(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak megvalósulását elősegítő reformok és beruházások végrehajtását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Spanyolország 2024. október 15-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a Spanyolország által szolgáltatott indokokra tekintettel megállapodás született a Bizottsággal az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott határidő meghosszabbításáról.

(6)

A Bizottság azzal a céllal, hogy keretet biztosítson a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtásához vezető párbeszédhez, 2024. június 21-én az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Spanyolországnak a referenciapályát (5). A Bizottság a referenciapályát 2024. október 15-én közzé is tette (6). A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – középtávon megalapozottan csökkenő pályán legyen vagy prudens szinten maradjon, továbbá hogy a költségvetési hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. és 8. cikkének megfelelően a referenciapálya összhangban van az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is.

Spanyolország referenciapályája szerint – a Bizottságnak a 2024. júniusban továbbított előzetes iránymutatás alapjául szolgáló feltételezései alapján, és hétéves kiigazítási időszakkal számolva – a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban szereplő értékeket. Ez a kiigazítási időszak (2025–2031) során a nettó kiadások évi 2,8 %-os átlagos növekedésének, a terv tárgyidőszaka (2025–2028) során pedig a nettó kiadások évi 2,9 %-os átlagos növekedésének felel meg.

1. táblázat: A Bizottság által Spanyolország részére 2024. június 21-én eljuttatott referenciapálya

(7)

Spanyolország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júliusa és októbere között szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a következők álltak: a Spanyolország által tervezett nettó kiadási pálya és az azt alátámasztó feltételezések (különösen az adatvezérelt frissítések használata), valamint a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó tervezett reform- és beruházási kötelezettségvállalások, beleértve az olyan reformokat és beruházásokat, mint például a szabályozási környezettel, a humán tőkével, a lakáskínálattal, az adózással és a közkiadásokkal kapcsolatos intézkedések. A párbeszéd kiterjedt továbbá azon reformok és beruházások tervezett végrehajtására is, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást, valamint a méltányos zöld és digitális átmenettel, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritások megvalósítását célozzák.

(8)

A Spanyolország által benyújtott terv nem számol be arról, hogy a benyújtás előtt konzultációra került volna sor az érintett nemzeti érdekelt felekkel (köztük a szociális partnerekkel).

(9)

A független spanyolországi költségvetési intézmény, az AIReF véleményt adott ki a többéves nettó kiadási pályát alátámasztó makrogazdasági előrejelzésről és makrogazdasági feltételezésekről. A makrogazdasági előrejelzések és az adósságfenntarthatósági elemzés kiindulópontjaként szolgáló 2024–2026-os makrogazdasági forgatókönyvet az AIReF jóváhagyta.

(10)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Spanyolországhoz (7).

(11)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(12)

A spanyolországi gazdasági tevékenység 2023-ban 2,7 %-kal nőtt, ami a lakossági fogyasztást fenntartó erőteljes munkaerőpiaci fejleményeknek, valamint a nettó export és az állami fogyasztás hozzájárulásának tudható be. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a gazdaság 2024-ben várhatóan 3,0 %-kal fog növekedni, aminek hátterében az állami és lakossági fogyasztás pozitív alakulása áll, amelyet a dinamikus munkahelyteremtés és a háztartások reáljövedelmének növekedése, valamint az idegenforgalmi tevékenység hozzájárulása is támogatott. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 2,3 %-kal nő, mivel a fogyasztás növekedése és a – különösen a berendezésekre és a lakhatásra irányuló – beruházások várható széles körű élénkülése az előrejelzések szerint hozzájárul a gazdasági tevékenységhez. A reál-GDP 2026-ban a jelenlegi várakozások szerint 2,1 %-kal nő, mivel a belföldi kereslet várhatóan támogatni fogja a gazdaság bővülését. Az előrejelzés által lefedett időszakban (2024–2026) Spanyolországban a potenciális GDP várhatóan enyhén csökkenni fog, a 2023. évi 2,4 %-ról 2026-ban 2,3 %-ra, ahogy csökken a munkaerőnek a potenciális növekedéshez való hozzájárulása. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 12,2 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 11,5 %, 2025-ben 11,0 %, 2026-ban pedig 10,7 % lesz. 2024-ben az infláció (GDP-deflátor) a 2023. évi 6,2 %-ról 2024-ben 3,1 %-ra csökken, majd várhatóan 2025-ben 2,4 %, 2026-ban pedig 2,0 % lesz.

(13)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Spanyolország 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 3,5 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 3,0 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 2,6 %-ára tovább csökken és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – lényegében stabilizálódik (2,7 %-on). Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzései nem terjednek ki Spanyolország 2025. évi költségvetési tervezetére, amelyet a spanyol kormány a közzététel időpontjában még nem fogadott el. Az államadósság 2023 végén a GDP 105,1 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 102,3 %-ára csökken. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 101,3 %-ára, majd 2026 végére a GDP 101,1 %-ára csökken. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(14)

Spanyolország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és hét évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(15)

A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt információkat.

(16)

Spanyolország a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 3,4 %-os átlagos növekedését jelenti. Spanyolország emellett reformokra és beruházásokra vonatkozó kötelezettséget vállal a kiigazítási időszak hét évre (2025–2031) történő meghosszabbítása céljából, így a kiigazítási időszakban a nettó kiadások tervezett átlagos növekedése 3,0 %.

A Bizottság által 2024. június 21-én megküldött referenciapályához képest a terv a kiigazítási időszakban (2025–2031) a nettó kiadások magasabb átlagos növekedését irányozza elő.

A terv azzal számol, hogy a potenciális-GDP-növekedés 2025 és 2027 között 1,9 %-ról 2,1 %-ra nő, majd 2031-re fokozatosan 1,1 %-ra csökken. Emellett a terv azzal számol, hogy a GDP-deflátor növekedése 2025-ben 2,7 %-ra csökken a 2024. évi 3,1 %-ról, majd 2026–2028-ban 2,4 %-ra, 2029–2031-ben pedig 2,3 %-ra tovább csökken.

2. táblázat: A Spanyolország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(17)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 102,5 %-ról a kiigazítási időszak végére (2031) fokozatosan csökkenne, a GDP 90,6 %-ára, amint az a következő táblázatban is szerepel. A kiigazítás után középtávon (azaz 2041-ig) az államadósság a terv szerint fokozatosan tovább fog csökkenni, 2041-re a GDP 76,8 %-ára.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Spanyolország tervében

A terv értelmében tehát az adósságráta a kiigazítási időszak végére (2031) csökkenő pályára kerülne. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint az adósság a kiigazítási időszakot követő tíz évben csökkenni fog, a sztochasztikus előrejelzések szerint pedig az adósság csökkenésének kellően nagy a valószínűsége.

Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(18)

A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a költségvetési hiány 2024-ben 3,0 %-on állna, majd fokozatosan csökkenne, 2031-re 0,8 %-ra.

A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2031) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket.

Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2041-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át.

Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(19)

A strukturális elsődleges egyenleg változásaként számított költségvetési kiigazítás ütemezése a tervben leírtak alapján lineáris, az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában előírtaknak megfelelően. Emellett a terv első négy évében a költségvetési kiigazítás mértéke arányos a teljes kiigazítási erőfeszítés mértékével.

Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában foglalt, a későbbre ütemezést tiltó védintézkedéssel.

4. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Spanyolország tervében

(20)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkével összhangban a strukturális elsődleges egyenleg éves kiigazítása nem lehet kevesebb a GDP 0,25 %-ánál, ha a megelőző évben a strukturális hiány meghaladta a GDP 1,5 %-át, hogy biztosított legyen a strukturális értelemben a GDP 1,5 %-ának megfelelő közös rezilienciacélú mozgástér. A terv szakpolitikai kötelezettségvállalásaiból és makrogazdasági feltételezéseiből eredő költségvetési kiigazítás 2025 és 2031 között minden évben a GDP 0,4 %-a. Ezért a terv szakpolitikai kötelezettségvállalásai és makrogazdasági feltételezései alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel.

(21)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. cikkével összhangban, mivel a terv szerint az államadósság a kiigazítási időszakban meghaladja a GDP 90 %-át, az adósságrátának évente átlagosan legalább 1 százalékponttal kell csökkennie mindaddig, amíg 90 % alá nem csökken, ezt követően pedig átlagosan 0,5 százalékponttal kell csökkennie. Az átlagos csökkenés a 2024–2031-es időszakra vonatkozóan kerül kiszámításra, és 1,7 százalékpontnak felel meg (lásd a 3. táblázatot). Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel.

(22)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Spanyolországnak továbbított feltételezésektől. A terv hat változó – nevezetesen a kiindulási pont (azaz a 2024-es költségvetési és makrogazdasági feltételek), a potenciális-GDP-növekedés, a GDP-deflátor növekedése, a reál-GDP növekedése és a kibocsátási rés megszüntetése, a nominális implicit kamatláb és a bevételi feltételezések – esetében eltérő feltételezéseket alkalmaz. A feltételezések ezen eltéréseit körültekintően meg kell vizsgálni annak biztosítása céljából, hogy azok megalapozott gazdasági érveken alapuljanak, különös tekintettel arra, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a terv szerint magasabb, mint a referenciapálya szerint.

Az alábbiakban felsoroljuk a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A feltételezések fennmaradó eltérései nem gyakorolnak lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére a Bizottság feltételezéseihez képest.

Mindent összevetve az óvatosabb feltételezések és a feltételezések közötti, kellően indokoltnak tekintett eltérések együttes hatása felülmúlja a nem kellően indokoltnak tekintett feltételezési eltérések hatását. Ez azt jelenti, hogy a tervben, illetve a referenciapályában szereplő nettó kiadási pálya közötti különbséget megmagyarázzák a feltételezések közötti, összességében elfogadható eltérések, az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkének b) pontjával összhangban.

Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen azt eredményezik, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a referenciapályához képest alacsonyabb a tervben.

A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.

(23)

A terv nem tartalmaz indikatív költségvetési stratégiát a terv szerinti nettó kiadási pálya végrehajtására, mivel ezt a pályát csak technikai felső határként határozzák meg, amelynek betartására Spanyolország kötelezettséget vállal. A közvetlen költségvetési hatásokkal járó releváns szakpolitikai intézkedések pontos meghatározását meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, valamint számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben.

(24)

Spanyolország a tervben kötelezettséget vállal a potenciális növekedés és a költségvetési fenntarthatóság javítását célzó reformok és beruházások végrehajtására, ezzel alátámasztva a költségvetési kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbítását.

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének egyes meglévő kötelezettségvállalásaiból; a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő egyes, további előírásokat tartalmazó kötelezettségvállalásokból; valamint néhány új reformból és beruházásból állnak. Ez a következő intézkedéseket foglalja magában (lásd még a II. mellékletet):

Reformok a digitális átállás területén: az intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő 19. összetevőhöz (az oktatás digitalizációjára irányuló beruházás) kapcsolódnak, amelynek végső mérföldköveit és céljait 2025 negyedik negyedévéig kell teljesíteni. A terv a 17. összetevőhöz (a tudományról, a technológiáról és az innovációról szóló jogszabály reformja) kapcsolódó kötelezettségvállalásokat tartalmaz, amelynek végső mérföldköveit és céljait a benyújtás időpontjáig már végrehajtották.

Reformok a zöld átállás területén: az intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő 7. összetevőhöz (a megújulóenergia-termelés előmozdítására vonatkozó szabályozási keret reformja) kapcsolódnak, amelynek végső mérföldköveit és céljait a benyújtás időpontjáig már végrehajtották.

Reform az adózás területén: az intézkedések célja az állami bevételek növelése és az adórendszer korszerűsítése, és további előírásokat tartalmaznak a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 28. összetevőjével (az adórendszer hozzáigazítása a 21. század valóságához) kapcsolatban annak érdekében, hogy 2025 negyedik negyedéve és 2028 negyedik negyedéve között az állami bevételek tartósan növekedjenek, amelyet nyomonkövetési jelentések alapján értékelnek. A fő lépések várhatóan 2025 negyedik negyedévére és 2028 negyedik negyedévére fejeződnek be.

Reformok a közkiadások területén: az intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő 29. összetevőhöz (a közkiadások állandó felülvizsgálati és értékelési folyamatát létrehozó reform) kapcsolódó további előírások. A tervben szereplő intézkedések megerősítik az ajánlások nyomon követését azáltal, hogy további kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kiadások lezárult és folyamatban lévő felülvizsgálatából eredő reformokat fogadnak el, és 2028-ig csökkentik az éves kiadásokat, amit nyomonkövetési jelentések révén értékelnek. A fő lépések várhatóan 2026 negyedik negyedévére, 2027 második negyedévére és 2028 első negyedévére fejeződnek be.

Reformok a humán tőke területén: további kötelezettségvállalások, amelyek célja a duális szakképzés előmozdítása, valamint a külföldön született lakosság szakmai képesítései és készségei elismerésének megkönnyítése (különös tekintettel az egyetemi oktatásra), termelékenységük és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásuk növelése érdekében. A megfelelő fő lépések várhatóan 2025 negyedik negyedévére, 2027 negyedik negyedévére és 2028 negyedik negyedévére fejeződnek be.

Reformok a fizikai tőke és a termelékenység területén: az intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő 13. összetevőhöz (az üzleti szabályozás és környezet javítására irányuló reform) kapcsolódnak, amelynek végső mérföldköveit és céljait a benyújtás időpontjáig már végrehajtották. A terv további kötelezettségvállalásokat tartalmaz, amelyek célja a megfizethető bérlakások kínálatának növelése, valamint egy olyan közös keret létrehozása, amely megszünteti az autonóm közösségek és a helyi szervezetek adminisztratív követelményei közötti eltéréseket. A fő lépések várhatóan 2026 második negyedévére, illetve 2027 negyedik negyedévére fejeződnek be.

Reformok az adócsalás elleni küzdelem területén: az intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő 27. összetevőhöz (a csalás elleni küzdelemről szóló jogszabály elfogadására irányuló reform) kapcsolódnak, amelynek végső mérföldköveit és céljait a benyújtás időpontjáig már végrehajtották.

Reformok az egészségügyi szolgáltatások közkiadásai területén: további kötelezettségvállalások, amelyek célja az ideiglenes rokkantsági ellátás igazgatásának javítása a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében. A fő lépések várhatóan 2025 negyedik negyedévére fejeződnek be.

(25)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó minden egyes reform és beruházás kellően részletes, az időszak elejére ütemezett, határidőhöz kötött és ellenőrizhető.

(26)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a meghosszabbítást alátámasztó kötelezettségvállalások jelentős, a költségvetési fenntarthatóság javítását és a gazdaság növekedési potenciáljának fokozását célzó reformokat és beruházásokat tartalmaznak. Emellett Spanyolország vállalja, hogy a középtávú költségvetési-strukturális terv tárgyidőszakában folytatja a reformtörekvéseket, és fenntartja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv időszakában megvalósított nemzeti finanszírozású beruházások szintjét (lásd az alábbi 5. táblázatot). A kötelezettségvállalást nyomon fogják követni a terv végrehajtási szakaszában. Ennek megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalások figyelembe vehetők a kiigazítási időszak meghosszabbítása tekintetében, az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint.

(27)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan a spanyol gazdaság növekedési és rezilienciapotenciáljának fenntartható módon történő javításához vezetnek, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint.

A különböző reformokat és beruházásokat a tervben négy fő tengely köré csoportosították, amelyek mindegyike különböző csatornákon keresztül befolyásolja a potenciális GDP szintjét:

Spanyolország becslései szerint a középtávú tervben szereplő, a meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások 3,3 százalékponttal növelik a potenciális növekedést a makrogazdasági alapforgatókönyvhöz képest, amelyből 1,7 százalékpont a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformoknak és beruházásoknak, 1,6 százalékpont pedig a kiegészítő intézkedéseknek tudható be, és az összesített hatás a helyreállítási terv végét követő évekre koncentrálódik (2,1 százalékpont 2026 és 2031 között). E reformok és beruházások közül több szerepel a II. mellékletben.

Spanyolország kalibrált dinamikus sztochasztikus általános egyensúlyi modellekkel becsüli meg a növekedésre és a rezilienciára gyakorolt hatást. Ezek a modellek feltételezéseket használnak a szakpolitikai intézkedések hatásának kalibrálására. Ezek közé tartoznak többek között a következők: a szerződések időtartamának változása, a munkaerő-felvételi és elbocsátási költségek csökkenése, a munkaerő készségeinek összetételében bekövetkező változások, az üzleti akadályok csökkentése, valamint a megújuló energiaforrások és a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet és kínálat javulása. Prudens és hiteles az az elvárás, hogy e reformok és beruházások összességében jelentős hatást gyakorolnak a növekedésre és a rezilienciára. Meg kell azonban jegyezni, hogy az alapul szolgáló kalibrálás kockázatnak és bizonytalanságnak van kitéve. Ezek különösen az intézkedések hatásának feltételezett hatóköréhez és időzítéséhez kapcsolódnak.

(28)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan támogatják a költségvetési fenntarthatóságot, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint.

A meghosszabbítást alátámasztó reformok hatásával kapcsolatban további észrevételek tehetők. E tekintetben a terv olyan intézkedésekről számol be, amelyek 2031-ig jelentősen javítani fogják a strukturális elsődleges egyenleget, tükrözve egyes költségvetési intézkedések közvetlen hatását. A II. melléklet olyan, a meghosszabbítást alátámasztó költségvetési intézkedéseket tükröz, amelyek hozzájárulása összességében várhatóan GDP-arányosan 0,6 százalékpont lesz. Az adóintézkedések várhatóan GDP-arányosan 0,5 százalékponttal növelik a bevételeket. Emellett a kiadások jövőbeli felülvizsgálatai várhatóan javítják a felülvizsgálati folyamatokat, és olyan intézkedéseket hajtanak végre, amelyek csökkentik a közkiadások szintjét és javítják azok hatékonyságát, pozitív hatást gyakorolva a költségvetés fenntarthatóságára, és a kiigazítási időszakban GDP-arányosan 0,1 százalékponttal csökkentik a kiadásokat. A II. melléklet egyéb költségvetési intézkedéseket is magában foglal, többek között az adócsalás elleni küzdelmet célzó, valamint az elektronikus számlával, illetve az átmeneti munkaképtelenséggel kapcsolatos intézkedéseket. A terv a négy fennmaradó szakpolitikai pillérbe tartozó egyéb intézkedések közvetett, másodlagos – a nagyobb fokú gazdasági tevékenységből fakadó – költségvetési hatását mutatja, amely intézkedések 2031-ig összesen 1,4 százalékpontos GDP-arányos megtakarítást eredményeznek, az alábbiak szerint: i. humán tőke (GDP-arányosan 0,4 százalékpont), ii. fizikai tőke és termelékenység (GDP-arányosan 0,3 százalékpont), zöld átállás (GDP-arányosan 0,4 százalékpont) és iv. digitális átállás (GDP-arányosan 0,3 százalékpont). E reformok és beruházások közül több a II. mellékletben is szerepel.

(29)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások elősegítik a közös uniós prioritások megvalósulását, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint. A terv mindenekelőtt olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásától való függőség csökkentése, a méltányos zöld átálláshoz való hozzájárulás és az energiabiztonság garantálása a megújulóenergia-termelés előmozdítását célzó szabályozási keret révén. Az oktatás digitalizációját célzó beruházások várhatóan hozzájárulnak a méltányos digitális átálláshoz azáltal, hogy előmozdítják a spanyol gazdaság digitalizációját és az új technológiák térnyerését. Emellett a spanyolországi munkaerő-kínálat minőségének bővítését és a szociális bérlakások kínálatának növelését célzó beruházások – a méltányosabb és inkluzívabb helyreállítás biztosítása révén – hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági rezilienciához, beleértve a szociális jogok európai pillérét is. A gazdasági rezilienciát tovább erősíti egy sor közvetlen költségvetési intézkedés.

(30)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint elősegítik az európai szemeszter részeként kiadott releváns (10) országspecifikus ajánlások megvalósulását, és céljuk a közkiadások minőségének, hatékonyságának és méltányosságának javítása, különösen a közkiadások felülvizsgálatának, valamint a kiadások racionalizálásának és az adórendszer hatékonyságát és megfelelőségét növelő, és a rendszer igazságosabbá tételét célzó adóintézkedéseknek a bevezetése révén (lásd még fent). A spanyolországi szabályozás és üzleti környezet megerősítését és javítását célzó reformok elfogadása – különös tekintettel a kkv-kra – az innovációról és a gazdasági tevékenység szabályozásának javításáról szóló 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások megvalósulását hivatott biztosítani. Ezek a reformok hozzájárulnak a közigazgatási együttműködés javítására irányuló 2020. évi országspecifikus ajánláshoz is, amelyet az oklevelek honosítási rendszerének egyszerűsítésére irányuló intézkedések is alátámasztanak. Az energiahatékonyságra, a megújuló energia alkalmazására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség csökkentésére összpontosító 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlások megvalósulását a megújulóenergia-termelés előmozdítására vonatkozó szabályozási keret létrehozása hivatott biztosítani. Az átmeneti munkaképtelenségi ellátások kezelésének javítását célzó intézkedések hozzájárulnak az egészségügyi rendszer rezilienciájának és fenntarthatóságának javítására irányuló, 2020. és 2021. évi országspecifikus ajánlásokhoz. A készségfejlesztésre vonatkozó 2019., 2020. és 2023. évi országspecifikus ajánlásokat olyan reformok és beruházások támogatják, amelyek célja a spanyolországi munkaerő-kínálat minőségének javítása, beleértve a szakképzési intézkedésekkel kapcsolatosakat is, valamint az oklevelek honosítási rendszerének egyszerűsítését. A megfizethető lakhatásnak a földterületek befektetőkre történő átruházása révén történő előmozdítását célzó intézkedések hozzájárulnak a 2019., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, amelyek célja, hogy támogatást nyújtsanak a családoknak, és növeljék az energiahatékony szociális és megfizethető lakhatás elérhetőségét.

(31)

A terv biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tárgyidőszaka alatt átlagosan megvalósuló nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett általános szintje fennmaradjon, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint.

5. táblázat: Nemzeti finanszírozású közberuházások a tervben (a GDP %-ában)

(32)

Végezetül, úgy tekinthető, hogy a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások összhangban vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és a többéves pénzügyi keret alapján létrejött partnerségi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokkal, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint. Az adóreformra és a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó további előírások közvetlenül a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében tett kötelezettségvállalásokból erednek; a fennmaradó intézkedések közül több a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem módosított kötelezettségvállalásai.

(33)

Következésképpen úgy értékelhető, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat. A kiigazítási időszak tehát meghosszabbítható négy évről hét évre, amint azt a terv előirányozza.

(34)

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások mellett a terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívásokra való reagálást, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó egyéb reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv 44 reformot és beruházást tartalmaz.

(35)

Ami a méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását, többek között az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket illeti, a terv tartalmaz egy (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt) reformot a nemzeti digitális kompetenciaterv bevezetésére, valamint a lakosság digitális készségeinek javítását célzó beruházásokat. A terv tartalmaz olyan reformokat és beruházásokat, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásától való függőség csökkentése, a méltányos zöld átálláshoz való hozzájárulás és az energiabiztonság garantálása az energiatárolással, a megújuló energiaforrások elterjedésével, az energia-önellátás előmozdításával és az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó aktualizált nemzeti energia- és klímaterv révén. Az intézkedések várhatóan figyelembe veszik a zöld átálláshoz, a digitalizációhoz, a társadalmi és területi kohézióhoz, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, valamint a következő generációra vonatkozó szakpolitikákhoz kapcsolódó 2019., 2020. és 2021. évi országspecifikus ajánlásokat.

(36)

Ami a társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását, többek között a szociális jogok európai pillérét illeti, a terv olyan reformokat tartalmaz, mint az aktív munkaerőpiaci politikák korszerűsítése a spanyol munkaerőpiac megerősítése, a jelentős strukturális kihívások kezelése, többek között a magas strukturális és ifjúsági munkanélküliség, a túlzott mértékű ideiglenes szerződések, az alacsony foglalkoztatási ráták, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség kezelése céljából. Az intézkedések a munkaerőpiac működésével – többek között a munkaszerződésekre vonatkozó kerettel, a be nem jelentett munkavégzéssel, az aktív munkaerőpiaci politikákkal, a munkavállalási ösztönzőkkel és a munkaerőpiaci részvétellel – kapcsolatos 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásokra reagálnak.

(37)

Ami az energiabiztonság közös prioritását illeti, a terv tartalmaz egy olyan reformot, amelynek célja az energiatárolási megoldások fejlesztésének előmozdítása. Emellett a terv intézkedéseket tartalmaz az energiatárolásnak a nagyléptékű tárolás fejlesztésére és a fogyasztásmérő mögötti és ágazati szinten integrált tárolás előmozdítására irányuló támogatási és beruházási kezdeményezések elindítása révén történő kiépítésére. Az intézkedések célja, hogy figyelembe vegyék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével kapcsolatos 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlásokat azáltal, hogy felgyorsítják a megújuló energia elterjedését, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra irányuló beruházásokra.

(38)

Ami a védelmi képességek közös prioritását illeti, a terv nem tartalmaz egyéb reformokat és beruházásokat.

(39)

A terv információval szolgál a Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való koherenciáról és – adott esetben – kiegészítő jellegről. A terv röviden említi, hogy a tervben foglalt reformok és beruházások választ adnak az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, és figyelembe veszik az Unió közös prioritásait, és folytatják a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben elfogadott intézkedéseket.

(40)

A terv áttekintést nyújt Spanyolország közös uniós prioritásokkal kapcsolatos közberuházási szükségleteiről. A méltányos zöld és digitális átállással kapcsolatban a terv kiemeli, hogy minden gazdasági ágazatban be kell ruházni az energiahatékonyságba, a megújuló energia bevezetésébe, a villamosításba, az energiatárolásba, a körforgásos gazdaságba és a rezilienciába, valamint a fejlett technológiákba, például a mesterséges intelligenciába és az adatelemzésbe, valamint országos szinten javítani kell a digitális konnektivitást. A társadalmi és gazdasági rezilienciával kapcsolatban a terv kiemeli, hogy be kell ruházni az inkluzív és fenntartható növekedésbe az oktatás korszerűsítése, a foglalkoztathatóság növelése, a szociális védelmi rendszerek megerősítése, a kkv-k erőforrásokkal és finanszírozással történő támogatása, valamint a versenyképesség nemzeti és uniós szintű fokozása révén. Az energiabiztonság tekintetében a terv kiemeli, hogy csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget az energetikai infrastruktúra fejlesztését és az ágazatok hatékonyságának javítását célzó beruházások révén. A védelmi képességek kiépítésével kapcsolatban a terv kiemeli, hogy Spanyolország igazodik a NATO-kötelezettségvállalásokhoz.

(41)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Spanyolország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(42)

A Tanács üdvözli Spanyolország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(43)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(44)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács nyugtázza, hogy a 2025-re és 2026-ra vonatkozó tervet alátámasztó makrogazdasági előrejelzés megfelel a hivatalos előrejelzéseknek, és hogy azokat a spanyol független költségvetési tanács (AIReF) jóváhagyta, továbbá nyugtázza, hogy a Bizottság értékelése szerint összességében a GDP-deflátornak a teljes előrejelzési időszakra (2025–2041) vetített átlagos növekedése kissé alacsonyabb a tervben, mint a Bizottság feltételezései szerint. A Tanács üdvözli, hogy a tervet megvitatták a Parlamenttel. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(45)

A Tanács elvárja, hogy Spanyolország készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(46)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(47)

A Tanács jóváhagyja a Spanyolország által a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó középtávú tervben előterjesztett reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat, és üdvözli a növekedésre és a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatás számszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A Tanács egyetért a Bizottsággal abban, hogy a Spanyolország által benyújtott reform- és beruházási kötelezettségvállalások alapos indokkal szolgálnak a kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbításához. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat, figyelembe véve az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkének (1) bekezdésének d) pontjában foglalt átmeneti rendelkezést is. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a reform- és beruházási kötelezettségvállalások várhatóan fenntartható módon javítani fogják a gazdaság növekedési potenciálját és rezilienciáját, és támogatni fogják a költségvetés fenntarthatóságát. A Tanács azt ajánlja Spanyolországnak, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbításának fennmaradása érdekében maradéktalanul hajtsa végre a reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(48)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság – a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházási kötelezettségvállalások értékelése mellett – ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(49)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Spanyolország által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása, valamint a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások végrehajtása terén elért haladásról.

(50)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Spanyolországnak címzett ajánlásában, és jóváhagyja a kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat,

1.

2.