|
2007.4.23. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 105/1 |
A Bizottság 414/2007/EK rendelete
(2007. március 13.)
a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott, a folyami információs szolgáltatások (RIS) tervezésére, megvalósítására és működtetésére vonatkozó műszaki iránymutatásokról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A 2005/44/EK irányelv 1. cikke értelmében a folyami információs szolgáltatásokat (RIS) harmonizált, összekapcsolható és nyitott módon kell kidolgozni és megvalósítani. |
|
(2) |
A 2005/44/EK irányelv 5. cikke értelmében műszaki iránymutatásokat (a továbbiakban: RIS-iránymutatások) kell meghatározni a folyami információs szolgáltatások (RIS) tervezésére, megvalósítására és működtetésére. |
|
(3) |
A RIS-iránymutatásokat az irányelv II. mellékletében előírt műszaki elvek alapján kell meghatározni. |
|
(4) |
A 2005/44/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a RIS-iránymutatások meghatározása során megfelelően figyelembe kell venni a kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek, mint például a PIANC, a CCNR és az ENSZ EGB által kidolgozott előírásokat. Biztosítani kell a folytonosságot más modális forgalomirányítási szolgáltatásokkal, különösen a tengeri hajóforgalom-irányítási és információs szolgáltatásokkal. |
|
(5) |
Annak érdekében, hogy a RIS tervezésével, megvalósításával és működtetésével összefüggésben a közreműködők egymást kölcsönösen megértsék, a további szabványosítás és az alkalmazások tervezése során a RIS-iránymutatásokban található szakkifejezéseket és fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. |
|
(6) |
A szolgáltatások, a rendszerek és az alkalmazások kidolgozása során az ezen iránymutatásokban található RIS-architektúrát kell alkalmazni. |
|
(7) |
A RIS tervezése során a RIS-iránymutatásokban található, módszeres eljárást kell követni. |
|
(8) |
Az e rendeletben előírt iránymutatások napjaink műszaki színvonalához igazodnak. Ha a 2005/44/EK irányelv alkalmazása kapcsán szerzett tapasztalatok, illetőleg a műszaki haladás úgy kívánja, az iránymutatások a 2005/44/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően módosíthatók. |
|
(9) |
A RIS-iránymutatások tervezetét megvizsgálta a 2005/44/EK irányelv 11. cikke alapján létrehozott bizottság. |
|
(10) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2005/44/EK irányelv 11. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Ez a rendelet iránymutatásokat határoz meg a folyami információs szolgáltatások (RIS) tervezésére, megvalósítására és működtetésére vonatkozóan. Az iránymutatásokat a rendelet melléklete állapítja meg.
2. cikk
A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. március 13-án.
a Bizottság részéről
Jacques BARROT
alelnök
MELLÉKLET
RIS-iránymutatások
Tartalomjegyzék
|
1. |
Bevezetés | 6 |
|
2. |
Fogalommeghatározások | 7 |
|
2.1. |
Folyami információs szolgáltatások (RIS) | 7 |
|
2.2. |
RIS-rendszer | 7 |
|
2.3. |
RIS-terület | 8 |
|
2.4. |
RIS-központ | 8 |
|
2.5. |
A belvízi közlekedésben alkalmazott VTS | 8 |
|
2.6. |
VTS-terület | 8 |
|
2.7. |
VTS-központ | 9 |
|
2.8. |
Illetékes hatóság | 9 |
|
2.9. |
RIS-hatóság | 9 |
|
2.10. |
RIS-felhasználók | 9 |
|
2.11. |
A RIS által nyújtott információk szintjei | 9 |
|
2.12. |
Hajó-helyzetmegállapítás és nyomon követés | 9 |
|
3. |
Részt vevő hajók | 10 |
|
4. |
A RIS architektúrája | 10 |
|
4.1. |
Általános elvek | 10 |
|
4.2. |
A RIS résztvevői | 11 |
|
4.2.1. |
Politikai résztvevők | 11 |
|
4.2.2. |
Területi irányítók | 11 |
|
4.2.3. |
Rendszermérnökök | 11 |
|
4.2.4. |
Szolgáltatók | 12 |
|
4.2.5. |
RIS-felhasználók | 12 |
|
4.3. |
A RIS céljai | 12 |
|
4.4. |
A RIS feladatai | 12 |
|
4.5. |
Folyami információs szolgáltatások | 15 |
|
4.6. |
A RIS funkciói és információigényei | 16 |
|
4.7. |
RIS-alkalmazások | 20 |
|
4.8. |
RIS-rendszerek | 20 |
|
5. |
Ajánlások az egyes szolgáltatásokhoz | 21 |
|
5.1. |
Hajóút-információs szolgáltatások (FIS) | 21 |
|
5.1.1. |
Általános elvek | 21 |
|
5.1.2. |
A belvízi utak mentén nyújtott rádiótelefon-szolgáltatás | 21 |
|
5.1.3. |
Internetes szolgáltatás | 22 |
|
5.1.4. |
Elektronikus navigációs térképszolgáltatás (belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) | 23 |
|
5.2. |
Forgalmi információs szolgáltatás | 23 |
|
5.2.1. |
Általános elvek | 23 |
|
5.2.2. |
Taktikai forgalmi információk (TTI) | 23 |
|
5.2.3. |
Stratégiai forgalmi információk (STI) | 24 |
|
5.3. |
Forgalomirányítás | 25 |
|
5.3.1. |
Helyi forgalomirányítás (hajóforgalmi szolgáltatások, VTS) | 25 |
|
5.3.2. |
Navigációtámogatás | 26 |
|
5.3.3. |
Zsilip- és hídüzemeltetés | 26 |
|
5.4. |
Vészhelyzet-elhárítási támogatás | 26 |
|
5.5. |
Közlekedéslogisztikai/szállításszervezési célú információnyújtás | 27 |
|
5.6. |
Rendészeti célú információszolgáltatás | 28 |
|
6. |
A RIS tervezése | 28 |
|
6.1. |
Általános elvek | 28 |
|
6.2. |
Feladatkörök | 28 |
|
6.3. |
Felelősség | 29 |
|
6.4. |
A tervezés folyamata | 29 |
|
6.5. |
Képzés | 30 |
|
7. |
A RIS fokozatos fejlesztése | 30 |
|
8. |
A RIS szabványosítási eljárásai | 32 |
| Függelék: Példa az információfeldolgozási hurokra (4.4. szakasz) | 34 |
Rövidítések
|
ADNR |
Accord Européen relative au transport international des marchandises dangereuses par voie de navigation intérieur du Rhin (A veszélyes áruk Rajnán történő nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat) |
|
AIS |
Automatikus hajóazonosító rendszer (transzponder) |
|
ARGO |
Advanced River Navigation (elektronikus hajóúti információs rendszer) |
|
AVV |
Adviesdienst Verkeer en Vervoer (Közlekedési Kutatási Központ – Hollandia) |
|
BICS |
Binnenvaart informatie en communicatie systeem (elektronikus adatszolgáltató rendszer) |
|
CAS |
Vészhelyzet-elhárítási támogatás |
|
CCNR |
Rajnai Hajózási Központi Bizottság |
|
CCTV |
Zárt láncú televíziós rendszer |
|
CEVNI |
Code européen de voies de la navigation intérieure (A belvízi hajózás európai kódexe), az ENSZ EGB szerkesztésében |
|
COMPRIS |
Consortium Operational Management Platform River Information Services (európai uniós K+F projekt, 2003–2005) |
|
D4D |
Dunai adattárház |
|
DGPS |
Növelt pontosságú globális helymeghatározó rendszer |
|
ECDIS |
Elektronikus térképmegjelenítő és információs rendszer |
|
ENSZ EGB |
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága |
|
EDI |
Elektronikus adatcsere |
|
EDIFACT |
Elektronikus adatcsere közigazgatási, kereskedelmi és közlekedési célokra (az ENSZ EGB szabványa) |
|
ENC |
Elektronikus navigációs térkép |
|
ETA |
Várható érkezési idő |
|
ETD |
Várható indulási idő |
|
ETSI |
Európai Távközlési Szabványügyi Intézet |
|
FI |
Hajóút-információk |
|
FIS |
Hajóút-információs szolgáltatás |
|
GLONASS |
Föld körüli pályán keringő globális navigációs műholdrendszer |
|
GNSS |
Globális navigációs műholdrendszer |
|
GSM |
Globális mobil hírközlési rendszer |
|
HF |
Nagyfrekvencia |
|
HR-kód |
A WCO harmonizált áruleíró és kódrendszere |
|
IALA |
Tengeri Navigációsegítő és Világítótorony-fenntartó Hatóságok Nemzetközi Szervezete |
|
IEC |
Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság |
|
IHO |
Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet |
|
IMDG-kódex |
A veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályzata |
|
IMO |
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet |
|
INDRIS |
Inland Navigation Demonstrator of River Information Services (Európai uniós K+F projekt, 1998–2000) |
|
ISO |
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet |
|
IT |
Információs technológia |
|
ITU |
Nemzetközi Távközlési Unió |
|
LAN |
Helyi hálózat |
|
LBM |
Zsilip- és hídüzemeltetés |
|
OFS |
Hivatalos hajószám |
|
PIANC |
Nemzetközi Hajózási Szövetség |
|
PTM |
Kikötő- és terminálüzemeltetés |
|
RIS |
Folyami információs szolgáltatások |
|
RTA |
Szükséges érkezés ideje |
|
SAR |
Felkutatás és mentés |
|
SIGNI |
Belvízi hajózási jelek és jelzések, az ENSZ EGB szerkesztésében |
|
SMS |
Rövid szöveges üzenet szolgáltatás |
|
SOLAS |
„Életbiztonság a tengeren” egyezmény |
|
SOTDMA AIS |
Önszerveződő időosztású, többszörös hozzáférésű AIS |
|
STI |
Stratégiai forgalmi információk (látkép) |
|
TCP/IP |
Átvitelvezérlő protokoll/internetprotokoll |
|
TI |
Forgalmi információk |
|
TTI |
Taktikai forgalmi információk (látkép) |
|
UMTS |
Univerzális mobil távközlési rendszer |
|
UTC |
Összehangolt világidő |
|
VDL |
URH-adatkapcsolat |
|
URH |
Ultrarövidhullám |
|
VTC |
Hajóforgalmi központ |
|
VTMIS |
Hajóforgalom-irányítási és információs szolgáltatások (tengerhajózás) |
|
VTS |
Hajóforgalmi szolgáltatások |
|
WAP |
Vezeték nélküli alkalmazásprotokoll |
|
WCO |
Vámügyi Világszervezet |
|
WI-FI |
Vezeték nélküli hálózat (Wireless Fidelity) |
|
ZKR/CCNR |
Rajnai Központ Hajózási Bizottság (Zentralkommission für die Rheinschifffahrt) |
Ábrák
|
2.3. ábra |
A RIS-terület és a VTS-terület viszonya |
|
4.1. ábra |
A RIS fejlesztése és átalakítása |
|
4.4a. ábra |
Arénák, szerepek és szervezési feladatok a belvízi hajózásban |
|
4.4c. ábra |
Az információfeldolgozási hurok elemei |
|
4.4d. ábra |
Információfeldolgozási hurok |
Táblázatok
|
4.4b. táblázat |
A RIS-szolgáltatások származtatása |
|
4.5. táblázat |
Folyami információs szolgáltatások |
|
4.6. táblázat |
A folyami információs szolgáltatások funkcionális bontása |
|
4.8. táblázat |
A szolgáltatások és a rendszerek viszonya |
|
5.2.3. táblázat |
A hajók által szolgáltatandó adatok |
|
6.4. táblázat |
A RIS tervezésének folyamata |
|
7. táblázat |
Lehetséges megoldás a RIS különböző alkotóelemeinek fokozatos fejlesztésére |
1. BEVEZETÉS
|
(1) |
A RIS-iránymutatások leírják a folyami információs szolgáltatások és a kapcsolódó rendszerek tervezésének, megvalósításának és működtetésének elveit és általános követelményeit. |
|
(2) |
A RIS-iránymutatások egyformán érvényesek a teherhajók, az utasszállító hajók és a kedvtelési célú hajók forgalmára. |
|
(3) |
A RIS-iránymutatásokat együttesen kell alkalmazni a nemzetközi szabályzatokkal, ajánlásokkal és iránymutatásokkal, így például:
|
|
(4) |
Az INDRIS Európai Uniós kutatási-fejlesztési program (2) több koncepcionális és szabványosítási javaslatot is kidolgozott a folyami információs rendszerek területén. Ezek a következők:
|
|
(5) |
A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS koncepciójának kidolgozása a német ARGO projekt (3) keretei között, az INDRIS projekttel együttműködésben történt. |
|
(6) |
A RIS architektúrájának koncepcióját a WATERMAN tematikus hálózat (4) alakította ki, amely az ötödik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram VTMIS-szel (tengerhajózás) és RIS-szel foglalkozó tématerületén részesült támogatásban. Ezen eredmények felhasználásával a RIS architektúráját átfogóan és részletesen az Európai Unió COMPRIS kutatási-fejlesztési projektje (5) dolgozta ki 2003-ban. |
|
(7) |
Ahol ez a dokumentum belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-t (és elektronikus navigációs térképeket), belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-t (vagy helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszereket általában), elektronikus hajózási adatszolgáltatást és hajósoknak szóló hirdetményeket említ, ott a RIS-irányelv értelmében kidolgozott műszaki előírásokra utal. |
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
A RIS-iránymutatások a folyami információs szolgáltatásokkal összefüggésben a következő szakkifejezéseket alkalmazzák (lásd még a 4. és az 5. fejezet specifikus fogalommeghatározásait is):
2.1. Folyami információs szolgáltatások (RIS)
A folyami információs szolgáltatások olyan harmonizált információs szolgáltatások, amelyek a belvízi közlekedésben a forgalomirányítás és a szállításszervezés támogatását szolgálják, és a műszaki megvalósíthatóság szabta keretek között magukban foglalják a más közlekedési módokhoz való kapcsolódást is. A RIS célja hozzájárulni a közlekedés biztonságához és hatékonyságához, valamint a belvízi utak minél teljesebb kihasználásához. Több szempontból a RIS máris működik.
Magyarázatok:
|
(1) |
A RIS a más közlekedési módokhoz: a tengerhajózáshoz, a közúti közlekedéshez és a vasúthoz való kapcsolódásokat is magában foglalja. |
|
(2) |
A RIS összefüggésében a „folyam”, „folyó” fogalma valamennyi, a RIS-irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott belvízi utat és kikötőt magában foglalja. |
|
(3) |
A RIS egyben a belvízi hajózást harmonizált módon támogató információs szolgáltatások gyűjtőneve is. |
|
(4) |
A RIS összegyűjti, feldolgozza, értékeli és terjeszti a hajóutakra, a forgalomra és a közlekedésre vonatkozó információkat. |
|
(5) |
A RIS nem foglalkozik az érintett vállalatok közötti belső kereskedelmi ügyletekkel, ugyanakkor nyitott a kereskedelmi tevékenységekkel való kapcsolat kialakítása irányában. |
2.2. RIS-rendszer
A RIS céljára a korszerű folyami információs rendszerek egy vagy több harmonizált informatikai rendszerből állnak. Az informatikai rendszer (IT-rendszer) humánerőforrások, hardverelemek, szoftvertermékek, kommunikációs eszközök és szabályok olyan összessége, amely információk feldolgozására szolgál.
2.3. RIS-terület
A RIS-terület az a formálisan leírt terület, amelyen a RIS aktív. A RIS-terület állhat egy adott folyam földrajzi vízgyűjtő területének vízi útjaiból, és (például ha a vízi út két ország határán helyezkedik el) egynél több ország területére is kiterjedhet (2.3. ábra).
2.3. ábra:
A RIS-terület és a VTS-terület viszonya
VTS-terület VTS-központtal
RIS-terület RIS-központtal
2.4. RIS-központ
A RIS-központ az a hely, ahonnan a kezelők a szolgáltatásokat működtetik. A RIS működhet RIS-központ nélkül is (például internetes szolgáltatás vagy bójaszolgáltatás formájában). Ha a hajók és a szárazföld között kétirányú kommunikációt kívánunk megvalósítani (például URH-n keresztül), akkor legalább egy RIS-központot létre kell hozni. Ha a RIS-területen VTS-központ vagy zsilip működik, az elláthatja a RIS-központ feladatait is. A RIS-területen belül ajánlatos minden szolgáltatást egyetlen RIS-központba összevonni.
2.5. A belvízi közlekedésben alkalmazott VTS
A belvízi közlekedésben alkalmazott hajóforgalmi szolgáltatás az illetékes hatóság által a hajóforgalom biztonságának és hatékonyságának fokozása, valamint a környezet védelme céljából nyújtott szolgáltatás. A szolgáltatásnak képesnek kell lennie arra, hogy kölcsönhatásba kerüljön a forgalommal, és reagáljon a VTS-területen előálló forgalmi helyzetekre.
A VTS legalább információs szolgáltatásból áll, és tartalmazhat másféle szolgáltatásokat: navigációsegítő szolgáltatást, forgalomszervezési szolgáltatást vagy mindkettőt, a következők szerint:
|
— |
Az információs szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely arról gondoskodik, hogy a fedélzeti navigációs döntéshozatalhoz az alapvető információk kellő időben rendelkezésre álljanak. |
|
— |
A navigációsegítő szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely segíti a fedélzeti navigációs döntéshozatalt, és figyelemmel kíséri annak hatásait. A navigációsegítés különösen fontos rossz látási viszonyok között, kedvezőtlen időjárási körülmények esetén, illetőleg akkor, ha a hajó radarja, kormányműve vagy hajtása meghibásodott vagy rendellenesen működik. A navigációsegítő szolgáltatás például a GNSS/Galileo vagy egyéb hasonló technológia igénybevételével megfelelő formában információt nyújt a hajó helyzetéről mindenkor, ha azt a forgalom résztvevője kéri, illetőleg különleges körülmények között, ha azt a VTS üzemeltetője szükségesnek ítéli. |
|
— |
A forgalomszervezési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amelynek célja a forgalmi helyváltoztatások irányítása révén a veszélyes hajóforgalmi helyzetek kialakulásának megelőzése, valamint a VTS-területen belül a biztonságos és hatékony hajóforgalom elősegítése (4.5. és 5.3.1. szakasz). |
Ha van, a belvízi közlekedésben alkalmazott VTS a folyami információs szolgáltatás körébe tartozik (2.3. ábra). A RIS-en belül a belvízi közlekedésben alkalmazott VTS a forgalomirányítási szolgáltatások csoportjába tartozik, és ebből a szempontból az információs szolgáltatás és a forgalomszervezés számít hangsúlyos területnek (4.5. és 5.3.1. szakasz).
2.6. VTS-terület
A VTS-terület a VTS körülhatárolt, formálisan meghatározott szolgáltatási területe. A VTS-terület részterületekre vagy szektorokra osztható.
2.7. VTS-központ
A VTS-központ az a központ, ahonnan a VTS-t működtetik. A VTS-terület egyes részterületei saját alközponttal rendelkezhetnek.
2.8. Illetékes hatóság
A RIS-irányelv 8. cikkében említett illetékes hatóság az a hatóság, amelyet a kormány a biztonsági kérdések egy része vagy egésze tekintetében hatáskörrel ruház fel, ideértve a hajóforgalom környezetkímélő voltát és hatékonyságát is. Az illetékes hatóság a RIS vonatkozásában általában a tervezéssel, a finanszírozás biztosításával és a működtetésre való megbízással kapcsolatban lát el feladatokat.
2.9. RIS-hatóság
A RIS-hatóság az a hatóság, amely felel a RIS irányításáért, működtetéséért és koordinálásáért, a részt vevő hajókkal való kapcsolattartásért, valamint a szolgáltatás biztonságos és hatékony nyújtásáért.
2.10. RIS-felhasználók
A szolgáltatások felhasználói több különböző csoportba sorolhatók: hajóparancsnokok, a RIS kezelői, a zsilipek és a hidak üzemeltetői, a vízi útért felelős hatóságok, a terminálok üzemeltetői, a vészhelyzet-elhárítási központok dolgozói, hajózási üzemeltetési vezetők, fuvaroztatók, feladók, címzettek, árufuvarozási ügynökök, szállítmányozók.
2.11. A RIS által nyújtott információk szintjei
A folyami információs szolgáltatások különböző szintű információkon alapulnak. A hajóút-információk csak a vízi utakra vonatkozó adatokat tartalmazzák. A forgalmi információk a RIS-területen tartózkodó hajók adatait jelentik. A forgalmi információkon belül megkülönböztethetők taktikai forgalmi információk és stratégiai forgalmi információk. A RIS a forgalmi információkat forgalmi látképek révén nyújtja.
Az információk három szintje a következő:
|
(1) |
A hajóút-információk (FI) a RIS-terület vízi útjaival (hajóútjaival) kapcsolatban tartalmaznak olyan földrajzi, hidrológiai és közigazgatási információkat, amelyekre a RIS-felhasználóknak az út megtervezéséhez, végrehajtásához és figyelemmel kíséréséhez szükségük van. A hajóút-információk egyirányúak: a szárazföldről a hajóra vagy a szárazföldről hivatali helyiségekbe (az irodai felhasználókhoz) továbbítják őket. |
|
(2) |
A taktikai forgalmi információk (TTI) olyan információk, amelyek az adott forgalmi helyzetben és a közvetlen földrajzi környezetben a hajóparancsnokok, illetve a VTS-üzemeltetők azonnali navigációs döntéseit befolyásolják. A taktikai forgalmi látkép helyzetmeghatározási információkat és konkrét hajóinformációkat tartalmaz a radar által mutatott valamennyi célpontra vonatkozóan, elektronikus navigációs térképen megjelenített formában. Ezt a térképet – ha rendelkezésre állnak – külső forgalmi információk, például a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS által szolgáltatott információk egészítik ki. A taktikai forgalmi információk nyújthatók hajó fedélzetéről vagy a szárazföldről, például a VTS-központból. |
|
(3) |
A stratégiai forgalmi információk (STI) olyan információk, amelyek a RIS-felhasználók közép- és hosszú távú döntéseit befolyásolják. A stratégiai forgalmi látkép hozzájárul a biztonságos és hatékony út megtervezését célzó döntésekhez. A stratégiai forgalmi látképet a RIS-központ készíti és juttatja el kérésre a felhasználóknak. A stratégiai forgalmi látkép adatbázisban tárolt, táblázatban vagy elektronikus térképen megjelenített formában tartalmazza a RIS-területen tartózkodó valamennyi releváns hajót, e hajók jellemzőit, rakományát és helyzetét. A stratégiai forgalmi információk a RIS-, illetve a VTS-központból vagy hivatali helyiségekből nyújthatók. |
2.12. Hajó-helyzetmegállapítás és nyomon követés
A hajó-helyzetmegállapítás a hajókra vonatkozó állapotinformációk (például aktuális helyzet és jellemzők) mindenkori ismeretét jelenti, szükség szerint kiegészítve a rakományra és a fuvarra vonatkozó információval.
A nyomon követés a hajók hollétére vonatkozó információk, valamint szükség esetén a rakományra, a fuvarra és a felszerelésre vonatkozó információk visszakeresését jelenti.
Ezt a szolgáltatást részben például a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS nyújthatja. A szolgáltatás más elemeiről elektronikus hajózási adatszolgáltatási rendszer gondoskodhat.
3. RÉSZT VEVŐ HAJÓK
|
(1) |
A RIS-területen haladó hajóknak használniuk kell a kötelező RIS szolgáltatásokat, és a lehető legszélesebb körben ajánlatos felhasználniuk a RIS és a kapcsolódó szolgáltatások által nyújtott információkat. |
|
(2) |
A hajó vezetésére vonatkozó döntések meghozataláért változatlanul a hajóparancsnok felel. A RIS által nyújtott információk nem helyettesíthetik a hajóparancsnok döntéseit. |
|
(3) |
A rendelkezésre álló információk szintjétől és az illetékes hatóság által támasztott követelményektől függően a hajókat (a kedvtelési célú hajók kivételével) ajánlatos fokozatosan felszerelni (lásd a 4.8. szakaszt):
|
4. A RIS ARCHITEKTÚRÁJA
4.1. Általános elvek
A WATERMAN tematikus hálózat (1. fejezet (6) bekezdés) a RIS keretarchitektúrájának kidolgozása során arra törekedett, hogy a politikai célokat lefordítsa az alkalmazások tervezési előírásainak nyelvére. A RIS architektúráját úgy célszerű meghatározni, hogy a RIS-alkalmazások hatékonyak és bővíthetők legyenek, és képesek legyenek együttműködni más RIS-alkalmazásokkal, illetőleg más közlekedési módok alkalmazásaival. A RIS architektúrájának kidolgozása során olyan integrált környezetet kell létrehozni a RIS-alkalmazások számára, amelyben javul azok működése, használhatósága és hatékonysága.
A folyami információs szolgáltatások fejlesztése és átalakítása a 4.1. ábra szerint végezhető.
4.1. ábra:
A RIS fejlesztése és átalakítása
FEJLESZTÉS
Célok
MŰVELET
amik teljesítik őket
amit meghatároznak:
Politikai résztvevők
Feladatok
ami szükséges hozzájuk:
Szolgáltatások
Funkciók
Információigények
Szabályozás
amit meghatároznak:
amik nyújtják őket
Területi irányítók
KÖVETELMÉNYEK
amit terveznek:
Rendszermérnökök
RENDSZEREK
Alkalmazások (regionális)
ADATOK
Szolgáltatók
és akik nyújtják őket:
amit előállítanak:
Információk
Hajóút-információk
Visszacsatolás
Szereplők
Taktikai forgalmi információk
Stratégiai forgalmi információk
akik felhasználják őket:
FELHASZNÁLÓK
4.2. A RIS résztvevői
A RIS kialakítása és működtetése számos résztvevő együttműködésén alapul. A legfontosabb résztvevők a következők:
4.2.1. Politikai résztvevők
A politikai résztvevők azt szeretnék, ha a RIS megoldaná (de legalább jelentősen lecsökkentené) a forgalmi és a közlekedési problémákat. A politikai résztvevők egyik csoportját azok a hatóságok alkotják, amelyek a biztonságáért felelnek vízi úton. Más politikai résztvevők, például a hajótulajdonosok szervezetei közlekedési és logisztikai információs szolgáltatásokat szeretnének nyújtani az árufuvarozó vállalkozásoknak és a terminálok üzemeltetőinek. A politikai résztvevők egyes csoportjainak eltérőek a politikai céljaik, a feladataik és a célok eléréséhez szükséges szolgáltatásokról alkotott elképzeléseik. A szolgáltatások kiválasztása után a funkciókat és az információigényeket a korlátjaik és a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben folytatott együttműködésük figyelembevételével kell meghatározni.
4.2.2. Területi irányítók
A területi irányítók – az illetékes hatóságnál a vízi utak kezelését végző szakemberek, forgalomirányítási szakemberek, a felkutatással és mentéssel foglalkozó szolgáltatások vezetői, hajótulajdonosok, fuvaroztatók – alakítják a RIS-alkalmazásokat. A területi résztvevők a szolgáltatások és a funkciók részletesebb és pontosabb lefektetésével, a helyi vonatkozások és a gép–ember kölcsönhatás szempontjainak figyelembevételével meghatározzák az alkalmazásokkal szemben támasztott követelményeket.
4.2.3. Rendszermérnökök
A rendszermérnökök rendszerleírásokat készítenek, és a hardver- és szoftverelemekből rendszerelemeket hoznak létre. A RIS és a VTS szállítói, a rendszerintegrációs szakemberek és a távközlési szolgáltatók a rendszerelemekből teljes, a RIS-szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő rendszereket építenek fel.
4.2.4. Szolgáltatók
A szolgáltatók üzembe helyezik és működtetik a RIS-szolgáltatásokat, és ennek érdekében fejlesztik, karbantartják és üzemeltetik a RIS-alkalmazásokat. Felügyelik az autonóm alkalmazások működését, és szükség szerint vagy saját maguk, vagy a RIS-felhasználók közreműködésével biztosítják az alkalmazások elsődleges bemenő adatait.
4.2.5. RIS-felhasználók
A RIS-felhasználók több különböző csoportba sorolhatók: hajóparancsnokok, RIS-kezelők, zsilip- és hídüzemeltetők, a vízi utakért felelős hatóságok, terminálüzemeltetők, a vészhelyzet-elhárítási központok dolgozói, hajózási üzemeltetési vezetők, fuvaroztatók, feladók, címzettek, árufuvarozási ügynökök, szállítmányozók.
4.3. A RIS céljai
Cél alatt egy szándék megfogalmazását értjük. A célok célkitűzéseknek vagy törekvéseknek is nevezhetők. A RIS-nek három fő célja van:
|
(1) |
a közlekedés biztonságának növelése:
|
|
(2) |
a közlekedés hatékonyságának növelése:
|
|
(3) |
a közlekedés környezetkímélő voltának erősítése:
|
Ezeket a célokat azzal a feltétellel kell elérni, hogy valamennyi RIS nyújtásának megbízhatónak, költséghatékonynak és jogszerűnek kell lennie.
4.4. A RIS feladatai
A folyami információs szolgáltatások a belvízi szállítás körében több különféle szervezési feladatot támogatnak. Ezek a feladatok a célokkal (4.3. szakasz) függnek össze, és három különböző „arénában” végzik őket:
|
— |
közlekedéslogisztika – itt a közlekedés igénybevevői működnek együtt a közlekedés szervezőivel (például feladókkal, címzettekkel, fuvarozókkal, szállítmányozókkal, árufuvarozási ügynökökkel, hajótulajdonosokkal), |
|
— |
közlekedés – itt a közlekedés szervezői működnek együtt a közlekedés végrehajtóival (például hajótulajdonosokkal, terminálüzemeltetőkkel, ügyfelekkel), |
|
— |
forgalom – itt a közlekedés végrehajtói (például a hajóparancsnokok, navigátorok) működnek együtt a hajóforgalom irányítóival (például forgalomirányítókkal, az illetékes hatóságokkal). |
A feladatokat különböző, saját szerepüket játszó szereplők látják el, akik eközben közlekedési objektumokkal és közlekedési folyamatokkal kerülnek kapcsolatba. Egyazon szereplő egyszerre több arénában is megjelenhet résztvevőként. A szereplők tevékenysége csomópontokban és az átváltási folyamatokban találkozik. A 4.4a. ábra áttekintést ad a belvízi közlekedésen belüli, a forgalommal, a közlekedéssel és a közlekedéslogisztikával összefüggő egyes szerepekről (és a szerepeket eljátszó résztvevőkről). A 4.4a. ábrán bemutatott feladatokat közös feladatoknak is nevezzük, mert az egyes szereplőknek egymás kölcsönös tájékoztatásával, egyeztetéssel vagy – bizonyos esetekben – utasítások adásával össze kell hangolniuk feladataikat. Ez az áttekintés adja az alapot a RIS-szolgáltatások meghatározásához (forrás: COMPRIS: A RIS architektúrája. Referenciamodell).
4.4a. ábra
4.4a. ábra:
Arénák, szerepek és szervezési feladatok a belvízi hajózásban
SZEREP
Objektumkezelők
FELADAT
KÖZLEKEDÉSI OBJEKTUM
KÖZLEKEDÉSI FOLYAMAT
FELADAT
SZEREP
Folyamatszervezők
CSOMÓPONT
ÁTVÁLTÁSI FOLYAMAT
KÖZLEKEDÉSLOGISZTIKA ARÉNA
KÖZLEKEDÉS ARÉNA
FORGALOM ARÉNA
Fuvarteljesítésszervező
Fuvarkezelés
Anyagok, termékek, érdekek
Kereskedés és csere
Szállítmányozó (és forgalmazó)
Raktárkészletkezelő
Raktárkészletgazdálkodás
Raktár, fedett tárolóhely
Gyűjtés, elosztás
Közlekedésellátási lánc szervezése
Fuvarozási szolgáltató minőségügyi szakember
Közlekedési szolgáltatások szervezése
Áru, rakományegység, utasok
Az áru, rakományegység, utasok útja
Forgalmi események kezelése és vészhelyzet-elhárítás
Rendészeti célú információ- szolgáltatás
Árufuvarozási ügynök
Terminálüzemeltető
Terminálüzemeltetés
Terminál
Átrakás, horgonyzás
Fuvarozási lánc szervezése
Terminálüzemeltető (rakodási vállalkozó)
Hajózási üzemeltetési vezető
Flottagazdálkodás
Hajó
Hajóút, rotáció
Hajóparancsnok
Hajó vezetője
Víziút-kezelő, kikötőüzemeltető
Infrastruktúraüzemeltetés
Kereszteződések, elágazások
Útvonalmegválasztása
Forgalom szervezése
Illetékes hatóság
Hajóforgalmi irányító, zsilip-, hídüzemeltető
Az infrastruktúra egy eleme
Áthaladás, forgalom áramlása
A szervezési feladatok és a célok összevetése lehetővé teszi a következő RIS-szolgáltatások származtatását; a sémában mindegyik RIS-szolgáltatás egy vagy több szervezési feladatot is elláthat (4.4b. táblázat):
4.4b. táblázat
A RIS-szolgáltatások származtatása
|
Célok (4.3. szakasz) |
Szervezési feladatok (4.4a. ábra) |
RIS-szolgáltatások (4.5. táblázat) |
|
|
Hatékonyság |
Közlekedési objektumokhoz kapcsolódó feladatok |
Fuvarkezelés |
ITL fuvarbonyolítás (5d.) |
|
Raktárkészlet-gazdálkodás |
|||
|
Közlekedési szolgáltatások szervezése |
az ITL nem tartozik a RIS-hez |
||
|
Terminálüzemeltetés |
ITL terminálüzemeltetés (5c.) |
||
|
Flottairányítás |
ITL fuvarbonyolítás és flottairányítás (5d.) |
||
|
Biztonság, környezetkímélés, hatékonyság |
Infrastruktúra-üzemeltetés |
Hajóút-információs szolgáltatás (1.) |
|
|
Statisztika (7.) |
|||
|
Víziút- és kikötőhasználati díjak (8.) |
|||
|
Hatékonyság |
Közlekedési folyamatokhoz kapcsolódó feladatok |
A szállítási lánc szervezése A fuvarozási lánc szervezése |
ITL fuvarbonyolítás és flottairányítás (5d.) |
|
ITL szállításszervezés (5b.) |
|||
|
ITL intermodális kikötő- és terminálüzemeltetés (5c.) |
|||
|
ITL útiterv (5a.) |
|||
|
Biztonság, hatékonyság |
Forgalmi folyamatokhoz kapcsolódó feladatok |
Forgalomirányítás |
Forgalmi információk (2.) |
|
Forgalomirányítás (3.) |
|||
|
Biztonság, környezetkímélés, hatékonyság |
Az összes objektumhoz és folyamathoz kapcsolódó feladatok |
Forgalmi események kezelése és vészhelyzet-elhárítás |
Vészhelyzet-elhárítási támogatás (4.) |
|
Rendészeti feladatok |
Rendészeti célú információszolgáltatás (6.) |
||
|
ITL = közlekedéslogisztikai célú információnyújtás; () = a 4.5. táblázat szerinti számozás |
|||
A RIS egyes arénáiban a szereplők a feladatokat a 4.4c–d. ábrán bemutatott ciklusokban végzik. A feladatok elvégzésére operatív, taktikai és stratégiai szinten kerülhet sor (jól szemlélteti ezt a 2.11. szakaszban meghatározott taktikai és stratégiai információs szint). Ez a koncepció lehetővé teszi, hogy az egyes feladatokhoz információfeldolgozási hurkot rajzoljunk, amely tartalmazza az egyes szereplők tevékenységét. Az információfeldolgozási hurok valamennyi lépése támogatható folyami információs szolgáltatásokkal, amelyek így segítik a szereplőket a megfigyelésben, az értékelésben, a döntéshozatalban és a cselekvésben. Az információfeldolgozási hurok felhasználható a folyami információs szolgáltatások (4.5. szakasz) és az ezekhez tartozó funkciók (4.6. szakasz) meghatározásához. Az információfeldolgozási hurokra az A. függelék ad példát (COMPRIS: A RIS architektúrája. Információarchitektúra).
|
|
|
4.5. Folyami információs szolgáltatások
A szolgáltatások információkat nyújtanak és információkat vesznek igénybe. Támogatják a felhasználót valamely működési jellemzőjének javításában. A szolgáltatások fejlesztési projektek és kezdeményezések révén jönnek létre (amelyeket vagy a résztvevők kezdeményeznek, vagy a technológia fejlődése vált ki). A szolgáltatás az az eszköz, amelynek révén a felhasználó elérheti a célokat. Egy-egy feladat végrehajtása egy vagy több szolgáltatás igénybevételével javítható.
A 4.4. szakaszban megjelölt folyami információs szolgáltatások a 4.5. táblázat szerinti csoportokba rendezhetők át.
4.5. táblázat
Folyami információs szolgáltatások
Elsősorban a forgalommal kapcsolatosak
1. Hajóút-információs szolgáltatás (FIS)
|
a) |
A navigáció vizuális segédeszközei |
|
b) |
A belvízi utak mentén nyújtott rádiótelefon-szolgáltatás |
|
c) |
Internetes szolgáltatás |
|
d) |
Elektronikus navigációs térképszolgáltatás |
2. Forgalmi információk (TI)
|
a) |
Taktikai forgalmi információk (TTI) |
|
b) |
Stratégiai forgalmi információk (STI) |
3. Forgalomirányítás (TM)
|
a) |
Helyi forgalomirányítás (hajóforgalmi szolgáltatások, VTS) |
|
b) |
Navigációtámogatás (NS) |
|
c) |
Zsilip- és hídüzemeltetés (LBM) |
|
4. |
Vészhelyzet-elhárítási támogatás (CAS) |
Elsősorban a szállítással/közlekedéssel kapcsolatosak
5. Közlekedéslogisztikai/szállításszervezési célú információnyújtás (ITL)
|
a) |
Útiterv készítése (VP) |
|
b) |
Szállításszervezés (TPM) |
|
c) |
Intermodális kikötő- és terminálüzemeltetés (PTM) |
|
d) |
Fuvarbonyolítás és flottairányítás (CFM) |
|
6. |
Rendészeti célú információszolgáltatás (ITL) |
|
7. |
Statisztika (ST) |
|
8. |
Víziút- és kikötőhasználati díjak (CHD) |
A 4.5. táblázatban található rövidítések csupán arra szolgálnak, hogy jelezzék a 4.6. táblázattal való kapcsolatot.
4.6. A RIS funkciói és információigényei
RIS-funkciók alatt az egyes szolgáltatásokhoz nyújtott hozzájárulásokat értjük. A folyami információs szolgáltatások funkcionális bontása lehetővé teszi az információszolgáltatás és a felhasználói igények egymáshoz rendelését. A 4.6. táblázat bemutatja a szolgáltatások (4.5. szakasz), a funkciók (4.6. szakasz), a felhasználók (4.2.5. szakasz) és az információs szintek (2.11. szakasz) között fennálló kapcsolatokat. A táblázatból az is látható, hogy a közlekedés folyamatában sokszor ugyanaz a funkció több résztvevőt is kiszolgál. A táblázat egyben útmutatásul is szolgál az olvasó számára saját listájának összeállításához.
4.6. táblázat
A folyami információs szolgáltatások funkcionális bontása
|
Sz. |
RIS-szolgáltatás RIS-részszolgáltatás RIS-funkció |
Információ szintje |
Felhasználó |
|||||||
|
Hajóparancsnokok |
VTS-üzemeltetők |
Zsilip- és hídüzemeltetők |
A vízi útért felelős hatóság |
Terminálüzemeltetők |
Vészhelyzet-elhárítási központok |
Hajózási üzemeltetési vezetők |
Fuvaroztató |
|||
|
FIS |
Hajóút-információs szolgáltatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az információszolgáltatás tárgya: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FIS.1 |
A navigációs terület földrajzi viszonyai és változásai |
FIS |
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
X |
|
FIS.2 |
Navigációs segédeszközök és közlekedési jelek |
FIS |
X |
X |
X |
X |
|
X |
|
|
|
FIS.3 |
A mederfenék kontúrja a kijelölt hajóút alatt |
FIS |
X |
|
X |
X |
X |
X |
|
X |
|
FIS.4 |
A hajóúton lévő tartós akadályok |
FIS |
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
X |
|
FIS.5 |
Aktuális időjárási adatok |
FIS |
X |
X |
|
X |
|
X |
|
|
|
FIS.6 |
A hajóúton lévő ideiglenes akadályok |
FIS |
X |
X |
|
X |
|
X |
|
X |
|
FIS.7 |
A vízmércéknél érvényes aktuális és jövőbeni vízállások |
FIS |
X |
X |
|
X |
|
X |
X |
X |
|
FIS.8 |
A RIS-területen lévő folyók, csatornák, zsilipek és hidak állapota |
FIS |
X |
X |
X |
X |
|
X |
|
X |
|
FIS.9 |
Áradás és jégveszély miatti korlátozások |
FIS |
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
X |
|
FIS.10 |
A navigációs segédeszközök rendellenességei |
FIS |
X |
X |
|
X |
|
|
|
|
|
FIS. 11 |
A zsilipek és a hidak üzemidejének ideiglenes változásai |
FIS |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
X |
|
FIS. 12 |
A navigációs segédeszközök ideiglenes változásai |
FIS |
X |
X |
|
X |
|
|
|
|
|
FIS.13 |
A zsilipek és a hidak rendes üzemideje |
FIS |
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
X |
|
FIS.14 |
A vízi utakon, a hidaknál és a zsilipekben érvényesülő fizikai korlátozások |
FIS |
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
X |
|
FIS.15 |
A navigációra vonatkozó szabályok és előírások |
FIS |
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
|
|
FIS.16 |
A vízi infrastruktúra igénybevételéért fizetendő díjak |
FIS |
X |
|
|
X |
|
|
X |
X |
|
FIS.17 |
A kedvtelési célú hajózásra vonatkozó szabályok és ajánlások |
FIS |
(X) |
|
|
X |
|
X |
|
|
|
TI |
Forgalmi információk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TTI |
Taktikai forgalmi információk (rövid távú) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TTI.1 |
Az adott hajó helyének megadása |
TTI |
X |
|
X |
|
|
|
|
|
|
TTI.2 |
A többi hajó helyének megadása |
TTI |
X |
X |
|
|
|
|
|
|
|
STI |
Stratégiai forgalmi információk (közép- és hosszú távú) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
STI.1 |
A hajóút-információk megadása (= FIS) |
FIS |
X |
|
|
X |
|
X |
X |
|
|
STI.2 |
A hajópozíciók megadása tágabb környezetben |
STI |
X |
|
X |
X |
|
X |
|
|
|
STI.3 |
A forgalmi helyzet közép- és hosszú távú értékelése |
STI |
X |
|
|
X |
|
|
|
|
|
STI.4 |
A hajó jellemzőinek megadása |
STI |
X |
|
X |
X |
X |
X |
|
X |
|
STI.5 |
A rakomány jellemzőinek megadása |
STI |
X |
|
X |
X |
X |
X |
|
X |
|
STI.6 |
Az úti cél megadása |
STI |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
STI.7 |
A RIS által lefedett területen bekövetkezett forgalmi eseményekre/balesetekre vonatkozó információk megadása |
STI |
X |
X |
|
X |
|
X |
|
|
|
STI.8 |
A forgalom szervezése és szabályozása |
STI |
X |
X |
|
X |
|
|
|
|
|
TM |
Forgalomirányítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VTS |
Hajóforgalmi szolgáltatások (helyi) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VTS.1 |
A hajópozíciók megadása nagy méretarányban |
TTI |
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
VTS.2 |
Az elhaladási és manőverezési előírások betartásának ellenőrzése |
TTI |
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
VTS.3 |
A forgalmi helyzet rövid távú értékelése |
TTI |
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
VTS.4 |
A forgalom szervezése és szabályozása a RIS által lefedett területen |
TTI |
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
NS |
Navigációtámogatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NS.1 |
Révkalauzoknak nyújtott információk (navigációs támogatás) |
TTI |
X |
X |
|
|
|
|
|
|
|
NS.2 |
Vontatóhajóknak nyújtott információk (műveletezési támogatás) |
STI |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
NS.3 |
Bunkerhajóknak, használtolaj-gyűjtő hajóknak és hajófelszerelés-szállító cégeknek nyújtott információk (hajótámogató szolgáltatás) |
STI |
X |
|
|
|
|
|
X |
|
|
LBM |
Zsilip- és hídüzemeltetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LBM.1 |
Zsilipek és hidak működtetése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LBM.1.1 |
A zsilipek és a hidak aktuális üzemi állapotának megadása |
TTI |
X |
|
X |
|
|
|
|
|
|
LBM.1.2 |
A zsilipek és a hidak üzemének rövid távú tervezésére vonatkozó adatok megadása (hajók becsült/előírt érkezési időpontja, várakozóhelyek, a hidak/zsilipek helyzete) |
TTI |
X |
X |
X |
|
|
|
|
|
|
LBM.2 |
Zsilipek és hidak üzemének tervezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LBM.2.1 |
A közeledő hajók ETA-jának megadása |
STI |
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
LBM.2.2 |
A hidak és a zsilipek üzemének közép- és hosszú távú időütemezésére vonatkozó információk megadása |
STI |
|
|
X |
X |
|
|
|
|
|
LBM.2.3 |
A hajók közép- és hosszú távú RTA-jának megadása |
STI |
X |
|
X |
|
|
|
|
|
|
CAS |
Vészhelyzet-elhárítási támogatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CAS.1 |
Forgalmi eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás a forgalmi helyzet szempontjából |
TTI |
X |
|
|
X |
|
X |
|
|
|
CAS.2 |
A forgalmi esemény helyén kialakult forgalmi helyzet értékelése |
TTI |
|
|
|
X |
|
X |
|
|
|
CAS.3 |
A járőrhajók igénybevételének koordinálása |
TTI |
|
X |
|
X |
|
X |
|
|
|
CAS.4 |
A környezetre, az emberekre és a közlekedésre gyakorolt lehetséges hatások értékelése |
TTI |
|
|
|
X |
|
X |
|
|
|
CAS.5 |
Információnyújtás a járőr-, rendőr- és tűzoltóhajóknak |
TTI |
|
|
|
X |
|
X |
|
|
|
CAS.6 |
A felkutatási és mentési munkálatok kezdeményezése és koordinálása |
TTI |
X |
|
|
X |
|
X |
|
|
|
CAS.7 |
Intézkedés a forgalom, a környezet és az emberek védelme érdekében |
TTI |
|
|
|
X |
|
X |
|
|
|
ITL |
Közlekedéslogisztikai/szállításszervezési célú információnyújtás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VP |
Útiterv készítése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VP.1 |
A rendeltetési kikötőre, a rendeltetési kikötőben érvényes RTA-ra és a rakomány típusára vonatkozó információk nyújtása |
STI |
X |
|
|
|
|
|
X |
X |
|
VP.2 |
A víziút-hálózatra vonatkozó információk nyújtása és bemutatása különböző méretarányokban |
STI |
X |
|
|
|
|
|
X |
X |
|
VP.3 |
A zsilipek és a hidak megnyitási időpontjai és az általános várakozási idők megadása |
STI |
X |
|
|
|
|
|
X |
X |
|
VP.4 |
Hosszú távú időjárási információk megadása |
STI |
X |
|
|
|
|
|
X |
X |
|
VP.5 |
Közép- és hosszú távú vízállás-előrejelzési adatok megadása |
STI |
X |
|
|
|
|
|
X |
X |
|
VP.6 |
Az útvonaljellemzőkre vonatkozó információk, valamint a kitüntetett pontokban az RTA-k, ETA-k és ETD-k megadása |
STI |
X |
|
|
|
|
|
X |
X |
|
VP.7 |
Az útra vonatkozó információkat befolyásoló információk megadása |
STI |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
TPM |
Szállításszervezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TPM.1 |
A hajók ETA-jának megadása és megjelenítése |
STI |
X |
Hajóüzemeltető szervezet Ellátó szervezet Javítószervezet |
X |
|||||
|
TPM.2 |
A hajók útitervének megadása és megjelenítése |
STI |
X |
X |
||||||
|
TPM.3 |
A szabad rakodóhelyekre vonatkozó információk megadása |
STI |
X |
X |
||||||
|
TPM.4 |
Az igénybe vett szállítóeszközök és terminálok működésének figyelése |
|
Árufuvarozási ügynökök A fuvarozási szolgáltatók minőségügyi szakemberei |
|||||||
|
TPM.5 |
A közlekedés megbízhatóságát fenyegető szokatlan események (sztrájk, vízszintsüllyedés) figyelemmel kísérése |
|
||||||||
|
TPM.6 |
A szállítóeszközök és a terminálok szolgáltatásainak összevetése a megállapodás szerinti szolgáltatási szintekkel |
|
||||||||
|
TPM.7 |
Az útiterv-készítési módszerek kiigazításának meghatározása |
|
||||||||
|
PTM |
Intermodális kikötő- és terminálüzemeltetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PTM.1 |
A terminálok és a kikötők aktuális állapotának megadása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PTM.1.1 |
A várakozó és a ki- és berakodás alatt álló hajók megadása |
TTI |
|
|
|
|
X |
|
|
X |
|
PTM.1.2 |
A terminálfolyamatok aktuális állapotának megadása |
TTI |
|
|
|
|
X |
|
|
X |
|
PTM.1.3 |
A hajók RTA-ja, várakozóhelyei, helyzete |
|
X |
|
|
|
X |
|
|
X |
|
PTM.2 |
Kikötő- és termináltervezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PTM.2.1 |
A közeledő hajók ETA-i |
STI |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
PTM.2.2 |
A terminálfolyamatok közép- és hosszú távú ütemterve |
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
PTM.2.3 |
A hajók közép- és hosszú távú RTA-i |
STI |
X |
|
|
|
X |
|
|
|
|
CFM |
Fuvarbonyolítás és hajóirányítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CFM.1 |
A hajóflottákra és szállítási jellemzőikre vonatkozó információk |
STI |
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
CFM.2 |
A szállítandó rakományra vonatkozó információk |
STI |
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
ILE |
Rendészeti célú információszolgáltatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ILE.1 |
Határátlépési támogatás (bevándorlási ügyek, vámügyek) |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
ILE.2 |
Megfelelés a közlekedésbiztonsági előírásoknak |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
ILE.3 |
Megfelelés a környezetvédelmi előírásoknak |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
ST |
Statisztika |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
ST.1 |
A vízi út egyes pontjain (zsilipjein) áthaladó hajók és rakomány |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
CHD |
Víziút- és kikötőhasználati díjak |
|
X |
|
X |
X |
|
|
|
X |
4.7. RIS-alkalmazások
A RIS-alkalmazások a rendszerek konkrét követelményekre történő, adott célú vagy regionális felhasználását jelentik, és lehetnek helyiek, funkcionálisak vagy folyamatorientáltak. A RIS-alkalmazás a folyami információs szolgáltatások nyújtását jelenti az erre szolgáló rendszereken keresztül. Az alkalmazások a szolgáltatás nyújtásához egy vagy több rendszert vehetnek igénybe.
4.8. RIS-rendszerek
A RIS-hez számos műszaki rendszert fejlesztettek ki. A legtöbb ilyen rendszer több szolgáltatás, funkció vagy alkalmazás célját is szolgálja (4.8. táblázat).
4.8. táblázat
A szolgáltatások és a rendszerek viszonya
|
RENDSZER |
SZOLGÁLTATÁS |
|||||||||||||
|
Hajóút-információk |
Forgalmi információk |
Forgalomirányítás |
Vészhelyzet-elhárítási támogatás |
Közlekedéslogisztikai célú információnyújtás |
Rendészeti célú információszolgáltatás |
Statisztika |
Víziút- és kikötőhasználati díjak |
|||||||
|
Taktikai |
Stratégiai |
Hajóforgalmi szolgáltatások |
A navigáció támogatása |
Zsilip- és hídüzemeltetés |
Útiterv készítése |
Szállításszervezés |
Intermodális kikötő- és terminálüzemeltetés |
Flottairányítás és fuvarbonyolítás |
||||||
|
A navigáció vizuális segédeszközei |
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A navigáció radarreflektoros segédeszközei |
x |
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fényjelzések |
x |
|
|
x |
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mobiltelefon (hang és adat) |
x |
|
|
|
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
x |
|
A GNSS/Galileo használata a hajó tartózkodási helyének megállapítására |
|
x |
x |
|
|
|
x |
x |
x |
x |
|
|
|
|
|
URH-rádió |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
x |
|
x |
|
|
|
Internet |
x |
|
|
|
x |
|
x |
x |
x |
x |
x |
|
|
x |
|
Fedélzeti radar |
x |
x |
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szárazföldi radar |
|
x |
|
x |
|
x |
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szárazföldi CCTV-kamerák |
|
x |
|
x |
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elektronikus navigációs térkép |
x |
x |
|
x |
|
x |
x |
x |
|
|
|
|
|
|
|
Helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszer |
|
x |
x |
x |
|
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
x |
|
Hajózási adatszolgáltatási rendszer |
|
|
x |
|
|
|
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
5. AJÁNLÁSOK AZ EGYES SZOLGÁLTATÁSOKHOZ
A technológia gyors változása miatt ebben a fejezetben nem annyira a technológiától nagyban függő rendszerekre, mint inkább a szolgáltatásokra helyezzük a hangsúlyt.
5.1. Hajóút-információs szolgáltatások (FIS)
5.1.1. Általános elvek
|
(1) |
FIS nyújtása hagyományosan például vizuálisan észlelhető navigációs segédeszközök, a hajósoknak szóló papíralapú hirdetmények, rádión keresztül sugárzott üzenetek, illetve a zsilipeken elhelyezett vezetékes telefon révén valósult meg. A GSM-alapú mobiltelefonok új lehetőségeket teremtettek a hang- és az adatkommunikációban, de a GSM nem áll rendelkezésre mindenütt és mindenkor. A vízi utak egyedi igényeire szabott FIS-szolgáltatások nyújthatók:
Ez a fejezet a FIS e három kategóriájával foglalkozik. Az ajánlások elsősorban a jelenlegi helyzetre vonatkoznak, de például a jövőben a hajósoknak szóló hirdetmények ENC-szolgáltatás révén is elérhetők lesznek. |
|
(2) |
A hajóút-információk típusait a 4.6. táblázat sorolja fel. |
|
(3) |
A hajóút-információk statikus és dinamikus, valamint sürgős információkat tartalmaznak a hajóútra vonatkozóan. A statikus és a dinamikus információkat előre meghatározott ütemezés szerint kell nyújtani. A sürgős információkat fokozott gyakorisággal kell frissíteni és/vagy valós időben kell továbbítani (például URH-hangkapcsolaton vagy elektronikus adatcsere révén, interneten, WAP-on). |
|
(4) |
A biztonsággal összefüggő hajóút-információkat az illetékes hatóságnak, illetve az általa felhatalmazottnak kell szolgáltatnia. |
|
(5) |
Nemzetközi folyó vízterületére vonatkozó hajóút-információkat egyetlen terjesztési pontból, az érintett illetékes hatóságok adatai alapján kell nyújtani. |
|
(6) |
A biztonsággal kapcsolatban szolgáltatott adatokat az illetékes hatóságnak hitelesítenie kell. |
|
(7) |
Értéket csak a pontosság jelzésével együtt szabad megadni. |
|
(8) |
A hajóút-információs szolgáltatásokat jóváhagyott kommunikációs eszközök (például interneten vagy URH-n továbbított hajósoknak szóló hirdetmények) révén kell szolgáltatni, és a gyakorlati lehetőségeket figyelembe véve minél inkább az adott körülményekhez kell igazítani. |
|
(9) |
Annak érdekében, hogy a hajózás kedvezőtlen látási körülmények között is lehetséges legyen, a hajóúton lévő bójákat és világító bójákat, valamint a hidak pilléreit radarjelet visszaverő csúcsjellel (radarreflektorral) kell ellátni. A hajóút radarnavigációra való felkészítése „a navigáció radarreflektoros segédeszközei” infrastruktúrával összefüggő feladat körébe tartozik. Ez a feladat kapcsolódik a RIS-hez, de annak nem része, így a RIS-iránymutatások sem foglalkoznak vele. |
5.1.2. A belvízi utak mentén nyújtott rádiótelefon-szolgáltatás
|
(1) |
A belvízi utak mentén nyújtott rádiótelefon-szolgáltatás konkrét célból rádiós összeköttetés létrehozását teszi lehetővé kijelölt csatornákon és meghatározott üzemfeltételek mellett (szolgáltatáskategóriák). A rádiótelefon-szolgáltatás öt szolgáltatáskategóriából áll:
A fenti öt kategóriából a RIS szempontjából csak az első három lényeges. A rádiótelefon-szolgáltatás közvetlen és gyors kommunikációt tesz lehetővé a hajósok, a vízi útért felelős hatóságok és a kikötői (hajózási) hatóságok között. Elsősorban sürgős, valós idejű információkérésre szolgál. |
|
(2) |
A rádiótelefon-szolgáltatás a következő szabályokon és előírásokon alapul:
|
|
(3) |
A „hajók közötti kommunikáció”, a „hajózási információk” és „a hajó és a kikötői (hajózási) hatóság közötti kommunikáció” szolgáltatáskategóriában továbbított üzenetek kizárólag az emberélet biztonságára, valamint a hajók mozgására és biztonságára vonatkozhatnak. |
|
(4) |
A „hajózási információk” (a hajó és a szárazföld közötti kommunikáció) szolgáltatáskategóriában a hajóút-információkat akkor ajánlott hangos formában nyújtani, ha:
|
|
(5) |
A hangos formában rádión továbbított sürgős és dinamikus információk vonatkozhatnak például:
|
|
(6) |
A RIS-területet a hajózási információk továbbítására használt URH-bázisállomások adásvételkörzeteivel teljes mértékben le kell fedni. |
|
(7) |
A „hajózási információk” szolgáltatáskategóriában a „valamennyi felhasználónak” továbbított információk lehetnek:
|
|
(8) |
Lehetővé kell tenni, hogy a RIS-központban a kezelő igény szerint megválaszolja a hajósok konkrét kérdéseit, és fogadja a hajósok bejelentéseit. |
5.1.3. Internetes szolgáltatás
|
(1) |
Az internetes szolgáltatást a következő típusú hajóút-információk továbbítására ajánlatos kialakítani:
Ezeket az információkat hajósoknak szóló hirdetmények vagy – legalább Va. osztályú vízi utak esetében – belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS révén kell megadni. |
|
(2) |
Annak érdekében, hogy automatikusan lefordíthatók legyenek más nyelvekre, a hajósoknak szóló hirdetményekben egységes szóhasználattal kell élni. |
|
(3) |
Sűrű vagy nagy kiterjedésű víziút-hálózatok esetében az adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a dinamikus információk interaktív adatbázisokba szervezhetők (tartalomkezelő rendszer). |
|
(4) |
Az internetes közzététel mellett a hajósoknak szóló hirdetmények továbbíthatók:
|
|
(5) |
Annak érdekében, hogy a hajósok könnyebben megtervezhessék útjaikat, a hajóútra vonatkozó valamennyi információt (indulási kikötőtől érkezési kikötőig) a felhasználó kérésére egyetlen oldalon is célszerű lehet rendelkezésre bocsátani. |
|
(6) |
Annak érdekében, hogy automatikusan lefordíthatók legyenek más nyelvekre, a hajósoknak szóló, interneten keresztül vagy a hatóságok között adatcsere útján továbbított hirdetményeket megegyezés szerinti formátumban kell elkészíteni. |
|
(7) |
Teljesíteni kell a RIS-irányelv értelmében kiadott, a hajósoknak szóló hirdetményekre vonatkozó műszaki előírásokban lefektetett követelményeket. |
5.1.4. Elektronikus navigációs térképszolgáltatás (belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS)
|
(1) |
A hajóút-információk megadására felhasznált elektronikus navigációs térképeknek (ENC) teljesíteniük kell a RIS-irányelv értelmében kiadott, a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó műszaki előírásokban lefektetett követelményeket. |
|
(2) |
A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS céljára a legutóbbi kiadású térképinformációkat kell felhasználni. |
|
(3) |
Ha az ENC-t a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS navigációs módjában fogják felhasználni, akkor az ENC-nek tartalmaznia kell legalább a biztonság szempontjából lényeges földrajzi objektumokat. Célszerű, ha az illetékes hatóság ellenőrzi az ENC-n található mindazon információkat, amelyek biztonsági szempontból lényegesek. |
|
(4) |
Az ENC-n ajánlatos feltüntetni a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó műszaki előírások objektumkatalógusában felsorolt valamennyi földrajzi objektumot. |
|
(5) |
Az ENC-n ajánlatos feltüntetni a vízmélységeket (a mederfenék kontúrját). A vízmélységek egyaránt megadhatók egy előre meghatározott vízszinthez vagy az aktuális vízszinthez viszonyítva. |
5.2. Forgalmi információs szolgáltatás
5.2.1. Általános elvek
A forgalmi helyzetre vonatkozó információk kétféleképpen adhatók meg (2.11. szakasz):
|
a) |
taktikai információkként (TTI), radarkép és ha rendelkezésre áll, akkor (például belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-szel bővített) helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszer felhasználásával, elektronikus navigációs térképen megjelenítve; |
|
b) |
stratégiai információkként (STI), elektronikus hajózási adatszolgáltatási rendszer felhasználásával (például a hajókra és a rakományokra vonatkozó adatokat tartalmazó adatbázis, URH-n vagy más, hangos vagy adatalapú mobil hírközlési eszközön továbbított bejelentések formájában). |
5.2.2. Taktikai forgalmi információk (TTI)
|
(1) |
Hogy a közvetlen közelben tartózkodó többi hajót kedvezőtlen látási viszonyok között is figyelemmel lehessen kísérni, a hajókat radarral kell felszerelni. |
|
(2) |
A fedélzeten felhasznált taktikai forgalmi látképet (2.11. szakasz (2) pont) ki kell egészíteni legalább a radarinformációk és – ha rendelkezésre áll – a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-ből származó hajóinformációk elektronikus navigációs térképen történő megjelenítésével. |
|
(3) |
Az együttes megjelenítésnek meg kell felelnie a RIS-irányelv értelmében kiadott, a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó műszaki előírásokban a navigációs módra lefektetett követelményeknek. |
|
(4) |
A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS navigációs módjában a hajó helyzetét olyan, folyamatos helymeghatározó rendszer igénybevételével kell meghatározni, amelynek pontossága megfelel a biztonságos navigáció követelményeinek. |
|
(5) |
A közelben tartózkodó hajók helyzetének érzékelésére kiegészítésképpen alkalmazott helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszer (például belvízi közlekedésben alkalmazott AIS) használatának meg kell felelnie a RIS-irányelv értelmében kiadott, a rendszerre vonatkozó műszaki előírásokban lefektetett követelményeknek. A hajók adatait fel kell tüntetni a taktikai forgalmi látképen, a hajón rendelkezésre kell állnia további információknak. |
|
(6) |
Taktikai forgalmi információkat a szárazföldön, a helyi forgalomirányításban (például a VTS-központokban) is felhasználnak (5.3.1. szakasz). |
5.2.3. Stratégiai forgalmi információk (STI)
|
(1) |
Stratégiai forgalmi információkat (2.11. szakasz, (3) pont) akkor kell előállítani, ha közép- és hosszú távú döntések meghozatala (például árvíz- vagy jégveszély esetén a szükséghelyzeti beavatkozás tervezése) érdekében folyamatosan mérni kell a RIS-területen belül zajló hajóforgalmat. |
|
(2) |
A stratégiai forgalmi információk a következő feladatok ellátása során lehetnek hasznosak:
|
|
(3) |
A stratégiai információk előállítása érdekében az illetékes hatóságnak (például a RIS-központtal együttműködve) hajózási adatszolgáltatási rendszert kell kialakítania. A rendszernek az a feladata, hogy összegyűjtse, ellenőrizze és terjessze a bejelentett adatokat. |
|
(4) |
A stratégiai forgalmi információkat a RIS-felhasználókhoz (2.10. szakasz) kérésre (5.5. szakasz (7) bekezdés), az adatvédelmi szabályok figyelembevételével kell továbbítani. |
|
(5) |
A hajók és a rakományok adatait adatbázisban kell gyűjteni. Az adatbázis feltölthető:
|
|
(6) |
A belvízi közlekedésben részt vevő hajók adatszolgáltatásának meg kell felelnie a RIS-irányelv értelmében kiadott, az elektronikus hajózási adatszolgáltatásra vonatkozó műszaki előírások követelményeinek. |
|
(7) |
Az 5.2.3. táblázat példaként felsorolja azokat az adatokat, amelyeket különböző szolgáltatók, például a zsilip- és hídüzemeltetők, a vészhelyzet-elhárító szervek vagy a terminálüzemeltetők igényelnek.
5.2.3. táblázat A hajók által szolgáltatandó adatok (példa)
|
|
(8) |
A szárazföldön felhasznált stratégiai forgalmi információk egyes hajótípusokra (például a különösen nagy hajókra, a veszélyes rakományt szállító hajókra, a különleges szállítóeszközökre, speciális vontatmányokra) korlátozódhatnak. |
|
(9) |
A szomszédos hatóságok között adatcserét kell megvalósítani. A RIS-irányelv hatálya alá tartozó tagállamok szomszédos hatóságai közötti adatcserét elektronikus úton kell megvalósítani. Más esetekben, az érintett hajók számától függően az adatok telefonon, faxon, elektronikus levélben vagy elektronikus adatátadás révén is kicserélhetők. |
5.3. Forgalomirányítás
5.3.1. Helyi forgalomirányítás (hajóforgalmi szolgáltatások, VTS)
|
(1) |
Alkalmazni kell az IALA által kiadott, a belvízi közlekedésben alkalmazott VTS-re vonatkozó iránymutatásokat (1. fejezet (3) bekezdés a) pont). |
|
(2) |
A kedvezőtlen helyi hajózási feltételek megléte esetén, valamint a környék lakosságának és infrastruktúrájának a hajózással járó veszélyforrásokkal szembeni megvédése céljából olyan VTS-központot kell létrehozni, amely a szárazföldről, taktikai forgalmi látképek alapján (2.11. szakasz) helyi forgalomirányítást végez. A VTS-központ működésének középpontjában a forgalom szervezése áll. A szóban forgó kedvezőtlen hajózási feltételek a következő körülményekben testesülhetnek meg:
|
|
(3) |
A taktikai forgalmi látkép (TTI) a szárazföldi radarképről, valamint a hajó helyzetmegállapításból és a nyomon követésből származó információk összegyűjtésével készül, és azokat a hajóinformációkat jeleníti meg, amelyek a RIS-irányelv értelmében kiadott, a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re, illetve a belvízi közlekedés helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszereire vonatkozó műszaki előírások alapján kialakított, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-ből származnak. Hosszabb folyószakaszokon és intenzív forgalom esetén a TTI célkövetéssel egészíthető ki. |
5.3.2. Navigációtámogatás
A „navigációtámogatás” több, a belvízi hajózást segítő szolgáltatás gyűjtőneve.
A „forgalom” arénában (lásd a 4.4. szakaszt) a navigációs támogatást révkalauzok nyújtják a fedélzetről, illetve különleges esetekben a szárazföldről, a veszélyes forgalmi helyzetek megelőzése érdekében. A műveletezési támogatás során a vontatóhajó, illetve a vontatóhajó személyzete segíti a biztonságos navigációt és kikötést.
A „közlekedés” arénában a hajótámogató szolgáltatások olyan, a hajónak nyújtott szolgáltatásokat jelentenek, amelyeket bunkerhajók, használtolaj-gyűjtő hajók, hajófelszerelést-gyártó cégek vagy hajójavító vállalkozások biztosítanak.
5.3.3. Zsilip- és hídüzemeltetés
|
(1) |
A RIS a következőképpen járul hozzá a forgalom lebonyolításának optimalizálásához:
|
|
(2) |
A zsilipek és a hidak üzemének tervezéséhez segítséget nyújthat az adatbázissal és alkalmas kommunikációs eszközzel (például URH-val, GSM-alapú hang- vagy adatkapcsolattal) (5.2.3. szakasz) kiegészített helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszer. |
5.4. Vészhelyzet-elhárítási támogatás
|
(1) |
A vészhelyzet-elhárítási támogatás a RIS-központban az út kezdetén rögzíti, az út folyamán naprakészen tartja a hajókra és a szállítmányokra vonatkozó adatokat. Baleset esetén a RIS-központ az adatokat azonnal a sürgősségi szolgálatokhoz továbbítja. |
|
(2) |
A kockázatértékelés függvényében (6.4. táblázat B.2a. sz.) a vészhelyzet-elhárítási szolgálat csak bizonyos típusú hajók és kötelékek (5.2.3. szakasz (8) bekezdés) vagy az összes hajó adatait rögzítheti. |
|
(3) |
Az előírt adatok bejelentése a hajó vezetőjének feladata (5.2.3. táblázat). |
|
(4) |
Létre kell hozni egy adatbázison alapuló, alkalmas kommunikációs eszközzel támogatott hajózási adatszolgáltatási rendszert (lásd az 5.2.3. szakaszt). |
|
(5) |
A hajó helyéről és haladási irányáról jelentést kell adni:
|
5.5. Közlekedéslogisztikai/szállításszervezési célú információnyújtás
|
(1) |
A RIS logisztikai alkalmazásai a következők:
|
|
(2) |
Az útiterv készítése a hajóparancsnok és a hajótulajdonos feladata. Az útiterv készítésének részeként dönteni kell a hajó rakományáról és merüléséről, a ETA-ról és az út közbeni esetleges be- vagy kirakodásokról. A RIS az útiterv készítését a következőképpen támogatja:
|
|
(3) |
A szállításszervezés, amelyet elsősorban árufuvarozási ügynökök és a fuvarozási szolgáltatók minőségügyi szakemberei végeznek, a fuvarozási lánc szervezését jelenti a navigáción túlmenően. Célja:
|
|
(4) |
Az illetékes hatóságoknak úgy kell kialakítaniuk információs rendszerüket, hogy lehetőség legyen a köz- és a magánszektorbeli partnerek közötti adatforgalomra. Alkalmazni kell az 1. fejezet (3) bekezdésének e)–j) pontjában felsorolt szabványokat és műszaki előírásokat. |
|
(5) |
A logisztikai alkalmazások körében a RIS-ben részt vevő magán- és közszektorbeli partnerek közötti kommunikációt és információcserét a RIS-szel összefüggésben megállapított eljárásoknak és műszaki előírásoknak megfelelően kell bonyolítani. |
|
(6) |
Az illetékes hatóságoknak lehetőségeik szabta keretek között széles teret kell engedniük a logisztikai alkalmazásoknak, például:
Kívánatos, hogy az illetékes hatóságok tájékoztassák az alkalmazások fejlesztőit a használt adatstruktúrákról. |
|
(7) |
A RIS-szel összefüggésben a RIS-irányelv 9. cikkének megfelelően gondoskodni kell az adatforgalom titkosságáról. Ha a logisztikai információk olyan rendszerekből származnak, amelyeket az illetékes hatóság kezel, akkor ennek a hatóságnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ne sérüljön a kereskedelmi információk titkossága. A titkos adatok harmadik félnek való kiszolgáltatásakor figyelembe kell venni az irányadó adatvédelmi szabályokat. |
5.6. Rendészeti célú információszolgáltatás
A rendészeti szervek arról gondoskodnak, hogy az adott jog hatálya alá tartozó személyek kövessék az adott jogban hatályos jogszabályokat. A RIS a belvízi közlekedéssel kapcsolatban a következő területeken támogatja a rendészeti szervek működését:
|
a) |
határátlépés (a bevándorlási szervek által ellenőrzött személyforgalom, vámügyek); |
|
b) |
a közlekedésbiztonsági előírásoknak való megfelelés; |
|
c) |
a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés. |
6. A RIS TERVEZÉSE
6.1. Általános elvek
A RIS-irányelv 4. cikke értelmében a tagállamok kötelesek megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó belvízi utakon a RIS megvalósításához szükségesek. A tagállamok az irányelvet a 2. cikk (1) bekezdésében nem említett belvízi utakra és belvízi kikötőkre is alkalmazhatják.
A célok eléréséhez szükséges technológiai színvonal és hozzáértés biztosítása érdekében a kellő szakértelemről és finanszírozásról általában az érintett illetékes hatóságnak kell gondoskodnia.
6.2. Feladatkörök
|
(1) |
A RIS forgalommal összefüggő vonatkozásai tekintetében az illetékes hatóság feladata a RIS megtervezése, a RIS-szel kapcsolatos alvállalkozói munka szervezése és a gondoskodás a RIS finanszírozásáról. Meglévő RIS esetén az illetékes hatóságnak az a feladata, hogy a körülményeknek megfelelően módosítsa annak alkalmazási körét. |
|
(2) |
Ha két vagy több kormánynak közös érdeke, hogy egy adott területen RIS működjön, akkor határozhatnak úgy, hogy közös RIS-t alakítanak ki. |
|
(3) |
Kellő figyelmet kell fordítani a folyamatos ellenőrzés lehetőségeire, valamint arra, hogy a RIS folyamatosan a kívánt mértékben megbízható és hozzáférhető legyen. |
|
(4) |
A RIS tervezése során kívánatos, hogy az illetékes hatóság:
|
6.3. Felelősség
A RIS-hez kapcsolódó útmutatásnak való megfelelés kárfelelősségi eleme fontos szempont, amelyről csak eseti alapon, a nemzeti jog előírásainak megfelelően lehet dönteni. Ennek megfelelően a RIS-hatóságnak számításba kell vennie azoknak a hajóbaleseteknek a jogi következményeit, amelyek amiatt következtek be, hogy a RIS működtetői szakszerűtlenül látták el feladatukat.
6.4. A tervezés folyamata
A 6.4. táblázat bemutatja a RIS kialakításának és megvalósításának tervezése során követendő lépéseket.
6.4. táblázat
A RIS tervezésének folyamata
A. ELŐZETES KUTATÁS
1. A terület jelenlegi és jövőbeni helyzetének leírása és elemzése
|
a) |
Vízrajzi, hidrológiai és meteorológiai feltételek |
|
b) |
A vízi út állapota méretei (zsilipek, hidak, hajóutak), látási körülmények a hajóút mentén, konkrét akadályozó tényezők (kanyarulatok, szűkületek, zátonyok, keskeny és alacsony nyílású hidak), navigációs minták, forgalomtorlódásos helyek, zsilipek üzemideje |
|
c) |
Aktuális és jövőbeni forgalmi és közlekedési helyzet utasszám, rakomány tömege, rakomány fajtája, flotta összetétele |
|
d) |
A balesetek száma, típusa és hatásai, következményeik elemzése |
|
e) |
Jogi helyzet hatóságok, a balesetek/vészhelyzetek esetére érvényes szabályozás |
|
f) |
A régió üzemeltetési és szervezési helyzete pl. zsilip-, kikötő- és terminálüzemeltetők |
|
g) |
Meglévő RIS rendszerek |
|
h) |
A terület egyéb problémái, pl. késedelmek |
|
2. |
Célok, a 4.3. szakasz szerint |
|
3. |
Feladatok, a 4.4. szakasz szerint |
|
4. |
Nyújtandó szolgáltatások és ellátandó funkciók, a 4.5. és a 4.6. szakasz szerint |
|
5. |
Szükséges szabályozás |
|
6. |
Az alkalmazásokkal szemben támasztott követelmények |
|
7. |
Javaslattétel a további eljárásra vonatkozó döntésre |
B. ALKALMAZÁSTERVEZÉS
1. Egy vagy több majdani RIS-alkalmazás megtervezése –
a majdani IT-rendszerek rövid leírása, működésének felvázolása, költségbecslése
|
a) |
Funkcionális tervezés belső és külső funkciók a helyi körülményektől függően |
|
b) |
A funkcionális terv lefordítása műszaki tervvé (rendszerekké) |
|
c) |
A fedélzeti és a szárazföldi eszközszükséglet meghatározása |
2. A majdani RIS-alkalmazások értékelése
|
a) |
Kockázatértékelés, pl. a kockázatok típusai, a kockázatok rangsorolása páronkénti egybevetéssel |
|
b) |
A közlekedés hatékonysága költség-haszon elemzés alapján a hajók várakozási idejének lerövidülése, nagyobb megbízhatóság, rövidebb menettartam, a forgalmi események, a balesetek és a késések költségei |
|
c) |
Környezetvédelmi hatástanulmány szükség szerint a városi területekre és a folyóra |
3. A majdani RIS-alkalmazás szervezeti háttere
|
a) |
Polgári jogi felelősség és regionális jogalap |
|
b) |
A tervezés és az építés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság |
|
c) |
RIS-hatóság az üzemeltetéshez a feladatot ellátó hatóság |
|
d) |
Személyi vonzatok esetleg teljes mértékben automatizált rendszer, képzési szempontok |
6.5. Képzés
A RIS sikeres megvalósítása nagyban függ a RIS-hatóság feladatkörét ellátó személyzet hozzáértésétől és tapasztaltságától. A megfelelő személyek toborzása, kiválasztása és képzése előfeltétele a szakmailag képzett, a biztonságos és hatékony hajóforgalmi műveletekhez hozzájárulni képes alkalmazotti kör kialakításához. Ez az alkalmazotti kör segít biztosítani a RIS-szel összefüggő szerteágazó feladatok szakszerű ellátását.
7. A RIS FOKOZATOS FEJLESZTÉSE
|
(1) |
A 7. táblázat egy lehetséges áttekintését adja annak, hogyan fejleszthetők fokozatosan a RIS különböző alkotóelemei. |
|
(2) |
A paraméterek széles skálája miatt bizonyos körülmények esetére nem lehet általános ajánlásokat megfogalmazni a RIS-megoldásokhoz. |
7. táblázat
Lehetséges megoldás a RIS különböző alkotóelemeinek fokozatos fejlesztésére
(kurzív szedéssel (dőlt betűvel): már tesztelt, de üzembe még nem állított rendszer)
|
A szolgáltatás típusa |
Fokozat |
Rendszer-konfiguráció |
Fejezet |
|
|
1. Hajóút-információs szolgáltatások |
1.1. Hangos kommunikáció a hajó és a szárazföld között |
1. |
Helyi hajózási információk URH-n a zsilipeknél és a hidaknál |
5.1.2. |
|
2. |
Központi hajózási információk URH-rendszeren, RIS-központ bevonásával |
5.1.2. |
||
|
1.2. Internet |
1. |
Internetes honlap hajósoknak szóló hirdetményekkel és vízállásokkal, statikus oldalak tartalomkezelő rendszer nélkül |
5.1.3.(1) |
|
|
2. |
Mint az 1. fokozatban, tartalomkezelő rendszeren keresztül karbantartott dinamikus oldalakkal kiegészítve |
5.1.3.(3) |
||
|
3. |
Megrendelhető e-mail-szolgáltatás a hajósoknak szóló hirdetményekre és a vízállásokra kiterjedően |
5.1.3.(4) |
||
|
4. |
Az indulási kikötőtől a rendeltetési kikötőig terjedő szakaszra vonatkozó összes hajóút-információ megadása útitervkészítés céljára egyetlen weboldalon, kérésre |
5.1.3.(5) |
||
|
1.3. Elektronikus navigációs térkép |
1. |
Elektronikus rasztertérkép (papírtérképről lapolvasóval beolvasva) |
|
|
|
2. |
Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS információs módban |
5.1.4.(1) |
||
|
2. Forgalmi információk |
2.1. Fedélzeti taktikai forgalmi információk (TTI) radarral, a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-szel és helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszerrel |
1. |
TTI radarral |
5.2.2.(1) |
|
2. |
TTI radarral és belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS navigációs módban, az ENC csak a biztonság szempontjából lényeges objektumokat tartalmazza |
5.2.2.(2)–(4) 5.1.4.(3) |
||
|
3. |
Mint a 2. fokozatban, az ENC minden objektumot tartalmaz |
5.1.4.(4) |
||
|
4. |
Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS mint a 3. fokozatban, vízmélységekkel kiegészítve |
5.1.4.(5) |
||
|
5. |
Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS mint az 1. fokozatban, hajó helyzetmegállapítással és nyomon követéssel kiegészítve |
5.2.2.(5) |
||
|
2.2. Stratégiai forgalmi információk hajózási adatszolgáltatási rendszerrel |
1. |
Adatbázis a RIS-központban, adatszolgáltatás hangos GSM-en, kézi adatbevitel a RIS-központban |
5.2.3.(5a) |
|
|
2. |
Adatbázis a RIS-központban, adatszolgáltatás hangos URH-n, kézi adatbevitel a RIS-központban |
5.2.3.(5b) |
||
|
3. |
Adatbázis a RIS-központban, kezdeti adatszolgáltatás elektronikus hajózási adatszolgáltatás révén (GSM-adatkapcsolaton), automatikus adatbevitel a RIS-központban, pozícióra vonatkozó adatszolgáltatás URH-hangkapcsolaton |
5.2.3.(5c) |
||
|
4. |
Mint a 3. fokozatban, pozícióra és ETA-kra vonatkozó adatszolgáltatás helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszeren, automatikus adatbevitel a RIS-központban |
5.2.3.(5d) |
||
|
5. |
Adatbázis a RIS-központban, elektronikus adatcsere a RIS-központok között |
5.2.3.(9) |
||
|
3. Forgalomirányítás |
3.1. Hajóforgalmi szolgáltatások (VTS) |
1. |
Szárazföldi radarállomások, VTS-központ, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS radarkép-rávetítéssel |
5.3.1.(1) |
|
2. |
Mint az 1. fokozatban, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS radarkép-rávetítéssel és célkövetéssel |
5.3.1.(3) |
||
|
3. |
Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS hajó helyzetmegállapítási és nyomonkövetési információkkal |
5.3.1.(3) |
||
|
3.2. Zsilip- és hídüzemeltetés |
1. |
Zsilipnapló-adatbázis, a várakozási idők nyilvántartása, helyi |
5.3.3.(1a) |
|
|
2. |
Mint az 1. fokozatban, adatcsere a többi zsilippel |
5.3.3.(1b) |
||
|
3. |
Mint a 2. fokozatban, a várakozási idők hajósokhoz való eljuttatása (az útitervkészítés támogatása) |
5.3.3.(1c) |
||
|
4. |
A zsilipek üzemciklusainak optimalizálása a zsiliprendszerek ETA/RTA értékeinek kiszámításával, az RTA-k eljuttatása a hajósokhoz, a hajók pozíciójára vonatkozó adatok bevitele a helyzetmeghatározó és nyomon követő rendszer révén |
5.3.3.(1d) |
||
|
4. Vészhelyzet-elhárítási támogatás |
4.1. Hajózási adatszolgáltatási rendszer bizonyos típusú hajókra és kötelékekre |
1–5. |
A 2.2. pont szerinti rendszer-konfiguráció |
5.4. |
|
4.2. Hajózási adatszolgáltatási rendszer minden hajóra |
1–5. |
A 2.2. pont szerinti rendszer-konfiguráció |
5.4. |
|
|
5. Útitervkészítés |
5.1. Hajóút-információk |
1. |
Az 1.1–1.3. pont szerinti rendszer-konfiguráció |
5.5.(2) |
|
5.2. Zsilip- és hídüzemeltetés, az RTA-k és a várakozási idők továbbítása |
2. |
A 3.2.4. pont szerinti rendszer-konfiguráció |
||
8. A RIS SZABVÁNYOSÍTÁSI ELJÁRÁSAI
|
(1) |
RIS szabványosítása azért szükséges, mert:
|
|
(2) |
A RIS fejlesztését és működtetését széles körben elfogadott szabványok és műszaki előírások, így különösen a következő dokumentumok alapján kell végezni:
|
|
(3) |
A műszaki előírásokat a tengeri közlekedés szempontjainak figyelembevételével kell kidolgozni oly módon, hogy a folyótorkolatok vegyes forgalmára, a tengeri és a folyami közlekedés kapcsolódásaira is alkalmazhatók legyenek. |
|
(4) |
Célszerű felkérni a tengeri közlekedés szabványosításában már részt vevő nemzetközi szervezeteket, hogy vegyék figyelembe a belvízi közlekedés szabványosításában eddig elért eredményeket:
|
|
(5) |
Ezeket a szervezeteket célszerű felkérni arra, hogy vegyenek részt és működjenek együtt a műszaki előírások és a szabványok kidolgozásában és karbantartásában (ahogyan ez jelenleg is történik). |
|
(6) |
A nemzetközi szervezeteket, mint például az ENSZ EGB-t, a Rajnai Hajózási Központi Bizottságot, a Duna Bizottságot és a világ más részein működő hasonló testületeket fel kell kérni arra, hogy vegyék át vagy ajánlják a RIS-irányelvben meghatározott műszaki előírásokat. |
|
(7) |
A nemzeti kormányokat fel kell kérni arra, hogy végezzék el a RIS-irányelvben meghatározott műszaki előírások alapján gyártott eszközök tanúsítását. |
|
(8) |
A nemzeti kormányokat fel kell kérni arra, hogy két- és többoldalú együttműködés révén törekedjenek a harmonizáció kiteljesítésére. |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK irányelve a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (HL L 255., 2005.9.30., 152. o.).
(2) Az eredményeket tartalmazó CD beszerezhető a Közlekedési Kutatóközponttól (AVV), Rijkswaterstaat, P.O. Box 1031, NL-3000 BA Rotterdam, Hollandia.
(3) Az ARGO tesztüzeméről szóló, 2003. március 15-i zárójelentés és a mélységi adatok a www.elwis.de internetes honlapról, a „RIS-Telematikprojekte (ARGO)” feliratra kattintva tölthetők le.
(4) Bővebb tájékoztatást a Közlekedési Kutatóközpont (AVV) nyújt, Rijkswaterstaat, P.O. Box 1031, NL-3000 BA Rotterdam, Hollandia.
(5) A projekt eredményei a Közlekedési Kutatóközponttól (AVV, Rijkswaterstaat, P.O. Box 1031, NL-3000 BA Rotterdam, Hollandia), valamint a www.euro-compris.org internetes honlapról szerezhetők be.
Függelék
Példa az információfeldolgozási hurokra (4.4. szakasz)
Feladat: Zsilip üzemeltetése
Szerep: Zsilipüzemeltető
Értékelés
Döntés
STRATÉGIAI SZINT
Hosszú távú zsiliptervezés
A közeledő hajók várakozási idejének értékelése
Döntés az újbóli megnyitás várható idejéről és a várakozásról
A zsilipelés állásának értékelése a következő zsilipciklusra vonatkozóan
Döntés a becsült várakozási időről
TAKTIKAI SZINT
Rövid távú zsiliptervezés
Megfigyelés
Cselekvés
Az elsőbbségek és a zsilipelési sorrendek értékelése
Döntés az elsőbbségekről és a zsilipkamrakiosztásró
A szomszédos zsilipek blokkoltságának megfigyelése
A hajósok tájékoztatása a teljes vízi úton érvényes forgalmi helyzetről
OPERATÍV SZINT
A közeledő hajók megfigyelése mindkét irányban
A hajós tájékoztatása a közeledő hajókról
Az érkező hajók megfigyelése
A hajós felhívása a zsilipbe való behajózásra