A Bizottság határozata

(1994. július 27.)

a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében használt teljesítményvizsgálati módszerek, valamint a tenyészmarhák genetikai értékelési módszerei megállapításáról szóló 86/130/EGK határozat módosításáról

(94/515/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 91/174/EGK irányelvvel [1] módosított, a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló, 1977. július 25-i 77/504/EGK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésére,

mivel a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak a 86/130/EGK bizottsági határozattal [3] megállapított teljesítményvizsgálati módszereit és genetikai értékbecslési módszereit a tudományos és technológiai fejlődéshez kell igazítani;

mivel a szarvasmarhák teljesítményvizsgálatát és genetikai értékének statisztikai elemzés útján történő becslését a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott testületeknek kell végezniük;

mivel az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 86/130/EGK határozat melléklete helyébe e határozat melléklete lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1994. július 27-én.

a Bizottság részéről

René Steichen

a Bizottság tagja

[1] HL L 85., 1991.4.5., 37. o.

[2] HL L 206., 1977.8.12., 8. o.

[3] HL L 101., 1986.4.17., 37. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

I. A tagállamok illetékes hatóságainak kell jóváhagyniuk a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai teljesítményének nyilvántartása és genetikai értékbecslése szabályainak meghatározásáért és az értékelés eredményeinek nyilvánosságra hozataláért felelős szervezeteket. A jóváhagyott szervezetek nevéről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

E testületek különösen számot adnak a nyilvántartási módszerekről, a teljesítményvizsgálat leírási modelljéről, az elemzés statisztikai módszeréről és az egyes értékelt jellemzőkhöz használt genetikai paraméterekről.

II. A teljesítmény nyilvántartása

Minden adatot rögzíteni kell a jóváhagyott testület felelőssége mellett.

1. Hústermelő képesség

a) Központi sajátteljesítmény-vizsgálat és/vagy ivadékvizsgálat

i. Jelezni kell a vizsgálati módszert és a vizsgált állatok számát.

ii. A vizsgálati jegyzőkönyvben a következőket kell jelezni:

- az állomásra való befogadás feltételei,

- ha rendelkezésre áll, a vizsgált állatok állomásra bekerülése előtti üzemi teljesítménye,

- sajátteljesítmény-vizsgálatkor a vizsgált állatok tulajdonosának személyazonossága,

- az állomásra bekerülő vizsgált állatok legmagasabb életkora és az állomáson ezzel egyidejűleg jelen lévő állatok életkortartománya,

- az állomáson az alkalmazkodási idő hossza és a vizsgálati időtartamok,

- az étrend típusa és takarmányozási rendszer.

iii. A minimálisan nyilvántartandó tulajdonságok a testtömeg-gyarapodást és az izmoltságot (hústermelő képességet) és, ha rendelkezésre állnak, más olyan tulajdonságokat foglalnak magukban, mint például a takarmányértékesítés és a vágóérték.

Különleges egységek állomásokként is működhetnek a jóváhagyott testület felelőssége mellett.

b) Mezei vizsgálat (üzemben)

A vizsgálati módszert és a vizsgálat eredményeinek érvényesítésére szolgáló módszert a jóváhagyott testületnek kell szolgáltatnia. A minimálisan nyilvántartandó tulajdonságok magukban foglalják az élősúlyt és életkort, valamint, ha rendelkezésre állnak, más olyan tulajdonságokat, mint például a hústermelő képesség.

c) Vizsgálat a gazdaságokból, valamint az értékesítési és vágási helyekről beszerzett felmérési adatokon keresztül

Ha rendelkezésre állnak és helyes adatok, fel kell jegyezni az élő- és a vágási súlyokat, az eladási árakat, a Közösség vágott-test-minősítési sémája szerint a vágott test osztályba sorolását, a hús minőségét és az egyéb húsjellemzőket.

2. Tejtermelési nyilvántartás

A tejtermelési adatok nyilvántartásának összhangban kell lennie az illetékes nemzetközi testületek (például Állat-nyilvántartási Nemzetközi Bizottság, ICAR) által jóváhagyott elvekkel.

3. Szaporodás (másodlagos jellemzők)

Termékenység, szülési alkalmasság és az élettartam értékelésénél a termékenységgel kapcsolatos adatok (például a vissza nem ivarzott állomány indexe), ellési pontszám és a funkcionális életkor (például tartósság, leselejtezési életkor, szaporodási élettartam hossza) alapján kell becsülni.

4. Morfológiai (típus-) értékelés

Ha sor kerül morfológiai értékelés végrehajtására, ezt valamely jóváhagyott nyilvántartási rendszer segítségével kell elvégezni.

III. Genetikai értékelés

1. Alapelvek

A tenyészállatok genetikai értékelését a jóváhagyott testület felelőssége mellett kell elvégezni és annak a kiválasztási célkitűzésnek megfelelően az alábbi teljesítményjellemzőkre kell kiterjednie:

- tejtermelési jellemzők tejelő fajták egyedeinél,

- hústermelés jellemzői hústermelő fajták egyedeinél,

- tej- és hústermelés jellemzői vegyes célú fajták egyedeinél.

Ezenkívül ajánlott, hogy a genetikai értékelés a szaporodási teljesítményt és olyan fajták morfológiai jellemzőit is tartalmazza, amelyeknél gyakorlat e tulajdonságok nyilvántartása.

Egy adott állat tenyészértékét az adott állat saját- és/vagy oldalági rokonai teljesítményvizsgálati eredményei alapján számítják ki.

A genetikai értékelésben alkalmazott statisztikai módszereknek meg kell felelniük az illetékes nemzetközi hatóságok (például ICAR) által jóváhagyott elveknek, és olyan genetikai értékelést kell garantálniuk, amely mentes a fő környezeti tényezők és az adatszerkezet hatásaitól.

A genetikai értékelés megbízhatóságát determinációs együtthatóként kell mérni az illetékes nemzetközi testületek (például ICAR) által jóváhagyott elvekkel összhangban. Az értékelés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor a megbízhatóságot, valamint az értékelés dátumát is meg kell adni.

Egy állat ezen tulajdonságok meghatározására hivatalosan kijelölt testületek által meghatározott genetikai sajátosságait és genetikai hibáit a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak törzskönyveit vezető vagy létrehozó tenyésztői egyesületek és szövetségek elismerésére vonatkozó szempontok megállapításáról szóló, 1984. április 27-i 84/247/EGK bizottsági határozattal [1] összhangban elismert tenyésztői egyesületekkel vagy szövetségekkel egyetértésben nyilvánosságra kell hozni.

2. Mesterséges termékenyítésnél alkalmazott bikák genetikai értékelése

A bikákat a kötelező jellemzőkre kiterjedő genetikai értékelés alá kell vetni és tenyészértéküket nyilvánosságra kell hozni. Más rendelkezésre álló tenyészértékeket is nyilvánosságra kell hozni.

Ezek a rendelkezések nem alkalmazandók azon fajtákra, amelyeket kihalás fenyeget.

a) Mesterséges termékenyítéshez igénybe vett bikák genetikai értékelése tejtermelési jellemzők vonatkozásában

A tejtermelési tulajdonságok genetikai értékelésében szerepelnie kell a tejhozamnak és összetételnek (tejzsír- és tejfehérje-százalék), valamint a tejtermelési tulajdonságokkal kapcsolatos genetikai képességre vonatkozó egyéb rendelkezésre álló és lényeges adatoknak.

A tejhasznú fajták mesterséges termékenyítésre használt AI besorolású bikáin végrehajtott genetikai értékelés minimális megbízhatóságának a fő termelési jellemzőkre legalább 0,5-nek kell lennie az ICAR elvek szerint, a rokonokkal kapcsolatos minden információ figyelembevételével.

b) Mesterséges termékenyítéshez alkalmazott bikák genetikai értékelése hústermelési jellemzők vonatkozásában

E bikák genetikai értékelését az alábbi teljesítményvizsgálati módszerek valamelyikének alapján végzik:

i. központi sajátteljesítmény-vizsgálat;

ii. központi vagy speciális egységben végzett ivadék- és/vagy utódvizsgálat;

iii. üzemi ivadék- és/vagy utódvizsgálat olyan módon, hogy az utódokat elosztják a regisztrált állományok között a bikák érvényes összehasonlításának lehetővé tételére;

iv. ivadék- és/vagy utódvizsgálat gazdaságokban, aukciós vásárokon vagy vágóhidakon gyűjtött adatok alapján olyan módon, hogy lehetséges legyen a bikák érvényes összehasonlítása.

Ha a vágott test súlya, és adott esetben a húsminőségi, hízékonysági és ellési képességi jellemzőket nyilvántartják, e jellemzőket minden más lényeges jellemzővel szerepeltetni kell a bika genetikai értékelésében.

[1] HL L 125., 1984.5.12., 58. o.

--------------------------------------------------