<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
  <head>
    <title>2018-05-201805C131201605420-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0542-16-201708763-07_00</title>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="28/06/2018 13:18:49" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="UeW+sHur2jByKkUExYW/t6u6dWfE+eIMWs/gv9PvUTgUYYYzv1PbxzsxOHoxGOTI3W9PakFBtoQYo6FSCaLrT4JsWrgmNGpBWpm3w3F7nxqu10oFJwUmden0I8SqLHjXLPY3j0LW5C+ygoUlVzPgoq84bTqyhlfF8vzQ2sAJf/s=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="lopezma" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0542" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2016" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_green" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="0" name="TOC_Position_NotVademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 11/07/2017 07:37:04" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="c311319c3d7c466b81e5f0d141dd1852" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0542" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="sjKIh3iR+YI9TV94w7428I6KEWSvJNQckJEVTp3iyM+SAmOROZyIcoG6cJtcBNDV02+9te4/Cuo68uH5MWUmdNIUsfnAxKJdN1ikKBM1XJBiTR2uZBw6WSEuEx+JsE8b" name="GeneratedGenDocVersion"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId26" style="first"/>
      <div id="rId22" style="even">Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok indítványa – C‑542/16. sz. ügy</div>
      <div id="rId23" style="default">Länsförsäkringar Sak Försäkringsaktiebolag és társai</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      MANUEL CAMPOS SÁNCHEZ‑BORDONA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2017. november 21. (<span class="note">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑542/16. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Länsförsäkringar Sak Försäkringsaktiebolag,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      Jan‑Herik Strobel,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Mona Strobel,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      Margareta Nilsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      Per Nilsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-10" title="page-1">
      Kent Danås,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-11" title="page-1">
      Dödsboet efter Tommy Jönsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-12" title="page-1">
      Stefan Pramryd,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-13" title="page-1">
      Stefan Ingemansson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-14" title="page-1">
      Lars Persson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-15" title="page-1">
      Magnus Persson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-16" title="page-1">
      Anne‑Charlotte Wickström,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-17" title="page-1">
      Peter Nilsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-18" title="page-1">
      Ingela Landau,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-19" title="page-1">
      Thomas Landau,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-20" title="page-1">
      Britt‑Inger Ruth Romare,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-21" title="page-1">
      Gertrud Andersson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-22" title="page-1">
      Eva Andersson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-23" title="page-1">
      Rolf Andersson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-24" title="page-1">
      Lisa Bergström,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-25" title="page-1">
      Bo Sörensson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-26" title="page-1">
      Christina Sörensson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-27" title="page-1">
      Kaj Wirenkook,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-28" title="page-1">
      Lena Bergquist Johansson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-29" title="page-1">
      Agneta Danås,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-30" title="page-1">
      Hans Eriksson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-31" title="page-1">
      Christina Forsberg,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-32" title="page-1">
      Christina Danielsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-33" title="page-1">
      Per‑Olof Danielsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-34" title="page-1">
      Ann‑Christin Jönsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-35" title="page-1">
      Åke Jönsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-36" title="page-1">
      Stefan Lindgren,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-37" title="page-1">
      Daniel Röme,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-38" title="page-1">
      Ulla Nilsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-39" title="page-1">
      Dödsboet efter Leif Göran Erik Nilsson
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-40" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-41" title="page-1">
      Dödsboet efter Ingvar Mattsson,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-42" title="page-1">
      Länsförsäkringar Sak Försäkringsaktiebolag
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-43" title="page-1">
      (a Högsta domstolen [legfelsőbb bíróság, Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-44" title="page-1">
      „2002/92/EK irányelv – Biztosítás‑ és viszontbiztosítás‑közvetítés – 2004/39/EK irányelv – Befektetési tanácsadás – A biztosításközvetítő tevékenysége a biztosítási szerződés megkötésének tényleges szándéka nélkül – A biztosítási közvetítési tevékenységek és a befektetési tanácsadási tevékenységek elhatárolása – Tőkefedezeti életbiztosítással összefüggő közvetítés és tanácsadás – Befektetési egységekhez kötött (»unit linked«) életbiztosítások”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság, Svédország) a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben azon kétségeket gyűjti egybe, amelyek az európai uniós rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban merülnek fel a két elbírálandó, heterogén jellegű jogvitában. Bár mind a kettő a biztosítási közvetítésről szól, az egyikben (<span class="note">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) a vita tárgya pusztán a polgári jogi felelősség megállapítása, ha a biztosításközvetítő vállalkozás vezetője jogtalanul eltulajdonítja az ügyfelek által átadott pénzösszegeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A másik jogvita (<span class="note">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) összetettebb. Ebben olyan kérdéseket kell megoldani, amelyek a biztosítási közvetítés és a pénzügyi eszközök területén történő közvetítés közötti megkülönböztetést érintik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A pénzügyi piacok szüntelen fejlődése azon befektetési eszközök megtöbbszöröződését eredményezte, amelyek már a hagyományos életbiztosításokat is lefedik. A biztosítótársaságok nagyon eltérő modelleket kínálnak (megtakarítási biztosítás, megtakarítási életbiztosítás, tőkefedezeti vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, egyéb megnevezések mellett), (<span class="note">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) amelyek próbálják az ügyfelek megtakarításait becsatornázni, hogy a klasszikus biztosítási elemet a pénzügyi termékek többé‑kevésbé biztosított jövedelmezőségével ötvözik. A szerződő fél által fizetett biztosítási díjakat a biztosítótársaság e modellek szerint pénzügyi eszközökbe fekteti, míg a befektetés alakulásának kockázatát a szerződő viseli, amely nyilvánvalóan számára kedvezőtlen is lehet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogvitával összefüggésben előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolása során a Bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az ilyen jellegű biztosításokat értékesítő közvetítők a biztosítási közvetítésre irányadó szabályozás hatálya alá tartoznak‑e, vagy az ilyen jellegű termékek pénzügyi eleme és nagyobb kockázata, akár illékonysága következtében az ilyen tevékenységet inkább befektetésre vonatkozó közvetítésnek kell‑e minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közvetítés mindkét kategóriájára vonatkozó jogi szabályozás változik, és azt különböző irányelvek szabályozzák, amelyeket nemrég módosítottak 2018‑ban kezdődő hatállyal. A Bíróságnak a jelen ügyben hozott ítélete mindazonáltal most és 2018‑tól is hasznos lehet a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó szabályok értelmezése során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">I. Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A. Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A biztosítási közvetítést a (EU) 2016/97 irányelv (<span class="note">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) által módosított és átdolgozott 2002/92/EK irányelv (<span class="note">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) szabályozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A befektetési tanácsadás a 2014/65/EU irányelvvel (<span class="note">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) hatályon kívül helyezett 2004/39/EK irányelv (<span class="note">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) hatálya alá tartozó tevékenység.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1. A 2002/92 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A (8), (9), (14) és (17) preambulumbekezdés kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-57" title="page-4">
      „(8) Ennek következtében a biztosításközvetítői tevékenységet kezdő és folytató személyekkel kapcsolatos szakmai követelményekre és nyilvántartásukra vonatkozó nemzeti szabályok összehangolása hozzájárulhat mind a pénzügyi szolgáltatások egységes piacához, mind a fogyasztók védelmének kiterjesztéséhez ezen a területen.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-4">
      (9) Ügynökként, alkuszként és »bankbiztosítási« közvetítőként biztosítási termékeket többfajta személy és intézmény értékesíthet. A közvetítők egyenlő kezelése és a fogyasztók védelme megköveteli ezen irányelv alkalmazását mindezen személyek és szervezetek vonatkozásában.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-59" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-60" title="page-4">
      (14) A biztosítás‑ és viszontbiztosítás‑közvetítőket nyilvántartásba kell venni annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, amelyben lakóhelyük vagy székhelyük található, feltéve hogy megfelelnek a szaktudásra, a jó hírnévre, a szakmai kártérítési fedezetre és pénzügyi teljesítőképességre vonatkozó szigorú szakmai követelményeknek.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-61" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-62" title="page-5">
      (17) Az illetékes hatóságok közötti együttműködés és információcsere alapvető jelentőségű a fogyasztók védelme, és annak biztosítása érdekében, hogy megőrizzék a biztosítási és a viszontbiztosítási üzleti tevékenység megbízhatóságát az egységes piacon.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az irányelv hatályára vonatkozó 1. cikk (1) bekezdése előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-5">
      „Ez az irányelv a valamely tagállamban letelepedett vagy letelepedni szándékozó természetes és jogi személyek biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó szabályokat állapítja meg.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2. cikk 3. pontja szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-5">
      „Ezen irányelv alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-68" title="page-5">
      3. »biztosítási közvetítés« biztosítási szerződések bemutatásával, ajánlattétellel, vagy más biztosítási szerződések megkötésének előkészítésével kapcsolatos tevékenységek, vagy az ilyen szerződések megkötése, illetve közreműködés az ilyen szerződések kezelésében és teljesítésében, különös tekintettel a követelésekre.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-69" title="page-5">
      Ezek a tevékenységeket [helyesen: tevékenységek] nem tekintendők biztosítási közvetítésnek, amikor azokat egy biztosítóintézet fejti ki vagy olyan biztosítóintézet alkalmazottja [helyesen: biztosítóintézet olyan alkalmazottja], akinek a tevékenységéért a biztosítóintézet felelősséget visel.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-70" title="page-5">
      Nem tekintendő továbbá biztosítási közvetítésnek a más szakmai tevékenységgel összefüggésben esetileg adott tájékoztatás, feltéve hogy annak a tevékenységnek nem az a célja, hogy segítséget adjon az ügyfélnek a biztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében, illetve nem célja egy biztosítóintézet szakmai kárügyintézésének végzése, a kárrendezés és a szakértői kárbecslés”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 4. cikk (3) és (4) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-72" title="page-6">
      „(3) A biztosítási és viszontbiztosítási közvetítőknek a Közösség egész területére érvényes olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy valamilyen hasonló biztosítékkal kell rendelkezniük a szakmai hanyagságból eredő felelősség esetére, amely minden követelés tekintetében eléri a legalább 1 000 000 euró, az évenkénti összes követelés tekintetében az 1 500 000 euró összeget, kivéve ha az ilyen biztosítást vagy hasonló biztosítékot olyan biztosítóintézet, viszontbiztosító vagy más olyan vállalkozás nyújtja, amelynek nevében a biztosítási, vagy viszontbiztosítási közvetítő eljár, vagy amely tekintetében a biztosítási vagy viszontbiztosítási közvetítő az eljárásra felhatalmazással rendelkezik, vagy ha az ilyen vállalkozás teljes felelősséget vállal a közvetítő cselekményeiért.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-6">
      (4) A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést az ügyfelek védelmében arra az esetre, ha a biztosítási közvetítő nem képes a díjat a biztosítóintézetnek továbbítani, a követelés összegét továbbítani vagy a díjat a biztosítottnak visszaadni”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 12. cikk (2) és (3) bekezdése alapján:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-6">
      „(2) Amikor a biztosítási közvetítő arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy tisztességes elemzés alapján ad tanácsot, akkor ahhoz, hogy a szakmai követelményeknek megfelelően tehessen ajánlatot egy olyan biztosítási szerződés tekintetében, amely megfelel az ügyfél szükségleteinek, köteles olyan tanácsot adni, amely a piacon elérhető biztosítási szerződések elég nagy számának elemzésén alapul.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-76" title="page-6">
      (3) Bármely meghatározott szerződés megkötése előtt a biztosítási közvetítőnek tisztáznia kell legalább – különösen az ügyfél által adott tájékoztatás alapján – az ügyfél szükségleteit és igényeit, valamint az ügyfélnek, egy bizonyos termék tekintetében adott tanács indokait. Ezek a részletek a javasolandó biztosítási szerződés bonyolultságától függően változnak.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2. Az 1286/2014/EU rendelet (<span class="note">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1. cikk szövege szerint a célja, hogy „a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítói által elkészítendő, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formájára és tartalmára, illetve a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátására vonatkozó egységes szabályokat állapít[son] meg annak érdekében, hogy lehetővé tegye a lakossági befektetők számára a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek fő jellemzőinek és kockázatainak megértését és összehasonlítását”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 4. cikkének 2. pontja a „biztosítási alapú befektetési terméket” olyan „biztosítási termék[ként határozza meg], amely lejárati értékkel vagy visszaváltási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszaváltási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve, ki van téve a piaci ingadozásoknak”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">3. A 2016/97 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az (56) preambulumbekezdés értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-82" title="page-7">
      „A biztosítási alapú befektetési termékeket gyakran a 2014/65/EU irányelv szerinti befektetési termékek lehetséges alternatívájaként vagy helyettesítőjeként ajánlják az ügyfelek számára. A következetes befektetővédelem biztosítása és a szabályozási arbitrázs megelőzése érdekében fontos, hogy a biztosítási alapú befektetési termékekre a valamennyi biztosítási termékre meghatározott üzletviteli standardokon túl az említett termékekbe ágyazott befektetési elem kezelését célzó speciális standardok is vonatkozzanak. Az ilyen speciális standardok közé tartozik a megfelelő tájékoztatás, a megfelelő tanácsadásra vonatkozó követelmény és a javadalmazással kapcsolatos korlátozások.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 17. pontja az alábbi fogalommeghatározásokat tartalmazza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-84" title="page-7">
      „1. »biztosítási értékesítés«: biztosítási szerződések megkötésével kapcsolatos tanácsadással, ajánlattétellel vagy biztosítási szerződések megkötésének előkészítésével kapcsolatos egyéb tevékenységek, az ilyen szerződések megkötésével, illetve az ilyen szerződések kezelésében és teljesítésében való közreműködéssel kapcsolatos tevékenységek, különösen kárigény esetén, ideértve az információk rendelkezésre bocsátását egy vagy több biztosítási szerződésről olyan kritériumoknak megfelelően, amelyeket az ügyfél egy weboldalon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül választ ki, valamint a biztosítási termékek rangsorának összeállítását, ideértve az árak és a termékek összehasonlítását, vagy a biztosítási szerződés árára vonatkozó kedvezményt, amennyiben az ügyfélnek lehetősége van a weboldalon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül biztosítási szerződést kötni;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-85" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-86" title="page-7">
      17. »biztosítási alapú befektetési termék«: olyan biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszavásárlási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszavásárlási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak […]”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">4. A „MiFID I” irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1. cikk (1) bekezdése megállapítja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-89" title="page-7">
      „Ez az irányelv a befektetési vállalkozásokra és a szabályozott piacokra vonatkozik.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2. cikk (1) bekezdése előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-91" title="page-7">
      „Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-92" title="page-8">
      a) a 73/239/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott biztosítóintézetek, a 2002/83/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, életbiztosítással foglalkozó biztosítóintézetek, illetve a 64/225/EGK irányelvben említett viszontbiztosítási és visszaengedményezési tevékenységeket végző vállalkozások;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-93" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-94" title="page-8">
      c) a befektetési szolgáltatást nyújtó személyek, ha a szolgáltatást eseti jelleggel, szakmai tevékenységük keretében nyújtják, és az e tevékenységet szabályozó jogszabályok, rendelkezések vagy szakmai etikai kódex nem zárják ki az ilyen szolgáltatás nyújtását;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-95" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-96" title="page-8">
      j) azon személyek, akik valamely más, az ezen irányelvben nem szabályozott szakmai tevékenység során nyújtanak befektetési tanácsokat, feltéve, hogy kifejezetten az ilyen tanácsadásért nem részesülnek díjazásban;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-97" title="page-8">
      […]”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 4. cikk (1) bekezdésében szerepelnek az alábbi fogalommeghatározások:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-99" title="page-8">
      „1. »befektetési vállalkozás«: minden olyan jogi személy, amelynek rendes üzleti tevékenysége harmadik személyek részére egy vagy több befektetési szolgáltatás nyújtása és/vagy egy vagy több befektetési tevékenység végzése hivatásos alapon.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-100" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-101" title="page-8">
      2. »befektetési szolgáltatások és tevékenységek«: az I. melléklet C. szakaszában felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó, az I. melléklet A. szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyike.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-102" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-103" title="page-8">
      4. »befektetési tanácsadás«: egy vagy több ügylet tekintetében pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, személyre szóló ajánlások nyújtása valamely ügyfélnek akár az ügyfél kérésére, akár a befektetési vállalkozás kezdeményezésére;”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">5. A „MiFID II” irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A (87) preambulumbekezdés kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-106" title="page-9">
      „A biztosítási szerződéseket magukban foglaló befektetéseket gyakran az ezen irányelv tárgyát képező pénzügyi eszközök potenciális alternatíváiként vagy helyettesítőiként bocsátják az ügyfelek rendelkezésére. A lakossági ügyfelek következetes védelméhez és a hasonló termékek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához fontos, hogy a biztosítási alapú befektetési termékekre megfelelő követelmények vonatkozzanak. Noha ezért az ezen irányelvben rögzített befektetővédelmi követelményeket egyformán kell alkalmazni a biztosítási szerződéseken alapuló befektetési csomagokra, eltérő piaci struktúrájuk és termékjellemzőik miatt helyénvalóbb, hogy a részletes követelmények ne ebben az irányelvben, hanem a [2002/92] irányelv folyamatban lévő felülvizsgálata keretében kerüljenek meghatározásra. Ezért a biztosítási közvetítők és biztosítók tevékenységét szabályozó jövőbeni uniós jogszabályoknak megfelelően biztosítaniuk kell a következetes szabályozási megközelítést a hasonló befektetői igényeket kielégítő, és ezért összehasonlítható befektetővédelmi kihívásokat támasztó különféle pénzügyi termékek forgalmazását tekintve. Az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (az Európai Biztosítás‑ és Foglalkoztatóinyugdíj‑hatóságnak) (EIOPA‑nak) és az ESMA‑nak együtt kell működniük, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a következetességet az e befektetési termékekre vonatkozó üzletviteli előírások tekintetében. A biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó ezen új követelményeket a 2002/92/EK irányelvben kell meghatározni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID II” irányelv 91. cikke tartalmazza a 2002/92 irányelvre vonatkozó módosításokat. Ez utóbbi irányelv 2. cikke 3. pontjának második bekezdése helyébe a következő szöveg lépett:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-108" title="page-9">
      „Ezen irányelv IIIA. fejezetének kivételével ezek a tevékenységek nem tekintendők biztosítási közvetítésnek vagy biztosításforgalmazásnak, amikor azokat egy biztosítóintézet fejti ki, vagy olyan biztosítóintézet alkalmazottja, akinek a tevékenységéért a biztosítóintézet felelősséget visel.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2002/92 irányelv 2. cikke kiegészül a 13. ponttal, amely a „biztosítási alapú befektetési terméket” „olyan biztosítási termékként határozza meg, amely lejárati értékkel vagy visszaváltási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszaváltási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak”, bizonyos kivételektől eltekintve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a „MiFID II” irányelv beillesztette a 2002/92 irányelvbe a IIIA. fejezetet a „További fogyasztóvédelmi előírások a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban” címmel. E fejezet „Hatály” című 13a. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-111" title="page-9">
      „A 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében foglalt kivételre figyelemmel e fejezet további követelményeket határoz meg a biztosításközvetítői tevékenységekre és a biztosítók által végzett közvetlen értékesítésekre vonatkozóan, ha azok biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével kapcsolatosak.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">B. A svéd jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A lagen (2005:405) om försäkringsförmedling (a biztosítási közvetítő tevékenységről szóló (2005:405) törvény) ültette át a svéd jogba a 2002/92 irányelvet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A biztosítási közvetítés a biztosítási közvetítő tevékenységről szóló szóban forgó törvény 1. fejezete 1. §‑ának (2) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás szerint olyan szaktevékenység, amely 1) biztosítási szerződések bemutatásából vagy ajánlásából, vagy más biztosítási szerződések megkötésének előkészítésével kapcsolatos tevékenységekből, 2) biztosítási szerződések harmadik személyek nevében történő megkötéséből, vagy 3) biztosítási szerződések kezelésében és teljesítésében való közreműködésből áll. (<span class="note">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2. fejezet 1. §‑a szerint (bizonyos jelenleg irreleváns kivételektől eltekintve), a biztosítás közvetítési tevékenység csak a Finansinspektionen (svéd pénzügyi felügyeleti hatóság) engedélyével végezhető.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett engedély megadásának egyik feltétele a szakmai felelősségbiztosítás megléte a biztosításközvetítővel szemben abban az esetben érvényesíthető kártérítési kötelezettség fedezésére, ha elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit (a 2005:405 törvény 2. fejezete 5. §‑ának (4) bekezdése és 6. §‑ának (2) bekezdése).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 5. fejezet a biztosítási közvetítési tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Konkrétan a 4. § kimondja, hogy a biztosításközvetítő munkája során köteles a biztosítási közvetítő tevékenység legjobb gyakorlata szerint és a szükséges körültekintéssel eljárni az ügyfelek érdekében. Úgy rendelkezik továbbá, hogy a biztosítási közvetítő köteles szolgáltatásait az ügyfelek igényeihez és szükségleteihez igazítani, és az ügyfélnek megfelelő megoldásokat kínálni. A közvetítő köteles ügyfeleit (ha elsősorban nem kereskedelmi célokkal rendelkező természetes személyek) lebeszélni olyan termékek megvásárlásáról, amelyek nem tekinthetők az igényeiknek, gazdasági helyzetüknek vagy egyéb körülményeknek megfelelőnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 5. fejezet 7. §‑a alapján az a biztosításközvetítő, aki szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztja teljesíteni az e fejezet 4. §‑a szerinti kötelezettségeit, köteles helytállni egyebek mellett minden olyan tisztán pénzügyi kárért, amely az ügyfelet e mulasztásból kifolyólag érte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">II. A nemzeti bíróságok előtt folyó jogviták</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő két jogvitában az érintettek kártérítést követelnek a Länsförsäkringar Sak Försäkringsaktiebolag cégtől (a továbbiakban: Länsförsäkringar), amelynél Svédországban meghatározott biztosításközvetítők szakmai felelősségbiztosítási kötvénnyel rendelkeztek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1. T 2761–15, Länsförsäkringar kontra Dödsboet efter Ingvar Mattsson</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ingvar Mattsson egy tőkefedezeti életbiztosítás részeként 500 000 svéd koronát fektetett befektetési kötvénybe, amely strukturált pénzügyi eszköz volt. Erre 2010 januárjában került sor egy bejegyzett biztosítási közvetítő vállalkozás, a European Wealth Management Group AB társaság (a továbbiakban: EWMG) alkalmazottjának javaslata alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">I. Mattsson a befektetett teljes összeget elveszítette, és követelést érvényesített az EWMG‑vel szemben, amely társaság ezt követően felszámolás alá került. Az EWMG a 2005:405 törvény által előírt szakmai felelősségbiztosítással rendelkezett a Länsförsäkringarnál, amely fedezetet nyújtott az általa végzett tevékenységre, és kártérítés fizetésére irányuló kötelezettségvállalást tartalmazott a fenti törvény 5. fejezetének 7. §‑a alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">I. Mattsson beperelte a Länsförsäkringart és kártérítésként 500 000 svéd koronát kért annak kamataival együtt. Azzal érvelt, hogy az EWMG szándékosan vagy gondatlanságból (<span class="note">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) nem teljesítette a 2005:405 törvény 5. fejezetének 4. §‑a szerinti kötelezettségeit, ezért a biztosító köteles kártérítést fizetni, mivel az EWMG és a Länsförsäkringar között létrejött szakmai felelősségbiztosítás által fedezett biztosítási eseményről van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Länsförsäkringar elfogadta, hogy a tőkefedezeti életbiztosítás közvetítése a 2005:405 törvény hatálya alá tartozik, és ezért a szakmai felelősségbiztosítás azt fedezi. Mindazonáltal elsősorban előadta, hogy az EWMG tanácsa nem a tőkefedezeti biztosításra, hanem az e biztosításba foglalt pénzügyi eszközbe történő befektetésre vonatkozott. A kérdés tehát nem a biztosítási közvetítésre, hanem a pénzügyi befektetési tanácsadásra vonatkozott, amelyre más jogszabályok vonatkoznak. (<span class="note">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Länsförsäkringar szerint a veszteséget a pénzügyi tanácsadás, nem pedig a tőkefedezeti életbiztosítással összefüggő biztosításközvetítői tevékenység okozta. Másodsorban a Länsförsäkringar azt állította, hogy az EWMG nem járt el gondatlanul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elsőfokú bíróság helyt adott a felperes kérelmének. Véleménye szerint a jogvita tárgyát képező tanácsadás a 2005:405 törvény és az értékpapír‑kereskedelemről szóló törvény hatálya alá is tartozik. Ezzel együtt azonban azt is megállapította, hogy figyelemmel egyebek mellett az Európai Bizottság nyilatkozataira, a cél nem az volt, hogy a szabályokat egymással szemben kelljen alkalmazni. A fogyasztóvédelmi megfontolásokra és arra is figyelemmel, hogy a pénzügyi felügyeleti hatóság úgy tűnik, nem követelte meg az EWMG‑től, hogy a pénzügyi tevékenységre külön engedéllyel rendelkezzen, az elsőfokú bíróság úgy vélte, hogy I. Mattson joggal hitt abban, hogy a szakmai felelősségbiztosítás érvényes.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Länsförsäkringar fellebbezést nyújtott be a fellebbviteli bírósághoz, amely helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Ezen ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Högsta domstolenhez (legfelsőbb bíróság, Svédország). Hangsúlyozza, hogy az EWMG befektetésre vonatkozó tanácsa nem minősült biztosítási közvetítő tevékenységnek, és ezért a tanácsadásra nem terjedt ki a szakmai felelősségbiztosítás. Mindazonáltal ezúttal elismeri, hogy az EWMG gondatlanul járt el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">I. Mattsson elhunyt, és örökösei ellenezték a fellebbviteli bíróság ítéletének megváltoztatását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2. T 25–16, Jan‑Erik Strobel és társai kontra Länsförsäkringar</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Connecta Fond och Försäkring AB (a továbbiakban: Connecta) biztosítási közvetítő vállalkozás, amely elsősorban 2004 és 2010 között működött, a Länsförsäkringarnál volt a 2005:405 törvényben előírt szakmai felelősségbiztosítása, amely fedezetet nyújtott az általa végzett tevékenységre, és kártérítés fizetésére való kötelezettségvállalást tartalmazott e törvény 5. fejezetének 7. §‑a alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Számos személy utalt át az évek folyamán nagyobb összegeket a Connectának annak érdekében, hogy ezeket az összegeket úgynevezett „Connecta vállalati kötvény termékbe” fektessék, amelyet tőkefedezeti életbiztosításhoz használtak volna fel. Ennek ellentételezéseként bizonyos dokumentumokat kaptak, amelyeket a Connecta és annak alkalmazottja, Per Rytterborg, a Connecta későbbi vezérigazgatója állított ki. A 2004 és 2010 közötti időszakban a Connecta valós biztosításközvetítési tevékenységet is folytatott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Később egyértelművé vált, hogy P. Rytterborg az ügyfelek által átutalt összegeket jogtalanul eltulajdonította. Rendőrségi feljelentést tettek ellene, és a Connecta engedélyét visszavonták. P. Rytterborg 2010 novemberében elhunyt. Hagyatékát a csődeljárásban lefoglalták, és a Connecta 2010 decemberében csődgondnokság alá került.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett személyek egy csoportja keresetet indított a Länsförsäkringar ellen, és a Connecta szakmai felelősségbiztosítása értelmében kártérítést követelt ez utóbbi társaságnak annak érdekében átutalt összegek erejéig, hogy – amint kifejtették – a pénzüket tőkefedezeti életbiztosításba fektesse be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperesek azt állították, hogy a szolgáltatás biztosítási közvetítésnek minősült, és P. Rytterborg magatartására tekintettel a Connectát kártérítési kötelezettség terheli a 2005:405 törvény 5. fejezetének 7. §‑a alapján. A Connecta biztosítónak tehát vállalnia kell a vonatkozó kártérítés megfizetését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Länsförsäkringar egyebek mellett azzal érvelt, hogy a kár nem a biztosítás hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben merült fel, mivel fiktív termékekről volt szó. A P. Rytterborg által tanúsított magatartás tehát nem minősült biztosítási közvetítési tevékenységnek, ezért nem tartozik a 2005:405 törvény hatálya alá, és így nem vonatkozik rá a szakmai felelősségbiztosítás sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elsőfokú bíróság szerint a kárra fedezetet nyújtott a szakmai felelősségbiztosítás, ezért alapvetően helyt adott a keresetnek. Úgy vélte, hogy a felperesek célja tőkefedezeti életbiztosítás kötése volt, és figyelemmel P. Rytterborg irányukba tanúsított magatartására, jogosan hihették, hogy valódi biztosítási szerződéseket közvetítenek nekik. A fogyasztók védelme szempontjából nézve, a felperesek által P. Rytterborg szándékairól kialakított megalapozott elképzelés számukra megfelelően igazolta, hogy biztosítási közvetítés történt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Figyelemmel arra, hogy a „biztosítási közvetítés” magában foglalja az előkészítő munkát, és hogy a Connecta valós biztosítási tevékenységet is végzett, az elsőfokú bíróság úgy értékelte, hogy az az ügylet, amelyre sor került, objektív okok alapján „közvetítő tevékenységnek” minősült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbviteli bíróság szerint azonban a vitatott magatartás nem minősült biztosítási közvetítési tevékenységnek, ezért megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és elutasította a keresetet. Az a tény, hogy az értelmezés során figyelemmel kell lenni a fogyasztók védelmének szempontjára, nem tekinthető úgy, mint amely azt jelenti, hogy relevanciával bír a fogyasztók arra vonatkozó szubjektív megítélése, hogy mi minősül biztosítási közvetítési tevékenységnek. Ha azt – a fogyasztók véleményét figyelmen kívül hagyva – objektíven nézzük, nem valósult meg biztosítási közvetítés. Az igényre így nem terjedt ki a szakmai felelősségbiztosítás.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A károsultak felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság) előtt. Továbbra is azon az állásponton vannak, hogy a körülmények alapján megalapozott a biztosítási igény a szakmai felelősségbiztosítás szerint. Előadták egyebek mellett, hogy P. Rytterborg magatartása biztosítási közvetítési tevékenységnek minősült, mivel az szorosan kapcsolódott a Connecta valós, engedélyköteles tevékenységéhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">III. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A két peres eljárásban felmerülő vitás jogi kérdések alapján a Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság) az alábbi kérdések megválaszolását kéri a Bíróságtól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-143" title="page-14">
      „T 25–16
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-144" title="page-14">
      1.a) Vonatkozik‑e a 2002/92 irányelv olyan tevékenységekre, ahol a biztosítási közvetítőnek nem állt szándékában megkötni a tényleges biztosítási szerződést? Van‑e annak jelentősége, hogy az ilyen szándék már a tevékenység megkezdése előtt megvolt, vagy az csak a későbbiekben alakult ki?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-145" title="page-14">
      1.b) Az 1.a) kérdésben felvázolt helyzetben van‑e jelentősége annak, hogy a közvetítő valós biztosítási közvetítő tevékenységet is végzett a fiktív tevékenysége mellett?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-146" title="page-14">
      1.c) Továbbá az 1.a) kérdésben felvázolt helyzetben van‑e jelentősége annak, hogy az ügyfél számára első ránézésre a tevékenység biztosítási szerződés megkötésének előkészítésével kapcsolatos tevékenységnek tűnhetett? Van‑e jelentősége annak, hogy az ügyfél – akár megalapozottan, akár megalapozatlanul – úgy vélte, hogy biztosítási közvetítés történik?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-147" title="page-14">
      T 2761–15
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-148" title="page-14">
      2.a) Vonatkozik‑e a 2002/92 irányelv a gazdasági vagy egyéb tanácsadásra, amelyet biztosítási közvetítéssel összefüggésben nyújtanak, de amely nem kapcsolódik a biztosítási szerződés tényleges aláírásához vagy fenntartásához? E tekintetben mi vonatkozik különösen a tőkefedezeti életbiztosítás keretében befizetett tőke kapcsán adott tanácsra?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-149" title="page-14">
      2.b) Az olyan tanácsra, mint amelyre a 2.a) kérdés vonatkozik, és amely az abban szereplő fogalommeghatározás szerint a 2004/39/EK irányelv szerinti befektetési tanácsnak minősül, annak az említett irányelvnek a rendelkezései is, vagy csak annak az irányelvnek a rendelkezései vonatkoznak? Amennyiben az ilyen tanácsra a 2004/39 irányelv is vonatkozik, van‑e valamelyik szabályozásnak elsőbbsége a másikkal szemben?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felülvizsgálati kérelmet előterjesztők négy csoportja kizárólag a Strobel és társai kontra Länsförsäkringar ügyre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban nyújtott be írásbeli észrevételeket, míg a Länsförsäkringar, a svéd és a cseh kormány, valamint a Bizottság mind a két üggyel kapcsolatban terjesztett elő észrevételeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. szeptember 14‑én tartották meg a tárgyalást, amelyen a Länsförsäkringar, a svéd és cseh kormány, valamint a Bizottság adták elő szóbeli észrevételeiket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">IV. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések értékelése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett kérdések a 2002/92 irányelv 2. cikke 3. pontjának két, jól elkülöníthető és különböző nehézségű értelmezési problémájára vezethető vissza. Az első röviden megválaszolható, míg a második, összetettségére tekintettel, kimerítőbb választ igényel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A. Első kérdés: a 2002/92 irányelvnek a megtévesztési szándékkal végzett biztosítási közvetítési tevékenységekre történő alkalmazása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság a T 25–16. sz. ügyben előterjesztett kérdésekkel arra keresi a választ, hogy a 2002/92 irányelv 2. cikkének 3. pontjában meghatározott biztosítási közvetítő tevékenység kiterjed‑e az olyan közvetítő tevékenységeire, aki az adott ügyfeleknek részére történő szolgáltatásnyújtás során, a biztosítási szerződések ügyfelekkel való megkötéséhez szükséges előkészítő munkákat is beleértve, valójában megtévesztésre és az ügyfelek pénzének jogtalan eltulajdonítására irányuló szándékkal járt el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy e cél szempontjából jelentőséggel bír‑e a közvetítő megtévesztő szándéka megnyilvánulásának időpontja, az, ha más ügyfelekkel szemben jogszerű közvetítési cselekményeket végzett, és az ügyfél részéről a megtévesztő közvetítői tevékenységről szerzett benyomás.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Länsförsäkringar a 2002/92 irányelv 2. cikkének 3. pontja szerinti biztosítási közvetítés fogalmának szubjektív értelmezését képviseli: nem kerülhetett sor közvetítésre, ha az adott közvetítő szándéka nem valódi biztosítási szerződés megkötésére irányult. Álláspontja szerint a biztosítási közvetítés látszatát keltő bűncselekmények nem tartoznak e fogalom alá, és az ügyfeleknek okozott károkat a bűncselekményből eredő polgári jogi igényre vonatkozó szabályok alkalmazásával, nem pedig a biztosítási szolgáltatások nyújtására irányadó szabályok alapján kell megtéríteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel összhangban a Länsförsäkringar úgy véli, hogy nem releváns az az időpont, amikor a közvetítő bűncselekmény elkövetésére irányuló szándéka felmerül, történjen az az ügyféllel fennálló kapcsolatai kezdetén, vagy később, a biztosítási szerződés előkészítő tevékenységei során. A megtévesztő szándék felmerülésekor megszűnik a biztosítási szerződés megkötésére irányuló szándék, és többé nem a 2002/92 irányelv hatálya alá tartozó közvetítési tevékenységről van szó. Szintén nem releváns, hogy a megtévesztő magatartást tanúsító személy párhuzamosan egyéb, valós biztosításközvetítői tevékenységet is végez, mert nem logikus, hogy e tevékenységek jogszerűvé tegyék a megtévesztő magatartásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a jelen jogvitában a felülvizsgálati kérelmet előterjesztők négy csoportja, a cseh kormány és a Bizottság az említett fogalom objektív értelmezését támogatják. A biztosítási szerződés megkötésének bármilyen előkészítő tevékenysége a 2002/92 irányelv hatálya alá tartozik, a közvetítő személyes szándékától függetlenül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetértek ez utóbbi felvetéssel, mivel úgy vélem, hogy a biztosítási közvetítés fogalmát objektíven kell értelmezni. Ezen értékelés nem alapulhat olyan természetes személyek szándékán vagy az általuk keltett benyomáson, akik valamely nyilvánosan biztosítási közvetítéssel foglalkozó vállalkozás alkalmazottjaként vagy vezetőjeként járnak el. E szubjektív tényezők figyelembevétele a szabály alkalmazásának kiszámíthatatlanságát eredményezi, ami ellentétes a jogbiztonság elvének követelményeivel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A biztosítási közvetítés körvonalainak tisztázására alkalmazandó hermeneutikai kritériumok közül az első a szó szerinti értelmezés. A 2002/92 irányelv 2. cikkének 3. pontja értelmében ez alatt a „biztosítási szerződések bemutatásával, ajánlattétellel, vagy más biztosítási szerződések megkötésének előkészítésével kapcsolatos tevékenységeket […]” kell érteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogalommeghatározás a tevékenységre helyezi a hangsúlyt, nem pedig a tevékenységet végző személyek személyes szándékaira. Egy olyan vállalkozás esetén, amelynek saját tevékenysége biztosítási közvetítésre irányul (és hatósági engedéllyel rendelkezik ennek végzésére), elegendő, ha szakmai szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleknek annak vélelmezéséhez, hogy ilyen minőségben jár el, és az ügyfelek bízhatnak abban, hogy ténylegesen a biztosítási szerződés aláírását előkészítő munkálatokat végzi. Ezek között kétségtelenül fellelhetők a szóban forgó szerződés megkötéséhez szükséges előkészítő tevékenységek. (<span class="note">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság leírása szerint minden arra utal, hogy a Connecta tájékoztatást nyújtott arról, hogy milyen jellegű vállalkozás, azaz biztosítási közvetítéssel foglalkozó, Svájcban 2004 óta bejegyzett és jogszerűen működő vállalkozás. E vállalkozás nyújtott közvetítési szolgáltatásokat az ügyfeleknek, ezáltal elveszíti jelentőségét, hogy valamelyik alkalmazottja vagy alkalmazottai (a vezérigazgatóját is beleértve) (<span class="note">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) a közvetítés tipikus tevékenységeit arra használta ki, hogy az ügyfelek kárára csalást készítsen elő vagy kövessen el a pénzük eltulajdonításával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2002/92 irányelv rendszertani értelmezése ugyanerre az eredményre vezet. Az említett irányelv 4. cikkének (4) bekezdése („a tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést az ügyfelek védelmében arra az esetre, ha a biztosítási közvetítő nem képes a díjat a biztosítóintézetnek továbbítani”) a biztosítási közvetítés körébe sorolja azokat az eseteket, amikor a közvetítők nem továbbítják a biztosítási díjat a biztosítótársaságoknak, ez történik a Connecta ügyhöz hasonló csalási esetekben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2002/92 irányelv célelvű értelmezése szintén a biztosításközvetítői tevékenység objektív fogalmát igazolja. Az ezen irányelv által elvégzett harmonizáció célja a biztosítást igénybe vevő ügyfelek védelmének előmozdítása, amint az a (7), (8) és (17) preambulumbekezdésben kifejezetten szerepel. (<span class="note">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) A biztosítási közvetítés fogalmának szubjektív értelmezése, amely azt a közvetítő szándékától teszi függővé, a 2002/92 irányelv által a biztosításokat igénybe vevő fogyasztók javára megállapított biztosítékok csökkenésével jár.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahogyan a Bizottság észrevételeiben érvelt, ha a közvetítői tevékenység a közvetítőtől függne, bekövetkezne az az ellentmondásos helyzet, hogy a közvetítő éppen a 2002/92 irányelv hatálya alól való kikerülés és az őt terhelő felelősség elkerülése céljából hivatkozhatna megtévesztési szándékára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elegendő tehát, ha a közvetítő vállalkozás tevékenysége objektív szempontból valamely biztosítási szerződés megkötéséhez szükséges előkészítő cselekményekként nyilvánul meg az ügyfelek számára. Hangsúlyozom, hogy nem bír jelentőséggel az említett vállalkozás közvetítői tevékenységekben részt vevő alkalmazottjának (vagy vezetőjének) szándéka, még akkor sem, ha valójában kötelezettségeinek megfelelően kívánt eljárni, és akkor sem, ha ezt a lehetőséget az ügyfél megtévesztése érdekében használta ki. Szintén nem releváns, hogy a rejtett szándék az ügyféllel való kapcsolat felvételétől kezdődően fennáll‑e vagy a későbbi szerződéshez szükséges előkészítő tevékenységek során alakul ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közvetítő vállalkozás felelőssége akkor terjed ki az munkavállalói és vezetői által okozott károkra, ha harmadik személyek előtt úgy lépnek fel, mint a vállalkozás alkalmazottai, valamint a jogellenes cselekmény és a cég tipikus tevékenysége között összefüggés áll fenn. Úgy vélem, hogy a jelen ügyben mindkét tényező fennáll, mivel a feladatkörét túllépő vezető által elkövetett pénzeltulajdonítás, az ügyfelek előtt azon vállalkozás képviselőjeként fellépő személy közvetítői tevékenységéhez kapcsolódott, amely számára a szóban forgó pénzösszegeket ilyen minőségben továbbítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A biztosítási közvetítés fogalmának általam javasolt értelmezésével szintén jelentőségét veszti az ügyfél benyomása abból a szempontból, hogy a biztosítási szerződés előkészítő munkálatait közvetítésnek kell minősíteni, vagy sem. Ezt a Länsförsäkringar is elismeri azon érv alapján, hogy ellenkező esetben egy összetett és jól megtervezett csalást a fogyasztó igazi közvetítésnek érzékelhet, míg egy kisebb léptékű és kevésbé megtervezett csalást nem tekintene ilyennek, mert a megtévesztési szándék szembeötlő. Ezen érvelés számomra logikusnak tűnik, de véleményem szerint kevésbé következetes, hogy ugyanez a cég a közvetítő szándékát döntő jelentőségűnek tekinti annak meghatározásához, hogy megvalósul‑e, vagy sem, a biztosítási közvetítés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, a 2002/92 irányelv 2. cikke 3. pontjának hatálya alá tartoznak az azon közvetítő által végzett tevékenységek, aki különböző ügyfelek számára végez előkészítő tevékenységeket biztosítási szerződések megkötése céljából, függetlenül attól, hogy megtévesztésre irányuló szándékkal jár‑e el, és hogy az ügyfelekben az intézkedéseiről milyen benyomás alakul ki. A közvetítő vállalkozásokat ilyen tevékenységek gyakorlása során szakmai hiba elkövetése miatt terhelő felelősséget a polgári jogi felelősségbiztosításuknak kell fedeznie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">B. A második kérdés: a tőkefedezeti életbiztosítás közvetítése biztosítási közvetítés vagy pénzügyi közvetítés?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A T 2761–15 jogvitában I. Mattsson tőkefedezeti életbiztosítást kötött az EWMG vállalkozás tanácsadását követően, amely az életbiztosítási szerződést valamely strukturált pénzügyi eszközbe való befektetéssel ötvözi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tények (és a befektetett pénzösszeg elvesztését eredményező, ezekből következő egyéb körülmények) alapján a kérdést előterjesztő bíróság annak meghatározását kéri a Bíróságtól, hogy az EWMG tanácsadását a 2002/92 irányelv hatálya alá tartozó biztosítási közvetítésnek kell tekinteni, vagy ellenkezőleg, a „MiFID I” irányelv szerinti befektetési tanácsadásnak kell minősíteni. Az alapügyben eljáró bíróság a két irányelv együttes alkalmazásának lehetőségére is utal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mielőtt javaslatot tennék e bonyolult kérdés megválaszolására, szükségesnek tartok előzetes megállapításokat tenni, és a tőkefedezeti életbiztosítás jellemzőit, illetve az arra alkalmazandó szabályozást elemezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1. Előzetes megállapítások</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróságnak kell minősítenie a jelen ügyben nyújtott tanácsadást, és tisztáznia, hogy pontosan milyen jellegű volt az EWMG és I. Mattsson közötti szerződéses viszony. Lehet szó befektetési termékhez kapcsolódó életbiztosításról, vagy a biztosítástól független, tisztán pénzügyi eszközről. Ez utóbbi esetben az EWMG nem biztosításközvetítői tevékenységet végzett, hanem befektetési tanácsadást nyújtott (amelyhez, az iratok szerint, nem rendelkezett a pénzügyi felügyeleti hatóság kötelező engedélyével).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A svéd kormány és a Länsförsäkringar szerint I. Mattsson összetett pénzügyi terméket vásárolt életbiztosítási fedezettel, ezért a „MiFID I” irányelv alkalmazását javasolják. Ezzel szemben a Bizottság és a cseh kormány szerint befektetési elemmel rendelkező életbiztosítási szerződésről van szó, amelyre a 2002/92 irányelv irányadó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott számos elem arra látszik utalni, hogy az EWMG közvetítésével I. Mattsson által kötött szerződés befektetéssel kombinált életbiztosítás, azaz a „unit‑linked” elnevezéssel ismert, „befektetési egységekhez kötött” biztosítási szerződés egyik változata volt, amely sok tagállamban gyakori.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben ez így van, a biztosítás területéhez tartozó szerződéstípusról van szó (és következésképpen a biztosítási közvetítés körébe sorolható). A Bíróság erre hivatkozott annak kimondásával, hogy „az úgynevezett »unit‑linked« vagy »befektetési egységekhez kötött« szerződések […] az életbiztosítási ágazatba tartoznak, amint az kifejezetten kitűnik az életbiztosítási irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett I. mellékletének III. pontjából”. (<span class="note">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) Az említett ítéletben vizsgált szerződés olyan jellemzőkkel bír, amelyek a jelen ügyben vitatott szerződéshez közelítik. (<span class="note">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen előfeltevésből indulok tehát ki, fenntartva azt, hogy amint azt előrebocsátottam, csak az alapügyben eljáró bíróság hozhat határozatot a jogvita tárgyát képező szerződés jellegének teljes ismeretében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egy további pontosítást kell most tennem, amely hasznos lehet a kérdést előterjesztő bíróság számára. Az EWMG vállalkozás és az I. Mattssonnak tanácsot adó alkalmazott biztosításközvetítők voltak, akik a svéd hatóságok kizárólag biztosítási tevékenységek végzésére, nem pedig pénzügyi közvetítésre szóló engedélyével rendelkeztek. Ha az, amit I. Mattssonnak aláírásra javasoltak, valójában tőkefedezeti életbiztosításnak tűnő, egyszerű strukturált pénzügyi eszköz volt (azaz ha igazi pénzügyi közvetítőként jártak el), az ügyfél hátrányára elmulasztották teljesíteni a kötelezettségüket a biztosítási területre korlátozó jogszabályt. A szakmai tevékenység végzése során elkövetett e súlyos hibából ered a károsult ügyfelek azon lehetősége, hogy az okozott kár megtérítését követeljék. Ha a kártérítési igények nem teljesíthetők (a jelen esetben az EWMG ellen folyamatban lévő csődeljárás miatt), főszabály szerint a kötelező szakmai felelősségbiztosításának (<span class="note">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) kell azokat átvállalnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2. A befektetési egységekhez kötött („unit linked”) életbiztosítási szerződésekre vonatkozó jogi szabályozás fejlődése az uniós jogban</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E szerződések az életbiztosítások egyik típusát alkotják, amelyek a pénzügyi globalizáció következtében váltak általánossá. Kockázatvállalás szempontjából eltérnek a hagyományos életbiztosításoktól, ami sokkal „veszélyesebbé” teszi őket a fogyasztók számára. (<span class="note">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hagyományos életbiztosításoknál a biztosító megkapja a biztosítási díjat, és azt saját számlájára és kockázatára befekteti, technikai úton kiszámított minimális jövedelmezőséget kínálva a szerződő félnek. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén, ezzel szemben a biztosítási díjat a biztosító fekteti be a szerződő fél által kiválasztott értékpapírokba és alapokba, és ez utóbbi viseli a befektetés alakulásának kockázatát (a jövedelmezőség változó, mivel a befektetés tárgyát képező eszközöknek a szolgáltatás igénybe vételének időpontjában fennálló értékétől függ).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elengedhetetlen, hogy az ilyen típusú biztosítás az életbiztosítás és a befektetés ötvözetéből álló termékét foglaljon magába, mert ha csak pénzügyi befektetést tartalmazna, nem minősülne valódi biztosítási szerződésnek. (<span class="note">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen „befektetési egységekhez kötött” életbiztosítások elszaporodását egyéb tényezők mellett annak kell tulajdonítani, hogy az életbiztosítási szerződések kedvezőbb adóelbánást biztosítanak a befektetések számára (a svéd kormány tájékoztatása szerint úgy tűnik, hogy ez a helyzet Svédországban). Ehhez adódik, hogy a bankok egyre nagyobb szerepet vállalnak a biztosítási tevékenységekben, és a biztosítótársaságok az összegyűjtött tőke számára kedvezőbb befektetési lehetőségeket keresnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A befektetéshez kötött életbiztosításoknál a biztosítási közvetítők feladata nagy jelentőséggel bír a lakossági ügyfelek számára, akik pénzügyi szaktudás hiányában nem lehetnek tudatában annak, hogy milyen kockázatokat és költségeket vállalnak a szerződéskötéssel. A szerződés megszüntetésének hátrányos következményei és a magasabb termékköltségek miatt a nem megfelelő tanácsadás magasabb díjakat eredményez az adott ügyfelek számára és a kilépést szankcionáló termékekhez való kötöttséghez vezet. (<span class="note">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a fogyasztók a 2008‑as pénzügyi válság kitöréséig nem érzékelték e kockázatokat teljes méretükben, a 2002/92 irányelvnek nem volt a közvetítésre vonatkozó olyan külön rendelkezése, amely a befektetési elemeket tartalmazó összetett életbiztosítási termékek értékesítése során történő közvetítésre vonatkozott. A tőkefedezeti életbiztosításokat olyan általános rendelkezések alapján forgalmazták, amelyek az összes biztosítási termék értékesítésére irányuló közvetítésre alkalmazandók, annak ellenére, hogy magasabb szintű kockázatot jelentenek a lakossági szerződők számára. A „MiFID I” irányelv sem tartalmaz erre vonatkozó egyedi rendelkezéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a „MiFID II” irányelv, amelynek a belső jogba való átültetési határideje 2017. július 3‑án lejárt, és 2018. január 3‑tól fejti ki joghatásait, sajátos módon foglalkozott a befektetéshez kapcsolt biztosítási szerződésekkel. Konkrétan a szabályozását a 2002/92 irányelv akkor folyamatban lévő módosítására bízta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID II” irányelv 91. cikke arra szorítkozott, hogy a 2002/92 irányelv módosításával a 2. cikk 13. pontjaként bevezesse a „biztosítási alapú befektetési termék” fogalmát, (<span class="note">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) és egy új, IIIA. fejezetet illesszen be további fogyasztóvédelmi előírások megállapítása céljából, amelyeket a közvetítői tevékenység és az említett termékek (biztosító vállalkozások által történő) közvetlen értékesítése során is figyelembe kell venni. (<span class="note">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „MiFID II” irányelvet követően az 1286/2014 rendelet (<span class="note">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) úgy határozza meg a „biztosítási alapú befektetési terméket”, mint „olyan biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszaváltási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszaváltási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve, ki van téve a piaci ingadozásoknak”. A tőkefedezeti életbiztosítási szerződések e fogalomba tartoznak, és a 2. cikk e rendelet alkalmazását írja elő azon személyekre, akik a termékeket előállítják, azokat értékesítik, vagy azokkal kapcsolatban tanácsadást végeznek, amely személyek között találhatók a biztosításközvetítők.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tőkefedezeti biztosítási szerződések szabályozásának utolsó lépése a 2016/97 irányelv, amely átdolgozza és hatályon kívül helyezi a 2002/92 irányelvet. Az előbbi irányelv (56) preambulumbekezdése (<span class="note">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) átveszi a „MiFID II” irányelvben foglalt célkitűzést, és hangsúlyozza, hogy a valamennyi biztosítási termékre meghatározott üzletviteli standardokon túl a biztosítási alapú befektetési termékekre „a megfelelő tájékoztatás, a megfelelő tanácsadásra vonatkozó követelmény és a javadalmazással kapcsolatos korlátozások szerinti speciális standardoknak” is vonatkozniuk kell. (<span class="note">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2016/97 irányelv meghatározza a biztosításközvetítők és a biztosítótársaságok által a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban teljesítendő további követelményeket. Ezek különösen az összeférhetetlenség megelőzésére és annak kezelésére (27. és 28. cikk); az ügyfelek tájékoztatására (29. cikk); és „az alkalmasság és megfelelőség értékelésére, valamint az ügyfelek számára történő beszámolóra” (30. cikk) vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az összetett jogalkotási folyamat felfedi, hogy a jogalkotó a biztosítások forgalmazására és a biztosítási tevékenységre alkalmazandó szabályok hatálya alá kívánta helyezni a tőkefedezeti biztosítási szerződések közvetítők útján való értékesítését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogalkotói döntés azon fogyasztóvédelmi standardok megállapításával járt együtt, amelyek a „MiFID II” irányelv által a pénzügyi eszközöket forgalmazó vállalkozásoktól megkövetelt standardokhoz hasonlóak, de azokkal nem azonosak. Ez észszerű, mivel valójában az életbiztosítást pénzügyi termékkel ötvöző hibrid szerződésekről van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jogalkotó által elutasított alternatíva szerint tehát ezen ügyetekre ugyanazon feltételek alkalmazandók, mint amelyek a „MiFID II” irányelv szabályozása alatt pénzügyi közvetítői tevékenységet végző vállalkozásokkal szemben megkövetelhetők.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az érv annak lehetőségét is elveti, hogy a tőkefedezeti biztosítás együttesen, mind a 2016/97 irányelv, mind a „MiFID II” irányelv szabályozása alá tartozzon. Ezen irányelvek egyetlen rendelkezése sem írja elő az említett tevékenységre történő egyidejű alkalmazásukat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">3. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha az alapjogvita tényállása 2018‑ban valósult volna meg, arra következtetek, hogy a 2016/97 irányelvet és a biztosítási alapú befektetési termék közvetítésére és terjesztésére vonatkozó szabályokat kellene alkalmazni, amely kategóriába – mindig a fent kifejtett fenntartásokkal – beleillik egy olyan szerződés, mint amelyet I. Mattsson kötött. (<span class="note">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett szerződést azonban 2010‑ben írták alá, ezért a kérdést előterjesztő bíróság annak tisztázását kéri a Bíróságtól, hogy a tőkefedezeti életbiztosítás megkötésére irányuló közvetítés akkor a 2002/92 irányelv, illetve a „MiFID I” irányelv hatálya alá tartozott‑e, vagy mind a két jogi szabályozás alkalmazható volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Abból az előfeltevésből indulok ki (ismét a már hangsúlyozott fenntartással), hogy jellemzői alapján a szerződés tárgya befektetési egységekhez kötött („unit‑linked”) tőkefedezeti életbiztosítás, vagy egy ehhez nagyon hasonló szerződéstípus volt. Amennyiben ez így van, a szerződéskötésre irányuló közvetítés kizárólag a 2002/92 irányelv hatálya alá tartozik, ami gátolja a „MiFID I” irányelv alkalmazását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valamennyi félhez hasonlóan úgy vélem, hogy a 2002/92 irányelv és a „MiFID I” irányelv szabályozása nem alkalmazható egyidejűleg valamely biztosítási közvetítőre, mert azokat eltérő és különböző szintű kockázatot jelentő tevékenységek ellenőrzésére szánták. (<span class="note">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A biztosítási alapú befektetési termékek „MiFID II” irányelvbe való foglalásának mellőzése és a 2016/97 irányelvben történő szabályozásuk véleményem szerint megerősíti, hogy az uniós jogalkotó – most nyíltan, korábban hallgatólagosan – azt választotta, hogy a tőkefedezeti biztosítások közvetítőire kizárólag a biztosítási közvetítési tevékenységről szóló törvény jogi szabályozása irányadó. E tekintetben el kell utasítani a svéd kormánynak a tárgyaláson képviselt azon álláspontját, miszerint valamely tőkefedezeti életbiztosítási szerződésben valójában két különböző tanácsadásról van szó, (a biztosításról szóló) egyikre a 2002/92 irányelv, a (befektetésről szóló) másikra pedig a „MiFID I” irányelv az irányadó. A tőkefedezeti életbiztosítás szétválaszthatatlan egészet képez, és az ilyen típusú szerződések esetén történő közvetítésre kizárólag a 2002/92 irányelv jogi szabályozása vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell jegyeznem, ahogyan azt a svéd kormány észrevételeiben megállapítja, hogy semmi nem akadályozza, hogy valamely közvetítő kettős szerepben járjon el, és eleget tegyen mind a 2002/92 irányelv követelményeinek mint biztosítási közvetítő, mind pedig a „MiFID I” irányelv szerinti ellenőrzéseknek. Ebben az esetben a szakmai felelőssége kétszeresen biztosított, és attól függően érvényesül, hogy biztosítási közvetítésnek vagy befektetési tanácsadásnak megfelelő ügyletekben működik közre, ahogyan az a 2006/49/EK irányelv 8. cikkéből következik. (<span class="note">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) A jelen ügyben azonban nem ez a helyzet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint számos érv támasztja alá az általam javasolt megoldást. Először is a 2002/92 irányelv 2. cikkének 3. pontja elég tágan határozza meg a biztosítási közvetítést azzal, hogy ilyennek tekinti a „biztosítási szerződések bemutatásával, ajánlattétellel, vagy más biztosítási szerződések megkötésének előkészítésével kapcsolatos tevékenységeket, (<span class="note">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) vagy az ilyen szerződések megkötését, illetve közreműködést az ilyen szerződések kezelésében és teljesítésében, (<span class="note">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) különös tekintettel a követelésekre”. A biztosítási közvetítési tevékenységbe beletartozhat a tőkefedezeti életbiztosítási szerződés megkötését megelőző tanácsadás és az említett szerződés pénzügyi alakulásával kapcsolatban a szerződő félnek biztosított későbbi segítségnyújtás is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, a 2016/97 irányelv megerősíti, hogy a tőkefedezeti életbiztosításokra vonatkozó közvetítés a 2002/92 irányelv hatálya alá tartozik. A 2016/97 irányelv az utóbb említett irányelv átdolgozásával és kiegészítésével 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában megtartja a biztosítási közvetítés fogalmának ugyanazon meghatározását (bár most azt biztosítási értékesítésnek nevezi), és szélesíti az általa felölelt eseteket. A biztosítási közvetítés fogalmának módosítása nélkül kifejezetten a hatálya alá sorolja a „biztosítási alapú befektetési termékeket” és VI. fejezetében felsorolja a biztosításközvetítők által teljesítendő további követelményeket, ha e termékekkel kapcsolatban végeznek tanácsadást, amelyek a tőkefedezeti életbiztosítási szerződéseket is felölelik, ahogyan azt már korábban kifejtettem. A „MiFID II” irányelv e termékeket nem sorolta a hatálya alá, ezt azt jelenti, hogy a „MiFID I” irányelv hatálya alá sem tartoztak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadsorban, a „MiFID I” irányelv vizsgálata alapján nem lehet arra következtetni, hogy a tőkefedezeti életbiztosítási szerződésre irányuló tanácsadás a szóban forgó jogszabály hatálya alá tartozik, inkább ellenkezőleg. Ebből a szempontból a 2. cikke (1) bekezdésének a), c) és j) pontjában előírt kizárások relevánsak, amelyek a következőkre vonatkoznak:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a 73/239/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott biztosítóintézetek, a 2002/83/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, életbiztosítással foglalkozó biztosítóintézetek, illetve a 64/225/EGK irányelvben említett viszontbiztosítási és visszaengedményezési tevékenységeket végző vállalkozások. Bár kifejezetten nem hivatkozik a 2002/92 irányelv hatálya alá tartozó biztosításközvetítőkre, nyilvánvaló a biztosítási ágazat kizárása a „MiFID I” irányelv hatálya alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A befektetési szolgáltatást szakmai tevékenységük keretében eseti jelleggel nyújtó személyek, ha az e tevékenységet szabályozó jogszabályok, rendelkezések vagy szakmai etikai kódex nem zárják ki az ilyen szolgáltatás nyújtását. A biztosításközvetítő akkor tartozik e kategóriába, ha főtevékenysége biztosítási szerződésekkel kapcsolatos tanácsadásra és e szerződések kezelésére összpontosul, ezért a pénzügyi tanácsadás, ha biztosításhoz kapcsolódó befektetésekre is kiterjed, pusztán eszköz jellegű, azaz eseti jellegű cselekménnyé válik. (<span class="note">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azon személyek, akik valamely más, a „MiFID I” irányelvben nem szabályozott szakmai tevékenység során nyújtanak befektetési tanácsokat, feltéve hogy kifejezetten az ilyen tanácsadásért nem részesülnek díjazásban. Az a biztosításközvetítő, aki kizárólag a tőkefedezeti életbiztosítást kötő szerződőtől vagy a biztosítótársaságtól kap díjazást, ezen eset alá tartozik, és ki van zárva a „MiFID I” irányelv hatálya alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedsorban, a „MiFID I” irányelv nem tekinthető a tőkefedezeti életbiztosítási szerződésekre alkalmazandónak csak azért, mert e szerződések befektetési eleme a „MiFID I” irányelv I. mellékletének C. szakaszában előírt pénzügyi eszközök közé tartozónak minősíthető. E minősítés a tőkefedezeti életbiztosítási szerződés egyes típusaitól és a kiválasztott pénzügyi eszköztől függ, amely adott esetben nem sorolható az említett szakaszba. (<span class="note">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödsorban, és végezetül, a fogyasztók (szerződő felek / befektetők) magasabb szintű védelmének igénye szintén nem igazolja, hogy a tőkefedezeti életbiztosításokra irányuló közvetítés a „MiFID I” irányelv szabályozása alá tartozzon, bár kétségtelen, hogy több követelményt ír elő a befektetési vállalkozásokkal szemben, és a 2002/92 irányelvnél szigorúbb befektetővédelmi szabályokat határoz meg (19–24. cikk).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt már előrebocsátottam, az ügyfelek által vállalt, a pénzügyi eszközökből eredő nagyobb anyagi kockázat alátámasztja a biztosítási szerződés szerződő felei esetében megköveteltnél magasabb szintű védelmet. Mindazonáltal tőkefedezeti életbiztosítások esetén a 2002/92 irányelv 12. cikke is a különös kockázatoknak megfelelő szintű védelmet kínál a biztosítási szerződés szerződő felei számára. (<span class="note">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) Aránytalan lenne az e területre vonatkozó összes MiFID‑szabály teljesítését előírni a biztosításközvetítők számára. A 2016/97 irányelv, bár növeli a tőkefedezeti életbiztosítást kötő szerződők védelmét és ezzel arányosan a számukra tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők kötelezettségeit, ez utóbbiakra nem terjeszti ki a „MiFID II” irányelv által befektetési tanácsadásra irányuló engedéllyel rendelkező társaságokkal szemben előírt összes követelményt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Összefoglalva, azt az álláspontot képviselem, hogy a jelen jogvitában vitatotthoz hasonló tőkefedezeti életbiztosításra irányuló közvetítést a 2002/92 irányelv, nem pedig a „MiFID I” irányelv szabályozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">V. Végkövetkeztetések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fent kifejtettek értelmében azt javaslom, hogy a Bíróság a Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság, Svédország) kérdéseire a következőképpen válaszoljon:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-217" title="page-27">
      „1) A biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9‑i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke 3. pontjának hatálya alá tartoznak azon közvetítő tevékenységei, aki, rendelkezve az e minőségben való eljáráshoz szükséges, vonatkozó közigazgatási engedéllyel, biztosítási szerződés megkötése érdekében előkészítő tevékenységeket végez különböző ügyfelek számára, még ha szándéka megtévesztésre is irányul, és függetlenül az ügyfelekben az intézkedéseivel kapcsolatban kialakult szubjektív benyomástól.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-218" title="page-27">
      2) Ha az alapjogvitában vitatott szerződések »befektetési egységekhez kötött« (»unit linked«) tőkefedezeti életbiztosítási szerződéseknek vagy biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó szerződéseknek minősülhetnek, aminek a tisztázása a kérdést előterjesztő bíróság feladata, a szerződést kötő személynek tanácsadást nyújtó biztosítási közvetítő a 2002/92 irányelv által szabályozott tevékenységet gyakorolja, nem pedig a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21‑i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó befektetési tanácsadást végzi.”
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>)Eredeti nyelv: spanyol.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>)A nemzeti számozás szerint T 25–16 felülvizsgálati kérelemről van szó.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>)A nemzeti számozás szerint T 2761–15 felülvizsgálati kérelemről van szó.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>)A piacon a „unit linked” angol kifejezést szokták alkalmazni azon szerződésekre, amelyekben a szerződő fél életbiztosításba fektet, kiválasztva az eszközöket, amelyekben a befektetése megvalósul, és amelyek tulajdonjoga a biztosítótársasághoz kerül, amely ezekről kötvényt állít ki.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>)A biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20i európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (HL 2016. L 26., 19. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>)A biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 9., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 330. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>)A pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/67/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 349. o.; helyesbítés: HL 2017. L 64., 116. o., HL 2016. L 273., 35. o., HL 2016. L 188., 28. o.) (a továbbiakban: „MiFID II” irányelv).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>)A pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 263. o.) (a továbbiakban: „MiFID I” irányelv).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>)A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (PRIIP) szóló, 2014. november 26i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 352., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 358., 50. o.). Hatálybalépését az 1286/2014 rendelet módosításáról szóló, 2016. december 14i (EU) 2016/2340 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2016. L 354., 35. o.) 2018. január 1jére halasztották.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>)A 2005:405 törvény a biztosítási közvetítés fogalmát tekintve megegyezik a 2002/92 irányelvvel.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>)I. Mattsson elsődleges állítása az EWMGvel szemben az volt, hogy a vállalkozás elmulasztotta tájékoztatni a tőkefedezeti életbiztosítás aláírásakor a befektetési kötvények magas kockázatáról, illetve elmulasztotta lebeszélni őt a befektetésről, ehelyett helytelen információkkal szolgált.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>)A lagen (2007:528) om värdepappersmarknaden (az értékpapírkereskedelemről szóló [2007:528] törvény) és a lagen (2003:862) om finansiell rådgivning till konsumenter (a fogyasztóknak nyújtott pénzügyi tanácsadásról szóló [2003:862] törvény).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>)Nem előírás az előkészítő tevékenységeket követően a szerződés megkötése, mivel nem minden közvetítésnek kell kötelező jelleggel később biztosítási szerződés megkötéséhez vezetnie.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>)Az alapjogvita felei előadják, hogy a Connecta, a svéd biztosításközvetítők szövetségének tagja, tőkefedezeti életbiztosítását a weboldalán történő reklámozással, továbbá olyan idős személyeknek tartott bemutatókon értékesítette (amelyeket P. Rytteborg és a társaság többi alkalmazottja szervezett), akiket e biztosítás előnyeiről tájékoztattak; a szerződést kötő idősek közül sokan már a Connecta ügyfelei voltak.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>)Lásd: 2013. október 17i EEAE és társai ítélet (C555/11, EU:C:2013:668), 27. és 30. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>)2012. március 1jei González Alonso ítélet (C166/11, EU:C:2012:119), 29. pont. Az ítélet által hivatkozott életbiztosítási irányelv az életbiztosításról szóló, 2002. november 5i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2002. L 345., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 6. kötet, 3. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>)Konkrétan „[…] havonta esedékes, különböző arányok szerint állandó vagy változó hozamú befektetésekbe, illetve a szerződő társaság pénzügyi befektetési termékeibe – amelyek pénzügyi kockázatát a biztosított viseli – befektetendő biztosítási díj megfizetéséért cserébe életbiztosítást kínál […]”. (2012. március 1jei González Alonso ítélet, C166/11, EU:C:2012:119, 28. pont).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>)Emlékeztetek arra, hogy a 2002/92 irányelv 4. cikkének (3) bekezdése megköveteli, hogy a biztosítás fedezetet nyújtson a közvetítő szakmai hanyagságából eredő polgári jogi felelőssége esetén.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>)A józan ésszel ellentétesnek tűnhet, hogy az ilyen szerződéseknél éppen a biztosított vállalja a pénzügyi kockázatot, de így van. A biztosítási alapú befektetési termékek valójában nagyon kevéssé „biztonságossá” válhatnak, ha e melléknevet a szokásos bizonyos, kétségtelen vagy kockázatmentes jelentéssel értelmezzük.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>)A spanyol Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) 2015. január 12i ítélete (ES:TS:2015:254) a beleegyezés hiánya miatt hatályon kívül helyezte a C. biztosító két, „multistratégiai befektetési egységekhez kötött” életbiztosítási szerződését, amelyeket a Banco S. bankfiókjain keresztül biztosításközvetítőként fogalmazott. Az említett ügyben az összes befizetett biztosítási díjat az azon befektetési vállalkozás által kezelt portfólióba fektették, amelynek az e bank által vezetett csoport 100%ban tulajdonosa. A pénzeszközök az úgynevezett Madoff ügy miatt értéküket vesztették, és a szerződők elvesztették a befektetésüket (a bank elsőbbségi részvények formájában kompenzációt ajánlott fel nekik). A Banco S. olyan terméket kínált fel, ahol az ügyfél pénze a bank saját cégének befektetési alapjába irányult, amely adóügyi okok miatt megállapodást kötött a C. biztosítóval, hogy „befektetési egységekhez kötött” életbiztosítás formájában jelenjen meg a befektetés.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>)A Bizottság 2012ben 1,1 billió euró összegű felső határban állapította meg a befektetési egységhez kötött, nem megfelelő életbiztosítási termékek értékesítéséből a fogyasztó számára az Unió egész területén eredő esetleges hátrányt. Lásd: bizottság szolgálati munkadokumentum, A biztosítási közvetítésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat dokumentumot kísérő hatásvizsgálat összefoglalása (SWD (2012) 192 végleges, 2012.7.3., 4. o.)</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>)Lásd a 22. pontban történő idézését. E termékek fogalmából kifejezetten kizárja az életbiztosítástól eltérő biztosításokat, a pénzügyi elem nélküli, hagyományos életbiztosításokat, a szakmai nyugdíjak rendszerét és az egyéni nyugdíjtermékeket.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>)Lásd a jelen indítvány 23. pontját.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>)Általában PRIIPrendeletként ismert (angol mozaikszó, amely a Packaged Retail and Insurancebased Investment Products kifejezésnek felel meg).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>)Lásd a 15. pontban történt idézését. A 2016/97 irányelv közvetítés helyett biztosítási értékesítésről beszél, mert a közvetítésen túl az új technológiákhoz kapcsolódó további értékesítési módokat is tartalmaz.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>)A „biztosítási alapú befektetési termék” fogalmát a 2. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában úgy határozza meg, hogy a „MiFID II” irányelv által a 2002/92 irányelvbe bevezetett kifejezéseket szó szerint átveszi, az abban előírt kivételekkel együtt.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>)A Länsförsäkringar írásbeli észrevételeinek 3.3 pontjában úgy tűnik, hogy szintén osztja ezt a véleményt. Elfogadja, hogy a 2016/97 irányelvben foglalt fogalommeghatározás alapján a biztosítási alapú befektetési termékek saját szabályait kellene alkalmazni a jelen ügyre, ha a 2002/92 irányelv helyett az említett irányelv lenne hatályos.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>)A pénzügyi szolgáltatások kereskedelmével vagy ennek során tanácsadás végzésével foglalkozó befektetési vállalkozások ellenőrzése szigorúbb, mert az általuk kezelt pénzügyi eszközök a fogyasztók számára magasabb szintű és nehezebben érthető kockázatokat rejtenek. Ezzel szemben a biztosításközvetítők közvetítői tevékenységére irányuló ellenőrzés kisebb, mert az ügyfelek vagyonát érintő kockázat szintén alacsonyabb szintű.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>)A befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló (átdolgozott szöveg), 2006. június 14i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 177., 201. o.). A tényállás időpontjában hatályos 8. cikk megállapítja, hogy ha valamely befektetési vállalkozás biztosítási közvetítőként is be van jegyezve, a 2002/92 irányelv (szakmai felelősségbiztosítás) 4. cikke (3) bekezdésének is meg kell felelnie, és ezenfelül rendelkeznie kell az alábbi biztosítéki formák egyikével: a) 25 000 euró indulótőke; b) az Unió egész területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítás vagy egyéb hasonló, szakmai gondatlanságból származó felelősséggel szembeni szavatosság, amelynek értéke követelésenként legalább 500 000 euró, a követelések összességére vonatkozóan pedig évente 750 000 euró; vagy c) az indulótőke és a szakmai felelősségbiztosítás olyan ötvözése, amely az a) vagy a b) pontban említett fedezetnek megfelelő szintet biztosít.A 2006/49 irányelvet hatályon kívül helyezte a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 176., 338. o.; helyesbítés: HL 2013. L 208., 73. o.; HL 2017. L 20., 1. o.), de a 8. cikk tartalmát az új irányelv 31. cikkének (2) bekezdése átvette.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>)Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>)Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>)Ha a biztosításközvetítő főtevékenységként befektetési tanácsadást végezne, a nemzeti közigazgatási ellenőrző hatóságoknak be kellene avatkozniuk, és meg kellene követelni tőlük a „MiFID I” irányelv értelmében a befektetési vállalkozásokkal szemben előírt engedélyt.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>)Az a tény, hogy a „MiFID I” irányelv I. mellékletének C. szakasza szerinti pénzügyi eszközök felsorolásában nem szerepel a „biztosítási alapú befektetési termékek” kategóriája, nem jelenti azt, hogy a tőkefedezeti életbiztosítással értékesített pénzügyi termék ne tartozhatna valamelyik olyan felsorolási kategóriába, mint például az „átruházható értékpapírok” vagy a „kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>)E biztosítások kockázata az ágazat információi alapján alacsonyabb szintű szokott lenni a „MiFID I” irányelv szerinti pénzügyi eszközök kockázatánál. Lásd: Insurance Europe, Complexity and comprehension for insurancebased investment products (IBIPs), Position Paper COBPRI17–002, 2017. június 13.</p>
</body>
</html>
