a gazdasági és társadalmi kérdésekben hatáskörrel rendelkező szervezetként – rendelkezik aziránt, hogy kedvező eredményeket érjen el a gazdasága fellendülése terén, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy személyesen érintettnek lehessen tekinteni az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">133</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Törvényszék által az említett ítéletben és a jelen ügyben felmerülő helyzet közötti különbségtétel mesterséges és jogilag téves, mivel az említett ítéletben vitatott intézkedés csak a TOT‑okra vonatkozott, amelyek némelyike jelenleg is önkormányzattal nem rendelkező terület, vagy az volt. Nem fogadható el, hogy a Holland Antillák kormánya ne támadhatna meg egy olyan uniós jogi aktust, amely gazdaságilag érinti a területét, miközben a Front Polisario megtámadhatja, kivéve ha úgy tekintjük, hogy a valamely terület függetlenségére irányuló vagy állammal szembeni mozgalmak több garanciával rendelkeznek, mint a regionális kormányok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">134</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács úgy véli, hogy a Törvényszék indokai nem adnak választ a 2003. április 10‑i Bizottság kontra Nederlandse Antillen ítéletre (C‑142/00 P, EU:C:2003:217) alapított érvére, és emlékeztet arra, hogy a Törvényszékhez benyújtott viszonválaszában kifejtette, hogy ebből az ítéletből az következik, hogy még ha feltételezzük is, hogy a Front Polisario a Nyugat‑Szaharát érintő gazdasági kérdésekben hatáskörrel rendelkező jogalany – holott nem az –, e minőség nem elegendő ahhoz, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy a vitatott megállapodás személyében érinti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">135</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisario cáfolja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">136</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azok a jogalanyok, akik nem címzettjei valamely határozatnak, csak akkor állíthatják, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében személyükben érintettek, ha ez a határozat – amelynek megsemmisítését kérik – sajátos tulajdonságaik vagy olyan ténybeli helyzet folytán vonatkozik rájuk, amely minden más személytől megkülönbözteti, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őket (2018. október 18‑i Internacional de Productos Metálicos kontra Bizottság ítélet, C‑145/17 P, EU:C:2018:839, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">137</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ítélet 114–118. pontjában szereplő megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy a jelen ügyekben a Front Polisario által képviselt nyugat‑szaharai népet személyében érinti a vitatott határozat, mivel a nyugat‑szaharai területnek a – vitatott határozat értelmében az Unióra kötelező – vitatott megállapodás kifejezett hatálya alá vonása módosítja e nép – mint az e terület vonatkozásában az önrendelkezéshez való jog jogosultjának – jogi helyzetét. E minősége ugyanis megkülönbözteti őt minden más személytől vagy szervezettől, ideértve a nemzetközi jog minden más jogalanyát is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">138</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">El kell utasítani a Bizottságnak és a Tanácsnak a 2003. április 10‑i Bizottság kontra Nederlandse Antillen ítéletre (C‑142/00 P, EU:C:2003:217) vonatkozó érvelését, amelyben a Bíróság megállapította, hogy az az általános érdek, amellyel valamely TOT – a saját területén a gazdasági és társadalmi kérdésekben hatáskörrel rendelkező szervezetként – rendelkezik aziránt, hogy kedvező eredményeket érjen el a gazdasága fellendülése terén, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy személyesen érintettnek lehessen tekinteni az EK‑Szerződés 173. cikkének negyedik bekezdése (jelenleg az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése) értelmében. A Törvényszék ugyanis azt az értékelést, amely szerint a Front Polisariót személyében érinti a vitatott határozat, tágabb értelemben pedig a vitatott megállapodás, nem e megállapodás gazdasági hatásaira, hanem inkább arra a körülményre alapította, hogy e szervezet Nyugat‑Szahara népét – mint e terület vonatkozásában az önrendelkezéshez való jog jogosultját – képviseli.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">139</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott harmadik fellebbezési jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani. Ugyanígy el kell utasítani mint megalapozatlant a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott második fellebbezési jogalap második részét is, következésképpen pedig e jogalapot teljes egészében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott negyedik és a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott negyedik, a bírósági felülvizsgálat terjedelmével és Nyugat‑Szahara népének a vitatott megállapodásba való beleegyezésével kapcsolatos téves jogalkalmazásra alapított fellebbezési jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">140</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik jogalapjával a Tanács és a Bizottság azt rója fel a Törvényszéknek, hogy többször is tévesen alkalmazta a jogot a nemzetközi jog téves értelmezésével és alkalmazásával, a Tanács külkapcsolatok területén fennálló mérlegelési mozgásterének terjedelmével, különösen a jelen ügyben Nyugat‑Szahara népének beleegyezésére vonatkozó követelménnyel, a jogi aktusok hitelességének megsértésével, a Tanács érvelésének elferdítésével és az Európai Unió Bírósága alapokmánya 53. cikkének első bekezdésével összefüggésben értelmezett 36. cikkének megsértésével kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">141</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet 304–365. pontjában a Törvényszék az uniós jog megsértésével abszolút és szélsőséges hatást tulajdonított a szerződések relatív hatálya elvének az önrendelkezéshez való joggal összefüggésben, tévesen értelmezve a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítéletet (C‑104/16 P, EU:C:2016:973), és figyelmen kívül hagyta a külkapcsolatok területén, különösen a nemzetközi szokásjog területén a Tanácsot megillető mérlegelési mozgástérre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">142</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság szerint e hibák négy fő kifogás köré csoportosíthatók, nevezetesen először is téves jogalkalmazás a bírósági felülvizsgálat terjedelmével, az intézmények mérlegelési mozgásterével, valamint azzal kapcsolatban, hogy nyilvánvaló hibát kell megállapítani a vitatott határozat nemzetközi jogi szabályokkal való állítólagos összeegyeztethetetlensége miatti érvénytelenségének megállapítása tekintetében, másodszor téves jogalkalmazás azzal kapcsolatban, hogy a jelen ügy sajátos összefüggési közötti nem áll fenn a nyugat‑szaharai nép beleegyezésének követelménye, harmadszor, még ha feltételezzük is, hogy nyugat‑szaharai nép ilyen beleegyezése szükséges a vitatott határozat érvényességének megerősítéséhez, téves jogalkalmazások, amennyiben a „beleegyezés” Törvényszék által elfogadott fogalma túl szigorú, negyedszer pedig téves jogalkalmazás azzal kapcsolatban, hogy a Front Polisariót – korlátozott státuszát és reprezentativitását figyelembe véve – olyan jogalanynak minősítette a Törvényszék, amelynek ki kell fejeznie a beleegyezését. A Bizottság e négy kifogás keretében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék helytelenül határozta meg a nemzetközi szokásjogot, noha köteles lett volna helyesen meghatároznia azt a jelen ügyben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">143</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság megjegyzi, hogy minden olyan határozat esetén, amely valamely megállapodás harmadik országgal való megkötésére vonatkozik, a külső tevékenységre vonatkozóan az EUSZ 21. cikkben kimondott elveket és célkitűzéseket tiszteletben tartva értékelni kell az érintett harmadik országgal folytatott kapcsolatok keretében fennálló uniós érdekeket, valamint mérlegelni kell az e kapcsolatok körébe tartozó eltérő érdekeket. A Tanács széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának előmozdítására irányuló célkitűzés, valamint az Unió nemzetközi szintű fellépésének alapjául szolgáló egyéb célkitűzések és az Unió egyéb érdekei közötti egyensúly megteremtésére vonatkozóan. Az ezzel kapcsolatos bírósági felülvizsgálatnak mindenképpen arra kell korlátozódnia, hogy az uniós intézmények a szóban forgó jogi aktus elfogadásával nyilvánvaló mérlegelési hibákat követtek‑e el ezen elvek alkalmazási feltételeit illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">144</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Törvényszék teljesen leszűkítette a Tanács mérlegelési mozgásterét, amikor abszolút értéket tulajdonított a Front Polisario kifejezett beleegyezésére vonatkozó feltételnek, amelynek nem bizonyította a nemzetközi közjogi alapja. Figyelmen kívül hagyta a Tanács által az EUSZ 21. cikk keretében figyelembe veendő célkitűzések tartalmát és sokféleségét, mivel egyáltalán nem hivatkozott e cikkre. A Törvényszék ezzel túllépte a bírósági felülvizsgálatának terjedelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">145</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék e tekintetben tévesen értelmezte a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítéletből (C‑104/16 P, EU:C:2016:973) levonandó következtetéseket. Nyugat‑Szahara önrendelkezéshez való, ezen ítéletben megerősített jogából nem vezethető le az a követelmény, hogy e terület népének kizárólag a Front Polisario révén kell kifejezett beleegyezését adnia ahhoz, hogy az Unió és azon állam által kötött nemzetközi megállapodás erre a területre is kiterjedjen, amely az említett területen végrehajtói hatalomként jár el, és erre hatáskörrel rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">146</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a „nép” és a „beleegyezés” fogalmának figyelembe kell vennie a vitatott határozat elfogadásának és a vitatott megállapodás megkötésének jogi és ténybeli hátterét, amelyből az következik, hogy a végül elfogadott megoldás összhangban van az összes alkalmazandó nemzetközi jogszabállyal, különösen az ENSZ Alapokmányának az önkormányzattal nem rendelkező területek lakosságága jólétének előmozdítására irányuló 73. cikkével, valamint az EUSZ 21. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjával. Bár a megtámadott ítélet 310. pontja, amely a 2021. szeptember 29‑i Front Polisario kontra Tanács ítélet (T‑279/19, EU:T:2021:639) 311. és 312. pontjára hivatkozik, megerősíti, hogy az önkormányzattal nem rendelkező területekre alkalmazandó jog bizonyos tekintetben meghatározatlan, a Bizottság rámutat, hogy a megtámadott ítélet e pontjától kezdve a Törvényszék ezt követően számos, a jelen ítélet 141., 142., 144. és 145. pontjában összefoglalt hibát követett el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">147</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács azt állítja, hogy – a Törvényszék által a megtámadott ítélet 364. pontjában tett megállapítással ellentétben – az egyrészről a marokkói hatóságok, másrészről pedig a Bizottság és az EKSZ által folytatott konzultációk lehetővé tették a nyugat‑szaharai nép beleegyezésének beszerzését. Megítélése szerint éves jogalkalmazáson alapul a megtámadott ítélet fent említett pontja, valamint a 364. pontban szereplő következtetést alátámasztó 307–363. pontja, mivel a Törvényszék tévedett az önkormányzattal nem rendelkező terület népe által adott „beleegyezés” fogalmának tartalmát, sőt e beleegyezés megszerzésének szükségességét illetően, továbbá megsértette a Tanács beadványainak hitelességét, illetve elferdítette az érvelését. A Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">148</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisario e jogalapok elutasítását kéri.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">149</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a megtámadott ítélet 276. pontjából kitűnik, a Front Polisario a Törvényszékhez benyújtott keresetének harmadik jogalapja keretében azt állította, hogy a Tanács azáltal, hogy a Marokkói Királysággal Nyugat‑Szahara területére és a szomszédos vizekre kifejezetten alkalmazandó nemzetközi megállapodást kötött a beleegyezése nélkül, megsértette a Bíróság ítéleteinek végrehajtására vonatkozó, az EUMSZ 266. cikkből eredő kötelezettséget. A Bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy az Unió és a Marokkói Királyság között létrejött megállapodások hatályának hallgatólagos kiterjesztése e területre az önrendelkezés elve és a szerződések relatív hatályának elve alapján jogilag lehetetlen. Ebből következik, hogy az ilyen megállapodásoknak az említett területre való kifejezett alkalmazása még inkább kizárt. A Front Polisario különösen arra hivatkozott, hogy a vitatott megállapodás megkötése ellentétes az ítélkezési gyakorlattal, mivel nem tartja tiszteletben Nyugat‑Szahara elkülönülő jogállását, valamint az e terület népének beleegyezésére vonatkozó követelményt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">150</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 295. pontjában megállapította, e jogalap lényegében három részből áll, amelyek közül az első azon alapul, hogy az Unió és a Marokkói Királyság nem köthet Nyugat‑Szaharára alkalmazandó megállapodást, a második e terület elkülönülő jogállásának az önrendelkezés elvébe ütköző megsértésén, a harmadik pedig azon követelmény megsértésén alapul, amely szerint a szerződések relatív hatálya elvének értelmében e terület népének a vitatott megállapodásban nem részes harmadik személyként a beleegyezését kellene adnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">151</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék elutasította a harmadik jogalap első részét, e jogalap harmadik részének azonban helyt adott. Ily módon úgy ítélte meg, hogy a vitatott határozatot az említett jogalap második részének és a kereset többi jogalapjának vizsgálata nélkül meg kell semmisíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">152</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélet 364. pontjában a következőképpen foglalta össze a Front Polisario keresete harmadik jogalapjának harmadik részére válaszul előadott érvelését:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-299" title="page-34">
      „[…] a [vitatott] határozat elfogadásával a Tanács nem vette kellőképpen figyelembe a Nyugat‑Szahara helyzetével kapcsolatos valamennyi releváns körülményt, és tévesen állapította meg, hogy mérlegelési mozgástérrel rendelkezik annak eldöntése tekintetében, hogy meg kell‑e felelni annak a követelménynek, amely szerint a vitatott megállapodásban nem részes harmadik személyként e terület népének ki kell fejeznie a megállapodás alkalmazásába való beleegyezését azzal az értelmezéssel összhangban, amelyet a Bíróság a szerződések relatív hatályának elvére vonatkozóan az önrendelkezés elvével összefüggésben elfogadott. Konkrétan először is a Tanács tévesen állapította meg, hogy e terület aktuális helyzete nem teszi lehetővé az említett nép beleegyezésének a – különösen a [Front Polisario] közvetítésével történő – beszerzését. Másodszor, annak megállapításával, hogy a Bizottság és az EKSZ által folytatott konzultáció lehetővé tette a szerződések relatív hatályának a Bíróság által különösen a [2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítélet (C‑104/16 P, EU:C:2016:973)] 106. pontjában értelmezett elvének való megfelelést, a Tanács tévedett mind e konzultációk tartalmát, mind az e pontban megállapított követelmény terjedelmét illetően. Harmadszor a Tanács tévesen állapította meg, hogy e követelményt helyettesítheti az [ENSZ jogtanácsosa, jogi ügyekért felelős főtitkárhelyettese] 2002. január 29‑i levelében [(a továbbiakban: az ENSZ jogtanácsosának 2002. január 29‑i levele)] állítólagosan rögzített kritériumokkal. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">153</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a fellebbezők azon kifogásait kell megvizsgálni, amelyek Nyugat‑Szahara népének a nyugat‑szaharai lakosság képviselőivel folytatott konzultációk útján történő beleegyezésére, valamint a vitatott határozat, illetve tágabb értelemben a vitatott megállapodás bírósági felülvizsgálatának terjedelmére vonatkoznak az említett beleegyezést illetően, ideértve az ENSZ jogtanácsosa 2002. január 29‑i levelének hatályára vonatkozó érvelésüket is. Másodszor az e beleegyezés szükségességére és a Front Polisario olyan jogalanyként való azonosítására vonatkozó kifogásaikat kell megvizsgálni, amelynek e beleegyezést ki kell fejeznie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nyugat‑szaharai népnek a nyugat‑szaharai lakosság képviselőivel folytatott konzultációk útján történő beleegyezésével és a vitatott határozat bírósági felülvizsgálatának terjedelmével kapcsolatos kifogásokról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">154</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítélet (C‑104/16 P, EU:C:2016:973) 106. pontjában a Bíróság a társulási megállapodás 94. cikkében szereplő, „a Marokkói Királyság területe” kifejezés értelmezésével összefüggésben rámutatott arra, hogy Nyugat‑Szahara népét a szerződések relatív hatályának elve értelmében „harmadik személynek” kell tekinteni, és mint ilyet, e harmadik személyt érinthette a társulási megállapodás végrehajtása abban az esetben, ha Nyugat‑Szahara területe az említett megállapodás hatálya alá tartozik, anélkül hogy meg kellene határozni azt, hogy annak végrehajtása számára hátrányokat okoz, vagy épp ellenkezőleg, előnyöket biztosít. Megítélése szerint ugyanis a megállapodás végrehajtásához mindkét esetben szükséges e harmadik személy beleegyezése. Márpedig a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítélet (C‑104/16 P, EU:C:2016:973) alapjául szolgáló ügyben megtámadott ítéletből nem derül ki, hogy Nyugat‑Szahara népe kinyilvánította volna beleegyezését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">155</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a vitatott határozat (11) és (12) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-304" title="page-35">
      „(11) Tekintettel a Bíróság [2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítéletében (C‑266/16, EU:C:2018:118)] kifejtett megfontolásokra, a Bizottság az [EKSZ‑szel] együttműködve minden észszerű és megvalósítható intézkedést megtett a jelenlegi helyzetben ahhoz, hogy az érintett személyeket megfelelően bevonja a folyamatba annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a Nyugat‑Szahara népe hozzájárul a megállapodás tervezetéhez. A Nyugat‑Szaharában és a Marokkó Királyságban széles körű konzultációk folytak, amelyek során a részt vevő társadalmi‑gazdasági és politikai szereplők egyértelműen támogatták a halászati megállapodás megkötését. A Polisario Front és bizonyos egyéb felek azonban nem voltak hajlandóak részt venni a konzultációs folyamatban.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-305" title="page-35">
      (12) Azok, akik nem voltak hajlandók részt venni a konzultációban, elutasították a halászati megállapodásnak és végrehajtási jegyzőkönyvének a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizeket történő alkalmazását, mivel lényegében úgy vélték, hogy egy ilyen jogi aktusok megszilárdítanák a Marokkói Királyság helyzetét a Nyugat‑Szahara területén. Ugyanakkor e megállapodásnak vagy végrehajtási jegyzőkönyvének egyetlen rendelkezése alapján sem tekinthető úgy, hogy a halászati megállapodás elismerné a Marokkói Királyság Nyugat‑Szahara és a területével szomszédos vizek feletti szuverenitását vagy szuverén jogait. Az Unió fokozott erőfeszítésekkel továbbra is támogatja az Egyesült Nemzetek égisze alatt megkezdett és most is zajló, a vita békés rendezésére irányuló folyamatot.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">156</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a jelen ítélet 30. pontjában megállapításra került – azt követően, hogy a Marokkói Királyság és a Front Polisario közötti fegyveres konfliktus az 1970‑es években elkezdődött, Nyugat‑Szahara lakosságának nagy része elmenekült e konfliktus elől, és Algéria területén talált menedéket. A Front Polisario képviselője e tekintetben a Bíróság előtti tárgyaláson – anélkül, hogy ezt vitatták volna – kifejtette, hogy a körülbelül 500 000 fős nyugat‑szaharai népből jelenleg körülbelül 250 000 menekülttáborokban él Algériában, egynegyedük Nyugat‑Szahara marokkói ellenőrzés alatt álló övezetében, a fennmaradó körülbelül egynegyedük pedig a világ más részein.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">157</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy Nyugat‑Szahara jelenlegi lakosságának nagy része nem képezi részét az önrendelkezéshez való joggal rendelkező népnek, azaz Nyugat‑Szahara népének. Márpedig ez utóbbi, nagyrészt lakóhelyüket elhagyó személyek a kizárólagos jogosultjai Nyugat‑Szahara területe tekintetében az önrendelkezéshez való jognak. Az önrendelkezéshez való jog ugyanis az érintett népet illeti meg, nem pedig általában e terület lakosságát, amelynek a Bíróság előtti tárgyaláson a Bizottság által adott becslése szerint csak 25%‑a nyugat‑szaharai származású.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">158</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[A 2025. január 15‑i végzéssel kijavítva] Amint arra a mai napon hozott, Bizottság és Tanács kontra Front Polisario ítélet (C‑779/21 P és C‑799/21 P) 129. pontja rámutatott, e tekintetben különbség van az önkormányzattal nem rendelkező terület „lakosságának” fogalma és e terület „népének” fogalma között. Ez utóbbi ugyanis egy, az önrendelkezéshez való joggal rendelkező politikai egységre utal, míg a „lakosság” fogalma egy adott terület lakosaira vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">159</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Bizottság és az EKSZ konzultációkat folytatott az „érintett lakossággal”, amely – amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 329. pontjában megállapította – lényegében azt a lakosságot foglalja magában, amely jelenleg Nyugat‑Szahara területén található, függetlenül attól, hogy e terület népéhez tartozik‑e, vagy sem. Amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 354. pontjában lényegében helyesen megállapította, e konzultációk tehát nem lehetnek egyenértékűek Nyugat‑Szahara önkormányzattal nem rendelkező területének „népe” beleegyezésével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">160</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban emlékeztetni kell arra, hogy az Unió és egy harmadik ország közötti megállapodásban részes felek közötti kapcsolatok keretében felhozható releváns szabályok között szerepel az általános nemzetközi jognak a szerződések relatív hatályára vonatkozó elve, miszerint a szerződések harmadik személyek vonatkozásában sem hátrányokat, sem előnyöket nem keletkeztethetnek (pacta tertiis nec nocent nec prosunt). Az általános nemzetközi jog ezen elve nyert különös kifejeződést a Bécsi Egyezmény 34. cikkében, amelynek értelmében a szerződés harmadik állam számára – annak beleegyezése nélkül – sem kötelezettségeket, sem jogokat nem hoz létre (2010. február 25‑i Brita ítélet, C‑386/08, EU:C:2010:91, 44. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">161</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett elv, amely a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítélet (C‑104/16 P, EU:C:2016:973) 106. pontjában is szerepel, szélesebb körű, mint a nemzetközi megállapodások egyszerű értelmezési szabálya. Ugyanis, még ha – amint azt a fellebbezők helyesen állítják – a harmadik személy jogait vagy kötelezettségeit érintő megállapodásra ez utóbbi beleegyezése hiányában a nemzetközi szerződési jog alapján e harmadik személlyel szemben nem is lehet hivatkozni, e harmadik személyt érintheti e megállapodás végrehajtása abban az esetben, ha annak hatálya alá olyan terület tartozik, amelyen az említett harmadik személy szuverén vagy önrendelkezési joggal rendelkezik. Az ilyen végrehajtás e tekintetben az államok esetében sértheti a területi szuverenitását, valamely nép esetében pedig azon a területen való önrendelkezéshez való jogát, amelyhez az említett jog kapcsolódik. Így, amint arra a Bíróság az említett 106. pontban rámutatott, az Unió és a Marokkói Királyság közötti nemzetközi megállapodás Nyugat‑Szahara területén történő végrehajtásához a nyugat‑szaharai népnek a beleegyezését kell adnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">162</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy ha e nép nem adja beleegyezését azon megállapodáshoz, amelynek végrehajtása az említett területre vagy az azzal szomszédos vizekre terjed ki, érintheti az e megállapodás megkötésére vonatkozó olyan uniós jogi aktus érvényességét, mint a vitatott határozat. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUSZ 3. cikk (5) bekezdése és az EUSZ 21. cikk (1) bekezdése értelmében az Unió nemzetközi szintű fellépése hozzájárul különösen a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek tiszteletben tartásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">163</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a következtetést nem érinti a Tanács mérlegelési mozgástere. Amint ugyanis arra a Törvényszék a C‑779/21. P. és C‑799/21. P. sz. egyesített ügyekben megtámadott ítélet, nevezetesen a 2021. szeptember 29‑i Front Polisario kontra Tanács ítélet (T‑279/19, EU:T:2021:639) 349. pontjában rámutatott, amely pontra a megtámadott ítélet 335. pontja utal, e mérlegelési mozgásteret jogilag körülhatárolja egyrészt az önrendelkezés elvéből levezetett azon kötelezettség, hogy az Unió és a Marokkói Királyság közötti kapcsolatok keretében tiszteletben kell tartani Nyugat‑Szahara elkülönülő jogállását, másrészt pedig a szerződések relatív hatályának elvéből levezetett azon követelmény, amely szerint e terület népének bele kell egyeznie az Unió és a Marokkói Királyság közötti olyan megállapodásba, amelyet az említett területen hajtanak majd végre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">164</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék így az említett 335. pontban helyesen állapította meg, hogy a Tanácsnak vitathatatlanul értékelnie kellett, hogy e terület jelenlegi helyzete igazolja‑e az e beleegyezés kifejezési módjainak kiigazítását, és teljesültek‑e az ahhoz szükséges feltételek, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy Nyugat‑Szahara népe azt kinyilvánította, ezen intézmény azonban nem dönthetett szabadon arról, hogy eltekinthet‑e beleegyezéstől, mert azzal megsértette volna azt a követelményt, amely szerint e terület népének bele kell egyeznie az ilyen megállapodásba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">165</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen nem róható fel a Törvényszéknek, hogy a nyugat‑szaharai nép beleegyezésének szükségességére vonatkozó feltétel értékelését illetően túllépte az Unió külső tevékenységére vonatkozó uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálatának a Bíróság ítélkezési gyakorlatában megállapított korlátait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">166</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, mint megalapozatlant el kell utasítani az arra alapított érvelést, amely szerint az ENSZ jogtanácsosa 2002. január 29‑i levelének tartalma érinti a nyugat‑szaharai nép beleegyezésére vonatkozó követelményt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">167</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ugyanis a megtámadott ítélet 362. pontjában helyesen állapította meg lényegében azt, hogy e levél nem minősül az uniós jog olyan forrásának, amelyre az uniós bíróság előtt hivatkozni lehetne, mivel önmagában nem hasonlít sem az Uniót kötő nemzetközi szerződési jog valamely szabályához, sem pedig valamely nemzetközi szokásjogi szabályhoz (lásd ebben az értelemben: 2020. október 6‑i Bizottság kontra Magyarország [Felsőoktatás] ítélet, C‑66/18, EU:C:2020:792, 87. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">168</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt mint hatástalant el kell utasítani a Bizottság azon érvelését, amely arra vonatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 330. pontjában párhuzamot vont egyrészt a Bizottság és az EKSZ által folytatott konzultáció, másrészt az érintett felekkel az EUSZ 11. cikk (3) bekezdésében, valamint az EU‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv 2. cikkében említett széles körű konzultáció között. E tekintetben ugyanis elegendő megállapítani, hogy – amint arra lényegében a Törvényszék rámutatott – az ilyen konzultációk, amelyeknek meg kell előzniük különösen a jogalkotási javaslatok Bizottság általi benyújtását, jellegüknél és tárgyuknál fogva alapvetően különböznek a nemzetközi szokásjogból eredő azon követelménytől, hogy az önrendelkezéshez való joggal rendelkező nép beleegyezzen abba, hogy azon a területen, amelyre az említett jog vonatkozik, olyan nemzetközi megállapodást alkalmazzanak, amely tekintetében e nép harmadik személynek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">169</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Törvényszék a megtámadott ítélet 364. pontjában helyesen következtethetett egyrészt arra, hogy a Tanács annak megállapításával, hogy a Bizottság és az EKSZ által folytatott konzultációk lehetővé tették a szerződések relatív hatályának a Bíróság által a 2016. december 21‑i Tanács kontra Front Polisario ítélet (C‑104/16 P, EU:C:2016:973) 106. pontjában értelmezett elvének való megfelelést, tévedett mind e konzultációk tartalmát, mind az e pontban megállapított követelmény terjedelmét illetően, másrészt pedig arra, hogy a Tanács tévesen vélte úgy, hogy az ENSZ jogtanácsosának 2002. január 29‑i levelére támaszkodhatott annak érdekében, hogy e követelményt az e levélben állítólagosan megfogalmazott kritériumokkal helyettesítse.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nyugat‑szaharai nép beleegyezésének szükségességére és a Front Polisario olyan jogalanyként való azonosítására vonatkozó kifogásokról, amelynek e beleegyezés ki kell nyilvánítania</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">170</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a jelen ítélet 152. pontjában felidézésre került, a megtámadott ítélet 364. pontjában a Törvényszék azt a következtetést vonta le, hogy a vitatott határozat elfogadásával a Tanács nem vette kellőképpen figyelembe a Nyugat‑Szahara helyzetével kapcsolatos valamennyi releváns körülményt, és tévesen állapította meg, hogy mérlegelési mozgástérrel rendelkezik annak eldöntése tekintetében, hogy meg kell‑e felelni annak a követelménynek, amely szerint a vitatott megállapodásban nem részes harmadik személyként e terület népének ki kell nyilvánítania a megállapodás alkalmazásába való beleegyezését azzal az értelmezéssel összhangban, amelyet a Bíróság a szerződések relatív hatályának elvére vonatkozóan az önrendelkezés elvével összefüggésben elfogadott. Konkrétan a Tanács és a Bizottság tévesen állapította meg, hogy Nyugat‑Szahara területének aktuális helyzete nem teszi lehetővé az e beleegyezés fennállásáról való meggyőződést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">171</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 317. pontjában különösen rámutatott arra, hogy a Marokkói Királyság nem vállalja a vitatott megállapodás alapján rá háruló feladatokat és hatásköröket, amennyiben Nyugat‑Szahara területe és a szomszédos vizek érintettek e terület népének jogai e terület javára történő gyakorlása érdekében. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a Marokkói Királyság nem kívánja elismerni e népnek „a halászati erőforrások e vizeken való kiaknázására és az abból eredő előnyök elosztására vonatkozó” jogait, továbbá azok a jogok, amelyeket e megállapodás az említett területen letelepedett gazdasági szereplők számára esetlegesen keletkeztethet, magánszemélyeket érintenek, nem pedig olyan harmadik személyeket, akiknek abba bele kellene egyeznie. Ami az e terület lakossága számára ebből származó előnyöket illeti, a Törvényszék szerint „tisztán társadalmi‑gazdasági hatásokról van szó, amelyek inkább közvetettek, és nem tekinthetők jogoknak.” Ezt követően a megtámadott ítélet 318. pontjában a következőket állapította meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-323" title="page-39">
      „Ezzel szemben a vitatott megállapodás, mivel az egyik felet harmadik személy területén olyan hatáskörrel ruházza fel, amelyet az így nem jogosult saját maga gyakorolni, és nem is jogosult adott esetben e gyakorlás átruházására, – amint azt a felperes hangsúlyozza – kötelezettséget ír elő az érintett harmadik személlyel szemben, függetlenül attól a Tanács által hivatkozott körülménytől, hogy ebben a szakaszban saját maga vagy képviselője útján nem vállalhatja magára e hatásköröket. A vitatott megállapodásba való beleegyezésének tehát kifejezettnek kell lennie […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">172</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a megtámadott ítélet 318. pontja tévesen alkalmazza a jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">173</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben kétségtelen, hogy – amint az a jelen ítélet 161–164. és 169. pontjában megállapításra került – a Törvényszék lényegében helyesen állapította meg, hogy az önrendelkezéshez való jognak és a szerződések relatív hatályának a Bíróság által értelmezett elve alapján Nyugat‑Szahara népének a vitatott megállapodás e területen való végrehajtásához való beleegyezése a vitatott határozat érvényességi feltétele volt, és a Bizottság és az EKSZ által folytatott konzultációk nem alkalmasak e nép beleegyezésének bizonyítására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">174</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben tévesen értelmezte a vitatott megállapodást, amikor a megtámadott ítélet 318. pontjában lényegében azt állapította meg, hogy e megállapodás hatása az, hogy kötelezettséget ró Nyugat‑Szahara népére azáltal, hogy olyan hatásköröket biztosított a Marokkói Királyság hatóságai számára, amelyek gyakorlására a Nyugat‑Szahara területén kerül sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">175</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis, noha a vitatott megállapodás végrehajtása azt jelenti, hogy a marokkói hatóságok Nyugat‑Szahara területén foganatosított cselekményei a jelen ítélet 119–125. pontjában leírtakhoz hasonló joghatásokkal rendelkeznek, módosítva e terület népének jogi helyzetét, az a körülmény, hogy e megállapodás e hatóságok számára elismer bizonyos, az említett területen gyakorolt közigazgatási hatásköröket, ugyanakkor nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az említett megállapodás e népre mint nemzetközi jogalanyra nézve jogi kötelezettségeket állapít meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">176</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, amint azt a levélváltás hangsúlyozza, a vitatott megállapodás nem jelenti azt, hogy az Unió elismeri a Marokkói Királyság Nyugat‑Szahara feletti állítólagos szuverenitását. A nyugat‑szaharai nép továbbá nem címzettje a marokkói hatóságok által e megállapodás végrehajtása keretében kiadott halászati engedélyeknek vagy egyéb közigazgatási aktusoknak, amelyet el kellene ismernie, sem pedig az uniós és tagállami hatóságok által velük szemben hozott intézkedéseknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">177</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a Törvényszék téves előfeltevés alapján állapította meg a megtámadott ítélet 318. pontjában, hogy Nyugat‑Szahara népének a vitatott megállapodáshoz beleegyezését kifejezetten kell kinyilvánítania.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">178</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell azonban arra, hogy amennyiben a Törvényszék valamely határozatának indokolása az uniós jogot sérti, de rendelkező része egyéb jogi indokok miatt megalapozottnak bizonyul, az ilyen jogsértés nem eredményezheti e határozat hatályon kívül helyezését, és az indokolást meg kell változtatni (2023. január 17‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑632/20 P, EU:C:2023:28, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">179</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért azt kell megvizsgálni, hogy a megtámadott ítéletnek a vitatott határozatot megsemmisítő rendelkező részében nem lehet‑e megalapozott olyan jogi indokok alapján, amelyeket nem érintenek a jelen ítélet 174–177. pontjában megállapított hibák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">180</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi szokásjog nem ír elő semmilyen konkrét formát arra vonatkozóan, hogy egy harmadik személy milyen formában fejezi ki egy olyan megállapodásba való beleegyezését, amely jogot ruház rá (lásd ebben az értelemben: az Állandó Nemzetközi Bíróság 1932. június 7‑i ítélete, „Felső‑Savoya és Pays de Gex vámszabad területei” ügy, Recueil CPJI 1927, A/B sorozat, no 46, 148. o.). Ebből következik, hogy ugyanezen jog nem zárja ki, hogy bizonyos körülmények között hallgatólagosan is megadható e belegyezés. Ily módon egy önkormányzattal nem rendelkező terület népének sajátos helyzetében vélelmezni lehet e népnek egy olyan nemzetközi megállapodásba való beleegyezését, amelyben harmadik személynek minősül, és amely azon a területen alkalmazandó, amelyhez e nép önrendelkezéshez való joga kapcsolódik, feltéve, hogy két feltétel teljesül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">181</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt a szóban forgó megállapodás nem állapíthat meg kötelezettséget az említett nép terhére. Másrészt az említett megállapodásnak elő kell írnia, hogy maga az érintett nép, amelyet esetleg nem képvisel megfelelően azon terület lakossága, amelyhez az e népet megillető önrendelkezési jog kapcsolódik, e terület természeti erőforrásainak kiaknázásából származóan pontos, konkrét, jelentős és ellenőrizhető, valamint e kiaknázás mértékével arányos előnyben részesül. Ezen előnynek biztosítékokat kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az említett kiaknázásra a fenntartható fejlődés elvének megfelelő feltételek mellett kerül sor, amely biztosítja, hogy a nem megújuló természeti erőforrások széles körben rendelkezésre álljanak, a megújuló természeti erőforrások, például a halállományok pedig folyamatosan megújuljanak. Végül a szóban forgó megállapodásnak olyan rendszeres ellenőrzési mechanizmust is biztosítania kell, amely lehetővé teszi az e megállapodás alkalmazásával az érintett népnek nyújtott előnyök ténylegességének ellenőrzését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">182</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E feltételeket annak biztosítása érdekében kell tiszteletben tartani, hogy az ilyen megállapodás összeegyeztethető legyen az ENSZ Alapokmányának 73. cikkéből eredő és a nemzetközi szokásjogban rögzített, az önkormányzattal nem rendelkező területek népei érdekei elsőbbségének elvével. Ily módon hozzájárul ahhoz, hogy – amint azt az EUSZ 21. cikk (1) bekezdése előírja – az Unió nemzetközi szintű fellépése az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak az elveire épüljön.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">183</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Abban az esetben, ha a jelen ítélet 181. pontjában ismertetett két feltétel teljesül, az érintett nép beleegyezését megszerzettnek kell tekinteni. Az a körülmény, hogy e nép legitim képviselőjeként fellépő mozgalom ellenzi e megállapodást, önmagában nem elegendő az ilyen feltételezett beleegyezés megkérdőjelezéséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">184</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[A 2025. január 15‑i végzéssel kijavítva] A beleegyezés e vélelme mindazonáltal megdönthető, amennyiben az említett nép legitim képviselői bizonyítják, hogy a szóban forgó megállapodás által az ugyanazon nép számára biztosított előnyök rendszere, vagy akár az e megállapodáshoz kapcsolódó rendszeres ellenőrzési mechanizmus nem felel meg a jelen ítélet 181. pontjában kifejtett feltételeknek. Adott esetben az uniós bíróság feladata e kérdés eldöntése, különösen annak értékelése céljából, hogy az említett megállapodás megfelelően megőrzi‑e az érintett nép önrendelkezéshez való jogát, illetve az e jogból, valamint az ENSZ Alapokmányának 73. cikkéből eredő, a természeti erőforrások feletti állandó szuverenitást. A Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament és bármely tagállam megteheti azt is, hogy az Unió és a Marokkói Királyság közötti, ilyen előnyök rendszerét előíró megállapodás aláírása vagy megkötése előtt beszerezze a Bíróságnak a tervezett megállapodásnak a Szerződések rendelkezéseivel, különösen az EUSZ 21. cikk (1) bekezdésével való összeegyeztethetőségére vonatkozó véleményét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">185</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a jelen ítélet 181. pontjában említett két feltétel közül az elsőt teljesültnek kell tekinteni. Az ugyanezen ítélet 174. és 175. pontjában kifejtett indokok miatt ugyanis a vitatott megállapodás, noha módosítja Nyugat‑Szahara népének az uniós jogban fennálló jogi helyzetét az e területen fennálló önrendelkezéshez való jogra tekintettel, nem állapít meg e nép mint nemzetközi jogalany számára jogi kötelezettségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">186</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második feltételt illetően meg kell állapítani, hogy a vitatott megállapodásból nyilvánvalóan hiányzik a nyugat‑szaharai nép javára biztosított, a jelen ítélet 181. pontjában említett jellemzőknek megfelelő előny.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">187</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közelebbről, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 312–314. pontjában helyesen állapította meg, a vitatott megállapodás nem biztosít semmilyen jogot Nyugat‑Szahara népének mint a megállapodásban nem részes harmadik személynek. Egyrészt ugyanis a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizeken a halászati megállapodás alapján biztosított halászati jogok az Unió és a tagállamok javát szolgálják. Ezen túlmenően az e vizeken folytatott halászati tevékenységek – különösen az e vizekre alkalmazandó állománygazdálkodási övezetek meghatározása keretében történő – irányítását a marokkói hatóságok végzik a nemzeti törvényeik és szabályaik keretében, az említett megállapodás 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Másrészt a pénzügyi hozzájárulás különböző összetevőit – amint az a végrehajtási jegyzőkönyv 4. cikkének (4) bekezdéséből és 8. cikkének (3) bekezdéséből, valamint e jegyzőkönyv melléklete I. fejezetének E. pontjából kitűnik – a marokkói hatóságoknak fizetik ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">188</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, amint arra a főtanácsnok az indítványának 145. és 147. pontjában rámutatott, a vitatott megállapodás hatályát egyetlen „halászati övezetre” való hivatkozással állapították meg, amely a meghatározása szerint lényegében a Marokkói Királysággal és a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizek egészére kiterjed. E „halászati övezet” meghatározása azonban nem tesz különbséget a Marokkói Királyság területével szomszédos vizek és a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizek között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">189</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a vitatott megállapodás nem bizonyítja, hogy az uniós halászati jogok mely része felel meg a Marokkói Királysággal szomszédos vizeknek, és e jogok mely része felel meg a Nyugat‑Szahara területével szomszédos vizeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">190</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint arra a főtanácsnok az indítványának 161. és 162. pontjában rámutatott, e megállapodás vitathatatlanul előírja az Unió által a Marokkói Királyságnak fizetett pénzügyi ellentételezésből eredő társadalmi‑gazdasági előnyök „méltányos földrajzi és társadalmi eloszlásának” követelményét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">191</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azonban azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 316. pontjában lényegében megállapította anélkül, hogy azt a felek érdemben vitatnák volna, a megállapodás rendelkezéseiből nem következik, hogy a pénzügyi hozzájárulás méltányos földrajzi és társadalmi elosztásának elvét Nyugat‑Szahara területén és Marokkó területén miként kell differenciáltan alkalmazni. Mindenesetre az említett megállapodás semmilyen pénzügyi hozzájárulás nyújtását nem írja elő konkrétan a nyugat‑szaharai nép javára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">192</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy nem vélelmezhető, hogy Nyugat‑Szahara népe beleegyezett volna a vitatott megállapodás e területtel szomszédos vizekre való alkalmazásába.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">193</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Pontosítani kell, hogy a jelen ítélet 180–183. pontjának megfelelően vélelmezett beleegyezés lehetőségét nem kérdőjelezheti meg az, hogy az ENSZ Alapokmányának az önkormányzattal nem rendelkező területekre vonatkozó 73. cikke e területek „lakosságára” utal, és „magasztos megbízásként” határozza meg azt a kötelezettséget, hogy a „tőlük telhetőleg” előmozdítsák a jólétüket, és így Nyugat‑Szahara esetében lefedi e terület „lakoságának” azon részét is, amely nem tartozik Nyugat‑Szahara „népnek” körébe. E tekintetben az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jelen ítélet 35. pontjában említett 2703. (2023) sz. határozata elengedhetetlennek tekinti, hogy a tárgyalások előrehaladjanak annak érdekében, hogy Nyugat‑Szahara lakosainak életminősége valamennyi területen javuljon. Márpedig, ha egy megállapodás a jövőben a jelen ítélet 181. pontjában kifejtett követelményeknek megfelelően a nyugat‑szaharai nép javát szolgálná, az a lehetőség, hogy e megállapodás általában e terület lakosai számára is előnyös, nem akadályozhatja meg e nép feltételezett beleegyezésének megállapítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">194</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[A 2025. január 15‑i végzéssel kijavítva] Figyelembe véve egyébiránt a jelen ítélet 173. pontjában tett azon megállapítást, amely szerint a Bizottság és az EKSZ által folytatott konzultációk nem alkalmasak az említett nép ilyen beleegyezésének bizonyítására, megalapozottnak kell tekinteni a Törvényszék által a megtámadott ítélet 364. pontjában levont azon következtetést, amely szerint a vitatott határozat elfogadásával a Tanács egyrészt nem vette kellőképpen figyelembe a Nyugat‑Szahara helyzetére vonatkozó valamennyi releváns körülményt, másrészt pedig a Tanács és a Bizottság tévesen állapította meg, hogy e terület aktuális helyzete nem teszi lehetővé a nyugat‑szaharai nép vitatott megállapodásba való beleegyezésének beszerzését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">195</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott negyedik fellebbezési jogalapot és a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott negyedik fellebbezési jogalapot tehát mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott ötödik és a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott harmadik, a nemzetközi jog felhívhatóságával kapcsolatos téves jogalkalmazásra alapított fellebbezési jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">196</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság az ötödik, a Tanács pedig a harmadik jogalapjával azt rója fel a Törvényszéknek, hogy tévesen alkalmazta a jogot a nemzetközi jogi normáknak egy nemzetközi megállapodás Unió általi megkötésére vonatkozó határozat érvényességére vonatkozó kereset keretében való felhívhatóságát illetően. E jogalapok annyiban irányulnak a megtámadott ítéletre, amennyiben a Törvényszék annak 294. pontjában megállapította, hogy a Front Polisario hivatkozhat az önrendelkezés elvére, valamint a szerződések relatív hatályának elvére, és így az előtte felhozott harmadik jogalap nem hatástalan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">197</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen intézmények különösen emlékeztetnek arra az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a jogalanyok valamely uniós jogi aktus érvényességének a Bíróság általi vizsgálata érdekében akkor hivatkozhatnak a nemzetközi szokásjogi elvekre, ha ezen elvek tekintetében kétségbe vonható, hogy az Unió hatáskörrel rendelkezett az említett aktus elfogadására, továbbá a szóban forgó aktus érintheti a jogalanyt az uniós jog alapján megillető jogokat, vagy az uniós jog vonatkozásában kötelezettségeket állapít meg számára (lásd ebben az értelemben: 2011. december 21‑i Air Transport Association of America és társai ítélet, C‑366/10, EU:C:2011:864, 107. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">198</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács azt is hangsúlyozza, hogy bár nemzetközi jogi szabályokra lehet hivatkozni, a Bíróság felülvizsgálata mindenképpen csak arra korlátozódik, hogy a 2011. december 21‑i Air Transport Association of America és társai ítélet (C‑366/10, EU:C:2011:864, 107. pont) értelmében az intézmények nyilvánvaló mérlegelési hibákat követtek‑e el e szabályok alkalmazási feltételeivel kapcsolatban. A jelen ügyben az önrendelkezés elve és a szerződések relatív hatályának elve nem kérdőjelezheti meg az Unió hatáskörét, mivel a Bíróság már hallgatólagosan kimondta, hogy a nemzetközi jog nem zárja ki, hogy valamely szerződés az általános szabálytól eltérve kötelezhessen valamely államot egy másik terület tekintetében, és ezt a Törvényszék kifejezetten meg is erősítette a Tanácsnak a vitatott megállapodás megkötésére vonatkozó hatáskörének hiányára alapított jogalap elutasításával. Mindenesetre a szerződések relatív hatálya nem a megállapodás érvényességére, hanem annak alkalmazhatóságára vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">199</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Francia Köztársaság e tekintetben megjegyzi, hogy még ha a szerződések relatív hatályának elvére hivatkozni is lehetne, és azt a jelen ügyben meg is sértették, az ilyen jogsértés nem vonja maga után a vitatott határozat semmisségét, mivel az említett elv értelmében a harmadik személy beleegyezése nem feltétele az érintett szerződés érvényességének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">200</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisario cáfolja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">201</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélet 290. pontjában a 2021. szeptember 29‑i Front Polisario kontra Tanács ítélet (T‑279/19, EU:T:2021:639) 282–291. pontjára hivatkozva úgy ítélte meg, hogy a nyugat‑szaharai népet az önrendelkezés elve és a szerződések relatív hatályának elve alapján megillető jogok védelme érdekében – amennyiben ez az állítólagos jogsértés érintheti az említett népet mint az Unió és a Marokkói Királyság között létrejött megállapodásban nem részes harmadik személyt – a Front Polisariónak lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy az előbbi ítélet alapjául szolgáló ügyben megtámadott határozattal szemben az Unió és a Marokkói Királyság kapcsolatában érvényesülő, azon egyértelmű, pontos és feltétel nélküli kötelezettségek megsértésére hivatkozzon, amelyeket a Bíróság a 2016. december 21‑i Tanács kontra Polisario Front ítéletben (C‑104/16 P, EU:C:2016:973) a társulási megállapodásnak az önrendelkezés elve és a szerződések relatív hatályának elve alapján történő értelmezéséből vezetett le.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">202</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezenkívül emlékeztetett arra, hogy az említett ítéletben megállapította, hogy a nemzetközi szokásjog elveinek felhívhatóságára vonatkozó, a 2011. december 21‑i Air Transport Association of America és társai ítélet (C‑366/10, EU:C:2011:864) 107–109. pontjában rögzített ítélkezési gyakorlattal nem ellentétes ez a következtetés. A Törvényszék szerint ugyanis az e pontokban szereplő megfontolások az ügy azon sajátos körülményeinek értékelésén alapulnak, amelyek a hivatkozott nemzetközi jogi elvek és a vitatott aktus természetével, valamint az alapeljárás felpereseinek jogi helyzetével kapcsolatosak, és amelyek nem hasonlíthatók össze a 2021. szeptember 29‑i Front Polisario kontra Tanács ítélet (T‑279/19, EU:T:2021:639) alapjául szolgáló ügy felpereseinek jogi helyzetével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">203</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék többek között úgy ítélte meg, hogy e megfontolások alkalmazandók azzal kapcsolatban, hogy a vitatott határozattal szemben lehet‑e hivatkozni az önrendelkezés elvére és a szerződések relatív hatályának elvére, tekintettel arra, hogy az említett elvek alkalmazhatók az Unió és a Marokkói Királyság között kötött halászati megállapodással összefüggésben, amint azt a Bíróság a 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítélet (C‑266/16, EU:C:2018:118) 63–72. pontjában megállapította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">204</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az érvelés nem minősül téves jogalkalmazásnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">205</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis az Unió a hatásköreinek gyakorlásakor teljes egészében köteles tiszteletben tartani a nemzetközi jogot, ideértve az általános nemzetközi jog és a nemzetközi szokásjog szabályait és elveit is, valamint az Unióra nézve kötelező nemzetközi egyezmények rendelkezéseit (lásd ebben az értelemben: 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítélet, C‑266/16, EU:C:2018:118, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">206</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a Bíróság a megsemmisítés iránti kereset keretében hatáskörrel rendelkezik annak értékelésére, hogy az Unió által kötött nemzetközi megállapodás összeegyeztethető‑e a nemzetközi jog azon szabályaival, amelyek a Szerződések értelmében kötelezőek az Unióra. Azon jogi aktus érvényességének Bíróság általi esetleges vizsgálata, amellyel az Unió ilyen nemzetközi megállapodást kötött, arra is kiterjedhet, hogy ez az aktus magának a szóban forgó nemzetközi megállapodásnak a tartalmára tekintettel jogszerű‑e (lásd ebben az értelemben: 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítélet, C‑266/16, EU:C:2018:118, 48–51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">207</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Törvényszék helyesen tekinthette úgy, hogy az önrendelkezés elvére és a szerződések relatív hatályának elvére a vitatott határozat érvényességének vizsgálata keretében lehet hivatkozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">208</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen nem lehet helyt adni a Bizottság és a Tanács azon érvének, amely szerint a 2011. december 21‑i Air Transport Association of America és társai ítéletből (C‑366/10, EU:C:2011:864) azt a következtetést kellett volna levonni, hogy ezekre az elvekre a vitatott határozat érvényességének felülvizsgálata keretében nem lehet hivatkozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">209</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a Tanács által felhozott azon kifogást illeti, amely szerint valamely uniós jogi aktusnak az ilyen nemzetközi jogi szabályokkal való összeegyeztethetősége uniós bíróság általi felülvizsgálatának a nyilvánvaló mérlegelési hibákra kell korlátozódnia, e kifogás lényegében összemosódik a negyedik fellebbezési jogalap keretében felhozott azon kifogással, amely azon alapul, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a külkapcsolatok területén a Tanácsot megillető mérlegelési mozgásteret. Ezért azt a jelen ítélet 162. pontjában kifejtett indokokkal megegyező indokok miatt el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">210</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a C‑778/21. P. sz. ügyben felhozott, ötödik és a C‑798/21. P. sz. ügyben felhozott harmadik fellebbezési jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">211</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a Bíróság a C‑778/21. P. és a C‑798/21. P. sz. ügyben a Bizottság és a Tanács által a fellebbezések alátámasztására felhozott egyik jogalapnak sem adott helyt, a fellebbezéseket teljes egészükben el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács és a Bizottság által másodlagosan előterjesztett kérelmekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">212</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács – hangsúlyozva, hogy a vitatott határozat megsemmisítése esetén az Unió külső tevékenységét súlyosan hátrányos következmények érhetik, valamint megkérdőjeleződhet az Unió által vállalt, az intézményekre és a tagállamokra nézve kötelező nemzetközi kötelezettségvállalások jogbiztonsága – másodlagosan szükségesnek tartja, hogy abban az esetben, ha a Bíróság elutasítja a megtámadott ítélettel szemben benyújtott fellebbezést, rendelje el e határozat joghatásainak tizenkét hónapra történő fenntartását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">213</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság úgy véli, hogy a vitatott határozat joghatásait másfél évig fenn kellene tartani abban az esetben, ha a Bíróság azt állapítaná meg, hogy e határozat megsemmisítését a megtámadott ítéletben foglaltaktól eltérő indokok igazolják, és ha a Bíróság megállapításai alapján reális lehetőség lenne arra, hogy ennek ellenére Nyugat‑Szaharára vonatkozó megállapodást lehessen kötni a Marokkói Királysággal az ilyen megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatok elfogadásához szükséges tárgyalások lehetővé tétele érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">214</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Front Polisario vitatja e kérelmeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">215</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 264. cikk második bekezdése értelmében a Bíróság, ha azt szükségesnek ítéli, megjelöli a semmisnek nyilvánított jogi aktusoknak azokat a joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">216</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a jogbiztonsággal kapcsolatos okokra tekintettel az ilyen jogi aktus joghatásai többek között akkor tarthatók fenn, ha a megsemmisítés azonnali hatásai súlyosan hátrányos következményeket idéznének elő az érintett felek számára (2022. március 1‑jei Bizottság kontra Tanács [A Koreai Köztársasággal kötött megállapodás] ítélet, C‑275/20, EU:C:2022:142, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">217</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a megtámadott ítélet 369. pontja értelmében, amelyet csatlakozó fellebbezésben nem vitattak, a Bíróság a vitatott határozat joghatásait a jelen ítélet kihirdetéséig fenntartotta. Márpedig, amint az a jelen ítélet 69. pontjából kitűnik, a végrehajtási jegyzőkönyv 2023. július 17‑én hatályát vesztette. Hatályos jegyzőkönyv hiányában a halászati megállapodás nem teszi lehetővé az uniós hajók számára az e megállapodás értelmében vett „halászati övezethez” való hozzáférést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">218</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért meg kell állapítani, hogy a végrehajtási jegyzőkönyv lejártára tekintettel a Bizottság és a Tanács másodlagos kérelmei tárgytalanná váltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">219</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen e másodlagos kérelmekről nem szükséges határozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">220</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése alapján, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">221</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése szerint – amely ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó – a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">222</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Tanácsot és a Bizottságot, mivel pervesztesek lettek, a Front Polisario kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeiken felül a Front Polisario részéről a jelen fellebbezések keretében felmerült költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">223</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 140. cikkének (1) bekezdése szerint, amelyet ezen eljárási szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése alapján szintén alkalmazni kell a fellebbezési eljárásra, az eljárásba beavatkozó tagállamok és intézmények maguk viselik saját költségeiket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">224</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a C‑798/21. P. sz. ügyben a fellebbezési eljárásba beavatkozó Belga Királyság, Magyarország, Portugál Köztársaság és Szlovák Köztársaság, valamint az elsőfokú eljárásba beavatkozó Spanyol Királyság és Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">225</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül az eljárási szabályzat 140. cikkének (3) bekezdése szerint, amelyet ezen eljárási szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése alapján szintén alkalmazni kell a fellebbezési eljárásra, a Bíróság elrendelheti, hogy a tagállamnak vagy intézménynek nem minősülő valamely beavatkozó fél maga viselje a saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">226</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben úgy kell határozni, hogy a CPMM maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-386" title="page-48">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a fellebbezéseket elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak, végrehajtási jegyzőkönyvének és a megállapodást kísérő levélváltásnak a megkötéséről szóló, 2019. március 4‑i (EU) 2019/441 tanácsi határozat joghatásainak fenntartására vonatkozó kérelemről nem szükséges határozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit, valamint a Front populaire pour la libération de la saguia‑el‑hamra et du rio de oro (Front Polisario) részéről a jelen fellebbezések során felmerült költségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Belga Királyság, Magyarország, a Portugál Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, valamint a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Chambre des pêches maritimes de la Méditerranée, a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Nord, a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Centre és a Chambre des pêches maritimes de l’Atlantique Sud maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-391" title="page-48">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: francia.</p>
</body>
</html>
