EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.11.28.

COM(2019) 619 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról, az 1936/2001/EK, az (EU) 2017/2107 és az (EU) 2019/833 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/1627 rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. MELLÉKLET

A 18. cikk alapján halászatot folytató fogóhajókra vonatkozó egyedi feltételek

1.Mindegyik tagállam gondoskodik a következő kapacitáskorlátozások betartásáról:

–A kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival halászó hajóinak és pergetett horogsoros hajóinak maximális száma nem haladhatja meg a kékúszójú tonhal célzott halászatában 2006-ban részt vevő hajók számát.

–A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező kisüzemi flottáját alkotó hajóinak maximális száma nem haladhatja meg a kékúszójú tonhal halászatában 2008-ban részt vevő hajók számát.

–Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajóinak maximális száma nem haladhatja meg a kékúszójú tonhal halászatában 2008-ban részt vevő hajók számát. Mindegyik tagállam egyéni kvótákat oszt ki az érintett hajók számára.

2.A kiosztás során az egyes tagállamok

–a kékúszójú tonhalra vonatkozó kvótájuk legfeljebb 7 %-át oszthatják ki a csalival halászó hajóiknak és a pergetett horogsoros hajóiknak. Franciaország esetében az ország lobogója alatt közlekedő, a Vizcayai-öbölben halászó, 17 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók legfeljebb 100 tonna legalább 6,4 kg tömegű vagy 70 cm (a farok tövéig mért) hosszúságú kékúszójú tonhalat foghatnak;

–a kékúszójú tonhalra vonatkozó kvótájuk legfeljebb 2 %-át allokálhatják a Földközi-tengeren friss hal kifogására irányuló part menti kisüzemi halászatra.

3.Horvátország a kvótájának legfeljebb 7 %-át allokálhatja az Adriai-tengeren tenyésztési célú halászatot folytató fogóhajóknak, melyek esetében a kékúszójútonhal-példányokra vonatkozó határérték 6,4 kg minimális tömeg vagy 66 cm (a farok tövéig mért) minimális hosszúság.

4.Azok a tagállamok, amelyek csalival halászó hajói, hosszú horogsoros hajói, bot nélküli horgászkészséget használó hajói és pergetett horogsoros hajói engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára, a következő farokcímkézési követelményeket vezetik be:

–a farokcímkéket közvetlenül a kirakodás után kell elhelyezni valamennyi kékúszójútonhal-példányon;

–a farokcímkék egyedi azonosító számmal rendelkeznek, amelyeket be kell vezetni a kékúszójútonhal-fogási dokumentumba, és minden, tonhalat tartalmazó csomag külsején olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni.

II. MELLÉKLET
A halászati naplóra vonatkozó követelmények 

A. FOGÓHAJÓK

A halászati naplóra vonatkozó minimumkövetelmények:

1.A napló oldalait számozni kell.

2.A naplót minden nap (éjfélig) vagy minden kikötőbe érkezés előtt ki kell tölteni.

3.Tengeren végzett ellenőrző vizsgálat esetén a naplót ki kell tölteni.

4.Az egyes oldalak egy másolatának a naplóban kell maradnia.

5.A naplót egy műveleti évnek megfelelő időtartamig a fedélzeten kell tartani.

A halászati napló tartalmára vonatkozó minimumkövetelmények:

1.A hajóparancsnok neve és címe.

2.A kihajózások napja és az indulási kikötő, az érkezések napja és az érkezési kikötő.

3.A hajó neve, lajstromozási száma, ICCAT-száma, nemzetközi rádióhívójele és (adott esetben) IMO-száma.

4.Halászeszközök:

a)FAO-típuskód;

b)méret (pl. hossz, szembőség, horgok száma).

5.A halászati út minden napján (legalább) egy sor bejegyzés a tengeren végzett műveletekről, a következők feltüntetésével:

a)tevékenység (pl. halászat, hajózás);

b)földrajzi helymeghatározás: pontos napi helymeghatározás (fokban és percben), minden egyes halászati művelet során, vagy délben, ha az adott napon nem folytattak halászati tevékenységet;

c)a fogások feljegyzése, megadva többek között az alábbiakat:

–FAO-kód;

–kerekített tömeg kg-ban naponta;

–egyedek száma naponta.

Az erszényes kerítőhálós hajók esetében ezeket az adatokat halászati műveletenként kell rögzíteni, beleértve azt is, ha nem volt fogás.

6.A hajóparancsnok aláírása.

7.Tömegmérési módszerek: becslés, mérlegelés a fedélzeten.

8.A naplót a halak élőtömege szerint kell vezetni, és fel kell tüntetni az értékeléskor használt átváltási együtthatókat.

A halászati naplókba kirakodás vagy átrakás esetén bejegyzendő alapvető információk:

1.A kirakodás/átrakás napja és a kikötő.

2.Termékek:

a)faj és kiszerelés FAO-kódonként;

b)a halegyedek vagy ládák száma és kg-ban megadott mennyisége.

3.A hajóparancsnok vagy a hajózási ügynök aláírása.

4.Átrakás esetén: a fogadó hajó neve, lobogója és ICCAT-száma.

A halászati naplókba ketrecbe való áthelyezés esetén bejegyzendő alapvető információk:

1.Az áthelyezési művelet dátuma, időpontja és helye (földrajzi szélesség/hosszúság).

2.Termékek:

a)a fajok azonosítása FAO-kóddal;

b)a halketrecbe átrakott fogás egyedszáma és kg-ban megadott tömege.

3.A vontatóhajó neve, lobogója és ICCAT-száma.

4.A rendeltetési hely szerinti halgazdaság neve és ICCAT-száma.

5.Közös halászati művelet esetén az 1–4. pontban foglalt információkon túlmenően a parancsnok a naplóban köteles rögzíteni a következőket:

a)a halat ketrecekbe áthelyező fogóhajók tekintetében:

–a fedélzeten tárolt fogás mennyisége;

–a hajó egyéni kvótájából levont fogásmennyiségek;

–a közös halászati műveletben részt vevő egyéb hajók neve;

b)ugyanazon közös halászati művelet keretében a halzsákmány áthelyezésében részt nem vevő egyéb fogóhajók tekintetében:

–a halászhajó neve, nemzetközi rádióhívójele és ICCAT-száma;

–egy megjegyzés arra vonatkozóan, hogy nem tároltak fogásokat a fedélzeten, illetve hogy nem helyeztek át fogásokat halketrecbe;

–a hajók egyéni kvótájából levont fogásmennyiségek;

–az a) pontban említett fogóhajó neve és ICCAT-száma.

B. VONTATÓHAJÓK

1.A vontatóhajó parancsnoka a napi bontású naplóban köteles rögzíteni az áthelyezési művelet dátumát, időpontját és földrajzi helyét, az áthelyezett halak mennyiségét (egyedszám és kilogrammban kifejezett tömeg), a ketrec számát, valamint a fogóhajó nevét, lobogóját és ICCAT-számát, a műveletben részt vevő többi hajó nevét és ICCAT-számát, a rendeltetési hely szerinti halgazdaság nevét és ICCAT-számát, továbbá az ICCAT áthelyezési nyilatkozat számát.

2.A kisegítő hajókra vagy más vontatóhajóra történő további áthelyezésekről jelentést kell tenni, amelyben meg kell adni az 1. pontban előírt valamennyi információt, valamint a kisegítő vagy vontatóhajó nevét, lobogóját és ICCAT-számát, továbbá az ICCAT áthelyezési nyilatkozat számát.

3.A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi áthelyezés részleteit. A napi bontású naplót a fedélzeten kell tartani és ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

C. KISEGÍTŐ HAJÓK

1.A kisegítő hajó parancsnoka tevékenységéről köteles naponta beszámolni a naplóban, megjelölve többek között a dátumot, az időpontot, a tevékenység földrajzi helyét és a kékúszójú tonhal fedélzetre vett mennyiségeit, valamint annak a halászhajónak, illetve halgazdaságnak vagy csapdának a nevét, amelyhez tevékenysége kapcsolódik.

2.A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi tevékenység részleteit. A napi bontású naplót a fedélzeten kell tartani és ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

D. FELDOLGOZÓHAJÓK

1.A feldolgozóhajó parancsnoka a napi bontású naplóban köteles rögzíteni a tevékenységek dátumát, időpontját és földrajzi helyét, valamint a kékúszójú tonhalak átrakott mennyiségét, továbbá – adott esetben – a halgazdaságoktól, csapdáktól vagy fogóhajóktól kapott kékúszójú tonhalak számát és tömegét. A parancsnoknak ezenkívül meg kell adnia a szóban forgó halgazdaságok, csapdák és fogóhajók nevét és ICCAT-számát.

2.A feldolgozóhajó parancsnoka köteles napi bontású feldolgozási naplót vezetni, megadva az áthelyezett vagy átrakott halak kerekített tömegét és egyedszámát, az alkalmazott átváltási tényezőt, valamint termékkiszerelésenként a tömeget és a mennyiséget.

3.A feldolgozóhajó parancsnoka köteles rakodási tervet készíteni, amelyen látható az egyes fajok és termékkiszerelések helye és mennyisége.

4.A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi átrakás részleteit. A napi bontású naplót, a feldolgozási naplót, a rakodási tervet és az ICCAT átrakási nyilatkozatok eredeti példányait a fedélzeten kell tartani és azokat ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

III. MELLÉKLET
A fogási jelentés formanyomtatványa

A fogási jelentés formanyomtatványa

Lobogó

ICCAT-szám

A hajó neve

A jelentés kezdő dátuma

A jelentés záró dátuma

A jelentés által lefedett időtartam (napokban)

A fogás dátuma

A fogás helye

Fogás

Közös halászati művelet esetén a hajónak tulajdonított fogásmennyiség tömege (kg)

Földrajzi szélesség

Földrajzi hosszúság

Tömeg (kg)

Egyedszám

Átlagos tömeg (kg)

IV. MELLÉKLET
Közös halászati műveletben való részvétel engedélyezésére irányuló kérelem (formanyomtatvány) 

Közös halászati művelet
Lobogó szerinti állam	A hajó neve	ICCAT-szám	A művelet időtartama	A gazdasági szereplők azonosítása	A hajó egyéni kvótája	Elosztási kulcs hajónként	Rendeltetési hely szerinti hizlaló vagy tenyésztő halgazdaság
							Szerződő fél	ICCAT-szám

Dátum: …

Érvényesítés a lobogó szerinti állam által: …

V. MELLÉKLET
ICCAT átrakási nyilatkozat

VI. MELLÉKLET
ICCAT áthelyezési nyilatkozat

VII. MELLÉKLET
A halászati engedélyekben minimálisan feltüntetendő információk 1  

A. AZONOSÍTÁS

1.ICCAT nyilvántartási szám

2.A halászhajó neve

3.Külső lajstromszám (betűk és számok)

B. HALÁSZATI FELTÉTELEK 

1.A kibocsátás időpontja

2.Érvényességi időtartam

3.A halászat engedélyezésének feltételei, adott esetben a fajokra, övezetekre, halászeszközökre és bármilyen egyéb, ebből a rendeletből és/vagy a nemzeti jogszabályokból fakadó releváns feltételre is kiterjedően.

		../../..-tól/-től ../../..-ig	../../..-tól/-től ../../..-ig	../../..-tól/-től ../../..-ig	../../..-tól/-től ../../..-ig	../../..-tól/-től ../../..-ig	../../..-tól/-től ../../..-ig
Övezetek
Fajok
Halászeszköz(ök)
Egyéb feltételek

VIII. MELLÉKLET
ICCAT regionális megfigyelői program 

REGIONÁLIS ICCAT-MEGFIGYELŐK KIJELÖLÉSE

1.A feladatok ellátásához a regionális ICCAT-megfigyelőknek rendelkezniük kell a következőkkel:

a)elegendő tapasztalat a fajok és a halászeszközök felismeréséhez;

b)az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek kielégítő ismerete, amelyet a tagállamok által az ICCAT képzési iránymutatások alapján kiállított bizonyítvány tanúsít;

c)jó megfigyelőképesség és a pontos jegyzőkönyvvezetésre való alkalmasság;

d)a megfigyelt hajó lobogó szerinti államában vagy a megfigyelt halgazdaságban beszélt nyelv kielégítő ismerete.

A REGIONÁLIS ICCAT-MEGFIGYELŐK KÖTELEZETTSÉGEI

2.A regionális ICCAT-megfigyelők:

a)elvégezték az ICCAT által kidolgozott iránymutatásokban előírt technikai képzést;

b)valamely tagállam állampolgárai és – lehetőség szerint – nem a halgazdaság vagy a csapda helye szerinti állam vagy az erszényes kerítőhálós hajó lobogó szerinti államának polgárai. Ha azonban a kékúszójú tonhalakat lehalásszák a ketrecből és friss termékként értékesítik, a lehalászást figyelemmel kísérő regionális ICCAT-megfigyelő lehet a halgazdaságért felelős tagállam állampolgára;

c)alkalmasak a 3. pontban előírt feladatok elvégzésére;

d)szerepelnek a regionális ICCAT-megfigyelők ICCAT által vezetett jegyzékében;

e)aktuálisan nincsenek pénzügyi vagy más érdekeltségeik a kékúszójútonhal-halászatban.

A REGIONÁLIS ICCAT-MEGFIGYELŐK FELADATAI

3.A regionális ICCAT-megfigyelők feladatai elsősorban a következők:

a)az erszényes kerítőhálós hajókon szolgálatot teljesítő megfigyelők nyomon követik, hogy az erszényes kerítőhálós hajók megfelelnek-e az ICCAT által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek. Ezen belül a regionális megfigyelők:

(1)azokban az esetekben, amikor a regionális ICCAT-megfigyelők olyan megfigyelést tesznek, amely az ICCAT-ajánlások be nem tartását jelentheti, az erre vonatkozó információkat haladéktalanul közlik a regionális ICCAT-megfigyelői programot végrehajtó társasággal, amely azt késedelem nélkül továbbítja a fogóhajó lobogója szerinti állam hatóságainak;

(2)rögzítik a halászati tevékenységekre vonatkozó információkat és azokról jelentést tesznek;

(3)megfigyelik és megbecsülik a fogásokat, valamint ellenőrzik a naplóba bejegyzett adatokat;

(4)napi jelentést készítenek az erszényes kerítőhálós hajók áthelyezési tevékenységeiről;

(5)megfigyelik és feljegyzik az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit esetlegesen megsértő halászati tevékenységet folytató hajókat;

(6)rögzítik az áthelyezési tevékenységekre vonatkozó információkat és azokról jelentést tesznek;

(7)ellenőrzik a hajók áthelyezési tevékenység közbeni földrajzi helyzetét;

(8)megfigyelik és megbecsülik az áthelyezett termékeket, többek között videofelvételek megtekintése alapján;

(9)ellenőrzik és feljegyzik az érintett halászhajó nevét és ICCAT-számát;

(10)tudományos munkát végeznek, például – amennyiben a Bizottság előírja – az SCRS-irányelvek alapján adatokat gyűjtenek a Task II. keretében;

b)a halgazdaságokban és a csapdáknál szolgálatot teljesítő regionális ICCAT-megfigyelők nyomon követik, hogy a halgazdaságok, illetve a csapdák megfelelnek-e az ICCAT által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek. Ezen belül a regionális ICCAT-megfigyelők:

(1)ellenőrzik az áthelyezési nyilatkozatban, a ketrecbehelyezési nyilatkozatban és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumban (BCD) szereplő adatokat, többek között videofelvételek megtekintése alapján;

(2)hitelesítik az áthelyezési nyilatkozatban, a ketrecbehelyezési nyilatkozatban és a BCD-ben szereplő adatokat;

(3)napi jelentést készítenek a halgazdaságok és a csapdák áthelyezési tevékenységeiről;

(4)az áthelyezési nyilatkozatot, a ketrecbehelyezési nyilatkozatot és a BCD-t csak akkor jegyzik ellen, ha úgy találják, hogy a bennük szereplő információk összhangban vannak megfigyeléseikkel, többek között a 41. cikk (1) bekezdésében és a 42. cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek megfelelően elkészített videofelvétellel;

(5)tudományos munkát végeznek, például – amennyiben a Bizottság előírja – az SCRS-irányelvek alapján mintákat gyűjtenek;

(6)feljegyzik és ellenőrzik, hogy az egyedeken van-e bármilyen címke, a természetes megkülönböztető jegyeket is beleértve, valamint jelentést tesznek, ha arra utaló jeleket fedeznek fel, hogy a címkéket nemrégiben eltávolították;

c)az ezzel a ponttal összhangban összegyűjtött információkat összefoglaló általános jelentéseket készítenek, illetve lehetőséget biztosítanak arra, hogy a parancsnok vagy a halgazdaság üzemeltetője ahhoz releváns információkat fűzzön;

d)a megfigyelési időszak leteltét követő 20 napon belül a c) pontban említett általános jelentést eljuttatják a titkárságnak;

e)az ICCAT-bizottság által meghatározottakkal összhangban bármilyen más feladatot ellátnak.

4.A regionális ICCAT-megfigyelők az erszényes kerítőhálós hajók és a halgazdaságok halászati és áthelyezési műveleteivel kapcsolatos valamennyi információt kötelesek bizalmasan kezelni, és erre a regionális ICCAT-megfigyelői kinevezésükkel egyidejűleg írásos formában is kötelezettséget vállalnak.

5.A regionális ICCAT-megfigyelőknek meg kell felelniük a hajó lobogója szerinti vagy a halgazdaság helye szerinti azon állam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiben szereplő követelményeknek, amely joghatóságot gyakorol a felett a hajó vagy halgazdaság felett, amelyre, illetve amelybe a regionális ICCAT-megfigyelőket kirendelték.

6.A regionális ICCAT-megfigyelők kötelesek tiszteletben tartani az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó és a halgazdaság teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nincsenek ellentmondásba a regionális ICCAT-megfigyelők e program szerinti feladataival és a hajó vagy a halgazdaság személyzetének az e melléklet 7. pontjában és a 38. cikkben meghatározott kötelezettségeivel.

A LOBOGÓ SZERINTI TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI AZ ICCAT REGIONÁLIS MEGFIGYELŐIVEL SZEMBEN

7.Az adott erszényes kerítőhálós hajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállamok gondoskodnak arról, hogy a regionális ICCAT-megfigyelők:

a)felszállhassanak a hajókra, kapcsolatba léphessenek a halgazdaságok és a csapdák személyzetével, valamint hozzáférhessenek a halászeszközökhöz, a ketrecekhez és a berendezésekhez;

b)e melléklet 3. pontjában meghatározott feladataik ellátása érdekében kérésre hozzáférjenek a következő berendezésekhez, amennyiben ilyenek találhatók azon a hajón, amelyre kirendelték őket:

(1)műholdas navigációs berendezés;

(2)használatban lévő radarképernyő;

(3)elektronikus kommunikációs eszközök;

c)a megfigyelőknek a tisztekkel azonos szállást kell biztosítani, beleértve az elhelyezést, élelmezést és megfelelő szaniterhelyiségek biztosítását;

d)a megfigyelőknek megfelelő helyet kell biztosítani a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására.

A REGIONÁLIS ICCAT-MEGFIGYELŐI PROGRAM KERETÉBEN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK

8.A regionális ICCAT-megfigyelők tevékenysége során felmerülő valamennyi költséget az egyes halgazdaságok üzemeltetői, illetve az erszényes kerítőhálós hajók tulajdonosai viselik.

IX. MELLÉKLET
Az ICCAT közös nemzetközi ellenőrző vizsgálati rendszere 

Az ICCAT negyedik rendes ülésén (Madrid, 1975. november) és 2008-as marrákesi éves ülésén a következőkben állapodott meg:

Az egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése alapján az ICCAT-bizottság a nemzeti joghatóságon kívül eső vizek nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó ajánlásában a következő rendelkezések elfogadására tesz javaslatot az egyezmény és az egyezmény alapján elfogadott hatályos intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében:

I. SÚLYOS JOGSÉRTÉSEK

1.E szabályzat alkalmazásában súlyos jogsértésnek minősül az ICCAT-bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekben szereplő rendelkezések következő módokon történő megsértése:

a)a lobogó szerinti szerződő fél által kiállított felhatalmazás, engedély vagy jogosítvány nélkül folytatott halászat;

b)a fogási és a fogásokkal összefüggő egyéb adatoknak az ICCAT-bizottság által rögzített jelentéstételi előírásoknak meg nem felelő nyilvántartása, vagy az ilyen fogási és/vagy a fogásokkal összefüggő egyéb adatoknak a valóságtól lényegesen eltérő rögzítése a jelentésben;

c)tilalmi övezetben folytatott halászat;

d)tilalmi időszakban folytatott halászat;;

e)a fajoknak az ICCAT alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseivel ellentétes szándékos kifogása vagy fedélzeten tartása;

f)az ICCAT szabályai értelmében hatályban lévő fogási korlátok vagy kvóták nagymértékű megsértése;

g)tiltott halászeszközök használata;

h)halászhajó jelöléseinek, azonosításának vagy lajstromozásának meghamisítása vagy szándékos elrejtése;

i)valamely jogsértés vizsgálatához tartozó bizonyíték elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése;

j)olyan többszöri jogsértés, amely összességében az ICCAT hatályban lévő intézkedései súlyos figyelmen kívül hagyásának minősül;

k)engedéllyel rendelkező ellenőr vagy megfigyelő ellen elkövetett testi sértés, neki való ellenszegülés, az ellenőr vagy megfigyelő megfélemlítése, szexuális zaklatása, feladatai ellátásának zavarása, vagy szükségtelen akadályozása és késleltetése;

l)a hajómegfigyelési rendszerbe történő szándékos beavatkozás vagy a rendszer üzemen kívül helyezése;

m)az ICCAT által meghatározandó egyéb jogsértések, amint ezeket felveszik a jegyzékbe és e szabályzat átdolgozott változatában közzéteszik;

n)felderítő repülőgépek segítségével folytatott halászat;

o)beavatkozás a műholdas megfigyelési rendszerbe és/vagy valamely hajó VMS nélküli üzemeltetése;

p)áthelyezési tevékenység végzése áthelyezési nyilatkozat nélkül;

q)tengeren végzett átrakási művelet.

2.Ha egy halászhajó fedélzetén annak ellenőrző vizsgálata során az engedéllyel rendelkező ellenőr az 1. pontban szereplő meghatározás alapján súlyos jogsértésnek minősülő tevékenységet vagy körülményt tapasztal, az ellenőrhajó lobogója szerinti állam hatóságai közvetlenül, valamint az ICCAT titkárságán keresztül is haladéktalanul kötelesek értesíteni a halászhajó lobogója szerinti államot. Ilyen helyzetekben az ellenőrnek a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesítenie kell, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

3.Az ICCAT-ellenőr a halászhajó naplójában köteles rögzíteni az elvégzett ellenőrző vizsgálatok adatait és a feltárt jogsértéseket.

4.A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a 2. pontban említett ellenőrző vizsgálatot követően az érintett halászhajó hagyjon fel minden halászati tevékenységgel. A lobogó szerinti tagállam a halászhajót kötelezi, hogy 72 órán belül induljon el az általa kijelölt kikötőbe, ahol vizsgálatot kell indítani.

5.Ha a hajót nem kötelezik kikötésre, a lobogó szerinti tagállam erről kellő időben megfelelő indoklást küld az Európai Bizottságnak, amely továbbítja az információt az ICCAT titkárságának, amely azt kérésre a többi szerződő fél rendelkezésére bocsátja.

II. AZ ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA

6.Az ellenőrző vizsgálatokat a szerződő felek által kijelölt ellenőrök hajtják végre. A felhatalmazott kormányzati ügynökségek és az e feladat elvégzésére a nemzeti kormányok által kijelölt egyes ellenőrök nevét el kell küldeni az ICCAT-bizottságnak.

7.A nemzetközi hajóátvizsgálási és ellenőrzési feladatokat e mellékletnek megfelelően ellátó hajóknak az ICCAT-bizottság által jóváhagyott és az ICCAT titkársága által kibocsátott egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt kell hajózniuk. Az így használt hajók nevét az ellenőrző vizsgálatok megkezdése előtt a lehető leghamarabb közölni kell az ICCAT titkárságával. Az ICCAT titkárságának a kijelölt ellenőrhajókkal kapcsolatos információkat minden szerződő fél számára hozzáférhetővé kell tennie, többek között úgy, hogy azokat közzéteszi jelszóval védett weboldalán.

8.Mindegyik ellenőr köteles megfelelő, a lobogó szerinti állam hatóságai által kiállított, az e melléklet 21. pontja szerinti mintának megfelelő azonosító okmányt magánál tartani.

9.A 16. pont alapján elfogadott rendelkezésekre is figyelemmel, az egyezmény hatálya alá tartozó területen a nemzeti joghatóságon kívül eső vizeken tonhalra vagy makrahalalkatúakra halászó, valamely szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajónak meg kell állnia, ha egy ellenőrt szállító, a 7. pontban leírt ICCAT-jelzőlobogó alatt közlekedő hajóról a nemzetközi jelkódex szerint erre utasítást kap, kivéve, ha a hajó éppen halászati műveletet folytat, amely esetben a hajónak közvetlenül a halászati művelet befejezése után kell megállnia. A hajóparancsnok a 10. pont szerint összeállított ellenőrcsoportnak köteles engedélyt adni a fedélzetre szállásra, valamint e célra hajólétrát biztosítani. A parancsnoknak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrcsoport megvizsgálhassa a berendezéseket, a fogásokat vagy a halászeszközöket, valamint minden olyan okmányt, amelyet valamely ellenőr szükségesnek tart annak igazolására, hogy a hajó eleget tesz az ICCAT-bizottság hatályos ajánlásaiban az érintett hajó lobogó szerinti állama tekintetében meghatározott követelményeknek. Ezenkívül az ellenőr feltehet bármilyen általa szükségesnek tartott kérdést.

10.Az ellenőrcsoport létszámát az ellenőrhajó parancsnoki szerepet betöltő tisztje határozza meg a lényeges körülmények figyelembevételével. Az ellenőrcsoportot az e mellékletben meghatározott feladatok biztonságos körülmények közötti ellátásához szükséges legkisebb létszámúra kell szabni.

11.Hajóra szálláskor az ellenőr köteles bemutatni a 8. pontban ismertetett személyazonosító okmányokat. Az ellenőrnek be kell tartania az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó és legénysége biztonságára vonatkozó általánosan elfogadott nemzetközi rendelkezéseket, eljárásokat és gyakorlatokat, valamint úgy kell eljárnia, hogy a halászati tevékenységeket vagy a termékek raktérben való elhelyezését a lehető legkisebb mértékben hátráltassa és – amennyire lehetséges – elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely káros hatással lenne a fedélzeten lévő fogás minőségére.

Mindegyik ellenőrnek azon tények vizsgálatára kell szorítkoznia, amelyek az ICCAT-bizottságnak az érintett hajó lobogó szerinti államára vonatkozóan érvényes ajánlásaiban megállapított követelmények teljesítésének igazolásához szükségesek. Az ellenőrző vizsgálat során az ellenőr a halászhajó parancsnokától bármilyen segítséget kérhet. Az ellenőrnek jelentést kell készítenie az ellenőrző vizsgálatról az ICCAT-bizottság által jóváhagyott formában. Az ellenőr a hajóparancsnok jelenlétében köteles aláírni a jelentést, aki a jelentéssel kapcsolatban általa megfelelőnek vélt észrevételeket tehet, illetve ilyen észrevételekkel egészíttetheti ki a jelentést, és ezen észrevételeit aláírja.

12.A jelentésről másolatot kap a hajóparancsnok és az ellenőrcsoportot küldő kormány, mely utóbbi továbbítja azt az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó lobogó szerinti államának megfelelő hatóságai és az ICCAT-bizottság számára. Ha az ICCAT-ajánlások bárminemű megsértését állapítja meg, az ellenőr lehetőség szerint a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesíti, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

13.Az ellenőr utasításainak megtagadását vagy be nem tartását az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó lobogó szerinti állama ugyanúgy szankcionálja, mint a saját ellenőrei által adott utasítások megtagadását vagy be nem tartását.

14.Az ellenőrök az e rendelkezésekből adódó feladataikat az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kötelesek ellátni, de továbbra is nemzeti hatóságaik operatív ellenőrzése alatt maradnak, és nekik tartoznak felelősséggel.

15.A külföldi ellenőrök által az e rendelkezések szerint végzett dokumentumalapú ellenőrző vizsgálatok alapján készített ellenőrző vizsgálati jelentéseket és a 94-09. sz. ajánlás szerinti észlelési adatlapokat, illetve az említett dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapításokat a szerződő felek a saját ellenőreik által készített jelentésekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően veszik figyelembe és kezelik. E pont rendelkezései nem rónak a szerződő felekre olyan kötelezettséget, hogy a külföldi ellenőr által készített jelentésnek nagyobb bizonyító erőt tulajdonítsanak, mint amellyel az az adott ellenőr saját országában rendelkezne. A szerződő feleknek együtt kell együttműködniük annak érdekében, hogy előmozdítsák az e rendelkezések keretében tevékenységet végző ellenőrök jelentéseivel kapcsolatos bírósági és egyéb jogi eljárásokat.

16.a) A szerződő feleknek minden év február 15-ig tájékoztatniuk kell az ICCAT-bizottságot az e rendelet által végrehajtott ajánlás keretében a folyó naptári évben végzendő ellenőrző vizsgálati tevékenységükkel kapcsolatos előzetes terveikről, és az ICCAT-bizottság javaslatokat tehet a szerződő feleknek az e területet érintő nemzeti tevékenységek összehangolására, beleértve az ellenőrök és az ellenőröket szállító hajók számának megállapítását is.

b) A [18-02.] számú ICCAT-ajánlásban 2 meghatározott rendelkezéseket és a részvételi terveket a szerződő feleknek egymás között alkalmazniuk kell, hacsak nincs közöttük erre vonatkozóan más megállapodás, továbbá az ICCAT-bizottságot minden ilyen jellegű megállapodásról értesíteni kell. Amennyiben azonban két szerződő fél közül az egyik ilyen értelmű értesítést küld az ICCAT-bizottságnak, az ellenőrző vizsgálati rendszer végrehajtását – az említett megállapodás megkötéséig – fel kell függeszteni.

17.a) A halászeszközt azon alterületre vonatkozó hatályos szabályok szerint kell megvizsgálni, ahol az ellenőrző vizsgálatot végzik. Az ellenőr az ellenőrző vizsgálati jelentésben köteles megjelölni az ellenőrző vizsgálat végzésének helye szerinti alterületet, valamint ismertetni az esetlegesen feltárt jogsértéseket.

b) Az ellenőr jogosult ellenőrző vizsgálatnak alávetni minden használatban lévő vagy a fedélzeten található halászeszközt.

18.Az ellenőrnek az ICCAT-bizottság által jóváhagyott azonosító jelzéssel kell ellátnia azokat az ellenőrző vizsgálat alá vont halászeszközöket, amelyek a jelek szerint nem felelnek meg az érintett hajó lobogó szerinti államára vonatkozóan érvényes ICCAT-bizottsági ajánlásoknak, és erről az ellenőrző vizsgálati jelentésben is be kell számolnia.

19.Az ellenőr fényképeket készíthet a halászeszközökről, a berendezésekről, a dokumentumokról, illetve bármely más, általa szükségesnek tartott tárgyról oly módon, hogy a fényképen látszódjanak a tárgy azon részei, amelyek véleménye szerint nem felelnek meg a hatályos szabályozásnak; ilyen esetben a lefényképezett tárgyakat fel kell sorolni a jelentésben, és a fényképek másolatát csatolni kell a jelentésnek a lobogó szerinti állam számára küldött példányához.

20.Az ICCAT-ajánlásoknak való megfelelés megállapítására az ellenőr szükség szerint a fedélzeten lévő összes fogást ellenőrző vizsgálatnak veti alá.

21.Az ellenőrök azonosítására szolgáló, kártyaformátumú okmány mintája:

X. MELLÉKLET
A videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó minimumkövetelmények 

Áthelyezési műveletek

1.Az eredeti videofelvételt tartalmazó elektronikus tárolóeszközt az áthelyezési művelet befejezése után mielőbb a regionális ICCAT-megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani, aki azt a további manipulációk megelőzése érdekében azonnal ellátja elektronikus aláírással.

2.Az eredeti felvételt az esetnek megfelelően a fogóhajó fedélzetén, illetve a halgazdaság vagy a csapda üzemeltetőjénél kell tartani az adott engedély érvényességének teljes időtartama alatt.

3.A videofelvételt két azonos példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt az erszényes kerítőhálós hajón tartózkodó regionális ICCAT-megfigyelőnek, a másikat pedig a vontatóhajón tartózkodó nemzeti megfigyelőnek kell átadni; az utóbbi példánynak az áthelyezési nyilatkozatot és a hozzá kapcsolódó fogásokat kell kísérnie. Ez az eljárás csak az áthelyezési művelet vontatóhajók közötti lebonyolítása esetén vonatkozik a nemzeti megfigyelőkre.

4.Minden videofelvétel elején és/vagy végén meg kell jeleníteni az áthelyezésre vonatkozó ICCAT-engedély számát.

5.Minden egyes felvételen végig fel kell tüntetni a videofelvétel készítésének dátumát és időpontját.

6.A videofelvételnek tartalmaznia kell a hálónak/ajtónak az áthelyezés megkezdése előtt történő kinyitását és bezárását, és a felvételen láthatónak kell lennie, hogy a fogadó és átadó ketrecek már tartalmaznak-e kékúszójú tonhalakat.

7.A videofelvételnek folyamatosnak kell lennie, megszakítások és vágások nélkül, és az áthelyezési művelet egészét le kell fednie.

8.A videofelvételt olyan minőségben kell elkészíteni, hogy a felvétel alapján megbecsülhető legyen az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma.

9.Ha a videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma, az ellenőrző hatóságnak új áthelyezési művelet végrehajtását kell kérnie. Az új áthelyezési művelet során valamennyi kékúszójútonhal-egyedet a fogadó ketrecből egy másik, üres ketrecbe kell áthelyezni.

Ketrecbehelyezési műveletek

1.Az eredeti videofelvételt tartalmazó elektronikus tárolóeszközt a ketrecbehelyezési művelet befejezése után mielőbb a regionális ICCAT-megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani, aki azt a további manipulációk megelőzése érdekében azonnal ellátja elektronikus aláírással.

2.Az eredeti felvételt adott esetben az engedély érvényességének teljes időtartama alatt a halgazdaságban kell tartani.

3.A videofelvételt két azonos példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a halgazdaságba kirendelt regionális ICCAT-megfigyelőnek kell átadni.

4.Minden videofelvétel elején és/vagy végén meg kell jeleníteni a ketrecbe helyezésre vonatkozó ICCAT-engedély számát.

5.Minden egyes felvételen végig fel kell tüntetni a videofelvétel készítésének dátumát és időpontját.

6.A videofelvételnek tartalmaznia kell a hálónak/ajtónak a ketrecbe helyezés megkezdése előtt történő kinyitását és bezárását, és a felvételen láthatónak kell lennie, hogy a fogadó és átadó ketrecek már tartalmaznak-e kékúszójú tonhalakat.

7.A videofelvételnek folyamatosnak kell lennie, megszakítások és vágások nélkül, és a ketrecbehelyezési művelet egészét le kell fednie.

8.A videofelvételt olyan minőségben kell elkészíteni, hogy a felvétel alapján megbecsülhető legyen az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma.

9.Ha a videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma, az ellenőrző hatóságnak új ketrecbehelyezési művelet végrehajtását kell kérnie. Az új ketrecbehelyezési művelet során valamennyi kékúszójútonhal-egyedet a fogadó halgazdaság ketrecéből egy másik, üres halgazdasági ketrecbe kell áthelyezni.

XI. MELLÉKLET
A ketrecbehelyezési műveletekkel összefüggésben használt sztereoszkopikus kamerarendszerekre vonatkozó normák és eljárások 

A. Sztereoszkopikus kamerarendszerek használata

A sztereoszkopikus kamerarendszereknek a ketrecbehelyezési műveletek során történő, e rendelet 50. cikke szerinti használatára az alábbi szabályok vonatkoznak:

1.Az élő halakat érintő mintavétel gyakoriságának a ketrecbe helyezett halak mennyiségének legalább 20 %-át le kell fednie. Ha technikailag lehetséges, az élő halakat érintő mintavétel legyen folyamatos oly módon, hogy minden ötödik egyedet mérnek meg. Az ilyen mintavételt a kamerától 2–8 méter távolságban mért halakon kell elvégezni.

2.Az átadó ketrecet és a fogadó ketrecet összekötő áthelyezési kapu legfeljebb 10 méter széles és legfeljebb 10 méter magas lehet.

3.Ha a halak hosszának mérete multimodális eloszlást mutat (két vagy több eltérő méretű kohorsz), akkor egynél több átváltási algoritmust lehet használni ugyanarra a ketrecbehelyezési műveletre. A farok tövéig mért hossz össztömeggé történő átváltására az SCRS által megállapított legkorszerűbb algoritmus(oka)t kell használni, a ketrecbehelyezési műveletek során mért halak méretosztályának megfelelően.

4.A sztereoszkopikus hosszméretvétel hitelesítését az egyes ketrecbehelyezési műveletek előtt kell elvégezni, egy 2–8 méter távolságra levő mérőrúd használatával.

5.A sztereoszkopikus program eredményeinek közlésekor fel kell tüntetni a sztereoszkopikus kamerarendszerre vonatkozó műszaki leírásban szereplő hibahatárt, amely nem lehet több +/– 5 %-nál.

6.A sztereoszkopikus program eredményeiről szóló jelentésnek ki kell térnie valamennyi fentiekben felsorolt műszaki paraméterre, beleértve a mintavétel gyakoriságát, a mintavétel módját, a kamerától való távolságot, az áthelyezési kapu méretét és az algoritmusokat (hosszúság-tömeg viszony). Az SCRS-nek felül kell vizsgálnia ezeket a paramétereket, és szükség esetén ajánlásokat kell előterjesztenie módosításuk céljából.

7.Amennyiben a sztereoszkopikus videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg a ketrecbe helyezés alatt álló kékúszójú tonhalak tömege, a fogóhajóért, a csapdáért vagy a halgazdaságért felelős tagállami hatóságoknak új ketrecbehelyezési művelet végrehajtását kell elrendelniük.

B. A programok eredményeinek bemutatása és felhasználása

1.Az olyan közös halászati műveletek vagy csapdákkal ejtett fogások esetében, amelyek rendeltetési helye egyetlen szerződő fél és/vagy tagállam felügyelete alá tartozó halgazdaság, a fogási jelentés és a sztereoszkopikus rendszerre irányuló program eredményei közötti eltérésekkel összefüggő döntéseket a közös halászati művelet vagy a csapdákkal ejtett összes fogás szintjén kell meghozni. A több szerződő felet és/vagy tagállamot érintő közös halászati műveletek esetében a fogási jelentés és a sztereoszkopikus rendszerre irányuló program eredményei közötti eltérésekkel összefüggő döntéseket a ketrecbehelyezési műveletek szintjén kell meghozni, hacsak a közös halászati műveletben részt vevő fogóhajókért felelős valamennyi, lobogó szerinti szerződő fél és/vagy tagállam hatóságai erről másként nem állapodnak meg.

2.A halgazdaságért felelős tagállam jelentést készít a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállamnak vagy szerződő félnek, valamint a Bizottságnak, amely jelentésnek tartalmaznia kell az alábbi dokumentumokat:

a)a sztereoszkopikus rendszerről szóló műszaki jelentés, amely magában foglalja a következőket:

–általános információk: faj, helyszín, ketrec, dátum, algoritmus;

–a mérettel kapcsolatos statisztikai információk: átlagos tömeg és hossz, legkisebb tömeg és hossz, legnagyobb tömeg és hossz, a mintában szereplő halak száma, tömeg szerinti eloszlás, méret szerinti eloszlás;

b)a program részletes eredményei, beleértve a mintavételben szereplő valamennyi hal méretét és tömegét;

c)ketrecbehelyezési jelentés, amely magában foglalja a következőket:

–a műveletre vonatkozó általános információk: a ketrecbehelyezési művelet száma, a halgazdaság neve, a ketrec száma, a BCD száma, az ITD-szám, a fogóhajó vagy csapda neve és lobogója, a vontatóhajó neve és lobogója, a sztereoszkopikus rendszerrel készült felvétel dátuma és a felvételt tartalmazó fájl neve;

–a hosszúság tömegre való átváltásához használt algoritmus;

–a BCD-ben bejelentett mennyiségeknek a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés során megállapított mennyiségekkel való összevetése az egyedek számát, az átlagos tömeget és az össztömeget tekintve (a különbség kiszámítása a következő képlet segítségével történik: (sztereoszkopikus rendszer – BCD) / sztereoszkopikus rendszer * 100);

–a rendszer hibahatára;

–a közös halászati műveletekhez / csapdákhoz kapcsolódó ketrecbehelyezési jelentések esetében az utolsó ilyen jelentésnek tartalmaznia kell a korábbi jelentésekben foglalt valamennyi adat összefoglalását.

3.A ketrecbehelyezési jelentés átvételekor a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállami hatóságok az alábbi eseteknek megfelelően kötelesek meghozni minden szükséges intézkedést:

a)A fogóhajó vagy csapda által a BCD-ben bejelentett össztömeg a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredményeinek tartományán belül van:

–nem kell elrendelni a tonhalak visszaengedését;

–a BCD-ben módosítani kell mind az egyedszámot (az ellenőrző kamerákkal végzett ellenőrzés alapján vagy alternatív módszerekkel kapott egyedszám szerint), mind az átlagos tömeget, az össztömeget viszont nem.

b)A fogóhajó vagy a csapda által a BCD-ben bejelentett össztömeg kisebb a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredménytartományának legkisebb értékénél:

–el kell rendelni a tonhalak visszaengedését a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredménytartományának legkisebb értéke szerint;

–a visszaengedési műveleteket a 40. cikk (2) bekezdésében és a XII. mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően kell végrehajtani;

–a visszaengedési művelet lezárását követően a BCD-ben módosítani kell mind az egyedszámot (a visszaengedett egyedszámnak az ellenőrző kamerákkal végzett ellenőrzés alapján kapott egyedszámból történő kivonásával kapott egyedszám szerint), mind az átlagos tömeget, az össztömeget viszont nem.

c)A fogóhajó vagy a csapda által a BCD-ben bejelentett össztömeg meghaladja a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredménytartományának legnagyobb értékét:

–nem kell elrendelni a tonhalak visszaengedését;

–a BCD-ben megfelelően módosítani kell az össztömeget (a sztereoszkopikus rendszerekkel végzett ellenőrzés eredménytartományának legnagyobb értéke szerint), az egyedszámot (az ellenőrző kamerával végzett megfigyelés eredményei szerint), valamint az átlagos tömeget.

4.A BCD bármilyen érdemi módosítása esetén a 2. szakaszban megadott értékeknek (egyedszám és tömeg) összeegyeztethetőnek kell lenniük a 6. szakaszban megadott értékekkel, továbbá a 3., 4. és 6. szakaszban megadott értékek nem lehetnek magasabbak a 2. szakasz szerinti értékeknél.

5.Az olyan eltérések kiegyenlítése esetén, amelyek egy közös halászati művelettel / csapdával kapcsolatos összes ketrecbe helyezésről készült egyes jelentésekben megállapítást nyertek – függetlenül attól, hogy szükség van-e visszaengedési műveletre vagy sem –, valamennyi kapcsolódó BCD-t a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredményeinek legkisebb értéke szerint kell módosítani. A visszaengedett kékúszójú tonhalak mennyiségével kapcsolatos BCD-ket a visszaengedett tömeg/egyedszám megjelenítése érdekében szintén módosítani kell. Az olyan kékúszójú tonhalakra vonatkozó BCD-ket, amelyeket nem engedtek vissza, de amelyek esetében a sztereoszkopikus rendszerekkel vagy alternatív módszerekkel kapott eredmények eltérnek a jelentések szerint kifogott és áthelyezett mennyiségektől, szintén módosítani kell e különbségek megjelenítése érdekében.

Az olyan fogásokra vonatkozó BCD-ket, amelyekből visszaengedés történt, szintén módosítani kell a visszaengedett tömeg/egyedszám megjelenítése érdekében.

XII. MELLÉKLET
Visszaengedési protokoll 

1.A kékúszójú tonhalak tenyésztőketrecből a tengerbe való visszaengedését videokamerával rögzíteni kell, és azt a regionális ICCAT-megfigyelőnek meg kell figyelnie; a megfigyelőnek a műveletről jelentést kell készítenie, amelyet a videofelvétellel együtt be kell nyújtania az ICCAT titkárságának.

2.A halak visszaengedésének elrendelése esetén a halgazdaság üzemeltetőjének egy regionális ICCAT-megfigyelő kirendelését kell kérnie.

3.A kékúszójú tonhalaknak szállítóketrecből vagy csapdából a tengerbe való visszaengedését a vontatóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam nemzeti megfigyelőjének meg kell figyelnie, és arról jelentést kell készítenie a felelős tagállam ellenőrző hatóságainak.

4.A visszaengedési művelet elvégzése előtt a tagállami ellenőrző hatóságok hagyományos és/vagy sztereoszkopikus kamerák felhasználásával végzendő ellenőrzési célú áthelyezést rendelhetnek el annak érdekében, hogy megbecsülhető legyen a visszaengedendő halak egyedszáma és tömege.

5.A tagállami hatóságok végrehajthatnak minden olyan további intézkedést is, amelyet szükségesnek ítélnek annak biztosításához, hogy a visszaengedési műveletek a legmegfelelőbb helyen és időben történjenek, így növelve annak valószínűségét, hogy a halak visszatérjenek az állományba. Az üzemeltető felel azért, hogy a halak a visszaengedési művelet végrehajtásáig életben maradjanak. A visszaengedési műveletekre a ketrecbehelyezési műveletek befejezésétől számított három héten belül kell sort keríteni.

6.A lehalászási műveletek befejezését követően azokat a halgazdaságban maradó halakat, amelyek nem szerepelnek a BCD-n, a 40. cikk (2) bekezdésében és az ebben a mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően vissza kell engedni.

XIII. MELLÉKLET
Az elpusztult halak kezelése 

Erszényes kerítőhálós hajó által végzett halászati műveletek során a kerítőhálóban talált elpusztult halak mennyiségét fel kell jegyezni a halászhajó naplójába, és ennek megfelelően le kell vonni az adott tagállam kvótájából.

Az elpusztult halak első áthelyezés során történő rögzítése/kezelése

1.A vontatóhajó üzemeltetőjének át kell adni a BCD-t, amelynek 2. szakaszát (Összes fogás), 3. szakaszát (Élő halak kereskedelme) és 4. szakaszát (Áthelyezés – az elpusztult halakat is beleértve) már kitöltötték.

A 3. és 4. szakaszban bejelentett összmennyiségeknek meg kell egyezniük a 2. szakaszban megadott mennyiségekkel. A BCD-t e rendelet előírásainak megfelelően az eredeti ICCAT áthelyezési nyilatkozatnak (a továbbiakban: ITD) kell kísérnie. Az ITD-ben szereplő mennyiségeknek (élve áthelyezett halak) meg kell egyezniük a kapcsolódó BCD 3. szakaszában megadott mennyiségekkel.

2.A BCD-nek a 8. szakaszt (Kereskedelmi információk) is tartalmazó másolatát ki kell kitölteni, majd át kell adni azon kisegítő hajó üzemeltetőjének, amelyik az elpusztult kékúszójú tonhalakat partra szállítja (vagy a fogóhajón kell megőrizni, ha az közvetlenül a parton köt ki). Az elpusztult halakat és a BCD másodpéldányát az ITD egy példányának kell kísérnie.

3.Az elpusztult halak mennyiségeit fel kell jegyezni a fogást ejtő fogóhajó BCD-jébe, közös halászati műveletek esetében pedig a fogóhajók, illetve egy, a műveletben részt vevő, más lobogó alatt közlekedő hajó BCD-jébe.

XIV. MELLÉKLET
ICCAT ketrecbehelyezési nyilatkozat 3

XV. MELLÉKLET
A műholdas hajómegfigyelési rendszernek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen történő létrehozására vonatkozó minimumszabályok 4

1.Az ICCAT által szabályozott egyedi halászati tevékenységek során alkalmazandó szigorúbb követelmények sérelme nélkül minden lobogó szerinti tagállam műholdas hajómegfigyelési rendszert (a továbbiakban: VMS) alkalmaz a joghatósága alá tartozó vizeken folytatott halászatra engedéllyel rendelkező, 15 méternél nagyobb teljes hosszúságú halászhajóira, és:

a)Megköveteli, hogy a halászhajói rendelkezzenek olyan önálló, nem manipulálható rendszerrel, amely folyamatosan, automatikusan és a hajó bármilyen beavatkozásától függetlenül üzeneteket továbbít a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központjának (a továbbiakban: FMC), hogy a lobogó szerinti tagállam nyomon követhesse a hajó helyzetét, irányát és sebességét.

b)Gondoskodik arról, hogy a halászhajó fedélzetén elhelyezett műholdas nyomkövető berendezés folyamatosan begyűjtse és továbbítsa a lobogó szerinti tagállam FMC-jének a következő adatokat:

–a hajó azonosító jele;

–a hajó helyzete (földrajzi hosszúság és szélesség) 500 méternél kisebb hibahatárral és 99 %-os konfidencia-intervallummal; valamint

–a dátum és az időpont.

c)Biztosítja, hogy a lobogó szerinti tagállam FMC-je automatikusan értesítést kapjon, ha megszakad az FMC és a műholdas nyomkövető berendezés közötti kommunikáció.

d)A parti állammal együttműködve biztosítja, hogy a hajói által az adott parti állam joghatósága alá tartozó vizeken végzett tevékenység során továbbított helyzetmeghatározási üzenetek automatikusan és valós időben eljussanak a tevékenységet engedélyező parti állam FMC-jéhez is. E rendelkezés végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a működési költségek, a technikai nehézségek és az ilyen üzenetek továbbításával járó adminisztratív terhek minimalizálására.

e)A helyzetmeghatározási üzeneteknek az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti továbbítása és fogadása megkönnyítése érdekében a lobogó szerinti tagállam vagy a szerződő fél FMC-je és a parti állam FMC-je megosztják egymással kapcsolattartási adataikat, és haladéktalanul értesítik egymást az ezen információkban bekövetkezett bármiféle változásról. A parti állam FMC-je az egymást követő helyzetmeghatározási üzenetek fogadásában bekövetkező bármilyen fennakadásról értesíti a lobogó szerinti tagállam vagy a szerződő fél FMC-jét. A lobogó szerinti tagállam vagy a szerződő fél FMC-je és a parti állam FMC-je között a helyzetmeghatározási üzenetek továbbítása biztonságos kommunikációs rendszeren keresztül, elektronikus úton történik.

2.Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a VMS-üzeneteket az (1) bekezdésben meghatározottak szerint továbbítsák és fogadják, és hogy ezt az információt hajóik helyzetének folyamatos nyomon követésére használják.

3.Minden tagállam biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók parancsnokai gondoskodjanak arról, hogy a műholdas nyomkövető berendezések állandóan és folyamatosan működőképesek legyenek, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott információkat összegyűjtsék, és az erszényes kerítőhálós hajók esetében legalább óránként, a többi hajó esetében legalább kétóránként továbbítsák. A tagállamok emellett előírják, hogy hajóüzemeltetőik feladata gondoskodni arról, hogy:

a)a műholdas nyomkövető berendezést semmilyen módon ne manipulálják;

b)a VMS-adatokat semmilyen módon ne módosítsák;

c)a műholdas nyomkövető berendezéshez csatlakozó antennákat semmi ne zavarja;

d)a műholdas nyomkövető berendezés be legyen építve a halászhajóba, és az áramellátását semmiképpen ne lehessen szándékosan megszakítani; valamint

e)a műholdas nyomkövető berendezést kizárólag javítás vagy csere céljából távolítsák el a hajóról.

4.A halászhajó fedélzetén található műholdas nyomkövető berendezés műszaki meghibásodása vagy működésképtelensége esetén a berendezést az esemény időpontjától számított egy hónapon belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni, kivéve ha a hajót adott esetben törölték az engedélyezett nagyméretű halászhajók jegyzékéből, vagy azoknak a hajóknak az esetében, amelyeknek nem kell szerepelniük az ICCAT által engedélyezett hajók listáján, a lobogó szerinti szerződő fél joghatóságán kívüli területekre vonatkozó halászati engedély már nem érvényes. A hajó nem kaphat engedélyt arra, hogy meghibásodott műholdas nyomkövető berendezéssel halászati útra induljon. Ezen túlmenően, ha egy berendezés egy halászati út során működésképtelenné válik vagy műszakilag meghibásodik, akkor a javítást vagy a cserét azonnal el kell végezni, amint a hajó kikötőbe ér; a halászhajó nem indulhat halászati útra, amíg a műholdas nyomkövető berendezést meg nem javították vagy ki nem cserélték.

5.Minden tagállam vagy szerződő fél gondoskodik arról, hogy a meghibásodott műholdas nyomkövető berendezéssel rendelkező halászhajók egyéb kommunikációs eszközökkel (rádió, webalapú jelentéstétel, e-mail, fax vagy telex útján) legalább naponta eljuttassák az FMC-hez az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat tartalmazó jelentéseket.

6.A tagállamok vagy szerződő felek csak abban az esetben engedélyezhetik a hajók számára, hogy műholdas nyomkövető berendezésüket kikapcsolják, ha a hajó hosszabb ideig nem folytat halászatot (pl. szárazdokkban áll javítás céljából), és erről előzetesen értesíti a lobogója szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságait. Mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, a műholdas nyomkövető berendezést újra aktiválni kell, és legalább egy jelentést össze kell állítani és el kell küldeni vele.

XVI. MELLÉKLET
Az (EU) 2016/1627 és e rendelet közötti megfelelési táblázat

2016/1627/EU rendelet	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	1. cikk
3. cikk	5. cikk
4. cikk	-
5. cikk	6. cikk
6. cikk	10. cikk
7. cikk	11. cikk
8. cikk	12. cikk
9. cikk	13. cikk
10. cikk	15. cikk
11. cikk	16. cikk + I. melléklet
12. cikk	16. cikk + I. melléklet
13. cikk	17. cikk
14. cikk	18. cikk
15. cikk	19. cikk
16. cikk	20. cikk
17. cikk	24. cikk
18. cikk	21. cikk
19. cikk	22. cikk
20. cikk	25. cikk
21. cikk	4. cikk
22. cikk	26. cikk
23. cikk	27. cikk
24. cikk	29. cikk
25. cikk	30. cikk
26. cikk	31. cikk
27. cikk	35. cikk
28. cikk	36. cikk
29. cikk	28. cikk
30. cikk	32. cikk
31. cikk	33. cikk
32. cikk	34. cikk
33. cikk	39. cikk
34. cikk	40. cikk
35. cikk	42. cikk
36. cikk	43. cikk
37. cikk	50. cikk
38. cikk	41. cikk
39. cikk	44. cikk
40. cikk	45. cikk
41. cikk	45. cikk
42. cikk	46. cikk
43. cikk	47. cikk
44. cikk	48. cikk
45. cikk	49. cikk
46. cikk	50. cikk
47. cikk	54. cikk
48. cikk	55. cikk
49. cikk	56. cikk
50. cikk	37. cikk
51. cikk	38. cikk
52. cikk	57. cikk
53. cikk	14. cikk
54. cikk	58. cikk
55. cikk	59. cikk
56. cikk	61. cikk
57. cikk	62. cikk
58. cikk	63. cikk
59. cikk	67. cikk
60. cikk	69. cikk
61. cikk	70. cikk
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	II. melléklet
III. melléklet	V. melléklet
IV. melléklet	VI. melléklet
V. melléklet	III. melléklet
VI. melléklet	IV. melléklet
VII. melléklet	VIII. melléklet
VIII. melléklet	IX. melléklet
IX. melléklet	X. melléklet
X. melléklet	XI. melléklet
XI. melléklet	XII. melléklet
XII. melléklet	XIII. melléklet

(1)    Lásd a Bizottság 2011. április 8-i 404/2011/EU végrehajtási rendeletét.

(2)     https://www.iccat.int/Documents/Recs/compendiopdf-e/2018-02-e.pdf

(3)    A ketrecbe helyezésre vonatkozóan a 06-07.számú ICCAT-ajánlásban meghatározott nyilatkozat.

(4)    Lásd a műholdas hajómegfigyelési rendszernek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen történő létrehozására vonatkozó minimumszabályokról szóló 18-10. számú ICCAT-ajánlást.