Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (kodifikált szöveg) /* COM/2014/0667 final - 2014/0309 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A Bizottság a népek Európájának jegyében nagy jelentőséget tulajdonít az uniós joganyag
egyszerűsítésének és átláthatóbbá tételének annak érdekében, hogy az a
polgárok számára világosabb és könnyebben hozzáférhető legyen, így tovább
bővítve a számukra biztosított jogok gyakorlásának lehetőségeit. Ez a cél nem érhető el mindaddig, amíg
számos, sokszor jelentősen módosított rendelkezés részben az eredeti jogi
aktusban, részben pedig a későbbi, módosító jogi aktusokban szétszórtan
található meg. A hatályos rendelkezések megállapításához így jelentős
kutatómunka és számos jogi aktus összevetése szükséges. Ezen okból, valamint azért, hogy a joganyag
egyértelmű és áttekinthető legyen, szükséges a többször módosított
jogi aktusok kodifikációja. 2. A Bizottság 1987. április 1-jén úgy
határozott[1], hogy szervezeti egységei számára előírja valamennyi jogi
aktusnak a legkésőbb a tizedik módosítást követő kodifikációját, hangsúlyozva, hogy ez
minimumkövetelményként értendő, és ezen egységeknek törekedniük kell az
illetékességükbe tartozó jogi aktusok kodifikációjának még gyakrabban történő elvégzésére annak
érdekében, hogy e jogi aktusok rendelkezései áttekinthetők és könnyen
érthetők legyenek. 3. Az 1992. decemberi edinburgh-i
Európai Tanács következtetései[2] is megerősítették e követelményt, amennyiben rámutattak a kodifikáció fontosságára, ugyanis a tekintetben, hogy valamely adott helyzetre az
adott időben mely jogi aktus alkalmazandó, a kodifikáció jogbiztonságot
teremt. A kodifikációt a szokásos uniós jogalkotási eljárással összhangban kell elvégezni. Mivel a kodifikáció
tárgyát képező jogi aktus érdemben nem módosítható, az Európai Parlament,
a Tanács és a Bizottság 1994. december 20-án intézményközi megállapodást
kötöttek arról, hogy a kodifikált jogi aktusok elfogadása
során gyorsított eljárás alkalmazható. 4. Ezen javaslat célja az Európai Unióban
tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal
szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi
rendelet kodifikációja[3]. Az új rendelet a benne foglalt jogi aktusok[4] helyébe lép. E javaslat teljes egészében megőrzi a kodifikált
jogi aktusok tartalmát, és ennek megfelelően, kizárólag a kodifikáció elvégzéséhez szükséges alaki módosítások
elvégzésével, azokat pusztán egybefoglalja. 5. A kodifikációs javaslatot a 1225/2009/EK és a módosító aktus előzetes, 22 hivatalos nyelven készült, egységes
szerkezetbe foglalt változata alapján az Európai Unió Kiadóhivatala
készítette adatfeldolgozó rendszer segítségével. Abban az esetben, ha a
cikkek új számozást kaptak, a régi és az új számozás közötti összefüggést a
kodifikált rendelet II. mellékletében található megfelelési táblázat
tartalmazza. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) 2014/0309 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az Európai Ö Unióban Õ tagsággal nem
rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni
védelemről (kodifikált szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Ö Unió
működéséről szóló Õ szerződésre
és különösen annak Ö 207. cikke (2)
bekezdésére Õ , tekintettel az Európai Bizottság
javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti
parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[5], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: ê 1225/2009/EK
(1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (1) Az Ö 1225/2009/EK Õ tanácsi rendeletet[6] több alkalommal jelentősen módosították[7]. A rendeletet az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében
célszerű kodifikálni. ê 1225/2009/EK
(3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (2) Az 1994. évi Általános Vám-
és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról kötött megállapodás (a
továbbiakban: az 1994. évi dömpingellenes megállapodás) részletes szabályokat
tartalmaz, különösen a dömping kiszámítására és a vizsgálat kezdeményezésével,
illetve lefolytatásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan, ideértve a tények
megállapítását és feldolgozását, az ideiglenes intézkedések meghozatalát, a
dömpingellenes vámok kivetését és behajtását, a dömpingellenes intézkedések
időtartamát és felülvizsgálatát, valamint a dömpingellenes vizsgálatokhoz
kapcsolódó információk nyilvánosságra hozatalát. (3) Ö E Õ szabályok
megfelelő és átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében a megállapodás
nyelvezetének Ö a lehető
legteljesebb mértékben meg Õ kell, Ö jelennie Õ az Ö uniós Õ jogban. ê 1225/2009/EK
(4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) è1 Helyesbítés HL L 7, 2010.1.12., 22. o. (kiigazított szöveg) (4) Az Ö 1994. évi dömpingellenes megállapodás Õ szabályainak
alkalmazása során è1 az Ö Általános Vám-
és Kereskedelmi Egyezmény Õ (GATT) által ç megállapított jogok
és kötelezettségek egyensúlyának megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy
az Ö Unió Õ tekintetbe vegye,
hogy ezeket a szabályokat az Ö Unió Õ fő kereskedelmi
partnerei miként értelmezik. ê 1225/2009/EK
(5) preambulumbekezdés (5) Kívánatos, hogy a rendes
érték kiszámítására vonatkozóan világos és részletes szabályok kerüljenek
megállapításra. Különösen, ezen értéknek minden esetben az exportáló ország
szokásos kereskedelmi forgalmában mutatkozó reprezentatív értékesítésen kell
alapulnia. Célszerű iránymutatást adni arra vonatkozólag, hogy a dömping
meghatározásának alkalmazásában a felek mikor tekinthetők társult
feleknek. Célszerű meghatározni azokat a körülményeket, amelyek
között a hazai eladások veszteségesnek tekinthetők és figyelmen kívül
hagyhatók, és amelyek esetén a fennmaradó értékesítést vagy a számtanilag
képzett rendes értéket, illetve valamely harmadik országba történő
értékesítést lehet alapul venni. Indokolt a megfelelő költségfelosztást is
biztosítani, még az induló helyzetekben is, és iránymutatást adni az induló
helyzet meghatározását, illetve a költségfelosztás mértékét és módszerét
illetően. A rendes érték megállapításakor meg kell jelölni az értékesítési,
az általános és az igazgatási költségek összegének és az ebbe az értékbe
beleszámítandó haszonkulcsnak a meghatározásához alkalmazott módszereket. ê 1225/2009/EK
(6) preambulumbekezdés (6) A rendes értéknek a nem
piacgazdasággal rendelkező országok esetében történő meghatározásakor
helyénvalónak látszik az e célra használandó megfelelő, piacgazdasággal
rendelkező harmadik ország kiválasztására vonatkozó szabályok
megállapítása, ahol pedig nem lehet megfelelő harmadik országot találni,
ott a rendes érték megállapításának más elfogadható alapon történő
meghatározása. ê 1225/2009/EK
(7) preambulumbekezdés (7) Célszerű
meghatározni az exportárat, és felsorolni azokat a kiigazításokat,
amelyeket abban az esetben kell végrehajtani, amikor ezen árnak az első
szabadpiaci ár alapján való képzése szükségessé válik. ê 1225/2009/EK
(8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (8) Az exportár és a rendes érték
tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében tanácsos
felsorolni azokat a tényezőket, amelyek az árakat és az árak
összehasonlíthatóságát befolyásolhatják, és Ö megállapítani Õ annak pontos
szabályait, hogy a kiigazításokat mikor és hogyan kell végrehajtani, ideértve
azt is, hogy el kell kerülni a kiigazítások megkettőződését. Azt is
szükséges biztosítani, hogy az összehasonlítás az átlagárak használatával
történjék, ugyanakkor az egyedi exportárak az átlagos rendes értékkel is
összehasonlíthatók legyenek, ha az előbbi vevőnként, régiónként és
időszakonként eltérő. ê 1225/2009/EK
(9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (9) Kívánatos világos és
részletes iránymutatásokat Ö megállapítani Õ azokra a
tényezőkre vonatkozóan, amelyek lényegesek lehetnek annak
meghatározásában, hogy a dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt,
illetve fenyeget-e jelentős kár okozásával. Annak kimutatásakor, hogy az
érintett behozatal mennyisége és árszínvonala miatt az Ö Unió Õ valamely gazdasági
ágazata kárt szenvedett, figyelmet kell fordítani az egyéb tényezőkre
és különösen az Ö Unió Õ n belül uralkodó
piaci viszonyokra. ê 1225/2009/EK
(10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (10) Tanácsos meghatározni az „ Ö uniós Õ gazdasági ágazat”
fogalmát és biztosítani, hogy az exportőrökkel kapcsolatban álló felek
kizárhatók legyenek ebből a gazdasági ágazatból, továbbá tanácsos
meghatározni a „kapcsolatban áll” fogalmát. Szükséges biztosítani, hogy az Ö Unió Õ valamely régiójának gyártói/termelői
érdekében dömpingellenes intézkedéseket tehessenek, és megállapítani az
ilyen régiók meghatározására vonatkozó iránymutatásokat. ê 1225/2009/EK
(11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (11) Szükséges meghatározni, hogy
ki tehet dömpingellenes panaszt, beleértve azt is, hogy milyen mértékben kell
ezt az Ö uniós Õ gazdasági ágazatnak
támogatnia, és meg kell határozni, hogy az ilyen panasznak a dömpingről, a
kárról és az okozati összefüggésről milyen információkat kell
tartalmaznia. Célszerű meghatározni a panaszok elutasítására vagy az
eljárás megindítására vonatkozó eljárást. ê 1225/2009/EK
(12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (12) Szükséges meghatározni, hogy a
hatóságok által megkívánt információkról az érdekelt feleket milyen módon kell
értesíteni. Ö Az érdekelt feleknek Õ megfelelő lehetőséget adni az összes vonatkozó
bizonyíték előterjesztésére és érdekeik védelmére. Kívánatos világosan
megállapítani a vizsgálat során követendő szabályokat és eljárásokat,
különösen azokat a szabályokat, amelyek alapján az érdekelt felek jelentkezhetnek,
álláspontjukat kifejthetik és a megszabott határidőn belül információkat
bocsáthatnak rendelkezésre, amennyiben ilyen álláspontokat és információkat is
figyelembe kell venni. Indokolt megszabni, hogy valamely érdekelt fél milyen
feltételek mellett férhet hozzá, illetve fűzhet észrevételeket a többi
érdekelt fél által nyújtott információkhoz. A tagállamok és a Bizottság között
az információgyűjtés terén is együttműködésre van szükség. ê 1225/2009/EK (13) preambulumbekezdés
(kiigazított szöveg) (13) Szükséges meghatározni az ideiglenes vámok kivetésének feltételeit, így Ö azokat a feltételeket Õ is, hogy az Ö ideiglenes vámok Õ a kezdeményezéstől számított 60 napnál hamarabb, illetve
kilenc hónapnál később nem vethetők ki. Adminisztratív okokból
szükséges előírni, hogy ezeket a vámokat vagy közvetlenül egy kilenc
hónapos időszakra, vagy két lépcsőben, egy hat hónapos és egy három
hónapos időszakra minden esetben a Bizottság vesse ki. ê 1225/2009/EK (14) preambulumbekezdés (14) Szükséges meghatározni azon
kötelezettségvállalások elfogadási eljárásait, amelyek ideiglenes vagy végleges vámok kivetése helyett megszüntetik a dömpinget és a
károkat. Indokolt meghatározni a kötelezettségvállalások visszavonásának vagy
megszegésének következményeit és azt, hogy ideiglenes vámokat lehessen kivetni azokban az esetekben, amikor a
kötelezettségvállalás megszegésének gyanúja áll fenn, vagy amikor a
megállapított tényállás kiegészítéséhez további vizsgálatra van szükség. A
kötelezettségvállalások elfogadásakor ügyelni kell arra, hogy a javasolt
kötelezettségvállalások és azok végrehajtása ne eredményezzen versenyellenes
magatartást. ê 1225/2009/EK (15) preambulumbekezdés
(kiigazított szöveg) (15) Szükséges biztosítani, hogy az
ügyek befejezése – függetlenül attól, hogy hoztak-e végleges intézkedéseket –
rendszerint a vizsgálat kezdetétől számított 12 hónapon belül megtörténjék
és 15 hónapot semmilyen esetben sem haladjon meg. (16) A vizsgálatokat és az
eljárásokat meg kell szüntetni, ha a dömping csekély mértékű vagy a kár
elhanyagolható, és indokolt meghatározni e fogalmakat. Az intézkedések
foganatosítása esetén szükséges rendelkezni a Ö helyzeteket Õ megszüntetéséről, és szükséges előírni, hogy a vámnak
kisebbnek kell lennie, mint a dömpingkülönbözet összegének, ha a kárt ez a
kisebb összeg is megszünteti, továbbá meg kell Ö határozni Õ a vámösszeg
kiszámításának mintavétel esetén alkalmazandó módszerét Ö is Õ . ê 1225/2009/EK (16) preambulumbekezdés (17) Szükséges gondoskodni az ideiglenes vámok visszamenőleges hatályú
beszedéséről, amennyiben ez indokolt, és az alkalmazandó végleges
intézkedések meghiúsításának megakadályozása érdekében meg kell
határozni azokat a körülményeket, amelyek a vámok visszamenő hatályú
alkalmazását kiválthatják. Szükséges gondoskodni arról is, hogy a
kötelezettségvállalások visszavonása és megszegése esetén a vámok
visszamenő hatállyal is alkalmazhatóak legyenek. ê 1225/2009/EK (17) preambulumbekezdés
(kiigazított szöveg) (18) Szükséges biztosítani, hogy az
intézkedések hatálya öt év után megszűnjék, kivéve, amikor egy
felülvizsgálat azt mutatja, hogy azokat fenn kell tartani. Abban az esetben, ha
a megváltozott körülményekről elegendő bizonyítékot terjesztenek
elő, időközi felülvizsgálatokat vagy vizsgálatokat szükséges
előírni annak érdekében, hogy megállapítható legyen, indokolt-e a
dömpingellenes vámok visszatérítése. Indokolt megállapítani, hogy az exportárak
számtani képzését szükségessé tevő dömping-újraszámítás esetén a vámok nem
kezelhetők a behozatal és a viszonteladás között felmerült költségként, ha
az adott vám megjelenik az Ö Unió Õ intézkedései alá
eső termékek áraiban. ê 1225/2009/EK (18) preambulumbekezdés
(kiigazított szöveg) (19) Kifejezetten elő kell
írni az exportár és a dömpingkülönbözet újbóli megállapítását, ha a vámot
az exportőr valamely kompenzációs megállapodás formájában visszanyeri, és
az Ö Unió Õ intézkedéseinek
hatálya alá tartozó termékek áraiban az intézkedések nem jelennek meg. ê 1225/2009/EK (19) preambulumbekezdés
(kiigazított szöveg) è1 Helyesbítés
HL L 7, 2010.1.12., 22. o. (kiigazított szöveg) (20) Az 1994. évi dömpingellenes
megállapodás nem tartalmaz a dömpingellenes intézkedések kijátszására vonatkozó
rendelkezéseket, jóllehet egy külön GATT miniszteri határozat felismeri a
kijátszás problémáját, és azt határozathozatal céljából a GATT Dömpingellenes
Bizottsága elé terjesztette. A többoldalú tárgyalások eddigi eredménytelensége
miatt és è1 a
Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Dömpingellenes Bizottságának határozata ç előtt, az Ö uniós Õ szabályozásnak
rendelkezéseket kell tartalmaznia azon gyakorlatok – köztük a termékek Ö Unióban Õ vagy harmadik
országban történő összeszerelésének – kezelésére, amelyeknek fő célja
a dömpingellenes intézkedések kijátszása. ê 1225/2009/EK
(20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) è1 Helyesbítés HL L 7, 2010.1.12., 22. o. (kiigazított szöveg) (21) Szintén kívánatos
egyértelműen meghatározni, hogy mely gyakorlat képezi a hatályos
intézkedések kijátszását. Az intézkedések kijátszása az Ö Unión Õ belül és azon kívül
egyaránt előfordulhat. Következésképpen szükséges előírni, hogy az a
lehetőség, amely szerint è1 az
importőröket mentesíthetik a kiterjesztett vámok alól ç , az exportőrök
esetében is megengedhető legyen, amikor vámokat Ö alkalmaznak Õ az Ö Unión Õ kívül történő
kijátszás kezelésére. ê 1225/2009/EK
(21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (22) Célszerű engedélyezni a
dömpingellenes intézkedések felfüggesztését azon esetekben, amikor a piaci
viszonyokban olyan ideiglenes változás következik be, amely ezen intézkedések
fenntartását átmenetileg indokolatlanná teszi. ê 1225/2009/EK
(22) preambulumbekezdés (23) Szükséges biztosítani, hogy a
vizsgálat alatt levő importra behozatalkor nyilvántartásba vételi
kötelezettséget lehessen megállapítani annak érdekében, hogy azt
követően az ilyen behozatal ellen intézkedéseket lehessen foganatosítani. ê 1225/2009/EK
(23) preambulumbekezdés (24) Az intézkedések megfelelő
végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a tagállamok nyomon
kövessék, és jelentsék a Bizottságnak a vizsgálat alá eső és az
intézkedések által érintett termékek importkereskedelmét és az e rendelet
alapján beszedett vámok összegét. ê 1225/2009/EK
(26) preambulumbekezdés (25) Célszerű
ellenőrző látogatásokat előírni a dömpingről és a károkról
benyújtott információk ellenőrzése céljából, mely látogatások azonban a
kérdőívek előírásszerű megválaszolásától függnek. ê 1225/2009/EK
(27) preambulumbekezdés (26) Elengedhetetlen a mintavétel
előírása azokban az esetekben, amikor a felek vagy az ügyletek száma nagy,
annak érdekében, hogy a vizsgálatok a kitűzött határidőn belül
befejeződhessenek. ê 1225/2009/EK
(28) preambulumbekezdés (27) Szükséges biztosítani, hogy a
felek nem megfelelő együttműködése esetén más információk is
felhasználható legyenek a tények megállapításához; ezek az információk
kedvezőtlenebbek lehetnek a felek számára, mint abban az esetben, ha
közreműködtek volna. ê 1225/2009/EK
(29) preambulumbekezdés (28) Indokolt rendelkezéseket hozni
a bizalmas információk kezeléséről annak érdekében, hogy üzleti titkok ne
kerüljenek nyilvánosságra. ê 1225/2009/EK
(30) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (29) Elengedhetetlen
rendelkezéseket hozni arról, hogy a lényeges tényekről és szempontokról az
arra jogosult felek megfelelő tájékoztatást kapjanak, és hogy erre a tájékoztatásra
– az Ö Unió Õ döntéshozatali
folyamatának megfelelő figyelembevételével – a felek érdekeinek védelmét
lehetővé tevő határidőn belül kerüljön sor. ê 1225/2009/EK
(31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (30) Indokolt olyan igazgatási
rendszer létrehozása, amelynek a keretében feltárhatóak az arra vonatkozó
érvek, hogy az intézkedések az Ö Unió Õ – beleértve a
fogyasztók – érdekeit szolgálják-e, helyes továbbá az érdekelt felek
tájékoztatáshoz való jogainak és azoknak a határidőknek a Ö megállapítása Õ , amelyeken belül az
információkat be lehet nyújtani, ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontja (kiigazított szöveg) (31) Ö E Õ rendelet végrehajtása
megkívánja, hogy az ideiglenes és a végleges vámok elfogadása, valamint az
intézkedés nélküli vizsgálatok lezárása egységes feltételek mellett történjen.
A Bizottságnak ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU[8]
Európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell elfogadnia. (32) A tanácsadó bizottsági
eljárást kell alkalmazni az ideiglenes intézkedések elfogadására, tekintettel
az ilyen intézkedések hatásaira, valamint – a végleges intézkedések
elfogadásának vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára. A
tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni továbbá a kötelezettségvállalások
elfogadása, a lejáratok felülvizsgálatának megindítása, illetve nem
megindítása, az intézkedések felfüggesztése, az intézkedések felfüggesztésének
meghosszabbítása és az intézkedések visszaállítása esetében is, tekintettel az
ilyen intézkedéseknek a végleges intézkedésekkel összevetett hatására.
Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyreállítható
károkat okozna, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy
azonnal alkalmazésó ideiglenes intézkedéseket fogadjon el. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) è1 Helyesbítés, HL L 7, 2010.1.12., 22. o. è2 1168/2012 1. cikk 1. pontjának a) alpontja è3 37/2014 1. cikk és a melléklet 22. pontjának 1. alpontja ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET: 1. cikk Alapelvek (1) Dömpingellenes vám alkalmazható minden
olyan dömpingelt termékre, amelynek az Ö Unióban Õ történő szabad
forgalomba bocsátása kárt okoz. (2) Egy termék akkor tekinthető
dömpingelt terméknek, ha Ö az Unióba Õ irányuló exportára
alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a szokásos kereskedelmi forgalomban az
exportáló országra megállapított összehasonlítható ára. (3) Az exportáló ország rendszerint a
származási ország. Az exportáló ország lehet azonban egy közvetítő ország
is, kivéve azt az esetet, amikor például a terméket az országon keresztül csak
átszállítják, vagy ha abban az országban ilyen terméket nem állítanak elő,
vagy annak ott nincs összehasonlítható ára. (4) E rendelet alkalmazásában a „hasonló
termék” az a termék, amely a szóban forgó termékkel azonos, azaz vele minden
tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket, amely a
szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg minden tekintetben, de azzal
szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik. 2. cikk A
dömping tényének a megállapítása A. RENDES ÉRTÉK (1) A rendes
érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a
szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy
fizetendő árakon alapszik. Amennyiben
azonban az exportőr az exportáló országban nem állít elő vagy nem
értékesít hasonló terméket, a rendes értéket más értékesítők vagy gyártók/termelők
árai alapján is meg lehet állapítani. Azok az árak, amelyek olyan felek között
állnak fenn, akik feltehetőleg üzleti kapcsolatban állnak vagy akik
egymással kompenzációs megállapodást kötöttek, nem tekinthetők a szokásos
kereskedelmi forgalomban alkalmazottnak és nem használhatók a rendes érték
megállapítására, kivéve azt az esetet, ha megállapítást nyer, hogy ez a
kapcsolat ezeket az árakat nem befolyásolja. Annak meghatározása érdekében, hogy két fél
társultnak tekinthető-e, figyelembe lehet venni a 2454/93/EGK bizottsági
rendelet[9]
143. cikkében ismertetett egymással kapcsolatban álló felek fogalmának
meghatározását. (2) A rendes értéket rendszerint a hazai
felhasználásra szánt hasonló termék értékesítése alapján állapítják meg, ha
ezek az eladások elérik az érintett termék Ö Unióban Õ eladott
mennyiségének öt vagy ennél nagyobb százalékát. Kisebb eladási mennyiséget is
lehet azonban használni, amennyiben például a felszámított árak az érintett
piacon reprezentatívnak minősülnek. (3) Ha a szokásos kereskedelmi forgalomban
hasonló terméket nem értékesítenek, vagy az nem kielégítő mértékben kerül
értékesítésre, vagy ha az adott piaci helyzet miatt ilyen eladások nem teszik
lehetővé a megfelelő összehasonlítást, a hasonló termék rendes
értékét a származási országban felmerülő előállítási költségnek és az
ehhez hozzászámított értékesítési, általános és igazgatási költségeknek,
valamint a nyereség ésszerű összegének az alapján, vagy a szokásos kereskedelmi
forgalom keretében egy megfelelő harmadik országba irányuló exportárak
alapján kell kiszámítani, feltéve, hogy ezek az árak reprezentatívnak
tekinthetők. Az érintett termékre vonatkozóan – az
első albekezdés értelmében – sajátos piaci helyzet fennállása többek
között akkor állapítható meg, ha az árak mesterségesen alacsonyak, ha
jelentős volumenű barterkereskedelmet folytatnak, vagy ha nem
kereskedelmi jellegű feldolgozásról szóló megállapodások vannak érvényben. (4) Hasonló terméknek az exportáló ország
hazai piacán vagy egy harmadik országba irányuló exportálásával az (állandó és
változó) egységnyi előállítási költség és az ahhoz hozzászámított eladási,
általános és adminisztratív költségek alatti áron való értékesítése az ár miatt
a szokásos kereskedelmi forgalom keretén kívülinek tekinthető, és ezért a
rendes érték megállapításakor figyelmen kívül hagyható, de csak akkor, ha
megállapítást nyer, hogy az ilyen eladások hosszabb időn át és
jelentős mennyiségben zajlanak, és olyan árakon, amelyek ésszerű
időn belül nem fedeznek minden költséget. Ha az eladáskor a költségeknél alacsonyabb
árak magasabbak a súlyozott átlagköltségeknél a vizsgálati időszakban,
akkor úgy minősülnek, hogy ésszerű időn belül minden költséget
fedeznek. A hosszabb időtartam rendszerint egy év,
de semmilyen körülmények között sem lehet hat hónapnál kevesebb, és az
egységnyi költség alatti eladások akkor minősülnek ezen időtartam
alatt jelentős mennyiségűnek, ha megállapítást nyer, hogy a súlyozott
eladási átlagár a súlyozott átlagos egységnyi költség alatt van, vagy hogy az
egységnyi költség alatti eladások mértéke eléri vagy meghaladja a rendes érték
megállapításához használt eladások 20 %-át. (5) A költségek kiszámítása rendszerint a
vizsgálat alatt álló fél által nyilvántartott adatok alapján történik, feltéve,
hogy azok összhangban vannak az adott ország általánosan elfogadott számviteli
elveivel, és bizonyítást nyer, hogy a nyilvántartott adatok megfelelő
módon tükrözik az érintett termék előállításával és eladásával összefüggő
költségeket. Ha a vizsgált termék gyártásával és
értékesítésével kapcsolatos költségek nem tükröződnek megfelelő módon
az érintett fél nyilvántartásaiban, akkor ezeket a költségeket kiigazítják vagy
az ugyanabban az országban működő más gyártók/termelők vagy
exportőrök költségei alapján, vagy ha ilyen információ nem áll
rendelkezésre vagy nem használható, más megfelelő adatok alapján, többek
között más reprezentatív piacokról származó információk alapján állapítják meg. A helyes költségfelosztásról beterjesztett
bizonyítékokat figyelembe kell venni, amennyiben bizonyítást nyer, hogy ezeket
a költségfelosztásokat a múltban rendszeresen használták. Megfelelőbb
módszer hiányában a forgalom szerinti költségfelosztás részesül előnyben.
Ha az ezen albekezdés szerinti költségelosztásban nem szerepelnek, akkor a
költségeket megfelelően ki kell igazítani azoknál az egyszeri
költségtételeknél, amelyek a jövőbeni és/vagy jelenlegi gyártást segítik
elő. Ha a költségekre a költségmegtérülési
időszak egy részében hatással van a jelentős kiegészítő
beruházásokat igénylő új gyártóberendezések használata és az alacsony
kapacitáskihasználási arány, amelyek mindegyike a vizsgálati időszak során
vagy annak egy részében zajló, induló műveletek eredménye, az induló
szakaszban átlagköltségnek azokat a költségeket kell tekinteni, amelyeket a
fent említett költségfelosztási szabályok figyelembevételével egy ilyen szakasz
végén kell alkalmazni, és azokat, az érintett időszakra, ezen a szinten be
kell számítani a (4) bekezdés második albekezdésében említett súlyozott
átlagköltségek összegébe. Az induló szakasz hosszát az adott gyártó/termelő
vagy exportőr körülményeinek figyelembevételével kell meghatározni, de ez
nem haladhatja meg a költségmegtérülési időszak megfelelő kezdő
hányadát. A vizsgálati időszak során alkalmazandó e költségkiigazításhoz
figyelembe kell venni az ennél az időszaknál hosszabb induló
szakaszra vonatkozó információkat, ha azokat az ellenőrző látogatások
előtt és a vizsgálat megkezdésétől számított három hónapon belül
terjesztették elő. (6) Az eladási, általános és adminisztratív
költségek, valamint a nyereség összegének a szokásos kereskedelmi forgalomban a
vizsgált gyártó vagy exportőr hasonló terméke előállításának, illetve
értékesítésének tényleges adatain kell alapulnia. Ha ennek alapján az összeg
megállapítása nem lehetséges, az összeget a következőképpen lehet
meghatározni: a) a vizsgálat alá eső többi
exportőrre vagy gyártóra/termelőre nézve, a hasonló terméknek a
származási ország hazai piacán való előállítására és értékesítésére
vonatkozóan megállapított tényleges összegek súlyozott átlaga alapján; b) a kérdéses gyártóknál/termelőknél
vagy exportőröknél az azonos általános kategóriába tartozó termékek
előállítására és értékesítésére a szokásos kereskedelmi forgalomban a
származási ország hazai piacán alkalmazandó tényleges összegek alapján; c) bármilyen más ésszerű módszer
alapján, feltéve, hogy az így megállapított nyereség összege nem haladja meg
más exportőrök vagy gyártók/termelők által az azonos általános
kategóriába tartozó termékek eladásával a származási ország hazai piacán
rendesen elért nyereséget. (7) a) A nem piacgazdasággal rendelkező
országokból[10]
származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal
rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke vagy az
ilyen harmadik országból más országokba – beleértve Ö az Uniót Õ is – történő
kivitel esetén felszámított ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem
lehetséges, bármilyen más ésszerű alapon megállapítható, ideértve a
hasonló termékért Ö az
Unióban Õ ténylegesen fizetett
vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani
kell úgy, hogy egy ésszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon. A megfelelő, piacgazdasággal rendelkező
harmadik országot megalapozott módon, a kiválasztás idején rendelkezésre álló
összes megbízható információ figyelembevételével kell kiválasztani. A
határidőket szintén figyelembe kell venni. Ha mód van rá, olyan, piacgazdasággal
rendelkező harmadik országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat
alá esik. A vizsgálatban érintett feleket a vizsgálat
megkezdése után rövid időn belül tájékoztatják a kijelölt, piacgazdasággal
rendelkező harmadik országról, és tíz nap áll rendelkezésükre
észrevételeik megtételére. b) è1 A
Kínai Népköztársaságból, Vietnamból és Kazahsztánból, valamint a vizsgálat
kezdeményezésének idején WTO-tag, nem piacgazdasággal rendelkező országból
származó ç behozatallal
kapcsolatos dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az
(1)–(6) bekezdésnek megfelelően kell meghatározni, amennyiben a
vizsgálat alá eső egy vagy több gyártó/termelő megfelelően
indokolt kérelme alapján, valamint a c) pontban előírt kritériumoknak
és eljárásoknak megfelelően kimutatható, hogy piacgazdasági feltételek
érvényesülnek e gyártó/termelő vagy gyártók/termelők számára az
érintett hasonló termék gyártása és értékesítése tekintetében. Ettől
eltérő esetben az a) pontban megállapított szabályokat kell
alkalmazni. c) A b) pont szerinti kérelmet
írásba kell foglalni, és ennek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia
arra nézve, hogy a gyártó/termelő piacgazdasági feltételek alapján
működik, vagyis, hogy: –
a vállalkozás döntéseit az árak, a költségek és a
ráfordítások tekintetében, beleértve például a nyersanyagokat, a technológia és
a munkaerő költségeit, a teljesítményt, az értékesítéseket és a
beruházásokat, a keresletet és a kínálatot tükröző piaci jelzések alapján
hozzák meg, e tekintetben jelentős állami beavatkozás nélkül, továbbá a
főbb ráfordítások költségei alapvetően a piaci értékeket tükrözik, –
a vállalkozás egy átlátható könyvelést vezet,
amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független
könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak, –
a vállalkozás termelési költségeit és pénzügyi
helyzetét nem érintik a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott
jelentős torzulások, különösen az eszközérték-csökkenés leírása, az egyéb
leírások, a barterkereskedelem és az adósságkiegyenlítés útján történő
fizetés, –
az érintett vállalkozás a csődre és a
tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozik, amelyek
jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak a vállalkozás működése számára,
és –
a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik. è2 Rendes
esetben a vizsgálat megkezdésétől számított hét hónapon belül, de minden
esetben legkésőbb nyolc hónapon belül ç döntést kell hozni
arról, hogy a gyártó/termelő megfelel-e a fent említett kritériumoknak, è3 miután
az Unió érintett gazdasági ágazata ç számára
lehetőséget biztosítottak az észrevételek megtételére. Ez a döntés az
egész vizsgálat folyamán hatályban marad. è3 A
Bizottság a b) pont szerinti kérelmekre vonatkozó elemzésével kapcsolatban
főszabályként a vizsgálat megkezdésétől számított 28 héten belül
nyújt tájékoztatást a tagállamoknak. ç ê 1168/2012/EU 1.
cikk (1) bekezdésének b) pontja d) Amennyiben a Bizottság a 17. cikknek
megfelelően a vizsgálatának körét korlátozza, akkor az e bekezdés b) és c)
pontja szerinti döntés a vizsgálatban részt vevő felekre, valamint a 17.
cikk (3) bekezdése alapján egyedi elbánásban részesült
gyártókra/termelőkre korlátozódik. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) B. EXPORTÁR (8) Az exportár az exportáló országból az Ö Unióba Õ exportra
értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár. (9) Azokban az esetekben, amikor nincs exportár,
vagy amikor az exportár az exportőr és az importőr vagy egy harmadik
fél közötti üzleti kapcsolat vagy kompenzációs megállapodás miatt
megbízhatatlannak látszik, az exportár annak az árnak az alapján
képezhető, amelyen az importált termék elsőként viszonteladásra kerül
egy független vevő részére, illetve ha a termék nem kerül viszonteladásra
független vevő részére vagy nem abban az állapotban kerül viszonteladásra,
ahogy importálták, az exportár bármely ésszerű alapon megállapítható. Ezekben az esetekben az importálás és a
viszonteladás között felmerülő minden költségen, beleértve a vámokat és
adókat, valamint a felhalmozódó nyereségen kiigazításokat kell végrehajtani Ö az uniós Õ határnál megbízható
exportár megállapítása érdekében. A kiigazítésó tételek magukban foglalják
azokat, amelyeket rendszerint az importőr visel, de amelyeket a felek
közül, akár Ö az Unión Õ belül, akár azon
kívül, az fizet meg, aki az importőrrel vagy az exportőrrel
üzleti kapcsolatban áll vagy vele kompenzációs megállapodást kötött, beleértve
a szokásos fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és
mellékköltségeket; az importáló országban a termékek behozatala vagy
értékesítése miatt fizetendő vámokat, az esetleges dömpingellenes vámokat
és más adókat; az ésszerű értékesítési, általános és igazgatási
költségeket és a haszonkulcsot. C. ÖSSZEHASONLÍTÁS (10) Az exportár és a rendes érték között
tisztességes összehasonlítást kell végezni. Ezt az összehasonlítást ugyanazon a
kereskedelmi szinten, az egymáshoz képest – amennyire csak lehetséges – azonos
időben történt eladások vonatkozásában és az árak összehasonlíthatóságát
befolyásoló egyéb különbségek figyelembevételével kell elvégezni. Ha az így
megállapított rendes érték és az exportár összehasonlítása ezen az alapon nem
lehetséges, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólag és
kimutatottan befolyásoló különbségeket, megfelelő kiigazítások formájában,
kérésre minden egyes esetben figyelembe kell venni. A kettős
kiigazításokat, különösen az árengedményeket, a kedvezményeket, a kereskedelem
szintjét és mennyiségét illetően, minden esetben kerülni kell. Ha a
meghatározott feltételek teljesülnek, a következő tényezők
vonatkozásában kerülhet sor kiigazításra: a) Fizikai jellemzők Ki kell igazítani az adott termék fizikai
jellemzőiből adódó különbségeket. A kiigazítás mértékének összhangban
kell lennie az eltérés ésszerűen megbecsült piaci értékével. b) Behozatali költségek és közvetett
adók A rendes értéket az olyan importköltségeknek vagy
közvetett adóknak a megfelelő összegével kell kiigazítani, amelyeket a
hasonló termékekre és az azokba fizikailag beépített anyagokra vetnek ki, ha
azokat az exportáló országban való felhasználásra szánják, és amelyeket Ö az Unióba Õ exportált termék
vonatkozásában nem szednek be, vagy nem térítenek vissza. c) Árengedmények és mennyiségi
kedvezmények Ki kell igazítani az árengedmények és a
kedvezmények különbségeit, beleértve a mennyiségi kedvezményeket is, ha ezek
mennyiségileg megfelelően meghatározottak és közvetlenül kötődnek a
kérdéses eladásokhoz. Kiigazítást lehet tenni a később esedékessé váló
árengedmények és kedvezmények vonatkozásában is, ha a követelés a korábbi
időszakok következetes gyakorlatán alapul, ideértve az árengedményekre,
illetve kedvezményekre való jogosultság feltételeinek való megfelelést is. d) A kereskedelem szintje i. Biztosítani kell a kereskedelmi szintek
esetleges különbségeinek kiigazítását, beleértve minden olyan eltérést, amely
az eredetiberendezés-gyártói eladásokban keletkezhet, ha mindkét piac
terjesztési lánca vonatkozásában bizonyítást nyer, hogy az exportár – beleértve
a számtanilag képzett exportárat is – a rendes értéktől eltérő
kereskedelmi szinten van, és hogy ez az eltérés az árak összehasonlíthatóságát
befolyásolta, amit az exportáló ország hazai piacának különböző
kereskedelmi szintjein az eladó szerepének és árainak tartós és határozott
különbségei igazolnak. A kiigazítás mértékének az eltérés piaci értékén kell
alapulnia. ii. Az i. alpontban nem említett körülmények
között azonban külön kiigazítás végezhető, ha a kereskedelem szintjében
mutatkozó meglévő eltérés nem határozható meg az exportáló országok hazai
piacán a megfelelő szintek hiánya miatt, vagy ha bizonyos funkciókról
egyértelműen kimutatható, hogy az összehasonlítás során alkalmazandó
kereskedelmi szinttől eltérő kereskedelmi szintekre vonatkoznak. e) Fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási,
rakodási és mellékköltségek Ki kell igazítani az érintett terméknek az exportőr
telephelyéről egy független vevőhöz történő eljuttatásához
közvetlenül kapcsolódó költségek különbségeit, amennyiben a felszámított árak
az ilyen költségeket tartalmazzák. Ezek a költségek magukban foglalják a fuvarozási,
a biztosítási, az anyagmozgatási, a rakodási és a mellékköltségeket. f) Csomagolás Ki kell igazítani az érintett termék
csomagolásával kapcsolatos közvetlen költségek eltéréseit. g) Hitel Ki kell igazítani a szóban forgó eladásokra
nyújtott bármely hitel költségének különbségeit, amennyiben ezt a tényezőt
a felszámított ár megállapításakor figyelembe veszik. h) Eladás utáni költségek Ki kell igazítani a jogszabály és/vagy az
adásvételi szerződés által meghatározottak szerint nyújtott szavatosság,
jótállás, műszaki támogatás és vevőszolgálat közvetlen költségeinek
különbségeit. i) Jutalékok Ki kell igazítani a szóban forgó eladások után kifizetett
jutalékok különbségeit. A „jutalék” fogalma magában foglalja azt az árrést
is, amelyet az adott termék vagy a hasonló termék kereskedője akkor kap,
ha ez a kereskedő hasonló feladatokat lát el, mint a jutalék alapján
dolgozó ügynök. j) Pénznemek átváltása Ha az árak összehasonlításához valutaátváltásra
van szükség, az ilyen átváltást az eladás napján érvényes árfolyam szerint kell
végezni, kivéve ha a szóban forgó exporteladáshoz közvetlenül határidős
piaci valutaeladás kapcsolódik, amely esetben a határidős piaci eladás
árfolyamát kell használni. Az eladás napja rendszerint a számla keltének a
napja, de használható a szerződés, a vételi megbízás vagy a
rendelés-visszaigazolás dátuma is, ha ezekkel az eladás főbb feltételeit
pontosabban meg lehet állapítani. Az árfolyam-ingadozásokat figyelmen kívül
kell hagyni, és az exportőröknek 60 napot kell biztosítani a vizsgálati
időszak alatti tartós árfolyammozgások figyelembevételére. k) Egyéb tényezők Kiigazítást lehet végezni az a)–j) pontban
nem említett egyéb, tényezőkben mutatkozó különbségek esetében is, ha
bizonyítást nyer, hogy azok befolyásolják az e bekezdés alapján előírt
ár-összehasonlíthatóságot, különös tekintettel arra, hogy a fogyasztók a hazai
piacon tartósan más árat fizetnek az e tényezőkben mutatkozó eltérések
miatt. D. DÖMPINGKÜLÖNBÖZET (11) A vonatkozó tisztességes összehasonlítást
szabályozó rendelkezéseknek megfelelően a dömpingkülönbözet meglétét a
vizsgálati időszak alatt rendszerint a rendes érték súlyozott átlagának Ö az Unióba Õ irányuló összes
exportügylet árainak súlyozott átlagával való összehasonlítása, vagy az egyes
rendes értékeknek Ö az Unióba Õ exportált termékek
egyes exportáraival való, ügyletenkénti összehasonlítása alapján kell
meghatározni. A súlyozott átlag alapján megállapított rendes értéket azonban Ö az Unióba Õ irányuló összes
egyedi exportügylet áraival is össze lehet vetni, ha az exportárak
vásárlónként, területenként vagy időszakonként jelentős eltéréseket
mutatnak, és ha az e bekezdés első mondatában meghatározott módszerek nem
tükrözik a gyakorolt dömping teljes mértékét. Ez a bekezdés nem zárja ki a
17. cikk szerinti mintavételt. (12) A dömpingkülönbözet az az összeg, amellyel
a rendes érték az exportárat meghaladja. Eltérő dömpingkülönbözet esetén
súlyozott átlagú dömpingkülönbözetet lehet megállapítani. 3. cikk A kár megállapítása (1) E rendelet alkalmazásában a „kár”,
amennyiben másként nincs meghatározva, Ö az uniós Õ gazdasági ágazatnak
okozott jelentős hátrányt, Ö az uniós Õ gazdasági ágazatnak
jelentős hátrány okozásával való fenyegetését, illetve Ö az uniós Õ gazdasági ágazat
létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti, és e cikk rendelkezéseinek
megfelelően kell értelmezni. (2) A kármegállapításnak egyértelmű
bizonyítékokon és tárgyilagos vizsgálaton kell alapulnia: a) a dömpingelt behozatalimport Ö mennyiségére Õ és a dömpingelt
importbehozatalnak Ö az Unió Õ piacán lévő
hasonló termékek árára gyakorolt hatására; és b) az ilyen importbehozatalnak az Ö uniós Õ gazdasági
ágazatraiparra gyakorolt Ö hatására Õ . (3) A dömpingelt behozatal mennyiségét
illetően vizsgálni kell, hogy a dömpingelt behozatal abszolút mértékben
vagy az Ö Unión Õ belüli gyártáshoz,
illetve fogyasztáshoz viszonyítva jelentős mértékben nőtt-e. A
dömpingelt importnak az árra gyakorolt hatásával kapcsolatban vizsgálni kell,
hogy a dömpingelt behozatallal történt-e jelentős áralákínálás az Ö uniós Õ gazdasági ágazat
valamely hasonló termékének árával való összehasonlításban, vagy hogy az ilyen
behozatal hatása az árakat jelentős mértékben leszorítja-e, vagy
jelentős mértékben megakadályozza-e azt az áremelkedést, amely egyébként
bekövetkezett volna. Ezen tényezők közül egynek vagy többnek a fennállása sem
ad szükségszerűen döntő útmutatást. (4) Amikor egyszerre több országból
érkező termék behozatala képezi a dömpingellenes vizsgálat tárgyát, az
ilyen behozatal hatásait csak akkor lehet összesítve értékelni, ha
megállapítást nyer, hogy: a) az egyes országokból érkező
behozatalra megállapított dömpingkülönbözet magasabb a 9. cikk
(3) bekezdésében meghatározott minimum százaléklábnál és egyik ország
importbehozatalának mennyisége sem elhanyagolható; továbbá b) az importtermékek közötti verseny
feltételeit, valamint az importtermékek és a hasonló Ö uniós Õ termékek közötti
verseny feltételeit figyelembe véve a behozatal hatásainak összesített
értékelése megfelelő helyénvaló. (5) A dömpingelt behozatalnak az érintett Ö uniós Õ gazdasági ágazatra
gyakorolt hatásvizsgálatának mindazoknak a gazdasági tényezőknek és
mutatóknak az értékelésére ki kell terjednie, amelyek a gazdasági ágazat
helyzetét befolyásolják, beleértve azt a tényt, hogy valamely gazdasági ágazat
még a korábbi dömpingelt behozatal vagy támogatás hatásaiból való felépülés
folyamatában van; figyelembe kell venni a dömpingkülönbözet tényleges
nagyságát; az eladások, a nyereség, a termelés, a piaci részesedés, a
termelékenység, a beruházások megtérülésének vagy a kapacitások
kihasználtságának tényleges vagy potenciális visszaesését; az Ö uniós Õ árakat befolyásoló
tényezőket; a pénzforgalomra (cash-flow), az árukészletekre, a
foglalkoztatottságra, a bérekre, a növekedésre, a tőkebevonási vagy
beruházási képességre gyakorolt tényleges és potenciális kedvezőtlen
hatásokat. Ez a felsorolás nem kimerítő, és ezen tényezők közül
egynek vagy többnek a fennállása sem ad szükségszerűen döntő
útmutatást. (6) A (2) bekezdéssel kapcsolatosan
bemutatott összes vonatkozó bizonyítékkal alátámasztva bizonyítani kell, hogy a
dömpingelt behozatal e rendelet értelmében kárt okoz. Ez különösen annak
bizonyítását igényli, hogy az (5) bekezdésben leírt, az Ö uniós Õ gazdasági ágazatot
érő hatást a (3) bekezdés alapján megállapított mennyiség- és/vagy
árszint okozta, és hogy ez a hatás olyan mértékű, amely jelentősnek
minősíthető. (7) A dömpingelt behozatalon kívüli azon
ismert tényezőket, amelyek a dömpinggel egy időben kárt okoznak az Ö uniós Õ gazdasági ágazatnak,
szintén meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az ezen
tényezők által okozott kárt ne tulajdonítsák a (6) bekezdés szerinti
dömpingelt behozatal eredményének. Az ilyen tényezők közé tartozik a nem
dömpingáron eladott importtermékek ára és mennyisége, a kereslet csökkenése vagy
a fogyasztási szokások változásai, a harmadik országbeli és az Ö uniós Õ gyártók/termelők
korlátozó kereskedelmi gyakorlata, illetve a közöttük zajló verseny, a
technológiai fejlődés, valamint az Ö uniós Õ gazdasági ágazat
exportteljesítménye és termelékenysége. (8) A dömpingelt behozatal hatását a hasonló
terméknek az Ö uniós Õ gazdasági ágazat
általi termeléséhez viszonyítva kell megállapítani, amikor a rendelkezésre álló
adatok lehetővé teszik e termelés elhatárolását olyan ismérvek alapján,
mint a termelési folyamat, a gyártók/termelők eladásai és nyeresége.
Ha a termelés ilyen elhatárolására nincs lehetőség, a dömpingelt behozatal
hatásait az olyan hasonló terméket magában foglaló legszűkebb
termékcsoport vagy termékskála termelésének vizsgálatával kell megállapítani,
amelyre nézve a szükséges információ rendelkezésre áll. (9) A jelentős kárral való fenyegetés
meghatározásának tényeken, és nem pusztán állításon, feltételezésen vagy távoli
eshetőségen kell alapulnia. A körülmények olyan megváltozásának, amely azt
a helyzetet idézheti elő, hogy a dömping kárt okoz, világosan
előreláthatónak és közvetlennek kell lennie. A jelentős kárral való fenyegetés
fennállásának meghatározásakor olyan tényezőkre kell figyelemmel lenni,
mint: a) az Ö Unió Õ piacára irányuló
dömpingelt behozatal jelentős mértékű növekedése, amely a behozatal
lényeges megnövekedését valószínűsíti; b) az exportőr elegendő
szabad kapacitása vagy e kapacitás közeli és lényeges mértékű
megnövekedése, amely Ö az Unióba Õ irányuló dömpingelt
kivitel jelentős növekedését valószínűsíti, figyelembe véve, hogy az
exporttöbblet felvételére rendelkezésre állnak-e más exportpiacok; c) hogy az importtermékek olyan áron
érkeznek-e, amely jelentős mértékben leszorítja az árakat, vagy
jelentős mértékben megakadályozza azt az áremelkedést, amely egyébként
bekövetkezett volna, és amely feltehetőleg növelte volna a további behozatal
iránti igényt; d) a vizsgált termék raktárkészletei. A fentiekben felsorolt tényezők közül
önmagában egyik fennállása sem adhat szükségszerűen döntő útmutatást,
de az összes számba vett tényező megléte arra enged következtetni, hogy a
közeljövőben növekedni fog a dömpingelt kivitel, és amennyiben nem kerül
sor védintézkedésekre, jelentős kár keletkezik. 4. cikk Az Ö uniós Õ gazdasági ágazat
fogalmának meghatározása (1) E rendelet alkalmazásában az „Ö uniós Õ gazdasági ágazat”
kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek Ö uniós Õ gyártóinak/termelőinek
összességére vagy közülük azokra vonatkozik, akiknek együttes termelése az
érintett termék teljes Ö uniós Õ termelésének az
5. cikk (4) bekezdésének meghatározása szerinti jelentős
hányadát teszi ki, kivéve: a) ha a gyártók kapcsolatban állnak az
állítólagosan dömpingelt termék exportőreivel vagy importőreivel,
illetve ha ők maguk ezen termékek importőrei, az „ Ö uniós Õ gazdasági ágazat”
kifejezés a többi gyártóra/termelőre vonatkozó kifejezésként
értelmezhető; b) kivételes körülmények esetén az Ö Unió Õ területét a kérdéses
termelés vonatkozásában két vagy több versenyző piacra lehet felosztani,
és az e piacon működő gyártók/termelők külön gazdasági ágazatnak
tekinthetők, ha: i) e piac gyártói/termelői a kérdéses
termék gyártásának/termelésének egészét vagy majdnem egészét ezen a piacon értékesítik;
és ii) az ezen a piacon jelentkező
keresletet a kérdéses terméknek az Ö Unió Õ más régióiban
működő gyártói/termelői lényeges mértékben nem elégítik ki.
Ilyen körülmények között a kár fennállta akkor is megállapítható, ha a teljes Ö uniós Õ gazdasági ágazat
jelentős hányada nem károsodik, feltéve, hogy a dömpingelt behozatal egy
ilyen elszigetelt piacon összpontosul, továbbá hogy a dömpingelt behozatal az
ilyen piacon belüli, a teljes vagy majdnem a teljes termelésben részt vevő
gyártóknak/termelőknek kárt okoz. (2) Az (1) bekezdés értelmében a
gyártókat/termelőket csak akkor kell az exportőrökkel vagy
importőrökkel kapcsolatban állóknak tekinteni, ha: a) valamelyikük közvetlenül vagy közvetve
irányítja a másikat; vagy b) mindegyikük egy harmadik személy
közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll; vagy ha c) közösen egy harmadik személyt
közvetlenül vagy közvetve irányítanak, feltéve, hogy joggal hihető vagy
alaposan feltételezhető, hogy a kapcsolat hatására az érintett
gyártó/termelő a kapcsolatban nem álló gyártókhoz/termelőkhöz képest
eltérő magatartást tanúsít. E bekezdés Ö alkalmazásában az
egyik fél Õ akkor irányítja a
másikat, ha jogi vagy működési szempontból abban a helyzetben van, hogy az
utóbbit korlátozhatja vagy utasíthatja. (3) Ahol az „ Ö uniós Õ gazdasági ágazat”
kifejezést úgy értelmezik, mint amely egy adott régió gyártóira/termelőire
utal, az exportőröknek lehetőséget kell adni a 8. cikk szerinti
kötelezettségvállalások felajánlására az érintett régió vonatkozásában. Ezekben
az esetekben az intézkedésekhez fűződő Ö uniós Õ érdek
megállapításánál külön figyelmet kell szentelni a régió érdekeinek. Ha az
exportőrök haladéktalanul nem ajánlanak fel megfelelő
kötelezettségvállalást, vagy ha a 8. cikk (9) és
(10) bekezdésében meghatározott helyzet áll elő, akkor ideiglenes
vagy végleges vámot lehet kivetni az Ö Unió Õ egészére
vonatkozóan. Ezekben az esetekben a vám – ha az megvalósítható – meghatározott
gyártókra/termelőkre vagy exportőrökre korlátozódhat. (4) A 3. cikk (8) bekezdésének
rendelkezéseit e cikkre is alkalmazni kell. 5. cikk Az eljárás megindítása (1) A (6) bekezdésben szabályozottak
kivételével, az állítólagos dömping fennállásának, mértékének és hatásának
megállapítására irányuló vizsgálatot bármely természetes vagy jogi személy vagy
az Ö uniós Õ gazdasági ágazat
nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli
panaszára kell megindítani. A panaszt a Bizottsághoz vagy valamely
tagállamhoz lehet benyújtani, amely azt továbbítja a Bizottságnak. A Bizottság
a hozzá beérkező valamennyi panasz másolatát megküldi a tagállamoknak. A
panaszt a Bizottság részére ajánlott küldeményként való kézbesítését, vagy a
Bizottság által kiadott átvételi elismervény kiadását követő első
munkanapon kell benyújtottnak tekinteni. Amennyiben – panasz hiányában – egy tagállam
megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik a dömpingről és az Ö uniós Õ gazdasági ágazatot
emiatt érő károkról, e bizonyítékról haladéktalanul tájékoztatja a
Bizottságot. (2) Az (1) bekezdés szerinti panasznak
tartalmaznia kell a dömpingre, a kárra, valamint az állítólagosan dömpingelt
behozatal és az állítólagos kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó
bizonyítékot. A panasznak a következő, a panaszos számára
szokásszerűen hozzáférhető információkat kell tartalmaznia: a) a panaszos megjelölése és a panaszos
által gyártott hasonló termék Ö Unión belüli Õ gyártása
mennyiségének és értékének leírását. Ha az írásbeli panaszt a uniós gazdasági
ágazat nevében teszik meg, a panasznak a hasonló termék összes ismert Ö uniós Õ gyártójának/termelőjének
(vagy a hasonló termék Ö uniós Õ gyártói/termelői
szervezeteinek) felsorolásával és – lehetőség szerint – az e
gyártók/termelők által gyártott hasonló termék Ö uniós Õ előállítása/termelése
mennyiségének és értékének feltüntetésével azonosítania kell azt a gazdasági
ágazatot, amelynek nevében a panaszt benyújtották; b) az állítólagosan dömpingelt termék
teljes leírását, a kérdéses exportáló vagy származási ország vagy országok megnevezését,
minden ismert exportőr vagy külföldi gyártó/termelő megnevezését és a
kérdéses termék ismert importőreinek névsorát; c) a kérdéses termék árát a terméknek
az exportáló vagy származási ország vagy országok hazai piacán való
fogyasztásra szánt értékesítése esetén (vagy ahol ez lehetséges, azt hogy a
származási vagy exportáló ország vagy országok a terméket milyen áron
értékesítik harmadik országba vagy országokba, illetve a termék számtanilag
képzett értékét), továbbá az exportárakat, vagy ahol ez indokolt, azokat az
árakat, amelyen a termék az Ö Unión Õ belül független
vevő részére először viszonteladásra kerül; d) az állítólagosan dömpingelt
behozatal mennyiségének változásait, a behozatalnak az Ö uniós Õ piacon a hasonló
termékek árára gyakorolt hatásait, valamint a behozatalnak az Ö uniós Õ gazdasági ágazatra
gyakorolt, ebből következő hatását, az Ö uniós Õ gazdasági ágazat
állapotát befolyásoló, a 3. cikk (3) és (5) bekezdésében
felsoroltakhoz hasonló, releváns tényezők és mutatók alapján. (3) A Bizottságnak, amennyire csak lehetséges,
meg kell vizsgálnia a panaszban foglalt bizonyítékok pontosságát és
helytállóságát, annak megállapítása céljából, hogy elegendő bizonyíték
áll-e rendelkezésre a vizsgálat megindításához. (4) Az (1) bekezdés alapján vizsgálat
csak akkor indítható, ha panasznak a hasonló termékek Ö uniós Õ gyártói/termelői
részéről való támogatása vagy ellenzése mértékének megvizsgálása alapján
megállapítást nyer, hogy a panaszt az Ö uniós Õ gazdasági ágazat
részéről vagy annak nevében nyújtották be. A panasz akkor tekinthető
az Ö uniós Õ gazdasági ágazat
részéről vagy annak nevében benyújtottnak, ha azt azok az Ö uniós Õ gyártók/termelők
támogatják, akiknek együttes termelése az Ö uniós Õ gazdasági ágazatnak
a panaszt támogató vagy azt ellenző részében a hasonló termék termelésének
50 %-át meghaladja. Nem lehet azonban vizsgálatot indítani, ha a panaszt
kifejezetten támogató Ö uniós Õ gyártók/termelők
részesedése a Ö uniós Õ gazdasági ágazat
által termelt hasonló termék össztermeléséből kevesebb mint 25 %. (5) A hatóságoknak, amennyiben nem született
határozat a vizsgálat megindításáról, tartózkodniuk kell a vizsgálat
kezdeményezésére irányuló panasz nyilvánosságra hozatalától. A megfelelően
igazolt panasz átvétele után és a vizsgálat megindítására irányuló eljárás
előtt azonban az érintett exportáló ország kormányát értesíteni kell. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 2. alpontja (6) Ha rendkívüli körülmények fennállása
esetén a Bizottság úgy határoz, hogy anélkül indít vizsgálatot, hogy az uniós
gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében benyújtott, vizsgálat
kezdeményezésére irányuló írásbeli panaszt kapott volna, a vizsgálat
megindításához a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelően
elegendő bizonyítékkal kell rendelkeznie a dömpingelt behozatalról, a
kárról és az okozati összefüggésről. A Bizottság azt követően, hogy
megállapította az eljárás megindításának szükségességét, tájékoztatja
erről a tagállamokat. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) (7) A dömpingre és a kárra vonatkozó
bizonyítékokat egyidejűleg kell figyelembe venni a vizsgálat
megindításáról, illetve az annak mellőzéséről szóló határozatban. A
panaszt el kell utasítani, ha nincs elegendő, a dömpingre vagy a kárra
vonatkozó olyan bizonyíték, amely az eljárás megindítását indokolná. Nem
indítható eljárás azokkal az országokkal szemben, amelyeknek a behozatala nem
éri el a piaci részesedés 1 %-át, kivéve, ha ezek az országok együttesen
az Ö uniós Õ fogyasztás 3 vagy
több százalékát adják. (8) A panaszt a vizsgálat megkezdése
előtt vissza lehet vonni, ilyen esetben azt be nem nyújtottnak kell
tekinteni. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 2. alpontja (9) Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő
bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság a panasz
benyújtásától számított 45 napon belül megindítja a vizsgálatot, és az eljárás
megindításáról értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Amennyiben a benyújtott bizonyíték nem elegendő, erről a panasznak a
Bizottsághoz való benyújtását követő 45 napon belül tájékoztatni kell a
panasztevőt. A Bizottság a panasz benyújtását követően
alapszabályként 21 napon belül tájékoztatja a tagállamokat a panaszra vonatkozó
elemzéséről. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) è1 37/2014/EU 1. cikk és a melléklet 22. pontjának 3. alpontja (10) Az eljárás megindításáról szóló
értesítésben közölni kell a vizsgálat megindítását, meg kell nevezni az
érintett terméket és országokat, össze kell foglalni a kapott információkat, és
rendelkezni kell arról, hogy a Bizottságot minden, a tárgyhoz tartozó
információról tájékoztatni kell. Az értesítésben meg kell határozni azt a
határidőt, amelyen belül az érdekelt felek jelentkezhetnek, álláspontjukat
írásban kifejthetik és információkat terjeszthetnek elő, ha az ilyen
álláspontokat és információkat a vizsgálat során figyelembe kell venni. Az
értesítésben meg kell állapítani azt a határidőt is, amelyen belül az
érdekelt felek – a 6. cikk (5) bekezdésének megfelelően – a
Bizottság előtti meghallgatásukat kérhetik. (11) A Bizottság tájékoztatja az érintett
exportőröket, importőröket és az importőrök vagy exportőrök
szervezeteit, továbbá az exportáló ország és a panaszosok képviselőit az
eljárás megindításáról, és az írásbeli panasznak az (1) bekezdés
értelmében kézhez vett teljes szövegét, a bizalmas információk védelmének
megfelelő figyelembevételével, ismerteti az ismert exportőrökkel
és az exportáló ország hatóságaival, illetve azt kérésre a többi érdekelt fél
számára is rendelkezésre bocsátja. Amennyiben az érintett exportőrök száma
különösen nagy, az írásbeli panasz teljes szövegét csak az exportáló ország
hatóságainak vagy a megfelelő kereskedelmi szervezetnek kell eljuttatni. (12) A dömpingellenes vizsgálat a vámkezelési
eljárásokat nem akadályozhatja. 6. cikk A vizsgálat (1) Az eljárás megindítását követően a
Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, Ö uniós Õ szinten vizsgálatot
indít. Az ilyen vizsgálatnak ki kell terjednie mind a dömpingre, mind a kárra,
és a kettőt egyszerre kell vizsgálni. A reprezentatív tények megállapítása céljából
ki kell választani egy vizsgálati időszakot, amely a dömping esetében
rendszerint az eljárás megindítását közvetlenül megelőző hat hónapnál
nem lehet rövidebb. A vizsgálati időszakot követő
időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem lehet figyelembe venni. (2) Azoknak a feleknek, akik a dömpingellenes
vizsgálat során kérdőíveket kapnak, a válaszadásra legalább 30 napot kell
biztosítani. Az exportőrök esetében a határidőt a kérdőív
kézhezvételétől kell számítani, és a kérdőívet ebben az esetben attól
a naptól számított egy hét elteltével kell kézbesítettnek tekinteni, amikor azt
az exportőrnek elküldték vagy az exportáló ország illetékes diplomáciai
képviselőjének továbbították. A 30 napos határidő, a vizsgálati
határidőkre figyelemmel, meghosszabbítható, feltéve, hogy az illető
fél megfelelő, különleges körülményekre vonatkozó indokot hoz fel az ilyen
hosszabbítás mellett. (3) A Bizottság a tagállamoktól tájékoztatást
kérhet, és a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést e kérés
teljesítése érdekében. A tagállamok a kért információkat minden
elvégzett szemle, ellenőrzés vagy vizsgálat eredményével együtt megküldik
a Bizottságnak. Ha az információk közérdekűek, vagy ha
valamelyik tagállam kéri azok rendelkezésre bocsátását, a Bizottság
megküldi azokat a tagállamoknak, feltéve, hogy azok nem bizalmasak, mely
esetben azokról egy nem bizalmas összefoglalót küld. (4) A Bizottság felkérheti a tagállamokat,
hogy, elsősorban az importőrök, kereskedők és Ö uniós Õ gyártók/termelők
körében, hajtsanak végre minden szükséges ellenőrzést és vizsgálatot, és
végezzenek vizsgálatokat harmadik országokban, feltéve, hogy az érintett cégek
ebbe beleegyezésüket adják, továbbá hogy a kérdéses ország kormányát
hivatalosan értesítették és az nem emelt kifogást. A tagállamok megtesznek minden szükséges
intézkedést a Bizottság e kérésének teljesítése érdekében. Ha a Bizottság vagy valamelyik tagállam kéri,
a Bizottság tisztségviselői felhatalmazást kapnak arra, hogy a tagállamok
tisztségviselőit segítsék feladataik ellátásában. (5) Azokat az érdekelt feleket, akik az
5. cikk (10) bekezdésének megfelelően jelentkeztek, meg kell
hallgatni, ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben
előírt határidőn belül meghallgatásra irányuló írásbeli kérelmet
nyújtottak be, amelyből kiderül, hogy olyan érdekelt felek, akikre az
eljárás eredménye valószínűleg hatással lesz, továbbá hogy
meghallgatásuknak különleges okai vannak. (6) Azoknak az importőröknek,
exportőröknek, az exportáló ország kormányát képviselőknek és
panaszosoknak, akik az 5. cikk (10) bekezdésének megfelelően
jelentkeztek, kérésükre alkalmat kell adni arra, hogy az ellentétes álláspontok
ismertetése és az ellenérvek előadása céljából az ellenérdekű
felekkel találkozzanak. Az ilyen alkalmak biztosításakor tekintettel
kell lenni a bizalmas jelleg megőrzésének szükségességére és a felek
érdekeire. A találkozón való megjelenés egyik fél számára
sem kötelező, és a megjelenés elmulasztása az érintett fél ügyét nem
érintheti hátrányosan. E bekezdés alapján nyújtott szóbeli
tájékoztatást abban az esetben kell figyelembe venni, ha azt később
írásban is megerősítik. (7) Azok a panaszosok, importőrök és
exportőrök, valamint képviseleti szervezeteik, a felhasználói és
fogyasztói szervezetek, akik az 5. cikk (10) bekezdésének
megfelelően jelentkeztek, továbbá az exportáló ország képviselői, ha
írásban kérik, Ö az uniós Õ vagy a tagállamok
hatóságai által készített belső dokumentumok kivételével minden olyan, a
vizsgálatban érdekelt felek által rendelkezésre bocsátott és a vizsgálat során
felhasznált információt megtekinthetnek, amely ügyük vitele szempontjából
jelentőséggel bír, és amely a 19. cikk értelmében nem bizalmas. Ezek a felek az ilyen információkra
válaszolhatnak, és észrevételeiket, amennyiben azok a válaszban kellően
megalapozottak, figyelembe kell venni. (8) A 18. cikkben meghatározott
körülmények fennálltának kivételével, a lehető legalaposabban meg kell
vizsgálni azoknak az információknak a pontosságát, amelyeket az érdekelt
felek szolgáltatnak és amelyeken a ténymegállapítások alapulnak. (9) Az 5. cikk (9) bekezdésének
értelmében megindított eljárások esetében a vizsgálatot lehetőség szerint
egy éven belül be kell fejezni. A vizsgálatot azonban, a
kötelezettségvállalásról szóló 8. cikk alapján tett ténymegállapításoknak
vagy a végleges intézkedésekről szóló 9. cikk alapján tett
ténymegállapításoknak megfelelően, az eljárás megindításától számított 15
hónapon belül minden esetben be kell fejezni. 7. cikk Ideiglenes intézkedések (1) Ideiglenes vámokat lehet kivetni, ha a) az 5. cikknek megfelelően
eljárás indult; b) erről értesítést adtak ki, és
az 5. cikk (10) bekezdésének megfelelően az érdekelt felek è1 megfelelő
lehetőséget ç kaptak az
információik benyújtására és az észrevételeik megtételére; c) amennyiben a dömping és az
ebből következően Ö az uniós Õ gazdasági ágazatnak
okozott kár ténye időleges megállapítást nyert; és d) Ö az Unió Õ érdekei beavatkozást
kívánnak meg a kár megelőzése céljából. Az ideiglenes vámokat legkorábban az eljárás
megindításától számított 60 nappal és legkésőbb az eljárás megindítása
után kilenc hónappal lehet kivetni. (2) Az ideiglenes dömpingellenes vám összege
nem haladhatja meg az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözetet, de a
különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen alacsonyabb összegű
vám is elegendő Ö az uniós Õ gazdasági ágazatnak
okozott kár megszüntetésére. (3) Az ideiglenes vámokat garanciával kell
biztosítani, és az érintett termékek az ilyen garancia rendelkezésre
bocsátásától függően hozhatók szabad forgalomba Ö az Unión Õ belül. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 3. alpontja (4) Az ideiglenes intézkedéseket a Bizottság a
15. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében hozza meg. ê 1225/2009/EK (5) Ha egy tagállam a Bizottságtól azonnali
beavatkozást kér, és ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek
teljesülnek, a Bizottság legkésőbb a kérés kézhezvételétől számított öt
munkanapon belül határoz az ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről. (6) Ideiglenes vámok hat hónapra vethetők
ki, és további három hónappal meghosszabbíthatók, vagy kilenc hónapra is
kivethetők. Az ideiglenes vámok időtartamát meghosszabbítani vagy
azokat kilenc hónapra kivetni azonban csak akkor lehet, ha ezt az érintett
kereskedelem jelentős hányadát képviselő exportőrök kérik, vagy
a Bizottság értesítésére ez ellen nem tiltakoznak. 8. cikk Kötelezettségvállalások ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 4. alpontja (1) Amennyiben
sor került a dömping és a kár előzetes megállapítására, a Bizottság a 15.
cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében bármely
exportőrnek az árai felülvizsgálására vagy a dömpingáron történő
kivitel leállítására vonatkozó megfelelő önkéntes kötelezettségvállalását
elfogadhatja, amennyiben meggyőződött arról, hogy ezzel a dömping
káros hatása megszűnik. Ilyen esetben, ameddig a kötelezettségvállalás
fennáll, a Bizottság által a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban kivetett
ideiglenes vám vagy az adott esetben a 9. cikk (4) bekezdésével
összhangban kivetett végleges vám nem alkalmazandó a kötelezettségvállalás
elfogadásáról szóló bizottsági határozatban és annak módosításaiban említett
vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára. Az ilyen kötelezettségvállaláson alapuló
árnövekedés nem haladhatja meg a dömpingkülönbözet megszüntetéséhez szükséges
mértéket, illetve alacsonyabbnak kell lennie a dömpingkülönbözetnél, ha így is
elegendő az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához. ê 1225/2009/EK (2) Kötelezettségvállalásra a Bizottság is
javaslatot tehet, de az ilyen kötelezettségvállalások megtételére egyik
exportőr sem köteles. Ha ilyen kötelezettségvállalást az exportőrök
nem ajánlanak fel, vagy az erre való felhívást nem fogadják el, az az ügy
megítélését semmilyen módon nem befolyásolhatja hátrányosan. Sor kerülhet azonban annak megállapítására,
hogy a károkozás bekövetkezésének veszélye valószínűbb abban az esetben,
ha a dömpingelt behozatal folytatódik. Nem kérhető, illetve nem fogadható
el kötelezettségvállalás az exportőrtől mindaddig, amíg a dömping és
az ilyen dömping által okozott kár tényének ideiglenes megállapítására nem
került sor. Rendkívüli körülményektől eltekintve,
kötelezettségvállalásokat legkésőbb a 20. cikk (5) bekezdése
szerinti előterjesztések megtételére nyitva álló határidő végéig
lehet felajánlani. (3) A felajánlott kötelezettségvállalásokat
nem szükséges elfogadni, ha elfogadásuk nem jár gyakorlati haszonnal, például a
tényleges vagy potenciális exportőrök túlságosan nagy száma vagy más ok
miatt, beleértve az általános megfontolásból fakadó okokat is. Az érintett
exportőrrel közölni lehet azokat az okokat, amelyek miatt a
kötelezettségvállalás elutasítása javasolt, és lehetőséget kaphat arra,
hogy ehhez észrevételeket fűzzön. Az elutasítás okait a végső
határozatban kell megjelölni. (4) A kötelezettségvállalást felajánló felek
kötelesek kötelezettségvállalásuk egy nem bizalmas változatát rendelkezésre
bocsátani abból a célból, hogy az a vizsgálatban érdekelt felek számára
hozzáférhető legyen. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 4. alpontja (5) A kötelezettségvállalás elfogadása esetén
a vizsgálatot meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a 15. cikk (3)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében szünteti meg. ê 1225/2009/EK (6) A kötelezettségvállalások elfogadása
esetén a dömpingről és a kárról folytatott vizsgálatot rendszerint be kell
fejezni. Ilyen esetben, ha a dömping vagy a kár ténye nem nyer megállapítást, a
kötelezettségvállalás automatikusan hatályát veszti, kivéve azokat az eseteket,
amikor e megállapítás jelentős részben a kötelezettségvállalás létének az
eredménye. Ez utóbbi esetben megkövetelhető a kötelezettségvállalás
ésszerű ideig való fenntartása. Abban az esetben, ha a dömping és a kár tényét
megerősítő megállapítás születik, a kötelezettségvállalás az abban
foglalt feltételeknek, valamint e rendelet rendelkezéseinek megfelelően
hatályban marad. (7) A Bizottság minden olyan
exportőrtől, akinek kötelezettségvállalását elfogadták,
megköveteli az ilyen kötelezettségvállalások teljesítéséről szóló
tájékoztatás rendszeres időközönként nyújtását és a vonatkozó adatok
ellenőrzésének engedélyezését. E követelmények nem teljesítése a
kötelezettségvállalás megszegésének minősül. (8) Ha bizonyos exportőrök
kötelezettségvállalásának elfogadására a vizsgálat során kerül sor, ezek a
11. cikk értelmében azon a napon lépnek hatályba, amikor az exportáló
országra vonatkozó vizsgálat befejeződött. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 4. alpontja (9) Ha a kötelezettségvállalást valamelyik fél
megszegi vagy visszavonja, vagy a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalás
elfogadását, a kötelezettségvállalás elfogadását bizottsági határozattal vagy
adott esetben bizottsági rendelettel formálisan is vissza kell vonni, miáltal
automatikusan érvénybe lép a Bizottság által a 7. cikkel összhangban kivetett ideiglenes
vám vagy a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban kivetett végleges vám, feltéve
hogy az érintett exportőr lehetőséget kapott észrevételei
megtételére, kivéve ha maga az exportőr vonta vissza a
kötelezettségvállalását. A Bizottság a kötelezettségvállalás visszavonására
vonatkozó döntéséről tájékoztatja a tagállamokat. ê 1225/2009/EK Bármelyik érdekelt fél vagy tagállam
benyújthat olyan információt, amely elfogadható bizonyítékot tartalmaz a
kötelezettségvállalás megszegésére vonatkozóan. Az ezt követő, arra
irányuló vizsgálat, hogy valóban megszegték-e a kötelezettségvállalást,
rendszerint hat hónapon belül befejeződik, azonban semmilyen esetben sem
tart kilenc hónapnál tovább kellően megalapozott kérelem esetén. A Bizottság a kötelezettségvállalás
figyelemmel kíséréséhez kérheti a tagállamok illetékes hatóságainak
közreműködését. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 4. alpontja (10) Amennyiben okkal feltételezhető,
hogy valamely kötelezettségvállalást megszegtek, illetve amennyiben olyan
kötelezettségvállalás megszegésére vagy visszavonására kerül sor, amely
kötelezettségvállaláshoz vezető vizsgálat még nem zárult le, a
rendelkezésre álló legjobb információk alapján a 7. cikknek megfelelően
ideiglenes vám vethető ki. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) 9. cikk Az eljárás megszüntetése intézkedés
meghozatala nélkül; végleges vámok kivetése (1) A panasz visszavonása esetén az eljárás
megszüntethető, kivéve ha ez a megszüntetés az Ö Unió Õ érdekeit sértené. ê 37/2014/EU1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 5. alpontja (2) Ha nincs szükség védintézkedésekre, a
vizsgálatot vagy az eljárást meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a
15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében szünteti
meg. ê 1225/2009/EK (3) Az 5. cikk (9) bekezdésének
megfelelően megindított eljárások esetében a kárt rendszerint akkor kell
elhanyagolhatónak tekinteni, ha az érintett behozatal az 5. cikk
(7) bekezdésében meghatározott mennyiségnél kevesebb. Ugyanezt az eljárást
azonnal meg kell szüntetni, ha megállapítást nyer, hogy a dömpingkülönbözet (az
exportár százalékában kifejezve) 2 %-nál kevesebb, azzal a feltétellel,
hogy amennyiben a különbözet az egyes exportőröknél kevesebb mint
2 %, csak a vizsgálat megszüntetésére kerül sor, de az exportőrök
továbbra is eljárás alatt állnak és bármely, a 11. cikk szerint az
érintett országgal kapcsolatban folytatott későbbi felülvizsgálat során
újra vizsgálat alá vehetők. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 5. alpontja (4) Ha a végleges ténymegállapítások arra
utalnak, hogy fennáll a dömping és az az által okozott kár, és az uniós érdek
szükségessé teszi a 21. cikk szerinti beavatkozást, a Bizottság a 15. cikk (3)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva végleges
dömpingellenes vámot vet ki. Ha ideiglenes vámok vannak hatályban, a Bizottság
ezt az eljárást ezek lejárta előtt legkésőbb egy hónappal
kezdeményezi. A dömpingellenes vám összege nem haladhatja
meg a megállapított dömpingkülönbözetet, de alacsonyabbnak kell lennie a
különbözetnél, ha az alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós
gazdasági ágazatot érő kár elhárításához. ê 765/2012/EU 1.
cikke (5) Megkülönböztetés nélkül és forrástól
függetlenül minden esetben megfelelő mértékű dömpingellenes vámot
kell kivetni egy termék minden olyan behozatalára, amelyről
megállapítható, hogy dömpingelt és kárt okoz, kivéve az olyan forrásokból
származó behozatalokat, amelyekre az e rendeletben foglalt feltételek szerinti
kötelezettségvállalások kerültek elfogadásra. A dömpingellenes intézkedéseket elrendelő
rendeletben minden egyes szállítóra meg kell állapítani a vámot, vagy ha ez
kivitelezhetetlen lenne, akkor az érintett szállító országra. A többi
szállítótól vagy az államtól jogilag elkülönülő szállítók a vám
megállapítása céljából azonban tekinthetők egyetlen egységnek. Ezen
albekezdés alkalmazásában figyelembe vehetők olyan tényezők, mint pl.
a szállítók közötti vagy a szállítók és az állam közötti szerkezeti vagy
vállalati kapcsolatok, az árképzést és a kibocsátást érintő állami
irányítás vagy jelentős befolyás, illetve a szállító ország gazdasági
szerkezete. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) è1 1168/2012/EU 1. cikk 2. pontja è2 37/2014/EU 1. cikk és a melléklet 22. pontjának 6. alpontja è3 37/2014/EU 1. cikk és a melléklet 22. pontjának 7. alpontja (6) è1 Amennyiben
a Bizottság a 17. cikknek megfelelően a vizsgálatának körét korlátozza, a
17. cikknek megfelelően jelentkező, de a vizsgálati körbe fel nem
vett exportőrök vagy gyártók/termelők behozatalaira alkalmazandó
dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő felekre nézve
megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát, függetlenül attól, hogy az
ezen felekre a rendes értéket 2. cikk (1)–(6) bekezdése vagy a 2. cikk (7)
bekezdésének a) pontja alapján állapították-e meg. ç E bekezdés alkalmazásakor a Bizottság
figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint a
18. cikk értelmében megállapított különbözetet. Egyéni vámokat kell kivetni az
exportőr vagy gyártó/termelő azon importjaira, amelyek a
17. cikk alapján egyéni elbírálásban részesülnek. 10. cikk Visszamenőleges hatály (1) Ideiglenes intézkedéseket és végleges
dömpingellenes vámot – az e rendeletben meghatározott kivételekkel – csak
azokra a termékekre lehet alkalmazni, amelyek, az esettől függően, a
7. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk (4) bekezdése szerint
hozott Ö intézkedések Õ hatálybalépése után
kerülnek szabad forgalomba. è2 (2)
Amennyiben ideiglenes vámot vetettek ki, és a végleges ténymegállapítások arra
utalnak, hogy fennáll a dömping és az okozott kár, a Bizottság, függetlenül
attól, hogy szükség van-e végleges dömpingellenes vám kivetésére, határoz
arról, hogy az ideiglenes vám összegének mekkora hányadát kell véglegesként
beszedni. ç E célból a „kár”
fogalmába nem tartozik bele az Ö Unió Õ valamely gazdasági
ágazata létrehozásának jelentős hátráltatása, sem a jelentős
károkozással való fenyegetés, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy ideiglenes
intézkedések hiányában ez jelentős kárhoz vezetne. Minden más ilyen
fenyegetést vagy hátráltatást magában foglaló esetben az ideiglenes összegeket
el kell engedni és a végleges vámokat csak attól az időponttól lehet
kivetni, amikor a fenyegetés vagy a jelentős hátráltatás végleges
megállapítást nyert. (3) Ha a végleges dömpingellenes vám összege
magasabb, mint az ideiglenes vámé, a különbözetet nem lehet beszedni. Ha a
végleges dömpingellenes vám összege alacsonyabb, mint az ideiglenes vámé, a vám
összegét újra kell számítani. Ha a végleges megállapítás szerint nem történt
dömping, az ideiglenes vámot nem lehet megerősíteni. (4) Végleges dömpingellenes vámot lehet
kivetni azokra a termékekre, amelyek az ideiglenes intézkedések
alkalmazásának időpontja előtt kevesebb mint 90 nappal, de nem a
vizsgálat megindítása előtt kerültek fogyasztás céljából forgalomba,
feltéve, hogy: a) a behozott termékeket a
14. cikk (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették; b) az érintett importőröknek Ö a Bizottság
lehetőséget adott Õ észrevételeik megtételére;
c) a kérdéses termék dömpingje már
huzamos ideje zajlik, illetve az importőrnek tudomása volt vagy tudnia
kellett volna a dömpingről, a dömping mértékét és a vélt vagy
megállapított kárt illetően; valamint d) a vizsgálati időszak alatt
károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős
mértékű további növekedése tapasztalható, ami – figyelembe véve az
időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan
komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását. (5) A kötelezettségvállalás megszegése vagy
visszavonása esetén végleges vámot lehet kivetni azokra a termékekre,
amelyek az ideiglenes intézkedések alkalmazásának időpontja előtt
kevesebb mint 90 nappal kerültek szabad forgalomba, feltéve, hogy a behozott
termékeket a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően
nyilvántartásba vették, és hogy semmilyen visszamenőleges értékelést nem
lehet alkalmazni azokra az importtermékekre, amelyek a
kötelezettségvállalás megszegése vagy visszavonása előtt kerültek
behozatalra. 11. cikk Időtartam, felülvizsgálat és
visszatérítés (1) A dömpingellenes intézkedések csak addig
és olyan mértékben maradnak hatályban, amíg és amennyire az a kárt okozó
dömping kivédéséhez szükséges. (2) A végleges dömpingellenes intézkedés
hatálya a kivetését követő öt év után vagy a dömpingre és a kárra egyaránt
kiterjedő legutolsó felülvizsgálat lezárását követő öt év után
megszűnik, kivéve ha a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy ez a
megszűnés valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával
vagy megismétlődésével járna. A megszűnés felülvizsgálatát a
Bizottság kezdeményezésére vagy az Ö uniós Õ gyártók/termelők,
illetve a nevükben eljáró személyek kérésére kell megindítani, és az
intézkedések a felülvizsgálat ideje alatt hatályban maradnak. Az intézkedés megszűnésének
felülvizsgálatát le kell folytatni, ha a kérelem elegendő bizonyítékot
tartalmaz arra nézve, hogy az intézkedések megszüntetése
valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy
megismétlődésével járna. Ennek a valószínűségére utalhat például a
folyamatos dömping és károkozás, vagy az, hogy a kár megszűnése részben
vagy teljesen az intézkedéseknek köszönhető, továbbá az exportőrök
körülményei vagy a piaci viszonyok is jelezhetik a további kárt okozó dömping
valószínűségét. Az e bekezdés szerinti vizsgálatok
elvégzésekor az exportőrök, importőrök, az exportáló ország
képviselői és az Ö uniós Õ gyártók/termelők
számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben
szereplő állításokat kiegészítsék, cáfolják, azokhoz észrevételeket
fűzzenek, és a határozat meghozatalában megfelelően figyelembe kell
venni minden, a tárgyhoz tartozó és megfelelően dokumentált bizonyítékot,
amelyet azzal kapcsolatban nyújtanak be, hogy mennyire valószínű, illetve
valószínűtlen, hogy az intézkedések lejárta a dömping és a kár
folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Az intézkedések e bekezdésben meghatározottak
szerinti alkalmazási időszakának utolsó éve során megfelelő időpontban
az intézkedés hatályának küszöbön álló megszűnéséről szóló értesítést
kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezután az Ö Unió Õ
gyártóinak/termelőinek – az ötéves időszak lejárta előtt
legkésőbb három hónappal – joguk van a második albekezdésnek
megfelelő felülvizsgálati kérelmet benyújtani. Értesítést kell
közzétenni az intézkedések e bekezdés szerinti megszűnésének
időpontjáról is. (3) Indokolt esetben az intézkedések további
fenntartásának szükségessége is felülvizsgálható a Bizottság kezdeményezésére,
egy tagállam kérésére vagy, ha a végleges intézkedés megállapítása óta egy
ésszerű – legalább egyévnyi – idő eltelt, bármely exportőr,
importőr vagy az Ö uniós Õ gyártók/termelők
olyan kérésére, amely egy ilyen időközi felülvizsgálat megalapozottságára
vonatkozóan elegendő bizonyítékot tartalmaz. Időközi felülvizsgálatot kell indítani,
ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra nézve, hogy a dömping
megakadályozásához már nincs szükség az intézkedés további fenntartására,
és/vagy arra, hogy az intézkedés megszüntetése vagy módosítása esetén a
károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűtlen lenne, vagy
hogy a meglévő intézkedés nem vagy már nem elegendő a kárt okozó dömping
ellensúlyozására. Az e bekezdés szerinti vizsgálatok során a
Bizottság mérlegelheti, többek között, hogy a dömpinggel és a kárral
kapcsolatos körülmények jelentősen megváltoztak-e, illetve hogy a
meglévő intézkedések elérik-e a kívánt hatást a 3. cikk alapján
megállapított kár elhárítását illetően. Ebből a szempontból a
végső határozat meghozatalakor az összes tárgyhoz tartozó és
megfelelően dokumentált bizonyítékot figyelembe kell venni. (4) Felülvizsgálatot kell lefolytatni abban az
esetben is, ha a kérdéses exportáló országban az egyéni dömpingkülönbözetet
olyan új exportőrre nézve kell megállapítani, aki a terméket nem
exportálta abban a vizsgálati időszakban, amelyen az intézkedések
alapultak. Felülvizsgálatot kell indítani abban az
esetben, ha az új exportőr vagy gyártó/termelő bizonyítani tudja,
hogy az exportáló ország egyetlen olyan exportőrével vagy
gyártójával/termelőjével sem áll kapcsolatban, akikre a termékre kivetett
dömpingellenes intézkedések vonatkoznak és ténylegesen a vizsgálati időszakot
követően exportált az Ö Unióba Õ, vagy ha igazolni
tudja, hogy visszavonhatatlan szerződési kötelezettséget vállalt egy
jelentős mennyiségnek az Ö Unióba Õ történő
exportjára. è3 Az
új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot azután kell megindítani és
gyorsított eljárásban lefolytatni, hogy az uniós gyártók/termelők
lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. ç A vámot megállapító
rendelet módosításával és az importtermék 14. cikk (5) bekezdése
szerinti nyilvántartásba vételének kötelezővé tételével a felülvizsgálatot
megindító bizottsági rendelet az érvényben levő vámot az érintett új
exportőrre vonatkozóan hatályon kívül helyezi annak biztosítása
érdekében, hogy amennyiben a felülvizsgálat dömping fennállását állapítaná meg
az ilyen exportőrre vonatkozóan, a dömpingellenes vámokat a felülvizsgálat
megindításának időpontjára visszamenőleges hatállyal lehessen
kivetni. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók
azokra az esetekre, amikor a vámok a 9. cikk (6) bekezdésének
megfelelően kerültek megállapításra. (5) E rendeletnek az eljárásra és a
vizsgálatok lefolytatására vonatkozó rendelkezéseit – a határidőkkel
kapcsolatos rendelkezések kivételével – minden, a (2), (3) és (4) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően lefolytatott felülvizsgálatra alkalmazni kell. A (2) és (3) bekezdés alapján
lefolytatott felülvizsgálatot késedelem nélkül kell lefolytatni, és rendszerint
a felülvizsgálat megindításától számított 12 hónapon belül le kell zárni. A
(2) és (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a vizsgálat
megindításától számított 15 hónapon belül minden esetben le kell zárni. A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatot
a vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül minden esetben le
kell zárni. Amennyiben a (2) bekezdés szerinti
felülvizsgálatot úgy indítják meg, hogy ugyanazon eljárásban már folyamatban
van egy, a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat, a (3) bekezdés
szerinti felülvizsgálatot a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat
lezárásával egy időben kell lezárni. Amennyiben a vizsgálatot az első
albekezdésben előírt határidőkön belül nem zárják le, az
intézkedések: –
hatályukat vesztik a (2) bekezdés szerinti
vizsgálat során, –
hatályukat vesztik a (2) és (3) bekezdés
szerinti párhuzamos vizsgálat során, amennyiben a (2) bekezdés szerinti
vizsgálatot megkezdték, miközben ugyanabban az eljárásban a (3) bekezdés
szerinti felülvizsgálat volt folyamatban, vagy ezeket a felülvizsgálatokat
egyidejűleg kezdték, illetve –
változatlanul maradnak a (3) és
(4) bekezdés szerinti vizsgálat során. Az intézkedésnek az e bekezdés alapján való
hatályvesztéséről vagy hatályban maradásáról szóló értesítést az Európai
Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 7. alpontja (6) Az e cikk szerinti felülvizsgálatot a
Bizottság indítja meg. A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett
tanácsadó bizottsági eljárás keretében határoz arról, hogy megindítja-e az e
cikk (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatokat. A Bizottság tájékoztatja
továbbá a tagállamokat azt követően, hogy valamely gazdasági szereplő
vagy tagállam az e cikk (3), illetve (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat
megindításához indokolással szolgáló kérelmet nyújtott be, és a Bizottság
elvégezte annak megvizsgálását, vagy ha a Bizottság maga állapította meg, hogy
felül kell vizsgálni az intézkedések további alkalmazásának szükségességét. Amennyiben a felülvizsgálatok indokolttá
teszik, az intézkedéseket – a 15. cikk (3) bekezdésében említett
vizsgálóbizottsági eljárással összhangban – az e cikk (2) bekezdése alapján
hatályon kívül kell helyezni vagy fenn kell tartani, vagy a (3), illetve a (4)
bekezdés alapján hatályon kívül kell helyezni, fenn kell tartani vagy
módosítani kell őket. Ha az intézkedéseket csak egyes
exportőrök és nem az ország egésze vonatkozásában helyezik hatályon kívül,
az eljárás az említett exportőrökkel szemben nem szűnik meg, azok az
e cikk szerint az érintett országgal kapcsolatban folytatott bármely későbbi
felülvizsgálat során automatikusan újra vizsgálat alá vonhatók. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) (7) Ha az intézkedések (2) bekezdésben
meghatározott alkalmazási időszakának végén az intézkedések
(3) bekezdés szerinti felülvizsgálata folyamatban van, a felülvizsgálatnak
a (2) bekezdésben meghatározott körülményekre is ki kell terjednie. (8) A (2) bekezdés rendelkezéseitől
eltérően, az importőr a beszedett vámok visszatérítését kérheti, ha
bizonyítható, hogy a vám megfizetésének alapjául szolgáló dömpingkülönbözet
megszűnt vagy olyan szintre csökkent, amely az érvényben levő vám
szintje alatt van. A dömpingellenes vám visszatérítésének
igénylésekor az importőrnek kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz. A
kérelmet azon tagállamon keresztül kell benyújtani, amelynek a területén a
termékeket szabad forgalomba bocsátották, és attól az időponttól számított
hat hónapon belül, amikor az illetékes hatóságok a kivetendő végleges
vámok összegét jogszerűen megállapították, vagy amikor az ideiglenes vám
által biztosított összeg beszedéséről végleges döntés született. A
tagállamok a kérelmet haladéktalanul továbbítják a Bizottsághoz. A visszatérítési kérelem csak akkor
tekinthető bizonyítékokkal kellően alátámasztottnak, ha pontos
információkat tartalmaz a dömpingellenes vámok visszaigényelt összegére
vonatkozóan, és ha az ezen összeg kiszámításával és kifizetésével kapcsolatos
összes vámokmányt csatolják. A kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia
továbbá, egy reprezentatív időszakra nézve, a rendes értékekről és az
Ö Unióba Õ irányuló exportárakról azon exportőr vagy gyártó/termelő
vonatkozásában, amelyre a vámot alkalmazni kell. Abban az esetben, ha az
importőr nem áll üzleti kapcsolatban (associated = társult) az érintett
exportőrrel vagy gyártóval/termelővel és ilyen információ nem áll
azonnal rendelkezésre, illetve ha az exportőr vagy a gyártó/termelő
nem hajlandó azt az importőr rendelkezésére bocsátani, a kérelemnek az
exportőr vagy a gyártó/termelő arról szóló nyilatkozatát kell
tartalmaznia, hogy a jelen cikkben meghatározottak szerint a dömpingkülönbözet
csökkent vagy megszűnt, és hogy az azt alátámasztó vonatkozó
bizonyítékokat ismertetni fogja a Bizottsággal. Ha az exportőr vagy a
gyártó/termelő ezeket a bizonyítékokat ésszerű időn belül nem
nyújtja be, a kérelmet el kell utasítani. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 7. alpontja A Bizottság határoz arról, hogy a kérelemnek
helyt ad-e, illetve ha igen, milyen mértékben; bármikor határozhat továbbá
időközi felülvizsgálat megindításáról, ami után az ilyen
felülvizsgálatokra vonatkozó rendelkezések szerint lefolytatott felülvizsgálat
során feltárt információk és megállapítások szolgálnak alapul annak
eldöntéséhez, hogy indokolt-e visszatérítést fizetni, illetve ha igen, milyen
mértékben. A Bizottság azt követően, hogy lezárta a kérelem vizsgálatát,
tájékoztatja erről a tagállamokat. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) è1 Helyesbítés HL L 7, 2010.1.12., 22. o . (kiigazított szöveg) A vámokat rendszerint 12 hónapon belül kell
visszatéríteni, és semmilyen körülmények között nem telhet el 18 hónapnál több
attól az időponttól, amikor a dömpingellenes vámmal sújtott termék
importőre a bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott visszatérítési
kérelmet benyújtotta. Az engedélyezett visszatérítést a
tagállamoknak rendszerint a Bizottság határozatának meghozatalától számított 90
napon belül kell kifizetniük. (9) Változatlan körülmények esetén a
Bizottságnak az e cikkben foglaltak szerint lefolytatott felülvizsgálatok vagy
visszatérítési vizsgálatok mindegyike során ugyanazt a módszert kell
alkalmaznia, mint amelyet a vám megállapítását eredményező vizsgálat
alkalmával használt, kellőképpen figyelembe véve a 2. cikket, és különösen
annak (11) és (12) bekezdését, valamint a 17. cikket. (10) Az e cikk értelmében lefolytatott
vizsgálatok során a Bizottságnak a 2. cikkel összhangban meg kell
vizsgálnia az exportárak megbízhatóságát. Amennyiben azonban olyan döntés
születik, hogy az exportárat a 2. cikk (9) bekezdésének
megfelelően kell képezni, az exportárat a kifizetett dömpingellenes vám
összegének levonása nélkül kell kiszámítani, amennyiben döntő bizonyítékok
vannak arra nézve, hogy a vám megfelelő módon megjelenik a viszonteladói
árakban és az azt követő eladási árakban az Ö Unió Õ területén. 12. cikk è1 Visszanyerés ç ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 8. alpontja (1) Ha az uniós gazdasági ágazat vagy bármely
más érdekelt fél –főszabályként az intézkedések hatálybalépésétől
számított két éven belül – elegendő információt nyújt be arról, hogy az
eredeti vizsgálati időszak után és az intézkedések bevezetését
megelőzően vagy azt követően az exportárak csökkentek, vagy az
Unióban az importált termék viszonteladói ára vagy az azt követő eladási
ára egyáltalán nem vagy nem kielégítő mértékben változott, a Bizottság
újra megindíthatja a vizsgálatot annak megvizsgálása érdekében, hogy az intézkedés
hatással volt-e a fent említett árakra. A Bizottság tájékoztatja továbbá a
tagállamokat azt követően, hogy valamely érdekelt fél a vizsgálat újbóli
megindítását igazoló, elegendő információval szolgált, és a Bizottság
elvégezte annak vizsgálatát. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) è1 Helyesbítés, HL L 7, 2010.1.12., 22. o. A Bizottság kezdeményezésére vagy egy tagállam
kérelmére – Ö az első
albekezdésben Õ megállapított
feltételek alapján – a vizsgálatot újra meg lehet indítani. (2) è1 Az
e cikk szerinti újbóli vizsgálat során az exportőrök, az importőrök,
valamint az Ö uniós Õ
gyártók/termelők számára lehetőséget kell nyújtani a helyzet
tisztázására a viszonteladói árakra és az azt követő eladási árakra
vonatkozóan: ha megállapítást nyer, hogy az intézkedésnek áremelkedést kellett
volna előidéznie, akkor a korábban, a 3. cikkel összhangban
megállapított kár elhárítása érdekében az exportárakat a 2. cikknek megfelelően
újra kell értékelni, és a dömpingkülönbözeteket az újraértékelt exportárak
figyelembevételével kell újraszámítani. Ha úgy ítélik meg, hogy a 12. cikk
(1) bekezdésének feltételei teljesülnek, mert az exportárak az eredeti
vizsgálati időszakot követően, és az intézkedések bevezetését
megelőzően vagy azt követően csökkentek, a dömpingkülönbözeteket
ezen alacsonyabb exportárak figyelembevételével újra lehet számítani. ç ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 8. alpontja (3) Ha az e cikk szerinti újbóli vizsgálat a
dömping növekedését állapítja meg, a Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében
említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva és az exportárakra
vonatkozó új ténymegállapításoknak megfelelően módosíthatja a hatályban
levő intézkedéseket. Az e cikk alapján kivetett dömpingellenes vám összege
nem haladhatja meg az eredetileg kivetett vám összegének kétszeresét. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) (4) Az e cikk szerinti újbóli vizsgálatok mindegyikére
alkalmazni kell az 5. és 6. cikk vonatkozó rendelkezéseit, azzal a
kivétellel, hogy az ilyen újbóli vizsgálatot késedelem nélkül kell
lefolytatni és rendszerint az újbóli vizsgálat megindításától számított
hat hónapon belül le kell zárni. Az ilyen újbóli vizsgálatot az újbóli
vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül minden esetben le kell
zárni. Amennyiben az újbóli vizsgálatot az első
albekezdésben előírt határidőkön belül nem zárják le, az intézkedések
változatlanok maradnak. Az intézkedésnek az e bekezdés alapján való hatályban
maradásáról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé
kell tenni. (5) A rendes érték állítólagos változásait e
cikk alkalmazásakor csak akkor kell figyelembe venni, ha a felülvizsgált rendes
értékre vonatkozó bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott információkat
a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn
belül a Bizottság rendelkezésére bocsátják. Ha a rendes értékek felülvizsgálata
a vizsgálat részét képezi, az új vizsgálat befejezéséig az importált termékek
nyilvántartásba vétele a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően
kötelezővé tehető. 13. cikk Az intézkedések kijátszása (1) Ha a hatályban lévő intézkedéseket
kijátsszák, az e rendelet alapján kivetett dömpingellenes vámok
kiterjeszthetők a hasonló, nem vagy csak kis mértékben módosított termékek
harmadik országokból érkező behozatalára; vagy a hasonló, kis mértékben
módosított termékeknek az intézkedések hatálya alá tartozó országból
érkező behozatalára; vagy a termék alkatrészeinek behozatalára. Ha a hatályban lévő intézkedéseket
kijátsszák, a 9. cikknek (5) bekezdésével összhangban kivetett
maradék dömpingellenes vámot nem meghaladó dömpingellenes vámot ki lehet
terjeszteni az intézkedések hatálya alá tartozó országokban található
olyan vállalkozástól érkező behozatalra, amely egyedi vámban részesül. A kijátszás a harmadik országok és az Ö Unió Õ , vagy az
intézkedések hatálya alá tartozó ország egyes vállalkozásai és az Ö Unió Õ közötti kereskedelem
szerkezetének olyan megváltozását jelenti, amely olyan gyakorlat, eljárás vagy
munka eredményeként áll elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más
megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs, továbbá amelynek hatása a
hasonló termékek árait és/vagy mennyiségét illetően bizonyítottan kárt
okoz vagy aláássa a vám javító hatását, és bizonyítékok vannak a dömpingre a
hasonló termékek korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában, szükség
esetén a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban. Az első albekezdésben említett gyakorlat,
eljárás vagy munka magában foglalja többek között: a) az érintett termék olyan, kis
mértékű módosítását, amelynek következtében a termék olyan vámkódok alá
tartozik, amely rendszerint nem tartozik az intézkedések hatálya alá,
amennyiben a módosítás nem változtatja meg a termék alapvető
tulajdonságait; b) az intézkedések hatálya alá tartozó
termékek harmadik országokon keresztül való szállítását; c) az intézkedések hatálya alá tartozó
országokban a kereskedelem szerkezetének és a kereskedelmi csatornáknak az
exportőrök és gyártók/termelők által történő átszervezését,
amelynek célja, hogy az exportőrök és gyártók/termelők termékeiket a
gyártók/termelők termékeire alkalmazandó vámnál alacsonyabb, egyedi
vámtétel fizetésére kötelezett gyártókon/termelőkön keresztül exportálják;
d) továbbá a (2) bekezdés szerinti
körülmények között az alkatrészeknek Ö az
Unióban Õ vagy egy harmadik
országban történő összeszerelésére irányuló összeszerelési tevékenységet. (2) Az Ö Unióban Õ vagy egy harmadik
országban történő összeszerelési tevékenység akkor minősül a
hatályban levő intézkedések kijátszásának, ha: a) a tevékenység a dömpingellenes
vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azelőtt indult, illetve
jelentősen megnövekedett, és a kérdéses alkatrészek az intézkedések által
érintett országból származnak; és b) az alkatrészek az összeszerelt
termék alkatrészei összértékének 60 vagy annál nagyobb százalékát teszik ki,
azzal a kivétellel, hogy semmilyen esetben nem tekinthető kijátszásnak, ha
a behozott alkatrészekhez az összeszerelési vagy a befejezési művelet
során hozzáadott érték magasabb az előállítási költség 25 %-ánál; és c) az aláássa a vám javító hatásait a
hasonló összeszerelt termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében, és
bizonyítékok vannak a dömpingre a hasonló vagy ugyanolyan termékek korábban
megállapított rendes értéke vonatkozásában. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 9. alpontja (3) E cikk alapján a Bizottság
kezdeményezésére vagy valamely tagállam, illetve bármely érdekelt fél kérelmére
vizsgálatot kell indítani, ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az (1) bekezdésben
meghatározott tényezőkre vonatkozóan. A vizsgálat megindítására bizottsági
rendelet útján kerül sor, amelyben a vámhatóságot is utasítani lehet arra, hogy
a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően tegye kötelezővé a
behozatal nyilvántartásba vételét vagy kérjen biztosítékot. A Bizottság
tájékoztatja továbbá a tagállamokat azt követően, hogy valamely érdekelt
fél vagy tagállam vizsgálat megindítását igazoló kérelmet nyújtott be, és a
Bizottság elvégezte annak megvizsgálását, vagy amennyiben a Bizottság maga
állapította meg, hogy vizsgálatot kell indítani. A vizsgálatokat a Bizottság folytatja le. A
Bizottságot ebben segíthetik a vámhatóságok; a vizsgálatot kilenc hónapon belül
kell lezárni. Amennyiben a végleges ténymegállapítások az
intézkedések kiterjesztését indokolják, erről a Bizottság intézkedik a 15.
cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében. Az
intézkedések kiterjesztése attól az időponttól kezdődően
hatályos, amikor a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően a
nyilvántartásba vételt kötelezővé tették, vagy amikor biztosítékot kértek.
E rendeletnek a vizsgálatok megindítására és lebonyolítására vonatkozó
megfelelő eljárási rendelkezéseit e cikknek megfelelően kell
alkalmazni. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) (4) A 14. cikk (5) bekezdése
szerinti nyilvántartásba vételt, vagy az intézkedéseket nem kell alkalmazni a
behozatalra, ha azt olyan vállalkozás végzi, amely mentességet élvez. A megfelelő bizonyítékkal alátámasztott,
mentesség iránti kérelmet a vizsgálat megkezdésére vonatkozó bizottsági
rendelet által megállapított határidőn belül kell benyújtani. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra,
eljárásra vagy munkára az Ö Unión Õ kívül kerül sor,
mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának/termelőjének, aki
bizonyítani tudja, hogy nem áll kapcsolatban az intézkedés hatálya alá tartozó
gyártóval/termelővel, továbbá nem vesz részt az intézkedéseknek az
(1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásában. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra,
eljárásra vagy munkára az Ö Unión Õ belül kerül sor,
mentesség adható az olyan importőrnek, aki bizonyítani tudja, hogy nem áll
kapcsolatban az intézkedés hatálya alá tartozó gyártóval/termelővel. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 9. alpontja A mentességet a Bizottság határozata alapján
kell megadni, és az a határozatban megállapított ideig és feltételek szerint
hatályos. A Bizottság azt követően, hogy lezárta a vizsgálatát,
tájékoztatja a tagállamokat. ê 1225/2009/EK Amennyiben a 11. cikk
(4) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, mentesség adható az
intézkedések kiterjesztéséhez vezető vizsgálat lezárását követően is. Amennyiben legalább egy év eltelt az
intézkedések kiterjesztése óta, és amennyiben a mentességet kérelmező vagy
kérelmezhető felek száma jelentős, a Bizottság az intézkedések
kiterjesztésének felülvizsgálatának kezdeményezése mellett dönthet. Az ilyen
felülvizsgálatot a 11. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatra
vonatkozóan, a 11. cikk (5) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban
kell végezni. (5) Az e cikkben foglaltak semmiképpen sem
akadályozhatják a vámra vonatkozó hatályos rendelkezések rendes alkalmazását. 14. cikk Általános rendelkezések (1) Az ideiglenes vagy végleges dömpingellenes
vámokat rendelettel kell kivetni, beszedésükről, az ilyen vámokat
kivető rendelet által meghatározott formában, összegben és egyéb
kritériumok szerint, a tagállamok gondoskodnak. Az ilyen vámokat az importárukra
kivetett rendes vámoktól, adóktól és egyéb terhektől függetlenül kell
beszedni. Egyetlen termékre sem lehet egyszerre
dömpingellenes és kiegyenlítő vámot is kivetni a dömping vagy
exporttámogatás miatt előálló egy és ugyanazon helyzet kezelése céljából. (2) Az ideiglenes vagy végleges dömpingellenes
vámokat megállapító rendeleteket és a kötelezettségvállalásokat elfogadó vagy a
vizsgálatok, illetve eljárások megszüntetéséről szóló rendeleteket és
határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Ezek a rendeletek vagy határozatok, a bizalmas
információk védelmének megfelelő figyelembevételével, tartalmazzák
különösen az érintett exportőrök nevét, ha lehetséges, vagy az érintett
országok nevét, a termék leírását és a dömping, valamint a kár meghatározása
szempontjából lényeges tények és szempontok összefoglalását. A rendelet vagy a
határozat egy példányát minden esetben meg kell küldeni az ismert érdekelt
feleknek. E bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a
felülvizsgálatokra is. (3) E rendelet alapján külön rendelkezéseket
lehet elfogadni, különösen a származás fogalmának a 2913/92/EGK tanácsi
rendeletben[11]
szereplő közös meghatározása vonatkozásában. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 10. alpontja (4) A Bizottság az Unió érdekében, a 15. cikk
(2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében hozott
határozattal kilenc hónapos időtartamra felfüggesztheti az e rendelet
alapján bevezetett intézkedéseket. A felfüggesztést a Bizottság a 15. cikk (2)
bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében eljárva további
legfeljebb egyéves időtartammal meghosszabbíthatja. Az intézkedések csak akkor függeszthetők
fel, ha a piaci feltételek átmenetileg olyan mértékben megváltoztak, hogy
valószínűtlen, hogy a felfüggesztés nyomán ismét kár következzen be, és ha
az uniós gazdasági ágazat lehetőséget kapott észrevételei megtételére és
ezeket az észrevételeket figyelembe is vették. Az intézkedések a 15. cikk (2) bekezdésében
említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében bármikor visszaállíthatók, ha a
felfüggesztés indoka megszűnik. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) è1 37/2014/EU 1. cikk és a melléklet 22. pontjának 10. alpontja è1 (5)
A Bizottság a tagállamok megfelelő időben történő értesítését
követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges
lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen
intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók
legyenek az érintett behozatalra. ç A nyilvántartásba
vételi kötelezettséget az Ö uniós Õ gazdasági ágazatnak
egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után
lehet az importtermékekre bevezetni. A nyilvántartásba vételt rendelettel kell
bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben,
a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre
kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget
nem lehet megállapítani. (6) A tagállamok minden hónapban jelentést
terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső
termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok
összegéről. (7) A (6) bekezdés sérelme nélkül, a
Bizottság – eseti alapon – kérheti a tagállamoktól, hogy az intézkedések
alkalmazásának hatékony ellenőrzéséhez szükséges információt nyújtsák be.
E tekintetben a 6. cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit
kell alkalmazni. Az e cikk alapján a tagállamok által benyújtott információkra
a 19. cikk (6) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 11. alpontja 15. cikk A bizottsági eljárás (1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a
bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor
a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. (3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor
a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. (4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor
a 182/2011/EU rendeletnek a 4. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell
alkalmazni. (5) A 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (5)
bekezdése értelmében, amennyiben az e cikk (3) bekezdése szerinti végleges
intézkedés elfogadása céljából vagy az e rendelet 11. cikkének (6) bekezdése
szerinti lejárati felülvizsgálatok kezdeményezéséről vagy az attól való
eltekintésről történő döntéshozatal céljából írásbeli eljárás
alkalmazására kerül sor, az írásbeli eljárást eredmény nélkül le kell zárni,
amennyiben az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt,
vagy a bizottsági tagoknak a 182/2011/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében
meghatározott többsége ezt kéri. Amennyiben az olyan egyéb esetekben, amikor az
intézkedéstervezet a bizottságban vita tárgyát képezte, írásbeli eljárás
alkalmazására kerül sor, az eljárást eredmény nélkül le kell zárni, ha az elnök
által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági
tagok egyszerű többsége ezt kéri. Amennyiben az olyan egyéb esetekben,
amikor az intézkedéstervezet a bizottságban nem képezte vita tárgyát, írásbeli
eljárás alkalmazására kerül sor, az eljárást eredmény nélkül le kell zárni, ha
az elnök által megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a
bizottsági tagok legalább egynegyede ezt kéri. (6) A bizottság valamely tagállam kérésére
vagy a Bizottság felvetése alapján megvizsgálhat az e rendelet alkalmazásával
összefüggő bármilyen ügyet. A tagállamok tájékoztatást kérhetnek, illetve
véleménycserét folytathatnak a bizottságban vagy közvetlenül a Bizottsággal. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) 16. cikk Ellenőrző látogatások (1) A Bizottság az általa szükségesnek tartott
esetben látogatásokat tesz az importőrök, exportőrök,
kereskedők, képviselők, gyártók/termelők, kereskedelmi
szövetségek és szervezetek által nyilvántartott adatok megvizsgálása, továbbá a
dömpinggel és a károkkal kapcsolatos információk ellenőrzése érdekében. Ha
kellő időben nem érkezik megfelelő válasz, az
ellenőrző látogatásra nem kerülhet sor. (2) Szükség esetén a Bizottság harmadik
országban is folytathat vizsgálatot, feltéve, hogy megszerzi az érintett
cégek beleegyezését, értesíti a kérdéses ország kormányának képviselőit,
és hogy ez utóbbi a vizsgálatot nem ellenzi. Az érintett cégek beleegyezésének
kézhezvétele után a Bizottság értesíti az exportáló ország hatóságait a
felkeresendő cégek nevéről és címéről, valamint az egyeztetett
időpontokról. (3) Az érintett cégeket tájékoztatni kell az
ellenőrző látogatások során ellenőrizendő információk
jellegéről és minden más, az ilyen látogatások során nyújtandó
információról, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az
ellenőrzés alatt a szerzett információk ismeretében a Bizottság további
részleteket kérjen. (4) Az (1), (2) és (3) bekezdésnek
megfelelően lefolytatott vizsgálatok során a Bizottságot azon tagállamok
tisztségviselői segítik, amelyek ezt kérik. 17. cikk Mintavétel (1) Azokban az esetekben, amikor a panaszosok,
az exportőrök vagy importőrök, a termékfajták vagy az ügyletek száma
nagy, a vizsgálat a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló
információk alapján statisztikailag érvényes minták használatával a felek,
termékek vagy ügyletek ésszerű számára korlátozható, vagy arra a
legnagyobb reprezentatív termelési, eladási vagy exportmennyiségre
korlátozható, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően
megvizsgálható. (2) A felek, termékfajták, illetve ügyletek e
mintavételi rendelkezések alapján történő végső kiválasztása a
Bizottság hatásköre, de ennek során az érintett felek véleményének kikérésével
és beleegyezésével kiválasztott minták előnyt élveznek, feltéve, hogy
ilyen felek jelentkeznek és a vizsgálat megindításától számított három héten
belül elegendő információt bocsátanak rendelkezésre a reprezentatív minta
kiválasztásához. (3) A vizsgálat e cikkel összhangban
történő korlátozása esetén is ki kell azonban számítani az egyéni
dömpingkülönbözetet azon eredetileg ki nem választott exportőr vagy gyártó/termelő
vonatkozásában, aki a szükséges információkat az e rendeletben meghatározott
határidőn belül benyújtják, kivéve azt az esetet, ha az exportőrök,
illetve a gyártók/termelők száma olyan nagy, hogy az egyedi vizsgálatok
túlzott terhet jelentenének és akadályoznák a vizsgálat megfelelő
időben történő befejezését. (4) Ha a mintavétel mellett döntenek, de a
kiválasztott felek egyike vagy mindegyike olyan mértékben tagadja meg az
együttműködést, hogy az a vizsgálat eredményét várhatóan jelentősen
befolyásolja, új mintát lehet kiválasztani. Ha azonban az együttműködési készség
továbbra is hiányzik vagy nem áll rendelkezésre elegendő idő az új
minta kiválasztására, a 18. cikk vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 18. cikk Az együttműködés hiánya (1) Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek
bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy azokat
nem szolgáltatja az e rendeletben megszabott határidőn belül, illetve ha a
vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján ideiglenes
vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások
tehetők. Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek
bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az
információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényeket
lehet használni. Az érdekelt feleket tájékoztatni kell az
együttműködés hiányának következményeiről. (2) Ha valamely fél nem számítógép útján
feldolgozott választ ad, az nem minősül az együttműködés
megtagadásának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a
válaszadás a kért formában indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan
többletköltséggel járt volna. (3) Az érdekelt fél által benyújtott
információkat abban az esetben sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha azok nem
minden szempontból tökéletesek, feltéve, hogy az ésszerűen pontos
ténymegállapítást a hiányosságok nem nehezítik meg indokolatlanul, az
információk ellenőrizhetők és azokat időben és megfelelő
módon nyújtják be, továbbá hogy a fél a legjobb tudása szerint járt el. (4) A bizonyítékok vagy információk el nem
fogadása esetén az azokat szolgáltató felet haladéktalanul értesíteni kell
ennek okairól, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy meghatározott
határidőn belül további magyarázatokkal szolgáljon. Ha a magyarázatok
elégtelennek minősülnek, a bizonyítékok vagy információk
visszautasításának okait nyilvánosságra kell hozni, és a közzétett
ténymegállapításokban fel kell tüntetni. (5) Ha a megállapítások, köztük a rendes
értékre vonatkozók az (1) bekezdés rendelkezésein alapulnak, ideértve a
panaszban benyújtott információkat, akkor ezeket – amennyiben az
kivitelezhető és a vizsgálat határidejének figyelembevételével –
ellenőrzésképpen össze kell hasonlítani a rendelkezésre álló, független
forrásból származó információkkal, így például a közzétett árlistákkal,
hivatalos importstatisztikákkal és vámnyilatkozatokkal, vagy a többi érdekelt
fél által a vizsgálat során nyújtott információkkal. Az ilyen információk a világpiacra vagy, adott
esetben, más reprezentatív piacokra vonatkozó releváns adatokat
tartalmazhatnak. (6) Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak
részben működik együtt, és ezáltal lényeges információkat visszatart,
előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező annál,
mint abban az esetben, ha együttműködött volna. 19. cikk Bizalmas információk (1) Bármely, természeténél fogva bizalmas
információt (például, amelynek nyilvánosságra hozatala jelentős
versenyelőnyhöz juttatna egy versenytársat vagy jelentős mértékben
hátrányosan érintené az információt szolgáltató személyt, illetve azt,
akitől ez a személy az információt szerezte) vagy amelyet a vizsgálatban
érintett felek ilyenként bocsátottak rendelkezésre, a hatóságoknak, alapos
indok esetén, bizalmasként kell kezelniük. (2) A bizalmas információt rendelkezésre
bocsátó érdekelt feleknek ezekről az adatokról egy nem titkos
összefoglalót kell készíteniük. Ezeknek az összefoglalóknak kellően
részletesnek kell lenniük annak érdekében, hogy azokból a bizalmas információk
lényege megfelelően érthető legyen. Kivételes esetben a felek
jelezhetik, hogy ezen információk nem alkalmasak ilyen összefoglalásra. Ilyen
kivételes esetben nyilatkozni kell azon okokról, amelyek miatt az összefoglalás
nem lehetséges. (3) Ha a bizalmas kezelésre irányuló kérelem
nem látszik indokoltnak, és ha az információ szolgáltatója nem hajlandó az
információt rendelkezésre bocsátani vagy engedélyezni annak vázlatos vagy
összefoglalt nyilvánosságra hozatalát, az ilyen információt figyelmen kívül
lehet hagyni, kivéve, ha arra megfelelő források kielégítően
bizonyítják az információ helyességét. A bizalmas kezelésre irányuló kérelmek
önkényesen nem utasíthatók el. (4) E cikk nem zárja ki sem az általános
információknak, különösen az e rendelet alapján hozott határozatok alapjául szolgáló
okoknak az Ö Unió Õ hatóságai által
történő nyilvánosságra hozatalát, sem az Ö Unió Õ által figyelembe
vett bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, amennyiben ezen okok bírósági
eljárás során történő indoklása azt szükségessé teszi. Az ilyen
nyilvánosságra hozatalnál figyelembe kell venni az érintett felek ahhoz
fűződő törvényes érdekét, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek
nyilvánosságra. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 12. alpontja (5) A Bizottság és a tagállamok – ideértve
tisztviselőiket – az információt szolgáltató fél kifejezett engedélye
nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott azon
információkat, amelyeknek az információt szolgáltató fél a bizalmas kezelését
kérte. A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere, továbbá az Unió
vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumok e rendelet
kifejezett erre vonatkozó rendelkezése hiányában nem hozhatók nyilvánosságra. ê 1225/2009/EK (6) Az e rendelet értelmében kapott
információk csak arra a célra használhatók fel, amelyre azokat kérték. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy az egyes
vizsgálatok során kapott információkat az érintett termékkel kapcsolatban
folytatott azonos eljárás keretén belül egy másik vizsgálat megindítására
használják fel. 20. cikk Nyilvánosságra hozatal (1) A panaszosok, az importőrök, az
exportőrök és az azokat képviselő szervezetek, valamint az exportáló
ország képviselői kérhetik azon részletek nyilvánosságra hozatalát,
amelyekre ideiglenes intézkedések alkalmazásának alapjául szolgáló lényeges
tények és szempontok alapultak. Az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalát
írásban, az ideiglenes intézkedések megállapítását követően azonnal kell kérni,
ami után a nyilvánosságra hozatalnak a lehető legrövidebb időn belül
írásban meg kell történnie. (2) Az (1) bekezdésben említett felek
kérhetik azon lényeges tények és szempontok végső nyilvánosságra
hozatalát, amelyeken a végleges intézkedések bevezetésére vagy a vizsgálat,
illetve az eljárás intézkedések alkalmazása nélküli megszüntetésére irányuló
javaslatok alapulnak, különös tekintettel minden olyan ténynek és szempontnak a
nyilvánosságra hozatalára, amely eltér az ideiglenes intézkedések során alkalmazottaktól. (3) A (2) bekezdésben meghatározott
végső nyilvánosságra hozatalra irányuló kérelmet írásban kell a
Bizottsághoz benyújtani, és amennyiben ideiglenes vám alkalmazására került sor,
a kérelmet a Bizottságnak az ideiglenes vám kivetésének közzétételétől
számított egy hónapon belül meg kell kapnia. Ha ideiglenes vám alkalmazására
nem került sor, a feleknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a
Bizottság által előírt határidőn belül kérhessék a végső
nyilvánosságra hozatalt. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 13. alpontja (4) A végleges nyilvánosságra hozatalt írásban
kell megtenni. Ennek – a bizalmas információk védelmének megfelelő
figyelembevételével – a lehető legrövidebb időn belül,
főszabályként legkésőbb a 9. cikkben rögzített eljárás megindítása
előtt egy hónappal meg kell történnie. Ha a Bizottság nincs olyan
helyzetben, hogy bizonyos tényeket vagy szempontokat ebben az időszakban
nyilvánosságra hozzon, azokat egy későbbi időpontban a lehető
leghamarabb nyilvánosságra kell hozni. Az információk nyilvánosságra hozatala nem
sértheti a Bizottság esetleges későbbi határozatát; ha azonban ez a
határozat eltérő tényeken és szempontokon alapul, e tényeket és
szempontokat a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni. (5) A végleges nyilvánosságra hozatalt
követően benyújtott észrevételek csak akkor vehetők figyelembe, ha
azokat a Bizottság által az adott ügyben meghatározott határidőn belül
nyújtják be, amely határidő – az ügy sürgősségének megfelelő
figyelembevétele mellett – 10 napnál nem lehet közelebbi. Ennél rövidebb
határidő is megállapítható, ha újabb végleges nyilvánosságra hozatalra van
szükség. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) 21. cikk Ö Uniós Õ érdek (1) Annak
megállapítása, hogy az Ö Unió Õ érdekeinek védelme
tesz-e beavatkozást szükségessé, a különböző érdekek összességének, mint a
hazai gazdasági ágazat, a felhasználók és a fogyasztók érdekeinek értékelésén
kell alapulnia. E cikk értelmében ilyen megállapítás csak akkor tehető, ha
a (2) bekezdésnek megfelelően minden fél lehetőséget kapott
álláspontja ismertetésére. Egy ilyen vizsgálat során különös figyelemmel kell
lenni a kárt okozó dömping kereskedelmet torzító hatásai megszüntetésének és a
hatékony verseny visszaállításának szükségességére. A feltárt dömping és kár
alapján megállapított intézkedések nem alkalmazhatók, ha az összes benyújtott
információ alapján a hatóságok egyértelműen arra a következtetésre
jutottak, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem szolgálja a Ö Unió Õ érdekeit. (2) Annak
érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy
minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak
eldöntésekor, hogy az intézkedések bevezetése Ö uniós Õ érdeket szolgál-e
vagy sem, a panaszosok, az importőrök és képviseleti szerveik, továbbá a
felhasználói és fogyasztói képviseleti szervek a dömpingellenes vizsgálat
megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül
jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az
információkat, illetve ezek megfelelő összefoglalásait az e cikkben
meghatározott többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell
számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak. (3) Azok a
felek, akik a (2) bekezdéssel összhangban járnak el, meghallgatást
kérhetnek. Az ilyen kérelemnek helyt kell adni, ha azt a (2) bekezdésben
meghatározott határidőn belül nyújtják be, és abban megindokolják, hogy az
Ö Unió Õ érdekei
szempontjából a felek meghallgatására miért van szükség. ê 37/2014/EU 1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 14. alpontja (4) Azok a
felek, akik a (2) bekezdéssel összhangban járnak el, az ideiglenes vámok
alkalmazásával kapcsolatban észrevételeket tehetnek. Ezeket az észrevételeket
csak akkor lehet figyelembe venni, ha az említett intézkedések
hatálybalépésétől számított 25 napon belül beérkeznek. Az észrevételeket
vagy azok megfelelő összefoglalását a többi fél rendelkezésére kell
bocsátani, akik jogosultak ezen észrevételekre válaszolni. (5) A Bizottság
megvizsgálja a megfelelő módon benyújtott információkat és azt, hogy azok
milyen mértékben reprezentatívak, majd a 9. cikke alapján benyújtott
intézkedéstervezet részeként e vizsgálat eredményeit, valamint az észrevételek
érdemét illető véleményét megküldi a bizottságnak. A Bizottság a
182/2011/EU rendeletben előírt feltételek mellett figyelembe veszi a bizottság
véleményét. (6) Azok a felek, akik a (2) bekezdéssel
összhangban jártak el, kérhetik azoknak a tényeknek és szempontoknak a
rendelkezésükre bocsátását, amelyeken majd várhatóan a végleges határozatok
alapulnak. Ezeket az információkat a lehetséges mértékig, a Bizottság
későbbi határozatainak sérelme nélkül rendelkezésre kell bocsátani. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) (7) Az információkat csak akkor lehet
figyelembe venni, ha hitelességüket tényleges bizonyítékok támasztják alá. 22. cikk Záró rendelkezések Ez a rendelet nem zárja ki a következők
alkalmazását: a) az Ö Unió Õ és harmadik országok
által kötött megállapodásokban lefektetett különleges szabályok; b) a mezőgazdasági ágazatra
vonatkozó Ö uniós Õ rendeletek, valamint
az 1667/2006/EK tanácsi rendelet[12]
a 614/2009/EK tanácsi rendelet[13]
és az 1216/2009/EK tanácsi rendelet[14].
E rendeletet az itt említett rendeletek kiegészítéseként és az azokban foglalt,
a dömpingellenes vámok alkalmazását kizáró rendelkezésektől való
eltérésként kell alkalmazni; c) különleges intézkedések, feltéve,
hogy azok az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény keretén belül
vállalt kötelezettségekkel nem ellentétesek. ê 37/2014/EU1.
cikk és a melléklet 22. pontjának 15. alpontja 23. cikk Jelentés (1) A Bizottság – kellő figyelemmel a 19.
cikk szerinti bizalmas információk védelmére – az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak éves jelentést nyújt be a rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról.
A jelentésnek tartalmaznia kell az ideiglenes és végleges intézkedések
alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, az újbóli
vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal,
valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt
kötelezettségek betartásáért felelős különböző szervek
tevékenységeivel kapcsolatos információkat. (2) Az Európai Parlament a jelentés Bizottság
általi előterjesztését követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot
illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertesse az e rendelet
végrehajtásával kapcsolatos tényeket, illetve magyarázattal szolgáljon az
esetleg felmerülő kérdésekre. (3) A Bizottság a jelentést az Európai
Parlamentnek történő benyújtásától számított hat hónapon belül
nyilvánosságra hozza. ê 1225/2009/EK
(kiigazított szöveg) 24. cikk Hatályon kívül helyezés Az Ö 1225/2009/EK Õ rendelet hatályát
veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre
történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni,
és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell
értelmezni. 25. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet
az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő
huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök [1] COM(87) 868 PV. [2] Lásd a következtetések A. részének 3. mellékletét. [3] E kodifikáció a 2014. évi jogalkotási programban
szerepel. [4] Lásd ezen javaslat I. mellékletét. [5] HL C […]., […]., […]. o. [6] A Tanács 2009. november 30-i 1225/2009/EK rendelete az
Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező
dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51.
o.). [7] Lásd az I. mellékletet. [8] Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i
182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására
vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános
elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). [9] A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a
Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet
végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253.,
1993.10.11., 1. o.). [10] è1 Ideértve
Albániát, Azerbajdzsánt, Észak-Koreát, Fehéroroszországot, Grúzát,
Kirgizisztánt, Moldovát, Mongóliát, Örményországot, Tádzsikisztánt,
Türkmenisztánt és Üzbegisztánt. ç [11] A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a
Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19.,
1. o.). [12] A Tanács 2006. november 7-i 1667/2006/EK rendelete a
glükózról és a laktózról (HL L 312., 2006.11.11., 1. o.). [13] A Tanács 2009. július 7-i 614/2009/EK rendelete az
ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről (HL
L 181., 2009.7.14., 8. o.). [14] A Tanács 2009. november 30-i 1216/2009/EK rendelete a
mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre
alkalmazésó kereskedelmi szabályokról (HL L 328., 2009.12.15., 10. o.). é I. MELLÉKLET a hatályon kívül helyezett rendelet és
egymást követő módosításainak jegyzéke A Tanács 1225/2009/EK rendelete (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) || || || Az Európai Parlament és Tanács 765/2012/EU rendelete (HL L 237., 2012.9.3., 1. o.) || || Az Európai Parlament és Tanács 1168/2012/EU rendelete (HL L 344., 2012.12.14, 1. o.) || || Az Európai Parlament és Tanács 37/2014/EU rendelete (HL L 18., 2014.1.21., 1. o.) || Kizárólag a melléklet 22. pontja _____________ II. MELLÉKLET Megfelelési
Táblázat 1225/2009/EK rendelet || E rendelet 1 – 4. cikk || 1 – 4. cikk 5. cikk (1) – (9) bekezdés || 5 cikk (1) – (9) bekezdés 5. cikk (10) bekezdés, első mondat || 5. cikk (10) bekezdés, első albekezdés 5. cikk (10) bekezdés, második és harmadik mondat || 5. cikk (10) bekezdés, második albekezdés 5. cikk (11) és (12) bekezdés || 5. cikk (11) és (12) bekezdés 6. cikk (1) bekezdés, első és második mondat || 6. cikk (1) bekezdés, első albekezdés 6. cikk (1) bekezdés, harmadik mondat || 6. cikk (1) bekezdés, második albekezdés 6. cikk (1) bekezdés, negyedik mondat || 6. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés 6. cikk, (2) bekezdés || 6. cikk, (2) bekezdés 6. cikk (3) bekezdés, első mondat || 6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés 6. cikk (3) bekezdés, második mondat || 6. cikk (3) bekezdés, második albekezdés 6. cikk (3) bekezdés, harmadik mondat || 6. cikk (3) bekezdés, harmadik albekezdés 6. cikk (4) bekezdés, első mondat || 6. cikk (4) bekezdés, első albekezdés 6. cikk (4) bekezdés, második mondat || 6. cikk (4) bekezdés, második albekezdés 6. cikk (4) bekezdés, harmadik mondat || 6. cikk (4) bekezdés, harmadik albekezdés 6. cikk (5) bekezdés || 6. cikk (5) bekezdés 6. cikk (6) bekezdés, első mondat || 6. (6) bekezdés, első albekezdés 6.cikk (6) bekezdés második mondat || 6. cikk (6) albekezdés, második albekezdés 6. cikk (6) bekezdés, harmadik mondat || 6. cikk (6) bekezdés, harmadik albekezdés 6. cikk (6) bekezdés, negyedik mondat || 6. cikk (6) bekezdés, negyedik albekezdés 6. cikk (7) bekezdés, első mondat || 6. cikk (7) bekezdés, első albekezdés 6. cikk (7) bekezdés, második mondat || 6. cikk (7) bekezdés, második albekezdés 6. cikk (8) és (9) bekezdés || 6. cikk (8) és (9) bekezdés 7. cikk (1) bekezdés, első mondat || 7. cikk (1) bekezdés, első albekezdés 7. cikk (1) bekezdés, második mondat || 7. cikk (1) bekezdés, második albekezdés 7. cikk (2) – (5) bekezdés || 7. cikk (2) – (5) bekezdés 7. cikk (7) bekezdés || 7. cikk (6) bekezdés 8. cikk (1) bekezdés, első mondat || 8. cikk (1) bekezdés, első albekezdés 8. cikk (1) bekezdés, második mondat || 8. cikk (1) bekezdés, második albekezdés 8. cikk (1) bekezdés, harmadik mondat || 8. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés 8. cikk (2) bekezdés, első és második mondat || 8. cikk (2) bekezdés, első albekezdése 8. cikk (2) bekezdés, harmadik és negyedik mondat || 8. cikk (2) bekezdés, második albekezdés 8. cikk (2) bekezdés, ötödik mondat || 8. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés 8. cikk (3), (4) és (5) bekezdés || 8. cikk (3), (4) és (5) bekezdés 8. cikk (6) bekezdés, első és második mondat || 8 cikk (6) bekezdés, első albekezdés 8. cikk (6) bekezdés, harmadik mondat || 8. cikk (6) bekezdés, második albekezdés 8. cikk (7) és (8) bekezdés || 8. cikk (7) és (8) bekezdés 8. cikk (9) bekezdés, első albekezdés || 8. cikk (9) bekezdés, első albekezdés 8. cikk (9) bekezdés, második albekezdés, első és második mondat || 8. cikk (9) bekezdés, második albekezdés 8. cikk (9) bekezdés, második albekezdés harmadik mondat || 8. cikk (9) bekezdés, harmadik albekezdés 8. cikk (10) bekezdés || 8. cikk (10) bekezdés 9. cikk (1), (2) és (3) bekezdés || 9. cikk (1), (2) és (3) bekezdés 9. cikk (4) bekezdé, első mondat || 9. cikk (4) bekezés, első albekezdés 9. cikk (4) bekezdés, második mondat || 9. cikk (4) bekezdés, második albekezdés 9. cikk (5) bekezdés || 9. cikk (5) bekezdés 9. cikk (6) bekezdés, első mondat || 9. cikk (6) bekezés, első albekezdés 9. cikk (6) bekezdés, második mondat || 9. cikk (6) bekezdés, második albekezdés 9. cikk (6) bekezdés, harmadik mondat || 9. cikk (6) bekezdés, harmadik albekezdés 10. cikk (1) bekezdés || 10. cikk (1) bekezdés 10. cikk (2) bekezdés, első mondat || 10. cikk (2) bekezdés, első albekezdés 10. cikk (2) bekezdés, második és harmadik mondat || 10. cikk (2) bekezdés, második albekezdés 10. cikk (3) bekezdés || 10. cikk (3) bekezdés 10. cikk (4) bekezdés, bevezető szófordulat || 10. cikk (4) bekezdés, bevezető szófordulat, a) és b) pont 10. cikk (4) bekezdés, a) pont || 10. cikk (4) bekezdés, c) pont 10. cikk (4) bekezdés, b) pont || 10. cikk (4) bekezdés, d) pont 10. cikk (5) bekezdés || 10. cikk (5) bekezdés 11. cikk (1) – (4) bekezdés || 11. cikk (1) – (4) bekezdés 11. cikk (5) bekezdés, első albekezdés, első mondat || 11. cikk (5) bekezdés, első albekezdés 11. cikk (5) bekezdés, első albekezdés, második mondat || 11. cikk (5) bekezdés, második albekezdés 11. cikk (5) bekezdés, első albekezdés, harmadik mondat || 11. cikk (5) bekezdés, harmadik albekezdés 11. cikk (5) bekezdés, első albekezdés, negyedik mondat || 11. cikk (5) bekezdés, negyedik albekezdés 11. cikk (5) bekezdés, második albekezdés || 11. cikk (5) bekezdés, ötödik albekezdés 11. cikk (5) bekezdés, harmadik albekezdés || 11. cikk (5) bekezdés, hatodik albekezdés 11. cikk (6) bekezdés, első, második és harmadik mondat || 11. cikk (6) bekezdés, első albekezdés 11. cikk (6) bekezdés, negyedik mondat || 11. cikk (6) bekezdés, második albekezdés 11. cikk (6) bekezdés, ötödik mondat || 11. cikk (6) bekezdés, harmadik albekezdés 11. cikk (7) bekezdés || 11. cikk (7) bekezdés 11. cikk (8) bekezdés első, második és harmadik albekezdés || 11. cikk (8) bekezdés első, második és harmadik albekezdés 11. cikk (8) bekezdés, negyedik albekezdés, első és második mondat || 11. cikk (8) bekezdés negyedik albekezdés 11. cikk (8) bekezdés, negyedik albekezdés, harmadik mondat || 11. cikk (8) bekezdés, ötödik albekezdés 11. cikk (8) bekezdés, negyedik albekezdés, negyedik mondat || 16. cikk (4) bekezdés, hatodik albekezdés 11. cikk (9) és (10) bekezdés || 11. cikk (9) és (10) bekezdés 12. cikk || 12. cikk 13. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, első mondat || 13. cikk (1) bekezdés, első albekezdés 13. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, második mondat || 13. cikk (1) bekezdés, második albekezdés 13. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, harmadik mondat || 13. cikk (1) bekezdés, a harmadik albekezdés 13. cikk (1) bekezdés, második albekezdés || 13. cikk (1) bekezdés, negyedik albekezdés 13. cikk (2) és (3) bekezdés || 13. cikk (2) és (3) bekezdés 13. cikk (4) bekezdés, első albekezdés, első mondat || 13. cikk (4) bekezdés, első albekezdés 13. cikk (4) bekezdés első albekezdés, második mondat || 13. cikk (4) bekezdés, a második albekezdés 13. cikk (4) bekezdés első albekezdés, harmadik mondat || 13. cikk (4) bekezdés, harmadik albekezdés 13. cikk (4) bekezdés, első albekezdés, negyedik mondat || 13. cikk (4) bekezdés, negyedik albekezdés 13. cikk (4) bekezdés, második albekezdés || 13. cikk (4) bekezdés, ötödik albekezdés 13. cikk (4) bekezdés, harmadik albekezdés || 13. cikk (4) bekezdés, hatodik albekezdés 13. cikk (4) bekezdés, negyedik albekezdés || 13. cikk (4) bekezdés, hetedik albekezdés 13. cikk (5) bekezdés || 13. cikk (5) bekezdés 14. cikk (1) bekezdés, első és második mondat || 14. cikk (1) bekezdés, első albekezdés 14. cikk (1) bekezdés, harmadik mondat || 14. cikk (1) bekezdés, második albekezdés 14. cikk (2) bekezdés, első mondat || 14. cikk (2) bekezdés, első albekezdés 14. cikk (2) bekezdés, második, harmadik és negyedik mondat || 14. cikk (2) bekezdés, második albekezdés 14. cikk (3) bekezdés || 14. cikk (3) bekezdés 14. cikk (4) bekezdésének első és második mondat || 14. cikk (4) bekezdés az első albekezdés 14. cikk (4) bekezdés, harmadik és negyedik mondat || 14. cikk (4) bekezdés, második albekezdés 14. cikk (5), (6) és (7) bekezdés || 14. cikk (5), (6) és (7) bekezdés 15. és 16. cikk || 15. és 16. cikk 17. cikk (1) – (3) bekezdés || 17. cikk (1) – (3) bekezdés 17. cikk (4) bekezdés, első mondat || 17. cikk (4) bekezdés, első albekezdés 17. cikk (4) bekezdés, második mondat || 17. cikk (4) bekezdés, második albekezdés 18. cikk (1) bekezdés, első mondat || 18. cikk (1) bekezdés, első albekezdés 18. cikk (1) bekezdés, második mondat || 18. cikk (1) bekezdés, második albekezdés 18. cikk (1) bekezdés, harmadik mondat || 18. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés 18. cikk (2) – (6) bekezdés || 18. cikk (2) – (6) bekezdés 19. cikk (1) – (5) bekezdés || 19. cikk (1) – (5) bekezdés 19. cikk (6) bekezdés, első mondat || 19. cikk (6) bekezdés, az első albekezdés 19. cikk (6) bekezdés, második mondat || 19. cikk (6) bekezdés, második albekezdés 20. cikk (1), (2) és (3) bekezdés || 20. cikk (1), (2) és (3) bekezdés 20. cikk (4) bekezdés, első, második és harmadik mondat || 20. cikk (4) bekezdés, első albekezdés 20. cikk (4) bekezdés, negyedik mondat || 20. cikk (4) bekezdés, második albekezdés 20. cikk (5) bekezdés || 20. cikk (5) bekezdés 21. és 22. cikk || 21. és 22. cikk 22a cikk || 23. cikk 23. cikk || 24. cikk 24. cikk || 25. cikk I. melléklet || – II. melléklet || – – || I. melléklet – || II. melléklet _____________