–

a Koninklijke Nederlandse Lawn Tennisbond képviseletében E. W. S. Peperkamp, O. M. van Rikxoort és S. E. A. Vermeer‑de Jongh advocaten,

–

az Autoriteit Persoonsgegevens képviseletében M. H. L. Hemmer és T. N. Sanders advocaten,

–

a holland kormány képviseletében M. K. Bulterman és J. M. Hoogveld, meghatalmazotti minőségben,

–

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: E. De Bonis avvocato dello Stato,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Bouchagiar és H. Kranenborg, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.; a továbbiakban: GDPR) 6. cikke (1) bekezdése első albekezdése f) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Koninklijke Nederlandse Lawn Tennisbond (holland királyi teniszegyesület, a továbbiakban: KNLTB) és az Autoriteit Persoonsgegevens (adatvédelmi hatóság, Hollandia; a továbbiakban: AP) között az utóbbi által a KNLTB‑vel szemben a GDPR szabályainak megsértése miatt bírságot kiszabó határozat tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A GDPR

3

A GDPR (1), (4), (10), (39) és (47) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

4

E rendelet „Tárgy” című 1. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

5

Az említett rendelet 4. cikke így rendelkezik:

6

Az említett rendeletnek „A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek” című 5. cikke szerint:

7

A GDPR‑nak „Az adatkezelés jogszerűsége” című 6. cikkének szövege a következő:

8

E rendelet „Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik” című 13. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

9

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a KNLTB egyesület formájában létrehozott sportszövetség. Tagjait a hozzá tartozó teniszegyesületek és az utóbbiak tagjai alkotják. Amikor ugyanis egy személy a KNLTB‑hez tartozó valamely teniszegyesület tagja lesz, automatikusan a KNLTB tagjává is válik. A KNLTB szponzorokkal működik együtt – állítása szerint – annak érdekében, hogy növelje a teniszsport ismertségét és láthatóságát, valamint tagjainak számát.

10

2018‑ban a KNLTB közölte tagjainak személyes adatait két szponzorával, nevezetesen a SportshopsDirect BV (a továbbiakban: SportshopsDirect), sporttermékeket értékesítő társasággal (a továbbiakban: SportshopsDirect), valamint a Nederlandse Loterij Organisatie BV‑vel (a továbbiakban: NLO), amely Hollandiában a legnagyobb szerencsejáték‑ és kaszinójáték‑szolgáltató. A KNLTB díjazásban részesült szponzoraitól a szóban forgó személyes adatok rendelkezésre bocsátásáért.

11

Konkrétabban, 2018. június 11‑én a KNLTB közölte a TennisDirecttel tagjainak nevét, címét és lakcímét egy promóciókat tartalmazó szórólap postai küldeményként történő megküldése céljából. Ennek érdekében a TennisDirect továbbította ezen adatokat a PostNL postai szolgáltató részére, az említett szórólap kinyomtatása céljából.

12

Ezenkívül 2018. június 29‑én a KNLTB közölte az NLO‑val tagjainak nevét, címét és lakcímét, születési idejét, vezetékes telefonszámát, mobiltelefonszámát és e‑mail‑címét, valamint azon teniszklubok nevét, amelyekben e tagok tagsággal rendelkeztek. E közlés célja egy telefonos kampány volt, amelynek keretében az NLO ezen adatokat az általa e célból igénybe vett telefonos ügyfélszolgálatoknak továbbította.

13

A KNLTB egyes tagjai által benyújtott panaszokat alapján az AP úgy ítélte meg, hogy a KNLTB megsértette a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és f) pontját, mivel tagjainak személyes adatait a hozzájárulásuk és az adataik közlésére vonatkozó jogos ok nélkül közölte. Következésképpen az AP 2019. december 20‑i határozatával 525 000 euró összegű bírságot szabott ki a KNLTB‑re.

14

A KNLTB keresetet indított e határozattal szemben a rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság, Hollandia), a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

15

Bár az alapeljárás felei között nem vitatott, hogy a KNLTB nem szerezte meg egyéni tagjainak ahhoz való hozzájárulását, hogy személyes adataikat a fent említett szponzorokkal közölje, és hogy a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjára nem lehet az érintett adatkezelés alapjaként hivatkozni, a KNLTB azt állította, hogy ezen adatok közlése a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja értelmében vett jogos érdeken alapult. Ez az érdek egyrészt abban áll, hogy erős kapcsolatot teremtsenek ezen egyesület és annak tagjai között, másrészt pedig abban, hogy a tagok csatlakozásának hozzáadott értéket biztosíthassanak árkedvezmények és ajánlatok formájában, amelyek lehetővé teszik e tagok számára, hogy megfizethető és hozzáférhető áron teniszezzenek.

16

Az AP úgy véli, hogy a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja értelmében vett jogos érdekek kizárólag törvény által szabályozott és meghatározott érdekek. Az AP szerint az uniós jogalkotó vagy a nemzeti jogalkotó által védelemre méltónak tekintett érdekeknek kell fennállniuk, amelyeket „pozitív kritérium” alapján kell értékelni. Ez a helyzet viszont a jelen ügyben nem áll fenn.

17

Az eltérő véleményt képviselő KNLTB arra hivatkozik, hogy a jogos érdeknek nem kell szükségszerűen valamely alapvető jogból vagy jogelvből következnie, hanem bármely érdek jogos érdeknek minősülhet, kivéve ha az jogszabályba ütközik, és az ilyen érdeket ezért „negatív kritérium” alapján kell értékelni.

18

A kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárás során az eljárásban részt vevő felek között vita folyt az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontjában szereplő „jogos érdek” fogalmának jelentéséről, és különösen arról, hogy jogos érdeknek tekinthető‑e az a tisztán kereskedelmi érdek, amely abban áll, hogy egy teniszegyesület tagjainak személyes adatait e tagok hozzájárulása nélkül, közvetlen üzletszerzés céljából szponzorok részére értékesítik.

19

E körülmények között, mivel kétségei voltak a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja értelmében vett „jogos érdek” fogalmának értelmezését illetően, a rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

A Bíróság előtti eljárás

20

2023. május 3‑i határozatával a Bíróság elnöke felfüggesztette a jelen eljárást a C‑252/21. sz. Meta Platforms és társai (Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei) ügyben folyamatban lévő eljárást befejező határozat meghozataláig.

21

A Bíróság elnöke 2023. augusztus 3‑i határozatának megfelelően a Hivatal értesítette a kérdést előterjesztő bíróságot a 2023. július 4‑i Meta Platforms és társai (Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei) ítéletről (C‑252/21, EU:C:2023:537), és felhívta arra, hogy jelezze, hogy ezen ítéletre tekintettel fenn kívánja‑e tartani előzetes döntéshozatal iránti kérelmét, illetve hogy e kérelem részleges visszavonása esetén fejtse ki e kérelem egy része fenntartásának indokait.

22

A Bíróság Hivatalához 2024. február 14‑én érkezett levelében e bíróság jelezte, hogy fenntartja az előzetes döntéshozatal iránti kérelmét.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

23

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ennek érdekében adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket (2024. június 20‑i Greislzel ítélet, C‑35/23, EU:C:2024:532, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések arra vonatkoznak, hogy a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja alapján igazolható‑e, hogy egy sportegyesület díjazás ellenében promóciós célból közölje tagjai személyes adatait ezen egyesület szponzoraival.

25

Ebből következik, hogy előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel, amelyeket indokolt együttesen megválaszolni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az olyan személyesadat‑kezelés, amely valamely sportszövetség tagjai személyes adatainak az adatkezelő kereskedelmi érdekének kielégítése céljából, visszterhesen történő közléséből áll, e rendelkezés értelmében szükségesnek tekinthető az adatkezelő vagy valamely harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez, és e rendelkezés megköveteli, hogy az ilyen érdeket jogszabály határozza meg.

26

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a GDPR által követett, a rendelet 1. cikkéből, valamint (1) és (10) preambulumbekezdéséből következő célkitűzés többek között arra irányul, hogy biztosítsa a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a magas szintű védelmét a személyes adatok kezelése tekintetében, amelyet a Charta 8. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 16. cikk (1) bekezdése rögzít (2024. március 7‑i IAB Europe ítélet, C‑604/22, EU:C:2024:214, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27

E célkitűzésnek megfelelően a személyes adatok kezelésének meg kell felelnie többek között az e rendelet 5. cikkében foglalt, az ilyen adatok kezelésére vonatkozó elveknek, és meg kell felelnie a jogszerűségre vonatkozóan az említett rendelet 6. cikkében felsorolt feltételeknek (lásd ebben az értelemben: 2020. október 6‑i La Quadrature du Net és társai ítélet, C‑511/18, C‑512/18 és C‑520/18, EU:C:2020:791, 208. pont; 2024. július 11‑i Meta Platforms Ireland [Képviseleti kereset] ítélet, C‑757/22, EU:C:2024:598, 49. pont).

28

E tekintetben ki kell emelni, hogy a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni.

29

Konkrétabban, amint azt a Bíróság megállapította, a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése kimerítő és korlátozó jelleggel sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben a személyes adatok kezelése jogszerűnek tekinthető. Így ahhoz, hogy azt jogszerűnek lehessen minősíteni, az adatkezelésnek az e rendelkezésben előírt esetek valamelyikébe kell tartoznia (2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 90. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

A GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Ilyen hozzájárulás hiányában, vagy ha e hozzájárulást nem önkéntesen, konkrétan, megfelelő tájékoztatás alapján és egyértelműen adták meg a GDPR 4. cikkének 11. pontja értelmében, az ilyen adatkezelés mindazonáltal akkor is indokolt, ha megfelel az említett rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b)‑f) pontjában említett szükségességi követelmények valamelyikének.

31

Ebben az összefüggésben az utóbbi rendelkezésben előírt indokokat, amennyiben azok lehetővé teszik, hogy az érintett hozzájárulásának hiányában végzett személyesadat‑kezelést jogszerűnek lehessen tekinteni, megszorítóan kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 93. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

Ezenkívül, amint azt a Bíróság megállapította, amennyiben megállapítható, hogy a személyes adatok kezelése a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b)–f) pontjában előírt indokok valamelyikére tekintettel szükséges, nem kell meghatározni, hogy ez az adatkezelés ezen indokok közül egy másik alá is tartozik‑e (lásd: 2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 94. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33

A Bíróság azt is kimondta, hogy a GDPR 5. cikkének megfelelően az adatkezelőre hárul annak bizonyítása, hogy ezeket az adatokat többek között meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjtik, és hogy azok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon végzik. Ezenkívül e rendelet 13. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően, amennyiben a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelőnek tájékoztatnia kell az érintettet ezen adatok kezelésének tervezett céljáról és ezen adatkezelés jogalapjáról (lásd ebben az értelemben: 2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 95. pont).

34

A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a KNLTB tagjai nem járultak hozzá a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében ahhoz, hogy a KNLTB a rájuk vonatkozó személyes adatokat harmadik személyekkel, többek között a TennisDirecttel és az NLO‑val visszterhesen közölje.

35

E körülmények között annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára hasznos választ lehessen adni, meg kell vizsgálni, hogy e rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdése f) pontjának az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben kifejezetten említett rendelkezéseire lehet‑e hivatkozni az ilyen adatok e harmadik személyekkel való közlésének igazolása érdekében.

36

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja értelmében a személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé.

37

Amint azt a Bíróság korábban már kimondta, az említett rendelkezés három együttes feltételt ír elő a személyes adatok kezelésének jogszerűségéhez: először is az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése, másodszor a személyes adatok kezelése valamely jogos érdek érvényesítéséhez szükséges, és harmadszor, hogy az adatvédelemmel érintett személy érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai nem magasabb rendűek az adatkezelő vagy a harmadik fél jogos érdekénél (2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 106. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38

Ami először is a „jogos érdek” érvényesítésére vonatkozó feltételt illetően hangsúlyozni kell, hogy mivel a GDPR nem határozza meg e fogalmat, ahogyan azt a Bíróság már megállapította, főszabály szerint az érdekek széles köre jogszerűnek tekinthető (lásd ebben az értelemben: 2023. december 7‑i SCHUFA Holding [Tartozáselengedés] ítélet, C‑26/22 és C‑64/22, EU:C:2023:958, 76. pont).

39

Amint az a GDPR‑nak a „jogos érdek” fogalmára vonatkozó (47) preambulumbekezdéséből is következik, az uniós jogalkotó nem követelte meg, hogy az adatkezelő által érvényesíteni kívánt érdeket jogszabály írja elő annak érdekében, hogy az adatkezelő által végzett személyesadat‑kezelés e rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja értelmében jogszerű legyen. E megállapítás annál is inkább igaz, mert e preambulumbekezdés az adatkezelő által esetlegesen követett jogos érdekek között példaként említi a közvetlen üzletszerzés célját.

40

Mindazonáltal, bár a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja értelmében vett „jogos érdek” fogalma nem korlátozódik a jogszabály által elismert és meghatározott érdekekre, megköveteli, hogy az állítólagos jogos érdek jogszerű legyen.

41

Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a GDPR 13. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében az adatkezelő feladata, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatok megszerzésének időpontjában tájékoztassa őt az érvényesíteni kívánt jogos érdekekről, amennyiben ezen adatkezelés e rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontján alapul (lásd: 2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 107. pont).

42

Másodszor, ami a személyes adatok kezelésének valamely jogos érdek érvényesítéséhez való szükségességére vonatkozó feltételt illeti, az annak vizsgálatára kötelezi a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy az adatkezeléshez fűződő, érvényesíteni kívánt jogos érdek észszerűen nem érhető‑e el ugyanilyen hatékonysággal az érintettek alapvető jogait és szabadságait, különösen a Charta 7. és 8. cikkében biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogukat kevésbé veszélyeztető eszközök révén (2023. december 7‑i SCHUFA Holding [Tartozáselengedés] ítélet, C‑26/22 és C‑64/22, EU:C:2023:958, 77. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

43

Ezen összefüggésben szintén emlékeztetni kell arra, hogy az adatkezelés szükségességére vonatkozó feltételt az általános adatvédelmi rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt, úgynevezett „adattakarékosság” elvével együttesen kell vizsgálni, amely szerint a személyes adatoknak „az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és a szükségesre kell korlátozódniuk” (2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 109. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

44

Ami harmadszor azt a feltételt illeti, hogy az adatvédelemmel érintett személy érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai ne élvezzenek elsőbbséget az adatkezelő vagy valamely harmadik személy jogos érdekével szemben, a Bíróság már kimondta, hogy ez a szóban forgó egymással ellentétes jogok és érdekek súlyozását teszi szükségessé, amely főszabály szerint az adott ügy konkrét körülményeitől függ, és hogy következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy e mérlegelést e sajátos körülmények figyelembevételével elvégezze (2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 110. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45

Ezenkívül, amint az a GDPR (47) preambulumbekezdéséből kitűnik, az érintett érdekei és alapvető jogai különösen akkor élvezhetnek elsőbbséget az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek között az érintettek észszerűen nem számítanak ilyen adatkezelésre (2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 112. pont).

46

Bár végső soron a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy a személyes adatok alapügyben szóban forgó kezelését illetően a jelen ítélet 37. pontjában felidézett három feltétel teljesül‑e, a Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálása során szükség esetén pontosításokat tehet, amelyek célja, hogy iránymutatást adjanak e bíróságnak e meghatározás során (2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 96. pont; 2023. december 7‑i SCHUFA Holding [Tartozáselengedés] ítélet, C‑26/22 és C‑64/22, EU:C:2023:958, 81. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

47

A jelen ügyben először is a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja értelmében vett, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítésére vonatkozó feltételt illetően a kérdést előterjesztő bíróság az adatkezelő, vagyis a KNLTB‑hez hasonló sportszövetség ahhoz fűződő kereskedelmi érdekére hivatkozik, hogy tagjai személyes adatait visszterhesen, reklám vagy marketing céljából olyan harmadik személyekkel közölje, mint például a jelen esetben egy sporttermékeket értékesítő társaság, valamint egy Hollandiában szerencsejátékokat és kaszinójátékokat szolgáltató társaság, különösen annak érdekében, hogy ez utóbbiak az említett tagoknak reklámüzeneteket és promóciós ajánlatokat küldjenek.

48

E tekintetben a Bíróság nem zárta ki, hogy az adatkezelőnek a hirdetések értékesítésének marketing célú előmozdításában és értékesítésében megnyilvánuló kereskedelmi érdekét a GDPR6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja értelmében vett jogos érdeknek lehessen tekinteni (lásd analógia útján: 2014. május 13‑i Google Spain és Google ítélet, C‑131/12, EU:C:2014:317, 73. pont).

49

E körülmények között az adatkezelőnek a jelen ítélet 47. pontjában hivatkozotthoz hasonló kereskedelmi érdeke a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja értelmében vett jogos érdeknek minősülhet, amennyiben az nem ellentétes a joggal. Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy esetenként mérlegelje az ilyen érdek fennállását, az alkalmazandó jogi hátteret és az ügy összes körülményét figyelembe véve.

50

Amennyiben az ilyen érdek jogosnak minősül, ahhoz, hogy ezen érdek érvényesítése lehetővé tegye a személyes adatoknak a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontja alapján történő kezelését, az is szükséges, hogy az adatkezelő tiszteletben tartsa az e rendeletből eredő valamennyi egyéb kötelezettségét.

51

Másodszor, ami ezen adatkezelésnek az említett érdek érvényesítéséhez való szükségességére, és különösen az érintettek alapvető jogait és szabadságait kevésbé veszélyeztető, ugyanolyan megfelelő eszközök fennállására vonatkozó feltételt illeti, meg kell állapítani, hogy a KNLTB‑hez hasonló sportszövetségnek, amely a tagjainak személyes adatait harmadik személyekkel visszterhesen kívánja közölni, lehetősége van többek között arra, hogy előzetesen értesítse a tagjait, és megkérdezze őket, hogy kívánják‑e, hogy adataikat reklám vagy marketing céljából e harmadik személyeknek továbbítsák.

52

E megoldás lehetővé tenné az érintett tagok számára, hogy a jelen ítélet 43. pontjában hivatkozott adattakarékosság elvének megfelelően továbbra is ellenőrzést gyakoroljanak a személyes adataik közlése felett, és így ezen adatok közlését arra korlátozzák, ami ténylegesen szükséges és releváns azon célok szempontjából, amelyek érdekében az említett adatokat továbbítják és kezelik (lásd analógia útján: 2024. szeptember 12‑i „HTB Neunte Immobilien Portfolio és Ökorenta Neue Energien Ökostabil IV” ítélet, C‑17/22 és C‑18/22, EU:C:2024:738, 60. pont).

53

A jelen ítélet előző pontjában leírthoz hasonló eljárás kisebb beavatkozást jelenthet az érintettnek a személyes adatai bizalmas jellegének védelméhez való jogába, miközben lehetővé teszi az adatkezelő számára, hogy ugyanolyan hatékonyan érvényesítse az általa hivatkozott jogos érdeket, aminek a vizsgálata azonban a kérdést előterjesztő bíróság feladata (lásd analógia útján: 2024. szeptember 12‑i „HTB Neunte Immobilien Portfolio és Ökorenta Neue Energien Ökostabil IV” ítélet, C‑17/22 és C‑18/22, EU:C:2024:738, 61. pont).

54

Harmadszor, ami az érdekeknek a kérdést előterjesztő bíróság által az adott ügy sajátos körülményeire tekintettel elvégzendő súlyozását illeti, e bíróságnak figyelembe kell vennie többek között az érintett észszerű elvárásait, valamint a szóban forgó adatkezelés terjedelmét és annak az e személyre gyakorolt hatását (2021. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 116. pont).

55

E mérlegelés keretében a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a teniszegyesületek tagjainak a rájuk vonatkozó személyes adatok kezelése tekintetében a magánélet tiszteletben tartásához való, a Charta 8. cikkének (1) bekezdésében és az EUMSZ 16. cikk (1) bekezdésében rögzített jogai elsőbbséget élvezhetnek‑e valamely nemzeti teniszszövetség kereskedelmi érdekével szemben. Ebből a szempontból, amint az a GDPR (47) preambulumbekezdéséből kitűnik, különös jelentőséget kell tulajdonítani annak a kérdésnek, hogy e tagok a személyes adataiknak a teniszegyesületbe való belépésük érdekében történő gyűjtésekor észszerűen számíthattak‑e arra, hogy ezen adatokat reklám és marketing céljából harmadik személyekkel, a jelen esetben a KNLTB szponzoraival visszterhesen közlik.

56

Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróságnak figyelembe kell vennie azt a körülményt, hogy a szóban forgó adatokat többek között az NLO‑hoz hasonló szerencsejáték‑ és kaszinójáték‑szolgáltató részére továbbítják, amelynek promóciós és marketingtevékenységét, noha jogszerű, olyan összefüggésben végzik, amely – ellentétben azzal, ami a GDPR (47) preambulumbekezdéséből következik – nem tűnik úgy, mint amelyet az érintettek és az adatkezelő közötti releváns és megfelelő kapcsolat jellemez. Ráadásul bizonyos körülmények között az ilyen adatok kezelése káros hatással lehet a teniszegyesületek érintett tagjaira, mivel az említett tevékenységek e tagokat a játékfüggőség kialakulásához kapcsolódó kockázatoknak tehetik ki.

57

A fentiekre tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontját úgy kell értelmezni, hogy az olyan személyesadat‑kezelés, amely valamely sportszövetség tagjai személyes adatainak az adatkezelő kereskedelmi érdekének kielégítése céljából, visszterhesen történő közléséből áll, csak azzal a feltétellel tekinthető e rendelkezés értelmében szükségesnek ezen adatkezelő jogos érdekének érvényesítéséhez, ha ezen adatkezelés feltétlenül szükséges a szóban forgó jogos érdek érvényesítéséhez, és a releváns körülmények összességére tekintettel e tagok érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget e jogos érdekkel szemben. Bár az említett rendelkezés nem írja elő, hogy az ilyen érdeket jogszabály határozza meg, megköveteli, hogy az állítólagos jogos érdek jogszerű legyen.

A költségekről

58

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.