Ideiglenes változat

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2026. október 22.(*)

„ Előzetes döntéshozatal – Mezőgazdaság és halászat – Ökológiai termelés és az ökológiai termékek jelölése – (EU) 2018/848 rendelet – Az 5. cikk d) és e) pontja – A 7. cikk a) – c) pontja – A II. melléklet IV. része 2.2.2. pontja f) pontjának i. alpontja – Bizonyos termékeknek és anyagoknak az ökológiai élelmiszerek feldolgozása során történő felhasználása – Kalcium‑karbonátban természetes módon gazdag Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert, ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por – Minősítés – Ásványi anyagok – Ökológiai mezőgazdasági összetevő – A normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerekben kalciumdúsítás céljából történő felhasználás – Engedélyezés ”

A C‑295/25. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Raad van State (államtanács, Belgium) a Bírósághoz 2025. április 23‑án érkezett, 2025. április 9‑i határozatával terjesztett elő

a Lima BV

és

a Vlaams Gewest

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: F. Biltgen tanácselnök, S. Gervasoni, A. Kumin, I. Ziemele és M. Bošnjak (előadó) bírák,

főtanácsnok: J. Richard de la Tour,

hivatalvezető: V. Di Bucci,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        a Lima BV képviseletében A. Mahy avocate és E. van Nuffel d’Heynsbroeck advocaat,

–        a Vlaams Gewest képviseletében E. Missault, S. Ronse és D. Smets advocaten,

–        az olasz kormány képviseletében S. Fiorentino, meghatalmazotti minőségben, segítője L. Vignato avvocato dello Stato,

–        az Európai Bizottság képviseletében A. Dawes és M. ter Haar, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2026. április 16‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 150., 1. o.; helyesbítések: HL 2018. L 260., 25. o.; HL 2018. L 270., 37. o.; HL 2021. L 7., 53. o.; HL L, 2024/90732) 7. cikke b) és c) pontjának, valamint II. melléklete IV. része 2.2.1. és 2.2.2 pontjának az értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet a Lima BV és a Vlaams Gewest (flamand régió, Belgium) között, a Vlaamse Overheid (flamand kormányzat, Belgium), Departement Landbouw en Visserij (mezőgazdasági és halászati hivatala, Belgium) által a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por ökológiai növényi italok előállítása során történő felhasználásának tilalma tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

 Jogi háttér

 Az uniós jog

 A 852/2004/EK rendelet

3        Az élelmiszer‑higiéniáról szóló, 2004. április 29‑i 852/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (HL 2004. L 139., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 319. o.) 2. cikkének (1) bekezdése az alábbi fogalommeghatározásokat tartalmazza:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]

m)      »feldolgozás«: az eredeti terméket lényegesen megváltoztató bármely tevékenység, beleértve a melegítést, füstölést, pácolást, érlelést, szárítást, marinírozást, kivonást, extrudálást vagy e folyamatok valamely kombinációját;

n)      »feldolgozatlan termékek«: olyan élelmiszerek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt, kicsontozott, darált, megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt, kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott vagy kiolvasztott élelmiszerek;

o)      »feldolgozott termékek«: a feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszerek. Ezek a termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik.”

 Az 1925/2006/EK rendelet

4        A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20‑i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 404., 26. o.) 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az élelmiszerekhez csak az I. mellékletben felsorolt vitaminok és/vagy ásványi anyagok adhatók hozzá, a II. mellékletben felsorolt formában, az e rendeletben meghatározottaknak megfelelőn.”

5        A kalcium az e rendelet I. mellékletében felsorolt „ásványi anyagok” között szerepel, a kalcium‑karbonát pedig az említett rendelet II. mellékletében szereplő „ásványi anyagok” jegyzékében szerepel.

 Az 1333/2008/EK rendelet

6        Az élelmiszer‑adalékanyagokról szóló, 2008. december 16‑i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 354., 16. o.) 3. cikke (2) bekezdésének szövege a következő:

„E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell még alkalmazni:

a)      »élelmiszer‑adalékanyag«: bármely olyan anyag, amelyet – tekintet nélkül arra, hogy van‑e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak és nem használnak élelmiszerek jellemző összetevőjeként, továbbá amelynek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során az élelmiszerhez technológiai célból történő szándékos hozzáadása azt eredményezi vagy ésszerűen elvárhatóan azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származékai közvetlenül vagy közvetve az élelmiszer összetevőjévé válnak;

Az alábbiak nem minősülnek élelmiszer‑adalékanyagnak:

[…]

ii.      szárított vagy koncentrált élelmiszerek, beleértve az összetett élelmiszerek gyártása során hozzáadott aromaanyagokat, mivel ezek másodlagos színező hatásuk mellett az ízt, az aromát vagy a tápértéket javító tulajdonságokkal is rendelkeznek;

[…]

b)      »technológiai segédanyag«: olyan anyag, amely/amelyet:

i.      önmagában nem fogyasztanak élelmiszerként;

ii.      technológiai célból szándékosan használnak a nyersanyagok, az élelmiszerek vagy összetevőik feldolgozásához a kezelés vagy a feldolgozás során;

iii.      az anyag vagy származékai maradványainak nem szándékos, de technikailag elkerülhetetlen jelenlétét eredményezheti a végtermékben, feltéve hogy e maradványok nem jelentenek egészségügyi kockázatot és nincs technológiai hatásuk a végtermékben;

[…]”

 Az 1169/2011/EU rendelet

7        A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 304., 18. o.; helyesbítések: HL 2014. L 331., 40. o.; HL 2015. L 50., 48. o.; HL 2016. L 266.,7. o.; HL 2023. L 142., 41. o.) 2. cikke (2) bekezdésének f) pontja előírja:

„A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:

[…]

f)      »összetevő«: minden anyag vagy termék, beleértve az aromákat, az élelmiszer‑adalékanyagokat és élelmiszerenzimeket is, vagy összetett összetevő bármely összetevőjét is, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is; a szermaradványok nem minősülnek összetevőnek”.

 A 2018/848 rendelet

8        A 2018/848 rendelet (51) preambulumbekezdése kimondja:

„Az ökológiai élelmiszert vagy takarmányt előállító gazdasági szereplőknek a kritikus feldolgozási lépések szisztematikus azonosításán alapuló megfelelő eljárásokat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a feldolgozott termékek megfeleljenek az ökológiai termelés szabályainak. A feldolgozott ökológiai termékeket olyan feldolgozási módszerekkel kell előállítani, amelyek biztosítják, hogy a termék ökológiai jellemzői és tulajdonságai az ökológiai termelés minden szakaszában megmaradjanak.”

9        E rendelet „Hatály” című 2. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Ez a rendelet az EUMSZ I. mellékletében felsorolt alábbi, mezőgazdasági eredetű – ezen belül akvakultúrából és méhészetből is származó – termékekre és az ezen termékekből származó termékekre alkalmazandó, amennyiben e termékeket előállítják, elkészítik, jelölik, forgalmazzák, forgalomba hozzák, az [Európai] Unióba importálják vagy az [Európai] Unióból exportálják, illetve amennyiben ezeket a termékeket előállítani, elkészíteni, jelölni, forgalmazni, forgalomba hozni, az Unióba importálni vagy az Unióból exportálni kívánják:

a)      élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek, beleértve a vetőmagokat és egyéb növényi szaporítóanyagokat is;

b)      feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek;

c)      takarmány.

Ez a rendelet alkalmazandó az e rendelet I. mellékletében felsorolt, a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó bizonyos egyéb termékekre is, amennyiben azokat előállítják, elkészítik, jelölik, forgalmazzák, forgalomba hozzák, az Unióba importálják vagy az Unióból exportálják, illetve amennyiben azokat előállítani, elkészíteni, jelölni, forgalmazni, forgalomba hozni, az Unióba importálni vagy az Unióból exportálni kívánják.”

10      Az említett rendelet „Fogalommeghatározások” című 3. cikkének szövege a következő:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]

51.      »összetevő«: az [1169/2011 rendelet] 2. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott összetevő, illetve élelmiszertől eltérő termékek esetében a termékek előállítása vagy elkészítése során felhasznált bármely olyan anyag vagy termék, amely a késztermékben – akár módosult formában is – továbbra is jelen van;

[…]

61.      »élelmiszer‑adalékanyag«: az [1333/2008 rendelet] 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott élelmiszer‑adalékanyag;

[…]

65.      »technológiai segédanyag«: az élelmiszerek esetében az [1333/2008 rendelet] 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott technológiai segédanyag, a takarmányok esetében pedig [a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22‑i] 1831/2003/EK rendelet [(HL 2003. L 268., 29. o., magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 238. o.] 2. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott technológiai segédanyag;

[…]

71.      »feldolgozatlan termék«: a 852/2004/EK […] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott feldolgozatlan termék, a csomagolási és jelölési műveletektől függetlenül;

72.      »feldolgozott termék«: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott feldolgozott termék, a csomagolási és jelölési műveletektől függetlenül;

73.      »feldolgozás«: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott feldolgozás; ide tartozik az e rendelet 24. és 25. cikkében említett anyagok felhasználása, ugyanakkor nem tartoznak ide a csomagolási és jelölési műveletek;

74.      »az ökológiai vagy átállási termékek integritása«: azon tény, amely szerint a termék esetében nem merül fel olyan meg nem felelés, amely:

a)      az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás bármely szakaszában befolyásolja a termék ökológiai, illetve átállási jellemzőit; vagy

b)      ismétlődő vagy szándékos;

[…]”

11      A 2018/848 rendeletnek az „Általános elvek” címet viselő 5. cikke értelmében:

„Az ökológiai termelés fenntartható gazdálkodási rendszer, amely a következő általános elveken alapul:

[…]

d)      az olyan kiváló minőségű élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági és akvakultúra‑termékek széles skálájának előállítása, amelyek eleget tesznek a fogyasztók olyan termékek iránti igényének, amelyek előállítása a környezetre, az emberi egészségre, a növények egészségére, illetve az állatok egészségére és jólétére nézve nem ártalmas eljárások alkalmazásával történik;

e)      az ökológiai termelés integritásának biztosítása az élelmiszerek és takarmányok előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszában;

[…]”

12      A 2018/848 rendeletnek „Az ökológiai élelmiszerek feldolgozására alkalmazandó konkrét elvek” című 7. cikke előírja:

„A feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállítása különösen a következő konkrét elveken alapul:

a)      az ökológiai élelmiszer ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevőkből készül;

b)      az élelmiszer‑adalékanyagok, a főként technológiai és érzékszervi jelentőségű nem ökológiai összetevők, a mikrotápanyagok, valamint a technológiai segédanyagok használata minimálisra korlátozott, és kizárólag alapvető technológiai szükséglet esetén vagy speciális élelmezési célokból lehetséges;

c)      az olyan anyagok és feldolgozási módszerek kizárása, amelyek a termék valódi jellegét illetően megtévesztőek lehetnek;

[…]”

13      Ugyanezen rendelet „Az algákra és a víziállatokra vonatkozó termelési szabályok” című 15. cikkének (1) bekezdése előírja:

„Az algákat és víziállatokat termelő gazdasági szereplőknek eleget kell tenniük különösen a II. melléklet III. részében […] meghatározott részletes termelési szabályoknak.”

14      Az említett rendelet „A feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó előállítási szabályok” című 16. cikke az alábbiakat írja elő:

„(1)       A feldolgozott élelmiszert előállító gazdasági szereplőknek eleget kell tenniük különösen a II. melléklet IV. részében és az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott részletes előállítási szabályoknak.

[…]

(3)      A[z Európai] Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja az élelmiszeripari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiákat.

[…]”

15      Ugyanezen rendeletnek a „Termékek és anyagok ökológiai termelésben való felhasználásának engedélyezése” című 24. cikke így szól:

„(1)      A Bizottság az ökológiai termelésben az alábbi célokra engedélyezheti bizonyos termékek és anyagok felhasználását, és minden ilyen engedélyezett terméket és anyagot korlátozó jegyzékekbe vesz fel:

a)      növényvédő szerekben használandó hatóanyagok;

b)      trágyák, talajjavító és tápanyag‑utánpótló szerek;

c)      nem ökológiai […] takarmány‑alapanyagok, illetve […] takarmány‑alapanyagok;

d)      takarmány‑adalékanyagok és technológiai segédanyagok;

e)      […] tavak, ketrecek, tartályok, […] vizes rendszerek folyosói […] tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek;

f)      növénytermesztési célra használt épületek és létesítmények […] tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek;

g)      a feldolgozó és tároló létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló termékek.

(2)      A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezett termékeken és anyagokon kívül bizonyos további termékek és anyagok feldolgozott ökológiai élelmiszerek és élelmiszerként vagy takarmányként felhasznált élesztő előállításában való, az alábbi célokra történő felhasználását engedélyezheti, és minden ilyen engedélyezett terméket vagy anyagot korlátozó jegyzékekbe vesz fel:

a)      élelmiszer‑adalékanyagok és technológiai segédanyagok;

b)      feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához használandó nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők;

c)      élesztő és élesztőtermékek előállításához használható technológiai segédanyagok.

[…]

(4)      A (2) bekezdésben említett termékek és anyagok feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításában vagy az élelmiszerként vagy takarmányként felhasznált élesztő előállításához való felhasználásának engedélyezésére a II. fejezetben meghatározott elvek és az alábbi, összességükben értékelendő kritériumok vonatkoznak:

a)      az e cikkel összhangban engedélyezett helyettesítő termékek vagy anyagok vagy az e rendeletnek megfelelő technológiák nem állnak rendelkezésre;

b)      felhasználásuk nélkül az élelmiszer előállítása vagy tartósítása, vagy az uniós jogszabályok alapján megállapított élelmezési előírásoknak való megfelelés nem lehetséges;

c)      a természetben megtalálhatók, és kizárólag mechanikai, fizikai, biológiai, enzimatikus vagy mikrobiális folyamatokon mentek keresztül, kivéve, ha ilyen forrásokból származó termékek vagy anyagok nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben vagy minőségben;

d)      az ökológiai összetevő nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben.

[…]

(9)      A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el általában az ökológiai termelésben és különösen a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításában felhasználható termékek és anyagok (1) és (2) bekezdéssel összhangban történő engedélyezéséről vagy engedélyének visszavonásáról, továbbá az ilyen termékek és anyagok említett engedélyezésére vonatkozó eljárásoknak, az ilyen termékek és anyagok jegyzékeinek és adott esetben leírásának, az összetételükre vonatkozó követelményeknek és felhasználási feltételeinek a meghatározásáról.

[…]”

16      A 2018/848 rendelet II. melléklete III. részének 2.2.1. pontja a következőket említi:

„A vadon élő algák és részeik begyűjtése ökológiai termelési módnak tekinthető, amennyiben:

a)      a termőterületek egészségügyi szempontból alkalmasak és a 2000/60/EK irányelv által meghatározottak szerint kiváló ökológiai állapotúak vagy az alábbiakkal megegyező minőségűek:

–        a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet […] értelmében A., illetve B. osztályba sorolt termelési területek, 2019. december 13‑ig, vagy

–        az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott megfelelő termelési területek, 2019. december 14‑től.

b)      a begyűjtés a természetes ökoszisztéma egyensúlyát vagy a gyűjtőterületen élő fajok fennmaradását nem befolyásolja jelentősen.”

17      A 2018/848 rendelet II. melléklete IV. részének 2. pontja értelmében:

„A feldolgozott élelmiszerek előállítására vonatkozó részletes követelmények

[…]

2.2.      Bizonyos termékeknek és anyagoknak az élelmiszerek feldolgozása során történő felhasználása

2.2.1.      Az élelmiszerek feldolgozása során kizárólag az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk vagy a 25. cikk alapján engedélyezett élelmiszer‑adalékanyagok, technológiai segédanyagok és nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők, valamint a 2.2.2. pontban említett termékek és anyagok használhatók fel, […]

2.2.2.            Az élelmiszerek feldolgozása során a következő termékek és anyagok használhatók fel:

[…]

f)      ásványi anyagok (köztük nyomelemek), vitaminok, aminosavak és mikrotápanyagok, feltéve, hogy:

i.      normál fogyasztásra szánt élelmiszerben való felhasználásuk »jogilag közvetlenül elő van írva« abban az értelemben, hogy azt az uniós jog vagy az uniós joggal összeegyeztethető nemzeti jog rendelkezései közvetlenül előírják, és ennek következményeként az élelmiszer egyáltalán nem hozható forgalomba normál fogyasztás céljára, ha nem tartalmazza az említett ásványi anyagokat, vitaminokat, aminosavakat vagy mikrotápanyagokat; vagy

ii.      olyan élelmiszer esetében, amely az egészséggel vagy a táplálkozással, illetve valamely fogyasztói csoport egyedi szükségleteivel kapcsolatos sajátos jellemzői vagy hatása miatt kerül forgalomba hozatalra:

–        a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet […] 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékekben való felhasználásukat az említett rendelet és az annak 11. cikke (1) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusok engedélyezik, vagy

–        a 2006/125/EK bizottsági rendelet […] által szabályozott termékekben való felhasználásukat az említett irányelv engedélyezi.”

 Az (EU) 2021/1165 rendelet

18      Bizonyos termékek és anyagok ökológiai termelésben való használatának engedélyezéséről és ezek jegyzékének összeállításáról szóló, 2021. július 15‑i (EU) 2021/1165 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2021. L 253., 13. o.) 7. cikkének első bekezdése előírja:

„[A 2018/848 rendelet] 24. cikke (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállítása során kizárólag az e rendelet V. mellékletének B. részében felsorolt nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők használhatók, amennyiben használatuk megfelel az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek és adott esetben az uniós jogon alapuló nemzeti rendelkezéseknek.”

19      E végrehajtási rendelet V. mellékletének „[A 2018/848 rendelet] 24. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához felhasználható nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők” című B. része tartalmaz egy táblázatot, amelyben többek között a következő két megjelölés szerepel:

„Arame alga (Eisenia bicyclis), feldolgozatlan formában, valamint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei

Hijiki alga (Hizikia fusiforme), feldolgozatlan formában, valamint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei”

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

20      A belga jog szerint létrehozott Lima társaság két, ökológiai termék megjelöléssel ellátott rizs‑ és zabalapú italt forgalmaz, amelyek egyik jellemző összetevője a vadon élő algák begyűjtéséből származó, ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező Lithothamnium calcareum alga.

21      2023. április 13‑án egy ellenőrző szerv, miután többek között megállapította, hogy ezen italok jelölése és adatlapjai nyilvánvalóvá teszik a „kalciummal dúsított” megjelölést, tanúsítási határozatot fogadott el, amely figyelmeztetést tartalmazott e társasággal szemben azzal az indokkal, hogy az említett italokat ökológiai termék megjelöléssel látták el és forgalmazták, holott nem megfelelő termékekről van szó.

22      E határozat indokolásában az ellenőrző szervezet jelezte, hogy az elhalt alga kalciumban gazdag maradványainak hozzáadása az ökológiai termékek 2018/848 rendelet II. melléklete IV. részének 2.2. pontjával ellentétes dúsításának minősül. E tekintetben úgy ítélte meg, hogy különbséget kell tenni egyrészt a friss algák, vagyis az olyan mezőgazdasági termékek között, amelyek begyűjtése és feldolgozása ökológiai tanúsítvánnyal való rendelkezésre jogosult termékhez vezet, másrészt pedig az elhalt alga elmeszesedéséből származó kalciumvázak között.

23      2023. május 26‑án a Lima közigazgatási keresetet indított az említett határozattal szemben a flamand kormányzat mezőgazdasági és halászati hivatala előtt.

24      2023. december 18‑i határozatában e hivatal megállapította, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrölt lerakódásai „ásványi anyagnak” minősülnek, és hogy e por nem használható fel a szóban forgó ökológiai élelmiszerek feldolgozásához, mivel annak felhasználása a 2018/848 rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. pontja f) alpontjának i. alpontja értelmében „jogilag közvetlenül [nincs előírva]”. Következésképpen az említett hivatal fenntartotta a Limával szembeni figyelmeztetés intézkedést, és elrendelte, hogy az említett pornak – függetlenül attól, hogy az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkezik‑e, vagy sem – az ökológiai növényi italokhoz való hozzáadását legkésőbb 2024. január 1‑jéig be kell szüntetni.

25      2024. január 15‑én a Lima keresetet indított e határozat megsemmisítése iránt a Raad van State (államtanács, Belgium), a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

26      E bíróság kifejti, hogy a Bizottság által 2023. november 30‑án közzétett, „Frequently asked questions on organic rules” („Az ökológiai szabályokkal kapcsolatos, gyakran ismételt kérdések”) című dokumentum 12. pontja szerint a Lithothamnium calcareum feldolgozott élelmiszerekben betöltött fő funkciója a kalciumnak és fő összetevőjének, a kalcium‑karbonátnak a hozzáadása, amely egy ásványi anyag, amelynek ökológiai termelésben való felhasználásához a 2018/848 rendelet II. melléklete IV. részének 2.2.2. pontja értelmében engedély szükséges.

27      Hangsúlyozza, hogy az alapeljárás felei többek között nem értenek egyet a 2021. április 29‑i Natumi ítéletből (C‑815/19, a továbbiakban: Natumi ítélet, EU:C:2021:336) levonandó következtetéseket illetően, amely ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrölt lerakódásaiból nyert pornak mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai összetevőként történő felhasználása az ökológiai élelmiszerek feldolgozásához – mint amilyenek a rizs‑ és szójaalapú italok – azok kalciummal való dúsítása céljából, nem megengedett.

28      E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az ökológiai élelmiszerek előállításához az ásványi anyagokhoz hasonló termékek és anyagok hozzáadására vonatkozó szigorú szabályok megkerülésének elkerülésére irányuló törekvés, amely ezen ítélet 69. és 70. pontjából kitűnik, releváns‑e az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező Lithothamnium calcareum alga tekintetében is.

29      Ezenkívül e bíróság megjegyzi, hogy az említett ítélet olyan szabályozás értelmezésére vonatkozott, amely már nem hatályos, és amely bizonyos tekintetben eltért a 2018/848 rendelettől.

30      Ennélfogva az említett bíróság arra keresi a választ, hogy a 2018/848 rendelet lehetővé teszi‑e a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por ökológiai élelmiszerek feldolgozása során történő felhasználását mezőgazdasági eredetű ökológiai összetevőként, vagy, hogy ezen összetevő ökológiai jellegétől függetlenül az e rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. pontjának f) alpontjában szereplő ásványi anyagokra vonatkozó szigorú engedélyezési szabályokat kell alkalmazni.

31      E körülmények között a Raad van State (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni [a 2018/848] rendelet II. melléklete IV. részének 2.2.1. és 2.2.2. pontját e rendelet 7. cikkének b) és c) pontjával összefüggésben, hogy a kalcium‑karbonátban természetes módon gazdag Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrölt lerakódásaiból nyert, ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por a normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek feldolgozása során [a 2018/848] rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. f) pontja i. alpontjának hatálya alá tartozik, és ennélfogva tiltott, mivel a kalcium normál fogyasztásra szánt élelmiszerekben való felhasználása nincs jogilag közvetlenül előírva?”

 Az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelemről

32      A Bíróság Hivatalához 2026. május 11‑én benyújtott beadványában a Lima a Bíróság eljárási szabályzatának 83. cikke alapján az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását kérte.

33      E kérelmének alátámasztása érdekében lényegében azt állítja, hogy nem ért egyet a főtanácsnok indítványában kifejtett bizonyos értékelésekkel. Pontosabban a Lima azt állítja, hogy a Lithothamnium calcareum algából nyert por nem minősíthető „élelmiszer‑adalékanyagnak”.

34      A Bíróság az eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha valamely fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.

35      E tekintetben egyrészt meg kell állapítani, hogy az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és az eljárási szabályzat nem teszi lehetővé, hogy a felek a főtanácsnoki indítványra válaszként észrevételeket tegyenek. Az EUMSZ 252. cikk második bekezdése szerint a főtanácsnok teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjeszt elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A Bíróságot nem köti sem ez az indítvány, sem pedig a főtanácsnoknak az indítvány alapjául szolgáló indokolása. Következésképpen, ha az alapeljárásban részt vevő valamelyik fél nem ért egyet a főtanácsnok indítványával, bármilyen kérdéseket is vizsgáljon a főtanácsnok az indítványban, önmagában nem indokolhatja az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását (lásd ebben az értelemben: 2026. május 12‑i Meta Platforms Ireland [Méltányos díjazás] ítélet, C‑797/23, EU:C:2026:395, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36      Másrészt a Bíróság a rendelkezésére álló információk összességére tekintettel úgy véli, hogy mindenesetre elegendő információval rendelkezik az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálásához.

37      E körülmények között a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően megállapítja, hogy nem kell elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

38      Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2018/848 rendelet II. melléklete IV. részének 2.2.1. és 2.2.2. pontját e rendelet 7. cikkének b) és c) pontjával összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por az e rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. pontja f) alpontjának i. alpontjában szereplő „ásványi anyagok” kategóriájába tartozik‑e.

39      Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy ha ez nem lehetséges, akkor a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy ez az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por a 2018/848 rendelet 7. cikkének a) pontja értelmében vett „ökológiai mezőgazdasági összetevőnek” minősül‑e, amelynek nem tilos a normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítása céljából történő feldolgozásához való felhasználása.

40      Következésképpen az előterjesztett kérdést úgy kell átfogalmazni, hogy az annak meghatározására irányul, hogy a 2018/848 rendelet II. melléklete IV. részének az e rendelet 7. cikkének a)–c) pontjával összefüggésben értelmezett 2.2.1. és 2.2.2. pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por, amelyet a normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítás céljából történő feldolgozásához használnak fel, a II. melléklet IV. része 2.2.2. pontjának f) alpontjának i. alpontjában szereplő „ásványi anyagok” kategóriájába tartozik‑e vagy e rendelet 7. cikkének a) pontja értelmében vett „ökológiai mezőgazdasági összetevőnek” minősül‑e, amelynek a normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítása céljából történő felhasználása nem tilos.

41      Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez annak kifejezéseit, szövegkörnyezetét, valamint annak a szabályozásnak a célkitűzéseit kell figyelembe venni, amelynek az említett rendelkezés részét képezi (lásd: 1983. november 17‑i Merck ítélet, 292/82, EU:C:1983:335, 12. pont; 2025. augusztus 1‑jei Alace és Canpelli ítélet, C‑758/24 és C‑759/24, EU:C:2025:591, 91. pont).

42      Szintén az állandó ítélkezési gyakorlat részét képezi, hogy azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, és nem utal a tagállamok jogára, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentésük szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (2026. július 16‑i Knocknamona és Massey ítélet, C‑27/25 és C‑356/25, EU:C:2026:596, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

43      Emlékeztetni kell arra, hogy a 2018/848 rendelet 16. cikkének megfelelően a feldolgozott élelmiszereket előállító gazdasági szereplőknek meg kell felelniük különösen az e rendelet II. mellékletének IV. részében szereplő részletes termelési szabályoknak.

44      Konkrétabban, a 2018/848 rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. pontja f) alpontjának i. alpontja az ásványi anyagoknak a normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek – mint például az alapügyben szóban forgó növényi italok – feldolgozásához való felhasználását attól a feltételtől teszi függővé, hogy felhasználásuk „jogilag közvetlenül elő van írva”.

45      E tekintetben meg kell jegyezni, hogy sem e rendelkezés, sem a 2018/848 rendelet egésze nem határozza meg az „ásványi anyagok” fogalmát. E fogalom azonban szokásos jelentése szerint olyan kémiai elemekre vagy vegyületekre utal, amelyek nem szerves jellegűek.

46      A jelen ügyben – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat függvényében – úgy tűnik, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező, kalcium‑karbonátban természetesen gazdag por szerves összetevőt tartalmaz. Nem minősül tehát ásványi anyagnak.

47      Következésképpen a 2018/848 rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. pontja f) alpontja i. alpontjának hatálya alá tartozó „ásványi anyagok” kategóriáját úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező port.

48      E megállapítás összhangban van a Natumi ítélettel, amelynek 47. pontjában a Bíróság az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28‑i 834/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007. L 189., 1. o.) és az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5‑i 889/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. L 250., 1. o.) alapján kimondta, hogy a Lithothamnium calcareum alga első ránézésre nem tekinthető ásványi anyagnak.

49      Azt is meg kell határozni, hogy az „ökológiai mezőgazdasági összetevőnek” a 2018/848 rendelet 7. cikkének a) pontjában használt fogalmát úgy kell‑e értelmezni, hogy az magában foglalja a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező port.

50      A 2018/848 rendelet 7. cikkének a) pontja előírja, hogy a feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállítása azon az elven alapul, hogy ökológiai élelmiszereket ökológiai mezőgazdasági összetevőkből kell előállítani.

51      Meg kell jegyezni, hogy sem e rendelkezés, sem a 2018/848 rendelet egésze nem határozza meg az „ökológiai mezőgazdasági összetevő” fogalmát.

52      Mindazonáltal először is meg kell jegyezni, hogy e rendelet 3. cikkének 51. pontja az élelmiszertől eltérő termékek tekintetében az „összetevő” fogalmát úgy határozza meg, mint „a termékek előállítása vagy elkészítése során felhasznált bármely olyan anyag vagy termék, amely a késztermékben – akár módosult formában is – továbbra is jelen van”. Ami az élelmiszereket illeti, e rendelkezés az „összetevő” fogalmának az 1169/2011 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének f) pontjában szereplő meghatározására utal, amelynek szövege hasonló, ugyanakkor pontosítja, hogy egyrészt minden anyag vagy termék magában foglalja az aromákat, az élelmiszer‑adalékanyagokat és az élelmiszerenzimeket, másrészt pedig, hogy a szermaradványok nem minősülnek összetevőnek.

53      E rendelkezések nem tesznek különbséget az érintett termék belső jellemzőitől, például kémiai összetételétől, a felhasználás céljától, például a táplálkozási bevitel céljától vagy a használatuk időpontjától, például az élelmiszer feldolgozási szakaszától függően.

54      Így e tekintetben nem releváns a kérdést előterjesztő bíróság által említett azon körülmény, hogy a Lithothamnium calcareum alga természetes módon gazdag kalcium‑karbonátban, és ez utóbbi a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006 rendelet I. mellékletében felsorolt ásványi anyagok listáján szereplő ásványi sónak minősül.

55      Következésképpen az „összetevőnek” a 2018/848 rendelet értelmében vett fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az kiterjedhet a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező porra.

56      Másodszor meg kell jegyezni, hogy a 2018/848 rendelet a 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően az e rendelet I. mellékletében felsorolt élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékekre, emberi fogyasztásra szánt feldolgozott mezőgazdasági termékekre, takarmányokra, valamint a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó bizonyos egyéb termékekre alkalmazandó.

57      Közelebbről, az algák előállítását a 2018/848 rendelet 15. cikke szabályozza, amelynek értelmében az algákat előállító gazdasági szereplőknek meg kell felelniük különösen az ugyanezen rendelet II. mellékletének III. részében szereplő részletes termelési szabályoknak.

58      E II. melléklet III. részének 2.2.1. pontja kifejezetten említi „a vadon élő algák és részeik begyűjtését”. Ennélfogva a Lithothamnium calcareum vadon élő alga vázszerkezete a 2018/848 rendelet keretében nem különböztethető meg ettől az algától.

59      Attól függően, hogy az e vázszerkezetből álló lerakódások megszárítása a 2018/848 rendelet 3. cikkének 73. pontjában hivatkozott 852/2004 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m) pontja értelmében „lényegesen megváltoztató”‑e, az ezen lerakódások megtisztításából, finomra őrléséből és megszárításából nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por vagy a 2018/848 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett „élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek”, vagy az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett „emberi fogyasztásra szánt feldolgozott mezőgazdasági termékek” közé tartozik.

60      Egyébiránt hangsúlyozni kell, hogy egyrészt az algák a 2021/1165 végrehajtási rendelet V. mellékletének B. részében felsorolt „nem ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők” közé tartoznak, amelyek a 2018/848 rendelet 24. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében hozzáadhatók az élelmiszerekhez. Másrészt a Natumi ítélet 42. pontjában a Bíróság kimondta, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, megszárított és finomra őrölt lerakódásaiból nyert port a jelen esetben nem ökológiai „mezőgazdasági összetevőnek” kell tekinteni.

61      A fentiekre tekintettel az „ökológiai mezőgazdasági összetevőnek” a 2018/848 rendelet 7. cikkének a) pontjában használt fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező port.

62      Ezen értelmezést megerősíti a szóban forgó rendelkezések háttere is.

63      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az ökológiai élelmiszerek feldolgozására alkalmazandó különös elveket a 2018/848 rendelet 7. cikke állapítja meg. E 7. cikk a) pontja rögzíti azt az elvet, amely szerint ökológiai élelmiszereket ökológiai mezőgazdasági összetevőkből kell előállítani, és az említett 7. cikk b) és c) pontja kimondja, hogy egyrészt bizonyos termékek és anyagok használatát a lehető legkevesebbre és csak alapvető technológiai igény vagy különleges táplálkozási célok fennállása esetére kell korlátozni, másrészt pedig ki kell zárni azokat az anyagokat és feldolgozási módszereket, amelyek félrevezethetők lehetnek a termék valódi jellegét illetően.

64      E tekintetben meg kell állapítani, hogy az olyan ökológiai mezőgazdasági összetevőnek, mint a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező pornak a normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítása céljából történő feldolgozása során való felhasználása nem ellentétes a 2018/848 rendelet 7. cikkének b) és c) pontjában foglalt elvekkel.

65      Először is, a 2018/848 rendelet 7. cikkének b) pontja, amely meghatározza azokat a termékeket és anyagokat, amelyek esetében korlátozni kell az ökológiai élelmiszerek feldolgozásában való felhasználást, csak az élelmiszer‑adalékanyagokra, az elsősorban technológiai vagy érzékszervi funkcióval rendelkező nem ökológiai összetevőkre, valamint a mikrotápanyagokra és a technológiai segédanyagokra vonatkozik.

66      E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2018/848 rendelet nem határozza meg a „mikrotápanyagok” fogalmát. Mindazonáltal e rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. pontjának f) alpontja az ásványi anyagok külön kategóriájaként említi a mikrotápanyagokat. Következésképpen a Lithothamnium calcareum alga ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por, amelyet normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítása céljából történő feldolgozása során használnak fel, nem minősül a 2018/848 rendelet 7. cikkének b) pontja értelmében vett „mikrotápanyagnak”.

67      Egyébiránt a 2018/848 rendelet 3. cikkének 61. és 65. pontja az „élelmiszer‑adalékanyag” és a „technológiai segédanyag” fogalmának meghatározása tekintetében az 1333/2008 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára utal. Ez utóbbi rendelkezések e fogalmak alkotóelemei között említik azok technológiai célú szándékos használatát.

68      Az 1333/2008 rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja ugyanis előírja, hogy nem minősül élelmiszer‑adalékanyagnak az olyan élelmiszer, amelyet tápanyag‑összetevői tulajdonságai miatt használnak, miközben másodlagos színező hatással bír. Hasonlóképpen, e rendelet 3. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjából kitűnik, hogy a technológiai segédanyagok használata a kezelés vagy feldolgozás során technológiai célt szolgál.

69      Ebből következik, hogy valamely összetevő nem tekinthető „élelmiszer‑adalékanyagnak” vagy „technológiai segédanyagnak”, ha azt kizárólag táplálkozási célból használják fel.

70      A jelen ügyben egyrészt az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből nem tűnik ki, hogy az alapügyben szóban forgó ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por nem táplálkozási célra, nevezetesen kalciumdúsításra szolgál, másrészt pedig, amint arra a Bizottság az írásbeli észrevételeiben rámutatott, a Lithothamnium calcareum algából nyert por egyetlen ismert felhasználása az élelmiszeriparban a kalcium és magnézium forrásaként, élelmiszer‑összetevőként vagy étrend‑kiegészítőként való felhasználás.

71      Ebből következik, hogy az „élelmiszer‑adalékanyagnak” és a „technológiai segédanyagnak” a 2018/848 rendelet 7. cikkének b) pontjában említett fogalmát úgy kell értelmezni, hogy azok nem vonatkoznak a Lithothamnium calcareum alga ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező porra, amelyet normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítása céljából történő feldolgozása során használnak fel.

72      Következésképpen az olyan ökológiai mezőgazdasági összetevő, mint a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por, amelyet ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítás céljából történő feldolgozásához használnak fel, nem tartozik a 2018/848 rendelet 7. cikkének b) pontjából eredő korlátozások hatálya alá.

73      Ezenkívül az alapügyben szóban forgó ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por nem tartozik a 2018/848 rendelet II. melléklete IV. része 2.2.1. pontjának hatálya alá, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik, és amely azon élelmiszer‑adalékanyagokra, technológiai segédanyagokra és nem ökológiai mezőgazdasági összetevőkre vonatkozik, amelyek ökológiai termelésben való felhasználása e rendelet 24. cikke alapján engedélyezett.

74      Másodszor, az olyan ökológiai mezőgazdasági összetevő használata, mint a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por, a normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítása céljából történő feldolgozása során, szintén nem sérti a 2018/848 rendelet 7. cikkének c) pontjában kimondott elvet, vagyis az olyan feldolgozási anyagok és módszerek kizárását, amelyek félrevezethetnek a termék valódi jellegét illetően.

75      Kétségtelen, hogy nem ökológiai mezőgazdasági összetevők ásványianyag‑forrásként való felhasználása ökológiai termék megjelöléssel ellátott és akként forgalomba hozott termék előállítása során – az ásványi sók hozzáadásához hasonlóan – megtévesztheti a fogyasztót e termék összetevőinek jellegét illetően, és azt hiheti el vele, hogy azok mindegyike ökológiai gazdálkodásból származik, vagy az említett termékben található ásványi anyagok származását illetően azt sugallja, hogy azok ökológiai mezőgazdasági összetevőkből származnak.

76      Ez azonban nem vonatkozik az ásványi anyagokban – a jelen esetben kalciumban – természetes módon gazdag ökológiai mezőgazdasági összetevő használatára, amely semmilyen kétértelműséget nem eredményez az érintett termék összetevőinek jellegét vagy az e termékben található ásványi anyagok származását illetően.

77      Egyébiránt hangsúlyozni kell, hogy a Natumi ítélet 69. és 70. pontjában a Bíróság lényegében úgy ítélte meg, hogy nem fogadható el az alkalmazandó szabályozás olyan értelmezése, amely hatástalanná teszi az ásványi anyagokhoz hasonló termékek és anyagok ökológiai termelésben való hozzáadására vonatkozó, az e szabályozásban megállapított szigorú szabályokat.

78      Mindemellett meg kell állapítani, hogy egyrészt a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem – az ezen ítélet alapjául szolgáló kérelemmel ellentétben – egy ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező porra vonatkozik, másrészt pedig, hogy a 2018/848 rendelet által létrehozott rendszer nem egyezik meg a 834/2007 és 889/2008 rendeletből eredő, az említett ítéletben elemzett rendszerrel. Amint ugyanis azt a Bíróság a Natumi ítélet 71. pontjában lényegében megállapította, a 2018/848 rendelet az ökológiai élelmiszerek területén végbement fejlődés keretébe illeszkedik, amely arra irányul, hogy korlátozza a nem ökológiai elemek élelmiszerekhez való hozzáadását.

79      A jelen ügyben szóban forgó szabályozás által követett célokat illetően emlékeztetni kell arra, hogy a 2018/848 rendelet (51) preambulumbekezdése többek között kimondja, hogy a feldolgozott ökológiai termékeket olyan feldolgozási módszerekkel kell előállítani, amelyek biztosítják, hogy a termék ökológiai jellemzői és tulajdonságai megmaradjanak.

80      Ezenkívül az ökológiai termelés olyan fenntartható gazdálkodási rendszer, amely a 2018/848 rendelet 5. cikke d) pontjának megfelelően arra irányul, hogy olyan kiváló minőségű élelmiszerek és más mezőgazdasági és akvakultúra‑termékek széles skáláját termelje, amelyek kielégítik a fogyasztók keresletét a környezetre, az emberi egészségre, a növényegészségre vagy az állatok egészségére és jóllétére nem káros eljárások alkalmazásával előállított áruk iránt, valamint e rendelet 5. cikke e) pontjának megfelelően biztosítsa az ökológiai termelés integritását az élelmiszerek és takarmányok előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszában.

81      Az ökológiai élelmiszerek feldolgozására alkalmazandó, a 2018/848 rendelet 7. cikkének b) és c) pontjában meghatározott különös elvek hozzájárulnak az e rendelet 5. cikkének d) és e) pontjában említett, a kiváló minőségű élelmiszerek és más mezőgazdasági és akvakultúra‑termékek előállítására, valamint az ökológiai termelés integritására irányuló célkitűzés megvalósításához.

82      E tekintetben a jelen ítélet 64. pontjából kitűnik, hogy az olyan ökológiai mezőgazdasági összetevőnek, mint a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező pornak normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítása céljából történő feldolgozása során való felhasználása nem mond ellent ezeknek az elveknek. Az ilyen felhasználás tehát nem ellentétes a 2018/848 rendelet által követett célokkal.

83      Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy ha a kalciumban gazdag növényi italokat semmiképpen nem lehetne ökológiai termék megjelöléssel ellátni és forgalomba hozni, ezen italok termelőit arra ösztönöznék, hogy nem ökológiai mezőgazdasági összetevőket, sőt nem mezőgazdasági összetevőket használjanak, ami ellentétes lenne a kiváló minőségű élelmiszerek és más mezőgazdasági és akvakultúra‑termékek előállításának céljával, valamint az ökológiai termelés integritására irányuló célkitűzéssel.

84      A fentiek összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2018/848 rendelet II. melléklete IV. részének 2.2.1. és 2.2.2. pontját e rendelet 7. cikkének a)–c) pontjával összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por nem tartozik a II. melléklet IV. része 2.2.2. pontjának f) alpontjának i. alpontja alá tartozó „ásványi anyagok” kategóriájába, hanem az e rendelet 7. cikkének a) pontja értelmében vett „ökológiai mezőgazdasági összetevőnek” minősül, amelynek nem tilos a normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítása céljából történő feldolgozásához való felhasználása.

 A költségekről

85      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete IV. részének 2.2.1. és 2.2.2. pontját a 2018/848 rendelet 7. cikkének a)–c) pontjával összefüggésben

a következőképpen kell értelmezni:

a Lithothamnium calcareum alga megtisztított, finomra őrölt és megszárított lerakódásaiból nyert ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező por nem tartozik a II. melléklet IV. részének 2.2.2. pontja f) alpontjának i. alpontja szerinti „ásványi anyagok” kategóriájába, hanem az említett rendelet 7. cikkének a) pontja értelmében vett „ökológiai mezőgazdasági összetevőnek” minősül, amelynek nem tilos a normál fogyasztásra szánt ökológiai élelmiszerek kalciummal való dúsítása céljából történő feldolgozásához való felhasználása.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: holland.