—

tekintettel a géntechnológiával módosított DP51291 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2025. szeptember 22-i (EU) 2025/1898bizottsági végrehajtási határozatra (1),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett, a növényekkel, állatokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal foglalkozó állandó bizottságban 2025. június 13-án tartott szavazásra, amelyen nem született vélemény, valamint a fellebbviteli bizottságban 2025. július 15-én tartott szavazására, amelyen ugyancsak nem született vélemény,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkére (3),

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2024. október 2-án elfogadott és 2024. november 11-én közzétett véleményre (4),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (a továbbiakban: GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Éghajlatváltozási és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel 2023. január 27-én az egyesült államokbeli székhelyű Corteva Agriscience LLC nevében eljáró, belgiumi székhelyű Corteva Agriscience Belgium B.V. kérelmet nyújtott be az illetékes holland nemzeti hatósághoz a géntechnológiával módosított DP51291 kukoricát (a továbbiakban: géntechnológiával módosított kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.

mivel a géntechnológiával módosított kukorica IPD072Aa toxint termel az amerikai kukoricabogár ellen, foszfinothricin-acetil-transzferáz (PAT) fehérjét a glufozinátot tartalmazó gyomirtó szerekkel szembeni ellenállás érdekében és a PMI-fehérjét mint választható markert;

C.

mivel a glufozinát, amely kiegészítő gyomirtó szernek minősül, az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként van besorolva, és ezért megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kizárási kritériumoknak (6); mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt;

D.

mivel az IPD072Aa egy Pseudomonas chlororaphis baktérium által termelt rovarölő toxin, amelyet a kukoricabogár elleni védekezés érdekében alkalmaznak;

E.

mivel a DP51291 kukoricát komplex, többlépcsős géntechnológiai eljárással fejlesztették ki, amelynek során létrehoztak egy genomiális „dokkolófelületet”, amelyet öt plazmid felhasználásával mikrolövedékekkel bombáztak, majd ezt követően a dokkolófelületbe agrobacterium tumefaciens révén expressziós vektorokat illesztettek be;

F.

mivel ez a géntechnológiai módosítás 113 genomikus DNS bázispár törlését eredményezte a kukoricában, amint azt a bioinformatikai elemzés feltárta, és számos új, nyitott leolvasási keret (ORF) kialakulásához vezetett, potenciális genomikus zavarokat jelezve a transzformációs eljárásból eredően; mivel ezen ORF-ek közül öt több mint 35 %-os szekvenciális azonosságot mutatott ismert allergének tekintetében, ami meghaladja az allergén hatás értékelése során általánosan használt küszöbértéket (7);

G.

mivel a Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (8) előírja annak értékelését, hogy a várható mezőgazdasági gyakorlatok befolyásolják-e a tanulmányozott végpontok expresszióját; mivel az említett végrehajtási rendelet szerint ez különösen fontos a gyomirtó szernek ellenálló növények esetében;

H.

mivel a környezeti stresszhatások, például az aszály vagy a szélsőséges hőmérséklet, váratlan génexpressziós mintákat eredményezhetnek az újonnan beillesztett DNS-szekvenciákban (9);

I.

mivel a géntechnológiával módosított kukorica összetételének és fenotípusának elemzésének alátámasztására használt szántóföldi kísérleteket egyetlen vegetációs időszakban (2021) végezték el az Egyesült Államokban és Kanadában olyan időjárási körülmények között, amelyek nem tükrözik megfelelően a kukoricatermesztő régiók sokféleségét, különösen olyan országokban, mint Brazília;

J.

mivel egyes kísérleti helyszíneken szélsőséges időjárási eseményekről számoltak be; mivel nem végeztek konkrét vizsgálatokat a folyamatban lévő éghajlatváltozás által befolyásolt jövőbeli körülmények értékelésére;

K.

mivel glufozinátot csak egyszer alkalmaztak a szántóföldi vizsgálatok során, az EFSA adagolási ajánlásait követően; mivel azonban a valós mezőgazdasági gyakorlatokban a gyomirtó szerek alkalmazásának aránya és gyakorisága régiónként gyakran jelentősen eltér, ami nagyobb mennyiségű vagy ismételt felhasználást is jelenthet, és ebből eredően a szántóföldi kísérleti adatok nem feltétlenül tükrözik megfelelően azon környezeti és mezőgazdasági körülmények teljes skáláját, amelyek mellett a géntechnológiával módosított kukoricát valószínűleg termesztik vagy importálják;

L.

mivel a glufozinát jelentős kockázatokkal jár a biológiai sokféleségre, a toxicitásra és az ökoszisztéma hosszú távú egészségére nézve;

M.

mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (10);

N.

mivel a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, mégpedig úgy, hogy a géntechnológiával módosított vetőmagokra olyan felárat számítanak fel, amely csak akkor indokolható, ha az ilyen vetőmagot vásárló mezőgazdasági termelők a kiegészítő gyomirtó szerekkel is permeteznek; mivel a kiegészítő gyomirtó szerekre való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított növényeket termesztő gazdaságokban felgyorsítja az ilyen gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát teszi szükségessé, ami a „gyomirtó szerek mókuskereke” néven ismert ördögi kör;

O.

mivel a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, valamint az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is;

P.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és metabolitok értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (a továbbiakban: az EFSA GMO-testülete) hatáskörén, ezért a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként ilyen értékelésre nem kerül sor;

Q.

mivel az 503/2013/EU végrehajtási rendelet toxikológiai értékelést ír elő annak igazolására, hogy a géntechnológiai módosítás tervezett hatásai nem gyakorolnak káros hatást az emberi és állati egészségre;

R.

mivel az IPD072Aa egy új fehérje, ami azt jelenti, hogy mezőgazdasági felhasználása és az élelmiszerláncba való bevezetése során nem lehet teljes mértékben a korábban szerzett tapasztalatokra támaszkodni;

S.

mivel a különbségek ellenére az IPD072Aa és a Bt-toxinok megfigyelt hasonlósága rávilágít, hogy a kockázatértékelési folyamat során gondos mérlegelésre van szükség; mivel számos vizsgálat kimutatta, hogy a Bt-toxinok immunvonatkozású mellékhatásokat válthatnak ki, beleértve lehetséges adjuváns tulajdonságokat (11) is, ami azt jelenti, hogy erősíthetik más olyan fehérjék allergén jellegét, amelyekkel érintkezésbe kerülnek;

T.

mivel tudományos vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy a Bt-toxinok toxicitását a gyomirtó szerekkel történő permetezésből származó maradékanyagokkal fellépő kölcsönhatás is erősítheti, és további vizsgálatok szükségesek a többszörös genetikai események (géntechnológiai módosítással a gyomirtó szerekkel szemben ellenállóvá tett és rovarölő hatású Bt-toxinokat termelő növények) kombinált hatásairól (12); mivel a gyomirtó szerek maradékanyagai és metabolitjai Bt-toxinokkal fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát azonban nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozónak, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként;

U.

mivel az IPD072Aa toxicitási értékelése nem veszi figyelembe a növényi metabolitokkal vagy gyomirtószer-maradékokkal való kölcsönhatásból eredő lehetséges szinergikus vagy kumulatív hatásokat;

V.

mivel nem szolgáltattak adatokat az IPD072Aa felhalmozódásáról az élelmiszerláncokban, valamint környezeti terjedéséről, különösen a szennyvíz és a trágya révén a talajban és vízi ökoszisztémákban, illetve a nem célszervezetekre gyakorolt hatásairól;

W.

mivel a génáramlás lehetősége vad rokonfajok, például a kukorica nemzetségbe tartozó egyéb fajok irányába, amelyről Spanyolországban és Franciaországban is beszámoltak, aggályokat vet fel a transzgén környezetben való fennmaradásával és annak lehetséges ökológiai következményeivel kapcsolatban (13);

X.

mivel az 503/2013/EU végrehajtási rendeletben meghatározott ellenőrzési követelményeket nem megfelelően hajtják végre, és a Corteva Agriscience LLC által benyújtott adatok független ellenőrzése nem történt meg;

Y.

mivel géntechnológiával módosított kukorica termesztése az Unióban nem engedélyezett; mivel az (EU) 2025/1898 végrehajtási határozat elfogadása lehetővé teszi az Unióba irányuló olyan behozatalt, amely nem felel meg az uniós mezőgazdasági termelők által betartott előírásoknak, és ezáltal versenyhátrányba hozná őket;

Z.

mivel az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd (14) következtetései felhívják a Bizottságot, hogy értékelje újra az agrár-élelmiszeripari import és export piacra jutásával kapcsolatos megközelítését, tekintettel az Unió és kereskedelmi partnerei eltérő normái jelentette kihívásra; mivel a 2023-as és 2024-es demonstrációk során a mezőgazdasági termelők egyik fő igénye az egészséges környezetre vonatkozó célokkal összhangban lévő, globális szinten tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok kialakítása volt;

AA.

mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadó 2017-es jelentésében megállapította, hogy a veszélyes növényvédő szerek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (15); mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (16);

AB.

mivel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (UN CBD) részes feleinek 15. konferenciáján 2022 decemberében elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia egyik globális célja az, hogy 2030-ig legalább 50 %-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek kockázatát (17);

AC.

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az ilyen jogszerű tényezőknek magukban kell foglalniuk az Uniónak az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye szerinti kötelezettségeit;

AD.

mivel a Covid19-válság és a még folyamatban lévő ukrajnai háború egyik tanulsága az, hogy az Uniónak véget kell vetnie az egyes kritikus fontosságú anyagoktól való függőségnek; mivel a Christophe Hansen biztosnak címzett megbízólevélben Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke arra kérte őt, hogy vizsgálja meg a kritikus fontosságú áruk behozatala csökkentésének módjait (18);

AE.

mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a kilencedik ciklusban a Parlament 38 állásfoglalást fogadott el a GMO-k forgalomba hozatala ellen, és a jelenlegi 10. ciklusban további 11 állásfoglalást fogadott el, amelyekben kifogásolta a GMO-k forgalomba hozatalát;

AF.

mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy maga is elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

AG.

mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a GMO-k engedélyezésétől olyan esetben, amikor a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (19);

AH.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2025. június 13-i szavazása során nem nyilvánított véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége (20); mivel a fellebbviteli bizottság 2025. július 15-i szavazása során ismét nem született vélemény;

1.

úgy véli, hogy az (EU) 2025/1898 végrehajtási határozat túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.

úgy véli, hogy az (EU) 2025/1898 végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (21) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy a belső piac hatékony működésének biztosítása mellett alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állatok egészsége és az állatjólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy helyezze hatályon kívül az (EU) 2025/1898 végrehajtási határozatot és nyújtson be új tervezetet a bizottságnak;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy az uniós biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során biztosítsa a normák közelítését az Unió és partnerei között;

5.

felhívja a Bizottságot, hogy összhangban az „egy egészség” megközelítéssel összhangban ne engedélyezze a géntechnológiával módosított kukoricát, mert ennek következményeként megnőnek a biológiai sokféleséget, az élelmiszer-biztonságot és a munkavállalók egészségét fenyegető kockázatok is;

6.

elvárja, hogy a Bizottság sürgősen teljesítse azon kötelezettségvállalását (22), hogy javaslatot terjeszt elő annak biztosítására, hogy az Unióban betiltott veszélyes vegyi anyagokat ne gyártsanak exportra;

7.

üdvözli, hogy a Bizottság a képviselőknek címzett 2020. szeptember 11-i levelében végül elismerte, hogy a GMO-kra vonatkozó engedélyezési határozatoknál figyelembe kell venni a fenntarthatóságot (23); ugyanakkor mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is engedélyezi GMO-k behozatalát, jóllehet a Parlament ezt ellenzi, és a tagállamok többsége is ellene szavaz;

8.

ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Unió nemzetközi megállapodások – például a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai – szerinti kötelezettségeit; ismételten kéri, hogy a végrehajtási jogi aktusok tervezetéhez mellékeljenek indokolást arról, hogy azok hogyan tartják tiszteletben a „ne árts” elvet (24);

9.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.