<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-824/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CJ0824</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:862">EU:C:2021:862</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>13</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20211021">2021. 10. 21‑i</DATE> ítélet – C‑824/19. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Komisia za zashtita ot diskriminatsia</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (második tanács)</P><P><DATE ISO="20211021">2021. október 21.</DATE><NOTE NUMBERING="STAR" TYPE="FOOTNOTE" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: bolgár.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Szociálpolitika</KEYWORD><KEYWORD>A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód</KEYWORD><KEYWORD>2000/78/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>A fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma</KEYWORD><KEYWORD>A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja</KEYWORD><KEYWORD>A 4. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>5. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Az Európai Unió Alapjogi Chartája</KEYWORD><KEYWORD>21. és 26. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ‑egyezmény</KEYWORD><KEYWORD>Az ülnök feladatai a büntetőeljárásban</KEYWORD><KEYWORD>Vak személy</KEYWORD><KEYWORD>A büntetőügyekben való részvételből történő teljes kizárás</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑824/19. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária) a Bírósághoz <DATE ISO="20191112">2019. november 12‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20191031">2019. október 31‑i</DATE> határozatával terjesztett elő a</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">TC,</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">UB</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Komisia za zashtita ot diskriminatsia</HT>,</P><P><HT TYPE="BOLD">VA</HT></P><P>között,</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Varhovna administrativna prokuratura</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>részvételével folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (második tanács),</P><P>tagjai: A. Arabadjiev, az első tanács elnöke, a második tanács elnökeként eljárva, I. Ziemele, T. von Danwitz (előadó), P. G. Xuereb és A. Kumin bírák,</P><P>főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>VA, személyesen,</P></ITEM><ITEM><P>a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, A. Pimenta, J. Marques és P. Barros da Costa, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében D. Martin és N. Nikolova, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20210422">2021. április 22‑i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Közösség nevében a <DATE ISO="20091126">2009. november 26‑i</DATE> 2010/48/EK tanácsi határozattal (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="023" PAGE.FIRST="35" DATE.PUB="2010">HL 2010. L 23., 35. o.</REF.DOC.OJ>) jóváhagyott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ‑egyezmény (a továbbiakban: ENSZ‑egyezmény) 5. cikke (2) bekezdésének, valamint a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20001127">2000. november 27‑i</DATE> 2000/78/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="303" PAGE.FIRST="16" DATE.PUB="2000">HL 2000. L 303., 16. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.). 2. cikke (1)–(3) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a TC és UB, valamint a Komisia za zashtita ot diskriminatsia (a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemért felelős bizottság, Bulgária) és VA között e bizottság azon határozata tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amely e két személlyel szemben bíróság elnökeként és büntetőtanács bírájaként bírságot szabott ki a VA‑val szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A nemzetközi jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>Az ENSZ‑egyezmény 1. cikkében kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>A jelen Egyezmény célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása.</ALINEA><ALINEA>Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Ezen egyezmény <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>Egyenlőség és hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> című 5. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="005.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A részes államok elismerik, hogy a törvény előtt minden személy egyenlő, és mindenféle hátrányos megkülönböztetés nélkül jogosult a törvények által nyújtott védelemre és kedvezményre.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="005.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A részes államok megtiltanak a fogyatékosság alapján történő bárminemű hátrányos megkülönböztetést, és minden téren biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni egyenlő és hatékony jogi védelmet.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="005.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Az egyenlőség előmozdítása és a hátrányos megkülönböztetés eltörlése érdekében a részes államok minden megfelelő lépést megtesznek, így biztosítva az észszerű alkalmazkodást.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="005.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>A fogyatékossággal élő személyek tényleges egyenlőségének előmozdításához és eléréséhez szükséges különleges intézkedések a jelen Egyezmény értelmében nem tekintendők hátrányos megkülönböztetésnek.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az ENSZ‑egyezmény <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>Munkavállalás és foglalkoztatás<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> címet viselő 27. cikke (1) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz való jogát, másokkal azonos alapon; ez magában foglalja egy, a fogyatékossággal élő személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerő‑piacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát. A részes államok védik és segítik a munkához való jog érvényesülését – ideértve azokat is, akik a munkavégzés ideje alatt váltak fogyatékossá – azáltal, hogy megteszik a szükséges lépéseket, akár törvényalkotás útján is, annak érdekében, hogy többek között:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>megtiltsanak mindennemű, a fogyatékosság alapján történő, a munkavállalás bármely formájával kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, beleértve a munkaerő‑toborzás, az alkalmazás és a foglalkoztatás feltételeit, a foglalkoztatás folytonosságát, a szakmai előmenetelt, valamint a biztonságos és egészséges munkakörülményeket;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelv (16), (20), (21) és (23) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>(16)</NO.P><TXT>A fogyatékos személyek szükségleteinek kielégítését célzó rendelkezések fontos szerepet játszanak a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><?PAGE NO="4"?><CONSID><NP><NO.P>(20)</NO.P><TXT>Megfelelő, azaz hatékony és gyakorlati intézkedéseket kell tenni azért, hogy a munkahelyeket a fogyatékosok igényeinek megfelelően alakítsák ki, például az épületek és a munkaeszközök megfelelő átalakításával, a munkaidő beosztásának és a feladatok szétosztásának a fogyatékosok igényeihez igazításával, illetve a képzés vagy beilleszkedés biztosításával.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(21)</NO.P><TXT>Annak meghatározása érdekében, hogy a kérdéses intézkedések nem jelentenek‑e aránytalanul nagy terhet, figyelembe kell venni a felmerülő pénzügyi és egyéb költségeket, a szervezet vagy vállalkozás nagyságát és pénzügyi erőforrásait, valamint a köztámogatások vagy bármely más támogatás lehetőségét.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(23)</NO.P><TXT>Nagyon korlátozott körülmények között igazolható az eltérő bánásmód, ha a valláshoz, meggyőződéshez, fogyatékossághoz, korhoz vagy szexuális irányultsághoz kapcsolódó jellemző valódi és meghatározó alkalmazási feltételt [helyesen: szakmai követelményt] eredményez, amikor a cél jogos és az alkalmazási feltétel arányos. Az ilyen körülményeket a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott információknak tartalmazniuk kell<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</TXT></NP></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>Ezen irányelv <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>Az irányelv célja<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című 1. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>Ennek az irányelvnek a célja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Az említett irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>A hátrányos megkülönböztetés fogalma<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> címet viselő 2. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ezen irányelv alkalmazásában az <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>egyenlő bánásmód elve<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="00AB" ID="QE0011"/> azt jelenti, hogy az 1. cikkben említett okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az (1) bekezdés alkalmazásában:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az 1. cikkben hivatkozott okok bármelyike alapján [helyesen: akkor áll fenn, ha az 1. cikkben említett okok bármelyike miatt valaki hasonló helyzetben lévő másik személyhez képest kedvezőtlen bánásmódban részesül, részesült vagy fog részesülni];</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelv <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>Az irányelv hatálya<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> címet viselő 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>(1) A [z Európai Unióra] átruházott hatáskörök korlátain belül ezt az irányelvet minden személyre alkalmazni kell, mind a köz‑, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve a köztestületeket [helyesen: állami szerveket] is a következőkre tekintettel:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei, beleértve a kiválasztási és toborzási feltételeket, bármely tevékenységi ágban és a szakmai hierarchia minden szintjén, beleértve az előmenetelt is;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>alkalmazási és munkakörülmények [helyesen: alkalmazási és munkafeltételek], beleértve az elbocsátást és a díjazást;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/>.</P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelvnek a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>Foglalkozási [helyesen: Szakmai] követelmények<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> címet viselő 4. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>A 2. cikk (1) és (2) bekezdése ellenére a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikkben említett okokkal kapcsolatos jellemző alapján történő megkülönböztetés [helyesen: jellemzőn alapuló eltérő bánásmód] nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha az érintett foglalkozási [helyesen: szakmai] tevékenység jellege vagy végrehajtásának [helyesen: gyakorlásának] feltételrendszere miatt az ilyen jellemző valódi [helyesen: lényeges] és meghatározó foglalkozási [helyesen: szakmai] követelményt képez, feltéve hogy a cél jogszerű, és a követelmény arányos.<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>Ezen irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>A fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> című 5. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>Az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából észszerű intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az előmenetel, az át‑ vagy továbbképzés, kivéve ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékügyi politikájának intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák.<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A bolgár jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>Az Alkotmány (DV, <DATE ISO="19910713">1991. július 13.</DATE>, 56. szám) alapügy tényállása tekintetében alkalmazandó változatának 6. cikke így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az emberek szabadnak és méltóságuk, valamint jogaik tekintetében egyenlőnek születnek.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A törvény előtt mindenki egyenlő. Tilosak a jogok bármilyen korlátozásai és a fajon, a nemzetiségen, az etnikai származáson, a nemen, a származáson, a valláson, a képzettségen, a meggyőződésen, a politikai hovatartozáson, a személyes vagy társadalmi helyzeten vagy a vagyoni helyzeten alapuló kiváltságok.<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>Ezen alkotmány 48. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="048.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Mindenkinek joga van a munkához. Az állam gondoskodik az e jog gyakorlásához szükséges feltételek megteremtéséről.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="048.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az állam megteremti a testi vagy lelki fogyatékossággal élő személyek munkához való jogának gyakorlásához szükséges feltételeket. […]<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>A Zakon za zashtita ot diskriminatsia (a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló törvény, DV, <DATE ISO="20030930">2003. szeptember 30.</DATE>, 86. szám) az alapjogvita tekintetében alkalmazandó változata (a továbbiakban: a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény) 4. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy tilos minden, többek között a fogyatékosságon alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>A hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek:</P><P>[…]</P></ALINEA><PARAG IDENTIFIER="007.002"><NO.PARAG>2.</NO.PARAG><ALINEA>valamely személlyel szemben a 4. cikk (1) bekezdésében említett okokkal kapcsolatos jellemző alapján alkalmazott eltérő bánásmód, ha ez a jellemző lényeges és meghatározó szakmai követelménynek minősül egy adott munka vagy tevékenység jellege, illetve gyakorlásának feltételei miatt, a cél jogszerű, és a követelmény nem haladja meg az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>A Zakon za sadebnata vlast (a bíróságokról szóló, <DATE ISO="20070807">2007. augusztus 7‑i</DATE> törvény, DV, <DATE ISO="20070807">2007. augusztus 7.</DATE>, 64. szám; a továbbiakban: bíróságokról szóló törvény) 66. cikke azt írja elő, hogy a törvény által előírt esetekben az első fokon eljáró bírósági tanácsban ülnökök is részt vesznek, akik ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a bírák.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>A bíróságokról szóló törvény 67. cikke (1) bekezdésének értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>Ülnöknek minden olyan cselekvőképes bolgár állampolgár megválasztható, aki:</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>elmúlt 21 éves, és nem töltötte még be 68. életévét;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>annak a bíróságnak az igazságszolgáltatási körzetébe tartozó településen rendelkezik aktuális lakcímmel, ahol pályázik;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>legalább középfokú végzettséggel rendelkezik;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>nem ítélték el szándékos bűncselekmény miatt, még a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés esetén sem;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>nem szenved mentális betegségben.<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>A Nakazatelno‑protsesualen kodeks (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv, DV, <DATE ISO="20051028">2005. október 28.</DATE>, 86. szám, a továbbiakban: büntetőeljárásról szóló törvénykönyv) az alapjogvita tekintetében alkalmazandó változata 8. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>Az ülnökök a jelen törvénykönyvben meghatározott esetekben és feltételekkel részt vesznek a bírósági ítélkező testületekben.<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 13. cikkének (1) bekezdése azt írja elő, hogy a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságoknak hatáskörük keretén belül meg kell hozniuk minden intézkedést annak érdekében, hogy megállapítsák az objektív igazságot, a (2) bekezdés pedig azt, hogy az objektív igazságot a törvényben előírt módon és eszközökkel állapítják meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok az ügy valamennyi körülményének objektív, alapos és teljes körű vizsgálata alapján, az e törvénykönyv rendelkezései által vezérelt meggyőződésük alapján döntenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 18. cikke szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok az általuk személyesen gyűjtött és megvizsgált bizonyítékok alapján döntenek, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>VA látása elvesztése miatt állandó jelleggel csökkent munkaképességgel rendelkezik, amint azt egy 1976‑ban készített szakvélemény is tanúsítja. Felsőfokú jogi tanulmányokat folytatott, sikeres szakvizsgát tett 1977‑ben, majd a vakok egyesületénél és az Európai Unió vakügyi szervezeteinél dolgozott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>2014‑ben VA‑t ülnökké választották a Sofiyski gradski sadnál (szófiai városi bíróság, Bulgária) egy e város tanácsa által indított eljárás eredményeként. A Sofiyski rayonen sadhoz (szófiai kerületi bíróság, Bulgária), illetve sorshúzás útján e bíróság hatodik büntetőtanácsához osztották be, amelynek tagja volt UB bíró, illetve három másik ülnök is. <DATE ISO="20150325">2015. március 25‑én</DATE> e minőségében VA esküt tett az említett bíróság előtt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>VA <DATE ISO="20150325">2015. március 25</DATE>‑től <DATE ISO="20160809">2016. augusztus 9‑ig</DATE> nem vett részt egyetlen büntetőtárgyaláson sem. 2015 májusában a Sofiyski rayonen sad (szófiai kerületi bíróság) elnökétől, TC‑től azt kérte, hogy osszák át egy másik bíróhoz, azonban nem kapott választ.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT><DATE ISO="20150924">2015. szeptember 24‑én</DATE> VA a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemért felelős bizottsághoz fordult arra hivatkozva, hogy fogyatékossága miatt hátrányos bánásmódban részesült UB bíró részéről, mivel e bíró egyáltalán nem engedélyezte számára, hogy büntetőeljárásban vegyen részt, valamint a bíróság elnöke, TC részéről, aki nem tett eleget az újrabeosztás iránti kérelmének annak érdekében, hogy gyakorolhassa az ülnökként történő munkavégzéshez való jogát. Válaszul TC és UB többek között az ülnöki kötelezettségek jellegére, a sajátos fizikai jellemzőkkel való rendelkezés szükségességére, valamint egy jogszerű cél fennállására, nevezetesen a büntető eljárásjogi törvénykönyv alapelveinek tiszteletben tartására hivatkozott, amely igazolja a VA fogyatékossághoz kapcsolódó valamely tulajdonságon alapuló eltérő kezelését a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény 7. cikke (1) bekezdésének 2. pontja alapján.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT><DATE ISO="20170306">2017. március 6‑i</DATE> határozatával a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemért felelős bizottság TC és UB meghallgatását követően megállapította, hogy azok a többek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény 4. cikke értelmében vett, fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak VA‑val szemben, és velük szemben 250, illetve 500 leva (BGN) (hozzávetőleg 130 és 260 euró) összegű bírságot szabott ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>TC és UB e határozattal szemben keresetet indított az Administrativen sad Sofia‑grad (szófiai közigazgatási bíróság, Bulgária) előtt, amely e kereseteket elutasította. E bíróság közelebbről úgy ítélte meg, hogy jogellenes az ülnökéhez hasonló foglalkozáshoz vagy tevékenységhez való hozzáférés főszabályszerű korlátozásának bevezetése arra hivatkozva, hogy a szóban forgó fogyatékosság lehetetlenné tenné e tevékenység teljes körű gyakorlását. Kétségtelen, hogy a büntetőeljárás sajátosságai megkövetelik, hogy az ülnök feleljen meg ezen eljárás alapelveinek, vagyis az ítélkező tanács esetében a közvetlenség, az objektív igazság megállapítása és a belső meggyőződés kialakítása követelményeinek. Mindazonáltal az a vélelem, hogy a fogyatékosság fennállása minden esetben megfosztja az adott személyt az ezen elveknek való megfelelés képességétől, hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Az említett bíróság hozzátette, hogy e megfontolásokat alátámasztja az a körülmény, hogy VA <DATE ISO="20160809">2016. augusztus 9</DATE>‑től, vagyis az ülnökök elektronikus kirendelését bevezető jogalkotási reform hatálybalépésétől számos büntetőügyi tárgyaláson részt vett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>TC és UB egyaránt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Administrativen sad Sofia‑grad (szófiai közigazgatási bíróság) határozatával szemben a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Varhoven administrativen sadhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária). TC fellebbezése alátámasztásául azzal érvel, hogy az elsőfokú bíróságnak alkalmaznia kellett volna a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló törvény 7. cikke (1) bekezdésének a lényeges és meghatározó szakmai követelmény fennállására vonatkozó 2. pontját. Az ülnöki feladatokat jellegükre tekintettel nem láthatják el olyan személyek, akiknek fogyatékossága a büntetőeljárásról szóló törvénykönyvben foglalt elvek megsértését vonja maga után. UB a maga részéről azt állítja, hogy e bíróság tévesen hivatkozott a magasabb rangú büntető törvénykönyvön alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni törvényre és az e törvénykönyv által kimondott elvekre, amelyeket neki a bíróság elé terjesztett ügyek vizsgálata során büntetőjogi bíróként tiszteletben kell tartania, az ügy irataihoz csatolt bizonyítékok ítélkező testület valamennyi tagja általi egyenlő kezelésének biztosításához és a felek magatartásának ez utóbbiak általi közvetlen értékeléséhez hasonlóan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Ezzel kapcsolatban a büntetőeljárás szabályaira tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy nem egyértelmű, hogy a VA‑hoz hasonló fogyatékossággal élő vak személyt az ülnöki tevékenység gyakorlása során érintő egyenlőtlen bánásmód jogszerű‑e az az ENSZ‑egyezménynek, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta), valamint a 2000/78 irányelvnek a fogyatékos személyekkel tekintetében a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód biztosítására irányuló rendelkezései alapján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>E körülmények között a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>1)</NO.P><TXT>Az [ENSZ‑egyezmény] 5. cikke (2) bekezdésének és a [2000/78] irányelv [2.] cikke (1), (2) és (3) bekezdésének, valamint 4. cikke (1) bekezdésének értelmezése alapján megengedhetőnek tekinthető‑e, hogy egy látási képességgel nem rendelkező személy ülnökként járjon el és vegyen részt a büntetőeljárásban?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="9"?><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A tartósan látássérült személy konkrét fogyatékossága olyan jellemzőnek minősül‑e, amely az ülnöki (<QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>sadeben zasedatel<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>) tevékenységgel szemben támasztott olyan, lényeges és meghatározó követelményt képez, amelynek fennállása igazolja az eltérő bánásmódot, és nem alapoz meg a <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>fogyatékossággal<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="00AB" ID="QE0025"/> kapcsolatos jellemzőn alapuló hátrányos megkülönböztetést?<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Elöljáróban meg kell állapítani, hogy noha a kérdést előterjesztő bíróság kérdései szövegében nem hivatkozott a Charta rendelkezéseire, e bíróság – amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik – arra keres választ, hogy egy olyan vak személy, mint VA ülnöki feladatainak büntetőeljárásban való ellátásából való kizárása összeegyeztethető‑e a 2000/78 irányelv és az ENSZ‑egyezmény rendelkezéseivel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy ezen irányelv a hatálya alá tartozó területen konkretizálja az immár az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elvét (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210126">2021. január 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Szpital Kliniczny im. dra J. Babińskiego Samodzielny Publiczny Zakład Opieki Zdrowotnej w Krakowie</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑16/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:64">EU:C:2021:64</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Ezenkívül a Charta 26. cikke kimondja, hogy az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>E körülmények között meg kell állapítani, hogy kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkének (2) bekezdését és 4. cikkének (1) bekezdését a Charta 21. és 26. cikkével, valamint az ENSZ‑egyezménnyel összefüggésben akként kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes, hogy egy vak személyt megfosszanak minden lehetőségtől, hogy büntetőeljárásban ülnöki feladatokat lásson el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/78 irányelvnek mind a címéből és a preambulumából, mind a tartalmából és a céljából az tűnik ki, hogy általános keretet kíván létrehozni a minden személy számára biztosítandó, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> egyenlő bánásmódhoz, hatékony védelmet nyújtva számukra az irányelv 1. cikkében említett okok valamelyikén – köztük a fogyatékosságon – alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210715">2021. július 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Tartu Vangla</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑795/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:606">EU:C:2021:606</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>A 2000/78 irányelvet, amint az 3. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjából kitűnik, az Unióra átruházott hatáskörök korlátain belül minden személyre alkalmazni kell mind a köz‑, mind a magánszféra vonatkozásában – beleértve az állami szerveket is –a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei, valamint az alkalmazási és munkafeltételek tekintetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik mindenekelőtt, hogy az ügynöki feladatok díjazás ellenében végzett szakmai tevékenységnek minősülnek, továbbá az, hogy a VA‑t e feladatok ellátására választották ki, és egy bíróság egyik büntetőtanácsához osztották be, végül pedig az, hogy a gyakorlatban a <DATE ISO="20150325">2015. március 25.</DATE> és <DATE ISO="20160809">2016. augusztus 9.</DATE> közötti időszakban nem láthatta el e feladatokat, ennélfogva nem juthatott munkához.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy ilyen helyzetben mind a munkához való hozzáférés 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett feltételeiről, mind pedig az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett foglalkoztatási és munkafeltételekről szó van.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Egyébiránt vitathatatlan, hogy VA a 2000/78 irányelv értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0027" ID="QS0027"/>fogyatékosságban<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> szenved, mivel látását állandó jelleggel elvesztítette, pontosítva, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint 2000/78 irányelv értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0028" ID="QS0028"/>fogyatékosság<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> fogalma olyan korlátozottságként értendő, amely különösen valamilyen tartósan fennálló testi, értelmi vagy lelki károsodáson alapul, és amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személynek a szakmai életben való teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190911">2019. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Nobel Plastiques Ibérica</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑397/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:703">EU:C:2019:703</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Következésképpen az olyan helyzet, mint amely az alapügy tárgyát képezi, az említett irányelv hatálya alá tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Először is, a fogyatékosságon alapuló eltérő bánásmód fennállását illetően emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében ezen irányelv alkalmazásában az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0029" ID="QS0029"/>egyenlő bánásmód elve<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> azt jelenti, hogy az 1. cikkében említett okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni. Ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja pontosítja, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha az 1. cikkben említett okok bármelyike miatt valaki hasonló helyzetben lévő másik személyhez képest kedvezőtlen bánásmódban részesül, részesült vagy fog részesülni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben szereplő információkból kitűnik, hogy <DATE ISO="20150325">2015. március 25</DATE>‑től <DATE ISO="20160809">2016. augusztus 9‑ig</DATE> VA számára nem engedélyezték a részvételt tanácsának egyik tárgyalásán sem, mégpedig vaksága miatt. Úgy tűnik tehát, hogy kedvezőtlenebb bánásmódban részesült, mint az e tanácshoz beosztott hasonló helyzetben lévő, de vakságban nem szenvedő ülnökök, ami a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, fogyatékosságon alapuló közvetlen eltérő bánásmódot valósít meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Másodszor, azon kérdést illetően, hogy ez az eltérő bánásmód igazolható‑e a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján, emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezés értelmében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikkben említett jellemzőn alapuló eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha az érintett szakmai tevékenység jellege vagy végrehajtásának gyakorlásának feltételrendszere miatt az ilyen jellemző lényeges és meghatározó szakmai követelményt képez, feltéve, hogy a cél jogszerű, és a követelmény arányos.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>E tekintetben a Bíróság kimondta, hogy nem az eltérő bánásmód alapját képező oknak, hanem az ehhez az okhoz kapcsolódó jellemzőnek kell lényeges és meghatározó szakmai követelménynek minősülnie (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161115">2016. november 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Salaberria Sorondo</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑258/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:873">EU:C:2016:873</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>Mivel a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvétől való eltérést, azt az említett irányelv (23) preambulumbekezdésére tekintettel, mely utóbbi azon <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0030" ID="QS0030"/>nagyon korlátozott körülményekre<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> utal, amelyek között az ilyen eltérő bánásmód igazolható, szigorúan kell értelmezni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210715">2021. július 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Tartu Vangla</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑795/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:606">EU:C:2021:606</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Ami a VA‑val szemben fogyatékossága alapján alkalmazott hátrányos bánásmód igazolása érdekében hivatkozott célt illeti, TC és UB előadja, hogy VA 2016 augusztusáig való kizárása azon büntetőtanács tárgyalásain való részvételből, amelybe beosztották, a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv elvei teljes tiszteletben tartásának, különösen a közvetlenség elvének és a bizonyítékoknak az e törvénykönyv 14. és 18. cikkéből eredő objektív igazság megállapítása érdekében történő közvetlen értékelésének biztosítására irányult.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>TC és UB azt állítja ugyanis, hogy az ülnöki feladatokat nem képesek az olyan fogyatékkal élő személyek ellátni, mint amilyen a vakság. E feladatok ellátása főszabály szerint különleges fizikai képességeket – mint például a látást – tesz szükségessé.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Márpedig meg kell állapítani, hogy noha a bíróságokról szóló törvény 67. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az ülnöknek különösen cselekvőképességgel kell rendelkeznie, továbbá nem szenvedhet mentális betegségben, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben foglalt információk szerint e törvény nem ír elő fizikai alkalmassági követelményeket az ülnökök számára és olyan testi fogyatékosságon alapuló kizáró okról sem rendelkezik, mint amilyen a vakság.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Ugyanezen információkból következik, hogy egy jogalkotási reform hatálybalépése következtében <DATE ISO="20160809">2016. augusztus 9</DATE>‑től bevezették az ülnökök elektronikus kirendelését, és VA ezen időponttól kezdve számos büntetőügyi tárgyaláson részt vett. Úgy tűnik tehát, hogy az ülnököknek az alapügy tárgyát képező nemzeti jogszabályban előírt elektronikus kirendelése az ezen ülnökök személyére, valamint az általuk tárgyalandó ügyekre vonatkozó megfontolásoktól függetlenül történik, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>Mindamellett a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a különleges fizikai képességekkel rendelkezés tekinthető a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0031" ID="QS0031"/>lényeges és meghatározó szakmai követelménynek<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> egyes hivatások, például a tűzoltói vagy a rendőri hivatás gyakorlásához. Ehhez hasonlóan az a tény, hogy a hallásélességének meg kell felelnie a nemzeti szabályozás által meghatározott minimális hangérzékelési küszöbértéknek, ilyen, a büntetés‑végrehajtási tisztviselői szakma gyakorlásához szükséges követelménynek tekinthető (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210715">2021. július 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Tartu Vangla</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑795/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:606">EU:C:2021:606</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>A Bíróság azt is megállapította, hogy a látás alapvető funkció a gépjárművek vezetéséhez, így az uniós jogalkotó által a közúti gépjárművezetői foglalkozás gyakorlása tekintetében előírt minimális látásélesség követelménye megfelel az uniós jognak, a közúti közlekedésbiztonság biztosítására irányuló célkitűzésre tekintettel (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140522">2014. május 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Glatzel</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑356/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:350">EU:C:2014:350</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0072">72.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>Ehhez hasonlóan a büntetőeljárásban ellátott ülnöki feladatok jellege és e feladatok ellátásának feltételei miatt, amelyek bizonyos esetekben magukban foglalhatják a vizuális bizonyítékok vizsgálatát és értékelését is, a látást is a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0032" ID="QS0032"/>lényeges és meghatározó szakmai követelménynek<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> lehet tekinteni az ilyen eljárásban eljáró ülnök foglalkozását illetően, feltéve hogy az említett bizonyítékok ilyen vizsgálata és értékelése nem végezhető el például orvos‑technikai eszközök segítségével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>Egyébiránt a TC és UB által hivatkozott azon cél, hogy biztosítsák a büntetőeljárás elveinek – köztük a közvetlenség és a bizonyítékok közvetlen értékelése elvének – teljes mértékű tiszteletben tartását, a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű célnak minősülhet.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>Következésképpen meg kell vizsgálni, hogy az alapügyben a VA‑val szemben előírt azon intézkedés, amely őt a büntetőeljárásban teljes mértékben kizárja az ülnöki feladatok ellátásából, alkalmas‑e a kitűzött cél elérésére, és nem lépi‑e túl az annak eléréséhez szükséges mértéket. Ami ezen arányos jelleget illeti, figyelembe kell venni azt, hogy a 2000/78 irányelv (20) és (21) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett 5. cikke értelmében a munkaadónak meg kell tennie a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel vagy az előmenetel, kivéve, ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró ezen munkaadóra (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210715">2021. július 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Tartu Vangla</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑795/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:606">EU:C:2021:606</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>Ezen intézkedés megfelelő jellegét illetően meg kell jegyezni, hogy az ilyen intézkedés kétségtelenül hozzájárul a büntetőeljárásról szóló törvénykönyvnek a közvetlenség elvére és a bizonyítékok közvetlen értékelésére vonatkozó szabályainak tiszteletben tartásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>Ugyanakkor az említett intézkedés szükségességét illetően meg kell jegyezni, hogy a VA‑t teljesen kizárták az azon büntetőtanács által tárgyalt ügyekben való részvételből, amelyhez beosztották, anélkül hogy értékelték volna a feladatainak ellátására való egyéni képességét, és anélkül, hogy megvizsgálták volna az esetlegesen felmerülő nehézségek orvoslásának lehetőségét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>Végeredményben, amint az a jelen ítélet 54. pontjában megállapításra került, a munkáltató az adott helyzetben szükséges észszerű intézkedéseket köteles hozni a fogyatékkal élő személyek érdekében. Ugyanis a 2000/78 irányelv (16) preambulumbekezdése szerint a fogyatékos személyek szükségleteinek kielégítését célzó rendelkezések fontos szerepet játszanak a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben. E tekintetben a Bíróság kifejtette, hogy az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0033" ID="QS0033"/>észszerű intézkedések<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> fogalmát tágan kell értelmezni, mint amelynek azon különféle akadályok megszüntetése a célja, amelyek korlátozzák a fogyatékos személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a szakmai életben. Egyébiránt ezen irányelv (20) preambulumbekezdése e tekintetben észszerű anyagi, szervezeti, illetve képzési intézkedések felsorolását tartalmazza, amely nem kimerítő jellegű (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210715">2021. július 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Tartu Vangla</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑795/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:606">EU:C:2021:606</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>E kötelezettséget a Charta 26. cikkének fényében kell értelmezni, amely kimondja a fogyatékkal élő személyek beilleszkedésének elvét annak érdekében, hogy az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekben részesüljenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>Ezt a kötelezettséget az ENSZ‑egyezmény is előírja, amely tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/78 irányelv értelmezéséhez segítségül lehet hívni az említett egyezmény rendelkezéseit, és azt lehetőleg ezen egyezménnyel összhangban kell értelmezni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210715">2021. július 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Tartu Vangla</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C 795/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:606">EU:C:2021:606</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>Márpedig az ENSZ‑egyezmény 5. cikkének (3) bekezdése azt írja elő, hogy az egyenlőség előmozdítása és a hátrányos megkülönböztetés eltörlése érdekében a részes államoknak minden megfelelő lépést meg kell tenniük, így biztosítva az észszerű alkalmazkodást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>Egyébiránt az ENSZ‑egyezmény 5. cikkének (3) bekezdése e beilleszkedésre irányuló célra tekintettel írja elő a fogyatékossággal élő személyek egyenlőségének előmozdítását és a hátrányos megkülönböztetés eltörlését, amint azt ezen egyezmény 27. cikke is tanúsítja, amely elismeri<?PAGE NO="13"?> számukra a munkavállaláshoz jogot, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerő‑piacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>A jelen ügyben, amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben foglalt információkból kitűnik, VA‑t a büntetőügyekben való minden részvételből kizárták, anékül, hogy különbséget tettek volna az érintett ügyek tekintetében, vagy hogy megvizsgálták volna, hogy észszerű intézkedések – mint például anyagi, személyes vagy szervezeti segítségnyújtás – felajánlhatók‑e számára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63</NO.P><TXT>Ily módon – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat fenntartása mellett – úgy tűnik, hogy az említett intézkedés meghaladja a szükséges mértéket, annál is inkább, mivel az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az ülnökök 2016 augusztusában bevezetett elektronikus kirendelésének bevezetését követően VA e minőségében számos büntetőügyben részt vett. Amint arra mind a Bizottság írásbeli észrevételeiben, mind a főtanácsnok az indítványának 100. pontjában rámutatott, ez a körülmény azt jelzi, hogy VA képes az ügynöki feladatokat a büntetőeljárási szabályok teljes tiszteletben tartása mellett ellátni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikkének (2) bekezdésének a) pontját és 4. cikkének (1) bekezdését a Charta 21. és 26. cikkével, valamint az ENSZ‑egyezménnyel összefüggésben akként kell értelmezni, hogy akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, hogy egy vak személyt megfosszanak minden lehetőségtől, hogy büntetőeljárásban ülnöki feladatokat lásson el.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20001127">2000. november 27‑i</DATE> 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját és 4. cikkének (1) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 26. cikkével, valamint az Európai Közösség nevében a <DATE ISO="20091126">2009. november 26‑i</DATE> 2010/48/EK tanácsi határozattal jóváhagyott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ‑egyezménnyel összefüggésben akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, hogy egy vak személyt megfosszanak minden lehetőségtől, hogy büntetőeljárásban ülnöki feladatokat lásson el.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>