(1)

A Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) követően az 1379/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes folytonosüvegrostszál termékek behozatalára, a dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát követően pedig az 1379/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (2) 0 %-tól 19,9 %-ig terjedő mértékűre módosította az eredeti dömpingellenes vámot, továbbá 4,9 % és 10,3 % közötti mértékű kiegyenlítő vámot is kivetett. Az ebből fakadó kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések együttes mértéke 4,9 % és 30,2 % közötti.

(2)

A dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően a Bizottság az (EU) 2017/724 bizottsági végrehajtási rendelet (3) fenntartotta az 1379/2014/EU végrehajtási rendeletben megállapított intézkedéseket.

(3)

A kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően a Bizottság az (EU) 2021/328 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) fenntartotta az 1379/2014/EU végrehajtási rendeletben megállapított intézkedéseket.

(4)

A dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően a Bizottság az (EU) 2023/1452 bizottsági végrehajtási rendelet (5) fenntartotta az 1379/2014/EU végrehajtási rendeletben megállapított intézkedéseket.

(5)

Az ebből fakadó kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések együttes mértéke 4,9 % és 30,2 % közötti.

(6)

Az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára is intézkedések vannak hatályban, amelyeket a Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot követően az (EU) 2020/870 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) vezetett be. Az Egyiptomból származó egyes folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó vám a támogatás mértéke alapján 13,1 %.

(7)

A Bizottság 2024. augusztus 30-án teljes időközi felülvizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések tekintetében. Az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (7).

(8)

A Bizottság 2025. február 17-én dömpingellenes eljárást indított a Bahreinből, Egyiptomból és Thaiföldről származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (8).

(9)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. augusztus 30-án az alaprendelet 19. cikke alapján megindította a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések kárra korlátozódó részleges időközi felülvizsgálatát. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (9).

(10)

A Bizottság a Glass Fibre Europe (a továbbiakban: a kérelmező) által 2024. június 3-án benyújtott kérelem alapján indította meg ezt a felülvizsgálatot. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a folytonosüvegrostszál-termékekkel foglalkozó, az alaprendelet 10. cikkének (6) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A felülvizsgálati kérelemben foglalt, a folytonosüvegrostszál termék uniós ágazatának szerkezetében bekövetkezett tartós jellegű változásokkal, valamint a felmerült jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendők voltak a vizsgálat megindításához.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az ismert importőröket, a felhasználókat, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(12)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(13)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánta tartani a Kínából származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámot (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Glass Fibre Europe és a PROXIM által benyújtott észrevételekkel az alábbi vonatkozó szakasz foglalkozik.

(14)

Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. Azonban egyik fél sem kért sem meghallgatást, sem a meghallgató tisztviselő közreműködését.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a termelés és az értékesítés alapján választotta ki a mintát, amely három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a becsült teljes termelési volumen több mint 60 %-át és a hasonló termék Unión belüli becsült teljes értékesítésének több mint 69 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel. A minta reprezentatívnak minősült az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(18)

Egyetlen független importőr sem nyújtott be kitöltött mintavételi űrlapot. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(19)

A Bizottság online közzétette (10) a felhasználókra, a független importőrökre és az uniós gyártókra vonatkozó kérdőíveket.

(20)

Az uniós gyártók mintájába felvett mindhárom uniós gyártótól érkeztek válaszok a kérdőívre.

(21)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a felmerült kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(22)

A vizsgálat a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2021. január 1. és a felülvizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(23)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg a 7019 11 00 , ex 7019 12 00 , 7019 14 00 és 7019 15 00 KN-kód (TARIC-kódok: 7019 12 00 22, 7019 12 00 25, 7019 12 00 26, 7019 12 00 39) alá tartozó, legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott üvegrostszál, üvegszál előfonat, kivéve az impregnált és bevonattal ellátott üvegszál előfonatokat, amelyeknek az (ISO 1887 szabvány szerint meghatározott) izzítási vesztesége meghaladja a 3 %-ot, és üvegrostszálból készült szövedék az üveggyapotból készült szövedék kivételével (a továbbiakban együttesen: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). Ezeket a KN- és TARIC-kódokat csak tájékoztató jelleggel, a tarifális besorolás esetleges későbbi változásának sérelme nélkül adjuk meg.

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék az összetett anyagokat előállító iparágban a hőre lágyuló és a hőre keményedő gyanták megerősítésére leggyakrabban használt nyersanyag. A létrejövő összetett anyagokat (üvegszállal megerősített műanyagok) számos más iparágban alkalmazzák: gépjárműipar, elektromos/elektronikai ipar, szélerőműlapátok, építés/építőipar, tartályok/csövek, fogyasztási cikkek, légtér/katonai felhasználás stb.

(25)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó vizsgált termék (a továbbiakban: az érintett termék).

(26)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(27)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékek.

(28)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Glass Fibre Europe észrevételeket nyújtott be az intézkedések hatálya alá tartozó termékkörrel kapcsolatban.

(29)

Ezek az észrevételek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására megállapított határidő után érkeztek be. Ezenkívül a termékkör kérdése nem tartozik ezen eljárás hatálya alá, amely a kár és az ok-okozati összefüggés értékelésére korlátozódik.

(30)

Ezen okokból a Bizottság nem vette figyelembe a beadványt, és elutasította a kérelmet.

(31)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a kárral kapcsolatos tartós változások az uniós gazdasági ágazat szerkezetében bekövetkezett jelentős átalakulásokkal voltak összefüggésben, amelyek arra vezethetők vissza, hogy a kínai behozatal – a folytonosüvegrostszál termékek kínai ágazatának kapacitásfeleslege miatt – mennyiség és ár tekintetében egyre agresszívabb nyomást gyakorolt.

(32)

A vizsgálat megerősítette, hogy az állandósul kínai kapacitásfelesleg az agresszív árképzéssel együtt jelentősen visszafogta a folytonosüvegrostszál termékek uniós gazdasági ágazatának növekedését. Az uniós gyártók csak korlátozott mértékben tudták növelni kapacitásukat a meglévő létesítmények optimalizálása révén. A kínai export a 2014-ben végrehajtott további kereskedelmi intézkedéseket követően is nyomást gyakorolt az uniós piacra, aminek következtében több gyártó elhagyta a piacot. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt, 2009-ben a folytonosüvegrostszál termékek tizenegy gyártója működött az Unióban. A figyelembe vett időszak elejére, 2021-re a számuk tízre csökkent. A németországi P-D Glasseiden ugyanis 2019-ben beszüntette a gyártást. Nemrég, 2023 júliusában a Krosglass is beszüntette a folytonosüvegrostszál termékek gyártását, hogy downstream tevékenységekre összpontosítson. Ezenkívül a NEG NL csődöt jelentett (11) főként az energiaköltségek növekedése és az optikai üvegrosttermékeinek legfontosabb végső piaca, a gépjárműipar részéről mutatkozó kereslet csökkenése miatt. Ezzel az újabb megszűnéssel mindössze nyolcra csökkent a gyártók száma. Ezzel egyidejűleg, 2025-ben az Electric Glass Fiber UK beszüntette a folytonosüvegrostszál termékek gyártását (12). Mivel az Egyesült Királyság 2021. január 1-je óta már nem tagja az Európai Uniónak, e fejlemény nem változtat az uniós gyártók számán, ugyanakkor csökkenti a rendelkezésre álló regionális kínálatot, és beleillik az uniós piacot érintő tartós változások sorába.

(33)

A termelési kapacitás alakulását vizsgálva, a Bizottság az eredeti vizsgálatban csak a mintában szereplő gyártók körében értékelte az uniós piaci kapacitást, amely így e tekintetben nem használható fel hivatkozási alapként, a kiegyenlítő intézkedések 2021. évi hatályvesztési felülvizsgálata (13) alapján az uniós termelési kapacitás 2019-ben 770 642 tonnára volt tehető. Ezzel szemben a jelenlegi vizsgálat szerint a kapacitás a 2021. évi 711 692 tonnáról 651 196 tonnára csökkent a felülvizsgálati időszakban (–9 %), vagyis mintegy 10 %-kal maradt el a 2015. évi szinttől. Még az egyesült királyságbeli gyártónak a brexit utáni mutatókban való figyelmen kívül hagyása esetén is megerősítést nyert, hogy a termelési kapacitás csökkenő tendenciát mutatott.

(34)

Az eredeti vizsgálatból rendelkezésre álló adatokkal összehasonlítva az uniós gazdasági ágazat értékesítése a 2006. évi 737 818 tonnáról 520 064 tonnára esett vissza a vizsgálati időszakban, piaci részesedése pedig 75,1 %-ról 69,5 %-ra apadt ugyanebben az időszakban. Ezzel szemben a jelenlegi vizsgálatban az uniós gazdasági ágazat értékesítése a felülvizsgálati időszakban 337 898 tonnára csökkent, piaci részesedése pedig 40 %-ra esett vissza. Ez azt mutatja, hogy az uniós értékesítés mára jóval a 2000-es évek közepére jellemző szint alá esett, és ami még fontosabb, hogy a piaci részesedés mintegy 30 százalékponttal csökkent, ami az uniós gazdasági ágazat helyzetének tartós romlását jelzi.

(35)

Az uniós piaci helyzetre szintén kihatott, hogy folytonosüvegrostszál termékeket gyártó, kínai tulajdonú vállalatok letelepedtek harmadik országokban, például Egyiptomban és Bahreinben (14). A vállalatok egyiptomi letelepedését követően a Bizottság kiegyenlítő vámokat vetett ki az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára (15) azzal a céllal, hogy az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó támogatott behozatalra tekintettel helyreállítsa az egyenlő versenyfeltételeket. Emellett a folytonosüvegrostszál termékek gyártása terén tovább bővült a kapacitás Egyiptomban (16) és Bahreinben (17). A folytonosüvegrostszál termékek Kínából érkező behozatalával szemben hozott intézkedések ellenére továbbra is állandó nyomás nehezedik az uniós gazdasági ágazatra, mivel egyre több harmadik országból – többek között kínai ellenőrzés alatt álló bahreini és egyiptomi létesítményekből – áramlanak be ismétlődő jelleggel tisztességtelenül forgalmazott folytonosüvegrostszál termékek, amelyek piaci részesedése számottevően nőtt az uniós piacon. A Bizottság 2025. február 17-én dömpingellenes eljárást indított a Bahreinből, Egyiptomból és Thaiföldről származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozóan (18).

(36)

A Bizottság azt is megállapította, hogy strukturális változások következtek be az uniós energiapiacokon. Noha az energiaköltségek a felülvizsgálati időszak végére csökkentek a 2022. évi csúcsértékhez képest, a figyelembe vett időszak elején jellemző szint felett maradtak. A Bizottság megítélése szerint valószínűtlen, hogy a gázárak visszatérnének a 2021 közepéig megfigyelt szintekre, vagy ott szilárdan stabilizálódnának. Attól az évtől kezdődően a legtöbb tagállam, amely korábban az Oroszországból származó vezetékes földgázbehozatalra támaszkodott, fokozatosan csökkentette e függőségét. Oroszország Ukrajna elleni által indított, indokolatlan katonai agresszióját követően az Európai Unió és tagállamai megerősítették és felgyorsították az energiaellátás diverzifikálására és az orosz földgáztól való függőség megszüntetésére irányuló intézkedéseket. Ezzel összefüggésben legalább 17 új LNG-terminál létesítése van tervbe véve vagy folyamatban (19). Az LNG-infrastruktúrához szükséges beruházások léptékére és az orosz vezetékes gáztól való függőség megszüntetése iránti egyértelmű uniós elkötelezettségre (20) tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nagyon valószínűtlen, hogy az Unió ismét a 2021 előtti volumenben és árakon szerezne be orosz gázt. Ennek megfelelően arra kell számítani, hogy a gázárak tartósan meghaladják a 2021 első feléig tapasztalt szintet.

(37)

A Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat egyre szigorúbb környezetvédelmi és energetikai kötelezettségek mellett működik. 2023. évi állásfoglalásában a kérelmező felhívta a figyelmet arra, hogy a folytonosüvegrostszál termékek uniós gyártói növekvő működési költségekkel szembesülnek a környezetvédelmi és energetikai megfeleléssel összefüggésben (21). E tekintetben az üvegrost szövetek uniós gyártásának mintegy 95 %-ára kiterjedő közelmúltbeli életciklus-értékelés kimutatta, hogy egy kilogramm szövet gyártása átlagosan 2,2 kg szén-dioxid-kibocsátással és 39 MJ primerenergia-fogyasztással jár (22). A 2015 és 2021 közötti időszakban az ágazati szintű energiafogyasztás 8 %-kal, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig 3 %-kal csökkent. Ezek az adatok azt mutatják, hogy történt ugyan némi előrelépés, de a további csökkentéshez jelentős többletberuházásokra van szükség. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a környezetvédelem területére vonatkozó uniós jogszabályok, köztük az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (az (EU) 2024/1785 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (23) módosított 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (24)), valamint az európai zöld megállapodás részét képező egyéb, éghajlattal és körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések várhatóan további megfelelési költségeket rónak az uniós gyártókra. E megállapítások együttesen megerősítik, hogy az elkövetkező években az uniós gazdasági ágazat környezeti költségeinek emelkedésére lehet számítani. Mindez tartós változást idéz elő az uniós gazdasági ágazat költségszerkezetében.

(38)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az érintett termék főként erősítőanyagként használatos összetett anyagok gyártásában. Az Unióban az üvegrost iránti kereslet több mint 95 %-a ilyen megerősítési célú felhasználással függ össze. Az elmúlt években azonban az összetett anyagok uniós piaca zsugorodott. Az üvegrosttal megerősített műanyagok európai gyártási volumene 2022-ben 9 %-kal, 2023-ban pedig további 8 %-kal (25) csökkent, így a teljes kibocsátás a legutóbb 2012-ben tapasztalt szintre, 2,4 millió tonnára esett vissza 2024-ben. Ugyanakkor az összetett anyagok gyártása világszinten mintegy 6 %-kal bővült 2023-ban, ami még hangsúlyosabbá teszi az Unió piaci részesedésének csökkenését. Ez a zsugorodás közvetlen hatással van a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező üvegrost alapvető formái iránti keresletre. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összetett anyagok iránti uniós kereslet csökkenése a termelés világszintű növekedésével és a harmadik országokból érkező behozatal bővülésével együtt a piaci körülmények tartós változásához vezetett.

(39)

A fentiekre figyelemmel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti vizsgálat óta tartós jellegű változások álltak be a körülményekben az uniós gazdasági ágazat és piac szerkezetét illetően, ami a körülmények alaprendelet 19. cikke értelmében vett lényeges megváltozásának minősül.

(40)

A hasonló terméket tíz uniós gyártó gyártotta a figyelembe vett időszak elején; kettő a (32) preambulumbekezdésben említett módon a felülvizsgálati időszak alatt beszüntette a gyártást. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(41)

A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós gyártás 504 019 tonnát tett ki. A Bizottság ezt a számadatot a Glass Fibre Europe (a továbbiakban: GFE) uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan megadott valamennyi rendelkezésre álló információja alapján határozta meg. A (16) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártó üzemét vették fel a mintába, amelyek a hasonló termék uniós össztermelésének 60 %-át képviselték.

(42)

A Bizottság az uniós felhasználást i. az uniós gazdasági ágazat uniós szabadpiacon realizált – a GFE által szolgáltatott adatokon alapuló – értékesítési volumene alapján, valamint ii. a harmadik országokból érkező behozatalnak az Eurostat adatbázisában (Comext) szereplő adatai alapján állapította meg.

1. táblázat

Uniós felhasználás

(43)

A figyelembe vett időszak alatt a folytonosüvegrostszál termékek teljes felhasználása 6 %-kal csökkent az Unióban. A 2022-ben megfigyelt növekedés főként a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett intézkedések megszüntetése utáni gazdasági fellendülésnek tudható be, mivel a felhasználók a készletek újbóli feltöltése céljából ismét megrendeléseket adtak le, és újraindították a gyártást. 2023-ban viszont a folytonosüvegrostszál termékek iránti uniós kereslet csökkent, míg a felülvizsgálati időszakban 2 %-kal javult. A felhasználás visszaesése és az azt követő gyenge fellendülés a korábbi években a szükségesnél nagyobb mennyiségben történő rendelésnek, valamint a felülvizsgálati időszak alatti gazdasági környezet miatt óvatosabb felhasználói kiadásoknak tudható be.

(44)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(45)

A Kínából érkező behozatal volumene még a bevezetett intézkedések mellett is 51 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A felhasználás alakulására figyelemmel a kínai behozatal piaci részesedése 2021 és a felülvizsgálati időszak között 6 %-ról 10 %-ra nőtt.

(46)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján állapította meg. A Kínából az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak

(47)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba érkező behozatalának átlagára a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett intézkedések megszüntetése utáni kirívóan magas szállítási költségek miatt 22 %-kal emelkedett 2022-ben. Ezt követően jelentős visszaesés volt megfigyelhető az átlagos importárakban. Az Unióba érkező behozatal átlagára a felülvizsgálati időszak alatt 28 %-kal volt alacsonyabb volt, mint 2021-ben.

(48)

A felülvizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(49)

A mintában szereplő exportáló gyártó, a Taishan Fiberglass Inc. esetében a European Owens Corning Fiberglas SPRL uniós gyártóval kötött különleges beszállítási szerződés keretében végzett értékesítést a Bizottság kizárta az alákínálási számításokból, mivel a szóban forgó terméket – a cement megerősítéséhez használt lúgálló üvegrostot – nem az Unióban gyártották. A terméket ehelyett kizárólag Kínában és Japánban gyártják az említett két vállalat között régóta fennálló beszállítási szerződés alapján, a gyártás során pedig az European Owens Corning Fiberglas SPRL szabadalmaztatott technológiájára és inputjaira (például szálhúzó fejekre) támaszkodik.

(50)

Az összehasonlítás szerint a felülvizsgálati időszak során a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező behozott terméket az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálva értékesítették az Unióban, az alákínálás mértéke pedig még az alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő vámokkal együtt is ez utóbbi árak százalékában kifejezve 16,64–30,68 % volt.

(51)

Az áralákínáláson túlmenően az alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében vett jelentős árlenyomás is történt. A kínai exportáló gyártóktól érkező alacsony árú támogatott behozatal által okozott jelentős árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta a felülvizsgálati időszak alatt emelni az árakat az előállítási költségek alakulásával összhangban, miközben a nyereség észszerű szintjét igyekezett elérni, amint azt az alábbi 8. táblázat mutatja. A jelentős árlenyomást a 3. táblázatban szereplő adatok is megerősítették.

(52)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(53)

A Bizottság a (16) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(54)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a GFE által rendelkezésre bocsátott adatok alapján értékelte. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte.

(55)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, a támogatás nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatásaiból.

(56)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(57)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(58)

A termelési volumen 2022-ben kismértékben nőtt 2021-hez képest, miután enyhültek a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett intézkedések, ami elősegítette a termelés stabilabbá válását. Emellett a mintában szereplő több uniós gyártó növelte termelési volumenét 2022-ben, hogy készleteket halmozzon fel késztermékekből, mivel tervezett kemenceátépítéseket készített elő. 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban viszont jelentősen visszaesett a termelési volumen, mivel az uniós gyártók a felhalmozott készleteket értékesítették, miközben az uniós gazdasági ágazat keresletcsökkenéssel és a folytonosüvegrostszál termékek Kínából alacsony áron érkező behozatalának növekedésével szembesült.

(59)

A figyelembe vett időszak során végig jelentős mértékben – összesen 9 %-kal – csökkent a termelési kapacitás. A (32) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a termelési kapacitás csökkenése annak tudható be, hogy egyes uniós gyártók beszüntették a gyártást: a Krosglass S.A. leállította a folytonosüvegrostszál termékek gyártását Lengyelországban, az Electric Glass Fiber NL, B.V. pedig csődeljárás alá került. Emellett a brexitet követően a Bizottság kizárta a NEG UK-t az uniós gazdasági ágazatból, ami szintén hozzájárult a kapacitás előző felülvizsgálathoz képest bekövetkezett nyilvánvaló csökkenéséhez.

(60)

A kapacitáskihasználás 10 százalékponttal esett vissza a figyelembe vett időszakban, mivel a termelési volumen a termelési kapacitásnál nagyobb mértékben csökkent.

(61)

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

A szabadpiaci értékesítés volumene és piaci részesedése

(62)

A figyelembe vett időszakban az uniós szabadpiaci értékesítési volumen és az uniós gyártók piaci részesedése nagymértékben csökkenő tendenciát mutatott, ami a kereslet visszaesését és a Kínából alacsony áron érkező behozatal bővülését tükrözte. Ezzel egyidejűleg, míg a szabadpiaci felhasználás 6 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene még nagyobb mértékben csökkent, olyannyira, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2021. évi 45 %-ról 40 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszakban.

(63)

A kötött volumen a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult:

6. táblázat

Kötött uniós piaci volumen és piaci részesedés

(64)

Az uniós gazdasági ágazat (uniós piacon belüli kötött transzferekből és kötött értékesítésből álló) kötött volumene 10 %-kal csökkent az uniós piacon a figyelembe vett időszakban. A szabadpiaci és a kötött piaci értékesítés ugyan egyaránt hasonló tendenciát követett 2021-től a felülvizsgálati időszak végéig, a kötött piacon 7 százalékponttal kisebb mértékben csökkent az értékesítés, mint a szabadpiacon.

(65)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(66)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszak során kezdetben növekedést, majd növekedést mutatott. A 2021-hez képest 2022-ben bekövetkezett kezdeti növekedés összhangban volt a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett korlátozások enyhítését követően a termelésben és az értékesítésben bekövetkezett bővüléssel. Ezt követően viszont az uniós gazdasági ágazatban létszámcsökkentés vált indokolttá a kihívásokkal teli piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás és a működési hatékonyság fenntartása érdekében, egyes uniós gyártók pedig a (32) preambulumbekezdés kifejtett módon teljes egészében beszüntették a folytonosüvegrostszál termékek gyártását.

(67)

A termelékenység 2021 és 2023 között 190 tonna/alkalmazottról 166 tonna/alkalmazottra csökkent, majd a foglalkoztatás jelentős visszaesését követően 187 tonna/alkalmazottra javult a felülvizsgálati időszakban. A hatékonyságnövekedés egyúttal azután következett be, hogy a folytonosüvegrostszál termékek több uniós gyártója által a kemencéket érintő beruházásokat hajtott végre.

(68)

A Kínából érkező behozatal volumeneire és áraira is figyelemmel a tényleges támogatáskülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(69)

Az uniós felhasználás 6 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán értékesített volumen még nagyobb mértékben, 16 %-kal esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat tehát vesztett piaci részesedéséből, szemben az érintett országból érkező behozatallal, amely piaci részesedését a figyelembe vett időszak alatt növelte.

(70)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban

(71)

Az átlagos értékesítési árak 2021-hez képest 2022-ben emelkedtek, mivel a mintában szereplő uniós gyártók a kereslet megugrása miatt át tudták hárítani az infláció okozta költségnövekedést a vevőkre. 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban az átlagos értékesítési árak a világszinten alacsonyabb piaci kereslet és a Kínából származó behozatalból eredő fokozott árnyomás miatt csökkentek.

(72)

A termelési egységköltség a munkaerő- és nyersanyagköltségek emelkedése miatt 2021 és 2023 között 26 %-kal nőtt. Emellett az energiaköltségek változékonyak voltak, ami jelentős hatást gyakorolt a nagymértékben energiafüggő ágazatokra. A termelési egységköltség az energiaárak csökkenésének, a jobb energiahatékonyságnak és a sikeres költségkezelési stratégiáknak köszönhetően csökkent a felülvizsgálati időszakban, de így is jóval a 2021. évi szint felett maradt.

(73)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(74)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség következetes emelkedő tendenciát követett, így összességében 11 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A növekedés főként a munkaerőpiaci nyomásnak tudható be, a vállalatok ugyanis emelték a béreket annak érdekében, hogy megtartsák és vonzzák a munkavállalókat a Covid19-világjárvány utáni feszes, magas inflációval jellemzett munkaerőpiac mellett.

(75)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(76)

A készletek 2022. évi bővülését eredetileg a tervezett kemenceátépítésekre készülve végrehajtott stratégiai készletfelhalmozás vezérelte. Ez összhangban volt a korábbi, Covid19-világjárvány alatti időszakkal, amikor jelentősen fellendült a kereslet, az ellátási lánccal kapcsolatos problémák pedig arra késztették az uniós gyártókat, hogy a termelési követelmények teljesítése érdekében a szükségesnél nagyobb mennyiségben rendeljenek nyersanyagokat. A kemenceátépítések befejezését követően a készletek apadtak, mivel a mintában szereplő uniós gyártóknak 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban sikerült értékesíteniük a meglévő készleteket.

(77)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(78)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. Míg 2021-ben veszteségeket szenvedett el az uniós gazdasági ágazat, addig 2022-ben nőtt a jövedelmezőség, mivel a mintában szereplő uniós gyártók a megnövekedett kereslettel és a magas szállítási költségekkel összefüggő kedvező piaci feltételeknek köszönhetően átháríthatták a termelési egységköltségek növekedését a vevőkre. 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban viszont csökkent a jövedelmezőség a megnövekedett költségek miatt, amelyeket nem lehetett ellensúlyozni az értékesítési árak emelésével, mivel megnövekedett a Kínából érkező és az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló behozatal volumene.

(79)

A beruházások élénkültek a figyelembe vett időszak alatt. E beruházások főként a mintában szereplő uniós gyártók kemencéinek átépítéséhez kapcsolódnak, amely a berendezések hosszú élettartamának biztosítására irányul. Ezeket a jóval előre tervezett beruházásokat a 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban uralkodó kedvezőtlen piaci viszonyok mellett hajtották végre.

(80)

A 2021 és a felülvizsgálati időszak közötti pénzforgalom jelentős ingadozást mutatott, amelyet a változékony piaci viszonyok és az egyes üzemekben a kemenceátépítések elhalasztása miatt beálló sajátos működési korlátok idéztek elő. A figyelembe vett időszakban 2022 volt az egyetlen olyan év, amikor a mintában szereplő valamennyi uniós gyártó jelentős nyereséget ért el, ami pozitív pénzforgalomhoz vezetett, de a nyereséget részben felemésztette a tervezett kemenceátépítésekre készülve végrehajtott készletfelhalmozás. 2023-ban és a felülvizsgálati időszak alatt a pénzforgalom a súlyos veszteségek ellenére pozitív maradt. Ez a látszólag ellentmondásos helyzet, amely különösen a felülvizsgálati időszakban volt nyilvánvaló, nagyrészt a 2022-ben felhalmozott készletek szintjének csökkenéséből eredő jelentősen pozitív pénzforgalmi hatásnak tudható be.

(81)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése a jövedelmezőséghez hasonlóan alakult. Előbb 2022-ben nőtt, majd 2023-ban csökkent, a felülvizsgálati időszakban pedig tovább romlott, ami megnehezítette a tőkebevonást és a növekedést az uniós gazdasági ágazatban.

(82)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat csak 2022-ben volt nyereséges, azt követően újra veszteséges lett. Amellett, hogy az uniós gazdasági ágazat 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban is veszteséges volt, fokozódott a Kínából az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai és előállítási költségei alatti áron érkező behozatal.

(83)

Az uniós gazdasági ágazat 2022-ben emelni tudta árszintjét, hogy nyereségessé váljon. Ugyanakkor 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban is nőtt az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai és a Kínából érkező behozatal árai közötti különbség. Az uniós árak 10 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt, míg a Kínából érkező behozatal árai 28 %-kal mérséklődtek ugyanebben az időszakban. Következésképpen a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalának árai az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest ellentétes tendenciát követtek. Ennek következtében 2021 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat még úgy is veszített piaci részesedéséből a Kínából érkező behozatallal szemben, hogy kénytelen volt veszteségesen értékesíteni.

(84)

A figyelembe vett időszakban szinte az összes fő kármutató általános kedvezőtlen tendenciát mutatott. Az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenésével párhuzamosan a termelés, a termelési kapacitás, a jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a kapacitáskihasználás egyaránt romlott. Az Unió 2022-ben bizonyos mértékben talpra tudott állni, mivel a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett intézkedések megszüntetését követően élénkült a folytonosüvegrostszál termékek iránti kereslet. 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban viszont a csökkenő árakon érkező behozatal volumenének növekedése miatt az uniós gazdasági ágazat helyzete tovább romlott, amint azt az egyre nagyobb veszteségek is mutatják.

(85)

A fentieknek megfelelően a figyelembe vett időszak alatt – a 2022. év kivételével – negatívak voltak egyéb gazdasági mutatók, például a beruházások megtérülése. Ez befolyásolta az uniós gazdasági ágazat képességét a működésének önfinanszírozására és a tőkebevonásra, ami akadályozta az uniós gazdasági ágazat növekedését, sőt, közép- és hosszú távon a fennmaradását is veszélyeztette.

(86)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(87)

Az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából érkező támogatott behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(88)

A Bizottság emellett az alaprendelet 8. cikkének (6) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők ezzel egy időben okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező támogatott behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a támogatott behozatalnak tudja be. A Bizottság által figyelembe vett tényezők közé tartozott a Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós gazdasági ágazat nyersanyag- és energiaköltségének emelkedése, valamint a kereslet csökkenése.

(89)

A Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően megvizsgálta az érintett országból érkező behozatal volumenének alakulását és azt, hogy ez milyen hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazatra.

(90)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló, Kínából érkező támogatott behozatal volumene a hatályban levő dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések, valamint a csökkenő felhasználás ellenére abszolút és relatív értékben véve egyaránt nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Referenciaévként 2021-et használva a behozatali volumen 51 %-kal nőtt, míg a Kínából származó behozatal piaci részesedése a 2021. évi 6 %-ról 10 %-ra bővült a felülvizsgálati időszakban.

(91)

Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 5 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(92)

A támogatott behozatal átlagos egységárai 2021 és a felülvizsgálati időszak között 28 %-kal csökkentek, és alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat által ugyanabban az időszakban alkalmazott árak.

(93)

Az uniós gazdasági ágazat 2022-ben nyereséges volt, és azt követően vált veszteségessé, ami egybeesett a Kínából érkező behozatal árainak jelentős csökkenésével. Az uniós gazdasági ágazat még annak ellenére sem tudta megtartani piaci részesedését, hogy 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban csökkentette értékesítési árait. Az árcsökkenés a jövedelmezőség rovására ment, ami veszteséges helyzet kialakulásához vezetett.

(94)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező támogatott behozatal árszintje rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére, ezért döntő szerepe volt abban, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte.

(95)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása egybeesett a Kínából érkező támogatott behozatal megnövekedett jelenlétével. A zsugorodó piacon a Kínából érkező behozatal megnövekedett piaci részesedése, valamint alacsony átlagos értékesítési árai kedvezőtlen hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére. Noha az uniós gazdasági ágazat 2022-ben talpra tudott állni, a folytonosüvegrostszál termékek Kínából érkező támogatott behozatalának megnövekedett jelenléte miatt nem tudta értékesítési árait elegendő mértékben emelni ahhoz, hogy teljes mértékben fedezze a megnövekedett előállítási költségeket. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából alacsonyabb áron érkező behozatal növekedése egybeesett az uniós gazdasági ágazat helyzetének 2023-ban bekövetkezett jelentős romlásával, amely a felülvizsgálati időszakban is folytatódott.

(96)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt a Kínából érkező, az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében vett támogatott behozatal okozta.

(97)

A Kínától eltérő harmadik országokból behozott folytonosüvegrostszál termékek főként Egyiptomból, Malajziából és az Egyesült Királyságból származtak.

(98)

A folytonosüvegrostszál termékek egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene, valamint piaci részesedése és ártendenciái a következőképpen alakultak:

12. táblázat

Behozatal harmadik országokból

(99)

Az Unióba irányuló malajziai behozatal 2021 és a felülvizsgálati időszak közötti alakulása az árak ingadozása mellett erősen csökkenő tendenciát mutatott volumen és piaci részesedés tekintetében egyaránt. A behozatali volumen a 2021. évi 136 086 tonnáról 2023-ban meredeken visszaesett 76 909 tonnára, majd némi fellendülést követően 84 827 tonnára nőtt a felülvizsgálati időszakra. A malajziai behozatal piaci részesedése ehhez hasonlóan 15 %-ról 9 %-ra esett vissza, majd kismértékű javulás után 10 %-ra nőtt. Míg a tonnánkénti átlagár először 32 %-kal emelkedett 2022-ben, addig 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban jelentős csökkenés következett be.

(100)

Az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalának volumene és piaci részesedése a különösen az uniós átlagárakhoz viszonyítva jelentős áringadozások mellett is stabil maradt. Az egyiptomi behozatali volumen 2021 és 2022 között enyhe, megközelítőleg 5 %-os növekedést, 2023-ban mintegy 10 %-os csökkenést mutatott, a felülvizsgálati időszakra pedig majdnem visszatért az eredeti szintre, fenntartva állandó 12 %-os piaci részesedését, amely a felülvizsgálati időszakban kismértékben, 13 %-ra nőtt. Az egyiptomi árak az uniós gazdasági ágazat átlagárainál és a kínai importáraknál egyaránt alacsonyabb szinten maradtak.

(101)

A folytonosüvegrostszál termékek Egyesült Királyságból az Unióba érkező behozatala 2021 és a felülvizsgálati időszak között volumen tekintetében növekedést mutatott. piaci részesedés tekintetében pedig viszonylag állandó volt. Az Egyesült Királyságból érkező behozatal volumene 2021 és 2022 között nőtt, majd 2023-ban mintegy 12 %-kal, a felülvizsgálati időszakban pedig további 5 %-kal csökkent. A piaci részesedés 2022-ben 4 %-ról 6 %-ra bővült, és a felülvizsgálati időszak végéig ezen a szinten maradt. Az Egyesült Királyságból érkező behozatal tonnánkénti átlagára hasonló vagy magasabb szinten volt, mint az uniós gazdasági ágazat átlagára, és meghaladta a Kínából érkező behozatal árát. Az Egyesült Királyságból érkező behozatal árai először 31 %-kal emelkedtek 2021 és 2022 között, további emelkedést követően 2023-ban elérték az 1 397 EUR-t, majd a felülvizsgálati időszakban kismértékben, 1 273 EUR-ra csökkentek.

(102)

A folytonosüvegrostszál termékeknek az előzőekben meghatározottaktól eltérő harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene a figyelembe vett időszak alatt csökkent. Piaci részesedése a 6 %-os visszaesés viszonylag stabil maradt 20 %-on. Ezenkívül az említett országokból érkező behozatal átlagára meghaladta a Kínából érkező behozatal árait.

(103)

A folytonosüvegrostszál termékek egyéb harmadik országokból érkező behozatalára vonatkozó adatok elemzése vegyes képet mutat. A Malajziából érkező behozatal abszolút és relatív értékben véve is jelentősen csökkent a figyelembe vett időszak alatt, miközben az árai az uniós gazdasági ágazat árai alatt voltak. Az Egyiptomból érkező behozatal stabil maradt, egyúttal árai szintén az uniós gazdasági ágazat átlagárai alatt voltak. Az Egyesült Királyságból a behozatal a növekedés ellenére 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban is magasabb árakon érkezett az Unióba. A más, a fentiekben nem említett harmadik országokból érkező behozatal volumene abszolút és relatív értékben véve is jelentősen csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Árszintje 2023-ban és a vizsgálati időszakban meghaladta az uniós gazdasági ágazatét. Mindent egybevetve nem érkezett jelentős behozatal olyan harmadik országokból, amelyek a figyelembe vett időszak alatt, de különösen a felülvizsgálati időszakban növelték a piaci részesedésüket, egyúttal pedig áraik az uniós gazdasági ágazat árai alatt voltak.

(104)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal nem gyengítette az uniós gazdasági ágazatot ért kár és a Kínából érkező támogatott behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(105)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult:

13. táblázat

Az uniós gyártók exportteljesítménye

(106)

Az uniós gazdasági ágazat kivitele 2021-től kezdődően fokozatosan bővült, noha a teljes értékesítéshez képest csekély maradt. E kivitel nagyrészt szigorúbb műszaki előírásoknak megfelelő termékekből állt, ami megvédte a közvetlen árversenytől. Következésképpen az Unió e folytonosüvegrostszál termékek esetében magasabb árakat érvényesíthetett a nemzetközi piacokon, mint az uniós piacon. Ez abban is megnyilvánult, hogy stratégiájában a külföldi réspiacokra helyezte a hangsúlyt.

(107)

Tehát az exportértékesítés bővülése miatt nem gyengült az érintett országból érkező támogatott behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggés. Éppen ellenkezőleg, az exportértékesítés lehetővé tette, hogy az uniós gazdasági ágazat a megnövekedett értékesítési volumennek és az elért – az uniós piaci áraknál magasabb – árszinteknek köszönhetően javítsa általános pénzügyi helyzetét.

(108)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos energiaára a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

14. táblázat

Energia- és nyersanyagárak az Unióban

(109)

Az uniós energiaárak a figyelembe vett időszak alatt rendkívül változékony tendenciát mutattak, végül pedig stabilizálódtak. A 2021 és 2022 közötti hirtelen emelkedés az energiaellátást érintő geopolitikai feszültségek – főként Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, agressziós háborúja – következményei miatt fokozódott. Az energiaárak megugrása jelentős hatással volt a mintában szereplő uniós gyártók termelési költségeire. 2023-ra az energiaárak csökkentek.

(110)

A vizsgálat feltárta, hogy a fő nyersanyagok költsége 2022-ben jelentősen nőtt, ami hozzájárult az értékesítési egységár számottevő emelkedéséhez, mivel az uniós gazdasági ágazat átháríthatta ezeket a költségeket a vevőkre. Ezzel szemben, míg 2023-ban a nyersanyagköltségek tovább nőttek, addig az értékesítési egységár csökkent, mivel az uniós gazdasági ágazat nem tudta áthárítani ezeket a többletköltségeket a vevőkre. A felülvizsgálati időszakban a nyersanyagköltségek ugyan a 2023-ban és 2022-ben megfigyelt költségekhez képest csökkentek, az uniós piaci árak még tovább csökkentek, mivel az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező támogatott behozatal által gyakorolt árnyomás miatt nem tudta fenntartani vagy emelni árait.

(111)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az energiaárak és a nyersanyagköltségek alakulása nem gyengítette a támogatott behozatal és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása közötti ok-okozati összefüggést.

(112)

A (62) és (64) preambulumbekezdésben említettek szerint a figyelembe vett időszakban mind a szabad-, mind a kötött piaci értékesítés hasonló tendenciát mutatott, de a kötött értékesítés lassabban – konkrétan 7 százalékponttal kisebb mértékben – csökkent. Ezért a kötött értékesítés nem tekinthető olyan tényezőnek, amely aláássa a támogatott behozatal és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása közötti ok-okozati összefüggést.

(113)

Noha a (43) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kereslet némileg csökkent, a kínai behozatal piaci részesedése a 2021. évi 6 %-ról 10 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban, miközben az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése zsugorodott. Ezenkívül a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kínai behozatal áralákínálással és árlenyomással járt.

(114)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kereslet csökkenése nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása közötti ok-okozati összefüggést.

(115)

Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete 2023 és a felülvizsgálati időszak között összességében véve romlott. E kedvezőtlen körülmények időben egybeestek a folytonosüvegrostszál termékek Kínából a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok megléte ellenére az uniós gazdasági ágazat árai és költségei alá kínáló áron érkező behozatalának piaci részesedésében bekövetkezett növekedéssel.

(116)

A Bizottság más olyan tényezőket is elemzett, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak. E tekintetben megállapította, hogy a más harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az energiaárak emelkedése, a kötött piac alakulása és a kereslet csökkenése nem gyengítette a támogatott behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést.

(117)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező támogatott behozatal következtében jelentős kárt szenvedett a felülvizsgálati időszakban. A (32) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a felülvizsgálati időszakban két uniós gyártó a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt teljesen beszüntette a folytonosüvegrostszál termékek gyártását.

(118)

Az intézkedések módosítása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartsa, illetve visszaszerezze piaci részesedését, növelje termelését és kapacitáskihasználását, az előállítási költségek fedezéséhez szükséges mértékben emelje az árakat és olyan jövedelmezőségi szintet érjen el, amely elvárható lenne rendes versenyfeltételek mellett. Ennek alapján az uniós gazdasági ágazatnak ismét fenntartható helyzetbe kellene kerülnie, hogy képessé váljon jövőbeli beruházások végrehajtására.

(119)

Az intézkedések változatlan szinten történő fenntartása esetén valószínűleg tovább csökkenne a piaci részesedés, és romlana a jövedelmezőség, amely 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban negatívba fordult. Ez valószínűleg további üzembezárásokhoz és elbocsátásokhoz vezetne, és ezáltal veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(120)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek Kínából érkező behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések módosítása az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná.

(121)

Egyetlen független importőr sem jelentkezett és működött együtt ebben a vizsgálatban oly módon, hogy a kérdőívre választ nyújtott volna be.

(122)

A vizsgálat során csak két felhasználó, az Amiblu Holding GmbH és az F.S. Fehrer Automotive GmbH jelentkezett, de rendkívül hiányos válaszokat adott a kérdőívre. A Bizottság felkérte az érintett feleket, hogy közöljék a hiányzó információkat, azonban a megadott határidőn belül egyikük sem tett eleget ennek a kérésnek.

(123)

Az eljárás megindításakor egy másik felhasználó, a PROXIM kifogást emelt az intézkedések esetleges módosításával szemben. A PROXIM azt állította, hogy számos felhasználónak nem volt tudomása a vizsgálatról, emiatt a megadott határidőn belül nem is nyújthatott be válaszokat a kérdőívre.

(124)

A Bizottság azonban minden szükséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy a kérelemben említett valamennyi ismert felhasználó és független importőr szabályszerű értesítést kapjon. Ezenkívül a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítést közzétette a Hivatalos Lapban, hogy minden érdekelt felet tájékoztasson a vizsgálatról. A felhasználóknak és importőröknek szánt kérdőíveket az ügy weboldalán is közzétette (26).

(125)

Két felhasználó, a Tolnatext Fonalfeldolgozó és Műszakiszövet-gyártó Bt. (a továbbiakban: Tolnatext) és a KAST csoporthoz tartozó Dr. Günther Kast GmbH & Co. beadványában azt állította, hogy további kereskedelmi intézkedések végrehajtása hátrányosan érintené a hatékonyan működő ellátási láncot. A Tolnatext szerint, noha az uniós gyártók a meglévő intézkedéseknek köszönhetően védelemben részesülnek, mégsem növelték kapacitásukat az uniós piac folytonosüvegrostszál termékekkel való ellátására, hogy megfelelően kielégítsék a felhasználói keresletet. Megjegyezte továbbá, hogy bizonyos előfonatokat, például alacsony tex értékű előfonatokat nem gyártanak az Unióban, egyes esetekben pedig az uniós gyártók nem felelnek meg a felhasználók által elvárt műszaki előírásoknak, emiatt pedig a felhasználók rendkívül nagymértékben függnek a meghatározott termékek alternatív forrásokból való rendelkezésre állásától. Végezetül az uniós felhasználókat kedvezőtlenül érintette a kínai kivitelivám-visszatérítés csökkenése, és néhány uniós gyártó egyre koncentráltabbá váló oligopóliuma.

(126)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ezek az állítások megalapozatlanok. A fenti preambulumbekezdésekben kiemeltek szerint az uniós gazdasági ágazat a kihívásokkal teli piaci viszonyok ellenére jelentős beruházásokat hajtott végre. A kapacitás további bővítése a tőke hosszú távú lekötését teszi szükségessé, ehhez pedig egyenlő versenyfeltételeket kell fenntartani, amelyek mellett a versenyképes gyártók a beruházásaik méltányos megtérülésére számíthatnak. Az uniós gazdasági ágazat más országokból, például Egyiptomból érkező tisztességtelen behozatallal és nehéz piaci feltételekkel, többek között a Covid19-világjárvány hatásaival is szembesült.

(127)

A folytonosüvegrostszál termékek nagymértékben szabványosított termékek. A folytonosüvegrostszál termékek különféle típusai a megjelenésükben tapasztalható számos különbség és a végfelhasználásukban mutatkozó esetleges különbségek ellenére ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és lényegében azonos célokra használják fel őket. Ezért a folytonosüvegrostszál termékek felhasználói beszerzési forrást válthatnak, mivel rendelkezésre állnak Kínán kívüli – egyebek mellett malajziai, egyiptomi és egyesült királyságbeli – alternatív beszerzési források. Emellett az uniós gazdasági ágazat rendelkezik számos szükséges típus, például alacsony tex értékű előfonatok gyártásához szükséges kapacitással, képességgel és technológiával. Az uniós gazdasági ágazat innovációs beruházásokat hajtott végre, és következetesen együttműködött a downstream ágazatokkal a K+F erőfeszítésekben, hogy a termékeket eredményesen az igényekhez igazítsa.

(128)

A kínai kivitelivám-visszatérítés 2024. novemberi csökkenése ellenére változatlanul nagy volumenben érkezett behozatal az uniós piacra. Ez arra utalt, hogy a visszatérítésben bekövetkezett változás önmagában nem gyakorolt számottevő hatást a piaci dinamikára. A Bizottság megvizsgálta a piaci koncentrációval kapcsolatos aggályokat. Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyezte, hogy a szabályozó szervek általában véve alaposan megvizsgálják a fúziók és a felvásárlásokat, hogy megelőzzék a versenyellenes magatartást. A jelenlegi kereskedelmi vizsgálat viszont ilyen ügyekre nem terjed ki. Ennek alapján a Bizottság elutasította az állításokat.

(129)

Az egyik felhasználó, az OPTIPLAN GmbH benyújtott észrevételeket, azonban az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn túl érkeztek be, az értesítés szerint ugyanis minden érdekelt félnek az értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtania álláspontját, információkat és mindezeket alátámasztó bizonyítékokat.

(130)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PROXIM azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette megfelelően figyelembe a folytonosüvegrostszál termékek uniós felhasználóinak helyzetét és érveit. Előadta, hogy a felhasználók sokkal nehezebb versenyhelyzetben vannak, mint az uniós gyártók, különösen, ha vertikálisan integráltak. A PROXIM továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem nyújtott megfelelő segítséget a felhasználóknak a vizsgálatban való tényleges részvételük megkönnyítéséhez, ennek következtében pedig aggályaik nem tükröződnek megfelelően a ténymegállapításokban.

(131)

A Bizottság emlékezetetett arra, hogy a kérelemben azonosított valamennyi ismert felhasználó és független importőr megfelelő tájékoztatást kapott a felülvizsgálat megindításáról. Az eljárás megindításáról értesítést tett közzé a Hivatalos Lapban, felhasználóknak és importőröknek szóló kérdőíveket elérhetővé tette az interneten, és valamennyi felet felkérte, hogy nyújtsa be észrevételeit és kérjen meghallgatást. Valójában több felhasználó, köztük a PROXIM is benyújtott észrevételeket, a meghallgatást kérő felek kérése pedig teljesült. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználók minden lehetőséget megkaptak a részvételre, érveiket pedig az eljárási követelményekkel összhangban figyelembe vette.

(132)

A PROXIM azzal is érvelt, hogy a nyilvánosan hozzáférhető információk szerint a Kínai Népköztársaság kormánya 2024 végén 13 %-ról 9 %-ra csökkentette a bizonyos kategóriájú nemfém ásványi termékek – köztük az folytonosüvegrostszál termékek szempontjából esetlegesen lényeges tarifacsoportok – utáni kivitelivám-visszatérítések mértékét. A PROXIM véleménye szerint e fejlemény következtében ténylegesen csökkent a támogatás mértéke Kína részéről, és ezt figyelembe kellett volna venni a kiegyenlítő intézkedések szintjének megállapításakor.

(133)

A kínai kivitelivám-visszatérítés 2024. végi csökkenésére való hivatkozást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy még e visszatérítés csökkentése után is változatlanul nagy volumenben érkezett támogatott behozatal Kínából az uniós piacra. Amint azt a vizsgálatban kimutatta, a visszatérítés módosulása nem változtatta meg lényegesen a piaci dinamikát, amelyet továbbra is a kínai behozatal által okozott jelentős áralákínálás és árlenyomás jellemzett. Ezen túlmenően a visszatérítés módosulása a felülvizsgálati időszak után következett be, ezért ebben az eljárásban nem lehetett figyelembe venni a támogatás szintjének meghatározásához.

(134)

A PROXIM továbbá azt állította, hogy az intézkedések jelenlegi szintje azzal a veszéllyel jár, hogy az uniós downstream ágazatok kárt szenvednek amiatt, hogy az Unión kívüli versenytársaikéhoz képest növekednek a költségeik. A PROXIM különösen arra mutatott rá, hogy fennáll a veszélye annak, hogy csökken az uniós felhasználók versenyképessége, a downstream tevékenységeket pedig áthelyezhetik az Unión kívülre. A PROXIM ezért felkérte a Bizottságot, hogy gondoskodjon az uniós gyártók védelme és az uniós felhasználók érdekei közötti kiegyensúlyozottabb megközelítésről, hogy az utóbbiakat ne érje aránytalan kár.

(135)

Azon állítást illetően, hogy az intézkedések növelnék a felhasználók költségeit, és rontanák versenyképességüket az Unión kívüli gazdasági szereplőkhöz képest, a Bizottság megállapította, hogy a költségekre gyakorolt hatás várhatóan korlátozott lesz, mivel az üvegrost megerősítések a teljes előállítási költség csekély részét teszik ki, és rendelkezésre állnak alternatív beszerzési források. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések nem érintenék lényegesen az uniós felhasználók versenyképességét, és downstream tevékenységek áthelyezéséhez sem vezetnének. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(136)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján, valamint a felhasználóktól és importőröktől kapott érdemi válasz hiányában nem volt olyan bizonyíték, amely ellentmondana annak a következtetésnek, hogy az intézkedések független importőrökre és felhasználókra gyakorolt negatív hatása várhatóan korlátozott lesz, és nem haladja meg az intézkedések uniós gyártókra gyakorolt pozitív hatását.

(137)

Az uniós gazdasági ágazatot epoxigyantával ellátó vállalatok – az Olin Epoxy & Chemicals International (USA), a Westlake Epoxy BV (Hollandia) és a Spolek pro chemickou a hutní výrobu, akciová společnost (Csehország) – támogatásukat fejezték ki az intézkedések végrehajtása iránt. Kiemelték annak fontosságát, hogy ezen értékláncon belül valamennyi kulcsfontosságú alkotóelem és anyag az Unióban legyen, ugyanis így biztosítható a reziliencia a stratégiai ágazatokban. Továbbá azt állították, hogy e jelenlét fenntartása megerősíti az ellátási láncot, és fokozza az Unió képességét az innovációra és a piaci igényekhez való igazodásra.

(138)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a folytonosüvegrostszál termékek Kínából érkező behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések módosítása ne szolgálná az Unió érdekét.

(139)

A (86) preambulumbekezdésben levont következtetés szerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a felülvizsgálati időszak alatt. Következésképpen az intézkedések jelenlegi szintje már nem elegendő a kárt okozó támogatás ellensúlyozásához.

(140)

A Bizottságnak a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló a kiegyenlítő intézkedéseket fenntartani és módosítani annak megelőzése érdekében, hogy a támogatott behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(141)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelzett módon a felülvizsgálat célja a kár mértékének megállapítása. A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 12. cikkének (1a) és (1b) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(142)

Az alaprendelet 12. cikkének (1a) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a vizsgált országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenyfeltételek között számítani lehet. A haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(143)

A Kínából érkező behozatal növekedése előtti jövedelmezőség szintjét illetően a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által tíz év alatt elért nyereséget vizsgálta. Megjegyezte, hogy a tízéves időszak alatt végig érkezett behozatal Kínából az uniós piacra, ezért a Kínából érkező behozatal növekedése előtti évek egyike alapján sem lehetett haszonkulcsot megállapítani. Emellett megállapítást nyert, hogy a 2022. évet erősen befolyásolta a Covid19-világjárvány utáni gazdasági helyreállítás, és nem tűnt megfelelőnek a nyereségcél meghatározásához. Ezért a Bizottság megítélése szerint a 2016. év megfelelő volt, mivel ez volt a legutóbbi olyan év, amikor az uniós gazdasági ágazat a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések 2014. évi bevezetését követően szokásos piaci feltételek mellett működött. A 2016. évben az uniós gazdasági ágazat 12,28 %-os nyereséget ért el, a Kínából érkező behozatal pedig az uniós felhasználás 8 %-át tette ki (27).

(144)

Az uniós gazdasági ágazat bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság a helyszíni ellenőrző látogatások során ellenőrizte a vállalat beruházási tervekkel, vezetői döntésekkel és pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos belső nyilvántartásait. A Bizottság az uniós gazdasági ágazat állításait megalapozottnak találta. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcélban, a Bizottság kiszámította a beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, az uniós gazdasági ágazat által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. Az olyan beruházásokra vonatkozó ellenőrzött információk alapján, amelyeket a figyelembe vett időszak alatt nem lehetett végrehajtani, a Bizottság a mintában szereplő gyártóktól függően 0,26 % és 1,99 % közötti mértékben megemelte a nyereségcélt.

(145)

Az e vizsgálat keretében az alaprendelet 12. cikkének (1a) bekezdésével összhangban megállapított nyereségcél tehát 12,54 % és 14,27 % között mozgott a mintában szereplő egyes vállalatok esetében megállapított helyzettől függően.

(146)

Mindezek alapján a Bizottság a vonatkozó nyereségcélokat a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti termelési költségének összeadására alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát.

(147)

Végezetül a Bizottság az alaprendelet 12. cikkének (1b) bekezdésével összhangban értékelte azokat az uniós gazdasági ágazatban az intézkedés alkalmazásának időtartama alatt jelentkező jövőbeli költségeket, amelyek olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből fakadnak, amelyeknek az Unió részes fele. A benyújtott – a vállalatok adatszolgáltatási eszközei és előrejelzései által alátámasztott – információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az említett egyezményeknek való megfelelés a felülvizsgálati időszak alatt nem járt többletköltségekkel.

(148)

A Bizottság ezt követően a mintában szereplő, az érintett országban működő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott, dömpingellenes és kiegyenlítő vámok nélküli importárak súlyozott átlaga, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó súlyozott átlagára közötti összehasonlítás alapján meghatározta a kárkülönbözet mértékét. A Bizottság az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a behozatal CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában fejezte ki.

(149)

A dömpingellenes intézkedések teljes időközi felülvizsgálatában a kínai exportáló gyártók részéről tanúsított magas fokú együttműködésre tekintettel a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámnak a kár megszüntetéséhez szükséges mértékét a mintába felvett vagy az együttműködő vállalatokra kivetendő legmagasabb szinten határozta meg. A „minden más vállalathoz” tartozó szint azokra a vállalatokra alkalmazandó, amelyek nem működtek együtt a vizsgálatban.

(150)

A Chongqing Polycomp International Corporation volt a mintavétel során jelentkező egyetlen exportáló gyártó, és nem került be a mintába. Esetében a kár megszüntetéséhez szükséges mérték a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártókra vonatkozó vámtételek súlyozott átlagaként kerül meghatározásra.

(151)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Glass Fibre Europe felhívta a figyelmet bizonyos elírásokra kárkülönbözet számításában. Az észrevételek áttekintése után a Bizottság azonosította és kijavította a számításokban előforduló hibákat, ennek eredményeként pedig kiigazította a kárkülönbözetet, amelyet az együttműködő kínai exportáló gyártókkal közölt.

(152)

Az eredeti vizsgálatban a Jiangsu vállalat esetében megállapított, a kár megszüntetéséhez szint alacsonyabb volt, mint a támogatáskülönbözete, a rá vonatkozó kiegyenlítő vám pedig a kár megszüntetéséhez szükséges mértékben került megállapításra. Az ebben a vizsgálatban megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges mérték magasabb, mint az eredeti vizsgálatban valamennyi vállalatra – köztük a Jiangsura – vonatkozóan megállapított támogatáskülönbözet. Annak érdekében, hogy a Jiangsura vonatkozó kiegyenlítő vám szintje tükrözze ezt, úgy kell módosítani, hogy megfeleljen az eredeti vizsgálatban megállapított támogatási különbözet szintjének.

(153)

Ez a kárra korlátozódó szubvencióellenes felülvizsgálat a dömpingellenes intézkedések különálló, teljes időközi felülvizsgálatával egyidejűleg zajlott (lásd a (7) preambulumbekezdést). Az alaprendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban és a kétszeres beszámítás elkerülése érdekében a Bizottság először a végleges kiegyenlítő vámot veti ki az eredeti vizsgálatban megállapított végleges támogatási összeg szintjén, majd a fennmaradó végleges dömpingellenes vámot, amely a kiegyenlítő vám összegével csökkentett vonatkozó dömpingkülönbözetnek felel meg.

(154)

mivel a Bizottság a megállapított kínai támogatásnyújtás teljes összegével csökkenti a megállapított dömpingkülönbözetet, nem merül fel az alaprendelet 24. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kétszeres beszámítás kérdése.

(155)

A fentiek alapján a végleges kiegyenlítő vámtételek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(156)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy az (EU) 2021/328 végrehajtási rendeletben megállapított kiegyenlítő vámok szintje módosítandó.

(157)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1037 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,