(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. június 14-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó dekorpapír behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. május 2-án négy uniós dekorpapírgyártó (a továbbiakban együtt: panaszosok) panaszt nyújtott be. A panaszt a dekorpapírral foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az (EU) 2024/2718 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2025. január 16-án megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy három munkanapon belül tegyenek észrevételeket a számítások helytállóságára vonatkozóan.

(5)

2025. február 14-én a Bizottság (EU) 2025/291 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó dekorpapír behozatalára.

(6)

Az érdekelt feleknek az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését eredményező lényeges tényekről és szempontokról történő tájékoztatását (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) követően több érdekelt fél az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül írásbeli beadványt nyújtott be az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban. Ezek közé a következők tartoznak:

(7)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásokra került sor a CNFPIA, a panaszosok és KINGDECOR részvételével.

(8)

A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ felkutatását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(9)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínai Népköztársaságból származó dekorpapír behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban.

(10)

Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. Meghallgatásokra került sor a panaszosok és a Kingdecor részvételével.

(11)

2025. január 27-én a CNFPIA észrevételeket nyújtott be a panaszosok 2024. augusztus 27-i beadványára válaszul. A CNFPIA azonban akkor nyújtotta be észrevételeit, amikor azokat a folyamat ideiglenes szakaszában már nem lehetett figyelembe venni. Ezenkívül észrevételeik a panaszosok által az eljárás megindításának szakaszában más érdekelt felek beadványaira válaszul benyújtott beadványra vonatkoztak, és így többnyire a panasszal kapcsolatos szempontokra terjedtek ki. A fenti tényezőkre tekintettel a Bizottság ezen észrevételeket az ideiglenes szakaszban figyelmen kívül hagyta, mivel e beadványok ebben a szakaszban nem befolyásolták volna a Bizottság megállapításait és következtetéseit.

(12)

Ami a CNFPIA azon állítását illeti, miszerint a Bizottságnak el kellett volna utasítania a panaszosok 2024. augusztus 27-i beadványát azon az alapon, hogy azt az eljárás megindításáról szóló értesítés (5) közzétételétől számított 70 napos határidőn túl nyújtották be, a Bizottság kiemelte, hogy bár a panaszosok észrevételeit rendelkezésre bocsátották a nyilvános aktában, azokat nem vették figyelembe az ideiglenes rendeletben foglalt, az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek Bizottság általi cáfolatában. Mindenesetre sem a panaszosok 2024. augusztus 27-i beadványa, sem a CNFPIA 2025. január 27-i beadványa nem befolyásolta volna a Bizottság ideiglenes szakaszban tett megállapításait és következtetéseit, mivel mindkét beadvány a panasz megállapításaira vonatkozott.

(13)

A Bizottság ennélfogva fenntartotta az ideiglenes rendelet (7)–(13) preambulumbekezdésében foglalt következtetését.

(14)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (14)–(19) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(15)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (20)–(23) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(16)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(17)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (25)–(30) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(18)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CNFPIA megismételte arra vonatkozó észrevételeit, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása ebben az esetben összeegyeztethetetlen a WTO dömpingellenes megállapodásával (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás), és az nem alkalmazható, mivel a Bizottság nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot annak bizonyítására, hogy a kínai dekorpapír-ágazatban jelentős torzulások állnak fenn.

(19)

Az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdésében már említetteknek megfelelően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése szerint, ha a Bizottság megállapította, hogy jelentős torzulások állnak fenn, a belföldi költségek csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítást nyer, hogy azok torzulástól mentesek. Végezetül, ami az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének ezen ügyben való állítólagos következetlen alkalmazását és annak a WTO dömpingellenes megállapodásával való összeegyeztethetetlenségét illeti, a Bizottság magyarázatképpen az ideiglenes rendelet 3.2.1.9. és 3.2.1.10. szakaszára hivatkozott.

(20)

Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (41) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes ténymegállapításait.

(21)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Bizottsághoz nem érkezett új észrevétel a jelentős torzulások fennállásával kapcsolatban. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (142)–(144) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes ténymegállapításokat.

(22)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Interprint GmbH a reprezentatív ország kiválasztásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a thaiföldi és kínai termelési feltételek, energia- és nyersanyagárak, valamint bérstruktúrák nem hasonlíthatók össze. Ezt az állítást azonban nem támasztotta alá bizonyítékkal.

(23)

Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (157) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes ténymegállapításokat.

(24)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Kingdecor azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a Kingdecor által importált titán-dioxid (a továbbiakban: TiO2) költségét kell helyettesítő értékként használnia a belföldön vásárolt TiO2 tekintetében, mivel az importált és a belföldön vásárolt termékek megegyeznek, és mivel a Kingdecor a TiO2 jelentős részét olyan országokból importálta, ahol nem állnak fenn torzulások.

(25)

A Kingdecor azzal érvelt, hogy 90 % feletti tisztaságú belföldi titán-dioxidot vásárolt, valamint hogy a mexikói Chemours és a németországi Kronos vállalattól vásárolt TiO2 TiO2-tartalma hasonló volt. Ezenkívül az importált és a belföldön vásárolt TiO2 egyéb tulajdonságai is hasonlóak voltak. Ennek eredményeként az importált TiO2 ára reprezentatív a belföldi piacon vásárolt TiO2 árára nézve.

(26)

A panaszosok azzal érveltek, hogy nem lenne helyénvaló olyan árakat alkalmazni, amelyeken a Kingdecor importálta a titán-dioxidot, továbbá a Kingdecor érvei téves jogértelmezésen alapultak és félrevezetőek voltak. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy ha megállapítást nyer, hogy a fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a Bizottságnak a rendes értéket kizárólag a torzulástól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képeznie.

(27)

A panaszosok továbbá azzal érveltek, hogy a Kingdecor azon állítása, miszerint a Tajvanról, Mexikóból és Németországból importált titán-dioxid „pontosan megegyezik a belföldi beszerzésű titán-dioxiddal”, nem felelt meg a tényeknek, mivel a Kingdecor nem vette figyelembe a titán-dioxid két fontos jellemzőjét, mégpedig azt, hogy a titán-dioxidot szulfát- vagy klóralapú eljárással állították-e elő, valamint a molekula felületkezelését. Emellett még a „jobb minőségű” kínai TiO2-gyártókat is alacsonyabb kategóriában tartozónak tekintik a tajvani, a mexikói és a németországi globális gyártókhoz képest. Csak a meghatározott módon kezelt TiO2 rendelkezik azokkal a sajátos jellemzőkkel, amelyek alkalmassá teszik azt a dekorpapírokhoz kapcsolódó alkalmazási területeken való felhasználásra. E besorolási fokozatot laminátum minőségű titán-dioxidnak nevezik.

(28)

A panaszosok továbbá azzal érveltek, hogy a dekorpapír-gyártók nem válthatnak szabadon a klór- és a szulfátalapú eljárással előállított TiO2 között. A klóralapú eljárással előállított TiO2 jellemzően kékesebb színű, a szulfátalapú eljárással előállított TiO2 viszont sárgásabb árnyalatú. A két besorolási fokozat nem helyettesíthető egymással, ezért a Bizottság korábban arra a következtetésre jutott, hogy a papír laminátumban való felhasználásra szánt klóralapú TiO2 piaca külön termékpiacot képez. Következésképpen a szulfátalapú eljárással előállított termékek nem tekinthetők úgy, hogy azok „pontosan megegyeznek” a klóralapú eljárással előállított termékekkel.

(29)

Végezetül a panaszosok azzal érveltek, hogy még ha a Kingdecor kizárólag klóralapú eljárással előállított titán-dioxidot használna is – amit az uniós gyártók rendkívül valószínűtlennek tartottak –, a belföldi beszerzésű, klóralapú eljárással előállított kínai TiO2 nem tekinthető egyenértékűnek a máshonnan importált kiváló minőségű termékekkel. Piaci szakértői kiadványokat nyújtottak be, amelyek szerint a kiváló minőségű termékek globális gyártóit 1. kategóriába tartozó gyártónak kell tekinteni. Ezenkívül az e gyártók által előállított termékeket „kiváló minőségűnek” tekintették. A Tajvanról, Németországból és Mexikóból exportáló, laminátum minőségű TiO2 gyártóit, azaz a Kronos és a Chemours vállalatot kifejezetten e kategóriába tartozóként említették. Ezzel szemben a „jobb minőségű titán-dioxidot” előállító kínai gyártókat csak 2. kategóriába tartozó gyártónak tekintették.

(30)

A Bizottság kezdettől fogva megjegyezte, hogy ezek az állítások ellentmondanak az ideiglenes rendelet (167) preambulumbekezdésében szereplő megállapításoknak, amelyek szerint a vállalat azt állította és a helyszínen ellenőrzött bőséges bizonyítékokkal sikeresen alá is támasztotta, hogy olyan minőségű titán-dioxidot importált, amelyek Kínában nem álltak rendelkezésre. Ezért az e megállapításoknak ellentmondó új, illetve helyszínen ellenőrzött bizonyítékok hiányában a Bizottság elutasította az állítást. E következtetés sérelme nélkül a Bizottság érdemben is foglalkozott az állítással. A 2024. július 10-i (EU) 2024/1923 bizottsági végrehajtási rendelet (6) (25), (51) és (57) preambulumbekezdésében foglalt következtetésnek megfelelően a Bizottság úgy véli, hogy a TiO2 különböző típusainak alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai megegyeznek, ezért nem minősülnek eltérő termékeknek. A vonatkozó megállapítást a Bizottság a 2024. december 17-i (EU) 2025/4 bizottsági végrehajtási rendeletben (7) erősítette meg.

(31)

Emellett a Bizottság úgy ítélte meg, hogy bár a Kingdecor bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a belföldön előállított TiO2 minősége javult az elmúlt években, továbbá a belföldi beszerzésű TiO2 és az általa importált TiO2 vonatkozásában számos műszaki leírás összehasonlítható volt, más felek bizonyítékot nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy a piaci szereplők továbbra is úgy vélik, hogy még mindig vannak minőségbeli különbségek, és továbbra is különbséget tesznek az 1. és a 2. kategóriába tartozó gyártók között.

(32)

A Bizottság ezért helyénvalónak ítélte, hogy ne a Kingdecor behozatali árait használja viszonyítási alapként, hanem a rendes értéket kizárólag a reprezentatív országból származó, torzulástól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján számítsa ki.

(33)

A nyersanyagokkal kapcsolatban nem érkezett más észrevétel. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (163)–(169) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes ténymegállapításokat és ideiglenes következtetéseket.

(34)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Kingdecor megismételte, hogy nincs minőségi különbség a Kínában és máshol gyártott TiO2 között, és hogy a termék tulajdonságai és a gyártási folyamatok közel azonosak. Ezen állítás alátámasztására további adatokat nyújtottak be laboratóriumi elemzés formájában. A Kingdecor továbbá fenntartotta azt az érvet, hogy többnyire klorideljárással előállított titán-dioxidot használtak a rosszabb minőséget eredményező, szulfáteljárással előállított titán-dioxid helyett, és jelezte, hogy 2025. március 28-i beadványában benyújtotta a vonatkozó igazoló dokumentumokat. Végezetül a Kingdecor azzal érvelt, hogy nem logikus, hogy a rosszabb minőségű belföldi termékre a jobb minőségű importált TiO2 áránál magasabb referenciaárat alkalmazzanak.

(35)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, és a fenti (30)–(32) preambulumbekezdésére hivatkozott. Az alkalmazott referenciaérték a megfelelő reprezentatív országként figyelembe vett Thaiföld megfelelő költségét tükrözte. Az a tény, hogy a TiO2 esetében használt referenciaár magasabb volt a Kingdecor állítólagosan jobb minőségű importárainál, nem tette pontatlanná ezt a referenciaértéket. Az árkülönbségeknek számos oka lehet, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak minőségi kérdésekhez. Ezért a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a rendes értéket kizárólag a Thaiföldről érkező, torzulástól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján számítsa ki, és ne térjen el ettől a módszertől egyetlen alapanyag esetében pusztán amiatt, hogy a Kingdecor más országokból importált titán-dioxidot.

(36)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Kingdecor előadta, hogy a Bizottság módszertana aszimmetrikus, amikor az export esetében elfogadja a tényleges belföldi szállítási költségeket, a nyersanyagok belföldi szállítása esetében viszont újraszámította a gyártók által bejelentett összegeket.

(37)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésében foglalt követelmények teljesültek, és a rendes értéket a torzulástól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján számította ki. Az exportár gyártelepi szintre történő visszaszámítása más kérdés, amelyre e cikk rendelkezései nem terjednek ki. A Bizottság tehát elutasította ezt az állítást.

(38)

Más termelési tényezővel (munkaerő, villamos energia és gőz) kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (170)–(172) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes ténymegállapításokat és ideiglenes következtetéseket.

(39)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Kingdecor azzal érvelt, hogy a Bizottság által használt SGA-referenciaértékek közvetlen értékesítési költségeket tartalmaznak, valamint az exportár és a számtanilag képzett rendes érték tisztességes összehasonlítása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a közvetlen értékesítési költségeket levonják a számtanilag képzett rendes értékből. A Kingdecor rámutatott az egyik thaiföldi vállalat éves pénzügyi kimutatásaira, amelyeket figyelembe vettek az Orbis adatbázisból származó referenciaértékben, valamint egy másik vállalat weboldalára, amely szerint a vállalatok fuvarozást kínálnak.

(40)

A Kingdecor észrevételeire válaszul a panaszosok azzal érveltek, hogy a Kingdecor rendes értékének kiszámításához használt SGA-referenciaértékeket nem kellett kiigazítani, mivel a Kingdecor nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének. A panaszosok azzal érvelnek, hogy a Kingdecor a kiigazítási kérelmének alátámasztásaként ugyan a thaiföldi gyártók honlapjainak és belső dokumentumainak bizonyos részeire hivatkozik, e hivatkozások azonban nem bizonyítják, hogy a közvetlen költségek e számos thaiföldi gyártók közül többnek az „egyéb működési költségei” között szerepelnek. A Kingdecor által a Siam Kraft Industry és a Thai Containers Group weboldaláról készített képernyőfelvételeken csak olyan „szolgáltatások” szerepelnek, amelyek nem bizonyítják, hogy ezek a költségek az érintett terméknek az exportőr telephelyéről egy független vevőhöz történő szállításával kapcsolatban merültek fel, és azt sem bizonyítják, hogy ezek a költségek az „egyéb működési költségek” között szerepelnek. A Kingdecor által említett, SIG Combibloc vállalattól származó kivonat a környezetvédelmi jelentésre, pontosabban a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra vonatkozik. E kibocsátások olyan tevékenységekből származnak, amelyek nem az adatszolgáltató szervezet tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló eszközökből származnak, de közvetett módon érintik annak értékláncát. A környezetvédelmi jelentés kontextusa jelentősen eltér a rendes érték képzése szempontjából releváns pénzügyi beszámolástól. A kivonat ezért nem fogadható el annak bizonyítékaként, hogy az „egyéb működési költségek” a közvetlen értékesítési költségeket is magukban foglalják.

(41)

A Bizottság elutasította azt az érvet, hogy az SGA-referenciaértékek szállítási költségek formájában közvetlen értékesítési költségeket tartalmaznának. A Kingdecor nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a felhasznált, Orbis adatbázisban szereplő referenciaadatok valóban tartalmazták az értékesítési és szállítási költségeket, és nem is számszerűsítette ezen állítását.

(42)

A Bizottság megjegyezte, hogy a szóban forgó vállalatok adatbázisból származó SGA-költségeire vonatkozóan nem állnak rendelkezésre könnyen hozzáférhető további bontások. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a CCCME-ügyben hozott ítéletében (8) a Törvényszék először emlékeztetett arra, hogy ha az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően valamelyik fél az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti kiigazításokat kér annak érdekében, hogy a rendes értéket és az exportárat a dömpingkülönbözet meghatározása céljából összehasonlíthatóvá tegye, e félnek bizonyítania kell, hogy a kérelme megalapozott. Annak bizonyítása, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a)–k) pontjában felsorolt meghatározott kiigazításokat el kell végezni, az azokra hivatkozni szándékozó feleket terheli (9). Ebből következik, hogy ebben az esetben – e vizsgálathoz hasonlóan – ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az érdekelt felek feladata volt annak bizonyítása, hogy szükség van a vizsgálat során általuk előterjesztett bizonyítékok alátámasztására kért kiigazításra (10).

(43)

A Törvényszék ezt követően megállapította, hogy bár a kiigazítások elvégzésének gyakorlata az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében szükségesnek bizonyulhat az exportár és a rendes érték közötti olyan különbségek figyelembevétele érdekében, amelyek befolyásolják azok összehasonlíthatóságát, az ilyen levonásokat nem lehet olyan számtanilag képzett érték tekintetében elvégezni, amely ennélfogva nem valódi. Ezt az értéket általában nem befolyásolják olyan tényezők, amelyek veszélyeztethetik az összehasonlíthatóságát, mivel azt mesterségesen állapították meg (11). Továbbá a CCCME-ügyhöz hasonlóan a szóban forgó ügyben a rendes érték terméktípusonkénti, „gyártelepi” alapon történő képzése magában foglalta az SGA-költségek észszerű összegét, és nem állt rendelkezésre olyan információ, amely alátámasztaná, hogy az érintett vállalatok SGA-költségei magukban foglalták a szóban forgó költségeket. Következésképpen, tekintettel arra, hogy a Bizottságnak az alaprendelet (12) 2. cikke (10) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban mérlegelési jogköre van, a Bizottság megközelítése a megalapozatlan állításokkal kapcsolatos legfrissebb ítélkezési gyakorlatot követte, amely szerint a rendes érték 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez használt SGA-költségeknek a Bizottság által a gyártelepi kereskedelmi szint szempontjából észszerűnek tekintett összegei tartalmazzák a szállítási költségeket.

(44)

A Bizottság ezért megerősítette az ideiglenes rendelet (173)–(176) preambulumbekezdésében foglalt, a négy thaiföldi vállalat pénzügyi adatai alapján megállapított, a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegére vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokat és következtetéseket.

(45)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Kingdecor azzal érvelt, hogy a reprezentatív SGA-költségek és haszonkulcs kiszámításához használt négy thaiföldi vállalat egyike esetében a felhasznált adatok nem voltak pontosak. A Bizottság elfogadta az állítást, és a Thai Containers Group Company Ltd vállalat esetében (3,97 % helyett) 3,82 %-os kiigazított haszonkulcsot és (14,84 % helyett) 10,68 %-os kiigazított SGA-költségeket alkalmazott. E módosítások a dömpingkülönbözetek mintegy 0,9 %-os csökkenését eredményezték.

(46)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Kingdecor további információkkal szolgált a „Double A (1991) Public Company Ltd” vállalat ellenőrzött és nyilvánosan hozzáférhető adatairól, amely egyike annak a négy vállalatnak, amelyeket figyelembe vettek az SGA-költségek és a haszonkulcsok súlyozott átlagos észszerű összegének kiszámításakor, bizonyítva, hogy a Bizottság által a vállalat vonatkozásában használt számadatok a forgalmazási költségeket is magukban foglalták („Értékesítés és forgalmazás”).

(47)

A Bizottság megjegyezte, hogy bár a benyújtott új adatokból az derült ki, hogy a forgalmazási költségeket is figyelembe vették, e forgalmazási költségek konkrét összegét nem lehetett azonosítani. Továbbá nem volt egyértelmű, hogy pontosan mit tartalmaztak az e rubrika szerinti forgalmazási költségek, és a Bizottság nem talált olyan bizonyítékot az aktában, amelyből kiderült volna, hogy abban csak olyan költségek szerepeltek, amelyek tekintetében az ideiglenes rendelet (188) és (189) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az exportoldalon kiigazítást végeztek. Más szóval a Bizottság az e különbözetek alapján megállapított összegeket nem találta észszerűtlennek a kereskedelem gyártelepi szintjéhez képest, amelyen a rendes értéket megállapították. Egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely megkérdőjelezné ezt az értékelést. A Bizottság tehát elutasította ezt az állítást.

(48)

Az érdekelt felek újabb végső tájékoztatását követően a panaszosok azt állították, hogy a négy thaiföldi vállalat pénzügyi adataihoz használt új forrás nem megbízható, és fenntartották, hogy a Bizottság azt az ideiglenes rendelet (153) preambulumbekezdésére hivatkozva „használhatatlannak” találta.

(49)

A Bizottság megjegyezte, hogy az ideiglenes rendelet (153) preambulumbekezdése a panaszos által benyújtott, egy thaiföldi vállalat pénzügyi adatait tartalmazó Excel-dokumentumra hivatkozik. E dokumentum nem volt ellenőrizhető a forrás honlapján, és csak a 2022-es évre, nem pedig a vizsgálati időszakra terjedt ki. A Bizottság által a végleges szakaszban felhasznált, a Kingdecor által benyújtott információk ugyanabban az adatbázisból származnak, és a négy vállalatra vonatkozóan teljesek; az említett adatbázis a thaiföldi Vállalkozásfejlesztési Minisztériumon keresztül érhető el. Ezenkívül ezek az adatok frissebbek, és az egyik vállalat (Thai Containers Group) esetében az adatokat ellenőrizték, ami nem történt meg a korábban felhasznált, az Orbistól származó információk esetében. A Bizottság ezért elutasította ezt a felvetést.

(50)

A Huawang megjegyezte, hogy az exportár és a rendes érték tisztességes összehasonlítása érdekében a Bizottság az exportértékesítések során felmerült, de vissza nem térített héa miatt felfelé igazította ki a rendes értéket. A Huawang úgy vélte, hogy ez a kiigazítás jogilag nem indokolt, és ennek megfelelően helyesbíteni kell. A Huawang azzal érvelt, hogy a Bizottság nem fejtette ki e kiigazítás jogalapját, hanem azt feltételezte, hogy arra az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja alapján került sor. A Huawang továbbá azzal érvelt, hogy kiigazítás csak olyan tényező semlegesítése érdekében végezhető, amely bizonyítottan befolyásolja az árakat és az árak összehasonlíthatóságát, amit a Bizottság nem tett meg.

(51)

A Bizottság az „Egyéb tényezők” tekintetében azzal az indokkal végezte el az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja szerinti kiigazítást, hogy az exportár tartalmazta a vissza nem térítendő héát, és a rendes értéket a 2. cikk (6a) bekezdése alapján, az ilyen visszatérítendő héa nélkül számították ki. A Törvényszék a Sinopec-ügyben megerősítette ezt a megközelítést. Ebben az esetben a Törvényszék először is emlékeztetett arra, hogy ezen ügyhöz hasonlóan „a Bizottság […] egyrészt úgy ítélte meg, hogy a felperesek termékeinek exportára magában foglalt egy, a vissza nem téríthető héának megfelelő összeget, miközben a rendes értéket a héa nélkül állapították meg, másrészt pedig, hogy e körülmények indokolták a rendes érték felfelé történő kiigazítását a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében”  (13) . Ezen értelmezés alapján a Törvényszék megállapította, hogy „a Bizottság bizonyította a […] vitatott kiigazítás elvégzésének szükségességét” (14). A Törvényszék e kiigazítás tekintetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontját megfelelő jogalapnak tekintette (15).

(52)

Az ideiglenes rendelet (177)–(181) preambulumbekezdése tehát megerősítést nyert.

(53)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Huawang – a Bizottság azon módszerét illetően, hogy a 13 %-os exporthéa-kiigazítást 0 %-os visszatérítendő exporthéával együtt alkalmazza – újra ugyanazt az érvelést adta elő, miszerint a Bizottság módszertanát tévesnek tartja, és azt megpróbálta összekapcsolni az importált facellulózra vonatkozó vámrendszerrel (aktív feldolgozás).

(54)

A Bizottság megismételte, hogy az érintett termékre vonatkozó 13 %-os exporthéa-kiigazítás nem kapcsolódik a nyersanyagokra vonatkozó vámrendszerhez (ennélfogva pedig a nyersanyagokra vonatkozó héához sem). A Bizottság azért alkalmazta ezt a kiigazítást, hogy tisztességes összehasonlítást végezzen a vissza nem térítendő héát tartalmazó exportár és az ilyen héa nélkül kiszámított rendes érték között.

(55)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(56)

A Kingdecor továbbá az ideiglenes rendelet (184) preambulumbekezdésére hivatkozott, amelyben a Bizottság jelezte, hogy a végleges szakaszban megváltoztathatja a kapcsolatban álló uniós vállalatokon keresztüli értékesítések rendes értékének meghatározására vonatkozó megközelítést. A Bizottság az említett preambulumbekezdésben arra hivatkozott, hogy még nem kapott meg minden információt a további feldolgozás költségeiről. A Kingdecor azzal érvelt, hogy megkérdezte a Bizottságot, hogy szeretne-e ilyen információkat kapni, tehát teljesítette együttműködési kötelezettségeit. Érvelése szerint a Bizottságnak ezért nem kellene megváltoztatnia megközelítését, és számításait a Kingdecor állítása szerint szokásos piaci árakon alapuló transzferárakra kellene alapoznia.

(57)

A panaszosok az észrevételekre adott válaszukban azzal érveltek, hogy a Kingdecornak a vele kapcsolatban álló uniós szervezeteknek történő értékesítései nem feleltek meg a szokásos piaci feltételeknek, valamint azzal, hogy maga a Kingdecor is elismerte, hogy a vele kapcsolatban álló vevőknek és a független vevőknek felszámított árak nem voltak teljes mértékben összehasonlíthatóak. Azt állították, hogy bár a Kingdecor beadványának megfogalmazása nem volt egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy a Kingdecor a vele kapcsolatban álló vevőknek felszámított árai magasabbak vagy alacsonyabbak voltak-e, a Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlata és az ítélkezési gyakorlat alapján egyértelmű volt, hogy a magasabb vagy alacsonyabb árak azt jelentik, hogy az árakat nem lehet megbízhatónak tekinteni.

(58)

A Bizottság egyetértett azzal, hogy a Kingdecor teljes mértékben együttműködött, és rendelkezésre bocsátotta a szükséges információkat. A Bizottság tisztázta, hogy az ideiglenes rendelet (184) preambulumbekezdésében jelezte, hogy a kapcsolatban álló unióbeli szervezetek ellenőrzésének időzítése miatt a Bizottság még nem kérte, nem kapta meg és nem ellenőrizte az e szervezeteknél a végső értékesítések előtt felmerült átalakítási költségeket. Ezért a Bizottság ideiglenesen a transzferárakat vette alapul a számításhoz, anélkül, hogy megerősítette volna, hogy a végleges szakaszban a szokásos piaci ár elve alapján fogadja el a transzferárakat.

(59)

A Kingdecorral kapcsolatban álló uniós szervezetek által szolgáltatott adatok ellenőrzését követően a Bizottság meg tudta erősíteni, hogy ezek az ügyletek megfelelnek a szokásos piaci feltételeknek. A benyújtott további bizonyítékokból kiderült, hogy a Kingdecor és a vele kapcsolatban álló uniós szervezetek között valódi tárgyalások folytak az árakról és a feltételekről, és az ellenőrzött számadatok azt mutatták, hogy e kialkudott árak nem következetesen alacsonyabbak vagy magasabbak a független feleknek felszámított áraknál. A Bizottság ezért nem változtatott a vele kapcsolatban álló uniós vállalaton keresztüli értékesítések rendes értékének meghatározásával kapcsolatos megközelítésén és elutasította a panaszos érveit.

(60)

Az ideiglenes rendelet (182)–(184) preambulumbekezdése tehát megerősítést nyert.

(61)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Kingdecor megjegyezte, hogy a Bizottságnak az exportár kiszámítása során le kellene vonnia a hibás áruk volumenét.

(62)

A Bizottság ellenőrizte az ezen állítást alátámasztó adatokat, és hozzájárult a helyesbítéshez.

(63)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Huawang tisztázta, hogy kétszeres beszámításra került sor, mivel a héamértéket hozzáadták a rendes értékhez, és egyidejűleg levonták az exportárból. A Bizottság megerősítette és kijavította a hibát. Az új különbözeteket az érdekelt felek újabb végső tájékoztatása keretében, 2025. július 17-én újra nyilvánosságra hozták, és az érdekelt felek egynapos határidőt kaptak észrevételeik megtételére. A határidő összhangban volt az alaprendelet 20. cikkének (5) bekezdésével, amely úgy rendelkezik, hogy 10 napnál „rövidebb határidő is megállapítható, ha újabb végleges nyilvánosságra hozatalra van szükség”.

(64)

Az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatban nem érkezett egyéb érdemi észrevétel.

(65)

Az összehasonlítással kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Az ideiglenes rendelet (185)–(189) preambulumbekezdése tehát megerősítést nyert.

(66)

Amint azt a (62) preambulumbekezdés ismerteti, az érdekelt felek által megfogalmazott állításokat követően a Bizottság két állítást fogadott el. Ennélfogva a Bizottság felülvizsgálta a dömpingkülönbözeteket.

(67)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(68)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CNFPIA megismételte korábbi állítását, miszerint a négy panaszos közül kettőt, a Felix Schoeller és a Munksjö vállalatot a kínai vállalatokkal fennálló kapcsolatuk miatt ki kellene zárni az uniós gazdasági ágazatnak az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározásából. A CNFPIA hozzátette, hogy a Bizottság megsértette a WTO dömpingellenes megállapodásának (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) 6.9. cikkét, mivel nem hozta nyilvánosságra a kapcsolatban álló felek ügyleteivel kapcsolatos részleteket.

(69)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes rendelet (9) preambulumbekezdése már foglalkozott a panaszosok és a velük kapcsolatban álló kínai vállalatok helyzetére vonatkozó észrevételekkel, és elutasította azokat. A CNFPIA e tekintetben nem terjesztett elő új tényt. A kínai, kapcsolatban álló vállalatokkal végrehajtott ügyletek volumenének és értékének nyilvánosságra hozatalát illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a WTO dömpingellenes megállapodásának 6.5. cikke egyúttal úgy rendelkezik, hogy „[b]ármely, természeténél fogva bizalmas információt […] a hatóságoknak – megfelelő indoklás estén – bizalmas információként kell kezelniük” . A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(70)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CNFPIA újra előterjesztette az uniós gazdasági ágazat meghatározásával kapcsolatos érveit, hozzátéve, hogy a Bizottság nem alkalmazta a Magnesia Bricks ügyben megállapított, három kritériumon alapuló saját tesztjét, amely a központ, a kutatás-fejlesztési központok és az előállítási helyszínek elhelyezkedését, a behozatal teljes értékesítéshez viszonyított volumenét/értékét, valamint a behozatalnak a teljes uniós értékesítés jövedelmezőségére gyakorolt hatását vizsgálja.

(71)

Először is a Bizottság rámutatott arra, hogy a szóban forgó példa megerősítette, hogy azokat az uniós gyártókat, amelyek csekély arányban importálták a kínai, kapcsolatban álló közös vállalattól származó vizsgált terméket, továbbra is az uniós gazdasági ágazat részének tekintik (16). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(72)

A Bizottság ennélfogva fenntartotta az ideiglenes rendelet (197) és (198) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(73)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (199)–(203) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(74)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (204)–(208) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(75)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (209)–(213) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(76)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (214)–(219) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(77)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (220)–(224) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(78)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (225)–(228) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(79)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CNFPIA előadta, hogy a kínai behozatal korlátozott piaci részesedésére tekintettel ez csupán csekély negatív hatást gyakorolna az uniós piacra, megszakítva a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a piaci részesedés csak egyike az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár értékeléséhez használt számos mutatónak, ideértve többek között a termelést, a termelési kapacitást, a kapacitáskihasználást, az értékesítési volument, a piaci részesedést, a növekedést, a foglalkoztatást, a termelékenységet és a dömpingkülönbözet mértékét. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(80)

A Bizottság ennélfogva fenntartotta az ideiglenes rendelet (229)–(231) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(81)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (232) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(82)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CNFPIA előadta, hogy a panaszban szolgáltatott adatok és az ideiglenes rendeletben szereplő, a makrokérdőív alapján benyújtott adatok többek között a foglalkoztatási adatok és az értékesítések tekintetében különböztek.

(83)

Először is a Bizottság kiemelte, hogy a panaszban szereplő vizsgálati időszak (azaz 2022. október 1. és 2023. szeptember 30. közötti időszak) és az eljárás vizsgálati időszaka (azaz 2023. április 1. és 2024. március 31. közötti időszak) eltért egymástól, továbbá a panasz nem tartalmazott információkat 2023 teljes évéről, amely kívül esik a vizsgálati időszakon. Másodszor, a Bizottság ellenőrizte és szükség esetén kiigazította az ideiglenes rendeletben szereplő, makrokérdőívből vett számadatokat. Harmadszor, az ideiglenes rendelet 6. táblázatában közölt értékesítési adatok nemcsak a makrokérdőívből, hanem az együttműködő kínai gyártóktól származó kiigazított adatokból, valamint az Eurostat kiigazított adataiból nyert információkat is tartalmaztak, ahogy az az ideiglenes rendelet (204) preambulumbekezdésében, valamint 126. és 127. lábjegyzetében is szerepel. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(84)

Egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (233)–(235) preambulumbekezdésében foglalt megállapításait.

(85)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (236) és (237) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(86)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (238)–(241) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(87)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (242) és (243) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(88)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CNFPIA előadta, hogy a Bizottság a készletekkel kapcsolatban semmilyen, még indexált adatokkal sem szolgált. A Bizottság kiemelte, hogy a készletekkel kapcsolatos információkat a zárókészletekre vonatkozó 10. táblázat tartalmazza.

(89)

Új észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (244)–(247) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(90)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (248)–(255) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(91)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (256)–(260) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(92)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CNFPIA előadta, hogy a Kínából érkező behozatal alacsony piaci részesedése miatt nincs ok-okozati összefüggés az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és a kínai behozatal között. Ezenkívül csak kínai és harmadik országbeli behozatal versenyez az uniós termeléssel, és a kínai behozatal piaci részesedésének növekedését arra használták fel, hogy ellensúlyozzák a más országokból érkező behozatal piaci részesedésének csökkenését. Ezen elemek ellenére a CNFPIA kiemelte, hogy a Kínából érkező behozatal ára minden esetben magasabb, mint a más országokból érkező behozatal ára, ezért nem tekinthető azon fő elemnek, amely leszorítja az uniós gazdasági ágazat árait, illetve az uniós gazdasági ágazat árai alá kínál.

(93)

A Bizottság kiemelte, hogy – ahogy azt az ideiglenes rendelet (262) preambulumbekezdésében is kifejtette – a figyelembe vett időszak alatt több mint 500 %-kal nőtt a kínai piaci részesedés, és egy év alatt sikerült csaknem megduplázni a kínai behozatal volumenét. Ahogy azt a Bizottság az ideiglenes rendelet (263) preambulumbekezdésében már kifejtette, a kínai importárak folyamatosan alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél, ez pedig árlenyomást okozott, ami viszont kihatott az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére. Az a tény, hogy ugyanezen időszakban a más országokból érkező behozatal piaci részesedése csökkent, nem változtatott a fentieken. Emellett, bár az ideiglenes rendelet (273) és (274) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a kínai átlagárak magasabbak voltak az egyéb harmadik országokból érkező behozatal árainál, csak egy ország rendelkezett 1 % feletti piaci részesedéssel, és az egyéb harmadik országokból érkező behozatal 2022 után valójában meredeken csökkent. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb országokból érkező behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. A fenti bizonyítékok és a (79) preambulumbekezdésben említett összes többi mutató alapján a Bizottság fenntartotta, hogy az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében ok-okozati összefüggés van az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal között. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(94)

Új észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (261)–(267) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(95)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (269) és (270) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(96)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CNFPIA azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és a Kínából érkező behozatal közötti ok-okozati összefüggést külön kell választani az egyéb harmadik országokból érkező behozataltól, mivel azok piaci részesedése hasonló volt a kínai behozatal piaci részesedéséhez, és az egyéb országok importárai alacsonyabbak voltak a kínai importáraknál.

(97)

A Bizottság kiemelte, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése nem volt hasonló a kínai behozatal piaci részesedéséhez, mivel azok ellentétes tendenciát mutattak. Egyrészt a Kínából az Unióba érkező behozatal piaci részesedése gyorsan és folyamatosan nőtt a figyelembe vett időszak alatt; másrészt, ahogy azt a Bizottság az ideiglenes rendelet (274) preambulumbekezdésében részletesen kifejtette, az egyéb harmadik országokból érkező behozatal 2021-ben – amikor az uniós gazdasági ágazatban csúcskeresletet mutatkozott –, illetve 2022-ben – amelyet az előző évről fennmaradt piaci kereslet jellemzett – tetőzött. 2023-ra és a vizsgálati időszak alatt a piaci részesedésük 6 százalékponttal 3 %-ra csökkent. Az Egyesült Királyság kivételével az egyéb harmadik országok piaci részesedése 5 %-ról 1 %-ra esett vissza. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(98)

Új információk hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (271)–(274) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(99)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (275)–(278) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(100)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (279)–(281) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(101)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (282)–(285) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(102)

A (62) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság elfogadta a Kingdecor hibás árukra vonatkozó állítását. E termékek levonása azonban nem befolyásolta az ideiglenes szakaszban kiszámított alákínálási és alulértékesítési különbözeteket.

(103)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (287)–(296) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(104)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (298)–(303) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(105)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CNFPIA fenntartotta, hogy az alacsonyabb vám szabálya alkalmazásának mellőzése nem indokolt, mivel nem értékelték a TiO2 kivitele tekintetében Kínában alkalmazott meglévő exportengedélyezés hatását. A CNFPIA azt is fenntartotta, hogy Kína jelentős volumenben exportált más országokba, és ez azt mutatta, hogy az exportengedélyezésnek semmilyen hatása nincs.

(106)

A Bizottság megjegyezte, hogy az exportengedélyezés megléte az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésében kifejezetten említett korlátozások közé tartozik, és nincs olyan jogi kötelezettség, miszerint számszerűsíteni kellene a korlátozások hatását. Mindenesetre az a tény, hogy a Kínában belföldön vásárolt TiO2 ára az összes többi piacon az importált TiO2 árának mintegy felét tette ki, az e nyersanyaggal kapcsolatos torzulások további erős jelzésének minősült. Az a tény, hogy Kína jelentős mennyiségű titán-dioxidot exportált, nem bizonyította, hogy a szóban forgó korlátozás nem gyakorolt hatást a belföldi piacra.

(107)

Egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (305)–(306) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(108)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Kingdecor előadta, hogy a Bizottságnak az alacsonyabb vám szabályát kellene alkalmaznia, mivel az uniós gyártók a titán-dioxid (a továbbiakban: TiO2) Kínából történő beszerzése során az e nyersanyagra kivetett dömpingellenes vámok (17) hatása miatt, nem pedig a kínai exportkorlátozások miatt kerültek hátrányos helyzetbe.

(109)

A Bizottság kiemelte, hogy – ahogy azt az ideiglenes rendelet (302) preambulumbekezdésében is kifejtette – a titán-dioxid egységára Kínában közel fele volt a reprezentatív országokban, köztük Thaiföldön alkalmazott egységárnak, és ez a titán-dioxid belföldi árainak és importárainak a mintában szereplő exportáló gyártók egyike által benyújtott összehasonlításában is tükröződött. Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a titán-dioxid esetében az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése (az ideiglenes rendelet (303) preambulumbekezdése) értelmében torzulás állt fenn.

(110)

A Bizottság ennélfogva fenntartotta az ideiglenes rendelet (307)–(310) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(111)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (311)–(319) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(112)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (320) és (321) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(113)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CNFPIA előadta, hogy a dömpingellenes vámok kivetése hiányt fog okozni az uniós dekorpapír-ellátásban, növelni fogja az uniós importőrök és felhasználók költségeit, és csökkenteni fogja a versenyképességüket.

(114)

Először is a Bizottság hangsúlyozta, hogy az ideiglenes rendelet (314)–(321) preambulumbekezdésében már figyelembe vette a felhasználók véleményét. A dömpingellenes vámok uniós vállalatok ellátási láncaira gyakorolt hatásainak elemzése rávilágított, hogy az uniós gazdasági ágazat még nem működik teljes kapacitással, és képes lenne kielégíteni a jövőbeli keresletet; továbbá a Bizottság becslése szerint, ha a vámokat a javasolt mértékben vetették volna ki, és minden más tényező változatlan maradt volna, termelési költségeik kevesebb mint 2 %-os súlyozott átlaggal növekednének (az ideiglenes rendelet (328) preambulumbekezdése). A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(115)

Az Interprint GmbH előadta, hogy a vizsgálati időszak alatt az uniós beszállítók árai egyes esetekben alacsonyabbak voltak a kínai beszállítók árainál, és azzal vádolta a Bizottságot, hogy figyelmen kívül hagyta ezeket a tényeket. A Bizottság kiemelte, hogy az Interprint észrevételei általánosak és megalapozatlanok. Mindazonáltal a vizsgálat kimutatta, hogy a kínai beszállítók átlagárai következetesen alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál, ahogy az az ideiglenes rendelet (217)–(219) preambulumbekezdésében szereplő, az áralákínálásra vonatkozó elemzésből is kitűnik. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(116)

A Bizottság ennélfogva fenntartotta az ideiglenes rendelet (322) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(117)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (323)–(326) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(118)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Interprint előadta, hogy az uniós termelési kapacitás jelentősen csökkent a vizsgálati időszakra vonatkozó ténymegállapításokhoz képest, az uniós gyártóktól származó dekorpapír ára – az inputáraktól eltérően – 2024 közepe óta jelentősen nőtt, valamint a felhasználói gazdasági ágazat méretére és a dömpingellenes vámok termelési költségre és értékesítési árra gyakorolt hatására tekintettel a Kínából származóérkező dekorpapírra vonatkozó intézkedések bevezetése nem szolgálja az Unió érdekét.

(119)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingellenes intézkedések célja nem a Kínából érkező dekorpapír behozatalának leállítása, hanem az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása. Ezenkívül az Interprint által benyújtott észrevételek a vállalat sajátos helyzetét tükrözték, és a felhasználók egyéb észrevételeinek hiányában, valamint a független importőrök és kereskedők együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság nem tudta értékelni, hogy az Interprint által benyújtott bizonyítékok és a vállalat helyzete reprezentatív lenne-e a felhasználói ágazatra nézve. Mindenesetre a kínai exportáló gyártóktól nem dömpingelt árakon érkező behozatal mellett – még abban az esetben is, ha az uniós gazdasági ágazat a jövőben eléri teljes kapacitását – más, például kanadai, brazíliai és indiai beszerzési források is elérhetők lennének a felhasználók, a független importőrök és a kereskedők számára.

(120)

A termelési költség értékelését illetően a Bizottság kiemelte, hogy ezt az (akár a dömping, akár a kárkülönbözet szintjén megállapított) dömpingellenes vámok teljes termelési költségre gyakorolt hatásának figyelembevételével számította ki. Csak az Interprint esetében a növekedés kevesebb mint 1 % lenne, ugyanakkor az együttműködő és felhasználói kérdőívet benyújtó felhasználók esetében összességében kevesebb mint 2 % lenne. A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy egyetlen független importőr és kereskedő sem működött együtt ebben a vizsgálatban, továbbá általános és megalapozatlan az az állítás, hogy a felhasználói gazdasági ágazat valószínűleg több alkalmazottat foglalkoztat, mint az uniós gazdasági ágazat. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(121)

Az Interprint azt állította, hogy ha a dömpingellenes vámokat megerősítik, ezeket a kárkülönbözet szintjén kell meghatározni, tehát a Bizottságnak az ellátási láncra gyakorolt hatásokra tekintettel az alacsonyabb vám szabályát kell alkalmaznia. Ennek értékelése érdekében az Interprint felkérte a Bizottságot, hogy a dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet szintjén vizsgálja meg alaposabban a dömpingellenes intézkedések valószínű (és különböző) hatásait, és vegye figyelembe, hogy a felhasználói gazdasági ágazat valószínűleg több alkalmazottat foglalkoztat, mint az uniós gazdasági ágazat.

(122)

Végül az Interprint előadta, hogy amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy dömpingellenes intézkedéseket vezet be, ezeket az intézkedéseket az ilyen végleges intézkedések hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal fel kell függeszteni. A felfüggesztés oka egyrészt az lenne, hogy a piaci feltételek ideiglenesen megváltoztak a fenti (118) preambulumbekezdésben említett feltételek miatt, amelyek az uniós gazdasági ágazat általános helyzetének javulására utaltak, másrészt pedig az, hogy az intézkedések felfüggesztése miatt valószínűleg nem folytatódna a kár.

(123)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat által a termelési kapacitásuk és a kihasználtsági arányuk kapcsán benyújtott adatok alapján úgy ítélte meg, hogy a termelési kapacitásuk nem csökkent jelentősen a vizsgálat megindítását követően, ahogy azt az Interprint állította, valamint úgy vélte, hogy a kihasználtsági arányuk lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kielégítse a kereslet növekedését. Emellett – ahogy az az alábbi (146) preambulumbekezdésből is kiderül – a vizsgálat megindítását követően a kínai exportáló gyártók átlagos egységárai csökkentek a vizsgálati időszakhoz képest. Emellett az uniós gazdasági ágazat árainak állítólagos emelkedése nem elegendő annak megállapításához, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete javult a vizsgálati időszakot követően. Az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatti súlyos helyzetére és a kínai behozatal átlagos egységárainak folyamatos csökkenésére tekintettel tehát nem teljesült az a kritérium, hogy a felfüggesztés eredményeként nem valószínűsíthető további kár.

(124)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (327)–(329) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit a Bizottság megerősítette.

(125)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (330) és (331) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(126)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(127)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(128)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – előállított érintett termékek behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra a „minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(129)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (18). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(130)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságai felé. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Mindaddig, amíg nem kerül sor ilyen számla bemutatására, a behozatalok „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámmal sújtandók.

(131)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelménynek eleget tesz, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(132)

Amennyiben – különösen az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően – az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor a jogszabályi feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között annak megállapítására is irányulhat, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(133)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a Kínai Népköztársaságból származó összes többi behozatalra vonatkozó dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba.

(134)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket; ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely az érintett terméket az Unióba exportálta; és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(135)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni.

(136)

Az 1.2. szakaszban említetteknek megfelelően a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(137)

Az ideiglenes rendelet (341) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság a vizsgálat e szakaszában nem tudott döntést hozni a dömpingellenes intézkedések esetleges visszamenőleges hatályú alkalmazásáról. Ezért a Bizottságnak az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban döntenie kellett arról, hogy visszamenőleges hatállyal alkalmazni kell-e a végleges dömpingellenes intézkedéseket a nyilvántartásba vételi időszak alatti behozatalokra.

(138)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(139)

Az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése határozza meg azt a négy, együttesen teljesítendő kritériumot, amelyek alapján a vám beszedhető a nyilvántartásba vételi időszak alatt.

(140)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mivel a behozatalokat az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették.

(141)

Az importőrök az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet és az ideiglenes rendelet közzétételét követően.

(142)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerint feltétel, hogy a dömping „már huzamos ideje zajlik, illetve az importőrnek tudomása volt vagy tudnia kellett volna a dömpingről, a dömping mértékét és a vélt vagy megállapított kárt illetően”.

(143)

Továbbá az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerint „a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható”, amely – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná a végleges vámok javító hatását.

(144)

Az ideiglenes intézkedéseket követően a panaszosok előadták, hogy a vámok visszamenőleges hatályú beszedésének valamennyi feltétele teljesült, továbbá a vizsgálati időszak végét követően és a dekorpapírra vonatkozó vizsgálat 2024. júniusi megindítása óta jelentősen nőtt az Unióba érkező kínai dekorpapír-behozatal. A panaszos a 2024. évi behozatali volumeneket a 48025400, a 480255, a 48059100 és a 48116000 KN-kód alá tartozó behozatali volumenek, valamint a dekorpapírnak a 2020 és a vizsgálati időszak közötti időszakra vonatkozó bizottsági vizsgálat keretében megállapított behozatali volumenei közötti különbség alapján számította ki.

(145)

A Bizottság által végzett elemzés azonban nem mutatta ki, hogy – az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében – a vizsgálati időszakban kárt okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése lett volna tapasztalható. Ezen elemzés keretében a Bizottság összehasonlította az érintett termék vizsgálati időszak alatti átlagos havi behozatali volumeneit (19) az e vizsgálat megindítását követő hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapig terjedő időszak alatti átlagos havi behozatali volumenekkel. A behozatal jelentős mértékű további növekedése az érintett termék vizsgálati időszak alatti átlagos havi behozatali volumeneit az e vizsgálat megindítását követő hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetését magában foglaló hónapig terjedő időszak alatti átlagos havi behozatali volumeneivel összehasonlítva sem volt megfigyelhető.

1. táblázat

(146)

Bármelyik időszakot (B1 vagy B2) a teljes vizsgálati időszakkal összevetve a Kínából érkező behozatal átlagos volumene mintegy 70–75 %-kal csökkent, az árak ugyanakkor 15–23 %-kal csökkentek.

2. táblázat

(147)

Az eljárás megindítását követő első teljes hónaptól kezdődő időszakot figyelembe véve – beleértve azt a hónapot is, amikor a Bizottság nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be a dekorpapír behozatalára (azaz 2024 júliusától 2024 szeptemberéig tartó időszak) – a havi átlagos behozatali volumen 500 427 kg volt, ami 73 %-kal alacsonyabb, mint a vizsgálati időszakon belüli azonos időszak havi átlaga.

(148)

Az eljárás megindítását követő első teljes hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetésének hónapjáig (azaz 2024 júliusától 2025 januárjáig) tartó időszakra vonatkozó összehasonlítás szintén azt mutatta, hogy a Kínából érkező behozatal 66 %-kal csökkent a vizsgálati időszak azonos időszakának havi átlagához képest.

(149)

Amint azt a (145) preambulumbekezdésben már kifejtettük, mindkét elemzés azt mutatja, hogy az ügy megindítását követően nem nőtt jelentősen a behozatal volumene.

(150)

Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a visszamenőleges hatályú beszedésre vonatkozó négy, együttesen teljesítendő kritériumnak nem tettek eleget.

(151)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(152)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,