European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2024/3822

2024.6.19.

Az Euronest Parlamenti Közgyűlés 2024. március 20-án elfogadott állásfoglalása az Ukrajna elleni orosz agressziós háború gazdasági hatásairól és a keleti szomszédságról

(C/2024/3822)

AZ EURONEST PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS,

—

tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlés 2011. május 3-án kelt alapító okiratára és a keleti partnerség 2017. november 24-i csúcstalálkozóján elfogadott közös nyilatkozatra,

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia között létrejött társulási megállapodásra (1), különösen a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság között létrejött társulási megállapodásra (2), különösen a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna között létrejött társulási megállapodásra (3), különösen a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság között létrejött átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra (4),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Azerbajdzsán között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásra (5),

—

tekintettel az Oroszország által indított agressziós háborúval és megszállással összefüggésben a keleti partnerséget érintő jelenlegi energiabiztonsági kihívásokra reagálva a zöld energiára való átállásról szóló, 2023. február 21-i állásfoglalásra (6),

—

tekintettel a keleti partnerségre vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervvel megerősített, megújított helyreállítási, rezilienciaépítési és reformmenetrendre,

—

tekintettel a keleti szomszédságra vonatkozó, 2021–2027-es időszakra szóló többéves indikatív programra,

—

tekintettel az Ukrajna által 2022. február 28-án, illetve Moldva által 2022. március 3-án benyújtott uniós tagság iránti kérelemre, valamint az ezt követően elfogadott, a tagjelölti státusz megadásáról szóló, 2022. június 23-i európai tanácsi határozatra,

—

tekintettel a Grúzia 2022. március 3-án benyújtott uniós tagság iránti kérelemre, valamint az ezt követően elfogadott, az európai perspektíva elismeréséről szóló, 2022. június 23-i európai tanácsi határozatra,

—

tekintettel a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával való megkezdéséről, valamint Grúzia számára a tagjelölti státusz megadásáról szóló, 2023. december 14–15-i európai tanácsi határozatra,

—

tekintettel az Európai Unió régióinak és városainak az Ukrajnával való szolidaritásról szóló, 2022. március 3-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az ukrajnai háborúról és annak gazdasági, társadalmi és környezeti hatásáról szóló, 2022. március 24-i állásfoglalására (7), valamint az „Ukrajna: segélyezéstől az újjáépítésig – Az európai civil társadalom javaslatai” című, 2022. június 16-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a menekültekről és az ukrajnai háború elől menekülők iránti európai szolidaritásról szóló, 2022. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2022)0107),

—

tekintettel az Ukrajna megsegítéséről és újjáépítéséről szóló, 2022. május 18-i bizottsági közleményre (COM(2022)0233),

—

tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az új uniós bővítési stratégiáról szóló, 2022. november 23-i európai parlamenti ajánlásra (9),

—

tekintettel az Ukrajna 2023. évi támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) létrehozásáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2463 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10),

—

tekintettel az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és Ukrajna elnöke által a 2023. február 3-án Kijevben megrendezett 24. EU–Ukrajna csúcstalálkozón elfogadott együttes nyilatkozatra,

—

tekintettel az ukrán kormány, a Bizottság, a Világbank és az ENSZ által közösen készített, 2024. február 14-i harmadik ukrajnai gyors kár- és igényfelmérésre,

—

tekintettel az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójáról szóló, 2023. február 23-i  (11), az Ukrajnával és Moldovával folytatandó uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének stratégiai jelentőségéről szóló, 2023. február 21-i  (12), valamint Ukrajna, Moldova és Grúzia európai uniós tagság felé vezető útjának támogatásáról szóló, 2023. február 21-i  (13) állásfoglalására,

—

tekintettel az Ukrajna elleni agresszív háború Oroszország általi eszkalálásáról szóló, 2022. október 6-i európai parlamenti állásfoglalásra (14),

—

tekintettel az Oroszország által Ukrajna ellen egy éve indított invázióról és agresszív háborúról szóló, 2023. február 16-i európai parlamenti állásfoglalásra (15),

—

tekintettel az Ukrajna fenntartható újjáépítéséről és az euroatlanti közösségbe való integrációjáról szóló, 2023. június 15-i európai parlamenti állásfoglalásra (16),

—

tekintettel a NATO vilniusi csúcstalálkozóján 2023. július 11-én kiadott nyilatkozatra,

—

tekintettel a G7-ek vezetőinek Ukrajnáról szóló, 2022. június 27-i és 2023. május 19-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az Ukrajna helyreállításáról, újjáépítéséről és modernizációjáról szóló, 2022. október 25-én, Berlinben tartott nemzetközi szakértői konferencia következtetéseire,

—

tekintettel a 2022. július 4–5-én Luganóban tartott, Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia következtetéseire, különösen az Ukrajna újjáépítési folyamatát vezérlő hét „luganói elvre”,

—

tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2022. május 30-i következtetéseire, amelynek keretében jóváhagyta az ukrán kormányt, az Uniót, az uniós tagállamokat és az Európai Beruházási Bankot, valamint a nemzetközi partnereket, finanszírozó intézményeket, szervezeteket, szakértőket és érdekelt feleket tömörítő, Ukrajna újjáépítését célzó platformmal kapcsolatos elképzelést,

—

tekintettel a 2023. június 21–22-én Londonban tartott, Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia következtetéseire,

—

tekintettel a Moldova EU felé vezető útjának áttekintéséről szóló, 2023. október 5-i európai parlamenti állásfoglalására (17),

—

tekintettel a 2022–2032-es időszakra szóló ukrán helyreállítási és fejlesztési tervre,

A.

mivel Oroszország jelenleg provokáció nélkül indított, indokolatlan és jogellenes agressziós háborút vív Ukrajna ellen, ami ahhoz vezetett, hogy Ukrajna elvesztette a pénzügyi piacokhoz való hozzáférését, állami bevételei pedig jelentősen csökkentek; mivel Ukrajna szuverén területének védelme, a humanitárius helyzet kezelése és az állami szolgáltatások folytonosságának fenntartása érdekében jelentősen növelte állami kiadásait;

B.

mivel az emberéletek tragikus elvesztése mellett az Ukrajna rezilienciájához, helyreállításához és újjáépítéséhez nyújtott támogatás pénzügyi költségei is napról napra nőnek, mivel az orosz erők és megbízottjaik továbbra is válogatás nélkül hajtanak végre rosszindulatú támadásokat a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra, többek között kórházak, otthonok és iskolák ellen; mivel ezt jól példázza, hogy Oroszország 2023. június 6-án terrorcselekmény keretében lerombolta a kakhovkai gátat;

C.

mivel az orosz agressziós háború hatalmas biztonsági és gazdasági következményekkel jár az EU keleti partnerségének valamennyi országára, különösen Moldovára nézve, amelynek gazdaságát súlyosan érintette a kieső kereskedelmi forgalom, a külföldi beruházások csökkenése, valamint az energia- és közlekedési árak növekedése;

D.

mivel az agressziós háború kitörése óta az EU, az uniós tagállamok és az Unió hasonlóan gondolkodó partnerei a katonai támogatás mellett jelentős humanitárius, pénzügyi és technikai támogatást nyújtanak Ukrajnának, amire feltétlenül szükség van ahhoz, hogy segíteni lehessen Ukrajnának az ahhoz való törvényes jogának gyakorlásában, hogy megvédje magát az orosz megszállókkal szemben;

E.

mivel az ukrán kormány, a Bizottság, a Világbank-csoport és az ENSZ által a károkról és igényekről készített, és 2024. február 14-én közzétett gyorsfelmérés becslése szerint Ukrajnában az újjáépítés és helyreállítás teljes költsége legalább 486 milliárd EUR lesz a következő évtizedben;

F.

mivel 2023. január 26-án elindították az Ukrajnát támogató adományozók koordinációját célzó többszereplős platformot, amely Ukrajna, az EU, a G7-országok, az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szakértőit tömöríti, és amelynek célja, hogy katalizátorszerepet töltsön be az Ukrajna szükségleteinek kielégítéséhez szükséges nemzetközi kötelezettségvállalások mozgósításában;

G.

mivel az „Európa együtt” kezdeményezés keretében az uniós intézmények, az Európai Beruházási Bank és az uniós tagállamok által Ukrajna számára tett kötelezettségvállalások 2023 júliusában mindösszesen 132 milliárd EUR-t tettek ki;

H.

mivel az ukrán hatóságok 2022–2032-es időszakra szóló helyreállítási és fejlesztési terve megerősíti az országuk újjáépítése és korszerűsítése, valamint az uniós integrációs reformok végrehajtása iránti elkötelezettségüket;

I.

mivel Ukrajna újjáépítése a zöld és digitális kettős átállás felgyorsítására is lehetőséget fog kínálni az országban, többek között az energetikai szuverenitás és az orosz ellátástól való függetlenség javítása révén, ily módon megvalósítva az „építsük újra, de jobban” elvet, ahelyett, hogy egyszerűen helyreállítanák vagy újraépítenék a lerombolt vagy megrongálódott infrastruktúrákat;

J.

mivel az uniós tagállamok és a szomszédos országok – különösen Moldova –, amelyek az otthonukat elhagyni kényszerült ukránok milliói számára biztosították az áthaladást vagy nyújtottak menedéket, szintén jelentős gazdasági teherrel szembesülnek a növekvő infláció és különösen az élelmiszer- és energiaárak gyors emelkedése miatt;

K.

mivel az átmeneti védelemről szóló irányelv (18) hozzájárult az ukrán menekültek uniós integrációjának megkönnyítéséhez azáltal, hogy tartózkodási engedélyt biztosított számukra, valamint garantálta számukra a munkaerőpiachoz, a szociális jóléthez, az orvosi ellátáshoz és a megfelelő szálláshoz vagy lakhatáshoz való hozzáférést;

L.

mivel az EU most hajtja végre a 2024–2027 közötti időszakra szóló Ukrajna-eszközt, amely 50 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt foglal magában; mivel ez a finanszírozás kiegészíti az Ukrajnának korábban nyújtott 85 milliárd EUR támogatást, beleértve a katonai segélyt is; mivel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) keretében várhatóan további forrásokat fognak lekötni, különösen a humanitárius segítségnyújtás tekintetében;

M.

mivel az elkövetkező években Ukrajna, a keleti partnerség többi országa és az EU számára továbbra is kiemelt prioritás lesz az energiabiztonság biztosítása és a zöld átállás felgyorsítása; mivel a keleti partnerség valamennyi országa aláírta a Párizsi Megállapodást, és az uniós környezetvédelmi vívmányokhoz való igazodás döntő jelentőséggel bír az uniós tagjelölt országok esetében;

N.

mivel az Ukrajna uniós vívmányokhoz való igazodásáról szóló, 2023. február 2-i bizottsági jelentés átfogóan és kedvezően értékelte az Ukrajna által a szükséges reformok megvalósítása terén elért eredményeket, ami tovább erősíti Ukrajna uniós tagsággal kapcsolatos törekvéseit;

O.

mivel az Európai Tanács erre vonatkozó, 2023. december 14-i kedvező határozatát követően a lehető leghamarabb tárgyalásokat kell kezdeni az EU, valamint Ukrajna és Moldova mint tagjelölt országok között;

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatos általános megfontolások

1.

A leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni brutális, jogellenes és indokolatlan orosz agressziós háborút, amelyben az illegitim belarusz rezsim és vezetője, Aljakszandr Lukasenka szintén bűnrészes; követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg az Ukrajnában folytatott valamennyi katonai tevékenységet, és feltétel nélkül vonjon ki Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről minden haderőt és katonai felszerelést;

2.

hangsúlyozza, hogy ez az agressziós háború sérti a nemzetközi jogot, veszélyezteti Európa biztonságát és stabilitását, továbbá globális – főként a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokat érintő – élelmezési válságot váltott ki, amelyért teljes egészében Oroszország és az illegitim belarusz rezsim és annak vezetője, Aljakszandr Lukasenka a felelős; hangsúlyozza, hogy közvetlen részvétele miatt az illegitim belarusz rezsimet gazdasági és célzott európai szankciók révén felelősségre kell vonni;

3.

osztatlan szolidaritását fejezi ki az ukrán nép iránt; teljes mértékben támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és hangsúlyozza, hogy ez a háború a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti; tisztelettel adózik az ukrán nép és az ország fegyveres erőinek mérhetetlen bátorsága és kitartása előtt, akik hazájukat és szuverén területüket védik az orosz megszállókkal szemben;

4.

kéri az Uniót, az uniós tagállamokat és a hasonlóan gondolkodó partnereiket, hogy tartós humanitárius, pénzügyi és katonai segítségnyújtással támogassák Ukrajnát a jogellenes orosz agressziós háború elleni védekezésben, és álljanak ki Ukrajna mellett mindaddig, amíg arra szükség van ahhoz, hogy Ukrajna elnyerje függetlenségét és szuverenitását, valamint visszaszerezze a teljes ellenőrzést a nemzetközileg elismert területének egésze felett;

5.

üdvözli az egyes európai vállalatok azon döntését, hogy kivonulnak az orosz piacról, és arra ösztönzi a többi vállalatot, hogy kövessék a példájukat és az értékeket helyezzék a gazdasági érdekek fölé;

Az Uniót, az uniós tagállamokat és a többi országot érintő kedvezőtlen gazdasági következmények

6.

kitart amellett, hogy a háborús és a kapcsolódó helyreállítási és újjáépítési erőfeszítéseknek összhangban kell állniuk az uniós tagállamokban megvalósuló zöld és digitális kettős átállással;

7.

kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy a globális élelmiszerár-válság enyhítése érdekében fokozzák a piaci átláthatóságot, és ideiglenesen számolják fel a mezőgazdasági termékek behozatala előtt álló összes akadályt;

8.

hangsúlyozza, hogy a NextGenerationEU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a jelenlegi, 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben biztosított rugalmasság nem elegendő az ukrajnai háború miatt jelentkező pénzügyi szükségletek fedezésére; javasolja, hogy támogatásszerzés – többek között az újjáépítéssel kapcsolatos szakértelem bevonása – céljából lépjenek kapcsolatba nemzetközi partnerekkel;

9.

támogatja a „szolidaritási folyosók” használatára irányuló erőfeszítéseket, amelynek célja, hogy különböző szárazföldi útvonalakon és uniós kikötőkön keresztül megkönnyítsék az ukrán gabonaexportot, dacolva azzal, hogy Oroszország jogellenesen blokád alá vonta a Fekete-tengert; kéri az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy az orosz agressziós háború által kiváltott globális élelmezési válság enyhítése érdekében bővítsék tovább e szolidaritási folyosókat;

10.

hangsúlyozza, hogy sürgősen proaktív szerepvállalásra van szükség a világpolitikában, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetén és a Kereskedelmi Világszervezeten belül, mivel Oroszország továbbra is más felvevő piacokat keres a kiszabott szankciók által okozott veszteségek kompenzálása érdekében;

11.

nagyra értékeli a keleti partnerség országai által Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget, és arra kéri az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy nyújtsanak több pénzügyi támogatást a szomszédos államoknak;

12.

kéri az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy nyújtsanak több gazdasági és pénzügyi támogatást az orosz-ukrán háború által a keleti partnerség más országainak gazdaságára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében;

13.

kéri az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy biztosítsanak további technikai segítségnyújtási programokat a keleti partnerség országai számára az Unióba irányuló fenntartható exportpotenciáljuk megerősítése érdekében;

Menekültek

14.

megjegyzi, hogy több mint 8 millió ukrán kényszerült elhagyni otthonát, hogy Európa-szerte biztonságosabb helyeken keressen menedéket, továbbá a háború miatt az országon belül több mint 6,2 millió ukrán kényszerült lakóhelyének elhagyására;

15.

kiemeli a menekültek beáramlásával járó jelentős pénzügyi költségeket, különösen ami Moldovát illeti, amely az ukrán menekültek elsődleges tranzitországává vált; megjegyzi, hogy az ukrán menekültek a jelenleg Grúziában élő lakosság 0,7%-át teszik ki;

16.

üdvözli az uniós tagállamok és Moldova aktív és humánus hozzáállását, mivel nyitva hagyták határaikat, valamint az orosz agressziós háború elől menekülő emberek számára biztosították az evakuáláshoz, a menedékhez, a sürgősségi segélyhez, az orvosi segítséghez és a menedékjog megszerzéséhez szükséges eszközöket;

17.

kéri, hogy az ukrán menekültek számára biztosítsanak az uniós polgárokat megilletővel egyenlő jogokat az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz való hozzáférés terén, ami kulcsfontosságú annak megelőzése érdekében, hogy e menekültek körében fokozódjon a szegénység;

18.

oktatási kezdeményezéseket és programokat szorgalmaz a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán gyermekek és fiatalok számára, többek között a minőségi oktatáshoz, valamint a nyelvi és készségfejlesztő képzésekhez való hozzáférés biztosítása érdekében;

19.

hangsúlyozza, hogy a civil társadalom kulcsfontosságú szerepet tölt be a veszélyeztetett csoportokból származó menekültek védelmében és integrációjában, különösen a munkaerőpiacon;

20.

üdvözli, hogy 3,4 milliárd EUR összegű forrást szabadítottak fel a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatásból azon uniós tagállamok számára, amelyek menedéket nyújtanak az orosz invázió elől menekülő embereknek;

21.

üdvözli, hogy a Bizottság 2022. június 29-én elfogadta a területeknek nyújtott rugalmas támogatást (FAST-CARE) mint olyan új csomagot, amely további rugalmasságot biztosít a kohéziós politikai eszközök végrehajtásához annak érdekében, hogy segítse az uniós tagállamokat, a regionális és helyi önkormányzatokat és más partnereket az Ukrajna elleni orosz agressziós háború következményeinek kezelésében;

22.

kéri az Uniót, hogy nyújtson további finanszírozást az Unióba belépő ukrán menekültek elsődleges belépési helyeinek számító uniós tagállamok és Moldova számára;

23.

felhívja a figyelmet arra a Grúziában élő 250 000 belső menekültre, aki még mindig nem tud biztonságos és méltó körülmények között hazatérni Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia régió folyamatos orosz megszállása miatt;

Ukrajna rezilienciája, helyreállítása és újjáépítése, valamint Moldova támogatása

24.

hangsúlyozza, hogy további azonnali és jelentős pénzügyi támogatásra van szükség az ukrán, valamint a moldovai gazdaság felszínen tartásához, hogy azok könnyebben elérhessék a hosszú távú stabilitást; az EU, illetve az uniós tagállamok és az említett országok közötti gazdasági kapcsolatok további javítása érdekében a keleti partnerség uniós tagjelölt országai tekintetében megújított uniós stratégiát szorgalmaz;

25.

üdvözli, hogy az orosz agressziós háború kezdete óta az EU, az uniós tagállamok és az uniós pénzügyi intézmények makroszintű pénzügyi támogatás, költségvetési támogatás, sürgősségi segély, valamint válságkezelési és humanitárius segély formájában sikeresen példátlan összegű vissza nem térítendő támogatásokat és kölcsönöket mozgósítottak Ukrajna általános gazdasági, társadalmi és pénzügyi rezilienciájának támogatásához;

26.

kéri az Uniót, hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre az ahhoz szükséges jogi szabályokat, hogy lehetővé váljon a befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzása és azoknak Ukrajna védelméhez és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború különböző következményeinek kezeléséhez, többek között az ország újjáépítéséhez és az áldozatok kártérítéséhez való felhasználása;

27.

kitart amellett, hogy feltétlenül támogatást kell nyújtani az ukrán kis- és középvállalkozások, mezőgazdasági termelők és civil társadalom számára annak érdekében, hogy e háborús időkben is tudjanak működni; hangsúlyozza, hogy a kis- és középvállalkozások döntő szerepet fognak játszani Ukrajna hosszú távú gazdasági helyreállításában;

28.

üdvözli, hogy az EU 2022-ben elfogadta a makroszintű pénzügyi támogatás plusz eszközt, amely akár 18 milliárd EUR hosszú távú hitelt nyújt Ukrajnának a közlekedési infrastruktúra – például hidak, utak és vasutak – kritikus javításának, illetve az egyéb kritikus és települési infrastruktúrák és közművek javításának, valamint a lakóépületek és a szociális infrastruktúra, többek között iskolák, óvodák és egészségügyi létesítmények helyreállításának támogatása érdekében;

29.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU megerősítse a civil társadalmi szervezeteket és a közösségi alapú kezdeményezéseket, valamint erőforrásokat biztosítson számukra ahhoz, hogy érdemben hozzájárulhassanak Ukrajna újjáépítéséhez és háború utáni helyreállításhoz;

30.

kéri az Uniót, hogy a gazdasági helyreállítás, a munkahelyteremtés és a háború utáni újjáépítés előmozdítása érdekében hozzon létre ösztönzőket az európai vállalatok számára az érintett régiókban történő beruházásokhoz;

31.

üdvözli, hogy ideiglenesen felfüggesztették az Unióba irányuló összes ukrán exportra kivetett valamennyi behozatali vámot, ami azt jelenti, hogy 2022. május 30. óta teljes körű, nulla vámtételű és kvótamentes hozzáférést biztosítanak ezen exportok számára, valamint felfüggesztették az ukrán acélexportra vonatkozó összes uniós dömpingellenes intézkedést és védintézkedést is; üdvözli a Tanács 2023. május 25-i határozatát, amely 2024 júniusáig felfüggeszti az Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó összes vámot, kvótát és piacvédelmi intézkedést;

32.

támogatja a Bizottság arra irányuló, 2023. február 14-i javaslatát, hogy az adatbarangolást foglalják bele az EU–Ukrajna társulási megállapodásba; kéri az EU–Ukrajna Kereskedelmi Bizottságot, hogy hagyja jóvá ezt a javaslatot, és biztosítson kölcsönös egységes piaci bánásmódot az Ukrajna és EU közötti adatbarangolás tekintetében;

33.

üdvözli a Bizottság arra irányuló, 2023. június 7-i határozatát, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz infrastrukturális finanszírozás céljára történő megnyitásával Ukrajnát még jobban integrálja az uniós egységes piacba;

34.

emlékeztet arra, hogy a több mint 40 ország és nemzetközi pénzügyi szervezet által aláírt luganói nyilatkozat kiemelte az ukrajnai helyreállítási és újjáépítési folyamatra vonatkozó elveket, mégpedig a következőket: partnerség; reformfolyamat; átláthatóság, elszámoltathatóság és jogállamiság; demokratikus részvétel; több érdekelt fél bevonása; nemek közötti egyenlőség és befogadás; valamint fenntarthatóság;

35.

üdvözli a Bizottság arra irányuló, 2023. június 20-i javaslatát, hogy hozzák létre az Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének támogatását célzó új Ukrajna-eszközt mint olyan célzott pénzügyi eszközt, amely 2024 és 2027 között egyenletes, kiszámítható és rugalmas támogatást nyújt Ukrajna részére;

36.

hangsúlyozza, hogy a zöld és digitális kettős átállás támogatása érdekében az újjáépítési erőfeszítéseket az innovációnak kell vezérelnie;

37.

hangsúlyozza, hogy az újjáépítési folyamat minden szakaszába szorosan be kell vonni a civil társadalmat annak biztosítása érdekében, hogy sikeresen megvalósuljon a jogállamiság reformja, az oligarchiarendszer felszámolása, a korrupció elleni küzdelem, valamint a zöld és digitális kettős átállás;

38.

hangsúlyozza, hogy az Uniónak az energetikai infrastruktúrát érintő jelenlegi és jövőbeli igények kielégítése érdekében további beruházásokat kell eszközölnie az ukrajnai energetikai átállás terén, többek között a több országra kiterjedő energiabiztonsági projektek finanszírozása révén;

39.

kéri az ukrán kormányt, hogy továbbra is erősítse meg a helyi önkormányzatokat, és Ukrajna rezilienciájának, helyreállításának és újjáépítésének általános szerkezetén keresztül alapozza meg a decentralizációs reform sikerét;

40.

üdvözli, hogy Azerbajdzsán szerepet játszik az uniós tagállamok és Ukrajna energiabiztonságának javításában; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a fosszilis tüzelőanyagokról a zöld energiára való átállást, és továbbra is elő kell mozdítani az energiahatékonyságot; ösztönzi Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy a függőben lévő határkonfliktusok rendezése, valamint a régió stabilitásához, együttműködéséhez és jólétéhez való hozzájárulás érdekében gyorsítsák fel a tartós békemegállapodásra irányuló tárgyalásokat;

41.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is támogassák az EU és a keleti partnerség országai közötti energiabiztonság megerősítését szolgáló összeköttetési projektek – például a Grúzia és Románia között a Fekete-tengeren megvalósuló, tenger alatti kábellel kapcsolatos projekt – műszaki kapacitásának kiépítését;

42.

kéri az Uniót és hasonlóan gondolkodó partnereit, hogy tartsák fenn az Oroszországgal, az illegitim belarusz rezsimmel és annak vezetőjével, Aljakszandr Lukasenkával szembeni szankciós politikájukat, ugyanakkor kísérjék figyelemmel, mozdítsák elő és fokozzák annak hatékonyságát és hatását;

43.

kéri valamennyi uniós tagállam és a keleti szomszédság összes országának hatóságait, hogy gondoskodjanak a szankciók esetleges kijátszásának azonosításáról, kivizsgálásáról és büntetőeljárás alá vonásáról;

44.

mélységes aggodalmának ad hangot a szankciók hatálya alá tartozó, háborús szempontból kritikus áruk uniós országok és Oroszország közötti folyamatos kereskedelme miatt; sajnálatát fejezi ki az Oroszországra kivetett uniós szankciók betartásának súlyos hiánya miatt; elítéli azt a gyakorlatot, hogy Unióból származó, szankciók hatálya alá tartozó árukat értékesítenek nem uniós országbeli vállalatoknak vagy magánszemélyeknek, miközben az áruk még az Unióban vannak, majd azokat közvetlenül Oroszországba szállítják; elítéli azokat a vállalatokat – köztük uniós vállalatokat –, amelyek szándékosan megkerülték a szankciókat annak érdekében, hogy továbbra is jelentős nyereséget termeljenek, aláásva ezáltal az Ukrajna támogatására irányuló uniós erőfeszítéseket; kitart amellett, hogy uniós szinten bűncselekménnyé kell nyilvánítani az uniós korlátozó intézkedések megkerülését, amely többek között az áruk olyan rendeltetési helyre történő eljuttatásával valósul meg, ahol tilos azok behozatala, kivitele, értékesítése, vásárlása, átadása, átszállítása vagy szállítása; hangsúlyozza, hogy a végrehajtás szempontjából döntő fontosságú, hogy az EU gyorsan bűncselekménnyé nyilvánítsa a szankciók közvetlen megsértését, beleértve a súlyos gondatlanságból elkövetett cselekményeket is, valamint a szankciók közvetett megsértését, amely az uniós korlátozó intézkedések kijátszásával történik;

45.

kéri az Uniót, az uniós tagállamokat és a hasonlóan gondolkodó partnereiket, hogy továbbra is támogassák Moldovát az általa választott európai úton, mivel stabilitása és jóléte közvetlenül kapcsolódik Ukrajna rezilienciájához és Európa biztonságához;

46.

kéri az Uniót, hogy továbbra is nyújtson pénzügyi és politikai támogatást a keleti partnerség többi országának, köztük Örményországnak és Azerbajdzsánnak;

47.

kéri az Uniót, hogy kézzelfogható és látható módon segítse Grúziát az uniós tagság felé vezető úton való további előrehaladásának támogatása érdekében;

48.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújtson a belarusz civil társadalom, fiatalok, diákok, tudományos dolgozók és szakemberek számára; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ennek fényében a Belaruszból politikai okokból menekülők tekintetében egyszerűsítsék a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzésére vonatkozó eljárásokat, valamint dolgozzák ki a hontalanság eseteinek kezeléséhez szükséges szabályokat és eljárásokat;

49.

kitart amellett, hogy Oroszországot kötelezni kell arra, hogy fizesse meg az általa okozott károkat, ennélfogva pedig jelentősen járuljon hozzá Ukrajna újjáépítési erőfeszítéseihez; kéri, hogy a nemzetközi joggal összhangban minden jogszerű lehetőséget vizsgáljanak meg azzal kapcsolatban, hogy miként használhatók fel a befagyasztott orosz vagyoni eszközök az ukrajnai segítségnyújtás minden területének támogatására és Ukrajna helyreállítására.

(1)   HL L 261., 2014.8.30., 4. o.

(2)   HL L 260., 2014.8.30., 4. o.

(3)   HL L 161., 2014.5.29., 3. o.

(4)   HL L 23., 2018.1.26., 4. o.

(5)   HL L 246., 1999.9.17., 3. o.

(6)   HL C 229., 2023.6.29., 16. o.

(7)   HL C 290., 2022.7.29., 1. o.

(8)   HL C 365., 2022.9.23., 1. o.

(9)   HL C 167., 2023.5.11., 105. o.

(10)   HL L 322., 2022.12.16., 1. o.

(11)   HL C 229., 2023.6.29., 30. o.

(12)   HL C 229., 2023.6.29., 29. o.

(13)   HL C 229., 2023.6.29., 33. o.

(14)   HL C 132., 2023.4.14., 94. o.

(15)   HL C 283., 2023.8.11., 34. o.

(16)   HL C, C/2024/490., 2024.1.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/490/oj.

(17)   HL C, C/2024/1189., 2024.2.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1189/oj.

(18)  A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/3822/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)