EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.10.2.

COM(2025) 593 final

2025/0312(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló 472/2013/EU rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A fentiekre tekintettel e javaslat célja elsősorban a 472/2013/EU rendelet és a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret közötti összhang biztosítása. Másodsorban a javaslatnak az a célja, hogy tükrözze a 2013 óta bekövetkezett intézményi fejleményeket, többek között az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozását és azt a tényt, hogy az EFSF már nem indíthat új finanszírozási programokat. Harmadsorban a 472/2013/EU rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében a javaslat arra is törekszik, hogy egyértelművé tegye a megerősített felügyelet alkalmazását abban az esetben, ha egy olyan tagállam, amelynek pénzneme az euro, elővigyázatossági pénzügyi támogatásban részesül, és kifejezetten összekapcsolja annak alkalmazását az új szakpolitikai intézkedéseket igénylő elővigyázatossági támogatással. Hasonlóképpen, a javaslat egyértelművé kívánja tenni a programot követő utólagos felügyelet célját és hatókörét is, hogy növelje annak koherenciáját a megreformált uniós gazdasági kormányzási kerettel, valamint hogy célzott egyszerűsítést érjen el a párhuzamos jelentéstételi követelmények elkerülése érdekében.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A 472/2013/EU rendelet javasolt módosításai összhangban vannak a szakpolitikai területen hatályos szakpolitikai rendelkezésekkel, figyelembe véve a szabályozási környezetben a rendelet 2013. évi elfogadása óta bekövetkezett jelentős változásokat. Az 1467/97/EK tanácsi rendelet módosításait és az (EU) 2024/1263 rendelet elfogadását követően 2024. április 30-án hatályba lépett uniós gazdasági kormányzási keret fontos módosításokat vezet be a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása tekintetében, és a 472/2013/EU rendelet javasolt módosításai biztosítják az összhangot ezekkel a változásokkal. A javasolt módosítások figyelembe veszik konkrétan a középtávú költségvetési-strukturális terv bevezetését és a megerősített felügyeleti eljárással való kölcsönhatást, az (EU) 2024/1263 rendelet 32. cikkében meghatározottak szerint. A javasolt módosítások továbbá összhangban vannak az egységes felügyeleti mechanizmusnak az 1024/2013/EU tanácsi rendelet szerinti létrehozásával.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A rendelet módosítására irányuló javaslat hozzá fog járulni a Bizottság egyszerűsítési menetrendjéhez, amelynek célja, hogy a szabályozási terhek csökkentésével és az uniós jogszabályok egyszerűsítésével, ezáltal azok végrehajtásának megkönnyítésével növelje a versenyképességet és biztosítsa a gazdasági, társadalmi és környezeti célok elérését.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az euroövezet gazdasági és pénzügyi stabilitása uniós dimenzióval rendelkezik, mivel az egyik tagállamban tapasztalható makrogazdasági egyensúlyhiány és pénzügyi nehézségek következményei az egész euroövezetre kihatással lehetnek. Tekintettel az európai gazdaság összekapcsoltságára, a tagállamok önmagukban nem tudnák megfelelően kezelni a gazdasági instabilitás összetettségét és továbbgyűrűző hatásait. Ezenkívül a módosítások célkitűzései – nevezetesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási kerettel való összhang biztosítása és e keret egyszerűsítése – tagállami szinten nem valósíthatók meg, mivel uniós jogszabályok módosítását teszik szükségessé. A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének.

•Arányosság

A javaslat tiszteletben tartja az EUSZ 5. cikkében meghatározott arányosság elvét, mivel célja a meglévő keret aktualizálása és finomítása a megerősített felügyelet, a makrogazdasági kiigazítási programok és a programot követő utólagos felügyelet tekintetében, biztosítva ugyanakkor, hogy a javasolt intézkedések az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre korlátozódjanak. A javaslatban felvázolt szakpolitikai döntések – például a programot követő utólagos felügyelet célkitűzéseinek tisztázása és a megerősített felügyelet kockázatokra való reagálási képességének javítása – a jelenlegi keretben azonosított konkrét hiányosságok és korlátok kezelésére irányulnak. Ezekre a változtatásokra a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására, az euroövezet pénzügyi stabilitásának biztosítására és a gazdasági konvergencia előmozdítására irányuló célkitűzések eléréséhez van szükség. A javaslat nem lépi túl az uniós gazdasági kormányzási keret következetességének és egyszerűsítésének eléréséhez szükséges mértéket, mivel a meglévő struktúrákra és folyamatokra épül, és célzott kiigazításokat vezet be az olyan konkrét kihívások kezelése érdekében, mint például a programot követő utólagos felügyeletre vonatkozó egyértelmű célkitűzések hiánya és a differenciáltabb felügyeleti rendszerek szükségessége.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A 472/2013/EU rendelet 2021-es elfogadása óta az Európai Számvevőszék közzétette a makrogazdasági kiigazítási programból kilépő tagállamok bizottsági felügyeletéről szóló 18/2021. sz. különjelentését. Ez a jelentés a kiigazítási programot követő utólagos felügyelet hatókörének és eljárásának észszerűsítését és javítását javasolta a párhuzamos jelentéstétel elkerülése és a tagállami hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

A Bizottság és a tagállamok a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban (EFC) és az eurocsoport üléseit előkészítő munkacsoportban megbeszéléseket folytattak a 472/2013/EU rendelet módosításainak főbb elemeiről, amelyek során a tagállamok jelezték, hogy készek megvizsgálni a Bizottság által előterjesztendő egyszerűsítési javaslatokat. Ezenkívül megbeszélésre került sor az Európai Parlament ECON bizottságával, amely hangsúlyozta az egyszerűsítési csomag célkitűzéseit, nevezetesen a jogi egyértelműség és a célzott egyszerűsítés biztosítását, valamint felvázolta a 472/2013/EU rendelet módosításainak fő elemeit, hasonlóan az egyes bizottságokban a tagállamoknak nyújtott tájékoztatáshoz.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

Ez a javaslat nem hoz létre új eszközt, hanem a meglévő jogszabályokat módosítja annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy ilyen nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyelete összhangban legyen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret egyéb elemeivel. A javaslat célja továbbá a meglévő eljárások egyszerűsítése és a tagállamokra vonatkozó jelentéstételi követelmények csökkentése. A javasolt módosítások a meglévő 472/2013/EU rendelet célzott módosításaira összpontosítanak. Amint az a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról szóló fenti szakaszban szerepel, nincs más lehetőség az e rendelet és a keret egyéb elemei közötti következetlenségek kiküszöbölésére. Ezért nem készült hivatalos hatásvizsgálat.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

A javaslat nem érinti az alapvető jogokat.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az EU költségvetését érintő vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 472/2013/EU rendelet javasolt módosításainak célja továbbá annak az aggodalomnak a kezelése, hogy a megerősített felügyelet jelenlegi kialakítása visszatarthatja a tagállamokat attól, hogy szükség esetén elővigyázatossági pénzügyi támogatásért folyamodjanak. Annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsenek a hatékony felügyelet és annak szükségessége között, hogy ne tartsák vissza a tagállamokat attól, hogy szükség esetén elővigyázatossági támogatásért folyamodjanak, a módosítások célja annak tisztázása, hogy milyen körülmények között alkalmazandó a megerősített felügyelet az elővigyázatossági támogatásban részesülő tagállamokra. A 2. és 3. cikk konkrétan azt javasolja, hogy a megerősített felügyeletet csak akkor kell automatikusan elindítani, ha egy tagállam olyan pénzügyi támogatásban részesül, amely új szakpolitikai intézkedések elfogadását teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy a támogatást más tagállamok, harmadik országok, az EFSM, az ESM vagy nemzetközi pénzügyi intézmények, például az IMF nyújtják-e. Ez azt jelenti, hogy azokat a tagállamokat, amelyek feltételekhez kötött pénzügyi támogatást kapnak – mint például ESM-nek az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés 14. cikkében meghatározott, szigorított feltételekhez kötött hitelkerete –, megerősített felügyeletnek kell alávetni, még akkor is, ha a támogatást még nem vették igénybe. Az ESM új elővigyázatossági pénzügyi támogatási eszközei esetében a Bizottságnak eseti alapon kell értékelnie, hogy az ilyen támogatás igénybevétele indokolja-e a megerősített felügyeletet, biztosítva a felügyelet árnyaltabb és célzottabb megközelítését. A Bizottság továbbra is jogosult arra, hogy indokolt esetben önkéntesen megerősített felügyelet alá vonja a tagállamokat.

A 14. cikk javasolt módosításai egyértelművé teszik a programot követő utólagos felügyelet hatályát és célkitűzését, amelynek keretében a programot követő utólagos felügyelet a pénzügyi támogatásban részesült tagállamok visszafizetési képességének nyomon követésére és értékelésére, valamint a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben még nem szereplő releváns reformok végrehajtására összpontosít. A felügyelet keretében azt is meghatározzák, hogy szükség van-e korrekciós intézkedésekre a visszafizetéssel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében. A programot követő utólagos felügyelet célkitűzéseinek és fókuszának pontosításával a módosított rendelet egyszerűsített és arányos keretet biztosít a makrogazdasági kiigazítási programból kilépő tagállamok felügyeletéhez.

A módosítások továbbá bevezetik a programot követő utólagos felügyelet többszintű rendszerét, amely a visszafizetési kockázat és a korrekciós intézkedések szükségessége szerint különböző szintű vizsgálatokat alkalmaz. Ez lehetővé teszi a programot követő utólagos felügyelet hatékonyabban reagáló és célzottabb megközelítését. A rendszer egyik legfontosabb eleme a tagállam azon képességének külön értékelése, hogy képes-e visszafizetni a kapott pénzügyi támogatást, amelyet a Bizottság öt évvel a programot követő utólagos felügyelet alkalmazása után végez el. Az értékelés során olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint az államadósság fenntarthatósága, a GDP-arányos államadósság, a túlzotthiány-eljárások, a hitelfelvételi feltételek és a pénzügyi stabilitási feltételek. Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a visszafizetést nem fenyegeti lényeges kockázat, és miután a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményt nyilvánított, bizonyos feltételek mellett öt évre felfüggeszthetők a rendszeres értékelések. Ez lehetővé teszi, hogy a forrásokat hatékonyabban használják fel a tagállamok makrogazdasági kiigazítási programból való kilépési erőfeszítéseinek támogatására, és elősegíti a programot követő utólagos felügyelet hatékonyabb és célzottabb alkalmazását, összhangban a Bizottság átfogó egyszerűsítési erőfeszítéseivel.

Az új 18a. cikk rendelkezik a Bizottság és az euroövezeti tagállamoknak pénzügyi támogatást nyújtó érintett szolgáltatók, többek között az ESM közötti igazgatási megállapodások létrehozásáról. E megállapodások célja, hogy elősegítsék a Bizottság és e szolgáltatók közötti szoros együttműködést és információmegosztást, ezáltal biztosítva a gazdasági felügyelet és a pénzügyi támogatás koordinált és koherens megközelítését.

A javaslat szerint a 472/2013/EU rendeletnek a 2013. május 30-án pénzügyi támogatásban részesülő tagállamokra való alkalmazását (16. cikk) és az átmeneti rendelkezéseket (17. cikk) törölni kell, mivel azok elavultak.

Végezetül, a 472/2013/EU rendelet működésének jövőbeli felülvizsgálatát összehangolták az (EU) 2024/1263 rendelet működésére vonatkozó felülvizsgálatokkal (19. cikk).

2025/0312 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló 472/2013/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (6) bekezdésével összefüggésben értelmezett 136. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 5 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 rendelkezéseket állapít meg azon tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítésére, amelyek pénzneme az euro, amennyiben e tagállamok a) a pénzügyi stabilitásuk vagy államháztartásuk fenntarthatósága tekintetében súlyos, az euroövezet más tagállamaira lehetséges kedvezőtlen továbbgyűrűző hatást kifejtő nehézségekkel küzdenek vagy súlyos nehézségek fenyegetik őket; vagy b) pénzügyi támogatást kérnek vagy ilyen támogatásban részesülnek.

(2)Az Unió gazdasági kormányzási keretét 2024-ben megreformálták. A reform a gazdaság hatékony felügyeletének megkönnyítésére irányult egy olyan keret kialakításával, amely biztosítja az egyenlő bánásmódot és a többoldalú szakpolitikai koordinációt. A reform célja az volt, hogy reformok és beruházások révén tovább ösztönözze a rendezett és fenntartható államháztartást, a stabil és inkluzív növekedést és a rezilienciát, megelőzze a túlzott hiányok kialakulását, valamint erősítse a nemzeti felelősségvállalást. E célkitűzések elérése érdekében a reform új koncepciókat vezetett be, és módosította az Unió gazdasági kormányzási keretének szerkezetét. A reformot az (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 , az (EU) 2024/1264 tanácsi rendelet 8 és az (EU) 2024/1265 tanácsi irányelv 9 elfogadásával hajtották végre.

(3)A 2025. február 11-i, „Egyszerűbb és gyorsabb Európa: Közlemény a végrehajtásról és az egyszerűsítésről” című közleményében 10 a Bizottság felvázolta egy olyan végrehajtási és egyszerűsítési menetrend jövőképét, amelynek célja a versenyképesség fokozása és a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célok védelme a szabályozási terhek csökkentése és az uniós jog egyszerűsítése révén, ezáltal megkönnyítve annak végrehajtását.

(4)Az uniós gazdasági kormányzási keret 2024. évi reformjával összefüggésben, valamint a jogszabályok egyszerűsítése, egységesítése és kodifikálása érdekében a 472/2013/EU rendeletet módosítani kell a gazdasági kormányzási keret egyéb jogi aktusaival való összhang biztosítása, valamint a keret észszerűsítéséhez és egyszerűsítéséhez való hozzájárulás érdekében.

(5)Az (EU) 2024/1263 rendelettel bevezetett nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek jelentik a 2024. évi reform sarokköveit. Ezek a tervek a stabilitási és konvergenciaprogramok, valamint a nemzeti reformprogramok helyébe léptek, és közös keretben egyesítették az egyes tagállamok költségvetési, reform- és beruházási kötelezettségvállalásait. A 472/2013/EU rendeletet módosítani kell a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek közös keretrendszerbe történő beépítésének figyelembevétele érdekében. Különösen a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervből eredő kötelezettségeket kell kellően figyelembe venni a makrogazdasági kiigazítási program kialakításakor annak érdekében, hogy koherens és hatékony megközelítést lehessen biztosítani a tagállam költségvetési és makrogazdasági kihívásainak kezelésére. Továbbá az (EU) 2024/1263 rendelet 32. cikkével összhangban, amennyiben egy tagállam makrogazdasági kiigazítási programot hajt végre, nem kötelezhető arra, hogy nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet vagy az elért eredményekről szóló éves jelentést nyújtson be.

(6)Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (a továbbiakban: EFSF) az euroövezeti országok 2010 júniusában ideiglenes válságkezelési mechanizmusként hozták létre. 2013. július 1-jétől az EFSF már nem vehet részt új finanszírozási programokban. A 472/2013/EU rendeletet ennek figyelembevétele érdekében módosítani kell.

(7)A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megerősített felügyelet jelenlegi kialakítása visszatartó hatással lehet az elővigyázatossági támogatásért folyamodó tagállamokra, és indokolatlanul további felügyelet alkalmazásához vezethet. Annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsenek a hatékony felügyelet szükségessége és annak elkerülése között, hogy a tagállamokat visszatartsák attól, hogy szükség esetén elővigyázatossági támogatásért folyamodjanak, a 472/2013/EU rendeletet módosítani kell annak tisztázása érdekében, hogy milyen körülmények között alkalmazandó a megerősített felügyelet, ha egy tagállam elővigyázatossági támogatásban részesül.

(8)Azt a tagállamot, amely elővigyázatossági alapon olyan pénzügyi támogatásban részesül egy vagy több másik tagállamtól vagy harmadik országtól, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmustól (a továbbiakban: EFSM), az Európai Stabilitási Mechanizmustól (a továbbiakban: ESM) vagy más érintett nemzetközi pénzügyi intézménytől, például a Nemzetközi Valutaalaptól (a továbbiakban: IMF), amely új szakpolitikai intézkedések elfogadását írja elő, a 472/2013/EU rendelet szerinti megerősített felügyeletnek kell alávetni, akkor is, ha a pénzügyi támogatást még nem vették igénybe. Az ESM szigorított feltételekhez kötött hitelkerete (a továbbiakban: ECCL) ilyen új szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé, ezért az ilyen pénzügyi támogatásban elővigyázatossági alapon részesülő tagállamot megerősített felügyelet alá kell vonni. Az ESM új elővigyázatossági pénzügyi támogatási eszközei tekintetében a Bizottságnak eseti alapon kell értékelnie, hogy léteznek-e ilyen új szakpolitikai intézkedések, és így az ilyen pénzügyi támogatás valamely tagállam általi igénybevétele indokolja-e a 472/2013/EU rendelet szerinti megerősített felügyelet alkalmazását.

(9)Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 11 konkrét feladatokat ruházott az Európai Központi Bankra (EKB) a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban. Azért, hogy tiszteletben tartsák az említett rendeletben megállapított, az EKB és a részt vevő tagállamok nemzeti illetékes hatóságai közötti feladatmegosztást, a 472/2013/EU rendeletnek a pénzügyi szektorra vonatkozó információkra és felügyeleti intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseit egyértelművé kell tenni a felelősségi körök említett megosztásának tiszteletben tartása érdekében.

(10)A 472/2013/EU rendelet előírja, hogy a makrogazdasági kiigazítási programból kilépő tagállam a programot követő utólagos felügyelet alatt áll mindaddig, amíg a kapott pénzügyi támogatás 75 %-át vissza nem fizették. Az Európai Számvevőszék a 18/2021. sz. különjelentésében 12 bizonyos hiányosságokat tárt fel a programot követő utólagos felügyelet hatékonyságában, többek között az egyértelmű összpontosítás és célkitűzések hiányát, valamint az egyéb gazdasági felügyeleti folyamatokkal, például az európai szemeszterrel való átfedéseket.

(11)E megállapítások fényében módosítani kell a 472/2013/EU rendeletet a programot követő utólagos felügyelet célkitűzésének és hatályának pontosítása érdekében, hogy az jobban összhangban legyen az európai gazdasági kormányzási kerettel, és elkerülhetők legyenek a párhuzamos jelentéstételi követelmények. A programot követő utólagos felügyeletnek különösen az érintett tagállamnak a kapott pénzügyi támogatás visszafizetésére való képességének nyomon követésére és értékelésére kell összpontosítania, figyelembe véve az adott tagállam gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetét. Az említett felügyeletnek ki kell terjednie bizonyos reformok végrehajtására is, amennyiben azokat a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv keretében még nem követik nyomon. Végezetül a programot követő utólagos felügyelet keretében meg kell határozni, hogy szükség van-e korrekciós intézkedésekre a kapott pénzügyi támogatás visszafizetésével kapcsolatos kockázatok mérséklése érdekében.

(12)Továbbá azért is módosítani kell a 472/2013/EU rendeletet, hogy a programot követő utólagos felügyelet arányosabb legyen a kockázatokkal, és ehhez egy többszintű felügyeleti rendszert kell bevezetni, amely a kapott pénzügyi támogatással kapcsolatos visszafizetési kockázattól és a korrekciós intézkedések szükségességétől függően különböző szintű vizsgálatot alkalmaz. A programot követő utólagos felügyelet alkalmazását követő öt év elteltével a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy külön értékelje a tagállam képességét a kapott pénzügyi támogatás visszafizetésére. Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy nem állnak fenn lényeges kockázatok a tagállamnak a pénzügyi támogatás középtávú visszafizetésére vonatkozó képességét illetően, lehetővé kell tenni a rendszeres értékelések ötéves időtartamra történő felfüggesztését, amennyiben a körülményekben nem következik be lényeges változás. Az értékelés lezárása előtt a Bizottságnak ki kell kérnie a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét.

(13)A Bizottságnak továbbra is törekednie kell arra, hogy a 472/2013/EU rendelet végrehajtása során folytatott szoros együttműködés biztosítása érdekében megkösse a szükséges igazgatási megállapodásokat az ESM-mel és más érintett nemzetközi pénzügyi intézményekkel. Ezek a megállapodások hozzájárulnak ahhoz, hogy a pénzügyi támogatás nyújtásában részt vevő különböző intézmények és szervek tevékenysége koordinált és egymást kölcsönösen erősítő legyen.

(14)A 472/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 472/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép: 

„b) egy vagy több másik tagállam vagy harmadik ország, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM), az európai stabilitási mechanizmus (ESM) vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény, mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott pénzügyi támogatást kérnek vagy ilyen támogatásban részesülnek.”

2.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság megerősített felügyelet alá vonja azt a tagállamot, amely egy vagy több másik tagállam vagy harmadik ország, az EFSM, az ESM vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény, mint például az IMF által elővigyázatossági alapon nyújtott olyan pénzügyi támogatásban részesül, amely új szakpolitikai intézkedések elfogadását írja elő.”;

b)a (4) és az (5) bekezdést el kell hagyni.

3.A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A megerősített felügyelet alatt álló tagállam az EKB, az EFH-k, az ERKT és adott esetben az IMF közreműködésével eljáró Bizottsággal konzultálva és együttműködve intézkedéseket hoz a nehézségek okainak vagy lehetséges okainak kezelése érdekében. Ennek során a tagállam figyelembe veszi az (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet*, az 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet** vagy az 1176/2011/EU rendelet alapján hozzá intézett ajánlásokat.

______________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1263, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj ).

** A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1997/1467/oj ).”;

b)a (2) bekezdést el kell hagyni;

c)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A megerősített felügyelet alatt álló tagállam a Bizottság kérésére:

a)megküldi a Bizottságnak, az EKB-nak és adott esetben az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban az érintett EFH-knak – a kért gyakorisággal – a pénzügyi rendszerével kapcsolatos tételes adatokat, beleértve az e bekezdés b) pontja alapján elvégzett stressztesztek, illetve érzékenységi elemzések eredményeit;

b)a felügyeleti minőségében eljáró EKB vagy adott esetben az érintett EFH-k felügyelete mellett a pénzügyi szektor különböző makrogazdasági és pénzügyi sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának felmérése céljából szükség szerint stresszteszteket vagy érzékenységi elemzéseket végez az érintett EFH-k és az ERKT közreműködésével eljáró Bizottság és az EKB előírásai szerint;

c)vállalja, hogy a felügyeleti minőségében eljáró EKB vagy adott esetben a megfelelő EFH-k külön szakértői értékelés keretében rendszeresen értékeljék a pénzügyi szektor feletti felügyeleti kapacitását;

d)megküldi a Bizottságnak a makrogazdasági egyensúlyhiány 1176/2011/EU rendelet szerinti monitoringjához szükséges információkat;

e)megküldi a Bizottságnak a költségvetési felügyelethez szükséges információkat.

E bekezdés első albekezdése b) és c) pontjának alkalmazása során tiszteletben kell tartani az 1024/2013/EU tanácsi rendelet* 6. cikkében megállapított hatáskörmegosztást.

Adott esetben az 1024/2013/EU rendelet szerinti felügyeleti minőségében eljáró EKB és az érintett EFH-k – az ERKT közreműködésével – értékelést készítenek a pénzügyi rendszer lehetséges gyenge pontjairól, és ezt az értékelést benyújtják a Bizottságnak – az utóbbi által megjelölt gyakorisággal –, valamint az EKB-nak.

A Bizottság, az EKB és az érintett EFH-k bizalmasan kezelik a kapott tételes adatokat.

______________

* A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1024/oj).”;

d)a (4) bekezdést el kell hagyni;

e)az (5) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

a)„A Bizottság az értékelését főszabályként negyedévente megküldi az Európai Parlament illetékes bizottságának és az EFC-nek. Az értékelésben különösen azt vizsgálja, hogy van-e szükség további intézkedésekre.”

4.Az 5. cikk első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha egy tagállam pénzügyi támogatást szándékozik kérni egy vagy több másik tagállamtól vagy harmadik országtól, az ESM-től vagy más érintett nemzetközi pénzügyi intézménytől, például az IMF-től, e szándékáról haladéktalanul tájékoztatja az eurocsoport üléseit előkészítő munkacsoport elnökét, a Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagját és az EKB elnökét.”

5.A 6. cikk első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha egy tagállam pénzügyi támogatást kér az EFSM-től vagy az ESM-től, a Bizottság – az EKB és, amennyiben lehetséges, az IMF közreműködésével – értékeli az érintett tagállam államadósságának fenntarthatóságát és a tényleges vagy lehetséges finanszírozási szükségleteit. Ha a pénzügyi támogatásra az ESM keretében kerül sor, a Bizottság az eurocsoport üléseit előkészítő munkacsoportnak továbbítja az említett értékelést, ha az EFSM keretében, akkor az EFC-nek.

Az államadósság fenntarthatóságának értékelésekor a legvalószínűbb makrogazdasági forgatókönyvet vagy egy annál óvatosabb forgatókönyvet, illetve a legfrissebb információkon alapuló költségvetési előrejelzéseket kell alapul venni, megfelelően figyelembe véve a 3. cikk (3) bekezdésében említett jelentés megállapításait. A Bizottság azt is értékeli, hogy a makrogazdasági és pénzügyi sokkok és a kedvezőtlen fejlemények milyen hatást gyakorolnak az államadósság fenntarthatóságára.”

6.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha egy tagállam pénzügyi támogatást kér egy vagy több másik tagállamtól vagy harmadik országtól, az EFSM-től, az ESM-től vagy az IMF-től, akkor az EKB és adott esetben az IMF közreműködésével eljáró Bizottsággal egyetértésben makrogazdasági kiigazítási programtervezetet készít, amely éves költségvetési célokat is tartalmaz. Az (EU) 2024/1263 rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amennyiben egy tagállam aktív nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervvel rendelkezik, és az említett tagállam makrogazdasági kiigazítási program hatálya alá kerül, az említett nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet figyelembe kell venni a makrogazdasági kiigazítási program kialakítása során.”;

ii. a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A makrogazdasági kiigazítási program tervezete figyelembe veszi a bérképzésre vonatkozó nemzeti gyakorlatokat és az azzal foglalkozó intézményeket.”;

b)a (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság gondoskodik arról, hogy a Bizottság által az ESM nevében aláírt egyetértési megállapodás teljes mértékben megfeleljen a Tanács által jóváhagyott makrogazdasági kiigazítási programnak.”;

c)a (4) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság háromhavonta tájékoztatja az EFC-t az eredményekről. Az érintett tagállam teljeskörűen együttműködik a Bizottsággal és az EKB-val. Minden olyan információt közöl a Bizottsággal és az EKB-val, amelyet azok a 3. cikk (3) bekezdésével összhangban a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának monitoringjához szükségesnek találnak.”;

d)a (12) bekezdés harmadik és negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen eszközök tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlása alapján – amennyiben ezen intézkedések tartalma a Szerződésekben meghatározottak szerint az Unió hatáskörébe tartozik – az érintett tagállamhoz intézett határozat formájában jóváhagyja azokat a főbb szakpolitikai követelményeket, amelyeket az ESM bele kíván foglalni pénzügyi támogatásának feltételrendszerébe.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a Bizottság által az ESM nevében aláírt egyetértési megállapodás teljes mértékben megfeleljen ennek a tanácsi határozatnak.”

7.A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdést el kell hagyni;

b)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) mentesül az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdése, illetve 5. cikkének (1a) bekezdése szerinti jelentések benyújtása alól;”

ii. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) az e rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott monitoring tekintetében mentesül az 1467/97/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (1) bekezdése és 10a. cikke szerinti monitoring, valamint az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 6. cikkének (2) bekezdése szerinti határozatok alapjául szolgáló monitoring alól.”

8.A 12. cikket el kell hagyni.

9.A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  Egy adott tagállam a programot követő utólagos felügyelet alatt áll, amíg vissza nem fizette az egy vagy több másik tagállamtól, az EFSM-től, az ESM-től vagy az EFSF-től kapott pénzügyi támogatás legalább 75 %-át. A Tanács a Bizottság javaslata alapján meghosszabbíthatja a programot követő utólagos felügyelet időtartamát, ha tartós kockázat áll fenn az érintett tagállamnak a kapott pénzügyi támogatás visszafizetésére való képességét illetően. A Bizottság javaslata a Tanács által elfogadottnak minősül, kivéve, ha a Tanács a javaslat Bizottság általi elfogadásától számított 10 napon belül, minősített többséggel, annak elutasításáról határoz.”;

b)a cikk a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amíg egy tagállam az (1) bekezdésben említett, a programot követő utólagos felügyelet alatt áll, a Bizottság a következők mindegyikét nyomon követi és értékeli:

a)az érintett tagállamnak a kapott pénzügyi támogatás visszafizetésére való képessége, figyelembe véve gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetét;

b)az (EU) 2024/1263 rendelet 22. cikkének sérelme nélkül a makrogazdasági kiigazítási programban vagy az e rendelet 7. cikkének (12) bekezdésében említett tanácsi határozatban foglalt reformok végrehajtása;

c)az azon kockázatok enyhítésére irányuló korrekciós intézkedések szükségessége, hogy az érintett tagállam nem képes visszafizetni a kapott pénzügyi támogatást.

(1b) A Bizottság az EKB közreműködésével főszabályként hathavonta megküldi az (1a) bekezdésben említett értékelését az Európai Parlament illetékes bizottságának, az EFC-nek és az érintett tagállam parlamentjének.”;

c)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság kérésére a programot követő utólagos felügyelet alatt álló tagállamnak meg kell felelnie a 3. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.”;

d)a cikk a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A programot követő utólagos felügyelet alkalmazását követő öt év elteltével a Bizottság külön értékelést készíthet az érintett tagállamnak a kapott pénzügyi támogatás visszafizetésére való képességéről. Ezen értékelés elkészítésekor a gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzet elemzése mellett – amely a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv végrehajtására is kiterjed –a Bizottság figyelembe veszi a következő körülmények mindegyikét: 

a)a GDP-arányos államadósság meghaladja-e a 90 %-ot; 

b)a Tanács hozott-e olyan határozatot az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése alapján, hogy túlzott hiány áll fenn;

c)a Bizottságnak az adott tagállamra vonatkozó adósságfenntarthatósági elemzése;

d)az adott tagállam hitelfelvételi feltételei;

e)az adott tagállam pénzügyi stabilitási feltételei.

A Bizottság a külön értékelést megküldi az EFC-nek. Az EFC véleményét követően a Bizottság öt évre felfüggesztheti az (1a) bekezdésben említett értékeléseket, ha arra a következtetésre jut, hogy középtávon nem áll fenn lényeges kockázat az érintett tagállam azon képességére nézve, hogy visszafizesse a kapott pénzügyi támogatást.

A Bizottság az (1a) bekezdésben említett, az értékelések felfüggesztésére vonatkozó következtetéseit megküldi az Európai Parlament illetékes bizottságának, az EFC-nek és az érintett tagállam parlamentjének. 

(2b) A (2a) bekezdésben meghatározott eljárás befejezését követően a Bizottság a következő esetekben új értékelést készít az említett bekezdés alapján:

a)a felfüggesztés lejártakor;

b)ha a (2a) bekezdés a) vagy b) pontjában említett körülmények bármelyike megváltozik;

c)ha a (2a) bekezdés c), d) vagy e) pontjában említett körülmények bármelyike lényegesen romlik.”;

e)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság az EKB közreműködésével ellenőrző látogatásokat tesz a programot követő utólagos felügyelet alatt álló tagállamban, amennyiben az az (1a), (2a) és (2b) bekezdés alkalmazásában indokolt.”;

f)a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az érintett tagállamnak azt a lehetőséget, hogy a programot követő utólagos felügyelet alatt elért eredményekről folytatandó eszmecserén részt vegyen.”

10.A 16. és a 17. cikket el kell hagyni.

11.A szöveg a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk 

Igazgatási megállapodások az ESM-mel és más érintett pénzügyi intézményekkel

 

A Bizottság törekszik arra, hogy az ESM-mel és más érintett nemzetközi pénzügyi intézményekkel megkösse a szükséges igazgatási megállapodásokat, hogy biztosítsa a szoros együttműködést az e rendeletben előírt tevékenységek végrehajtása során.”

12.A 19. cikk második bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) e rendelet hozzájárulása a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és gazdasági reziliencia megvalósításához.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.3.4.Teljesítménymutatók

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 13  

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 14

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 15	EFTA-országoktól 16	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 17	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>						Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1a)										0,000
		Kifizetési előirányzatok		(2a)										0,000
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1b)										0,000
		Kifizetési előirányzatok		(2b)										0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 18
Költségvetési sor				(3)										0,000
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(1a)+(1b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
		Kifizetési előirányzatok		=(2a)+(2b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
					Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok		(5)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN			(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(4)+(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok		=(5)+(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 19

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 20 …

- Kimenet

- Kimenet

- Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

- Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 21

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor  [XX.01.YY.YY]	- a központokban	0	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő	Kivételes esetben további személyzet*
		A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek			N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

 
3.3.    Becsült bevételi hatás

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a saját forrásokra

–    az egyéb bevételekre

–    adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 22
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

A javasolt módosítások nem állapítanak meg új digitális vonatkozású követelményeket. A javasolt változtatások nem vezetnek be további kötelezettségeket vagy rendelkezéseket az adatok gyűjtésével, kezelésével, előállításával, cseréjével vagy megosztásával, az érdekelt felek folyamatainak automatizálásával vagy digitalizálásával, új vagy meglévő digitális megoldások használatával vagy a digitális közszolgáltatásokkal kapcsolatban. Ezért ez a javaslat nem állapít meg további, digitális vonatkozású követelményeket.

4.2.Adatok

NA

4.3.Digitális megoldások

NA

4.4.Interoperabilitási értékelés

NA

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

NA

(1)    Az Európai Számvevőszék 18/2021. sz. különjelentése: A makrogazdasági kiigazítási programból kilépő tagállamok bizottsági felügyelete: megfelelő, de észszerűsítést igénylő eszköz.

(2)    A Bizottság közleménye – A gazdasági kormányzás felülvizsgálata – Jelentés az 1173/2011/EU, 1174/2011/EU, 1175/2011/EU, 1176/2011/EU, 1177/2011/EU, 472/2013/EU és 473/2013/EU rendeletek alkalmazásáról és a 2011/85/EU tanácsi irányelv megfelelőségéről, 2020. február 5., COM(2020) 55 final.

(3)    Közlemény az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről, COM(2022) 583 final.

(4)    SWD(2020) 210 final.

(5)    HL C , , . o.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2013/472/oj ).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1263, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj ).

(8)    A Tanács (EU) 2024/1264 rendelete (2024. április 29.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról (HL L, 2024/1264, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1264/oj ).

(9)    A Tanács (EU) 2024/1265 irányelve (2024. április 29.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv módosításáról (HL L, 2024/1265, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1265/oj ).

(10)    A Bizottság 2025. február 11-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági És Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Egyszerűbb és gyorsabb Európa: Közlemény a végrehajtásról és az egyszerűsítésről”, COM(2025) 47 final.

(11)    A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1024/oj ).

(12)    Az Európai Számvevőszék 18/2021. sz. különjelentése: A makrogazdasági kiigazítási programból kilépő tagállamok bizottsági felügyelete: megfelelő, de észszerűsítést igénylő eszköz.

(13)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(14)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(15)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(16)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(17)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(18)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(19)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(20)    Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)”

(21)    Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(22)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.