tekintettel az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra és különösen annak 1. jegyzőkönyve 1. cikkének (1) bekezdésének e) pontjára, 1. cikkének (2) bekezdésére és 3. cikkére,

tekintettel az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.1. részének 13. pontjában említett jogi aktusra,

a szóban forgó megállapodás I. mellékletében említett egyedi és ágazati kiigazításokkal az EGT-megállapodáshoz igazított és módosított, a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: állategészségügyi rendelet) (1) és különösen annak 257. cikke (1) bekezdésére, 258. cikke (1), (2) és (3) bekezdésére, valamint 259. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.1. részének 13e. pontjában említett jogi aktusra,

a szóban forgó megállapodás I. mellékletében említett egyedi és ágazati kiigazításokkal az EGT-megállapodáshoz igazított és módosított, az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/687 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletre (a továbbiakban: (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet) (2) és különösen annak 21., 39. és 55. cikkére,

tekintettel az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.1. részének 13a. pontjában említett jogi aktusra,

a szóban forgó megállapodás I. mellékletében említett egyedi és ágazati kiigazításokkal az EGT-megállapodáshoz igazított, az egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról szóló, 2018. december 3-i (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletre (a továbbiakban: (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet) (3) és különösen annak 1. és 2. cikkére, valamint mellékletére,

amelyet az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyve 4. pontjának d) alpontjával az EGT-megállapodáshoz igazítottak.

A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) a madarak fertőző vírusos betegsége, amely jelentősen csökkentheti a baromfitartás jövedelmezőségét, továbbá zavart okoz az Európai Gazdasági Térségen (a továbbiakban: EGT) belüli kereskedelemben. A magas patogenitású madárinfluenza vírusai megfertőzhetik a vándormadarakat, amelyek azután őszi és tavaszi vándorlásuk során nagy távolságokat megtéve továbbterjesztik ezeket a vírusokat. A magas patogenitású madárinfluenza vírusainak vadon élő madarakban való előfordulása tehát folyamatosan magában hordozza azt a veszélyt, hogy a vírusok közvetlen vagy közvetett úton eljutnak a baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokba. A magas patogenitású madárinfluenza kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó – gazdaságokra is átterjed.

Az (EU) 2016/429 rendelet jogszabályi keretet hoz létre az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzése és leküzdése tekintetében. Az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja a magas patogenitású madárinfluenzára jegyzékbe foglalt betegségként hivatkozik, amely az ott megállapított betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályok hatálya alá tartozik. Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet melléklete a magas patogenitású madárinfluenzát az említett rendelet 1. cikkében meghatározott A, D és E kategóriájú betegségként sorolja fel.

Az (EU) 2016/429 rendelet 259. cikkének (1) bekezdése értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) felül kell vizsgálnia a norvég illetékes hatóságok által az említett rendelet 257. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy 258. cikke alapján hozott vészhelyzeti intézkedéseket a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek – köztük a magas patogenitású madárinfluenza – kitörése esetén (a továbbiakban: norvég intézkedések). A 259. cikk (1) bekezdésének c) pontja előírja a Hatóság számára, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy az állatok és termékek mozgatása indokolatlan fennakadásának elkerülése érdekében szükséges, a 257. cikk (1) bekezdésében említett, norvég intézkedéseket jóváhagyó vészhelyzeti intézkedéseket fogadjon el.

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletben az A, B és C kategóriájú betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozóan megállapított szabályokat, beleértve a HPAI-ra vonatkozó járványvédelmi intézkedéseket is. Az említett rendelet 21. cikke az A kategóriájú betegségek kitörése esetére (ideértve a magas patogenitású madárinfluenzát is) védőkörzetek és felügyeleti körzetek létesítését írja elő. A körzetek létesítése elsősorban a Norvégia területének egyéb részein található madarak egészségének védelmét szolgálja azáltal, hogy megelőzi a kórokozó behurcolását és biztosítja a betegség korai észlelését.

Norvégia 2024. február 19-én tett bejelentésében magas patogenitású madárinfluenza kitörését erősítette meg egy 8 000 baromfit tartó létesítményben, amely a Rogaland megyei Lund településén található (4). 2024. február 20-án Norvégia aktualizálta az értesítést, pontosította, hogy az érintett létesítményben két tenyészbaromfi-tartó épület van, így a fogékony madarak száma összesen 18 000 volt (5). Norvégia illetékes hatóságai az (EU) 2016/429 rendelettel összhangban meghozták az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt szükséges járványvédelmi intézkedéseket, beleértve az érintett kitörés körüli védő- és felügyeleti körzetek létrehozását.

A kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése érdekében az (EU) 2020/687 végrehajtási rendelettel összhangban mielőbb meg kell határozni a Norvégia által a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban létrehozott védő- és felügyeleti körzeteket.

A Hatóság Norvégiával együttműködésben megvizsgálta a járványvédelmi intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy a norvég illetékes hatóságok által meghatározott védő- és felügyeleti körzetek határai elegendő távolságra vannak attól a gazdaságtól, amelyben a magas patogenitású madárinfluenza kitörése előfordult.

Ezért a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos norvégiai védő- és felügyeleti körzeteket az (EU) 2016/429 rendelet 259. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően a Hatóságnak jóvá kell hagynia, és azokat fel kell venni az e határozat mellékletében található jegyzékbe, továbbá meg kell határozni az azokban szereplő alkalmazandó intézkedések időbeli hatályát az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. és 55. cikke szerint.

Tekintettel a magas patogenitású madárinfluenzával összefüggő, az EGT-ben fennálló járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy e határozat a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

A Hatóság 028/24/COL felhatalmazáson alapuló határozatával (1437521. sz. dokumentum) 2024. február 21-én az (EU) 2016/429 rendelet 259. cikke (1) bekezdésének és 266. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtotta a határozattervezetet az állat- és növényegészségügyi kérdésekkel foglalkozó EFTA-bizottságnak. Az EFTA-bizottság 2024. február 22-én kedvező véleményt adott a határozattervezetről. Ennek megfelelően a határozattervezet összhangban áll a bizottság véleményével,

1. cikk

Elfogadásra kerülnek a magas patogenitású madárinfluenza baromfikban vagy fogságban tartott madarakban való kitörését követően az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikke alapján Norvégia által meghatározott védő- és felügyeleti körzetek, valamint az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikke szerinti védőkörzetekben, és 55. cikke szerinti a felügyeleti körzetekben alkalmazandó intézkedések időtartamát, és azokat e határozat melléklete sorolja fel.

2. cikk

Norvégia gondoskodik arról, hogy:

3. cikk

Norvégia gondoskodik arról, hogy:

4. cikk

Ez a határozat az aláírása napján lép hatályba.

5. cikk

Ezt a határozatot az e határozat mellékletében említett legkésőbbi időpontig kell alkalmazni, amikor a védő- vagy felügyeleti körzetekben az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. illetve 55. cikkének megfelelően megszűnik a járványvédelmi intézkedések alkalmazása.

6. cikk

Ennek a határozatnak Norvégia a címzettje.

7. cikk

Ez a határozat angol nyelven hiteles.