(1)

2019. december 3-án az Enel Green Power (a továbbiakban: a kérelmező) a 2014/25/EU irányelv 35. cikkének (1) bekezdése alapján kérelmet (a továbbiakban: a kérelem) nyújtott be a Bizottsághoz. A kérelem megfelel az (EU) 2016/1804 bizottsági végrehajtási határozat 1. cikke (1) bekezdésének (2).

(2)

A kérelem a kérelmező által Olaszország területén nyújtott, a 2014/25/EU irányelv 9. cikkében említett megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállítására és nagykereskedelmi értékesítésére vonatkozik. A kérelemben ismertetett szolgáltatások a következők: nap-, szél, mini vízerőművekből nyert és geotermális energia. A kérelmező nem foglalja kérelmébe a biomasszát és biogázt, mert érvelése szerint – a Bizottság gyakorlata alapján – az e technológiákat jelenleg támogató ösztönző rendszerek arra engednek következtetni, hogy a kapcsolódó piacok még nincsenek közvetlen módon kitéve a versenynek.

(3)

A kérelemhez nem csatoltak független nemzeti hatóság által elfogadott, indokolt és megalapozott állásfoglalást. Ennek következtében a 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontjának megfelelően a Bizottság 105 munkanapon belül végrehajtási jogi aktust fogad el a kérelemről. Az eredeti határidőt a 2014/25/EU irányelv IV. mellékletének 2. pontja szerint felfüggesztették. A kérelmező és a Bizottság által a végrehajtási jogi aktus elfogadására vonatkozóan megállapított határidő 2020. július 31-én jár le.

(4)

A 2014/25/EU irányelv többek között a villamos energia 2014/25/EU irányelv értelmében történő előállításával és nagykereskedelmi értékesítésével kapcsolatos tevékenységek folytatásához szükséges szerződések odaítélésére alkalmazandó, kivéve, ha a tevékenységet az irányelv 34. cikke alapján mentesítették.

(5)

A 2014/25/EU irányelv előírja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek valamelyikének folytatására irányuló szerződések abban az esetben nem tartoznak az irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, az közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettség értékelése objektív kritériumok alapján történik, amelyek magukban foglalhatják az érintett termékek vagy szolgáltatások jellemzőit, a kínálati vagy keresleti oldalon helyettesíthetőnek tekinthető alternatív termékek vagy szolgáltatások meglétét, az árakat, valamint a szóban forgó termékek vagy szolgáltatások esetében egynél több szállító vagy szolgáltató tényleges vagy potenciális jelenlétét.

(6)

A piacra való belépés akkor minősül korlátlannak, ha az érintett tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét a piacnak megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete sorolja fel, amely a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállítására és nagykereskedelmi értékesítésére vonatkozóan a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre hivatkozik (3).

(7)

A Bizottság számára hozzáférhető információk alapján Olaszország a 115/2015. sz. törvény 26. cikke és a 122/2016. sz. törvény 33. cikke által a későbbiekben módosított 93/2011. sz. törvényerejű rendelet révén ültette át a 2009/72/EK irányelvet nemzeti jogába. Következésképpen a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (3) bekezdése értelmében korlátlan az érintett piacra való belépés.

(8)

A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik vizsgálandó paraméter az adott piac meghatározó szereplőinek piaci részesedése. Mivel a kérelem által érintett egyes tevékenységekre vonatkozó feltételek eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni az érintett piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(9)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok és az uniós jog más területeinek alkalmazását. Mindenekelőtt a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékelésénél használt kritériumok és módszerek nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. vagy 102. cikke, illetve a 139/2004/EK tanácsi rendelet (4) alapján végzett értékeléskor kell alkalmazni, ahogy azt a Törvényszék megerősítette (5).

(10)

E határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(11)

2012-ben a Bizottság 2012/539/EU végrehajtási határozatában (6) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállításának és nagykereskedelmi értékesítésének a piacát külön piacként határozta meg.

(12)

2017-ben a Bizottság a holland villamosenergia-piac tekintetében elfogadta az (EU) 2018/71 végrehajtási határozatot (7). Hollandia esetében a Bizottság úgy vélte, hogy nincs szükség a forrástól függő külön villamosenergia-piacok meghatározására. A 2012/539/EU végrehajtási határozattól való eltérés fő okai Olaszország kapcsán a következők voltak: a megújuló villamos energiát nem egy nem piaci egységnek, hanem közvetlenül a nagykereskedelmi piacon értékesítették, azaz Németországban az átvitelirendszer-üzemeltető, Olaszországban pedig a Gestore dei Servizi Energetici (GSE) részére, a megújuló villamos energia betáplálása nem élvez elsőbbséget, a megújuló villamos energia jogszabályban meghatározott ára egy betáplálási felár formájában került meghatározásra (a német és olasz példában szereplő rögzített árral szemben), valamint a megújulóknak nyújtott támogatásokat a kezdetektől ajánlattételi eljárás alapján ítélték oda, amelynek során különböző technológiák versenyeztek előre meghatározott összegű támogatásokért.

(13)

A jelen kérelemben a kérelmező azt az álláspontot képviseli, hogy Olaszországban a megújuló energiaforrásokból és hagyományos energiaforrásokból előállított nagykereskedelmi villamos energia egyazon piac részét képezi.

(14)

Az Autorita’ Garante della Concorrenza e del Mercato olasz versenyhivatal (a továbbiakban: AGCM) 2020. március 6-i beadványában úgy ítéli meg, hogy nem lehet a megújuló energiaforrásokból előállított energiatermelés vonatkozásában a hagyományos energiaforrásokból előállított energiatermeléstől eltérő külön piacot meghatározni. A hatóság megjegyzi, hogy a megújuló és hagyományos energiaforrásokból való termelés a villamosenergia-kereslet szempontjából egymással tökéletesen helyettesíthető, és a piaci feltételek mellett értékesített megújuló energia aránya magas (a teljes mennyiség több mint 50 %-a). E tekintetben az AGCM azzal érvel, hogy a megújuló forrásokból származó energiatermelésnek nyújtott ösztönzőket 2012 óta jelentősen csökkentették, és idővel ezek szintje általában biztosította a villamosenergia-termelők által viselt költségek teljes ellentételezését.

(15)

A Bizottság megjegyzi, hogy a megújuló energiaforrásokból Olaszországban előállított villamos energiát számos, eltérő tulajdonságokkal rendelkező rendszer támogatja.

(16)

A Bizottság Olaszország kapcsán négy, a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelést támogató rendszer jellemzőit elemezte ki 2012/539/EU végrehajtási határozatában. Tekintettel az Olaszországban e határozat elfogadását követően bevezetett, megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelést támogató rendszerek eltérő tulajdonságaira, a piac az e preambulumbekezdésekben szereplő elemzés céljából felosztásra kerül egyrészt a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés Olaszországban való támogatása érdekében bevezetett, 2012/539/EU végrehajtási határozatban kielemzett rendszerekre, másrészt az e határozat elfogadását követően bevezetett, megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelést támogató rendszerekre.

(17)

Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy az érintett piacokon nem minden piaci szereplő tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá. Ezért amikor a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem tartozó cégek tevékenykednek ezeken a piacokon, normál esetben versenynyomást gyakorolhatnak az e szabályok hatálya alá tartozó piaci szereplőkre.

(18)

A villamosenergia-ágazatban az érintett földrajzi piacot gyakran nemzeti kiterjedésűnek tekintik. Az érintett földrajzi terület az ajánlattételi övezet hálózati kapacitáskorlátokat tükröző konfigurációjától is függhet.

(19)

A Bizottság 2012/539/EU végrehajtási határozatában megállapította, hogy a hálózati kapacitáskorlátok fennállása miatt az északi és a déli makroövezeteket tekinti a hagyományos energiaforrásokból előállított villamos energia előállítása és nagykereskedelmi értékesítése által érintett földrajzi piacnak a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 30. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából, valamint a versenyjog sérelme nélkül.

(20)

A kérelmező azon a véleményen van, hogy a földrajzi piac nemzeti kiterjedésű.

(21)

Az olasz hatóságok 2020. március 6-i beadványukban rámutatnak, hogy a déli makroövezet és Szardínia közötti árkülönbség majdnem nullára csökkent, míg a déli makroövezet és a szicíliai makroövezet közötti árkülönbség csökkent. Az AGCM kiemeli az olasz piacot érintő decentralizálási folyamatot, amely a Herfindahl-Hirschman-index (HHI) nemzeti szinten történő folyamatos csökkenéséből is kitűnik (2018-ban 549, 2017-ben 686, 2016-ban 713 és 2012-ben 884). A kérelmező 2019. szeptember 19-i beadványában benyújtotta HHI-számítását. Az AGCM ugyanakkor rámutat arra, hogy úgy tűnik, hogy az ország többi részéhez képest legalább egy makroövezetben (Szicília) folyamatosan jelentősen eltérő övezeti árakat alkalmaznak.

(22)

A Bizottság egyetért azzal, hogy az elmúlt nyolc évben az árkülönbségek alakulása igen jelentős konvergenciát mutatott a makroövezetek között. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a szicíliai makroövezet piacán fennálló felár fennmaradása indokolja ezen övezet elválasztását az olasz piac többi részétől.

(23)

Az e határozat szerinti értékelés alkalmazásában és a versenyjog és az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül a Bizottság úgy véli, hogy két érintett földrajzi piac van: Egyrészt az északi, déli és szardíniai makroövezet, másrészt a szicíliai makroövezet.

(24)

A Bizottság 2012/539/EU végrehajtási határozatában arra a következtetésre jutott, hogy csak a hagyományos erőforrásokból előállított villamos energia előállítása és nagykereskedelmi értékesítése mentesülhet a közbeszerzési szabályok alól. A határozat megállapította, hogy a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó, a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltétel a hagyományos energiaforrásokból előállított villamos energia előállítása és nagykereskedelmi értékesítése tekintetében Olaszország területén teljesítettnek tekintendő, kivéve Szardíniát és Szicíliát. A határozat elemezte a megújuló energiaforrásokra vonatkozó négy ösztönző rendszert.

(25)

Az 1992. április 29-i Comitato Interministeriale Prezzi (CIP6) mechanizmus egy jogszabályban meghatározott betáplálási tarifát jelent a megújuló energiaforrásokból és a megújulóhoz hasonló energiaforrásokból, azaz kombinált hő- és energiatermelő erőművekben előállított villamos energiából előállított villamos energia esetében. A mechanizmus fedezi a működési költségeket, a tőkeköltséget, a tüzelőanyag-költséget, és tartalmaz egy ösztönző elemet, amely az életciklus első 8 évében alkalmazható.

(26)

A mindent magában foglaló tarifát (a továbbiakban: TO) a 200 kW-nál kisebb beépített kapacitással rendelkező üzemek, a szélerőműparkok és az 1 MW-nál kisebb teljesítményű, egyéb típusú megújuló energiaforrást használó létesítmények vehetik igénybe. Ez a rendszer 15 évre garantált, önkéntes, és a zöld bizonyítvány rendszer alternatívája. A mindent magában foglaló tarifa tartalmazza az energia árát és az ösztönzőt.

(27)

A zöld bizonyítványok mechanizmusa (a továbbiakban: CV) azon alapul, hogy kötelező kvótákat határoznak meg a hagyományos forrásokból előállított villamos energia termelői és importőrei számára, akiknek minden évben egy bizonyos számú zöld bizonyítványt kell benyújtaniuk. A zöld bizonyítványokat ezt követően felosztják a megújuló energiát használó létesítmények között az energia előállításához használt energiaforrásától függően, és egy külön, azaz az energiapiactól elkülönített piacon kereskedni lehet velük. A megújuló energiával előállított villamos energia termelői bevételre tesznek szert a megújuló energiával előállított villamos energia eladásából és – ösztönzőként – a zöld bizonyítványok értékesítéséből. A zöld bizonyítványok értékét a – hagyományos forrásokból előállított villamos energia termelői és importőrei által támasztott – kereslet és a – megújuló forrásokból előállított villamos energia termeléséből származó – kínálat viszonya határozza meg. A zöld bizonyítvány rendszerhez az 1MW-nál nagyobb teljesítményű létesítmények (kivéve a fényelektromos energiát használó létesítményeket), illetve a 200kW-nál nagyobb kapacitású szélenergia-termelők csatlakozhatnak.

(28)

A zöld bizonyítványokat 2016 januárjában módosították és GRIN-re nevezték át. A GRIN a rendszer kedvezményezettjeinek a villamosenergia-áron felül fizetett negyedéves felár útján működik. A GRIN keretében kifizetett összegek és időtartamuk pontosan megegyeznek azzal, amit a kedvezményezettek kaptak volna a régebbi zöld bizonyítványok keretében.

(29)

Az energiaszámlák rendszere (a továbbiakban: CE) a fényelektromos forrásokból előállított villamos energia termelését ösztönzi egy betáplálási felárral, ami azt jelenti, hogy a termelők a másnapi piacon érvényes piaci áron felül még egy ösztönző díjazásban is részesülnek. Ez az ösztönző rendszer 20 évre garantált.

(30)

E rendszerek jellemzői, valamint az előállított villamos energia előállításának és nagykereskedelmi értékesítésének sajátosságai alapján a Bizottság 2012/539/EU végrehajtási határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltétel a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított villamos energia előállítása és nagykereskedelmi értékesítése tekintetében nem teljesült. Mivel az e rendszerekre vonatkozó feltételek jórészt változatlanok, a Bizottság nem lát okot arra, hogy módosítsa értékelését.

(31)

A 2012/539/EU végrehajtási határozat elfogadását követően bevezetett legfontosabb rendszereket bejelentették a Bizottságnak, és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján engedélyezték a C(2016) 2726. sz. bizottsági határozat (9) és a C(2019) 4498. sz. bizottsági határozat (10) útján. Ez azt jelenti, hogy a felmerült költségek fényében e rendszerek megfelelő ellenszolgáltatást tartalmaznak, és hogy a biztosított támogatás nem torzítja az egységes piacot.

(32)

A 2016. június 23-i miniszteri rendelet által létrehozott rendszer a fotovoltaikus napenergia kivételével valamennyi megújuló energiaforrás előtt nyitva állt. A kedvezményezetteket az erőmű teljesítményétől függően három kategóriára osztották: új nagy generátorok (azaz az 5 MW-nál nagyobb beépített kapacitással rendelkező generátorok), új közepes méretű generátorok (pl. 500 kW2 és 5 MW közötti beépített kapacitással rendelkező generátorok; e kategória a bármilyen méretű generátorok erőmű-átalakítását is magában foglalja), és kisebb generátorok (azaz az 500 kW-nál nem nagyobb beépített kapacitással rendelkező generátorok). A Bizottság megjegyezte, hogy a rendszer értelmében támogatható technológiák tekintetében az energiatermelés teljes költsége (a továbbiakban: LCOE) nagyobb lenne a villamos energia várható piaci áránál, és a támogatás nélkül, valamint rendes piaci körülmények között a megújulóenergia-projektek nettó jelenértéke (a továbbiak: NPV) negatív lenne.

(33)

A 2019. július 4-i miniszteri rendelet által létrehozott rendszer az alábbi megújulóenergia-technológiákat alkalmazó létesítmények általi villamosenergia-termeléshez nyújtott működési támogatásból áll: szárazföldi szél, fotovoltaikus napenergia, hidroelektromosság és szennyvízgázok. Ahogyan a C(2016) 2726. sz. határozat esetében, a Bizottság itt is megjegyezte, hogy az LCOE a rendszer értelmében támogatható technológiák esetében nagyobb lenne, mint a villamos energia várható piaci ára. A támogatás nélkül, valamint a rendes piaci körülmények között a megújulóenergia-projektek NPV-je ezért negatív lenne. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás nélkül a rendszer révén előnyt szerző projektek pénzügyileg nem lennének életképesek.

(34)

A 2017. február 14-i miniszteri rendelet külön rendszert hozott létre a kis szigetek tekintetében. Ez 20 szigetet takar, amelyek közül 14 Szicíliában van; ezek nincsenek összekapcsolva a szárazföld villamosenergia-hálózatával. A szigetek több mint egy négyzetkilométeres területet ölelnek fel, több mint 1 km-re helyezkednek el a szárazföldtől és kevesebb mint 50 lakosuk van. A villamos és termál energia tekintetében az energetikai átmenetre vonatkozó, 2030-ra kitűzött egyedi célokat határoztak meg minden egyes sziget esetében. Hozzáférést biztosítottak a 2018. november 15. óta üzembe helyezett, a sziget villamosenergia-hálózatához csatlakoztatott és helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások által működő, 0,5 kW-nál nem kevesebb villamos energiát termelő létesítmények újbóli építéséhez, kibővítéséhez és reaktiválásához. A kedvezményezettek a hálózatba értékesített villamos energiáért betáplálási tarifában, míg az előállított és helyben azonnal felhasznált villamos energiáért betáplálási felárban részesülnek.

(35)

A Ritiro Dedicato (a továbbiakban: RID) a gyártók számára a villamos energia hálózatba táplálása céljából forgalomba hozott mechanizmus. A villamos energia GSE számára történő értékesítését jelenti, és felváltja a (többek között) villamos energia teherelosztási és szállítási szolgáltatásaival kapcsolatos bármely egyéb szerződéses kötelezettséget. Az RID igénybevételére a 10 MW-nál kisebb teljesítményű létesítmények, valamint – amennyiben önellátók tulajdonában vannak – a [nap-, szél-, árapály-, hullám-, geotermális energia vagy a vízáramlás-erőművekre korlátozódó hidraulikus energiaforrások vagy] egyéb megújuló energiaforrások által működtetett létesítmények jogosultak, függetlenül azok teljesítményétől. Az RID a 2012. július 5-i, 2012. július 6-i, 2016. június 23-i és 2019. július 4-i miniszteri rendeletek által létrehozott egyéb rendszerek keretében nyújtott ösztönzők alternatívája.

(36)

A Scambio sul Posto (a továbbiakban: SSP) lehetővé teszi a hálózatba betáplált villamos energiához kapcsolódó érték, valamint az ettől eltérő, villamos energia termelésére használt időszakban vételezett és elfogyasztott villamos energiához kapcsolódó érték közötti gazdasági kompenzációt. A mechanizmus a legkésőbb 2014. december 31-ig üzembe helyezett, megújuló energiaforrások vagy 200 kW maximális teljesítményt nem meghaladó nagyteljesítményű kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (HE CHP) által működő létesítményekre, vagy a legfeljebb 500 kW kapacitású, megújuló energiaforrások által működő és 2015 január 1-jét követően forgalomba helyezett erőművekre vonatkozik. Az SSP a 2012. július 5-i, 2012. július 6-i, 2016. június 23-i és 2019. július 4-i miniszteri rendeletek által létrehozott egyéb rendszerek keretében nyújtott ösztönzők alternatívája.

(37)

A Bizottság megjegyzi, hogy a 2016. június 23-i és 2019. július 4-i miniszteri rendeletek által létrehozott rendszerek ajánlattételi eljárást tartalmaznak az ösztönzők által nyújtott előnyök kihasználása érdekében.

(38)

A Bizottság megjegyzi, hogy a 2016. június 23-i és 2019. július 4-i miniszteri rendeletek által létrehozott rendszer igénybevételével kapcsolatos verseny szintje nőtt, amelyhez nagyszámú kérelmező és ajánlat társul a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tekintetében. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a legújabb rendszerekből előnyt szerző, megújuló energiaforrásokból energiát termelő létesítmények versenyképes környezetben működnek.

(39)

A másik három rendszer, a 2017. február 14-i miniszteri rendelet által létrehozott rendszer, az RID és az SSP tekintetében a Bizottságnak nincs alapja annak megállapítására, hogy a kedvezményezettek versenynyomásnak vannak kitéve. Egyes jellemzők, mint például a betáplálási tarifa vagy, hogy a GSE megveszi az előállított villamos energiát, hasonlítanak a 2012-es határozatban kielemzett egyéb rendszerek jellemzőihez.

(40)

A fentiekben megvizsgált tényezőkre tekintettel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltétel teljesítettnek tekinthető a közszolgáltató ajánlatkérőkre tekintettel, a 2016. június 23-i és 2019. július 4-i miniszteri rendeletek által létrehozott rendszereken alapuló, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Olaszországban történő előállítása és nagykereskedelmi értékesítése vonatkozásában.

(41)

Ezenkívül, mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha a közszolgáltató ajánlatkérők a szerződést a 2016. június 23-i és 2019. július 4-i miniszteri rendeletek által létrehozott rendszereken alapuló, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Olaszországban történő előállításának és nagykereskedelmi értékesítésének lehetővé tétele céljából ítélik oda, illetve ha ezen tevékenységeknek az érintett földrajzi területen belüli folytatására írnak ki tervpályázatot.

(42)

A fentiekben megvizsgált tényezőkre tekintettel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltétel nem tekinthető teljesítettnek a közszolgáltató ajánlatkérőkre tekintettel, a CIP6, a CV/GRIN, a CE, a TO, a 2017. február 14-i miniszteri rendelet, az RID és az SSP által létrehozott rendszereken alapuló, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállítása és nagykereskedelmi értékesítése vonatkozásában. Következésképpen a 2014/25/EU irányelv továbbra is alkalmazandó abban az esetben, ha a közszolgáltató ajánlatkérők e tevékenység Olaszországban történő folytatásának lehetővé tétele céljából kötnek szerződést, illetve ha ezen tevékenységeknek az érintett földrajzi területen belüli folytatására írnak ki tervpályázatot.

(43)

A fentiekben megvizsgált tényezőkre tekintettel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltétel teljesítettnek tekinthető a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Olaszországban történő termelése és nagykereskedelmi értékesítése tekintetében, kivéve Szicíliát.

(44)

mivel a CIP6, CV/GRIN, CE, TO, 2017. február 14-i miniszteri rendeleti, RID és SSD rendszerek hatálya alá tartozó, megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelése továbbra is a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozik, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő közbeszerzési szerződéseket a szóban forgó irányelv 6. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2014/25/EU irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés elsődleges célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az elsődleges cél a nem mentesített tevékenységek támogatása, a 2014/25/EU irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2014/25/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében lefektetett szabályokkal összhangban kell odaítélni.

(45)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 16. cikke az irányelv alkalmazása alóli mentességet biztosít a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziók tekintetében olyan esetekben, amikor a 2014/25/EU irányelv 35. cikkével összhangban megállapítást nyert, hogy abban a tagállamban, amelyben az említett koncessziós tevékenység teljesítésére sor kerül, a tevékenység az említett irányelv 34. cikkével összhangban versenynek közvetlenül kitettnek minősül. Mivel megállapításra került, hogy a 2016. június 23-i és 2019. július 4-i miniszteri rendeletek által létrehozott rendszereken alapuló, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Olaszországban történő előállítása és nagykereskedelmi értékesítése közvetlen módon ki van téve a versenynek, az e tevékenységek Olaszországban (Szicília kivételével) történő teljesítésének lehetővé tételét célzó koncessziós szerződések kizárásra kerülnek a 2014/23/EU irányelv alkalmazási köréből.

(46)

Miután a létesítmények nem részesülnek további támogatásban a CIP6, CV/GRIN, CE, TO, 2017. február 14-i miniszteri rendeleti, RID és SSP rendszerek keretében, a 2014/25/EU irányelv rendelkezései többé már nem alkalmazandók, mivel a létesítmények versenynek kitettnek tekintendők.

(47)

E határozat alapját a 2017. április és 2020. május közötti időszakban fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi, ahogyan az a kérelmező és az olasz hatóságok által benyújtott, valamint a nyilvánosan hozzáférhető információkból kiderül. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható,