European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2025/3740

2025.9.17.

P9_TA(2024)0313

A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelmények – az irányelv módosítása

Az Európai Parlament 2024. április 23-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (15396/2023 – C9-0006/2024 – 2023/0136(NLE))

(Konzultáció)

(C/2025/3740)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a Tanács tervezetére (15396/2023),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0006/2024),

—

tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

—

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0440/2023),

1.

jóváhagyja a Tanács tervezetét annak módosított formájában;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja saját tervezetét;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


Módosítás 2

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI (*1)

a Tanács tervezetéhez

---------------------------------------------------------

A TANÁCS IRÁNYELVE

a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

mivel:

(1)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok eleget tegyenek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti, a költségvetési politika területén fennálló kötelezettségeknek, különös tekintettel a túlzott költségvetési hiány elkerülésére, a 2011/85/EU tanácsi irányelv (2) részletes szabályokat állapított meg a tagállamok költségvetési keretrendszerének jellemzőire vonatkozóan.

(2)

A gazdasági és monetáris unióval kapcsolatban a 2011/85/EU irányelv hatálybalépése óta szerzett tapasztalatokra építve módosítani kell az irányelvnek a tagállamok költségvetési keretrendszereit meghatározó szabályokra és eljárásokra vonatkozó követelményeit.

(3)

2019-ben az Európai Számvevőszék jelentést tett közzé, amelyben megvizsgálta a nemzeti költségvetési keretrendszerekre vonatkozó uniós követelményeket, és azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy a nemzetközi standardok és a bevált gyakorlatok figyelembevételével vizsgálja felül ezeket a követelményeket. Az Európai Számvevőszék konkrét intézkedéseket javasolt a nemzeti költségvetési keretrendszerek hatókörének és hatékonyságának javítása érdekében, különös tekintettel a középtávú költségvetési keretrendszerekre és a független költségvetési intézményekre (3).

(4)

A Bizottság 2020. február 5-i közleménye (4) rámutatott arra, hogy jelentős, de egyenetlen előrelépés történt a nemzeti költségvetési keretrendszerek fejlesztése terén, mivel az uniós jog csak minimumkövetelményeket határoz meg, és hogy a nemzeti rendelkezések végrehajtása és az azoknak való megfelelés mértéke nagyon eltérő volt. A közleményben a Bizottság mérlegelte, hogy a meghatározó jelentőségű szabályozási környezet és a strukturális reformok mellett a költségvetési keretrendszer milyen mértékben képes támogatni a klímasemleges, erőforrás-hatékony és digitális európai gazdaságra való átállással kapcsolatos gazdasági, környezeti és szociálpolitikai igényeket.

(5)

Az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közlemény (5) a környezetbarát költségvetés-tervezési eszközök nagyobb mértékű használatát szorgalmazta annak érdekében, hogy a közberuházásokat, a fogyasztást és az adózást a zöld prioritásoknak megfelelő irányba tereljék, elmozdulva a káros hatással járó támogatások gyakorlatától. Az európai klímarendelet 2050-re teljesítendő uniós szintű klímasemlegességi célkitűzést határoz meg, és előírja az uniós intézmények és a tagállamok számára, hogy tegyenek előrelépést az alkalmazkodóképesség növelése terén. A Bizottság vállalta, hogy a tagállamokkal együttműködve átvilágítja a zöld költségvetési gyakorlatokat, és azok teljesítményét referenciamutatókhoz fogja viszonyítani. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiáról szóló, 2021. február 24-i bizottsági közlemény (6) rámutatott az éghajlatváltozás makroszintű költségvetési jelentőségére, és kiemelte, hogy növelni kell az Uniónak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját. Az európai szemeszter további keretet biztosít ezen erőfeszítések támogatásához, a Technikai Támogatási Eszköz pedig gyakorlati segítséget nyújt azok végrehajtásához.

(6)

Az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló, 2022. november 9-i bizottsági közlemény (7) kiemelte, hogy meg kell erősíteni az államadósság fenntarthatóságát és csökkenteni kell a magas államadósság-rátákat, ugyanakkor minden tagállamban elő kell mozdítani a fenntartható és inkluzív növekedést. Az elképzelések a következő fő célkitűzésekre irányulnak: a nemzeti felelősségvállalás javítása, a keret egyszerűsítése és középtávú célok előtérbe helyezése – mindezt erőteljesebb és következetesebb végrehajtással kombinálva.

(7)

Az EUMSZ rendelkezéseinek való megfelelés fokozása és különösen az EUMSZ 126. cikke szerinti túlzott költségvetési hiány előfordulásának megelőzése érdekében a tagállami jogban – az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló, 2022. november 9-i bizottsági közleménnyel összhangban – a 2011/85/EU irányelvben jelenleg előírtakon túl konkrét rendelkezéseket kell meghatározni a nemzeti felelősségvállalás erősítése céljából. Az említett irányelv végrehajtásával kapcsolatos tényekre építve, a végrehajtás során feltárt hiányosságok kezelése érdekében a módosításoknak ki kell terjedniük az átláthatóságra és a statisztikákra, az előrejelzésekre és a középtávú költségvetés-tervezésre vonatkozó rendelkezésekre is.

(8)

Ez az irányelv az 1466/97/EK rendelet (8) helyébe lépő (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) (a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága) és az 1467/97/EK tanácsi rendeletet (10) módosító [XXX] tanácsi rendelettel (11) (a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága) együtt egy csomag részét képezi. E csomag megreformált uniós gazdasági kormányzási keretet hoz létre, amely beépíti az uniós jogba a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló kormányközi szerződés (SKKSZ) (12) III. címét képező költségvetési paktum tartalmát, az SKKSZ 16. cikkével összhangban. Az SKKSZ tagállamok általi végrehajtása során szerzett tapasztalatokra építve a csomag fenntartja a költségvetési paktum középtávú orientációját mint a költségvetési fegyelem és a növekedés előmozdításának eszközét. A csomag a nemzeti felelősségvállalás fokozása céljából megerősíti az országspecifikus dimenziót, többek között a független költségvetési intézmények szerepének megőrzése révén, ami a Bizottság által az SKKSZ 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban javasolt, a költségvetési paktummal kapcsolatos közös elvekre (13) épül. A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított kiadásoknak a költségvetési paktumban előírt átfogó megfelelőségi értékelés szerinti elemzését az 1466/97/EK rendelet helyébe lépő [XXX] rendelet határozza meg. Amint azt a költségvetési paktum is előírja, az 1466/97/EK rendelet helyébe lépő [XXX] rendelet csak rendkívüli körülmények esetén teszi lehetővé a középtávú tervtől való átmeneti eltérést. Ehhez hasonlóan a középtávú tervtől való jelentős eltérés esetén meghatározott időn keresztül intézkedéseket kell hozni az eltérés korrekciója érdekében. A csomag megerősíti a költségvetési felügyeleti és végrehajtási eljárásokat a rendezett és fenntartható államháztartás és a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése érdekében. A gazdasági kormányzási keret reformja így fenntartja az SKKSZ költségvetési fegyelemre és az adósság fenntarthatóságára irányuló alapvető célkitűzéseit.

(9)

A tagállamok közötti összehasonlítást lehetővé tevő, kiváló minőségű statisztikai adatok előállításának előfeltétele a teljes körű és megbízható állami számvitel alkalmazása az államháztartás valamennyi alszektorában. A nemzeti és regionális számlák európai rendszerén (ESA) alapuló statisztikák hozzáférhetősége és megfelelő minősége létfontosságú az Unió költségvetési felügyeleti keretének megfelelő működéséhez. Az ESA 2010 eredményszemléletű információkra támaszkodik. Ezért kívánatos javítani az eredményszemléletű statisztikák előállításához szükséges eredményszemléletű adatok és információk gyűjtését oly módon, hogy az az államháztartás valamennyi alszektorában átfogó és következetes legyen.

(10)

A magas frekvenciájú adatok rendelkezésre állása olyan mintákat tárhat fel, amelyek szorosabb felügyeletet tesznek szükségessé, és javíthatják a költségvetési előrejelzések minőségét. A tagállamoknak és a Bizottságnak (Eurostat) az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyv 2. cikkében foglalt fogalommeghatározások alkalmazásával negyedéves hiány- és adósságadatokat kell közzétenniük. A nemzeti felelősségvállalás erősítése érdekében a nemzeti költségvetési fogalommeghatározásokhoz igazított költségvetési adatok nagyobb gyakoriságú közzétételét a nemzeti átláthatósági követelmények és a felhasználói igények alapján kell meghatározni.

(11)

Az éves és többéves költségvetési jogszabályokhoz kapcsolódó elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképp alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget. Az alapforgatókönyvi feltételezések minőségének javítása érdekében a tagállamoknak össze kell hasonlítaniuk makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseiket a Bizottság – és adott esetben más független szervek – legfrissebb előrejelzéseivel.

(12)

Az államháztartásra vonatkozó éves és többéves költségvetési tervezéshez szükséges makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket – azok minőségének javítása érdekében – független szerv vagy az előrejelzést készítő szervtől eltérő, a tagállamok költségvetési hatóságai tekintetében működési autonómiával rendelkező egyéb szervek által végzett rendszeres, objektív és átfogó utólagos értékeléseknek kell alávetni. Ezeknek az értékeléseknek ki kell terjedniük a gazdasági feltételezések vizsgálatára, a más intézmények által készített előrejelzésekkel való összehasonlításra, valamint a múltbeli előrejelzések megbízhatóságának értékelésére.

(13)

A tagállamok államháztartását ellenőrző független szervek a költségvetési keretrendszerek hatékony elemét jelentik. A 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) előírja azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro, hogy rendelkezzenek makrogazdasági előrejelzések jóváhagyásával, illetve elkészítésével megbízott független költségvetési intézményekkel, valamint konkrét biztosítékokat állapít meg azok függetlenségére és technikai kapacitására vonatkozóan. A 473/2013/EU rendelet szerinti követelmények sérelme nélkül, a független költségvetési intézményeknek a makrogazdasági előrejelzések készítésével, értékelésével, illetve jóváhagyásával kapcsolatos, a 8. cikk (4) bekezdése szerinti feladataik végzése során figyelembe kell venniük a tagállamokban kialakult nemzeti eljárásokat és gyakorlatokat, többek között a feladatok elvégzésének időpontjára vonatkozóan.

(14)

A költségvetési politika terén a felelősség megerősítése érdekében a független költségvetési intézményeknek magas szintű működési függetlenséggel, a feladataik ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint a szükséges információkhoz való széles körű és kellő idejű hozzáféréssel kell rendelkezniük. A tagállamok több független költségvetési intézményt is létrehozhatnak, és azok mindegyike elláthat az ezen irányelvben meghatározott egy vagy több feladatot, amennyiben egyértelmű a felelősségmegosztás, és nincs közöttük hatásköri átfedés. Kerülni kell a monitoringgal összefüggő feladatok intézmények közötti túlzott felaprózását. A monitoringot végző szervek felépítésének figyelembe kell vennie az érintett tagállamban meglévő intézményrendszert és közigazgatási struktúrát.

(15)

A költségvetési tervezés javítása érdekében kellő figyelmet kell fordítani – a lehetőségekhez mérten – az éghajlatváltozás makroszintű költségvetési kockázataira, beleértve annak környezeti és elosztási hatásait is. Az éghajlatváltozásból és az arra visszavezethető katasztrófákból eredő költségvetési kockázatok korlátozására és kezelésére irányuló nemzeti stratégiák szempontjából kulcsfontosságú annak megértése, hogy az éghajlattal kapcsolatos sokkok milyen potenciális csatornákon keresztül hatnak az államháztartásra.

(16)

Jóllehet az éves költségvetési jogszabályok jóváhagyása a költségvetési folyamat alapvető fontosságú lépése a demokratikus elszámoltathatóság szempontjából, az egyéves költségvetési tervezési szemlélet korlátozottan biztosít alapot a rendezett költségvetési politikákhoz, mivel a legtöbb intézkedés olyan következményekkel jár, amelyek jóval túlmutatnak az éves költségvetési cikluson. A hatékony középtávú költségvetési tervezés ennélfogva erősíti a költségvetési politika hitelességét, és egyúttal az adósság fenntarthatóságát is szem előtt tartja. Azoknak az államháztartásra vonatkozó középtávú nemzeti költségvetési célkitűzéseknek az egyértelmű és következetes meghatározásán kell alapulnia, amelyeket a nemzeti középtávú tervek tartalmaznak. A többéves költségvetési szemlélet fejlesztése érdekében az éves költségvetési jogszabályok tervezésének összhangban kell lennie a 2. cikk e) pontjában említett középtávú nemzeti költségvetési célkitűzésekkel.

(17)

A költségvetési fegyelemnek és az államháztartás fenntarthatóságának az eredményes előmozdításához a költségvetési keretrendszereknek az államháztartás teljes egészére ki kell terjedniük. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani azon államháztartási szervek és alapok műveleteire, amelyek nem képezik a rendes költségvetés részét, ugyanakkor az államháztartásnak részét képezik, ideértve az alszektorokat is, és amelyek azonnali vagy középtávú hatást gyakorolnak a tagállamok költségvetési helyzetére. A tagállamoknak közzé kell tenniük az említett szervek és alapok által az államháztartási egyenlegre és az adósságra gyakorolt együttes hatásnak megfelelő összegeket is. Részletes információkat kell közzétenni az adókiadásoknak a bevételekre gyakorolt hatásáról.

(19)

A környezetbarát költségvetés-tervezési eszközök segíthetnek abban, hogy az állami bevételeket és kiadásokat a zöld prioritások felé tereljék. E tekintetben a releváns információk rendszeres közlése javítja a költségvetési döntéshozatalt. A tagállamok közzétehetnék az arra vonatkozó információkat, hogy költségvetésük érintett elemei hogyan járulnak hozzá a nemzeti és nemzetközi éghajlat-politikai és környezetvédelmi kötelezettségvállalások teljesítéséhez, valamint az alkalmazott módszertant. A tagállamoknak külön-külön a kiadásokra, az adókiadásokra és a bevételi tételekre vonatkozóan kell közzétenniük az adatokat és a leíró információkat. A tagállamok információkat tehetnének közzé a költségvetési politikák elosztási hatásáról, és a zöld költségvetés-tervezés kidolgozása során figyelembe vehetnék a foglalkoztatási, szociális és elosztási szempontokat (15).

(20)

Kellő figyelmet kell fordítani a függő kötelezettségekre. A függő kötelezettségek valamely bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezésétől függő lehetséges kötelezettségek, illetve olyan, már meglévő kötelezettségek, amelyek kifizetésére nem biztos, hogy sor kerül, vagy a lehetséges kifizetés összegét nem lehet megbízható módon meghatározni. Ezek közé tartoznak például az állami garanciák, a nemteljesítő hitelek, az állami vállalatok működéséből eredő kötelezettségek, valamint – a lehetőségekhez mérten – a katasztrófákhoz kapcsolódó függő kötelezettségek.

(21)

A legtöbb tagállam szembesült a természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási események következményeivel, és az éghajlatváltozás várhatóan növeli az ilyen események gyakoriságát és intenzitását. A kormányok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekbe ruháznak be, és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy katasztrófákkal összefüggésben fedezzék a sürgősségi segély, a helyreállítás és az újjáépítés költségeit, és egyes esetekben végső biztosítóként járjanak el. Tekintettel az államháztartás fenntarthatósága előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, különös figyelmet kell fordítani a természeti katasztrófákból és az éghajlattal kapcsolatos sokkokból eredő kormányzati kötelezettségekre és az államháztartást érintő kockázatokra, kezdve – a lehetőségekhez mérten – a múltbeli események által okozott költségvetési terhekre vonatkozó információk gyűjtésével és közzétételével.

(21a)

Az éghajlatváltozásból eredő makroszintű költségvetési kockázatokra, az éghajlattal kapcsolatos függő kötelezettségekre és a katasztrófák költségvetési terheire vonatkozó adatszolgáltatás javul, de még mindig kezdeti szakaszban jár, az ezen adatszolgáltatásra vonatkozó módszerek és mutatók kidolgozása pedig még folyamatban van. Az említett adatszolgáltatás kiigazítása érdekében a közigazgatási szerveknek jelentős erőfeszítéseket kell majd tenniük. E kihívásokat figyelembe véve és a lehetőségekhez mérten az e területekre vonatkozó adatszolgáltatást az említett módszertani előrelépésekkel párhuzamosan kell elvégezni és fejleszteni.

(22)

A Bizottságnak továbbra is rendszeresen nyomon kell követnie a 2011/85/EU irányelv végrehajtását. Meg kell határozni és meg kell osztani az említett irányelv rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

(23)

A 2011/85/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

A 2011/85/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az államháztartási alszektoroknak az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) A. mellékletében foglalt meghatározása alkalmazandó.

(*2)   HL L 174., 2013.6.26., 1. o. ”;"

b)

a második bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az államháztartás állami számviteli rendszerei és statisztikai adatszolgáltatási rendszerei;”

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

országspecifikus számszerű költségvetési szabályok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a költségvetési politika tagállamok általi teljesítése összhangban legyen az EUMSZ alapján rájuk háruló kötelezettségekkel, és amelyek a költségvetési teljesítmény mutatószámai – például az államháztartási hiány, a hitelfelvétel, az adósságállomány vagy ezek főbb komponensei – formájában vannak kifejezve;”

iii.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

nemzeti költségvetési eljárások meghatározott sorából álló olyan középtávú költségvetési keretrendszerek, amelyek az éves költségvetési cikluson túlra terjesztik ki a költségvetési politika időhorizontját, ideértve a középtávra szóló szakpolitikai prioritások és nemzeti költségvetési célkitűzések meghatározását;”

iv.

a szöveg a következő h) ponttal egészül ki:

„h)

strukturálisan független szervként vagy a tagállamok költségvetési hatóságai tekintetében működési autonómiával rendelkező szervként működő, a 8. cikkel összhangban nemzeti jogszabályi rendelkezésekkel létrehozott független költségvetési intézmények.”

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az állami számvitel nemzeti rendszereit illetően a tagállamok olyan állami számviteli rendszert működtetnek, amely átfogó és következetes módon lefedi az államháztartás valamennyi alszektorát, és tartalmazza azokat az információkat, amelyek a nemzeti és regionális számlák európai rendszerén alapuló adatok összeállítását célzó eredményszemléletű adatok létrehozásához szükségesek. Az államháztartás említett állami számviteli rendszereit belső kontrollnak és független ellenőrzéseknek kell alávetni.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*3) meghatározott államháztartási alszektorokra vonatkozó költségvetési adatok időben és rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetők legyenek. A tagállamok a következő negyedév vége előtt vagy a vonatkozó adatoknak a Bizottság (Eurostat) általi közzétételét követően elkülönítve közzéteszik különösen a központi kormányzatra, a tartományi kormányzatokra, a helyi önkormányzatokra és a társadalombiztosítási alapokra vonatkozó negyedéves adósságadatokat és – kivéve, ha integrált, átfogó és nemzeti szinten harmonizált eredményszemléletű pénzügyi számviteli rendszerekkel rendelkeznek – hiányadatokat.

(3)   A Bizottság (Eurostat) az 549/2013/EU rendelet B. mellékletének 25., 27. és 28. táblázatával összhangban háromhavonta közzéteszi a negyedéves államháztartási pénzügyi statisztikai adatokat.

(*3)   HL L 174., 2013.6.26., 1. o. ” "

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az éves és többéves költségvetési tervezés a legfrissebb információkat felhasználó, reális makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapuljon. A költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvön vagy egy óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket össze kell hasonlítani a legfrissebb bizottsági előrejelzésekkel és, adott esetben, egyéb független szervek által készített előrejelzésekkel. Magyarázatot kell adni a tagállam makrogazdasági és költségvetési előrejelzései és a Bizottság előrejelzései közötti jelentős különbségekre, beleértve azt az esetet is, amikor a külső feltételezésekben szereplő változók szintje vagy növekedése jelentősen eltér a Bizottság előrejelzéseiben szereplő értékektől.”

;

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni;

c)

az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A tagállamok meghatározzák, hogy mely intézmény felelős a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítéséért, és közzéteszik a költségvetési tervezéshez készített hivatalos makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket. A tagállamok és a Bizottság legalább évente technikai párbeszédet folytat a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítéséhez alapul szolgáló feltételezésekről.

(6)   Az éves és többéves költségvetési tervezésre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket egy független szerv vagy az előrejelzést készítő szervtől eltérő, a tagállamok költségvetési hatóságai tekintetében működési autonómiával rendelkező egyéb szervek által végzett rendszeres, objektív és átfogó utólagos értékelésnek kell alávetni. Az értékelés eredményét közzé kell tenni, és a későbbi makrogazdasági és költségvetési előrejelzések készítése során megfelelően figyelembe kell venni. Ha az értékelés legalább négy egymást követő év vonatkozásában jelentős torzítást észlel a makrogazdasági előrejelzések tekintetében, az érintett tagállam meghozza a megfelelő intézkedéseket, és közzéteszi azokat.”

;

d)

a (7) bekezdést el kell hagyni.

4.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Minden tagállam egyedi számszerű költségvetési szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy eredményesen előmozdítsa a többéves időszakra irányuló költségvetési politikára vonatkozó, az EUMSZ-ből eredő kötelezettségeinek való megfelelést az államháztartás egésze tekintetében. Az említett szabályoknak különösen a következőket kell elősegíteniük:

a)

az EUMSZ-szel összhangban a hiányra és az adósságra vonatkozóan megállapított referenciaértékeknek és rendelkezéseknek való megfelelés;

b)

az [SNP prevenciós ágáról szóló (EU) XXX] rendelet (*4) rendelkezéseivel összhangban lévő középtávú költségvetési tervezési időhorizont elfogadása.

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete ([dátum beillesztendő]) [teljes cím beillesztendő] (HL L...).” "

5.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a szabályoknak való megfelelés hatékony és időben történő nyomon követése a 8. cikkel összhangban létrehozott független költségvetési intézmények vagy a tagállamok költségvetési hatóságai tekintetében működési autonómiával rendelkező egyéb szervek által végzett megbízható és független elemzés alapján;”

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a számszerű költségvetési szabályok mentesítési rendelkezéseket tartalmaznak, a rendelkezésekben meg kell határozni azt a korlátozott számú különleges körülményt, amely összhangban van a tagállamoknak az EUMSZ-ből és az [SNP prevenciós ágáról szóló (EU) XXX] rendeletből eredő kötelezettségeivel.”

6.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A tagállamok éves költségvetéssel kapcsolatos jogszabályainak összhangban kell lenniük a hatályos országspecifikus számszerű költségvetési szabályokkal.”

7.

Az V. fejezet címe helyébe a következő cím lép: „FÜGGETLEN KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK”.

8.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a független költségvetési intézményeket, például a strukturálisan független szerveket vagy a tagállamok költségvetési hatóságai tekintetében működési autonómiával rendelkező szerveket nemzeti törvényi, rendeleti vagy kötelező erejű közigazgatási rendelkezésekkel létrehozzák.

(1a)   A tagállamok több független költségvetési intézményt is létrehozhatnak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézmények olyan tagokból állnak, akiket a közpénzügyek, a makroökonómia vagy a költségvetési gazdálkodás terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük alapján, átlátható eljárások keretében jelöltek és neveztek ki.

(3)   Az (1) bekezdésben említett intézményeknek:

a)

nem szabad utasításokat elfogadniuk az érintett tagállam költségvetési hatóságaitól vagy bármely más közjogi vagy magánjogi szervtől;

b)

képesnek kell lenniük arra, hogy időben nyilvánosságra hozzák értékeléseiket és véleményeiket;

c)

megfelelő és stabil forrásokkal kell rendelkezniük a feladataik eredményes elvégzéséhez, beleértve a feladataik részét képező bármilyen típusú elemzést is;

d)

megfelelő és kellő idejű hozzáféréssel kell rendelkezniük a feladataik teljesítéséhez szükséges információkhoz;

e)

független értékelők által végzett rendszeres külső értékelések tárgyát kell képezniük.

(4)   A 473/2013/EU rendelettel összhangban azon tagállamokra ruházott feladatok és funkciók sérelme nélkül, amelyek pénzneme az euro, valamennyi tagállam biztosítja, hogy a következő feladatokat az (1) bekezdésben említett intézmények egyike végezze:

a)

éves és többéves makrogazdasági előrejelzések készítése, értékelése vagy jóváhagyása;

b)

az országspecifikus számszerű költségvetési szabályoknak való megfelelés nyomon követése, kivéve, ha azt a 6. cikkel összhangban egyéb szervek végzik;

c)

az [SNP prevenciós ágáról szóló (EU) XXX] rendelet és az [SNP korrekciós ágáról szóló (EU) XXX] rendelet (*5) vonatkozó cikkei szerinti feladatok végzése;

d)

a nemzeti költségvetési keretrendszer következetességének, koherenciájának és hatékonyságának értékelése;

e)

meghívásra részvétel a nemzeti parlament rendszeres meghallgatásain és vitáin.

(5)   Az intézményeknek – a 473/2013/EU rendelettel összhangban átruházott feladatok és funkciók sérelme nélkül – a (4) bekezdés a), d), e) és f) pontjában említett feladatokkal összefüggésben értékeléseket kell kiadniuk. A tagállamok betartják az említett értékeléseket, vagy megindokolják, hogy miért nem követik azokat. Az indokolást nyilvánosságra kell hozni, és azt az említett értékelések kiadásától számított két hónapon belül be kell nyújtani.

(*5)  A Tanács (EU) …/… rendelete ([dátum beillesztendő]) [teljes cím beillesztendő], (HL L...).” "

9.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok hiteles, hatékony középtávú nemzeti költségvetési keretrendszert hoznak létre, amely legalább hároméves költségvetési tervezési időhorizont alkalmazását írja elő, biztosítva ezzel azt, hogy a nemzeti költségvetési tervezés többéves költségvetési tervezési megközelítést kövessen.”

;

b)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető fordulat helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A középtávú nemzeti költségvetési keretrendszereknek eljárásokat kell tartalmazniuk az alábbiak kidolgozására vonatkozóan:”

ii.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 2. cikk e) pontjában említett átfogó és átlátható többéves költségvetési célkitűzések az államháztartási hiány, az államadósság és bármely más, például a kiadásokra vonatkozó költségvetési mutató vonatkozásában, biztosítva, hogy azok összhangban legyenek az ezen irányelv IV. fejezetében előírt országspecifikus számszerű költségvetési szabályokkal és az [SNP prevenciós ágáról szóló (EU) XXX] rendelet vonatkozó rendelkezéseivel;”

iii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az államháztartásra, valamint a fenntartható és inkluzív növekedésre hatást gyakorló középtávú szakpolitikai intézkedések, többek között beruházások és reformok ismertetése, főbb bevételi és kiadási tételek szerinti bontásban, bemutatva, hogy a 2. cikk e) pontjában említett, a nemzeti költségvetési célkitűzések irányába történő középtávú kiigazítás hogyan valósul meg a változatlan politikát feltételező előrejelzésekhez képest;”

iv.

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

arra vonatkozó értékelés, hogy a tervezett szakpolitikai intézkedések az államháztartásra gyakorolt közvetlen közép- és hosszú távú hatásuk fényében várhatóan hogyan befolyásolják az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. Az értékelés során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni az éghajlatváltozásból eredő makroszintű költségvetési kockázatokat, valamint annak környezeti és elosztási hatásait.”;

c)

a (3) bekezdést el kell hagyni.

10.

A 10. és 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Az éves költségvetéssel kapcsolatos jogszabályoknak összhangban kell lenniük a 2. cikk e) pontjában említett, középtávra szóló nemzeti költségvetési célkitűzésekkel. Bármilyen eltérést megfelelően indokolni kell.

11. cikk

Ez az irányelv semmilyen módon nem akadályozhatja az új tagállami kormányokat abban, hogy középtávú költségvetési tervüket az új szakpolitikai prioritásokhoz igazítsák. Ilyen esetben az új kormánynak jeleznie kell az előző és az új középtávú költségvetési terv közötti különbségeket.”

11.

A VI. fejezet címe helyébe a következő cím lép: „AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÁTLÁTHATÓSÁGA”.

12.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a II., III. és IV. fejezettel összhangban hozott intézkedések következetesek legyenek az államháztartás valamennyi alszektora tekintetében, és átfogóan lefedjék az említett alszektorokat. E célból a tagállamok előírják különösen az államháztartásban alkalmazott számviteli szabályok és eljárások következetességét, valamint az alapul szolgáló adatgyűjtési és -kezelési rendszereik integritását.”

13.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

(1)   Az éves és többéves költségvetési folyamatok keretében a tagállamok közzéteszik az azon szervekre és alapokra vonatkozó információkat, amelyek nem képezik a rendes költségvetés részét, azonban az államháztartás részét képezik, beleértve az államháztartás alszektorait is. A tagállamok közzéteszik az említett szervek és alapok által az államháztartási egyenlegre és az adósságra gyakorolt együttes hatásnak megfelelő összegeket is.

(2)   A tagállamok részletes információkat tesznek közzé az adókiadásoknak a bevételekre gyakorolt hatásáról.

(3)   A tagállamok az államháztartás valamennyi alszektora tekintetében közzéteszik az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorló függő kötelezettségekre vonatkozó releváns információkat, beleértve az állami garanciákat, a nemteljesítő hiteleket és az állami vállalatok működéséből eredő kötelezettségeket, beleértve azok mértékét is. A tagállamok a lehető legnagyobb mértékben közzéteszik a katasztrófákkal és az éghajlattal kapcsolatos függő kötelezettségekre vonatkozó információkat is. A közzétett információkban a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a katasztrófák és az éghajlattal kapcsolatos sokkok miatt felmerült költségvetési terhekre vonatkozó információkat. A tagállamok közzéteszik az államháztartási szektornak a magán- és állami vállalatokban való, gazdaságilag meghatározó tőkerészesedésére vonatkozó információkat.”

14.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2025. december 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a maguk számára, illetve az Unió érdekében készítsék el saját megfelelési táblázataikat, amelyekben lehetőség szerint bemutatják az ezen irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és e táblázatokat tegyék közzé.

(2)   Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3)   A Bizottság a tagállamoktól kapott releváns információk alapján időközi jelentést készít az ezen irányelv főbb rendelkezései végrehajtásának vonatkozásában elért eredményekről, amelyet 2025. június 30-ig kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4)   A tagállamok közlik a Bizottsággal azon főbb rendelkezések szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.”

15.

A 16. cikket el kell hagyni.

16.

A szöveg a következő 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk

(1)   A Bizottság 2025. december 31-ig, majd azt követően ötévente jelentést tesz az alábbiak aktuális helyzetéről:

a)

az államháztartás állami számvitele az Unióban, figyelembe véve a nemzetközi költségvetési számviteli standardok tagállamok számára való alkalmasságának 2013. évi értékelése óta elért eredményeket;

b)

az uniós független költségvetési intézmények kapacitása és feladatai, figyelembe véve az ezen irányelv hatálybalépése óta elért eredményeket, a Bizottság költségvetési irányítási adatbázisának megállapításaira és az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációkra építve, a minimumszabályok feltárása céljából.

(2)   A Bizottság 2030. december 31-ig, majd azt követően ötévente közzéteszi ezen irányelv hatékonyságának áttekintését.”

Kelt...,

a Tanács részéről

az elnök


(*1)  Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(1)   HL C 290., 2023.8.18., 17. o.

(2)  A Tanács 2011/85/EU irányelve (2011. november 8.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41. o.).

(3)  Az Európai Számvevőszék 2019. évi különjelentése: „A nemzeti költségvetési keretekkel kapcsolatos uniós előírásokat tovább kell erősíteni és javítani kell alkalmazásuk nyomon követését”.

(4)  A Bizottság közleménye – A gazdasági kormányzás felülvizsgálata – Jelentés az 1173/2011/EU, 1174/2011/EU, 1175/2011/EU, 1176/2011/EU, 1177/2011/EU, 472/2013/EU és 473/2013/EU rendeletek alkalmazásáról és a 2011/85/EU tanácsi irányelv megfelelőségéről, 2020. február 5., COM(2020)0055 final.

(5)  A Bizottság közleménye – Az európai zöld megállapodás, COM(2019)0640 final.

(6)  A Bizottság közleménye – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021)0082 final.

(7)  A Bizottság közleménye az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről, COM(2022)0583 final.

(8)  A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete ([dátum beillesztendő]) [teljes cím beillesztendő] (HL L...).

(10)  A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(11)  A Tanács (EU) …/… rendelete ([dátum beillesztendő]) [teljes cím beillesztendő], (HL L...).

(12)  Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról, 2012. március 2.

(13)  A Bizottság közleménye – A nemzeti költségvetési korrekciós mechanizmusok közös elvei, 2012. június 20., COM(2012)0342 final.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 473/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről (HL L 140., 2013.5.27., 11. o.).

(15)  A Bizottság 2022. szeptember 28-i COM(2022)0494 final közleménye: „A tagállami szakpolitikák elosztási hatásának pontosabb értékelése”, továbbá a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 140., 2013.5.27., 11. o.) 6. cikke (3) bekezdésének d) pontja.


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3740/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)