–

a Secretaria Regional de Saúde dos Açores képviseletében P. Linhares Dias és L. da Ponte advogados,

–

a Ministério Público képviseletében J. V. de Almeida,

–

a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, M. Figueiredo és F. Batista, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Farrajota és A. Tokár, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2015. november 24‑i (EU) 2170/2015 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2015. L 307., 5. o.) módosított, a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.; a továbbiakban: 2014/24 irányelv) 58. cikke (4) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Secção Regional dos Açores do Tribunal de Contas (a Számvevőszék azori‑szigeteki regionális csoportja, Portugália; a továbbiakban: SRATC) által, az 51/2016. sz. előzetes vizsgálati eljárásban hozott 2016. szeptember 26‑i 7/2016. sz. határozat (a továbbiakban: vitatott határozat) ellen, amelyben az megtagadta a velasi egészségügyi központ (Portugália) épületének felújítási és állagjavító munkáira irányuló közbeszerzési szerződésre vonatkozó előzetes hozzájárulást, amely szerződést az Azori‑szigetek Autonóm Régió (a továbbiakban: RAA) egészségügyi hatósága és az Afavias – Engenharia e Construções – Açores SA (a továbbiakban: Afavias) kötött, 1 387 000 euró összegért, a Secretaria Regional de Saúde dos Açores (az Azori‑szigetek regionális egészségügyi hatósága, Portugália; a továbbiakban: egészségügyi hatóság) által benyújtott fellebbezés keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3

A Bíróság eljárási szabályzatának „Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalma” című 94. cikke a következőképpen rendelkezik:

4

A 2014/24 irányelv „Kiválasztási szempontok” című 58. cikkének (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

A portugál jog

5

Az alkotmány 214. cikke a következőképpen rendelkezik:

6

A Tribunal de Contas (Számvevőszék) szervezetéről és a Tribunal de Contas előtti eljárásról szóló, az 1997. augusztus 26‑i 98/97. sz. törvénnyel jóváhagyott törvény (Diário da República I, I‑A sorozat, 196. sz., 1997. augusztus 26.; a továbbiakban: LOPTC) 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a Tribunal de Contas (Számvevőszék) hatáskörébe tartozik különösen minden olyan aktus és szerződés jogszerűségének és költségvetési indoklásának az előzetes vizsgálata, amely, közvetlenül vagy közvetve, valamely költséget, terhet vagy kötelezettséget jelent a 2. cikk (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a)–c) pontjában említett szervezetek számára, valamint minden olyan, az állam vagy bármely más közintézmény által, eredetileg a közigazgatás körébe eső igazgatási feladatok ellátására létrehozott és olyan kiadások viselésével megbízott szervezetek számára, amelyeket az őket alapító szervezet közvetlenül vagy közvetve – ideértve a biztosítéki formát is – finanszíroz.

7

Az LOPTC 96. cikkének (1) bekezdése kimondja:

8

A 2014/24 irányelvet az azori regionális jogrendbe átültető, az [RAA‑ban] a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó jogi szabályozás jóváhagyásáról szóló, 2015. december 29‑i 27/2015/A regionális törvényerejű rendeletnek (Diário da República, 1. sorozat, 253. sz., 2015. december 29., a továbbiakban: 27/2015/A regionális törvényerejű rendelet) „A részvételi jelentkezésre vonatkozó dokumentumok” című 40. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

9

A 100. cikkének (1) bekezdésében és 104. cikkében meghatározottaknak megfelelően, a 27/2015/A regionális törvényerejű rendelet 2016. január 1‑jén lépett hatályba, és az ezen időpontot követően indult közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

10

Az egészségügyi hatóság a 2016. március 8‑i döntésével engedélyezte a közbeszerzési eljárás megindítását azzal a céllal, hogy az azori szigetcsoport egyik szigetén található velasi egészségügyi központ épületének felújítási és állagjavító munkáira vonatkozó, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződést mintegy 1 400 000 euró összegért, amely nem tartalmazza a hozzáadottérték‑adót, odaítéljék.

11

Ebben az eljárásban az RAA Jornal Oficial da República II. sorozat, 2016. március 11‑i 50. számában közzétett ajánlattételi felhívás tartalmaz egy 8.3. pont a) alpontot, amelynek értelmében, a 27/2015/A regionális törvényerejű rendelet 40. cikke (3) bekezdésének megfelelően, csak azok a gazdasági szereplők lehetnek ajánlattevők, amelyek a közbeszerzésen való részvétel elfogadásának szakaszában igazolják, hogy az RAA‑ban három beruházási munkát végeztek, amelynek összege egyenként meghaladja a 750 000 eurót (a továbbiakban: földrajzi alkalmassági követelmény).

12

Az ajánlattételi felhívás 25.1. pontjának e) alpontjából egyébiránt kitűnik, hogy a közbeszerzésen való részvétel elfogadásának szakaszában az ajánlattevőnek be kell mutatnia többek között azokat a referenciákat, amelyeket a megrendelők állítottak ki a szóban forgó három beruházási munkáról, ezáltal bizonyítva a földrajzi alkalmassági követelmény teljesülését.

13

Az RAA Kormányzótanácsának a 2016. március 30‑i 44/2016. sz. rendelete ratifikálta az egészségügyi hatóság 2016. március 8‑i döntését, amely jóváhagyta a pályázat kiírását és elfogadta az eljárás vonatkozó dokumentumait.

14

A Kormányzótanács 2016. június 7‑i 116/2016. sz. döntésével odaítélték a szerződést az Afaviasnak, aki azon két pályázó egyike, akik válaszoltak a pályázati felhívásra.

15

Az Afaviasszal megkötött szerződést benyújtották a SRATC‑hoz annak érdekében, hogy elvégezze az előzetes ellenőrzést az Alkotmány 214. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

16

A vitatott határozatban a SRATC megtagadta az említett szerződéshez való előzetes hozzájárulást azzal az indokkal, hogy az ajánlattételi felhívásban előírt földrajzi alkalmassági követelmény sérti a 27/2015/A regionális törvényerejű rendelet 40. cikkének (3) bekezdését és a (5) bekezdésének c) pontját. Továbbá, a SRATC szerint, egy ilyen kritérium nem teszi lehetővé az ajánlattevőnek a szóban forgó szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmasságának a bizonyítását. E körülmények között az adott ajánlattételi felhívás korlátozhatja a versenyt, többek között az egyenlő bánásmód elvének a megsértésével.

17

Az egészségügyi hatóság a vitatott határozattal szemben a Tribunal de Contashoz (Számvevőszék) benyújtott fellebbezésének alátámasztásaként úgy érvel, hogy a földrajzi alkalmassági követelmény összhangban van a 27/2015/A regionális törvényerejű rendelet 40. cikkével, amely összeegyeztethető a 2014/24 irányelv 58. cikkével és ezen irányelv XII. mellékletével is.

18

A Tribunal de Contas (Számvevőszék) úgy véli, hogy a pályázók múltbeli tapasztalatainak a bizonyítására való kötelezése igazolhatja az adott szerződés tejesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmasságukat. Mindazonáltal kifejti, hogy túlzás azt megkövetelni, hogy a pályázók kizárólag egy meghatározott országban vagy régióban szerzett, a szerződés tárgyát képező területtel összefüggő tapasztalatról tegyenek tanúbizonyságot, mert így sérül az átláthatóság elve, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve és az egyenlő bánásmód elve.

19

Azonban a 2014/24 irányelv 58. cikke (4) bekezdésének a szövegezése nem teszi lehetővé annak a meghatározását, hogy „az ajánlattevő által korábban teljesített szerződésekre vonatkozó, bizonyított referenciák, amelyek igazolják a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges kellő szintű megfelelő tapasztalatot” – amelyeket a 27/2015/A regionális törvényerejű rendelet 40. cikke (5) bekezdésének c) pontja is említ – lehetővé teszik‑e egy adott eljárásban egy olyan földrajzi alkalmassági követelmény előírását, amely kizárólag az építési beruházások korábbi, az RAA‑ban való teljesítésére vonatkozik. Továbbá a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy e területen a Bíróságnak nincs ítélkezési gyakorlata.

20

Mindezek alapján a Tribunal de Contas (Számvevőszék) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról

21

Az eljárási szabályzat 53. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően – az eljárás folytatása nélkül – az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

22

A jelen ügyben ezt a rendelkezést kell alkalmazni.

23

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 267. cikkel bevezetett eljárás a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés eszköze, amelynek révén a Bíróság az uniós jog értelmezéséhez támpontokat nyújt a nemzeti bíróságnak, amelyek szükségesek az utóbbi által eldöntendő jogvita megoldásához (lásd többek között: 2012. november 27‑i Pringle ítélet, C‑370/12, EU:C:2012:756, 83. pont; 2016. szeptember 8‑i Google Ireland és Google Italy végzés, C‑322/15, EU:C:2016:672, 14. pont).

24

Ebből következik, hogy a Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárás keretében történő forduláshoz az előzetes döntéshozatalt kezdeményező szervnek az EUMSZ 267. cikk rendelkezése értelmében vett „bíróságnak” kell lennie, aminek ellenőrzése a Bíróság feladata az előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján.

25

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmára vonatkozó követelmények kifejezetten szerepelnek az eljárási szabályzat 94. cikkében, amelyről a kérdést előterjesztő bíróságnak – az EUMSZ 267. cikkben létrehozott együttműködés keretében – feltételezhetően tudomása van, és amelyeket szigorúan tiszteletben kell tartania (lásd: 2014. július 3‑i Talasca végzés, C‑19/14, EU:C:2014:2049, 21. pont; 2016. szeptember 8‑i Google Ireland és Google Italy végzés, C‑322/15, EU:C:2016:672, 15. pont).

26

Továbbá ezekre a követelményekre emlékeztet a Bíróság által a nemzeti bíróságok számára az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan megfogalmazott ajánlások (HL 2016. C 439., 1. o.) 13. és 15. pontja.

27

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban feltüntetendő információknak amellett, hogy lehetővé kell tenniük, hogy a tagállamok kormányai és az egyéb érdekeltek – az Európai Unió Bírósága Alapokmányának 23. cikke értelmében – előterjeszthessék észrevételeiket, a Bíróság számára azt is lehetővé kell tenniük, hogy egyrészről ellenőrizze egy ilyen kérelem elfogadhatóságát, másrészről hasznos válaszokat adjon a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre.

28

Tekintettel arra, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szolgál a Bíróság előtti eljárás alapjául, elengedhetetlen, hogy a nemzeti bíróság ebben a kérelemben kifejtse különösen az alapeljárás ténybeli és jogszabályi hátterét.

29

E kötelezettség különösen érvényes az olyan területeken, amelyeket összetett ténybeli és jogi helyzetek jellemeznek (lásd ebben az értelemben: 1993. január 26‑i Telemarsicabruzzo és társai ítélet, C‑320/90–C‑322/90, EU:C:1993:26, 7. pont; 1993. március 19‑i Banchero végzés, C‑157/92, EU:C:1993:107, 5. pont; 2013. december 12‑i Ragn‑Sells ítélet, C‑292/12, EU:C:2013:820, 39. pont), és akkor is, ha a kérdést előterjesztő szervet a törvény eltérő jellegű feladatokkal bízta meg.

30

Ez utóbbi esetben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatósága függhet attól, hogy a kérdést előterjesztő nemzeti szerv az EUMSZ 267. cikk értelmében vett „nemzeti bíróságnak” minősülhet‑e, ha igazságszolgáltatási feladatokat lát el, míg ha más, többek között közigazgatási jellegű feladatokat gyakorol, ez a minősítés nem illeti meg (lásd: 1999. november 26‑i Anast végzés, C‑192/98, EU:C:1999:589, 22 pont).

31

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint annak értékeléséhez, hogy az előzetes döntéshozatalt kezdeményező szerv az EUMSZ 267. cikk szerinti „nemzeti bíróság” jellemzőivel rendelkezik‑e – ami kizárólag az uniós jog alapján eldöntendő kérdés –, a Bíróság meghatározott tényezők összességét veszi figyelembe, amelyek közé tartozik az, hogy a szerv jogszabály alapján jött‑e létre, állandó jelleggel működik‑e, hatásköre kötelező jellegű‑e, az eljárása kontradiktórius jellegű‑e, jogszabályokat alkalmaz‑e, valamint hogy független‑e (lásd többek között: 1997. szeptember 17‑i Dorsch Consult ítélet, C‑54/96, EU:C:1997:413, 23. pont; 2012. december 19‑i Epitropos tou Elegktikou Synedriou ítélet, C‑363/11, EU:C:2012:825, 18. pont; 2018. február 27‑i Associação Sindical dos Juízes Portugueses ítélet, C‑64/16, EU:C:2018:117, 38. pont).

32

Ezenkívül az EUMSZ 267. cikk értelmében vett nemzeti bíróság fogalma, lényegét tekintve, kizárólag olyan hatóságot jelölhet meg ilyenként, amely harmadik félnek minősül ahhoz a hatósághoz képest, amely a jogorvoslattal megtámadott határozatot hozta (1993. március 30‑i Corbiau ítélet, C‑24/92, EU:C:1993:118, 15. pont; 2006. szeptember 19‑i Wilson ítélet, C‑506/04, EU:C:2006:587, 49. pont).

33

Végül a Bírósághoz kizárólag olyan nemzeti bíróság fordulhat, amely előtt eljárás van folyamatban, és amelyhez igazságszolgáltatási jellegű határozat meghozatalára irányuló eljárás keretében való határozathozatal érdekében fordultak (lást többek között: 1986. március 5‑i Greis Unterweger végzés, 318/85, EU:C:1986:106, 4. pont; 1999. november 26‑i ANAS végzés, C‑192/98, EU:C:1999:589, 21. pont; 2012. december 19‑i Epitropos tou Elegktikou Synedriou ítélet, C‑363/11, EU:C:2012:825, 19. pont).

34

Márpedig a jelen esetben a Tribunal de Contas (Számvevőszék) sem az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében, sem a Bíróság által a számára megküldött, 2017. október 5‑i információ iránti kérelmében feltett kérdésre adott válaszában nem jelölte meg, hogy rendelkezne az alapeljárásban az EUMSZ 267. cikk értelmében vett „nemzeti bíróság” minőségével.

35

Az alapeljárásban ugyanis nem derül ki egyértelműen, hogy az a határozat, amelyet a Tribunal de Contas (Számvevőszék) az alapeljárásban szóban forgó, a jogszerűséggel és a költségvetési indoklással kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás keretében fog meghozni, igazságszolgáltatási, nem pedig tisztán közigazgatási feladatkörbe illeszkedik (lásd analógia útján: 2012. december 19‑i Epitropos tou Elegktikou Synedriou ítélet, C‑363/11, EU:C:2012:825, 28. pont).

36

Továbbá a Bírósághoz benyújtott iratokból nem tűnik ki, hogy a Tribunal de Contas (Számvevőszék) harmadik félnek minősül‑e ahhoz a hatósághoz képest, amely a vitatott határozatot hozta, és így, hogy az e vitatott határozattal szemben a LOPTC 96. cikkének (1) bekezdése alapján e fórum teljes ülése előtt benyújtott fellebbezés nem minősül‑e esetleg egy közigazgatási jogorvoslat iránt benyújtott kérelemnek (lásd analógia útján: 2002. május 30‑i Schmid ítélet, C‑516/99, EU:C:2002:313, 37. pont; 2012. december 19‑i Epitropos tou Elegktikou Synedriou ítélet, C‑363/11, EU:C:2012:825, 23. pont).

37

A Bíróság által megküldött, említett információ iránti kérelemre a Tribunal de Contas (Számvevőszék) által adott válaszban szolgáltatott információk alapján nem állapítható meg, hogy az alapeljárásban a Tribunal de Contas (Számvevőszék) igazságszolgáltatási feladatkört gyakorolna.

38

Következésképpen a Tribunal de Contas (Számvevőszék) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

39

Ebben a tekintetben meg kell állapítani, hogy a Tribunal de Contas (Számvevőszék) nem egyértelműsítette azon szükséges elemeket, amelyek a Bíróság számára lehetővé tennék annak megvizsgálását, hogy fennáll‑e az alapügyben valamely egyértelmű, határokon átnyúló érdek. Márpedig, amint arra a jelen végzés 23‑25. pontja emlékeztet, az eljárási szabályzat 94. cikkéből az következik, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben a Bíróság számára ismertetni kell a kérdések alapját képező tényeket, továbbá többek között az e tények és e kérdések közötti kapcsolatot. Ennélfogva az egyértelmű, határokon átnyúló érdek fennállásának megvizsgálásához szükséges elemek megállapítását – csakúgy, mint általában az összes olyan megállapítást, amely a nemzeti bíróságok feladata, és amelytől az Unió valamely másodlagos jogi vagy elsődleges jogi aktusának alkalmazhatósága függ – az ügy Bíróság elé terjesztése előtt kell elvégezni (lásd: 2014. december 11‑i Azienda sanitaria locale n. 5 „Spezzino” és társai ítélet, C‑113/13, EU:C:2014:2440, 47. pont).

40

Ugyanis az egyértelmű, határokon átnyúló érdek fennállása nem vezethető le hipotetikusan néhány olyan tényezőből, amelyek – elvontan nézve – ezt valószínűsítő tényezők lehetnek, hanem ezen érdek fennállásának pozitív módon kell a szóban forgó közbeszerzés körülményeinek konkrét értékeléséből következnie (2016. október 6‑i Tecnoedi Costruzioni ítélet, C‑318/15, EU:C:2016:747, 22. pont).

41

Márpedig az azori szigetcsoport földrajzi elszigeteltsége ellenére az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek az egyértelmű, határokon átnyúló érdek fennállására engednének következtetni.

42

Az előző megfontolások összességéből következik, hogy a Tribunal de Contas (Számvevőszék) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

A költségekről

43

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.