52007PC0478

Tanácsi határozati Javaslat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről szóló, az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodás megkötéséről /* COM/2007/0478 végleges - CNS 2007/0173 */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.8.2007

COM(2007) 478 végleges

2007/0173 (CNS)

TANÁCSI HATÁROZATI JAVASLAT

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről szóló, az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodás megkötéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

2007. február 15-én a Tanács elfogadta a 168/2007/EK rendeletet[1] („a rendelet”) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról („az Ügynökség”).

A rendelet 9. cikke értelmében az Ügynökség tevékenységeit összehangolja az Európa Tanács tevékenységeivel az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték biztosítása érdekében. E célból a 9. cikk kimondja, hogy a Közösség megállapodást köt az Európa Tanáccsal annak érdekében, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködés alakuljon ki („a Megállapodás”).

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 300. cikkével összhangban, a Tanács 2007. február 15-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Közösség nevében tárgyalásokat folytasson a megállapodásról[2]. Ugyanazon a napon a Tanács elfogadta a tárgyalási irányelvek szövegét[3], valamint az alapvető jogokkal és az állampolgársággal foglalkozó ad hoc munkacsoportot nevezett ki a tárgyalások során a Bizottságot segítő különbizottságnak.

A Bizottság és az Európa Tanács Főtitkársága közötti tárgyalások 2007 márciusában kezdődtek. 2007. áprilisban és májusban tárgyalásokra és konzultációkra került sor. Az alapvető jogokkal és az állampolgársággal foglalkozó ad hoc munkacsoporttal konzultációt folytattak a tárgyalásokról. Az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatról szóló keretmegállapodásnak megfelelően az Európai Parlamentet is tájékoztatták. Az e tanácsi határozati javaslathoz csatolt megállapodás együttműködési keretrendszert hoz létre az Ügynökség és az Európa Tanács között. A megállapodás rendelkezik az Ügynökség és az Európa Tanács tisztviselői közötti rendszeres kapcsolattartás és találkozók szervezéséről; információcserét létesít a vonatkozó adatvédelmi szabályok pontos betartásával; valamint rendelkezik a tevékenységek összehangolásáról, különösen az Ügynökség éves munkaprogramjának elkészítése tekintetében, annak érdekében, hogy elkerüljék a párhuzamos munkavégzést és biztosítsák az erőforrások lehető legjobb hasznosítását. A megállapodás lehetővé teszi a közös és kiegészítő tevékenységeket a közös érdeket képviselő területeken.

A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy az Európa Tanács egy független személyt, valamint egy póttagot nevez ki az Ügynökség Igazgatótanácsába és Végrehajtó Bizottságába. A megállapodás meghatározza e személy szerepét a Végrehajtó Bizottságban.

A megállapodás pontosítja az Ügynökség és az Európa Tanács közötti együttműködés módjait. A megállapodás megkötését követően felhatalmazza az Ügynökséget és az Európa Tanácsot, hogy szorosan együttműködjenek az alapvető jogok európai védelmének erősítése érdekében. Meg kell jegyezni, hogy amikor az Ügynökség részt vesz az Európa Tanács tevékenységeiben, a rendelet rendelkezéseinek megfelelően teljesen függetlenül fog eljárni. Az Ügynökség a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának jogutóda. A Központ és az Európa Tanács közötti együttműködés a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának létrehozásáról szóló, 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelet 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Megfigyelőközpont és az Európa Tanács közötti szoros együttműködés megteremtése céljából az Európai Közösség és az Európa Tanács között létrejött, 1999. február 10-i megállapodás[4] hatálya alá tartozott. E megállapodás hatályon kívül helyezi az említett megállapodást, illetve annak helyébe lép.

A Tanácsot felkérik, hogy hatalmazza fel az elnökét a Közösség nevében e megállapodás aláírására jogosult személy kijelölésére, annak érdekében, hogy a Közösség kifejezze beleegyezését a megállapodás jelentette kötelezettségvállalásba.

Az említettek fényében a Bizottság javasolja a Tanácsnak a csatolt tanácsi határozati javaslat elfogadását.

2007/0173 (CNS)

TANÁCSI HATÁROZATI JAVASLAT

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről szóló, az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 308. cikkére, 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével, valamint 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban,

tekintettel a Bizottság javaslatára[5],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[6],

mivel:

1. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendelet[7] 9. cikke előírja az Ügynökség és az Európa Tanács közötti szoros együttműködés megvalósítását.

2. Az Európai Közösség nevében a Bizottság az Európa Tanáccsal tárgyalásokat folytatott az ezen együttműködésről szóló megállapodásról .

3. Az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodást jóvá kell hagyni.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről szóló, az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodást az Európai Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

Az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodás

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről

Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG és az EURÓPA TANÁCS (a továbbiakban: a „szerződő felek”),

MIVEL az Európai Unió Tanácsa 2007. február 15-én elfogadta az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (a továbbiakban: az „Ügynökség”) létrehozásáról szóló 168/2007/EK rendeletet;

MIVEL az Ügynökség célja, hogy a Közösség, valamint – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok érintett intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakmai segítséget nyújtson annak érdekében, hogy segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák;

MIVEL az Ügynökség feladatai ellátása során hivatkozik az alapvető jogokra, ahogyan azokat az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése meghatározza, beleértve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-i európai egyezményben garantált jogokat és szabadságokat;

MIVEL az Európa Tanács széles körű tapasztalatra és szakértelemre tett szert az emberi jogok területén folytatott kormányközi együttműködés és segítségnyújtás területén, valamint számos eljárást dolgozott ki az emberi jogok helyzetének nyomon követésére és ellenőrzésére, valamint létrehozta az Európa Tanács emberi jogi biztosának intézményét;

MIVEL az Ügynökség tevékenysége során – adott esetben – figyelembe veszi az Európa Tanács által eddig végzett tevékenységeket;

MIVEL az Ügynökség az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték szavatolása érdekében összehangolja tevékenységeit az Európa Tanács tevékenységeivel, különös tekintettel annak éves munkaprogramjára és a civil társadalommal folytatott együttműködésre;

Mivel ezért szoros kapcsolatot kell kialakítani az Ügynökség és az Európa Tanács között a 168/2007/EK tanácsi határozat 9. cikkével összhangban;

MIVEL az Európai Tanács 2004. december 16-17-i ülésén az Európai Unió tagállamainak képviselői egyetértettek abban, hogy az Ügynökség fontos szerepet fog játszani az EU emberi jogi politikája koherenciájának és következetességének erősítésében;

MIVEL az Európa Tanács állam- és kormányfőinek harmadik csúcstalálkozója (Varsó, 2005. május 16-17.) által elfogadott, az Európa Tanács és az Európai Unió közötti kapcsolatokról szóló iránymutatások olyan lehetőségként említik az Ügynökséget, amely hozzájárulhat az Európa Tanáccsal folytatott együttműködés további javításához, valamint a fokozottabb koherenciához és következetességéhez;

MIVEL az Európa Tanács és az Európai Unió között 2007. május 23-án megkötött egyetértési megállapodás tartalmazza az emberi jogok és alapvető szabadságok területén folytatott együttműködés általános kereteit, és kiemeli az Európa Tanácsnak az európai emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia viszonyítási pontjaként játszott szerepét;

MIVEL az egyetértési megállapodással összhangban, az Ügynökség tiszteletben tartja az Európa Tanács által az emberi jogok védelmének tagállamaiban való nyomon követése érdekében alkalmazott eszközök egységességét, érvényességét és hatékonyságát;

MIVEL az Európa Tanácsnak ki kell jelölnie egy független személyt az Ügynökség Igazgatótanácsának és Végrehajtó Bizottságának tagjává,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Fogalommeghatározások

1. E megállapodás alkalmazásában:

a) „az Európa Tanács kormányközi bizottságai”: a Miniszteri Bizottság által, vagy annak felhatalmazásával az Európa Tanács Alapokmánya 15. cikkének a) pontja, 16. vagy 17. cikke értelmében létrehozott valamennyi bizottság vagy testület;

b) „az Európa Tanács emberi jogok helyzetének nyomon követésével foglalkozó bizottságai”: a szociális jogok európai bizottsága, a kínzással és egyéb embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy ilyen büntetéssel foglalkozó európai bizottság, a rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottság, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája szakértőinek bizottsága, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága és valamennyi egyéb hasonló független testület, amelyet az Európa Tanács a jövőben létrehozhat.

c) „Ügynökség”: hatáskörükön belül a 168/2007/EK tanácsi rendelet 11. cikkében említett testületek.

II. Általános együttműködési keretek

2. E megállapodás – az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték szavatolása érdekében – együttműködési keretet hoz létre az Ügynökség és az Európa Tanács között.

3. Az Ügynökség és az Európa Tanács között a megfelelő szinten rendszeres kapcsolatot alakítanak ki. Az Ügynökség igazgatója és az Európa Tanács Titkársága egy-egy kapcsolattartó személyt nevez ki, kifejezetten az együttműködéssel kapcsolatos ügyek kezelésére.

4. Általános szabályként az Ügynökség Végrehajtó Bizottsága felkéri az Európa Tanács Titkárságának képviselőit, hogy megfigyelőként vegyenek részt az Ügynökség Igazgatótanácsának ülésein. E felkérés nem terjed ki olyan külön napirendi pontokra, amelyeken – belső jellegükből adódóan – e részvétel nem lenne indokolt. E képviselőket meghívhatják az Ügynökség Igazgatótanácsa által szervezett egyéb találkozókra is, beleértve a 168/2007/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett találkozókat is.

5. Az Ügynökség képviselőit felkérik, hogy megfigyelőként vegyenek részt az Európa Tanács azon kormányközi bizottságainak ülésein, amelyek iránt az Ügynökség kifejezte érdeklődését. Az Ügynökség képviselője az érintett bizottság felkérésére megfigyelőként részt vehet az Európa Tanács emberi jogok helyzetének nyomon követésével foglalkozó bizottságai vagy részleges megállapodások alapján létrehozott bizottságok által szervezett üléseken vagy véleménycseréken. Az Ügynökség képviselőit arra is felkérhetik, hogy vegyenek részt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által szervezett véleménycseréken.

6. Az együttműködés az Ügynökség jelenlegi és jövőbeni tevékenységének teljes körére kiterjed.

III. Információ- és adatcsere

7. Az Ügynökségre és az Európai Tanácsra külön-külön vonatkozó, hatályban lévő adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, az Ügynökség és az Európa Tanács tevékenységeik keretében gyűjtött információkat és adatokat, az online információkhoz való hozzáférést is beleértve, kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Az ilyen módon rendelkezésre bocsátott információkat és adatokat az Ügynökség és az Európa Tanács saját tevékenysége során felhasználhatja. E rendelkezések nem terjednek ki bizalmas adatokra, illetve bizalmas tevékenységekre.

8. Az Ügynökség figyelembe veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Ügynökség tevékenységi körével kapcsolatos ítéleteit és határozatait és – szükség esetén – az Európa Tanács nyomon követési és kormányközi bizottságainak, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosának ténymegállapításait, jelentéseit és az emberi jogok területén kifejtett tevékenységét.

9. Amennyiben az Ügynökség az Európa Tanács forrásaiból származó információt használ fel, megjelöli annak származását és hivatkozását. Az Európa Tanács az ügynökségi forrásból származó információ felhasználása során ugyanígy jár el.

10. Az Ügynökség és az Európa Tanács hálózatai útján viszonossági alapon biztosítja tevékenységeik eredményeinek a lehető legszélesebb körben történő terjesztését.

11. Az Ügynökség és az Európa Tanács biztosítja a javasolt, folyamatban lévő vagy befejezett tevékenységeket érintő információk rendszeres cseréjét.

IV. Együttműködési módszerek

12. Az Ügynökség és az Európa Tanács Titkársága, az Ügynökség tevékenységeinek az Európa Tanács tevékenységeivel a kiegészítő jelleg és az elérhető források lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében történő összehangolása, különösen pedig kutatás és tudományos adatfelvételek végzése, valamint következtetések, vélemények és jelentések kidolgozása érdekében rendszeres konzultációkat tart.

13. E konzultációk különösen az alábbiakra vonatkoznak:

- Az Ügynökség éves munkaprogramjának elkészítése;

- az Ügynökség éves jelentésének elkészítése az alapvető jogok helyzetéről az Ügynökség tevékenységi körébe tartozó területeken;

- együttműködés a civil társadalommal, különösen az Európa Tanács bevonása az Ügynökség alapjogi platformjának létrehozatalába és működtetésébe.

14. E konzultációk alapján megállapodás jöhet létre arról, hogy az Ügynökség és az Európa Tanács a közös érdekű kérdésekben, mint például konferenciák vagy műhelyek szervezése, adatgyűjtés és elemzés vagy megosztott információforrások vagy információs termékek létrehozása, közös és/vagy kiegészítő tevékenységeket folytat.

15. Az Ügynökség által az Európa Tanácsnak nyújtott támogatás útján tovább erősíthető az Ügynökség és az Európa Tanács közötti együttműködés. Az Európa Tanács által kezelt és az Európai Közösség által finanszírozott vagy társfinanszírozott műveletekre vonatkozó pénzügyi ellenőrzési kikötés alkalmazásáról szóló, az Európai Bizottság és az Európa Tanács közötti 2004-i közigazgatási keretmegállapodást kell alkalmazni.

16. Az Európa Tanács Főtitkársága és az Ügynökség igazgatója közötti megállapodás alapján, amennyiben azt a vonatkozó hatályos személyzeti szabályzatok lehetővé teszik, az Ügynökség és az Európa Tanács között ideiglenes személyzetcserére kerülhet sor.

V. Független személy Európa Tanács általi kijelölése az Ügynökség Igazgatótanácsába és Végrehajtó Bizottságába

17. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága egy független személyt, valamint egy póttagot, jelöl ki az Ügynökség Igazgatótanácsába és Végrehajtó Bizottságába. Az Európa Tanács által kijelölt személy a magán- és a közszektor szervezeteinek irányítása terén megfelelő tapasztalattal, illetve az alapvető jogok területén megfelelő ismerettel rendelkezik.

18. Az Európa Tanács értesíti az Ügynökséget és az Európai Bizottságot a jelölésről.

19. Az Európa Tanács által az Igazgatótanácsba kijelölt személyt felkérik, hogy vegyen részt a Végrehajtó Bizottság ülésein. Véleményét, különösen az Ügynökség és az Európa Tanács tevékenységei közötti kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték biztosítása érdekében, figyelembe veszik. Szavazati joggal rendelkezik a Végrehajtó Bizottságban az Igazgatótanács döntéseinek előkészítése tekintetében, amit a 168/2007/EK tanácsi rendelet 12. cikkének (8) bekezdésével összhangban gyakorolhat.

VI. Általános és záró rendelkezések

20. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint ami megakadályozza a szerződő feleket saját tevékenységeik gyakorlásában.

21. E megállapodás a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának létrehozásáról szóló, 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelet 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Megfigyelőközpont és az Európa Tanács közötti szoros együttműködés megteremtése céljából az Európai Közösség és az Európa Tanács között megkötött, 1999. február 10-i megállapodást hatályon kívül helyezi és annak helyébe lép.

22. E megállapodás a szerződő felek megfelelően felhatalmazott képviselőinek aláírásával lép hatályba.

23. E megállapodás a szerződő felek kölcsönös megállapodásával módosítható. A szerződő felek legkésőbb 2013. december 31-ig értékelik e megállapodás végrehajtását, abból a célból, hogy szükség esetén a megállapodást felülvizsgálják.

[1] HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

[2] 6199/07 JAI 70 CATS 13 COHOM 16 COEST 40 FIN 49 tanácsi dokumentum.

[3] 6150/07 JAI 66 CATS 11 COHOM 14 COEST 37 FIN 46 (RESTREINT UE) tanácsi dokumentum.

[4] A Tanács 1999.12.21-i 1998/132/EK határozatával megkötött megállapodás (HL L 44., 1998.2.18., 44. o.),

[5] HL C […]., [ …]., […]. o.

[6] HL C […]., [ …]., […]. o.

[7] HL L 53., 2007.2.22., 53. o.