European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat

C/2026/4817

2026.10.8.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Az Európai Fejlesztési Alap 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója

(C/2026/4817)

OLDAL

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE 2
AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA 3
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK 7
AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 9
A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP ÉS AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 48
A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP 2025. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 49
AZ UNIÓS SZÜKSÉGHELYZETI ALAP AFRIKÁÉRT 2025. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 56
AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA 64
EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL 68

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

Az Európai Fejlesztési Alap 2025. évről szóló éves beszámolója a 11. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának X. címével és a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának 18. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 11. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alap eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi helyzetéről.

Niall BOHAN

számvitelért felelős tisztviselő

2026. június 22.

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA

1.   HÁTTÉR

Az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) számos fejlődő országgal ápol együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célkitűzése az, hogy a kedvezményezett országoknak biztosított fejlesztési segély és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést, elsődlegesen abból a célból, hogy hosszú távon csökkentse és megszüntesse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az EU a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az európai uniós (a továbbiakban: uniós) fejlesztési együttműködési források három helyről származnak:

—

az EU költségvetéséből,

—

az Európai Fejlesztési Alapból (EFA), valamint

—

az Európai Beruházási Banktól (EBB).

Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az EFA-t a Tanácsban ülésező tagállami képviselők belső megállapodása hozta létre, irányításáért egy külön bizottság felelős. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) felelős. Az EBB kezeli a beruházási keretet.

Az EFA különálló EFA-kból áll, melyek időtartama mintegy öt év, és mindegyikükre külön pénzügyi szabályzat vonatkozik. Ezért mindegyikre vonatkozóan külön pénzügyi szabályzatot kell készíteni. Továbbá e pénzügyi kimutatások aggregálása átfogó képet nyújt a Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről.

2021-ig, amikor is a 11. Európai Fejlesztési Alap a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés 2020. december 31-i hatálybalépésével a végső szakaszába ért, az Európai Fejlesztési Alap az EU fő eszköze volt az afrikai, karibi és csendes-óceáni (a továbbiakban: AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (a továbbiakban: TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. 2021-től azonban az AKCS-államokkal és a TOT-okkal folytatott uniós együttműködést az uniós költségvetésből finanszírozzák.

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás keretében a beruházási keretet az EBB hozta létre és kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban. A beruházási keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem a Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely az EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret EBB által készített pénzügyi kimutatásai az EFA éves beszámolójának különálló II. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről.

2.   AZ EFA FINANSZÍROZÁSA

A Tanács 2013. december 2-án elfogadta a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU rendeletet (1). Ezzel összefüggésben úgy döntöttek, hogy az AKCS-államokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az EU költségvetésébe, hanem továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák.

Az EFA az EU költségvetésétől eltérően egy többéves jelleggel működő alap. Minden EFA egy rendszerint ötéves időszakra szóló átfogó alapot hoz létre a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a forrásokat többéves alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában felhasználhatók. Azt a tényt, hogy a költségvetés nem egy évre, hanem többéves időszakra szól, a költségvetési jelentés is kiemeli, amelyben az EFA-k költségvetés-végrehajtását azok teljes összegéhez mérik.

Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást.

A Bizottság az uniós fejlesztési együttműködési politikának megfelelően kezeli az EFA-t. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást.

A hozzájárulásokon felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak.

3.   AZ EFA TEVÉKENYSÉGEI 2020. DECEMBER 31. UTÁN

A Bizottság jelenleg a 9. EFA lezárásán dolgozik, amely a 2000 és 2007 közötti időszakra szólt, és magában foglalja az (1995 és 2000 közötti időszakra szóló) 8. EFA-ból átutalt fennmaradó egyenlegeket, a 9. EFA-ra vonatkozó pénzügyi szabályzat (2) 3. részének rendelkezéseivel összhangban. Jelenleg a 9. EFA keretében finanszírozott szerződések közül 4 továbbra is folyamatban van, és a meghatározott határidőn belül végrehajtásra kerülnek, hozzájárulva a 9. EFA-hoz kapcsolódó tevékenységek és projektek véglegesítéséhez. A 9. EFA teljes lezárására csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi szerződés lejár, továbbá a szerződések értékelése és ellenőrzése lezárult.

A 10. EFA (2008–2013) lezárása jól halad: a szerződések 97,97 %-át már lezárták. A fennmaradó szerződések operatív és pénzügyi lezárása azonban időbe telik. A pénzügyi lezáráshoz el kell indítani és be kell fejezni valamennyi szükséges értékelést, ellenőrzést és visszafizettetést.

A 11. EFA (2014–2020) a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés 2020. december 31-i hatálybalépésével a végső szakaszába lépett. Ez a záradék a kötelezettségvállalások zárónapját határozza meg, ami azt jelenti, hogy 2021-től az 11. EFA keretében nem lehet további finanszírozási határozatokat elfogadni. A már vállalt intézkedések végrehajtása azonban ezen időpontot követően is folytatódik. Mivel egyes projektek időtartama hosszú, számos szerződés várhatóan 2035-ig, sőt egyes esetekben 2040-ig tart. Ezen túlmenően még jobban kitolódhat az EFA általános záró időpontja, amennyiben döntés születik a visszavont pénzeszközök újrafelhasználásáról. Ebből következően a 11. EFA lezárása nem köthető meghatározott időponthoz. Ez az összes folyamatban lévő művelet teljes körű végrehajtásától, valamint a későbbi ellenőrzések, értékelések és az összes számla pénzügyi elszámolásának befejezésétől függ.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keretben az EU AKCS-országokkal folytatott együttműködése beépül a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa keretébe. Hasonlóképpen, a tengeren túli országokkal és területekkel folytatott együttműködés a tengerentúli társulási határozat hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy míg az EFA-programokat 2021-ig az uniós tagállamok önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozták, 2021-től a fejlesztési programok finanszírozása az uniós költségvetésből történik. Ez azt is maga után vonja, hogy a fejlesztési programok finanszírozása az Európai Parlament engedélyétől függ, és hogy a tranzakcióknak ugyanúgy meg kell felelniük az uniós pénzügyi szabályozásnak, mint más uniós finanszírozási programoknak.

4.   ÉV VÉGI JELENTÉSTÉTEL

4.1.   ÉVES BESZÁMOLÓ

Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 18. cikke (3) bekezdésének megfelelően az EFA pénzügyi kimutatásai a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készülnek. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokat valamennyi uniós intézmény és szerv alkalmazza annak érdekében, hogy a számvitelre, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozó egységes szabálykészlet kidolgozása révén megvalósuljon a pénzügyi kimutatások elkészítésével kapcsolatos folyamat harmonizációja. Ezen uniós számviteli szabályokat – tevékenységei egyedi jellegének szem előtt tartásával – az EFA-ra is alkalmazzák.

Az EFA éves beszámolójának elkészítésével a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét bízzák meg, aki az EFA számvitelért felelős tisztviselője, és biztosítja, hogy az EFA éves beszámolója megbízható és valós képet nyújtson az EFA pénzügyi helyzetéről.

Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:

I. rész: A Bizottság által kezelt pénzeszközök

i.

Az EFA pénzügyi kimutatásai, beleértve az egyes EFA-k magyarázó megjegyzéseit és pénzügyi kimutatásait. Ezek a kimutatások tartalmazzák továbbá a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alaphoz és az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alaphoz nyújtott hozzájárulásokat.

ii.

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap és az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap pénzügyi kimutatásainak elkészítése a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelősségébe tartozik, külső könyvvizsgálatukat magánszektorbeli könyvvizsgáló végzi.

iii.

Az EFA és a külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok összevont pénzügyi beszámolója

iv.

Jelentés az EFA pénzügyi végrehajtásáról

II. rész: Az EBB által kezelt pénzeszközök – Éves jelentés a végrehajtásról

i.

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

Az EFA éves beszámolóját a Bizottságnak legkésőbb a mérleg fordulónapját követő év július 31-ig kell elfogadnia, majd mentesítés céljából be kell mutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

5.   ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

5.1.   ELLENŐRZÉS

Az EFA éves beszámolóját az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

5.2.   MENTESÍTÉS

A mentesítés az EFA-források pénzügyi végrehajtásának az adott pénzügyi évre vonatkozó utolsó kontrollja. Ez azt jelenti, hogy az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését, illetve a Tanács vonatkozó ajánlását követően az Európai Parlament dönt arról, hogy mentesíti-e a Bizottságot az EFA-források adott pénzügyi évi végrehajtására vonatkozó felelőssége alól. E döntése a beszámoló vizsgálatán, a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozattal ellátott éves jelentésén, a Bizottság kérdésekre adott válaszain és a további információkéréseken alapul.

A 2025. ÉVI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁS ÖSSZEFOGLALÓJA

Image 1

*

 Nettó összeg, csak a 10. és 11. EFA

A költségvetés végrehajtása

2025-ben 893 millió EUR összegű nettó kifizetésre került sor a 10. és a 11. EFA keretében. Az EFA bruttó kifizetéseinek teljes összege 2025-ben 949,98 millió EUR volt, ami a tagállamokkal közölt 1 000 millió EUR összegű célkitűzés 95 %-át teszi ki.

2022-ben a Tanács egyhangúlag úgy határozott, hogy a 10. és 11. EFA visszavont pénzeszközeiből 600 millió EUR-t újra felhasznál az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően az AKCS-államokban kialakult élelmezésbiztonsági válság és gazdasági sokk kezelésére irányuló intézkedések finanszírozására. A Bizottság ezt a 600 millió EUR-t 2022-ben lekötötte, és 2025-ig 450 millió EUR-t folyósított.

A tevékenységek hatása a pénzügyi kimutatásokban

A pénzügyi kimutatásokban az említett tevékenységek hatása leginkább a következő területeken nyilvánul meg:

—

előfinanszírozás (lásd a 2.2. megjegyzést): 219 millió EUR összegű csökkenés az EFA fokozatos lezárása és az új szerződések számának ebből következő csökkenése következtében. 2025-ben csak 21 szerződést írtak alá, szemben a 2024. évi 181 szerződéssel,

—

pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (lásd a 2.5. megjegyzést): 125 millió EUR összegű csökkenés elsősorban amiatt, hogy az adományozók hozzájárulásai a 2024. évi 1 200 millió EUR-ról 2025-ben 800 millió EUR-ra csökkentek,

—

elhatárolt költségek (lásd a 2.8. megjegyzést): 79 millió EUR összegű csökkenés, amely azon, év végén nyitott szerződések számának csökkenését tükrözi, amelyekre vonatkozóan még nem validáltak költségtérítési igényeket, valamint

—

támogatási eszközök (lásd a 3.4. megjegyzést): 193 millió EUR összegű teljes csökkenés elsősorban amiatt, hogy a 11. EFA keretén belüli költségek a 2024. évi 1 145 millió EUR-ról 2025-ben 953 millió EUR-ra csökkentek. Ez a tendencia tükrözi a 2021 óta aláírt szerződések csökkenő számát.

I. RÉSZ

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

TARTALOMJEGYZÉK

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 9
AZ EFA MÉRLEGE 10
Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA 10
AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA 11
KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL 12
MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN 12
EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN 14
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN 15
MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ 17
A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP ÉS AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 48
A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP 2025. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 49
MÉRLEG 53
EREDMÉNYKIMUTATÁS 54
CASH FLOW-KIMUTATÁS 54
AZ UNIÓS SZÜKSÉGHELYZETI ALAP AFRIKÁÉRT 2025. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 56
MÉRLEG 61
EREDMÉNYKIMUTATÁS 62
CASH FLOW-KIMUTATÁS 62
AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA 64
ÖSSZEVONT MÉRLEG 65
ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS 65
ÖSSZEVONT CASH FLOW-KIMUTATÁS 66
ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL 67
EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL 68

I.1. RÉSZ

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI  (3)

AZ EFA MÉRLEGE

millió EUR

 

Megjegyzés

2025.12.31.

2024.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

 

 

 

Pénzügyi eszközök

2.1.

116

128

Előfinanszírozás

2.2.

492

500

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások

2.3.

87

188

Visszterhes követelések

2.4.

5

5

 

 

700

821

FORGÓESZKÖZÖK

 

 

 

Pénzügyi eszközök

2.1.

1

5

Előfinanszírozás

2.2.

532

742

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

2.4.

37

37

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

2.5.

286

411

 

 

856

1 194

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

1 556

2 016

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

Pénzügyi kötelezettségek

2.6.

(1 )

(1 )

 

 

(1 )

(1 )

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

Céltartalékok

2.6.

–

(2 )

Szállítói kötelezettségek

2.7.

(187 )

(256 )

Elhatárolt költségek

2.8.

(695 )

(774 )

 

 

(882 )

(1 032 )

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

(883 )

(1 032 )

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

673

983

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

 

 

 

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

2.9.

56 488

55 704

Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

2.9.

2 252

2 252

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

 

(56 973 )

(55 733 )

Az év gazdasági eredménye

 

(1 094 )

(1 240 )

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

673

983

AZ EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA

millió EUR

 

Megjegyzés

2025

2024

BEVÉTELEK

 

 

 

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

 

Behajtási tevékenységek

3.1.

12

41

 

 

12

41

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

 

Pénzügyi bevétel

3.2.

8

19

Egyéb bevétel

3.2.

20

71

 

 

28

90

Összes bevétel

 

40

131

KIADÁSOK

 

 

 

Egyéb jogalanyok által végrehajtott

3.3.

(4 )

(4 )

Támogatási eszközök

3.4.

(1 043 )

(1 237 )

Társfinanszírozási kiadások

3.5.

(1 )

(17 )

Finanszírozási költségek

3.6.

(40 )

(3 )

Egyéb kiadások

3.7.

(46 )

(110 )

Összes kiadás

 

(1 133 )

(1 371 )

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

 

(1 094 )

(1 240 )

AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA

millió EUR

 

Megjegyzés

2025

2024

Az év gazdasági eredménye

 

(1 094 )

(1 240 )

Működési tevékenységek

 

 

 

Tőkenövekedés – hozzájárulások (nettó)

 

784

1 138

A vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások (növekedése)/csökkenése

 

101

28

Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

 

219

287

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése

 

(0 )

(12 )

Céltartalékok növekedése/(csökkenése)

 

(2 )

(0 )

Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

 

0

(2 )

Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

 

(68 )

(136 )

Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)

 

(79 )

(210 )

Befektetési tevékenységek

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése*

 

15

(42 )

NETTÓ CASH FLOW

 

(125 )

(190 )

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

 

(125 )

(190 )

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

2.5.

411

601

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

2.5.

286

411

KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR

 

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)

EGYENLEG 2023.12.31-ÉN

60 607

6 040

54 566

(55 732 )

2 252

1 086

Tőkenövekedés – hozzájárulások

(62 )

(1 200 )

1 138

–

–

1 138

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(1 240 )

–

(1 240 )

EGYENLEG 2024.12.31-ÉN

60 544

4 840

55 704

(56 973 )

2 252

983

Tőkenövekedés – hozzájárulások

(16 )

(800 )

784

–

–

784

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(1 094 )

–

(1 094 )

EGYENLEG 2025.12.31-ÉN

60 528

4 040

56 488

(58 066 )

2 252

673

MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

 

Megjegyzés

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi eszközök

2.1.

–

12

104

116

–

14

114

128

Előfinanszírozás

2.2.

–

382

110

492

–

418

82

500

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások

2.3.

31

9

47

87

31

9

148

188

Visszterhes követelések

 

–

–

5

5

–

–

5

5

 

 

31

403

266

700

31

441

349

821

FORGÓESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi eszközök

 

–

–

1

1

–

–

5

5

Előfinanszírozás

2.2.

–

50

481

532

6

81

655

742

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

2.4.

–

15

23

37

–

21

16

37

Átvezetési számlák

 

(207 )

168

39

–

(207 )

227

(20 )

–

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

2.5.

–

–

286

286

–

–

411

411

 

 

(207 )

233

830

856

(201 )

329

1 067

1 194

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

(176 )

636

1 096

1 556

(170 )

770

1 415

2 016

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi kötelezettségek

2.6.

–

–

(1 )

(1 )

–

–

(1 )

(1 )

 

 

–

–

(1 )

(1 )

–

–

(1 )

(1 )

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

–

 

 

 

 

Céltartalékok

2.6.

–

–

–

–

–

–

(2 )

(2 )

Szállítói kötelezettségek

2.7.

–

(16 )

(171 )

(187 )

(0 )

(25 )

(230 )

(256 )

Elhatárolt költségek

2.8.

–

(34 )

(661 )

(695 )

(0 )

(71 )

(703 )

(774 )

 

 

–

(50 )

(832 )

(882 )

(0 )

(96 )

(935 )

(1 032 )

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

–

(50 )

(832 )

(883 )

(0 )

(96 )

(936 )

(1 032 )

 

 

 

 

 

–

 

 

 

 

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

(176 )

586

263

673

(170 )

674

479

983

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

2.9.

10 434

20 816

25 237

56 488

10 435

20 819

24 449

55 704

Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

2.9.

2 252

–

–

2 252

2 252

–

–

2 252

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

2.9.

(510 )

(187 )

696

–

(510 )

(187 )

696

–

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

 

(12 348 )

(19 959 )

(24 666 )

(56 973 )

(12 348 )

(19 887 )

(23 497 )

(55 733 )

Az év gazdasági eredménye

 

(5 )

(85 )

(1 004 )

(1 094 )

–

(72 )

(1 169 )

(1 240 )

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

(176 )

586

263

673

(170 )

674

479

983

EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR

 

 

2025

2024

 

Megjegyzés

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

BEVÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Behajtási tevékenységek

3.1.

1

5

5

12

1

28

12

41

 

 

1

5

5

12

1

28

12

41

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi bevétel

3.2.

–

–

8

8

–

1

18

19

Egyéb bevétel

3.2.

–

1

19

20

2

4

65

71

 

 

–

2

26

28

2

5

83

90

Összes bevétel

 

2

6

32

40

3

33

95

131

KIADÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb jogalanyok által végrehajtott

3.3.

–

–

(4 )

(4 )

–

–

(4 )

(4 )

Támogatási eszközök

3.4.

(8 )

(83 )

(953 )

(1 043 )

(2 )

(90 )

(1 145 )

(1 237 )

Társfinanszírozási kiadások

3.5.

–

(1 )

–

(1 )

–

(12 )

(5 )

(17 )

Finanszírozási költségek

3.6.

2

(3 )

(39 )

(40 )

–

5

(9 )

(3 )

Egyéb kiadások

3.7.

(1 )

(5 )

(40 )

(46 )

(2 )

(7 )

(101 )

(110 )

Összes kiadás

 

(6 )

(91 )

(1 036 )

(1 133 )

(3 )

(104 )

(1 264 )

(1 371 )

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

 

(5 )

(85 )

(1 004 )

(1 094 )

–

(72 )

(1 169 )

(1 240 )

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR

9. EFA

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG 2023.12.31-ÉN

10 442

–

10 442

(12 348 )

2 252

(509 )

(163 )

Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból

–

–

–

–

–

–

–

Átcsoportosítás a 10. és 11. EFA-ba/EFA-ból

–

–

–

–

–

(1 )

(1 )

Visszatérítés a tagállamoknak

(6 )

–

(6 )

–

–

–

(6 )

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

0

–

–

0

EGYENLEG 2024.12.31-ÉN

10 435

1

10 435

(12 348 )

2 252

(510 )

(170 )

Tőkenövekedés – hozzájárulások

–

–

–

–

–

–

–

Átcsoportosítás a 10. és 11. EFA-ba/EFA-ból

–

–

–

–

–

–

–

Visszatérítés a tagállamoknak

(1 )

–

(1 )

–

–

–

(1 )

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(5 )

–

–

(5 )

EGYENLEG 2025.12.31-ÉN

10 434

–

10 434

(12 353 )

2 252

(510 )

(176 )


millió EUR

10. EFA

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG 2023.12.31-ÉN

20 834

–

20 834

(19 886 )

–

(120 )

827

Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból

–

–

–

–

–

1

1

Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból

–

–

–

–

–

(68 )

(68 )

Visszatérítés a tagállamoknak

(15 )

–

(15 )

–

–

–

(15 )

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(72 )

–

–

(72 )

EGYENLEG 2024.12.31-ÉN

20 819

–

20 819

(19 959 )

–

(187 )

674

Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból

–

–

–

 

–

–

–

Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból

–

–

–

 

–

–

–

Visszatérítés a tagállamoknak

(3 )

–

(3 )

 

–

–

(3 )

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(85 )

–

–

(85 )

EGYENLEG 2025.12.31-ÉN

20 816

–

20 816

(20 044 )

–

(187 )

586


millió EUR

11. EFA

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG 2023.12.31-ÉN

29 331

6 040

23 290

(23 498 )

–

628

422

Tőkenövekedés – hozzájárulások

–

(1 200 )

1 200

–

–

68

1 268

Visszatérítés a tagállamoknak

(41 )

–

(41 )

–

–

–

(41 )

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(1 169 )

 

–

(1 169 )

EGYENLEG 2024.12.31-ÉN

29 290

4 840

24 449

(24 667 )

–

696

479

Tőkenövekedés – hozzájárulások

–

(800 )

800

–

–

–

800

Visszatérítés a tagállamoknak

(12 )

–

(12 )

–

–

–

(12 )

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(1 004 )

–

–

(1 004 )

EGYENLEG 2025.12.31-ÉN

29 278

4 040

25 237

(25 671 )

–

696

263

MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ  (4)

1.   LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.   SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek az érdekelt felek széles köre számára hasznosak.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az 1 sz uniós számviteli szabályban („Pénzügyi kimutatások”) kerültek meghatározásra (és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal): valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A pénzügyi beszámolás minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (megbízhatóság), az érthetőség, az időszerűség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség.

1.2.   A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.2.1.   Beszámolási időszak

A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be. A számviteli év január 1-jétől december 31-ig tart.

1.2.2.   Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Az éves beszámolóban bemutatott számok euróban értendők, mivel az EU funkcionális pénzneme az euró. A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Eltérő átszámítási szabályok érvényesek az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre, valamint az immateriális javakra, amelyek megőrzik a beszerzés napján érvényes euróban kifejezett értéküket.

A devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes átváltási árfolyamain számítják át euróra.

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem

2025.12.31.

2024.12.31.

Pénznem

2025.12.31.

2024.12.31.

BGN

1,9558

1,9558

PLN

4,221

4,275

CZK

24,237

25,185

RON

5,0968

4,9743

DKK

7,4689

7,4578

SEK

10,8215

11,459

GBP

0,8726

0,82918

CHF

0,9314

0,9412

NOK

11,843

11,795

JPY

184,09

163,06

HUF

385,15

411,35

USD

1,175

1,0389

1.2.3.   Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, a követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat és a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésekben kimutatott összegek, az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztése, a pénzügyi garanciaszerződések miatti kötelezettségek értékvesztése, az elhatárolt bevételek és kiadások, a céltartalékok, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, a készletek nettó realizálható értéke, a függő követelések és kötelezettségek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől.

Az észszerű becslések a pénzügyi kimutatások elkészítésének elengedhetetlen részét képezik, és nem csökkentik azok megbízhatóságát. A körülmények változása, új információk felmerülése vagy a tapasztalatok bővülése miatt a becslések módosításra szorulhatnak. A becslések módosítása korábbi időszakokat nem érint, és nem hibakorrekció. A számviteli becslés változásának hatását a felmerülés időszakában többletként vagy hiányként kell megjeleníteni.

1.2.4.   Új és módosított uniós számviteli szabályok (EAR) alkalmazása

Új uniós számviteli szabály, amely a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandó

Az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője 2025. december 12-én elfogadta az 1. sz. uniós számviteli szabály („Pénzügyi kimutatások”) célzott módosítását. A 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra alkalmazandó módosítás változtatásokat vezetett be a szegmensek szerinti jelentésre vonatkozó iránymutatásban. Mivel az EFA nem köteles szegmensek szerinti jelentést készíteni, és nem is készít ilyen jelentést, a módosítás nincs hatással erre az éves beszámolóra.

2025. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály

EAR 8 (2025-ben felülvizsgálva)

Az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője 2025. április 15-én elfogadta a felülvizsgált EAR 8-at (EAR 8, „Lízingek”), amely a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakokra alkalmazandó. A felülvizsgált EAR 8 aktualizálása az IPSAS 43. „Lízingek” nemzetközi költségvetési számviteli standarddal összhangban történt (beleértve annak a „Koncessziós lízingek és egyéb eszközjog-átruházó megállapodások” szerinti módosítását). A jelenlegi EAR 8-hoz képest a fő változás a használatijog-megjelenítési és -értékelési modell bevezetése, amely előírja a lízingbe vevők számára, hogy minden lízinget jelenítsenek meg a mérlegben, beleértve a koncessziós lízingeket is. Az EFA-t várhatóan nem érinti a felülvizsgált EAR 8 első alkalmazása, mivel nem érintett lízingszerződésekben vagy más vonatkozó megállapodásokban.

EAR 1 (2025-ben felülvizsgálva)

Az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője 2025. április 15-én elfogadta a módosított EAR 1-et („Pénzügyi kimutatások”), amely a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakokra alkalmazandó. A módosítás célja, hogy biztosítsa a hitelfelvételek következetes, finanszírozási tevékenységként való besorolását, beleértve a lízingekhez, az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez, valamint a back-to-back műveletekhez kapcsolódókat is, amelyek mindegyike jelenleg a működési tevékenységek alá van besorolva. Az EFA-t várhatóan nem érinti a felülvizsgált EAR 1 első alkalmazása, mivel nem vesz részt ilyen finanszírozási tevékenységekben.

1.3.   MÉRLEG

1.3.1.   Pénzügyi eszközök

Besorolás a kezdeti megjelenítéskor

A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítéskor határozzák meg. A kezelési modell és az eszköz szerződéses cash flow jellemzői alapján a pénzügyi eszközök három kategóriába sorolhatók: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (AC), a nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVNA) vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVSD).

i.   Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök olyan nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyek megfelelnek az alábbi két feltételnek: 1. a gazdálkodó egység a szerződésből eredő cash flow-k beszedése céljából tartja őket; 2. meghatározott napokon vannak olyan szerződéses cash flow-k, amelyek kizárólag a tőke kifizetésére és a fennálló tőke utáni kamatfizetésre irányulnak.

Ez a kategória a következőket foglalja magában:

—

pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek,

—

hitelek (beleértve a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betéteket is),

—

visszterhes követelések.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök a forgóeszközök között szerepelnek, kivéve azokat, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjától számított 12 hónapnál hosszabb.

ii.   A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ezek a nem származtatott pénzügyi eszközökhöz szerződésből eredő olyan cash flow-k kapcsolódnak, amelyek csak a tőkeösszeget és a fennálló tőke után járó kamatot testesítik meg. Emellett a kezelési modell szerint a pénzügyi eszközöket mind a szerződéses cash flow-k beszedése, mind pedig a pénzügyi eszközök értékesítése céljából tartják.

Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

A gazdálkodó egység 2025. december 31-én nem rendelkezett ilyen eszközökkel.

iii.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

A gazdálkodó egység a származtatott termékeket és a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként (FVSD) sorolja be, mivel a szerződéses cash flow-k nem csak a tőkeösszeget és a tőkekamatokat testesítik meg.

Emellett a gazdálkodó egység az általa birtokolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat FVSD-ként sorolja be, mivel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok portfólióit a portfólió valós értéke alapján kezelik és értékelik.

Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vásárlását az ügyletkötés napján jelenítik meg – vagyis azon a napon, amikor a gazdálkodó egység kötelezettséget vállal az eszköz megvásárlására. A pénzeszköz-egyenértékeseket a pénzeszköz pénzügyi intézménynél való elhelyezésekor, a hiteleket pedig a hitelfelvevőnek való folyósításkor jelenítik meg.

A pénzügyi instrumentumok kezdeti értékelése valós értéken történik. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a kezdeti megjelenítéskori valós értékhez hozzáadják az ügyleti költségeket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök ügyleti költségeit az eredménykimutatásban számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke általában az ügyleti ár, kivéve, ha az ügyletet nem a szokásos piaci áron kötik, vagyis az alkalmazott ár nem szokásos piaci ár, illetve közpolitikai célokból névleges ellenérték. Ebben az esetben a pénzügyi instrumentum valós értéke és az ügyleti ár közötti különbség olyan nem visszterhes komponens, amelyet az eredménykimutatásban ráfordításként jelenítenek meg. Ilyenkor a pénzügyi eszköz valós értéke egy közvetlenül egyenértékű instrumentum aktuális piaci tranzakcióiból származik. Ha az instrumentumnak nincs aktív piaca, akkor a valós értéket olyan értékelési technikával kell származtatni, amely a megfigyelhető piacokról rendelkezésre álló adatokat használja fel.

Későbbi értékelés

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával amortizált bekerülési értéken értékelik.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. A valós érték változásaiból eredő nyereségek és veszteségek (beleértve a devizaátváltásból és a kapott kamatokból származókat is) az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

Valós érték a későbbi értékeléskor

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (valamint a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok és a tőzsdén kívüli derivatívák) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

A kockázatitőke-alapokban lévő, aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése az elszámolható nettó eszközértéken történik, amelyet valós értékükkel egyenlőnek tekintenek.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az EU az amortizált bekerülési értéken és a nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségeinek értékvesztés miatti veszteségét jeleníti meg és méri.

A várható hitelezési veszteség (ECL) a szerződéses cash flow-k és az EU által várt cash flow-k közötti különbség jelenértéke. A várható hitelezési veszteség olyan észszerű és indokolható információkat tartalmaz, amelyek a beszámoló fordulónapján aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül állnak rendelkezésre.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök könyv szerinti értékét csökkentik az értékvesztés miatti veszteség összegével, amelyet az eredménykimutatásban jelenítenek meg. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség összege csökken, a korábban elszámolt értékvesztés miatti veszteséget az eredménykimutatásban vissza kell írni.

a)   Követelések

A gazdálkodó egység az értékvesztés miatti veszteséget a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegén méri gyakorlati megoldások (pl. céltartalékmátrix) alkalmazásával.

b)   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A gazdálkodó egység folyószámlákon és legfeljebb három hónapos lekötött betétekben lévő pénzeszközökkel és pénzeszköz-egyenértékesekkel rendelkezik. A készpénzt nagyon magas hitelminősítésű, így nagyon alacsony nemteljesítési valószínűséggel rendelkező bankokban tartja. Tekintettel a rövid futamidőre és az alacsony nemteljesítési valószínűségre, a pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó várható hitelezési veszteségek elhanyagolhatók. Ennek eredményeként a pénzeszköz-egyenértékesekre értékvesztést nem számolnak el.

c)   Hitelek

A várható hitelezési veszteség értékelésére háromlépcsős modell szolgál, amely figyelembe veszi a pénzügyi eszköz élettartama alatti, valószínűség szerint súlyozott nemteljesítési eseményeket és a hitelkockázatnak a pénzügyi eszköz létrehozása óta bekövetkezett alakulását. Hitelek esetében az eszköz létrehozásának dátuma a visszavonhatatlan hitelnyújtási elkötelezettség időpontja.

Ha a hitelkockázat az eszköz létrehozása óta nem növekszik jelentősen (1. szakasz), az értékvesztés miatti veszteség a beszámoló fordulónapjától számított 12 hónap lehetséges nemteljesítési eseményei miatt várható hitelezési veszteség („12 hónapos várható hitelezési veszteség”). Ha a hitelkockázat a keletkeztetés óta jelentősen nő (2. szakasz), vagy ha objektív bizonyíték van a hitel értékvesztésére (3. szakasz), az értékvesztés miatti veszteség megegyezik a pénzügyi eszköz teljes élettartama alatt bekövetkező lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteséggel (a továbbiakban: teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség).

Kivezetés

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy a gazdálkodó egység a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta. Az eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszközök értékesítését az üzletkötés időpontjában jelenítik meg.

1.3.2.   Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezetteknél nem merülnek fel elszámolható kiadások, vissza kell fizetniük az előfinanszírozást. Így, mivel a szervezet megtartja az előfinanszírozás feletti ellenőrzést, és jogosult a nem elszámolható rész visszatérítésére, az összeg kimutatása az eszközök között szerepel.

Az előfinanszírozás kezdetben akkor jelenik meg a mérlegben, amikor a kedvezményezett hozzájut a pénzeszközhöz. A feltüntetett összeg az átadás során kapott ellenérték. A későbbi időszakokban az előfinanszírozás értéke megfelel a mérlegben kezdetben megjelenített összeg(ek)nek, csökkentve az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben ideértve a becsült összegeket is).

1.3.3.   Követelések és behajtható követelések

Az uniós számviteli szabályok alapján külön kell kimutatni a visszterhes és a nem visszterhes ügyleteket. A két kategória megkülönböztetésének alapja, hogy „követelés” alatt a visszterhes ügyletek miatti követeléseket értjük, míg a nem visszterhes ügyletek esetében, vagyis amikor az Unió más szervezettől úgy kap valamilyen értéket, hogy azért cserébe közvetlenül valamilyen hasonló értéket adna, a „behajtható követelés” az elfogadott terminológia (pl. a saját erőforrások vonatkozásában a tagállamoktól behajtható követelések).

A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök fogalommeghatározásának. A gazdálkodó egység az ilyen követeléseket amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközként sorolta be, és ennek megfelelően értékelte.

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett, az akvizíció időpontjában érvényes valós értéken tartják nyilván. Értékvesztési leírásra akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a gazdálkodó egység nem fogja tudni beszedni a behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg.

1.3.4.   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, amelyek magukban foglalják a készpénzt, a bankoknál elhelyezett látra szóló és felmondásos betéteket, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetéseket.

1.3.5.   Szállítói kötelezettségek

A szállítói kötelezettségek között szerepelnek mind a visszterhes ügyletekkel, például áru- és szolgáltatás-vásárlásokkal kapcsolatos összegek, mind a nem visszterhes ügyletekkel, például a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítési igényekkel, a vissza nem térítendő támogatásokkal vagy más uniós finanszírozással, illetve a kapott előfinanszírozással kapcsolatos összegek (lásd az 1.4.1. megjegyzést).

Amennyiben a kedvezményezettek vissza nem térítendő támogatást vagy más finanszírozást kapnak, a költségtérítési igények beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik. A megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.3.6.   Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek vagy a pénzügyi garanciaszerződésből eredő kötelezettségek közé sorolandók.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségeket kezdetben valós értéken jelenítik meg a felmerült ügyleti költségekkel együtt, majd később az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával amortizált bekerülési értéken tartják nyilván. A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból akkor és csak akkor kerülnek kivezetésre, ha a kötelem mentesítésre, elengedésre, törlésre kerül vagy lejár.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják a negatív valós értékű származtatott eszközöket is. Amennyiben a garanciaszerződés előírja, hogy a gazdálkodó egység a pénzügyi instrumentumok áraiban vagy a devizaárfolyamokban bekövetkező változásokra reagálva kifizetéseket teljesítsen, a garanciaszerződés származtatott ügylet. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök elszámolása.

A gazdálkodó egység akkor hoz létre pénzügyi garanciaszerződést, amikor olyan szerződést köt, amely meghatározott fizetések teljesítését írja elő a garanciabirtokos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet az adósságinstrumentum eredeti vagy módosított feltételeivel összhangban. A pénzügyi garanciaszerződéseket kezdetben valós értéken jelenítik meg.

Az ezt követő értékelés a pénzügyi garanciából eredő hitelkockázati kitettség alakulásától függ. Ha a hitelkockázat nem növekszik jelentősen (1. szakasz), akkor a pénzügyi garanciakötelezettségek értéke az az összeg, amely a 12 havi várható hitelezési veszteség összege és az eredetileg megjelenített – adott esetben a halmozott amortizációval csökkentett – összeg közül a nagyobb. Ha a hitelkockázat jelentősen növekszik (2. szakasz), akkor a pénzügyi garanciakötelezettségek értéke az az összeg, amely a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteség összege és az eredetileg megjelenített – adott esetben a halmozott amortizációval csökkentett – összeg közül a nagyobb.

A pénzügyi kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. A pénzügyi garanciaszerződéseket rövid lejáratú kötelezettségként kell besorolni, kivéve, ha a gazdálkodó egységnek feltétel nélküli joga van a kötelezettség rendezésének a beszámoló fordulónapját követő legalább tizenkét hónapra történő elhalasztására.

1.3.7.   Időbeli elhatárolás

A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén elhatárolt bevételt jelenítenek meg a pénzügyi kimutatásokban, ha a gazdálkodó egység még nem bocsátott ki számlát, de a kapcsolódó szolgáltatás nyújtása vagy a kapcsolódó áru leszállítása már megtörtént, vagy azt szerződéses megállapodás írja elő. Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják, és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítása a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően történik. Ezen iránymutatás célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Hasonlóképpen, ha még teljesítetlen szolgáltatások vagy még le nem szállított áruk tekintetében előlegfizetésre kerül sor, a kiadást elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.4.   EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.4.1.   Bevételek

A bevételek a gazdálkodó egység által kapott vagy követelt gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál bruttó beáramlásait foglalják magukba, és a nettó eszközök tulajdonosi hozzájárulástól eltérő növekményeinek minősülnek.

Az eredménykimutatásban szereplő, alapul szolgáló ügyletek jellegétől függően a bevétel vagy nem visszterhes ügyletből származó bevételként, vagy visszterhes ügyletből származó bevételként sorolható be.

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek olyan ügyletekhez kapcsolódnak – mint például adók és transzferek –, amelyekben az átadó anélkül biztosít erőforrásokat a fogadó szervezet részére, hogy az –közvetlenül – megközelítőleg egyenértékű ellenszolgáltatást teljesítene. A transzfer a nem visszterhes ügyletekből származó jövőbeni gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál beáramlása, amely nem adó. Az uniós gazdálkodó egységek esetében a transzferek többnyire a Bizottságtól kapott pénzeszközöket foglalják magukban (pl. kiegyenlítő támogatás a hagyományos ügynökségeknek, működési támogatás a hozzájárulási megállapodásokhoz).

A gazdálkodó egység a transzferek tekintetében akkor jelenít meg eszközt, ha egy múltbeli esemény (a transzfer) következtében olyan erőforrások felett szerez ellenőrzést, amelyek révén várhatóan jövőbeni gazdasági haszonra vagy szolgáltatáspotenciálra tesz szert, és ha a valós érték megbízhatóan mérhető. Ha az erőforrások nem visszterhes ügyletből való beáramlását eszközként (például pénzeszközként) jelenítik meg, akkor azt bevételként is megjelenítik, kivéve ha a gazdálkodó egység az adott transzfer tekintetében olyan meglévő kötelemmel (feltétellel) rendelkezik, amelyet teljesítenie kell ahhoz, hogy a bevételt megjeleníthesse. A feltétel teljesítéséig a bevételt elhatárolják, és kötelezettségként jelenítik meg.

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

a)   Kamatbevételek és kamatráfordítások

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek kamatbevételeit és kamatráfordításait az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatráfordításokat a megfelelő időszakban.

b)   Osztalékbevételek

Az osztalékból és hasonló felosztásokból származó bevétel elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

c)   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök bevételei és ráfordításai

Az e pénzügyi eszközökből származó valósérték-nyereség (bevételek) és valósérték-veszteség (ráfordítások), beleértve a devizaátváltásból származó valósérték-nyereséget (bevételt) és valósérték-veszteséget (ráfordítást) is. A kamatozó pénzügyi eszközök esetében a kamatok is ide tartoznak.

d)   Pénzügyi garanciaszerződésekből származó bevételek

A pénzügyi garanciaszerződésekből származó bevételt (garanciadíj) arra az időszakra számolják el, amikor a gazdálkodó egység készen áll arra, hogy a pénzügyi garanciaszerződés tulajdonosát az esetlegesen elszenvedett hitelezési veszteségért kártalanítsa.

1.4.2.   Kiadások

A kiadások a gazdasági haszonnak vagy a szolgáltatáspotenciálnak a beszámolási időszakban bekövetkező olyan csökkenései, amelyek eszközök kiáramlásában vagy felhasználásában vagy kötelezettségek felmerülésében nyilvánulnak meg, és a nettó eszközök csökkenéséhez vezetnek. Ide értendők mind a visszterhes ügyletekből, mind a nem visszterhes ügyletekből származó kiadások.

Az áru- és szolgáltatásvásárlásokkal kapcsolatos visszterhes ügyletekből származó kiadások megjelenítésére a készletek leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban számolják el.

A nem visszterhes ügyletekből származó kiadások a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak, és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok. A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre észszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

1.5.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.5.1.   Függő követelések

A függő követelés olyan lehetséges követelés, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.5.2.   Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség vagy egy olyan lehetséges kötelem, amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely esetében nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez.

Függő kötelezettség áll elő abban a ritka esetben is, ha meglévő kötelem áll fenn, de annak összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

A függő kötelezettségek nem kerülnek be a beszámolókba. Megjelenítésükre akkor kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli.

1.6.   TŐKE

Az EFA-tagállamok az EFA-programok végrehajtása érdekében hozzájárulást fizetnek az Alapba, az egyes EFA-k belső megállapodásában meghatározottak szerint. Az alkalmazandó jogalap szerint a tőkebefizetési felhívásokról, azaz az adott N. évre vonatkozó finanszírozási kérelmekről az N–1. évben tanácsi határozat születik, a kapott források pedig egyértelműen meghatározott jövőbeli időszakokhoz vannak rendelve.

A hozzájárulások megfelelnek a tulajdonosi hozzájárulás kritériumainak (EAR 1), ezért tőkeként kezelendők az EFA pénzügyi kimutatásaiban. A tőke az EFA-tagállamoktól befolyó hozzájárulások teljes összegét jelenti. Mivel a le nem hívott tőkét nyíltan levonják a teljes tőkéből (lásd a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatást), a mérlegben csak a lehívott tőke jelenik meg.

Mivel a megállapodás szerinti hozzájárulások meghatározott beszámolási időszakokhoz vannak rendelve, és az EFA-nak az EFA-tagállamokkal szembeni jogos igénye csak ezekben az időszakokban merül fel, az előlegként kapott összegeket elhatárolt tőke-hozzájárulásként számolják el a kötelezettségek között, nem pedig lehívott tőkeként.

1.7.   TÁRSFINANSZÍROZÁS

A kapott társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, és a tagállamokkal, a harmadik országokkal és más szervezetekkel szembeni szállítói kötelezettségként kerülnek bemutatásra. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az eszközöket (vagyis a kapott hozzájárulásokat). A társfinanszírozási megállapodásokkal kapcsolatban fennálló szállítói kötelezettségek a kapott társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások különbségét jelentik. A nettó eszközértékre gyakorolt hatás nulla.

A társfinanszírozási projektekkel kapcsolatos kiadásokat felmerülésükkor jelenítik meg. A hozzájárulások ennek megfelelő összegét működési bevételként jelenítik meg, így az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla.

2.   MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

2.1.   PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Pénzügyi eszköz bármely eszköz, amely:

a)

pénzeszköz;

b)

egy másik gazdálkodó egység tőkeinstrumentuma;

c)

szerződésen alapuló jog: vagy pénzeszköz, vagy egyéb pénzügyi eszköz átvételére egy másik gazdálkodó egységtől; vagy pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek cseréjére egy másik egységgel, potenciálisan kedvező feltételek mellett; vagy

d)

olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiban teljesül vagy teljesíthető.

A pénzügyi eszközök a következő kategóriákba sorolhatók:„amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”, „az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” vagy „nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök”. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

Az EFA pénzügyi eszközei az FVSD szerinti alábbi pénzügyi eszközök és kölcsönök:

millió EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Hosszú lejáratú

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

92

112

Hitelek

24

16

 

116

128

Rövid lejáratú

 

 

Hitelek

1

5

 

1

5

Összesen

117

132

Az FVSD szerint értékelt 92 millió EUR összegű pénzügyi eszközök a következő területeken eszközölt, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetésekhez kapcsolódnak:

—

megújuló, fenntartható energia a Climate Investor One, az ElectriFI, valamint a Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (GEEREF) révén,

—

a mezőgazdasági kistermelők és a vidéki kis- és középvállalkozások inkluzív finanszírozásának előmozdítása az ABC FUND-on keresztül,

—

az Ugandán belüli pénzügyi kirekesztés felszámolása az aBi Finance-en keresztül, és

—

munkahelyteremtés és fenntartható növekedés kialakítása Afrikában a Boost Africa kezdeményezésen keresztül.

A 24 millió EUR összegben nyújtott hosszú lejáratú kölcsönök és 1 millió EUR rövid lejáratú kölcsönök két fő területet érintenek: fenntartható mezőgazdaság az AgriFI eszközön keresztül, valamint a villamos energiához való hozzáférés és a fenntartható energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés az ElectriFI beruházási eszközön keresztül.

2.2.   ELŐFINANSZÍROZÁS

Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről. Némely esetben a szerződések szerinti fizetési ütemezés az előrehaladási jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írja elő. Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják.

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a felhasználásának ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló fordulónapjától számított tizenkét hónapon belül felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként jelenítik meg. Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Emiatt egyes előfinanszírozási összegek a befektetett eszközöknél szerepelnek.

millió EUR

 

Megjegyzés

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Hosszú lejáratú előfinanszírozás

2.2.1.

–

382

110

492

500

Rövid lejáratú előfinanszírozás

2.2.2.

–

50

481

532

742

Összesen

 

–

432

591

1 023

1 242

A teljes előfinanszírozás 219 millió EUR összegű csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy a 11. EFA keretében a kedvezményezetteknek kifizetett előfinanszírozás a 2024. évi 737 millió EUR-ról 2025-ben 591 millió EUR-ra csökkent. Ez a 11. EFA lejáratát és a nyitott szerződések számának ebből eredő csökkenését tükrözi.

A hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés 2020 végi hatálybalépését követően 2021. január 1-jétől nem köthető új finanszírozási megállapodás a 11. EFA keretében. Meglévő finanszírozási megállapodásokon alapuló egyedi szerződések azonban továbbra is aláírhatók. Ennek eredményeként az újonnan aláírt szerződések száma fokozatosan csökkent: a 2023. évi 452-ről 2024-ben 181-re, 2025-ben pedig 21-re.

A 10. EFA-hoz kapcsolódó előfinanszírozás a 2024. évi 560 millió EUR-ról 2025-ben 432 millió EUR-ra csökkent. Ez a csökkenés összhangban van az EFA rendes végrehajtási ciklusával és a programok fokozatos lezárását tükrözi.

A hosszú lejáratú előfinanszírozásból 373 millió EUR (2024-ben 393 millió EUR) az EU–Afrika Infrastruktúraalap (AITF) keretében létrejött két szerződés nyitott előfinanszírozásához kapcsolódik. A vagyonkezelői alap célja, hogy a projektfinanszírozók által rendelkezésre bocsátott hosszú távú finanszírozás mellett pénzügyileg támogassa az infrastrukturális projekteket. Az ilyen vissza nem térítendő támogatások nyújtása mozgósítja a részt vevő pénzügyi intézmények által nyújtott hosszú távú finanszírozást. A szerződések aláírásakor úgy ítélték meg, hogy a vagyonkezelői alap intézkedéstípusait a megállapodás megfelelően lefedi (a pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan még nem állt rendelkezésre sablon, és a rendelet sem említette ezt az instrumentum-típust). Következésképpen az e megállapodások alapján teljesített kifizetéseket előfinanszírozásként, nem pedig pénzügyi instrumentum komponensként számolták el. A vagyonkezelői alap által végrehajtott műveletek hosszú távú jellege miatt az AITF régi előfinanszírozásának éves elszámolása nagyon korlátozott, és több évre oszlik el. Ezért a projektfeltételek pontosabb tükrözése érdekében a nyitott előfinanszírozásból 373 millió EUR összeget átminősítettek hosszú távúvá, 54 millió EUR pedig az év végéig felhalmozott ráfordításoknak felel meg.

2.2.1.   Hosszú lejáratú előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban

millió EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Közvetlen irányítás

 

 

Végrehajtja:

 

 

Bizottság

19

–

Uniós végrehajtó ügynökség

–

1

Uniós küldöttség

1

2

 

20

3

Közvetett irányítás

 

 

Végrehajtja:

 

 

EBB és EBA

388

402

Nemzetközi szervezet

67

65

Közfeladatot ellátó magánjogi szerv

5

7

Közjogi szerv

12

13

Harmadik ország

–

10

 

472

497

Összesen

492

500

2.2.2.   Rövid lejáratú előfinanszírozás

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Előfinanszírozás (bruttó)

3

313

2 649

2 965

3 763

Elhatárolással elszámolt

(3 )

(263 )

(2 168 )

(2 433 )

(3 022 )

Összesen

–

50

481

532

742

2.2.3.   Rövid lejáratú előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban

millió EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Közvetlen irányítás

 

 

Végrehajtja:

 

 

Bizottság

40

37

Uniós végrehajtó ügynökség

–

2

Uniós küldöttség

21

47

 

61

86

Közvetett irányítás

 

 

Végrehajtja:

 

 

EBB és EBA

62

62

Nemzetközi szervezet

248

388

Közfeladatot ellátó magánjogi szerv

50

71

Közjogi szerv

79

77

Harmadik ország

29

56

Uniós szerv és köz-magán társulás

2

1

 

470

655

Összesen

532

742

2.2.4.   Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

A garanciák az előfinanszírozás biztosítására szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésekor kerül sor.

millió EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Előfinanszírozási garancia

13

19

A 13 millió EUR olyan garanciákat tartalmaz, amelyek célja a közvetlen irányítás keretében kifizetett előfinanszírozás biztosítása, és a garancia kedvezményezettje az EFA (lásd a 4.1. megjegyzést). Az előfinanszírozás legnagyobb részét azonban közvetett irányítás keretében fizetik ki, ahol a garancia kedvezményezettje nem az EFA, hanem az ajánlatkérő. 2025-ben az említett garanciák összege 309 millió EUR volt.

2.3.   A VAGYONKEZELŐI ALAPBA FIZETETT HOZZÁJÁRULÁSOK

Ez a megnevezés az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alapba és a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapba hozzájárulásként fizetett összeget tartalmazza. Ez nem tartalmazza a vagyonkezelői alapoknál felmerült költségek EFA-t terhelő részét.

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulásokat az EFA közvetlen irányítással kezeli.

millió EUR

 

Nettó hozzájárulás 2024.12.31-én

2025-ben befizetett hozzájárulások

A vagyonkezelői alapok 2025. évi nettó kiadásai

Nettó hozzájárulás 2025.12.31-én

Afrika

165

–

(91 )

74

Bêkou

23

–

(10 )

13

Összesen

188

–

(101 )

87

Az előző évhez viszonyított csökkenés azt tükrözi, hogy 2025-ben nem került sor további hozzájárulásokra. Következésképpen az egyenleg kizárólag a meglévő hozzájárulásoknak az év során felmerült kiadások fedezésére történő felhasználásán alapul.

Ez összhangban van mindkét vagyonkezelői alap felszámolásával, amelyek végrehajtási időszaka 2025. december 31-én véget ért. 2026. január 1-jétől a vagyonkezelői alapok a felszámolási szakaszba léptek, amelynek során nem végeznek új műveleti tevékenységeket, a kiadások pedig a zárójelentések validálására, a fennálló egyenlegek rendezésére és az összegek kedvezményezettekkel való visszafizettetésére korlátozódnak.

2.4.   VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

A visszterhes ügyletek olyan ügyletek, amelyekben a gazdálkodó egység eszközöket vagy szolgáltatásokat kap, vagy a kötelezettségei megszűnnek, és cserébe közvetlenül közel azonos értéket ad a másik félnek (elsősorban áruk, szolgáltatások vagy eszközhasználat formájában). A nem visszterhes ügyletek olyan ügyletek, amelyekben a gazdálkodó egység vagy egy másik gazdálkodó egységtől kap értéket anélkül, hogy cserébe közvetlenül közel azonos értéket adna, vagy értéket ad egy másik gazdálkodó egységnek anélkül, hogy cserébe közvetlenül közel azonos értéket kapna.

2.4.1.   Hosszú lejáratú visszterhes követelések

Az EFA 2025.12.31-én 5 millió EUR hosszú lejáratú visszterhes követeléssel rendelkezett, amely főként különféle pénzügyi eszközökből származó aktív időbeli elhatárolásokból állt.

2.4.2.   Nem visszterhes behajtható követelések és visszterhes követelések

millió EUR

 

Megjegyzés

2025.12.31.

2024.12.31.

Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

2.4.2.1.

27

24

Visszterhes ügyletekből származó követelések

2.4.2.2.

10

12

Összesen

 

37

37

2.4.2.1.   Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Vevők

1

45

16

62

52

Közjogi szervek

3

15

6

23

19

Harmadik államok

–

2

4

6

16

Leírás

(4 )

(51 )

(9 )

(64 )

(63 )

Összesen

–

11

16

27

24

2.4.2.2.   Visszterhes ügyletekből származó követelések

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Elhatárolt bevétel

–

–

1

2

2

Átvezetési számlák

(207 )

168

39

–

–

Egyéb

–

4

5

9

11

Összesen

(207 )

172

45

10

12

A hatékonyság érdekében az EFA-k egyetlen pénztárkészletével a 11. EFA rendelkezik. Ennek eredményeként műveleteket kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki.

Az „Egyéb” megnevezés főként pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó követelésekből áll. A 9 millió EUR összegű egyéb követelésekből 4 millió EUR a GEEREF, 5 millió EUR pedig a Climate Investor One-nal szembeni követelés.

2.5.   PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK (5)

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek olyan, amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, amelyek magukban foglalják a készpénzt, a bankoknál elhelyezett látra szóló és felmondásos betéteket (például folyószámlákat és megtakarítási számlákat), valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti futamidővel rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetéseket.

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Elkülönített számlák:

 

 

 

 

 

Központi bankok

–

–

98

98

285

 

–

–

98

98

285

Folyószámlák

 

 

 

 

 

Kereskedelmi bankok

–

–

105

105

49

Finanszírozási eszközökhöz tartozó pénzeszközök

–

–

82

82

77

 

–

–

187

187

126

Összesen

–

–

286

286

411

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 125 millió EUR összegű csökkenését főként a központi bankoknál tartott készpénztartalékok csökkenése okozza. A likviditási pozíció e visszaesése elsősorban annak tudható be, hogy az év során a kifizetett költségek és előlegek összege meghaladta a kapott hozzájárulásokét. A lehívott hozzájárulások összege a 2024. évi 1 200 millió EUR-ról 2025-ben 800 millió EUR-ra csökkent. Emellett a tagállamok a 9. EFA-ból a 2025. évi első részlete tekintetében 6,3 millió EUR visszatérítésben részesültek, míg az Egyesült Királyság azt kérte, hogy a 2025. évi második részlethez való, 15 millió EUR összegű hozzájárulását ellentételezzék a 10. és 11. EFA-hoz nyújtott hozzájárulásukkal (lásd a 2.9.1. megjegyzést).

KÖTELEZETTSÉGEK

2.6.   PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

Pénzügyi kötelezettség bármely olyan kötelezettség, amely:

a)

szerződéses kötelem: pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó egység részére történő átadására; vagy pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek cseréjére egy másik egységgel, potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett; vagy

b)

olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiban teljesül vagy teljesíthető.

A pénzügyi kötelezettségek a következő kategóriákba sorolhatók: „az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek”, „amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi kötelezettségek” vagy pénzügyigarancia-szerződésből eredő kötelezettségek.

millió EUR

 

Megjegyzés

2025.12.31.

2024.12.31.

Hosszú lejáratú

 

 

 

Pénzügyigarancia-kötelezettség

2.6.1.

1

1

Rövid lejáratú

 

 

 

Pénzügyi céltartalékok

2.6.2.

–

2

Összesen

 

1

3

2.6.1.   Pénzügyigarancia-kötelezettség

Ezek a céltartalékok a különböző pénzügyi eszközök keretében nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket fedezik, amelyeket a megbízott szervezetek saját nevükben, de az EFA megbízásából és kockázatára bocsátanak ki. Az EFA garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázata korlátozott, és a pénzügyi eszközöket fokozatosan töltik fel a jövőbeli garancialehívások fedezésére.

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Pénzügyigarancia-kötelezettség

–

–

1

1

1

Az 1 millió EUR összeg az Euritz pénzügyi eszköz keretében nyújtott garancia becsült veszteségét jelenti (lásd a 4.2.1. megjegyzést).

2.6.2.   Céltartalékok

E céltartalékok a különböző pénzügyi eszközök keretében nyújtott hitelekkel kapcsolatban felmerülő becsült hitelezési veszteségeket jelentik. Ezek a céltartalékok a különböző pénzügyi eszközök keretében nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket fedezik, amelyeket a megbízott szervezetek saját nevükben, de az EFA megbízásából és kockázatára bocsátanak ki. Az EFA garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázata korlátozott, és a pénzügyi eszközöket fokozatosan töltik fel a jövőbeli garancialehívások fedezésére.

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Rövid lejáratú pénzügyi céltartalékok

–

–

–

–

2

2.7.   SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

A szállítói kötelezettségek olyan áruk és szolgáltatások megfizetésére vonatkozó kötelezettségek, amelyek leszállításra vagy teljesítésre kerültek, és amelyek – az elhatárolt költségektől eltérően – leszámlázásra vagy a szállítóval formálisan egyeztetésre kerültek. A szállítói kötelezettségek kapcsolódhatnak visszterhes ügyletekhez (például áru- és szolgáltatásvásárlásokhoz), és nem visszterhes ügyletekhez (például a vissza nem térítendő támogatásokkal, előfinanszírozással vagy más uniós finanszírozással kapcsolatosan a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítési igényekhez).

millió EUR

 

Megjegyzés

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Folyó szállítói kötelezettségek

2.7.1.

–

10

93

104

150

Egyéb szállítói kötelezettségek

2.7.2.

–

6

78

83

105

Összesen

 

–

16

171

187

256

2.7.1.   Folyó szállítói kötelezettségek

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Szállítók

–

7

64

71

56

Harmadik államok

–

(1 )

8

7

29

Közjogi szervek

–

4

20

24

66

Intézmények és ügynökségek

–

–

2

2

–

Összesen

–

10

93

104

150

A szállítói kötelezettségek közé többnyire az EFA-hoz beérkezett, a kedvezményezetteknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos költségkimutatások tartoznak. Ezeket a költségkimutatás kézhezvételének időpontjában könyvelik a költségkimutatás teljes összegén. A támogathatóság ellenőrzését követően csak az elszámolható összegeket fizetik ki a kedvezményezetteknek. Az év végén elemzik a fennálló költségtérítési igényeket, és az ezekhez a költségtérítési igényekhez kapcsolódó becsült elszámolható összegeket jelenítik meg az eredménykimutatásban. A becsült nem elszámolható összegek az „Egyéb folyó szállítói kötelezettségek” alatt jelennek meg.

A szállítói kötelezettségek összegének csökkenése annak tulajdonítható, hogy kevesebb olyan számla érkezett be, amely év végén még kifizetetlen volt.

2.7.2.   Egyéb szállítói kötelezettségek

millió EUR

 

Megjegyzés

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

2.7.2.1.

–

6

22

27

28

Elhatárolt tőke-hozzájárulás

2.7.2.2.

–

–

51

51

64

Más egyéb szállítói kötelezettségek

 

–

–

5

5

12

Összesen

 

–

6

77

83

105

2.7.2.1.   Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

A társfinanszírozási szállítói kötelezettségek azok a források, amelyeket az EFA a társfinanszírozási megállapodások alapján kap. Az EFA ezeket a hozzájárulásokat harmadik felek részére történő, előre meghatározott szolgáltatásnyújtásra használja fel, a fel nem használt forrásokat pedig visszafizeti a társfinanszírozóknak. Azt, hogy a társfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú társfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a felhasználásának ütemezése határozza meg.

Az év végén eseti értékelés alapján megvizsgálják a társfinanszírozási szállítói kötelezettségek teljes körét, és hosszú lejáratúnak minősítenek minden olyan összeget, amelynek felhasználása az elkövetkező 12 hónapban nem várható.

millió EUR

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Rövid lejáratú társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

–

–

6

22

27

28

2.7.2.2.   Elhatárolt tőke-hozzájárulás

Az 1,2 millió EUR összegű elhatárolt tőke-hozzájárulás a 9. EFA projektjeiből visszavont vagy fel nem használt pénzeszközök tagállamok és az Egyesült Királyság részére történő visszatérítéséhez kapcsolódik (lásd a 2.9.1. megjegyzést). A tagállamok megállapodtak abban, hogy a visszatérítést a 2026. évi első hozzájárulási felhívás során beszámítják a 11. EFA hozzájárulásaiba.

A visszatérítésen felül 49 millió EUR összeg kapcsolódik a 2026. évi első részlethez, amelyet az Egyesült Királyság, Portugália, Magyarország és Észtország előzetesen fizetett ki. Ebből az összegből 44 millió EUR teljes egészében az Egyesült Királyság hozzájárulásához kapcsolódik. A kilépésről rendelkező megállapodás 152. cikke értelmében az Egyesült Királyság a 11. EFA és valamennyi korábbi, még lezáratlan EFA lezárásáig továbbra is az EFA részes fele marad, és e tekintetben a tagállamokkal azonos kötelezettségeket vállal (lásd a 2.9.1. megjegyzést).

2.8.   ELHATÁROLT KÖLTSÉGEK

Az időbeli elhatárolások olyan áruk és szolgáltatások megfizetésére vonatkozó kötelezettségek, amelyek leszállításra vagy teljesítésre kerültek, és amelyek – a szállítói kötelezettségektől eltérően – még nem kerültek leszámlázásra vagy a szállítóval formálisan egyeztetésre. Az időbeli elhatárolások kiszámítása a költségvetési kötelezettségvállalások év végi nyitott összegén alapul. A becsült elhatárolt költségeknek a kifizetett előfinanszírozással kapcsolatos részét az előfinanszírozási összegek csökkenéseként rögzítették.

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Elhatárolt költségek

–

34

661

695

774

Az elhatárolt költségek a folyamatban lévő vagy teljesített, de validált költségtérítési igény nélküli szerződésekkel kapcsolatos becsült működési költségeket tartalmazzák, ahol a kedvezményezettek elszámolható kiadásait a pénzügyi beszámoló elkészítésének idején rendelkezésre álló legjobb információkat felhasználva becsülték meg. Meg kell jegyezni, hogy a rendes üzletvitel – például a beszámoló fordulónapját követően aláírt szerződéshosszabbítások – során felmerülő információkat nem veszik rendszeresen figyelembe, és az e tevékenységeknek az elhatárolt költségekre gyakorolt lehetséges hatása nem becsülhető meg megbízhatóan. A becsült elhatárolt költségeknek a kifizetett előfinanszírozással kapcsolatos részét az előfinanszírozási összegek csökkenéseként rögzítették (lásd a 2.2. megjegyzést).

Az elhatárolt költségek 79 millió EUR összegű csökkenése azzal magyarázható, hogy csökkent azon szerződések száma, amelyek esetében a költségeket meg kellett becsülni és el kellett határolni. Ez a csökkenés összhangban áll az EFA életciklusával, és a nyitott szerződések számának alakulásával is.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.9.   TŐKE

Az EFA-tagállamok az EFA-programok végrehajtása érdekében hozzájárulást fizetnek az Alapba, az egyes EFA-k belső megállapodásában meghatározottak szerint. Az alkalmazandó jogalap szerint a tőkebefizetési felhívásokról, azaz az adott N. évre vonatkozó finanszírozási kérelmekről az N–1. évben tanácsi határozat születik, a kapott források pedig egyértelműen meghatározott jövőbeli időszakokhoz vannak rendelve.

A hozzájárulások megfelelnek a tulajdonosi hozzájárulás kritériumainak (EAR 1), ezért tőkeként kezelendők az EFA pénzügyi kimutatásaiban. A tőke az EFA-tagállamoktól befolyó hozzájárulások teljes összegét jelenti. Mivel a le nem hívott tőkét levonják a teljes tőkéből (lásd a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatást), a mérlegben csak a lehívott tőke jelenik meg.

Mivel a megállapodás szerinti hozzájárulások meghatározott beszámolási időszakokhoz vannak rendelve, és az EFA-nak az EFA-tagállamokkal szembeni jogos igénye csak ezekben az időszakokban merül fel, az előlegként kapott összegeket elhatárolt tőke-hozzájárulásként számolják el a kötelezettségek között, nem pedig lehívott tőkeként.

2.9.1.   Aktív EFA-k lehívott tőkéje

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

Tőke

10 435

20 819

29 290

60 544

Le nem hívott tőke

–

–

(4 840 )

(4 840 )

Lehívott tőke 2024.12.31-én

10 435

20 819

24 449

55 704

Tőke

10 434

20 816

29 278

60 528

Le nem hívott tőke

–

–

(4 040 )

(4 040 )

Lehívott tőke 2025.12.31-én

10 434

20 816

25 237

56 488

A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott összegeket jelentik. A lehívott tőke azokat a hozzájárulásokat jelenti, amelyeket az EFA már lehívott, és a tagállamok kincstári számláira átutalt (lásd lejjebb a 2.9.2. megjegyzést).

Az (EU) 2025/2324 tanácsi határozat (6) alapján a 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás szerinti tagállami hozzájárulásokat az említett EFA-ból visszavont pénzeszközökből 1,2 millió EUR-val csökkentették. Az e csökkentés miatti visszatérítéseket a 11. EFA keretében lehívandó további forrásokkal ellentételezték. A visszatérítést valójában 2026. évi első részlettel szemben használják fel (lásd a 2.7.2. megjegyzést).

Bár az Egyesült Királyság – a kilépésről rendelkező megállapodás 153. cikkével összhangban – továbbra is az EFA részes fele marad az összes program lezárásáig, a kilencedik és tizedik EFA-ból le nem kötött és visszavont pénzeszközök rá eső része nem használható fel újra. 2025-ben az Egyesült Királyság az adott évre vonatkozó második részletének a 10. és 11. EFA tartalékában levő részesedése felhasználásával történő kompenzálását kérte. Ennek eredményeként a 10. és 11. EFA alaptőkéje is 15 millió EUR-val csökkent.

2.9.2.   Lehívott és le nem hívott tőke tagállamok és az Egyesült Királyság szerint

millió EUR

Hozzájárulások a 11. EFA-hoz

%

Le nem hívott tőke 2024.12.31-én

2025-ben lehívott tőke

Le nem hívott tőke 2025.12.31-én

Ausztria

2,40

116

(19 )

97

Belgium

3,25

157

(26 )

131

Bulgária

0,22

11

(2 )

9

Horvátország

0,23

11

(2 )

9

Ciprus

0,11

5

(1 )

5

Cseh Köztársaság

0,80

39

(6 )

32

Dánia

1,98

96

(16 )

80

Észtország

0,09

4

(1 )

3

Finnország

1,51

73

(12 )

61

Franciaország

17,81

862

(143 )

720

Németország

20,58

996

(165 )

831

Görögország

1,51

73

(12 )

61

Magyarország

0,61

30

(5 )

25

Írország

0,94

46

(8 )

38

Olaszország

12,53

606

(100 )

506

Lettország

0,12

6

(1 )

5

Litvánia

0,18

9

(1 )

7

Luxemburg

0,26

12

(2 )

10

Málta

0,04

2

(0 )

2

Hollandia

4,78

231

(38 )

193

Lengyelország

2,01

97

(16 )

81

Portugália

1,20

58

(10 )

48

Románia

0,72

35

(6 )

29

Szlovákia

0,38

18

(3 )

15

Szlovénia

0,22

11

(2 )

9

Spanyolország

7,93

384

(63 )

320

Svédország

2,94

142

(24 )

119

Egyesült Királyság

14,68

710

(117 )

593

Összesen

100,00

4 840

(800 )

4 040

Mivel a kilencedik és 10. EFA tőkeösszege a korábbi években teljes egészében lehívásra és könyvelésre került, 2025-ben 800 millió EUR lehívására került sor, ami kizárólag a 11. EFA-hoz kapcsolódik. A lehívott tőke a 2024. évi 1 200 millió EUR-ról 2025-ben 800 millió EUR-ra csökkent.

2.9.3.   Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

Egyenleg 2023.12.31-én

(509 )

(120 )

628

–

Korábbi EFA-k összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA eredményességi tartalékába

(1 )

1

–

–

Korábbi EFA-k összegeinek átcsoportosítása a 11. EFA eredményességi tartalékába

–

(68 )

68

–

Egyenleg 2024.12.31-én

(510 )

(187 )

696

–

Korábbi EFA-k összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA eredményességi tartalékába

–

–

–

–

Korábbi EFA-k összegeinek átcsoportosítása a 11. EFA eredményességi tartalékába

–

–

–

–

Egyenleg 2025.12.31-én

(510 )

(187 )

696

–

Ez a megnevezés az aktív EFA-kból átcsoportosított forrásokat tartalmazza.

A Cotonoui Megállapodás hatálybalépése óta a korábbi EFA-k fel nem használt pénzeszközeit a kötelezettségvállalás visszavonása után átcsoportosítják a legutóbb megnyitott EFA-ba. A más EFA-kból átcsoportosított források a fogadó alap előirányzatait növelik, a küldő alapét pedig csökkentik. A 10. és a 11. EFA eredményességi tartalékába átcsoportosított pénzeszközök fedezetével csak a belső megállapodásban rögzített különös feltételek mellett lehet kötelezettséget vállalni.

3.   MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

BEVÉTELEK

millió EUR

 

Megjegyzés

2025

2024

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

3.1.

12

41

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

3.2.

28

90

Összesen

 

40

131

3.1.   NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek olyan ügyletekhez kapcsolódnak, amelyekben az átadó anélkül biztosít erőforrásokat a fogadó szervezet részére, hogy az –közvetlenül – megközelítőleg egyenértékű ellenszolgáltatást teljesítene. A megnevezés elsősorban a Bizottságtól az év során kapott összegeket és a működési kiadások visszafizettetését tartalmazza.

millió EUR

 

Megjegyzés

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025

2024

Kiadások visszafizettetése

 

1

4

5

11

24

Társfinanszírozási bevétel

3.1.1.

–

1

–

1

17

Összesen

 

1

5

5

12

41

A nem visszterhes bevételek irányítási mód szerinti bontása a következő:

millió EUR

 

2025

2024

Közvetlen irányítás

 

 

Végrehajtja:

 

 

Bizottság

1

1

Végrehajtó ügynökség

1

2

Uniós küldöttség

4

4

 

6

7

Közvetett irányítás

 

 

Végrehajtja:

 

 

Harmadik ország

4

31

Nemzetközi szervezet

1

3

Közfeladatot ellátó magánjogi szerv

1

–

 

6

34

Összesen

12

41

3.1.1.   Társfinanszírozási bevétel

A kapott társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, és ilyenként nem befolyásolhatják az eredménykimutatást-. A kapott hozzájárulások az adományozási feltételek teljesüléséig, vagyis az elszámolható kiadások felmerüléséig (lásd a 3.5. megjegyzést) a kötelezettségek között maradnak (lásd a 2.7.2.1. megjegyzést). A megfelelő összeget ezután az eredménykimutatásban társfinanszírozásból származó nem visszterhes bevételként mutatják ki. Következésképpen az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla.

3.2.   VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025

2024

Pénzügyi bevétel

–

–

8

8

19

Egyéb bevétel

–

1

19

20

71

Összesen

–

2

26

28

90

A „Pénzügyi bevételek” fejezetben szereplő 8 millió EUR főként a ki nem fizetett visszafizetési felszólítások után felhalmozódott kamatokból, az előfinanszírozás kamatából, a központi és kereskedelmi bankok egyenlegein keletkezett kamatokból és a pénzügyi eszközökből származó bevételekből tevődik össze.

Az egyéb bevételek elsősorban a devizaárfolyam-nyereséghez kapcsolódnak. A kapcsolódó devizaárfolyam-veszteség kimutatása az „Egyéb kiadások” alatt található (lásd a 3.7. megjegyzést).

KIADÁSOK

3.3.   EGYÉB JOGALANYOK ÁLTAL VÉGREHAJTOTT KIADÁSOK

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025

2024

Technikai segítségnyújtási kiadások

–

–

4

4

4

A 4 millió EUR-s összeg a különféle pénzügyi eszközökkel kapcsolatban felmerült technikai segítségnyújtási kiadásokkal függ össze.

3.4.   TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025

2024

Programozható segély

2

6

459

467

630

AKCS-n belüli projektek

–

85

331

416

497

Sürgősségi segély

–

1

48

50

(13 )

Egyéb segélyprogramok

5

–

–

5

–

Intézményi támogatás

–

(9 )

14

4

4

Vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások

–

–

101

101

118

Összesen

8

83

953

1 043

1 237

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt.

2025-ben az operatív kiadások – főként a 11. EFA kiadásainak (a 2024-es 1 145 millió EUR-ról 2025-ben 953 millió EUR-ra való) csökkenése miatt – 194 millió EUR-val csökkentek. Ez a csökkenés az EFA-k életciklusát tükrözi, amely fokozatosan halad a lezárás felé. A 11. EFA a végső szakaszába ért a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés 2020. december 31-i hatálybalépését követően, amely zárónapot határozott meg az új kötelezettségvállalásokra vonatkozóan. Bár új finanszírozási határozatok nem fogadhatók el, a folyamatban lévő projektek végrehajtása azok befejezéséig folytatódik, ami a kiadások fokozatos csökkenését eredményezi.

Hasonlóképpen, a 10. EFA kiadásai a végrehajtás előrehaladott szakaszát és a programok fokozatos lezárását tükrözik. A 10. EFA lezárása jól halad: a szerződések többségét már lezárták, a fennmaradó szerződések pedig folyamatosan haladnak át az operatív és pénzügyi lezárás végső lépésein, így többek között az értékeléseken, az ellenőrzéseken és a visszafizettetéseken. A 10. EFA keretében az intézményi támogatáshoz kapcsolódó negatív összegek a 2024. évi elhatárolások visszaírásából erednek, amelyek meghaladták a 2025-ben felmerült tényleges kiadásokat. Ezek az eredetileg 2024 decemberében lejáró és 2025. szeptember 15-ig meghosszabbított „Intézményi támogatás az AKCS-titkárságnak” című szerződéshez kapcsolódnak. Az AKCS-ház felújításával és értékesítésével kapcsolatos késedelmek miatt a tervezett tevékenységeket nem lehetett teljes mértékben végrehajtani, ami 10,7 millió EUR összegű kötelezettségvállalás visszavonását eredményezte.

2025-ben az AKCS-n belüli projektek kiadásai 23 millió EUR-val csökkentek, ami annak köszönhető, hogy a végrehajtó partnertől kapott aktualizált végrehajtási információk alapján visszavonták az egyik projekthez kapcsolódó 2024. évi elhatárolást.

A 9. EFA jelenleg a lezárás végső szakaszában van, és csak korlátozott számú szerződés van még folyamatban.

A három nyitott EFA keretében 2025 februárja és 2026 januárja között összesen 578 szerződést zártak le, ami hozzájárult az operatív kiadások csökkentéséhez.

3.5.   TÁRSFINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025

2024

Társfinanszírozás

–

1

–

1

17

E megnevezés alá a társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban 2025 folyamán felmerült kiadások tartoznak. Meg kell jegyezni, hogy a felmerült kiadások az elhatárolással kapcsolatos becsült összegeket (és ezzel összefüggésben a tavalyi becsült összegekkel kapcsolatos visszaírásokat) is tartalmaznak.

A társfinanszírozásra vonatkozó számviteli szabályok értelmében a felmerült összegeknek nem volt hatásuk az EFA éves eredményére, mert azokat társfinanszírozási kiadásként és társfinanszírozási bevételként egyaránt figyelembe vették (lásd még a 3.1.1. megjegyzést).

Támogatási eszközök és társfinanszírozási kiadások irányítási típus szerint

millió EUR

 

2025

2024

Közvetlen irányítás

 

 

Végrehajtja:

 

 

Bizottság

32

17

Uniós végrehajtó ügynökség

2

3

Vagyonkezelői alap

–

118

Uniós küldöttség

103

148

 

137

286

Közvetett irányítás

 

 

Végrehajtja:

 

 

EBB és EBA

130

84

Nemzetközi szervezet

354

287

Közfeladatot ellátó magánjogi szerv

88

156

Közjogi szerv

55

126

Harmadik ország

278

314

Uniós szerv köz-magán társulással

1

–

 

906

967

Összesen

1 044

1 254

3.6.   FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025

2024

Hitelekből és követelésekből származó értékvesztés miatti nettó veszteség

(2 )

1

4

3

(1 )

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek vesztesége

–

2

31

33

3

Díjtámogatás

–

–

4

4

2

Összesen

(2 )

3

39

40

3

A hitelek és követelések nettó értékvesztés miatti veszteségei magukban foglalják a pénzügyi instrumentumok értékvesztés miatti veszteségeit, valamint (2 évnél régebben) kibocsátott visszafizetési felszólításokból, csődökből és mentességekből eredő behajthatatlan összegek miatti becsült kiadásokat.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökkel összefüggő 33 millió EUR összegű pénzügyi ráfordítás főként az árfolyam-különbözetekhez, a kamatokhoz és számos pénzügyi instrumentum valós értékének változásaihoz kapcsolódik.

A „Díjtámogatás” megnevezés alatt szereplő 4 millió EUR összeg a Kulima pénzügyi eszköz keretében felmerült kiadásokhoz kapcsolódik.

3.7.   EGYÉB KIADÁSOK

E megnevezés alatt szerepelnek az olyan igazgatási jellegű kiadások, mint a külső nem informatikai szolgáltatások, a kommunikációs és publikációs költségek, a képzési költségek stb.

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025

2024

Igazgatási és IT-kiadások

–

1

7

8

43

Vevőkkel szembeni követeléseken realizált veszteségek

1

–

–

1

4

Árfolyamveszteségek

–

3

31

34

63

Pénzügyi instrumentumok árfolyamvesztesége

–

–

3

3

1

Összesen

1

5

40

46

110

Az „Igazgatási és IT-kiadások” megnevezés azokat az összegeket tartalmazza, amelyek a Bizottsággal kötött, EFA-ra vonatkozó belső megállapodáson alapulnak, és amelyek célja az EFA-programok irányításával kapcsolatban a központnál és a küldöttségeknél felmerült igazgatási kiadások fedezése.

2025-ben az igazgatási kiadásokat egy 2024. évi elhatárolás visszavonása befolyásolta, amely az EFA által finanszírozott személyzeti kiadásokhoz kapcsolódott. Ennek eredményeként a jelentett személyzeti kiadások 1,3 millió EUR-t tesznek ki a 2025-ben ténylegesen felmerült 36 millió EUR helyett.

4.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

4.1.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

A függő követelés olyan lehetséges követelés, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni.

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Előfinanszírozási garanciák

–

–

13

13

19

Az előlegkifizetések teljesítésekor bizonyos esetekben előfinanszírozási garanciákat kérnek az uniós tagállamokon kívüli kedvezményezettektől.

2025 végén az előfinanszírozási garanciák értéke 13 millió EUR volt, míg 2024-ben 19 millió EUR. Ez összhangban van az EFA felszámolásával és a nyitott szerződések fokozatos lezárásával is.

A közvetett irányítás alá tartozó szerződések esetében a garanciák az EFA-tól eltérő ajánlatkérő szerveket illetik meg, így e garanciákat az EFA nem teszi közzé.

4.2.   FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

A függő kötelezettségek vagy múltbeli eseményekből eredő lehetséges kötelmek, amelyek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni, vagy olyan múltbeli eseményekből származó fennálló kötelmek, amelyeknél az erőforrások kiáramlása nem valószínű, vagy az összeg nem állapítható meg megbízhatóan.

4.2.1.   Nyújtott garanciák

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Nyújtott garanciák

–

–

29

29

26

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az EFA milyen mértékben van kitéve az EBB csoport vagy más pénzügyi intézmények által nyújtott garanciákhoz kapcsolódó lehetséges jövőbeli kifizetéseknek. Az összegek az említett programokra vonatkozóan megjelenített pénzügyi céltartalékok vagy pénzügyi kötelezettségek levonásával kerülnek bemutatásra.

A 29 millió EUR összeg a következő pénzügyi eszközök keretében nyújtott garanciákból adódik: 8 millió EUR az Euritz pénzügyi eszköz, 10 millió EUR a KULIMA alap, valamint tovább 11 millió EUR a mezőgazdasági értéklánc megerősítésére szolgáló ZAMBIA eszköz keretében.

4.2.2.   Jogi ügyekhez kapcsolódó függő kötelezettségek

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Folyamatban lévő jogi ügyek

–

9

7

16

7

2025 végén csak két folyamatban lévő ügy volt, amelyek összesen 16 millió EUR összegre vonatkoztak.

4.3.   EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

4.3.1.   Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

A lent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel az eredménykimutatásban. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.

millió EUR

 

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2025.12.31.

2024.12.31.

Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

16

106

1 533

1 654

2 701

A fennálló kötelezettségvállalások csökkenését nagyrészt a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások csökkenése okozza, amelynek teljes összege 2 697 millió EUR volt 2025 végén (2024: 3 812 millió EUR). Ez összhangban áll az EFA életciklusával, és a nyitott szerződések számának alakulásával is összefügg (lásd a 2.2. megjegyzést).

5.   PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EFA pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk a Bizottság által az EFA nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.

5.1.   KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

A pénztári műveletekre vonatkozó szabályokat és elveket a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat és a belső megállapodás határozza meg.

Ezeknek megfelelően a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

a)

Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy az általa kijelölt pénzügyi vállalkozásnál – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad.

b)

Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más pénznemekben is folyósít kifizetéseket.

c)

A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

A Bizottság az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

5.2.   DEVIZAKOCKÁZAT

Az EFA év végi devizakockázati kitettsége – nettó pozíció

millió EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

 

USD

EUR

Egyéb

Összesen

USD

EUR

Egyéb

Összesen

Pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

15

5

5

25

10

4

7

21

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

37

54

1

92

42

61

9

112

Követelések

5

4

 

9

6

5

–

11

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

6

280

–

286

11

400

–

411

 

63

343

6

412

69

470

16

555

Pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi céltartalékok és pénzügyigarancia-kötelezettség

–

(5 )

–

(5 )

–

(3 )

–

(3 )

 

–

(5 )

–

(5 )

–

(3 )

–

(3 )

Összesen

63

338

6

407

69

467

16

552

Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat.

5.3.   KAMATLÁBKOCKÁZAT

Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata.

A különböző bankszámláin tartott összegek után kamat keletkezik. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák.

Az EFA költségvetésébe fizetendő hozzájárulásokat az egyes tagállamok az általuk kijelölt pénzügyi intézménynél nyitott elkülönített számlára fizetik be. A néhány évvel ezelőtt fennállt negatívkamat-kockázat kezelése érdekében az érintett számlákon tartott egyenlegek minimalizálását célzó készpénzkezelési eljárások vannak érvényben. Emellett az (EU) 2016/888 tanácsi rendeletnek (7) megfelelően e számlák esetleges negatív kamatát az érintett tagállam viseli.

A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló egyenleg után minden nap kamatot írnak jóvá. A kamat jóváírása változó piaci kamatláb alapján történik, a szerződéses (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözet hozzáadásával. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás egy piaci referencia-kamatlábhoz kötődik, követve annak bármilyen ingadozását. Ily módon nem áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb kamatot számolnának.

5.4.   HITELKOCKÁZAT (PARTNERKOCKÁZAT)

Maximális hitelkockázati kitettség

A pénzügyi eszközök esetében a jelentett összegek nettó könyv szerinti értékek, és azt mutatják, hogy az EFA a beszámolási időszak végén milyen mértékű hitelkockázatnak van kitéve.

millió EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Pénzügyi eszközök

 

 

Hitelek

25

21

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

286

411

Visszterhes követelések  (*1)

9

11

Nyújtott garanciák

 

 

Pénzügyi garanciaszerződések

13

12

Összesen 2025.12.31-én

333

454

(*1)  Az aktív időbeli elhatárolások kivételével

Pénzügyi eszköz hitelek: hitelminőség

millió EUR

 

2025.12.31.

 

1. szakasz

2. szakasz

3. szakasz

POCI

Összesen

Hitelminősítés

 

 

 

 

 

Kiváló és magas fokozatú

–

–

–

–

–

Felső középfokozatú

–

–

–

–

–

Alsó középfokozatú

–

–

–

–

–

Befektetésre nem ajánlott és nem teljesítő kategória

23

4

7

–

33

Bruttó könyv szerinti érték

23

4

7

–

33

Elszámolt veszteség nélkül

2

1

5

–

8

Nettó könyv szerinti érték

21

3

2

–

25

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek: hitelminőség

millió EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Hitelminősítés

 

 

Kiváló és magas fokozatú

266

314

Felső középfokozatú

15

91

Alsó középfokozatú

5

6

Befektetésre nem ajánlott és nem teljesítő kategória

–

–

Bruttó könyv szerinti érték

286

411

Elszámolt veszteség nélkül

–

–

Nettó könyv szerinti érték

286

411

Követelések: hitelminőség

millió EUR

 

2025.12.31.

 

Nem esedékes

Késedelmes

Késedelmes

Késedelmes

Késedelmes

Összesen

 

0–30 nap

31–90 nap

91 nap – 1 év

> 1 év

Bruttó könyv szerinti érték

9

–

–

–

–

9

Elszámolt veszteség nélkül

–

–

–

–

–

–

Nettó könyv szerinti érték

9

–

–

–

–

9

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök: hitelminőség

2025-ben az e pénzügyi kimutatásokban szereplő, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatnak nem kitett, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéshez kapcsolódnak (lásd a 2.1. megjegyzést).

5.5.   LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján

Az e megnevezés alatt szereplő pénzügyi kötelezettségeket és szállítói kötelezettségeket a mérlegben szereplő könyv szerinti értékeken kell kimutatni.

millió EUR

 

< 1 év

1–5 év

> 5 év

Összesen

Pénzügyi kötelezettségek 2025.12.31-én

187

0

–

187

Pénzügyi kötelezettségek 2024.12.31-én

256

0

–

256

Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására. A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével.

Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak.

Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság pénztára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről.

Ezenfelül az EFA pénztári műveletei kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy minden nap elegendő készpénz álljon rendelkezésre az összes EFA-bankszámlán.

6.   KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Az EFA kapcsolt felei a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap, az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap és az Európai Bizottság. Az e jogalanyok közötti ügyletekre az EFA szokásos műveleteinek részeként kerül sor, és ezért ezek a műveletek az EU számviteli szabályai értelmében nem tartoznak különleges közzétételi követelmények hatályába.

Az EFA-nak nincs külön vezetése, mivel a Bizottság irányítása alá tartozik. Az EU – és így a Bizottság – felsővezetésének jogosultságai az Európai Unió összevont éves beszámolójában vannak feltüntetve a 7.2. „A felsővezetés fő jogosultságai” megnevezés alatt.

7.   MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló aláírásának dátumáig az EFA számvitelért felelős tisztviselője nem szerzett és nem is kapott információt olyan egyéb lényeges eseményről, amelyet e szakaszban kellene bemutatni. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

8.   A GAZDASÁGI EREDMÉNY ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az év gazdasági eredményét az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló operatív tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg. A táblázathoz fűzött megjegyzések kiegészítő információkat nyújtanak a főbb összeegyeztetett tételek jellegéről.

millió EUR

 

2025

2024

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

(1 094 )

(1 240 )

Bevételek

 

 

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések

(5 )

(25 )

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok

(10 )

(4 )

A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok

13

18

Bevételcsökkentő fogyasztás

44

38

Elhatárolt bevételek (nettó)

(25 )

(98 )

Egyéb

–

–

Kiadások

 

 

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások

10

65

A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek

(48 )

(176 )

Előfinanszírozás nettó hatása

730

1 147

Elhatárolt kiadások (nettó)

(509 )

(1 070 )

Egyéb

 

 

AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

(893 )

(1 345 )

8.1.   ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK – BEVÉTELEK

A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének.

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra.

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása sor az előfinanszírozás összegeinek a kedvezményezettek által visszafizetett összegekkel szembeni elszámolását mutatja. Ezek a készpénzbevételek költségvetési bevételek, de nincsenek hatással a gazdasági eredményre, így feltüntetésük egyeztetési célból szükséges.

A nettó elhatárolt bevétel főként az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

8.2.   ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK – KIADÁSOK

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között. Azonban a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat.

A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, bár hatással van a költségvetési eredményre.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.

I.2. RÉSZ

A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP ÉS AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP 2025. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI  (8)

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK

Az uniós vagyonkezelői alapok általános háttere

Létrehozás

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) (9) 238. és 239. cikkével és a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló rendelet (10) 35. cikkével összhangban az Európai Bizottság jogosult külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapokat létrehozni (a továbbiakban: uniós vagyonkezelői alapok). Az uniós vagyonkezelői alapokat válságokkal kapcsolatos szükséghelyzeti és szükséghelyzet utáni intézkedések, illetve tematikus intézkedések végrehajtása céljából alapítják, más donorokkal kötött megállapodások útján.

Az uniós vagyonkezelői alapokat az Európai Bizottság hozza létre egy határozattal, miután konzultált az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, vagy megkapta azok jóváhagyását. A határozat magában foglalja a többi donorral kötött alapító megállapodást is.

Az uniós vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

—

az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: az uniós vagyonkezelői alapok céljai, különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt, uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten, és ha a már meglévő finanszírozási eszközök felhasználása nem lenne elegendő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához,

—

az uniós vagyonkezelői alapok politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében,

—

az uniós vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornák vagy hasonló eszközök megkétszerezését jelentik, kiegészítő jelleg nélkül,

—

az uniós vagyonkezelői alapok céljait összhangba kell hozni azon uniós eszköz vagy költségvetési sor céljaival, amelyből a finanszírozásuk történik.

A jelenlegi uniós vagyonkezelői alapok

A Bizottság eddig négy uniós vagyonkezelői alapot hozott létre:

—

A BÊKOU Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja, hogy minden tekintetben támogassa a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítési erőfeszítéseit. Létrehozásának időpontja 2014. július 15.

—

A MADAD Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap. Létrehozásának időpontja 2014. december 15.

—

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amely az afrikai stabilitással, valamint az irreguláris migráció és a lakosság lakhelyelhagyása okainak kezelésével foglalkozó európai uniós szükséghelyzeti alap. Létrehozásának időpontja 2015. november 12.

—

A Kolumbiáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a békemegállapodás végrehajtását támogatja a konfliktus utáni korai helyreállítás és stabilizáció időszakában. Létrehozásának időpontja 2016. december 12.

Megbízatás

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapot azzal a céllal hozták létre, hogy elősegítse a Közép-afrikai Köztársaság stabilizálását és újjáépítését. Az alapító megállapodás megfogalmazása szerint az alap fő célkitűzése „következetes és célzott támogatással növelni a lakosság veszélyeztetett csoportjainak rezilienciáját, minden szempontból támogatni a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítését, összehangolni a rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket, valamint segíteni a szomszédos országokat a válság következményeinek kezelésében”.

Fő műveleti tevékenységek

Az uniós vagyonkezelői alap különböző donoroktól származó forrásokat egyesít programok elfogadott célkitűzések alapján történő finanszírozására. 2014. júliusi létrehozása óta a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap 22 programot fogadott el, és több mint 2,5 millió kedvezményezettet ért el. A program célja, hogy a 2013. évi válságot követően segítséget nyújtson a Közép-afrikai Köztársaság és annak lakossága számára. Konkrétabban a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap célja az alapvető szolgáltatásokhoz (elsősorban az egészségügyhöz, vízhez és az alapvető köztisztasághoz) való hozzáférés biztosítása, a gazdasági helyreállítás és a munkahelyteremtés támogatása, valamint a szociális kohézió és megbékélés elősegítése.

Irányítás

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap irányítását az Európai Bizottság látja el, amely a két irányító szerv – a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa és az operatív bizottság – titkárságaként is működik. A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap igazgatótanácsa és operatív bizottsága a donorok, a Bizottság és az Európai Parlament képviselőiből, a Közép-afrikai Köztársaság hatóságainak képviselőjéből és megfigyelőkből áll. Az igazgatótanács összetételére vonatkozó szabályokat és az uniós vagyonkezelői alap belső szabályzatát az uniós vagyonkezelői alapot alapító megállapodásban kell rögzíteni.

Az igazgatótanács fő feladata a vagyonkezelői alap átfogó stratégiájának kidolgozása és felülvizsgálata. Az operatív testület felelős az alap által finanszírozott tevékenységek kiválasztásáért, és felügyeli azok végrehajtását. Jóváhagyja továbbá az éves beszámolót és a vagyonkezelői alap által finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentést.

Finanszírozási források

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap finanszírozása a donorok hozzájárulásaiból történik.

Éves beszámoló

A beszámolókészítés alapja

A jogi keretet és az éves beszámoló elkészítésének határidejét a Közép-afrikai Köztársaságért Európai Uniós Vagyonkezelői alap – a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap – létrehozásáról és belső szabályairól szóló megállapodás („alapító megállapodás”) határozza meg. Az alapító megállapodás értelmében az éves beszámolót a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS) alapuló, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (uniós számviteli szabályok) szerint készítik el.

Számvitelért felelős tisztviselő

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője. Ő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért. A Bizottság belső ellenőre, az OLAF és a Számvevőszék ugyanolyan jogkörrel rendelkezik az uniós vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más tevékenységek tekintetében. Az uniós vagyonkezelői alapokat évente független külső ellenőrzésnek kell alávetni.

Az éves beszámoló összetétele

Az éves beszámoló a január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkozik, és magában foglalja a pénzügyi kimutatásokat és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseket. Míg a pénzügyi kimutatások és a kiegészítő megjegyzések eredményszemléletű elszámolás alapján készülnek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések elsősorban a készpénzmozgásokon alapulnak.

Az előzetes beszámolótól a mentesítésig

Az éves beszámolót független külső könyvvizsgálatnak vetik alá. A számvitelért felelős tisztviselő által készített előzetes éves beszámolót a következő év február 15-éig továbbítják az Operatív Bizottságnak, amely ezt követően továbbítja a gazdálkodó egység által közbeszerzési eljárást követően kiválasztott könyvvizsgáló társaságnak. A könyvvizsgálatot követően a számvitelért felelős tisztviselő elkészíti a végleges éves beszámolót, majd jóváhagyásra benyújtja az operatív bizottságnak (8.3.4(c) cikk).

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap éves beszámolóját konszolidálni kell az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójával.

A működés kiemelt eseményei

Az év során elért eredmények

Az EU az első vagyonkezelői alapját 2014 júliusában indította Bêkou néven (ami szangó nyelven reményt jelent), hogy segítséget nyújtson a Közép-afrikai Köztársaságnak és lakosságának a 2013-as válságot követően. A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap célja az alapvető szolgáltatásokhoz (elsősorban az egészségügyhöz, a vízhez és az alapvető köztisztasághoz) való hozzáférés biztosítása, a vidékfejlesztés és a gazdasági helyreállítás támogatása, valamint a megbékélés elősegítése. Létrehozása óta a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap 22 programot finanszírozott, amelyek 125 projektet foglaltak magukban, és az ország népességének több mint a felét érte el.

A Közép-afrikai Köztársaság több szempontból – különösen a kormányzás és a helyi kapacitás tekintetében – továbbra is instabil állam.

A biztonsági helyzet fokozatosan javult. Az alrégiót azonban továbbra is érinti a szudáni, a kongói demokratikus köztársasági és a csádi konfliktus által okozott instabilitás. Emiatt nagy számban érkeznek menekültek a Közép-afrikai Köztársaságba, ami súlyosbítja az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát.

2025-ben a közép-afrikai gazdaságot magas infláció és áruhiány jellemezte. Az ország helyzete azonban fokozatosan javul a 2024–2028-as időszakra szóló nemzeti fejlesztési terv alapján, amely a Közép-afrikai Köztársaság társadalmi és gazdasági átalakulásának ütemterve. Ezt a tervet fokozatosan vezetik be. Ezt bizonyítják a 2025 szeptemberében Casablancában tartott adományozói kerekasztalon elért sikerek.

2025 decemberében általános (elnöki, önkormányzati, regionális és jogalkotási) választásokat tartottak, amelyhez a MINUSCA (Mission Multidimensionnelle intégrée des Nations Unies pour la Stabilisation en République Centrafricaine) logisztikai támogatást, az EU pedig pénzügyi támogatást nyújtott (választói névjegyzék, Nemzeti Választási Ügynökség). Az EU-val fenntartott kapcsolat továbbra is szívélyes és stabil.

Az alap megszüntetési szakasza – amelyben lezárásokra, illetve kötelezettségvállalás-visszavonásokra kerül sor, 2026-ig folytatandó ellenőrzésekkel és értékelésekkel – az utolsó projektek operatív végrehajtásának befejezésével megkezdődött. Hangsúlyozni kell, hogy – az Alap végrehajtása során levont tanulságokból okulva – az intézkedések folytonosságát (különösen az egészségügy és az oktatás terén) fenn kell tartani, lehetőség szerint NDICI-projekteken keresztül, valamint a nemzeti fejlesztési tervvel összhangban a kormánnyal, továbbá a technikai és pénzügyi partnerekkel konzultálva.

A konkrét kiemelt területeken elért legfontosabb eredmények

Az alábbiakban bemutatott 2025. évi legfontosabb eredmények a vagyonkezelői alap főbb konkrét célkitűzéseit/beavatkozási területeit tükrözik.

A szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén 21 kutat állítottak helyre, így 2025-ben további 10 500 fő fért hozzá a víz-, higiéniai és higiéniai szolgáltatásokhoz, és az alap kezdete óta így összesen 1 197 087 kedvezményezett részesült támogatásban.

A társadalmi kohézió területén 1 450 nő és lány vett részt gazdasági szerepvállalást elősegítő tevékenységekben, amelyek mindegyike az Enabel által 2025-ben végrehajtott DEVRUR II projekt keretében valósult meg. Közülük 865-en részesültek pénzgazdálkodási képzésben, 575-en a munkába álláshoz szükséges képzésben, 10 fő pedig jövedelemtermelő tevékenységének megkezdéséhez kapott támogatást. Így az Alap időtartama alatt a társadalmi-gazdasági szerepvállalást célzó tevékenységekben részt vevő nők és lányok száma 174 850-re emelkedett.

A gazdasági és termelő ágazatok helyreállításának támogatása terén 3 770 fő részesült műszaki és szakképzésben, mindannyian a DEVRUR II projekt által létrehozott „Agropoles”-ban. Így a Bêkou-finanszírozásnak köszönhetően a készségfejlesztési tevékenységekben részesülők teljes száma 121 900-ra emelkedett. Emellett a DEVRUR projekt támogatásának köszönhetően 2025-ben 32 fő talált munkát, 23 fő indított vállalkozói projektet, 17 fő pedig jövedelemtermelő tevékenységet.

Ezenfelül az Enabel 2025-ben 4 114 THIMO (Travaux à Haute intensité de Main-d’œuvre) álláshelyet is létrehozott, ami lehetővé tette az „Agropoles” építési munkálatainak befejezését, és 58 alkalmazottat (adminisztratív, műszaki és oktatókat) képzett. Így az Alapnak köszönhetően megerősített kapacitással rendelkező adminisztratív személyzet vagy szolgáltatók teljes száma 20 675-re nőtt.

Költségvetés és a költségvetés végrehajtása

2025 végére a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alaphoz való hozzájárulások az előző, 2024-es évhez hasonlóan több mint 310 millió EUR-t tettek ki. Ezen az összegen felül 2,3 millió EUR-t tettek ki az egyéb bevételek (kamatok és érvényesített visszafizetési felszólítások). 2021. december 31-én a vagyonkezelői alap véglegesítette azokat a kötelezettségvállalásokat és szerződéseket, amelyeket a kapott hozzájárulásokból kívánt finanszírozni, de a nyomon követésre, értékelésre, ellenőrzésre és kommunikációra elkülönített pénzeszközök még ezen időpontot követően is leköthetők.

2025-ben 5 szerződés – ezen belül is 3 operatív projekt (DEVRUR II Enabel, PAPEUR Rural és WASH PEPEV) – volt folyamatban, összesen mintegy 43,9 millió EUR összegű költségvetéssel.

A tevékenységek hatása a pénzügyi kimutatásokban

A pénzügyi kimutatásokban az említett tevékenységek hatása leginkább a következő területeken nyilvánul meg:

—

Előfinanszírozás: 2025-ben 2 183 ezer EUR-val csökkent a vagyonkezelői alap felszámolása és a működési projektek lezárása következtében. Mivel a vagyonkezelői alap végrehajtási időszaka 2025. december 31-én lezárult, valamennyi operatív szerződés lejárt, ami az előfinanszírozási egyenlegek elszámolásának növekedéséhez vezetett. A fennmaradó egyenleg olyan projektekhez kapcsolódik, amelyek esetében a végleges pénzügyi kimutatások év végéig még nem érkeztek be.

—

Pénzügyi kötelezettségek: 10 676 ezer EUR-val csökkentek főként azért, mert az év során nem voltak hozzájárulások.

—

Működési kiadások: 3 914 ezer EUR-val emelkedtek, elsősorban a projektzáráskor elszámolt magasabb tényleges és elhatárolt költségek, a vagyonkezelői alapra vonatkozó magasabb végrehajtási és támogathatósági arány alkalmazása, valamint több projektnek a vagyonkezelői alap végrehajtási időszakának végét követő lezárása miatt.

MÉRLEG

ezer EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

 

 

Előfinanszírozás

–

–

 

–

–

FORGÓESZKÖZÖK

 

 

Előfinanszírozás

436

2 619

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

1 496

2 267

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

14 498

23 465

 

16 430

28 350

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

16 430

28 350

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

Pénzügyi kötelezettségek

(13 431 )

(24 108 )

 

(13 431 )

(24 108 )

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

Szállítói kötelezettségek

(1 927 )

(2 536 )

Elhatárolt költségek

(1 072 )

(1 707 )

 

(2 998 )

(4 243 )

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

(16 430 )

(28 350 )

NETTÓ ESZKÖZÖK

–

–

EREDMÉNYKIMUTATÁS

ezer EUR

 

2025

2024

BEVÉTELEK

 

 

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

Adománybevételek

10 676

6 894

Kiadások visszafizettetése

448

183

 

11 125

7 076

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

Pénzügyi bevétel

400

884

 

400

884

Összes bevétel

11 525

7 961

KIADÁSOK

 

 

Működési kiadások

(10 224 )

(6 310 )

Finanszírozási költségek

(2 )

(166 )

Egyéb kiadások

(1 300 )

(1 485 )

Összes kiadás

(11 525 )

(7 961 )

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

–

–

CASH FLOW-KIMUTATÁS

ezer EUR

 

2025

2024

Az év gazdasági eredménye

–

–

Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

2 183

1 126

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése

771

1 196

Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

(10 676 )

(6 894 )

Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

(609 )

2 536

Elhatárolt költségek növekedése/(csökkenése)

(635 )

(2 919 )

NETTÓ CASH FLOW

(8 967 )

(4 955 )

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

(8 967 )

(4 955 )

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

23 465

28 420

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

14 498

23 465

AZ UNIÓS SZÜKSÉGHELYZETI ALAP AFRIKÁÉRT 2025. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI  (11)

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS SZÜKSÉGHELYZET ALAPRÓL

Az uniós vagyonkezelői alapok általános háttere

Létrehozás

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) (12) 238. és 239. cikkével és a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló rendelet (13) 35. cikkével összhangban az Európai Bizottság jogosult külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapokat létrehozni (a továbbiakban: uniós vagyonkezelői alapok). Az uniós vagyonkezelői alapokat válságokkal kapcsolatos szükséghelyzeti és szükséghelyzet utáni intézkedések, illetve tematikus intézkedések végrehajtása céljából alapítják, más donorokkal kötött megállapodások útján.

Az uniós vagyonkezelői alapokat az Európai Bizottság hozza létre egy határozattal, miután konzultált az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, vagy megkapta azok jóváhagyását. A határozat magában foglalja a többi donorral kötött alapító megállapodást is.

Az uniós vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

—

az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: az uniós vagyonkezelői alapok céljai, különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt, uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten, és ha a már meglévő finanszírozási eszközök felhasználása nem lenne elegendő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához,

—

az uniós vagyonkezelői alapok politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében,

—

az uniós vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornák vagy hasonló eszközök megkétszerezését jelentik, kiegészítő jelleg nélkül,

—

az uniós vagyonkezelői alapok céljait összhangba kell hozni azon uniós eszköz vagy költségvetési sor céljaival, amelyből a finanszírozásuk történik.

A jelenlegi uniós vagyonkezelői alapok

A Bizottság eddig négy uniós vagyonkezelői alapot hozott létre:

—

A BÊKOU Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja, hogy minden tekintetben támogassa a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítési erőfeszítéseit. Létrehozásának időpontja 2014. július 15.

—

A MADAD Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap. Létrehozásának időpontja 2014. december 15.

—

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért, amely az afrikai stabilitással, valamint az irreguláris migráció és a lakosság lakhelyelhagyása okainak kezelésével foglalkozó európai uniós szükséghelyzeti alap. Létrehozásának időpontja 2015. november 12.

—

A Kolumbiáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a békemegállapodás végrehajtását támogatja a konfliktus utáni korai helyreállítás és stabilizáció időszakában. Létrehozásának időpontja 2016. december 12.

Megbízatás

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért Alap fő célkitűzése a stabilitás összes vetületének támogatása és a migrációkezelés javítása, valamint a destabilizációt, a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítését és az irreguláris migrációt kiváltó okok kezelése, különösen a reziliencia, a gazdasági lehetőségek és az esélyegyenlőség, a biztonság és a fejlődés előmozdításával és az emberi jogok megsértése elleni küzdelemmel.

Fő műveleti tevékenységek

Az uniós vagyonkezelői alap különböző donoroktól származó forrásokat egyesít egy intézkedés elfogadott célkitűzések alapján történő finanszírozására. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért három jelentős földrajzi területen működik, nevezetesen a Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, Afrika szarván, valamint Észak-Afrikában. A vagyonkezelői alap projektjeinek eseti alapon a támogatásra jogosult országokkal szomszédos országok is lehetnek a kedvezményezettjei. A vagyonkezelői alap korlátozott időtartamra jött létre annak érdekében, hogy rövid és középtávú választ adjon a régió kihívásaira.

Irányítás

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért irányítását az Európai Bizottság látja el, amely a két irányító szerv – a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa és az operatív bizottság – titkárságaként is működik. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért igazgatótanácsa és operatív bizottsága a donorok és a Bizottság képviselőiből, illetve a nem hozzájáruló uniós tagállamok, a jogosult országok hatóságai és a regionális szervezők képviselőiből mint megfigyelőkből áll. Az igazgatótanács összetételére vonatkozó szabályokat és az uniós vagyonkezelői alap belső szabályzatát az uniós vagyonkezelői alapot alapító megállapodásban kell rögzíteni.

Az igazgatótanács fő feladata a vagyonkezelői alap átfogó stratégiájának kidolgozása és felülvizsgálata. Az operatív testület felelős az alap által finanszírozott tevékenységek kiválasztásáért, és felügyeli azok végrehajtását. Jóváhagyja továbbá az éves beszámolót és a vagyonkezelői alap által finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentést.

Finanszírozási források

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért finanszírozása a donorok hozzájárulásaiból történik.

A beszámolókészítés alapja

A jogi keretet és az éves beszámoló elkészítésének határidejét az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap létrehozásáról és belső szabályairól szóló megállapodás („alapító megállapodás”) határozza meg. Az alapító megállapodás értelmében az éves beszámolót a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS) alapuló, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (uniós számviteli szabályok) szerint készítik el.

Számvitelért felelős tisztviselő

Az alapító megállapodás értelmében a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője.

Az éves beszámoló összetétele

Az éves beszámoló a január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkozik, és magában foglalja a pénzügyi kimutatásokat és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseket. Míg a pénzügyi kimutatások és a kiegészítő megjegyzések eredményszemléletű elszámolás alapján készülnek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések elsősorban a készpénzmozgásokon alapulnak.

Az előzetes beszámolótól a mentesítésig

Az éves beszámolót független külső könyvvizsgálatnak vetik alá. A számvitelért felelős tisztviselő által készített előzetes éves beszámolót a következő év február 15-éig továbbítják az Operatív Bizottságnak, amely ezt követően továbbítja a gazdálkodó egység által közbeszerzési eljárást követően kiválasztott könyvvizsgáló társaságnak. A könyvvizsgálatot követően a számvitelért felelős tisztviselő elkészíti a végleges éves beszámolót, majd jóváhagyásra benyújtja az operatív bizottságnak.

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért éves beszámolóját konszolidálni kell az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójával.

A működés kiemelt eseményei

Az év során elért eredmények

A szerződéses időszak 2021. december 31-i lejártával összhangban az Uniós Szükséghelyzet Alap Afrikáért 2022 januárjától nem finanszíroz új pénzügyi kötelezettségvállalásokat vagy költségvetési kiegészítéseket. Kizárólag az adminisztratív tevékenységekhez – például ellenőrzésekhez, értékelésekhez, nyomon követéshez és kommunikációs tevékenységekhez – kapcsolódó pénzügyi kötelezettségvállalásokra kötöttek szerződést. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért programjainak végrehajtása 2025 végéig folytatódott. Az alap 2026. január 1-jétől a lezárási szakaszba lép.

2025 folyamán az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért azt is bizonyította, hogy rugalmas és hatékony végrehajtási eszköz, amely megkönnyíti az afrikai partnerországokkal folytatott szakpolitikai párbeszédet, innovatív megközelítéseket alkalmaz, és kézzelfogható eredményeket hoz a három régióban (Száhel-övezet és Csád-tó, Afrika szarva és Észak-Afrika).

2025-ben az Afrika szarva térség továbbra is a világ egyik leginkább válságsújtotta területe, amely egyszerre küzd a kiterjedt fegyveres konfliktusok, az éghajlatváltozásból eredő tartós aszály, a tömeges lakóhelyelhagyás és az egyre súlyosbodó humanitárius szükséghelyzet összetett hatásaival.

Ezen összetett regionális háttér ellenére az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért továbbra is érdemi hatást fejtett ki a négy stratégiai célkitűzésében foglaltak szerint. Míg a végrehajtás utolsó évében természetesen csökkent az aktív projektek és mutatók száma, az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért célzott intézkedéseket tartott fenn e konkrét kihívások kezelésére.

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért – olyan kezdeményezések révén, mint a szomáliai ILED – kiterjesztette a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségeket (az 1. stratégiai célkitűzéssel összhangban) azáltal, hogy támogatta a jövedelemtermelő tevékenységeket, a készségfejlesztést és a munkahelyteremtést, hozzájárulva a szélesebb körű megélhetési erőfeszítésekhez.

A kihívásokkal teli szudáni környezetben az olyan projektek, mint a STARS MDTE és az RDPP SD, az élelmezésbiztonsági segítség mellett továbbra is alapvető szociális szolgáltatásokat nyújtottak az oktatás és az egészségügy terén, ezáltal erősítve a közösség rezilienciáját (a 2. stratégiai célkitűzéssel összhangban).

A szudáni PROTECT projekt a migrációkezelést (3. stratégiai célkitűzés) erősítette azáltal, hogy a menedékhelyeken élelmiszerrel és más, nem élelmiszer jellegű termékekkel támogatta a konfliktus elől menekülőket: az átutazó migránsokat, a menekülteket, a menedékkérőket és a belső menekülteket. Fokozta továbbá a civil társadalmi szervezetek és a menedékhelyek személyzetének kapacitását, hogy támogatni tudják a nemi alapú erőszak és emberkereskedelem áldozatait, valamint meg tudják előzni a szexuális kizsákmányolást és bántalmazást.

A kormányzás és a konfliktusmegelőzés területén (4. stratégiai célkitűzés) a Tigré régióban megvalósuló STABILITY projekt például a közösségek helyreállítását támogatta vallási vezetők képzése révén, hogy segítsék a közösségeket a közelmúltbeli háború traumájából való gyógyulásban.

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért lezárását követően megállapítható, hogy az Afrika szarva térségben végrehajtott programok összességében jelentős eredményeket hoztak az elmúlt 10 évben. A programportfólió élettartama alatt az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért (EUTF) által finanszírozott beavatkozások több mint 150 000 álláshelyet teremtettek vagy támogattak (1.1. EUTF-mutató), és mintegy 750 000 személyt segítettek jövedelemtermelő tevékenységek kialakításában (1.3. EUTF-mutató), ezen belül is jelentős támogatást nyújtottak a menekült közösségeknek. Majdnem 15 000 mikro-, kis- és középvállalkozást hoztak létre vagy támogattak (1.2. EUTF-mutató). Az egészségügyi ágazatban az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért programjai több mint 11 millió egészségügyi szolgáltatást nyújtottak (2.2. EUTF-mutató), és 3,7 millió ember számára javították az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést (2.9. EUTF-mutató). A migrációkezelés javulásával párhuzamosan 3 millióan kaptak élelmiszer-segélyt (2.3. EUTF-mutató), és közel 195 000 migráns és lakóhelyét elhagyni kényszerült személy kapott kritikus fontosságú segítséget és védelmet. A békeépítési kezdeményezések több mint 1,39 millió résztvevőt vontak be a konfliktusmegelőzésbe és az emberi jogi tevékenységekbe. Ezek az eredmények rávilágítanak egyrészt az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében elért eredmények nagyságrendjére, másrészt pedig arra, hogy az ilyen beavatkozások továbbra is relevánsak, mivel a szükségletek továbbra is magasak, és tartósan fennállnak a strukturális kihívások.

2025-ben a Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében (más néven: az SLC-térségben) továbbra is nagy fokú instabilitás volt jellemző a hosszan tartó fegyveres konfliktusok, az egyre mélyülő politikai széttagoltság, az éghajlati sokkhatások és a fokozódó humanitárius válság miatt.

Mivel az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért SLC-térséggel kapcsolatos projektjei keretében a legtöbb tevékenység 2024 végéig befejeződött, 2025-re vonatkozóan csak minimális eredményekről lehet beszámolni.

Az 1. stratégiai célkitűzés (a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek kiterjesztése) tekintetében a „Lendület a Száhel-övezetben” program továbbra is támogatta a vállalkozók és a mikro-, kis- és középvállalkozások hosszú távú finanszírozáshoz való hozzáférését Nyugat-Afrikában. A projekt megvalósította célkitűzéseit a támogatott munkahelyteremtő vállalkozók és kkv-k száma tekintetében.

A 4. stratégiai célkitűzés (a kormányzás javítása és konfliktusmegelőzés) keretében a „Programme d’appui au renforcement du système d’information de l’état civil au Sénégal” projekt célja az volt, hogy támogassa Szenegálban az anyakönyvi információs rendszer megerősítését és a nemzeti biometrikus személyazonosító adatállomány konszolidálását. A projekt 2025-ben eredményeket ért el, amit az is mutat, hogy a kormányzás megerősítése érdekében támogatták a kormányzati infrastruktúrák helyreállítását, valamint két városháza infrastruktúrájához berendezések biztosítását.

A program időtartama alatt az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért által finanszírozott beavatkozások több mint 839 927 személyt támogattak jövedelemtermelő tevékenységek kialakításában (1.3. EUTF-mutató), nagyrészt Ghánában (GrEEn program (14)), és jelentős számban Maliban, Nigerben, Csádban és Burkina Fasóban; közel 50 programnak köszönhetően – köztük a Développer l’Emploi au Sénégal (15), Ghánában az INTEGRA (16), az ARCHIPELAGO (17) vagy a GrEEn (18) – több mint 240 000 kedvezményezettnek biztosítottak műszaki és szakmai oktatást és képzést, valamint készségfejlesztést (1.4. EUTF-mutató) az SLC-keret valamennyi országában.

A békeépítési és konfliktusmegelőzési tevékenységekbe 7,1 millió résztvevőt vontak be (4.3. EUTF-mutató) – különösen Burkina Fasóban a PEV-nek (19) és a PDU-nak (20) köszönhetően, de Nigerben is (PDU, PAIERA (21) és SHIMODU (22)) –, valamint 21 000 személyt képeztek ki a migrációkezelés és -védelem területén az SLC-keret valamennyi országában (3.7. EUTF-mutató). Az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos segítségnyújtás 3,6 millió embert ért el (2.4. EUTF-mutató), különösen Burkina Fasóban, Maliban, Nigériában és Csádban, az élelmiszer-segély pedig 2,8 millió emberhez jutott el Burkina Fasóban, Szenegálban, Maliban, Kamerunban és Nigerben (2.3. EUTF-mutató). Ezek az eredmények jelentős mértékben hozzájárulnak a régió rezilienciájához és stabilitásához, még akkor is, ha a humanitárius helyzet továbbra is rendkívül nagy kihívást jelent, és a folyamatos nemzetközi szerepvállalás szükségessége még kritikusabbá válik.

Az észak-afrikai (NoA) régió továbbra is összefonódó geopolitikai, társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi kihívásokkal szembesült, amelyek a migrációs dinamikát is tovább befolyásolták. Az észak-afrikai országok a migráció szempontjából továbbra is fontos kiindulási, tranzit- és célországok, és közülük több nagyszámú menekültnek ad otthont.

2025 májusáig (23) az Uniós Vagyonkezelői Alap Afrikáért által lekötött 4,94 milliárd EUR-ból az észak-afrikai régió 905 millió EUR-t kapott, amelyet 118 szerződésen (90 operatív és 28 technikai támogatáson) keresztül használtak fel. Ezen beavatkozásoknak köszönhetően sikerült kézzelfogható eredményeket elérni Észak-Afrikában 2017 és 2025 májusa között. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért stratégiai célkitűzéseit illetően az észak-afrikai keret a négy stratégiai prioritáson belül a 3. stratégiai célkitűzésre („A migrációkezelés javítása a származási, tranzit- és célországokban”) összpontosít. Az 1. stratégiai prioritás („A kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok, menedékkérők és menekültek védelme”) keretében az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért beavatkozásai védelemnövelő és közösségstabilizáló tevékenységet folytattak 64 szerződés végrehajtásával, amelyeknek köszönhetően közel 1 600 infrastruktúrát újítottak fel vagy építettek ki. A 3. stratégiai prioritáson („A munkaerő-migráció támogatása”) keresztül 35 millió EUR összegű finanszírozás támogatta a munkaerő-migráció irányítását 23 intézmény megerősítésével, 19 nemzeti stratégia kidolgozásával és több mint 7 000 személy legális mobilitásának lehetővé tételével az észak-afrikai régióban.

Összességében – a bonyolult helyzet dacára – az Uniós Vagyonkezelői Alappal együttműködő partnereink arról számoltak be, hogy 5,49 millió ember számára sikerült megkönnyíteni az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, 2,78 millió esetben nyújtottak alapvető szociális szolgáltatásokat, és 4 510 visszatérő migráns számára nyújtottak visszatérés utáni támogatást. Emellett folytatódtak a tudatosság növelésére irányuló erőfeszítések: 10,4 millió potenciális migránst értek el a rezilienciával és az alapvető jogokkal kapcsolatos kampányok révén, és 27 688 kedvezményezett vett részt szakmai képzéseken.

Költségvetés és a költségvetés végrehajtása

A szerződéskötési időszak 2021. december 31-i lejártával összhangban 2025-ben (24) az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap három régiójának egyikében sem került sor új programokra vagy költségvetési kiegészítésekre. Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap indulása óta a működési és igazgatási kiadásokra lekötött teljes összeg 5 053,56 millió EUR-t tett ki. Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap indulása óta az Afrika szarva térségében jóváhagyott operatív programok összege 1 810 millió EUR; a Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében 2 217,8 millió EUR, az észak-afrikai régióban pedig 907,3 millió EUR.

2025-ben 37 új szerződéskötésre került sor összesen 139 562 266 EUR értékben, a nettó lekötött összegeket figyelembe véve, visszavont kötelezettségvállalások nélkül. E szerződések kizárólag adminisztratív tevékenységekhez (ellenőrzés, értékelés, kommunikáció, nyomon követés) kapcsolódtak, hiszen 2021 december 31-től már nem finanszírozhatók operatív programok vagy tevékenységek.

A kifizetések 2025-ben 84,32 millió EUR-t tettek ki, ami 78,68 millió EUR-val alacsonyabb volt, mint 2024-ben. A kifizetések összege 2025-ben alacsonyabb volt, mivel számos projekt a végrehajtási időszak végéhez ért.

A tevékenységek hatása a pénzügyi kimutatásokban

A pénzügyi kimutatásokban az említett tevékenységek hatása leginkább a következő területeken nyilvánul meg:

—

Előfinanszírozás: 2025-ben 107 330 ezer EUR-val csökkent a vagyonkezelői alap felszámolása és a működési projektek lezárása következtében. Mivel a vagyonkezelői alap végrehajtási időszaka 2025. december 31-én lezárult, valamennyi operatív szerződés lejárt, ami az előfinanszírozási egyenlegek elszámolásának növekedéséhez vezetett. A fennmaradó egyenleg olyan projektekhez kapcsolódik, amelyek esetében a végleges pénzügyi kimutatások év végéig még nem érkeztek be.

—

Pénzügyi kötelezettségek: 138 236 ezer EUR-val csökkentek főként azért, mert az év során nem voltak hozzájárulások.

—

Működési kiadások: 38 674 ezer EUR-val csökkentek a vagyonkezelői alap felszámolása következtében, mert így csökkent a nyitott szerződések száma, és a költségek összege is.

MÉRLEG

ezer EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

 

 

Pénzügyi eszközök

3 014

3 950

Előfinanszírozás

123

–

 

3 137

3 950

FORGÓESZKÖZÖK

 

 

Előfinanszírozás

24 436

131 889

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

16 651

24 314

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

120 097

187 539

 

161 185

343 742

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

164 322

347 691

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

Pénzügyi kötelezettségek

(113 103 )

(251 339 )

 

(113 103 )

(251 339 )

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

Szállítói kötelezettségek

(14 500 )

(13 774 )

Elhatárolt költségek

(36 719 )

(82 578 )

 

(51 219 )

(96 352 )

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

(164 322 )

(347 691 )

NETTÓ ESZKÖZÖK

–

–

EREDMÉNYKIMUTATÁS

ezer EUR

 

2025

2024

BEVÉTELEK

 

 

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

Adománybevételek

138 236

169 603

Kiadások visszafizettetése

532

245

 

138 768

169 848

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

Pénzügyi bevétel

3 087

6 690

Visszterhes ügyletekből származó egyéb bevétel

10 546

13 551

 

13 634

20 240

Összes bevétel

152 402

190 089

KIADÁSOK

 

 

Működési kiadások

(123 195 )

(161 869 )

Finanszírozási költségek

(971 )

(28 )

Egyéb kiadások

(28 235 )

(28 191 )

Összes kiadás

(152 402 )

(190 089 )

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

–

–

CASH FLOW-KIMUTATÁS

ezer EUR

 

2025

2024

Az év gazdasági eredménye

–

–

Működési tevékenységek

 

 

Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

107 329

64 732

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése

7 662

(1 917 )

Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

(138 236 )

(13 216 )

Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

726

(486 )

Elhatárolt költségek növekedése/(csökkenése)

(45 859 )

(39 126 )

Befektetési tevékenységek

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök növekedése/csökkenése

936

(0 )

NETTÓ CASH FLOW

(67 442 )

9 986

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

(67 442 )

9 986

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

187 539

177 553

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

120 097

187 539

I.3. RÉSZ

AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA  (25)

ÖSSZEVONT MÉRLEG

millió EUR

 

2025.12.31.

2024.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

 

 

Pénzügyi eszközök

119

131

Előfinanszírozás

492

500

Visszterhes követelések

5

5

 

616

637

FORGÓESZKÖZÖK

 

 

Pénzügyi eszközök

1

5

Előfinanszírozás

556

876

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

56

63

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

420

622

 

1 034

1 566

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

1 649

2 203

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

Pénzügyi kötelezettségek

(40 )

(88 )

 

(40 )

(88 )

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

Céltartalékok

(0 )

(2 )

Szállítói kötelezettségek

(204 )

(272 )

Passzív időbeli elhatárolások

(733 )

(858 )

 

(936 )

(1 132 )

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

(976 )

(1 220 )

NETTÓ ESZKÖZÖK

673

983

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

 

 

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

56 488

55 704

Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

2 252

2 252

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

(56 973 )

(55 733 )

Az év gazdasági eredménye

(1 094 )

(1 240 )

NETTÓ ESZKÖZÖK

673

983

ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS

millió EUR

 

2025

2024

BEVÉTELEK

 

 

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

Behajtási tevékenységek

13

42

Bevétel a vagyonkezelői alapba fizetett adományokból

48

59

 

60

100

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

Pénzügyi bevétel

11

26

Egyéb bevétel

31

85

 

42

111

Összes bevétel

102

211

KIADÁSOK

 

 

Támogatási eszközök

(942 )

(1 119 )

Egyéb jogalanyok által végrehajtott kiadások

(4 )

(4 )

A vagyonkezelői alap által végrehajtott kiadások

(133 )

(168 )

Társfinanszírozási kiadások

(1 )

(17 )

Finanszírozási költségek

(41 )

(3 )

Egyéb kiadások

(75 )

(140 )

Összes kiadás

(1 196 )

(1 451 )

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

(1 094 )

(1 240 )

ÖSSZEVONT CASH FLOW-KIMUTATÁS

millió EUR

 

2025

2024

Az év gazdasági eredménye

(1 094 )

(1 240 )

Működési tevékenységek

 

 

Tőkenövekedés – hozzájárulások

784

1 138

A vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások (növekedése)/csökkenése

–

–

Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

328

352

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése

8

(13 )

Céltartalékok növekedése/(csökkenése)

(2 )

2

Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

(48 )

3

Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

(68 )

(134 )

Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)

(126 )

(252 )

Egyéb nem készpénzes mozgások

–

–

Befektetési tevékenységek

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök növekedése/csökkenése

16

(42 )

NETTÓ CASH FLOW

(201 )

(185 )

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

(201 )

(185 )

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

622

807

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

420

622

ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR

 

Aktív EFA-k tőkéje (A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)

Eredménytartalék (D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)

Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG 2023.12.31-ÉN

60 607

6 040

54 566

(55 733 )

2 252

1 086

Tőkenövekedés – hozzájárulások

(62 )

(1 200 )

1 138

–

–

1 138

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(1 240 )

–

(1 240 )

EGYENLEG 2024.12.31-ÉN

60 544

4 840

55 704

(56 973 )

2 252

983

Tőkenövekedés – hozzájárulások

(16 )

(800 )

784

–

–

784

Az év gazdasági eredménye

–

–

–

(1 094 )

–

(1 094 )

EGYENLEG 2025.12.31-ÉN

60 528

4 040

56 488

(58 067 )

2 252

673

I.4. RÉSZ

EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

TARTALOMJEGYZÉK

1.

 HÁTTÉR 70
Korábbi EFA-k 70
10. és 11. EFA 71

2.

 PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁS 72
PÉNZÜGYI EREDMÉNY 72
FORRÁSOK 79
OPERATÍV KIADÁSOK ÉS EGYEDI PROGRAMOK 79

3.

 FOGALOMTÁR 89

1.   HÁTTÉR

Az 1959-ben elindított Európai Fejlesztési Alap az Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. A megállapodás elsődleges célja a szegénység csökkentése, hosszabb távon pedig teljes felszámolása.

Az EFA-t a tagállami képviselők belső megállapodása hozta létre, irányításáért egy külön bizottság felelős. Az EFA forrásai az uniós tagállamok eseti hozzájárulásai; a tagállamok döntenek az alap számára (ötéves időszak alatt) allokált teljes összegről. E hozzájárulásokon felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős. Az EBB kezeli a beruházási keretet.

Az EFA egy többéves jelleggel működő alap. Az egyes EFA-k időtartama mintegy öt év, és mindegyikükre külön pénzügyi szabályzat vonatkozik. A legutolsó, 11. EFA-t (2014–2020) létrehozó belső megállapodás 2015. március 1-jén lépett hatályba. 2021 óta az AKCS-országokkal történő együttműködés a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) részét képezi. Az EFA keretében finanszírozott, már folyamatban lévő projektek végrehajtása azonban a vonatkozó EFA-jogalap keretében folytatódik.

Ez a jelentés a 11. EFA pénzügyi szabályzatának (26) 39. cikkével összhangban készült. Információkkal szolgál az EFA bevételi és kiadási műveleteiről, különös hangsúlyt helyezve azokra a fontos eseményekre, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a 2025. évi pénzügyi végrehajtásra.

Mivel a korábbi EFA-k keretében nincsenek folyamatban lévő műveletek (27), ez a jelentés csak a 10. és 11. EFA adatait tartalmazza.

KORÁBBI EFA-K

6. ÉS 7. EFA

A 6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban zárult le.

A 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a korábbi EFA-k egyenlegeit és visszavont kötelezettségvállalásait átcsoportosították a 9. EFA-ba.

8. ÉS 9. EFA

2021-ben került sor a 8. EFA pénzügyi és operatív lezárására, a kiadások teljes összege 10 374 millió EUR volt. A Bizottság a Tanácshoz 2021 októberében benyújtott közleményében bejelentette a tagállamoknak a 8. EFA lezárását.

Mostanra mind a nyolc EDF-tevékenységet lezárták, és az összes ellenőrzést és kontrollt elvégezték. Lezártak továbbá minden szerződést és pénzügyi határozatot. Az operatív lezárást követően még nyitott valamennyi visszafizetési felszólítást érvényesítették vagy elengedték, négy visszafizetési felszólítás kivételével, amelyeket a Bizottság Jogi Szolgálata figyelemmel kísér. A C(2003) 19044 bizottsági határozattal összhangban ezeket a visszafizetési felszólításokat a későbbiekben a 9. EFA keretében kezelik.

A 9. EFA lezárása jól halad. Még 4 szerződés nyitott, ezek közül 2 dél-szudáni, az ellenőrzési és értékelési szakaszban (2011/315/EU tanácsi határozat). Ezekről az intézkedésekről a 9. EFA hatályvesztésére vonatkozó rendelkezést követően határoztak, és azok a meghatározott határidőn belül végrehajtásra kerülnek, hozzájárulva a 9. EFA-hoz kapcsolódó tevékenységek és projektek véglegesítéséhez. A 9. EFA teljes lezárására csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi szerződés lejár, továbbá a szerződések értékelése és ellenőrzése lezárult.

2015 és 2025 között a Bizottság a 8. és a 9. EFA keretében hét előirányzat-visszatérítést hajtott végre, összesen 1 925,19 millió EUR (28) értékben. 2026 januárjában 1,2 millió EUR egyenleget térítettek vissza (29) az EFA-hoz való 2026. évi tagállami hozzájárulások első részletének befizetésének részeként.

10. és 11. EFA

Az AKCS–EK partnerségi megállapodást (más néven Cotonoui Megállapodás) 2000. június 23-án írták alá Cotonouban az Európai Közösség tagállamai és az AKCS-államok. 2003. április 1-jén lépett hatályba (és létrehozta a 9. EFA-t).A Cotonoui Megállapodást kétszer módosították, először a 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt megállapodással (amely létrehozta a 10. EFA-t), másodszor a 2010. június 22-én Ouagadougouban aláírt megállapodással (amely létrehozta a 11. EFA-t).

Az Európai Közösségek és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló (30), az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat (31).

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2013 augusztusában elfogadott belső megállapodás 2015 márciusában lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás értelmében a második időszakra (2008–2013) a 10. EFA teljes költségvetése 22 682 millió EUR volt. Ebből az összegből:

—

21 966 millió EUR jutott az AKCS-államoknak,

—

286 millió EUR a TOT-nak, valamint

—

430 millió EUR a Bizottságnak az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó támogatási kiadásokra.

Az AKCS-országokra jutó összeg a következőképpen oszlik meg:

—

17 766 millió EUR a nemzeti és regionális indikatív programokra,

—

2 700 millió EUR az AKCS-n belüli és a régiókon belüli együttműködésre, és

—

1 500 millió EUR beruházási keretekre.

Kiemelendő, hogy a költségvetésből nagyobb rész jutott a regionális programokra, ezáltal hangsúlyozva a regionális gazdasági integráció mint a nemzeti és helyi fejlődés alapvető keretének fontosságát. A 10. EFA egyik újítása az volt, hogy az egyes országok számára „ösztönző összegeket” hoztak létre.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott uniós támogatást a harmadik időszakban (2014–2020) a 11. EFA-ból finanszírozzák, összesen 30 506 millió EUR értékben, amelyből:

—

29 089 millió EUR jut az AKCS-országoknak a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 2. cikkének d) pontjával összhangban, ebből 27 955 millió EUR-t az Európai Bizottság kezelt,

—

364,5 millió EUR jut a TOT-oknak a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban, ebből 359,5 millió EUR-t az Európai Bizottság kezelt, valamint

—

1 052,5 millió EUR jut a Bizottságnak a 11. EFA forrásainak programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban.

2.   PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁS

PÉNZÜGYI EREDMÉNY

A 10. EFA ELŐIRÁNYZATAINAK ALAKULÁSA

A 10. EFA ELŐIRÁNYZATAINAK ALAKULÁSA: 2025.12.31. A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)

TÁMOGATÁSI ESZKÖZ

KEZDETI ELŐIRÁNYZAT

HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2024. DECEMBER 31-ÉN

FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2025-BEN

Megjegyzések

AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE

 

Társfinanszírozás

0

202

(9 )

 

193

AKCS

Rendes tagállami hozzájárulások

21 326

(710 )

(86 )

 

20 530

AKCS RÉSZÖSSZESEN

21 326

(508 )

(95 )

 

20 723

 

 

 

 

 

 

 

TOT

Rendes tagállami hozzájárulások

0

236

(1 )

 

236

TOT RÉSZÖSSZESEN

0

236

(1 )

 

236

 

 

 

 

 

 

 

 

10. EFA ÖSSZESEN

21 326

(272 )

(95 )

 

20 959

A 11. EFA ELŐIRÁNYZATAINAK ALAKULÁSA

A 11. EFA ELŐIRÁNYZATAINAK ALAKULÁSA: 2025. DECEMBER 31. A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)

TÁMOGATÁSI ESZKÖZ

KEZDETI ELŐIRÁNYZAT

HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2024. DECEMBER 31-ÉN

FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2025-BEN

Megjegyzések

AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE

 

Társfinanszírozás

0

91

 

 

91

AKCS

Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás

0

1

 

 

1

Rendes tagállami hozzájárulások

30 060

(855 )

74

 

29 279

 

AKCS RÉSZÖSSZESEN

30 060

(763 )

 

 

29 372

 

 

 

 

 

 

 

 

Társfinanszírozás

0

0

 

 

0

TOT

Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás

0

0

 

 

0

Rendes tagállami hozzájárulások

0

354

1

 

354

 

TOT RÉSZÖSSZESEN

0

354

 

 

354

 

 

 

 

 

 

 

 

11. EFA ÖSSZESEN

30 060

(409 )

75

 

29 726

A 10. EFA KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAINAK, CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZEINEK ÉS KIFIZETÉSEINEK ALAKULÁSA

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2025. DECEMBER 31. SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 10. EFA

(millió EUR)

 

FORRÁSOK

HATÁROZATOK

CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK

KIFIZETÉSEK

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

(1)

(2)

 

(2): (1)

(3)

 

(3): (2)

(4)

 

(4): (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

12 247

12 245

(23)

100  %

12 231

(24)

100  %

12 204

3

100  %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

1 960

1 960

0

100  %

1 960

0

100  %

1 960

0

100  %

RÉSZÖSSZESEN: ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG

341

481

(0 )

141  %

471

(12)

98  %

407

52

87  %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

526

526

 

100  %

526

0

100  %

522

 

99  %

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK

3 550

3 538

(42 )

100  %

3 535

(26)

100  %

3 492

0

99  %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

1 905

1 760

(3 )

92  %

1 755

(0)

100  %

1 704

9

97  %

Társfinanszírozás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

178

175

(0 )

99  %

175

(0)

100  %

175

0

100  %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

5

5

 

110  %

5

 

100  %

5

 

100  %

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK

11

11

 

100  %

11

 

100  %

11

 

100  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

182

181

(1)

100  %

180

0

99  %

172

 

96  %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

14

14

 

100  %

14

 

100  %

14

 

100  %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

5

5

 

100  %

5

 

100  %

5

 

100  %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

34

34

0

100  %

34

0

99  %

34

 

100  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN: AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B)

20 959

20 937

(69)

100  %

20 902

(62)

100  %

20 705

65

99  %

A 11. EFA KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAINAK, CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZEINEK ÉS KIFIZETÉSEINEK ALAKULÁSA

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2025. DECEMBER 31. SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 11. EFA

(millió EUR)

 

FORRÁSOK

HATÁROZATOK

CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK

KIFIZETÉSEK

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

(1)

(2)

 

(2): (1)

(3)

 

(3): (2)

(4)

 

(4): (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

14 977

14 915

(217)

100  %

14 696

(107)

99  %

13 280

452

90  %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

1 053

1 053

(2)

100  %

1 052

0

100  %

1 027

4

98  %

RÉSZÖSSZESEN: ÁTHIDALÓ ESZKÖZ

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG

112

112

0

100  %

112

0

100  %

50

7

44  %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

1 076

1 062

(2)

99  %

1 059

(1)

100  %

1 008

41

95  %

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK

3 938

3 846

(13)

98  %

3 910

(24)

102  %

3 635

120

93  %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

7 135

7 114

(54)

100  %

7 051

(31)

99  %

6 415

196

91  %

Társfinanszírozás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

46

45

(0)

98  %

45

(0)

100  %

43

 

97  %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

4

4

 

100  %

4

 

100  %

4

 

100  %

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK

33

33

0

100  %

33

0

100  %

32

3

100  %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

10

10

4

100  %

10

4

100  %

9

3

95  %

Nem lehívható tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: A 10. EFA NEM LEHÍVHATÓ TARTALÉKA

287

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: A 11. EFA NEM LEHÍVHATÓ TARTALÉKA

699

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

1

1

 

52  %

1

 

100  %

1

 

100  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

211

210

(1)

100  %

193

(0)

92  %

193

 

100  %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

12

12

0

100  %

12

0

100  %

12

 

100  %

RÉSZÖSSZESEN: ÁTHIDALÓ ESZKÖZ

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

7

7

0

100  %

6

0

95  %

6

0

98  %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

102

102

0

100  %

102

0

99  %

85

1

83  %

Nem lehívható tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: A 10. EFA NEM LEHÍVHATÓ TARTALÉKA

19

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: A 11. EFA NEM LEHÍVHATÓ TARTALÉKA

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN: AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B)

29 726

28 525

(285)

96  %

28 284

(160)

99  %

25 800

828

91  %

FORRÁSOK

A bevételek jellege

Az EFA fő forrásait a tagállami hozzájárulások jelentik. Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank évente három alkalommal felhívja a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az EFA-hoz. Az egyes években lehívott hozzájárulások összege tükrözi az év során fedezendő kifizetések összegét.

A tagállami hozzájárulások áttekintése

Image 2

OPERATÍV KIADÁSOK ÉS EGYEDI PROGRAMOK

A kiadások jellege

A többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló összeg a Bizottság számára támogatási kiadásokra elkülönített 3 %-ból és az EFA-projektek végrehajtására elkülönített 97 %-ból tevődik össze. Az összegeket az egyes belső megállapodások határozzák meg, és önkéntes hozzájárulásokkal és a műveletekből származó bevételekkel növelhetők.

A lekötött, szerződött és kifizetett összegek lebontása a kiadások jellege szerint:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

OPERATÍV VÉGREHAJTÁS VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

(10. és 11. EFA) 2025

 

 

 

FORRÁSOK

HATÁROZATOK

CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK

KIFIZETÉSEK

 

 

 

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

 

 

 

(1)

(2)

 

(2): (1)

(3)

 

(3): (2)

(4)

 

(4): (3)

VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK – 10.+11. EFA

1 622

1 608

(2)

99,1 %

1 605

(1)

99,8 %

1 550

41

96,6 %

OPERATÍV VÉGREHAJTÁS (A+B) – 10.+11. EFA

50 685

49 461

(353)

97,6 %

49 186

(222)

99,4 %

46 506

893

94,5 %

Image 3

A lekötött, szerződött és kifizetett összegek lebontása régió és ország szerint

AZ EFA ÖSSZESÍTETT BESZÁMOLÓJA 2025. DECEMBER 31-ÉN ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSBAN, JÓVÁHAGYOTT %

 

10. + 11. EFA

10. és 11. EFA ÖSSZESEN (millió EUR)

2025. évi összesített

Előirányzatok

Határozatok

%

Célhoz kötött pénzeszközök

%

Kifizetések

%

AKCS

Általános / adminisztratív keret/kamatok

1 629

1 610

99  %

1 612

99  %

1 547

95  %

Tartalék / Országokra nem felosztott

3 540

2 553

72  %

2 553

72  %

2 553

72  %

Összes AKCS-ország

5 169

4 163

81  %

4 165

81  %

4 100

79  %

Angola

346

345

100  %

344

99  %

330

95  %

Benin

732

731

100  %

730

100  %

702

96  %

Botswana

126

126

100  %

126

100  %

126

100  %

Burkina Faso

1 277

1 277

100  %

1 274

100  %

1 264

99  %

Burundi

564

564

100  %

562

100  %

550

97  %

Kamerun

520

520

100  %

519

100  %

492

95  %

Zöld-foki-szigetek

144

144

100  %

144

100  %

144

100  %

Comore-szigetek

77

77

100  %

76

98  %

75

97  %

Kongó (Brazzaville)

163

163

100  %

161

99  %

156

96  %

Kongói Demokratikus Köztársaság

1 401

1 399

100  %

1 385

99  %

1 317

94  %

Elefántcsontpart

702

702

100  %

700

100  %

690

98  %

Dzsibuti

175

175

100  %

173

99  %

165

94  %

Eritrea

195

195

100  %

195

100  %

165

85  %

Etiópia

1 596

1 596

100  %

1 592

100  %

1 425

89  %

Gabon

33

31

95  %

31

94  %

31

94  %

Gambia

302

302

100  %

300

99  %

291

96  %

Ghána

784

784

100  %

781

100  %

741

94  %

Bissau-Guinea

184

184

100  %

182

99  %

180

98  %

Guinea (Conakry)

500

500

100  %

495

99  %

444

89  %

Mauritius

82

82

100  %

82

100  %

82

100  %

Kenya

853

840

98  %

839

98  %

784

92  %

Lesotho

247

246

100  %

246

99  %

215

87  %

Libéria

485

485

100  %

483

99  %

456

94  %

Madagaszkár

774

774

100  %

754

97  %

685

89  %

Malawi

1 018

1 015

100  %

1 007

99  %

932

92  %

Mali

1 295

1 295

100  %

1 291

100  %

1 257

97  %

Mauritánia

343

341

100  %

340

99  %

333

97  %

Mozambik

1 431

1 424

100  %

1 413

99  %

1 240

87  %

Namíbia

187

186

100  %

185

99  %

177

95  %

Niger

1 261

1 256

100  %

1 254

99  %

1 251

99  %

Nigéria

1 085

1 085

100  %

1 085

100  %

1 050

97  %

Uganda

928

912

98  %

905

98  %

851

92  %

Közép-afrikai Köztársaság

609

609

100  %

608

100  %

595

98  %

Ruanda

831

831

100  %

831

100  %

828

100  %

São Tomé és Príncipe

55

55

100  %

53

98  %

51

93  %

Szenegál

662

662

100  %

659

100  %

637

96  %

Seychelle-szigetek

22

22

100  %

22

100  %

22

100  %

Sierra Leone

652

652

100  %

650

100  %

634

97  %

Szomália

896

895

100  %

893

100  %

892

100  %

Szudán

298

298

100  %

298

100  %

298

100  %

Dél-Szudán

91

91

100  %

91

100  %

91

100  %

Szváziföld

121

121

100  %

121

100  %

115

95  %

Tanzánia

1 171

1 171

100  %

1 160

99  %

1 102

94  %

Csád

930

926

99  %

910

98  %

841

90  %

Togo

373

373

100  %

373

100  %

370

99  %

Zambia

825

825

100  %

814

99  %

734

89  %

Zimbabwe

461

461

100  %

459

100  %

457

99  %

* Afrika összesen

27 809

27 748

100  %

27 598

99  %

26 268

94  %

Antigua és Barbuda

15

15

100  %

15

100  %

15

98  %

Barbados

22

22

100  %

22

100  %

21

98  %

Belize

42

42

100  %

41

96  %

37

87  %

Dominika

40

40

100  %

40

100  %

40

100  %

Grenada

20

20

100  %

20

100  %

20

100  %

Guyana

79

79

100  %

78

99  %

77

98  %

Haiti

995

991

100  %

923

93  %

822

83  %

Jamaica

235

235

100  %

233

99  %

226

96  %

Dominikai Köztársaság

281

281

100  %

279

99  %

279

99  %

Saint Lucia

32

32

100  %

32

100  %

32

100  %

Saint Kitts és Nevis

6

6

100  %

6

99  %

6

99  %

Saint Vincent és Grenadine-szigetek

26

26

99  %

26

99  %

24

92  %

Suriname

27

26

96  %

26

96  %

26

96  %

Trinidad és Tobago

28

28

100  %

28

99  %

28

99  %

* Karib-térség összesen

1 850

1 845

100  %

1 769

96  %

1 653

89  %

Fidzsi

48

48

100  %

48

100  %

48

100  %

Cook-szigetek

5

5

100  %

5

100  %

5

100  %

Salamon-szigetek

66

66

100  %

66

100  %

66

100  %

Kiribati

42

42

99  %

41

98  %

41

97  %

Marshall-szigetek

17

17

100  %

17

100  %

17

100  %

Mikronézia

23

22

97  %

22

97  %

18

78  %

Nauru

4

4

100  %

4

100  %

4

100  %

Niue

3

3

100  %

3

100  %

3

100  %

Palau

4

4

100  %

4

100  %

4

100  %

Pápua Új-Guinea

239

239

100  %

233

98  %

227

95  %

Szamoa

67

66

99  %

66

99  %

66

99  %

Kelet-Timor

166

166

100  %

166

100  %

161

97  %

Tonga

28

28

100  %

28

100  %

28

100  %

Tuvalu

13

13

100  %

13

100  %

13

100  %

Vanuatu

55

55

100  %

54

99  %

53

97  %

* Csendes-óceán összesen

779

777

100  %

770

99  %

752

97  %

AKCS-n belüli allokációk

7 967

7 862

99  %

7 908

99  %

7 473

94  %

PALOP

59

59

100  %

58

99  %

58

98  %

Dél-afrikai régió – 10. EFA

129

129

100  %

129

100  %

127

98  %

Közép-afrikai régió

546

543

100  %

539

99  %

451

83  %

Kelet-afrikai régió és Ausztrália

2 989

2 981

100  %

2 960

99  %

2 650

89  %

Nyugat-afrikai régió

1 919

1 918

100  %

1 901

99  %

1 737

91  %

Karibi régió

533

527

99  %

522

98  %

439

82  %

Csendes-óceáni régió

322

318

99  %

298

93  %

259

81  %

* AKCS reg. együttműködés összesen

14 464

14 338

99  %

14 316

99  %

13 195

91  %

AKCS

50 070,99

48 871,60

98  %

48 617,47

97  %

45 968,94

92  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TOT

Tartalék / Országokra/területeke nem felosztott

34

12

34  %

11

33  %

11

33  %

Összes TOT-ország

34

12

34  %

11

33  %

11

33  %

Anguilla

27

27

100  %

27

100  %

27

100  %

Falkland-szigetek

10

10

100  %

10

100  %

10

100  %

Pitcairn-szigetek

5

5

100  %

5

100  %

5

100  %

Turks- és Caicos-szigetek

32

32

100  %

32

100  %

32

100  %

Brit Virgin-szigetek

2

2

100  %

2

100  %

2

100  %

Montserrat

33

33

100  %

33

100  %

33

100  %

Szent Ilona

38

38

100  %

38

100  %

38

100  %

* Brit TOT összesen

146

146

100  %

146

100  %

146

100  %

Holland Antillák

38

37

98  %

20

54  %

20

54  %

Holland-Antillák – Bonaire

4

4

98  %

4

98  %

4

98  %

Holland-Antillák – Saba

3

3

100  %

3

100  %

3

100  %

Holland Antillák – Sint-Eustatius

2

2

100  %

2

100  %

2

100  %

Aruba

21

21

98  %

21

98  %

21

98  %

Sint Maarten

14

14

100  %

13

95  %

5

39  %

* Holland TOT összesen

83

82

99  %

64

77  %

56

68  %

Wallis és Futuna-szigetek

39

38

99  %

37

95  %

29

76  %

Mayotte

29

29

100  %

29

100  %

29

100  %

Új-Kaledónia

50

50

100  %

50

100  %

50

100  %

Francia Polinézia

49

49

100  %

49

100  %

49

100  %

Saint-Pierre és Miquelon

47

47

100  %

47

100  %

47

100  %

* Francia TOT összesen

214

213

100  %

212

99  %

204

96  %

régió

137

137

100  %

136

99  %

119

87  %

* TOT reg. együttműködés összesen

137

137

100  %

136

99  %

119

87  %

TOT

613,69

589,78

96  %

569,00

93  %

536,59

87  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN: AKCS+TOT

 

50 684,68

49 461,38

98  %

49 186,47

97  %

46 505,53

92  %

A 11. EFA lekötött, szerződött és kifizetett összegeinek lebontása kiadási területek szerint

A 11. EFA lekötött, szerződött és kifizetett összegeinek lebontása kiadási területek (a DAC ágazati kódjai) szerint

(millió EUR)

Ágazat

Lekötött

Szerződött

Kifizetett

Szociális infrastruktúra és szolgáltatások

 

 

 

110 – Oktatás

1 177,56

1 162,86

1 067,50

120 – Egészségügy

2 125,44

2 519,13

2 370,49

130 – Népesedési politikák/programok és reproduktív egészség

352,44

49,94

43,95

140 – Vízügy és köztisztaság

785,55

861,63

632,91

150 – Kormányzat és civil társadalom

5 700,30

5 940,90

5 772,26

160 – Egyéb szociális infrastruktúra és szolgáltatások

964,74

1 403,10

1 643,11

Szociális infrastruktúra és szolgáltatások ÖSSZESEN

11 106,04

11 937,55

11 530,22

Gazdasági infrastruktúra és szolgáltatások

 

 

 

210 – Szállítás és raktározás

1 401,54

2 091,05

1 378,12

220 – Kommunikáció

140,58

147,05

137,97

230 – Energia

2 011,97

2 049,24

1 474,99

240 – Banki és pénzügyi szolgáltatások

484,68

533,73

503,53

250 – Üzleti és egyéb szolgáltatások

339,92

329,60

288,28

Gazdasági infrastruktúra és szolgáltatások ÖSSZESEN

4 378,70

5 150,66

3 782,88

Termelési ágazatok

 

 

 

310 – Mezőgazdaság, erdészet és halászat

3 317,10

3 144,49

2 649,43

320 – Ipar, ásványkincsek és bányászat, építőipar

632,36

525,39

384,77

330 – Kereskedelem és turizmus

502,26

434,74

338,86

Termelési ágazatok ÖSSZESEN

4 451,72

4 104,61

3 373,06

Több ágazatot érintő / több területet érintő

 

 

 

410 – Általános környezetvédelem

984,89

843,66

756,56

430 – Több ágazatot érintő egyéb kérdések

3 881,80

2 617,61

1 947,95

Több ágazatot érintő/ágazatokon átívelő kérdések ÖSSZESEN

4 866,68

3 461,26

2 704,51

Árusegély és általános programtámogatás

 

 

 

510 – Általános költségvetés-támogatás

3 113,40

3 176,31

2 531,91

520 – Fejlesztési élelmezési segély

611,90

390,58

365,68

Árusegély és általános programtámogatás ÖSSZESEN

3 725,30

3 566,89

2 897,59

Adóssággal kapcsolatos intézkedések

 

 

 

600 – Adóssággal kapcsolatos intézkedések

183,00

183,00

183,00

Adóssággal kapcsolatos intézkedések ÖSSZESEN

183,00

183,00

183,00

Humanitárius segítségnyújtás

 

 

 

720 – Szükséghelyzeti válaszintézkedések

743,62

452,44

447,63

730 – Újjáépítési támogatás és rehabilitáció

137,53

65,06

42,39

740 – Katasztrófavédelem

72,49

110,12

101,07

Humanitárius segítségnyújtás ÖSSZESEN

953,63

627,61

591,09

A donorok adminisztratív költségei / Kiosztatlan / Nem meghatározott

 

 

 

910 – A donorok adminisztratív költségei

993,19

948,32

896,03

998 – Kiosztatlan / Nem meghatározott

183,74

41,61

27,23

N/A – Nem áll rendelkezésre

245,98

1,57

1,15

A donorok adminisztratív költségei / Kiosztatlan / Nem meghatározott ÖSSZESEN

1 422,91

991,50

924,42

11. EFA MINDÖSSZESEN

31 087,97

30 023,09

25 986,75

A 11. EFA kumulált lekötött, szerződött és kifizetett összegeinek alakulása kiadási területek szerint

Image 4

Image 5

Image 6

3.   FOGALOMTÁR

Igazgatási előirányzatok

A gazdálkodó egységek működési költségeit (személyzet, épületek, irodai felszerelések) fedező előirányzatok.

Elfogadott költségvetés

A költségvetési tervezet a költségvetési hatóság általi elfogadását követően válik elfogadott költségvetéssé.

Költségvetés-módosítás

A pénzügyi év során elfogadott határozat ugyanazon év elfogadott költségvetésének módosítása (emelése, csökkentése, átcsoportosítása) céljából.

Előirányzatok

Költségvetési finanszírozás.

A költségvetési előrejelzések, amelyek lehetnek kötelezettségvállalások (jogi vállalás finanszírozás biztosítására) és kifizetések (készpénzfizetések vagy banki átutalások a kedvezményezettek számára). A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok gyakran eltérnek (differenciált előirányzatok), mert a többéves programokat és projekteket általában teljes mértékben lekötik abban az évben, amikor a vonatkozó döntést meghozzák, a kifizetésre viszont évek alatt kerül sor, ahogyan a programok és projektek végrehajtása előrehalad.

Címzett bevétel

Meghatározott kiadási tételek finanszírozására szolgáló célzott bevétel.

Költségvetési eredmény

A bevételek és a kiadások különbözete, az átviteli kiigazításokkal, törlésekkel és árfolyamkülönbözetekkel együtt.

Az ügynökségeknek a költségvetési eredmény összegét be kell fizetniük a finanszírozó hatóság számára.

A költségvetés végrehajtása

A költségvetés felhasználása kiadási és bevételi műveletek révén.

Költségvetési jogcím / Költségvetési sor / Költségvetési pozíció

A bevételeket és a kiadásokat olyan, a költségvetési hatóság által előírt kötelező nómenklatúrának megfelelően tüntetik fel a költségvetésben, amely tükrözi az egyes tételek jellegét és célját. Az egyéni megnevezések (cím, alcím, jogcímcsoport vagy jogcím) adják a nómenklatúra hivatalos leírását.

Költségvetési kötelezettségvállalások

Olyan műveletek, amelyek révén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő leköti azokat a költségvetési előirányzatokat, amelyek a jogi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében a későbbi kifizetések fedezéséhez szükségesek.

Előirányzatok megszüntetése

Azokat az előirányzatokat, amelyeket a pénzügyi év végéig nem használtak fel, és nem vihetők át a soron következő időszakra, meg kell szüntetni.

Előirányzatok átvitele

Az évenkéntiség elve alóli kivétel, amelynek értelmében azok az előirányzatok, amelyeket egy adott költségvetési évben nem lehetett felhasználni, szigorú feltételek mellett kivételesen átvihetők és felhasználhatók a következő évben.

Kötelezettségvállalási előirányzatok

A kötelezettségvállalási előirányzatok azon jogi kötelmek (szerződések, támogatási megállapodások vagy határozatok) összesített értékét jelentik, amelyeket a folyó pénzügyi évben alá lehet írni.

Kötelezettségvállalások visszavonása

Olyan művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő részben vagy egészben töröl egy költségvetési kötelezettségvállalással előzőleg lefoglalt előirányzatot.

Differenciált előirányzatok

A differenciált előirányzatok többéves műveletek finanszírozását biztosítják; fedezik az egy pénzügyi évnél hosszabb végrehajtási idejű műveletekre tett jogi kötelezettségvállalások folyó pénzügyi évi teljes költségét.

Gazdasági eredmény

A kiadások és a bevételek mérlegre gyakorolt hatása az eredményszemléletű számviteli szabályok alapján.

Megállapított jogosultságok

Visszafizetési felszólítás kibocsátásán alapuló, az adóstól való bevétel-beszedésre szóló jog.

Árfolyamkülönbözet

Az euróövezeten kívüli országokat érintő tranzakcióknál alkalmazott devizaárfolyamokból vagy a külföldi devizában tartott eszközök és kötelezettségek elszámoláskori átértékeléséből származó különbözet.

Kiadás

A költségvetés valamennyi típusú finanszírozási forrásból történő elköltését leíró kifejezés.

Vissza nem térítendő támogatások

Az uniós szakpolitikákat szolgáló tevékenységekben részt vevő harmadik fél kedvezményezettek számára a költségvetésből nyújtott közvetlen pénzügyi hozzájárulások.

Megszűnő előirányzatok

A fel nem használt előirányzatokat a pénzügyi év végén törölni kell. A megszűnés azt jelenti, hogy az adott előirányzatok tekintetében teljes egészében vagy részben visszavonják a kiadások megtételére és/vagy kötelezettségek teremtésére irányuló engedélyt.

Közös vállalkozások (és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet) esetében – a pénzügyi szabályzatukban meghatározottak szerint – a fel nem használt előirányzatok beállíthatók a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba (az úgynevezett „N+3” szabály). A közös vállalkozások megszűnő előirányzatai tehát az N+3. pénzügyi évig reaktiválhatók.

Jogalap (alap-jogiaktus)

A jogalkotó hatóság (általában a Tanács és az Európai Parlament) által elfogadott jogi aktus, amely meghatározza az uniós kiadási program célját, az előirányzatok célját, a beavatkozásra vonatkozó szabályokat, a lejárat időpontját és a vonatkozó pénzügyi szabályokat, amelyek jogalapként szolgálnak a kiadási program végrehajtásához.

Jogi kötelezettségvállalás

Az a jogi aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő harmadik felekkel szemben az uniós költségvetést terhelő kötelezettséget vállal.

A jogi kötelezettségvállalások általános formái a közbeszerzési szerződések, támogatási megállapodások és támogatási határozatok.

Nem differenciált előirányzatok

Az éves igényeknek megfelelő előirányzatok, amelyeket ezért a költségvetési év során le kell kötni. A következő évben csak az automatikus átvitelre jogosító összegek folyósíthatók. Az év végéig fel nem használt, azaz le nem kötött nem differenciált előirányzatokat törlik (kivéve, ha kivételes esetben bizottsági határozat engedélyezi a nem automatikus átvitelt). Nem differenciált előirányzatok vonatkoznak az igazgatási kiadásokra, ebben az esetben a kötelezettségvállalási előirányzatok megegyeznek a kifizetési előirányzatokkal.

Operatív előirányzatok

Az operatív előirányzatok a különböző szakpolitikákat finanszírozzák, elsősorban vissza nem térítendő támogatások vagy közbeszerzés formájában.

Fennálló kötelezettségvállalások

A fennálló kötelezettségvállalás (vagy a francia „reste à liquider” kifejezésből rövidítve RAL) a kötelezettségvállalással már lekötött, de még ki nem fizetett előirányzat összegeket jelenti. A fennálló kötelezettségvállalások oka közvetlenül a többéves programok létezése, valamint a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti különbségtétel.

Kifizetési előirányzatok

A kifizetési előirányzatok a tárgyévben esedékes olyan kiadásokat fedezik, amelyek a tárgyévben és/vagy korábbi években tett jogi kötelezettségvállalásokból erednek.

Fennálló kötelezettségvállalások (Reste à liquider)

Egy adott időpontban egy költségvetési kötelezettségvállalásra még kifizetendő összeg. Vö.: Fennálló kötelezettségvállalások

Többlet

A bevétel és a kiadás közötti pozitív különbözet, amelyet be kell fizetni a finanszírozó hatóság számára. Vö.: Költségvetési eredmény

Átcsoportosítás (költségvetési sorok között)

A költségvetési sorok közötti átcsoportosítások előirányzatoknak egyik költségvetési sorról a másikra való áthelyezését jelentik a pénzügyi év folyamán, és ezáltal kivételt képeznek az egyediség költségvetési elve alól.

II. RÉSZ

ÉVES JELENTÉS A VÉGREHAJTÁSRÓL – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

IGAZGATÓTANÁCS

BERUHÁZÁSI KERET

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

(2025. DECEMBER 31.)

(1)

Független könyvvizsgálói jelentés

(2)

Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

(3)

Kimutatás az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozóan

(4)

Kimutatás a kapott hozzájárulások változásairól

(5)

Cash flow-kimutatás

(6)

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS (2025. DECEMBER 31.)

(ezer EUR)

 

Megjegyzések

2025.12.31.

2024.12.31.

ESZKÖZÖK

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

5.

1 665 129

1 638 604

Követelések a hozzájárulókkal szemben

9./16.

–

7 482

Pénztári pénzügyi eszközök

10.

–

–

Származékos pénzügyi instrumentumok

6.

7 819

783

Hitelek és előlegek

7.1.

1 063 511

1 498 048

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

8.

745 934

834 621

Egyéb eszközök

11.

36 833

–

Eszközök összesen

 

3 519 226

3 979 538

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK

 

 

 

KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

6.

411

39 210

Halasztott bevételek

12.

44 845

47 725

Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok

13.

17 585

18 320

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

14.

658 146

566 083

Egyéb kötelezettségek

15.

3 044

3 289

Kötelezettségek összesen

 

724 031

674 627

Kapott hozzájárulások

16./17.

2 795 195

3 304 911

Kötelezettségek és kapott hozzájárulások összesen

 

3 519 226

3 979 538

KIMUTATÁS AZ EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓAN A 2025. DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR)

 

Megjegyzések

2025.1.1-től

2025.12.31-ig

2024.1.1-től

2024.12.31-ig

Kamat- és kamatjellegű bevételek (*2)

19.

116 470

156 601

Kamat- és kamatjellegű kiadások

19.

–1 700

–1 805

Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek

 

114 770

154 796

Díj- és jutalékbevételek

20.

4 103

20

Díj- és jutalékkiadások

20.

–88

– 212

Nettó díj- és jutalékbevétel

 

4 015

– 192

Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása

6.

45 836

–94 192

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye

21.

24 877

–34 096

Hitelek és előlegek nettó eredménye az eredménnyel szemben valós értéken értékelve

7.1.

–6 948

–5 436

Nettó devizaárfolyam-eredmény

22.

–90 703

81 907

Pénzügyi műveletek nettó eredménye

 

–26 938

–51 817

A hitelekből és előlegekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással

7.2.

8 915

12 145

A hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok változása, csökkentve a visszaírással

13.

735

718

Általános igazgatási kiadások

23.

–19 942

–24 794

Tárgyévi nyereség

 

81 555

90 856

Tárgyévi átfogó jövedelemben elszámolt nyereség összesen

 

81 555

90 856

(*2)  A 2025. december 31-én lezárult évben az amortizált bekerülési értéken tartott eszközök után az effektívkamatláb-módszeren alapuló számítás szerint a kamat- és kamatjellegű bevételek 109,7 millió EUR-t tesznek ki (2024: 144,3 millió EUR).

KIMUTATÁS A KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK VÁLTOZÁSAIRÓL A 2025. DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR)

 

Megjegyzések

Lehívott hozzájárulás

Rendelkezésre álló visszaáramlások

Felhalmozott eredmény

Összesen

(2025. január 1.)

 

3 721 695

– 897 690

480 906

3 304 911

A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások

16.

–

–

–

–

Rendelkezésre álló visszaáramlások 2024-hez kapcsolódóan

17

–

– 591 271

–

– 591 271

2025. évi nyereség

 

–

–

81 555

81 555

A kapott hozzájárulások változásai

 

–

– 591 271

81 555

– 509 716

(2025. december 31.)

 

3 721 695

–1 488 961

562 461

2 795 195

 

 

Lehívott hozzájárulás

Rendelkezésre álló visszaáramlások

Felhalmozott eredmény

Összesen

(2024. január 1.)

 

3 721 695

– 587 913

390 050

3 523 832

A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások

16.

–

–

–

–

Rendelkezésre álló visszaáramlások 2023-hoz kapcsolódóan

17.

–

– 309 777

–

– 309 777

2024. évi nyereség

 

–

–

90 856

90 856

A kapott hozzájárulások változásai

 

–

– 309 777

90 856

– 218 921

(2024. december 31.)

 

3 721 695

– 897 690

480 906

3 304 911

CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2025. DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR)

 

Megjegyzések

2025.1.1-től 2025.12.31-ig

2024.1.1-től 2024.12.31-ig

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

Tárgyévi nyereség  (*3)

 

81 555

90 856

Kiigazítások (az alábbiak tekintetében):

 

 

 

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye

 

–5 176

52 265

A hitelekből és előlegekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással

7.2.

–8 915

–12 145

Hitelek és előlegek nettó eredménye az eredménnyel szemben valós értéken értékelve

7.

6 948

5 436

Hitelek és előlegek elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása

 

–3 776

–2 229

A hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok nettó változása, csökkentve a visszaírással

 

– 735

– 718

A származtatott termékek valós értékének változásai

13

–45 836

94 192

A halasztott bevételek változása

12

–2 880

– 790

Az árfolyamváltozások hitelekre gyakorolt hatása

 

95 552

–78 744

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok árfolyamváltozás miatti változása

 

58 444

–23 199

Az árfolyamváltozások tartott pénzeszközökre gyakorolt hatása

 

11 405

–5 282

A működési tevékenységekből származó nyereség/(veszteség) a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt

 

186 586

119 642

Hitelfolyósítás

7.

– 106 653

– 101 394

Hitelek visszafizetése

7.

398 998

371 568

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek elhatárolt kamatának változása

5.

–2 331

– 646

Részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból származó folyósítások

8.

–51 701

–69 392

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó bevétele

 

90 480

23 033

Kapott osztalék

21.

18 573

16 548

Egyéb eszközök állományának csökkenése

 

–

616

Egyéb kötelezettségállomány (csökkenése)

 

– 245

–49

Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának (csökkenése)

 

–44 913

– 985

Működési tevékenységekből származó / működési tevékenységekben felhasznált nettó cash flow

 

488 794

358 941

FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

A tagállamoktól kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kapott összegek

 

7 482

286 800

A tagállamok nevében kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kifizetett összegek

 

– 108 597

–68 256

A tagállamok nevében befizetett hozzájárulások

 

– 347 418

– 309 777

Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow

 

– 448 533

–91 233

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése

 

40 261

267 708

Összefoglaló cash flow-kimutatás:

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év elején

 

1 633 830

1 371 404

Az alábbi tevékenységekből származó (azokban felhasznált) nettó cash flow:

 

 

 

Működési tevékenységek

 

488 794

358 941

Finanszírozási tevékenységek

 

– 448 533

–91 233

Az árfolyamváltozások pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre gyakorolt hatásai

 

–11 405

–5 282

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén

 

1 662 686

1 633 830

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele:

 

 

 

Pénzeszközök

5.

146 087

212 466

Lekötött betétek (az elhatárolt kamat kivételével)

5.

556 329

304 538

Kereskedelmi értékpapírok

5.

960 270

1 116 826

 

 

1 662 686

1 633 830

(*3)  Az éves nyereség magában foglalja a kapott kamatot, amely 109,8 millió EUR-t tett ki (2024: 149,1 millió EUR), levonva belőle a kifizetett kamatot 1,8 millió EUR összegben (2024: 1,9 millió EUR).

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz, 2025. december 31-i állapot

1.   Általános információk

A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én, illetve 2010. június 22-én módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre. A Cotonoui Megállapodást követő Szamoai Megállapodást – amely az Európai Unió, valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) közötti együttműködés új keretéül szolgál (a 2023. október 30-i (EU) 2023/2862 tanácsi határozat) – 2023. november 15-én írták alá, és 2024. január 1-jén lépett hatályba. A Szamoai Megállapodás a Cotonoui Megállapodást váltja fel, amely 2000 óta szabályozta az EU és az AKCS-államok közötti kapcsolatokat. Ez az átmenet biztosítja a partneri viszony folytonosságát, és egyúttal az aktuális globális kihívásokra is választ ad.

A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól) kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a megállapodásnak megfelelően; az EBB a Keret igazgatását is ellátja.

A keret határozatlan időtartamú. A 11. EFA belső megállapodása (a 14. cikk (3) bekezdése értelmében) annyi ideig marad hatályban, ami az AKCS–EU partnerségi megállapodás, a tengerentúli társulási határozat és a többéves pénzügyi keret értelmében finanszírozott valamennyi művelet teljes mértékű végrehajtásához szükséges.

A megállapodás szerinti finanszírozást az uniós tagállamok költségvetéseiből nyújtják. Az uniós tagállamok hozzájárulása a beruházási keret finanszírozására allokált összegekből és a kamattámogatások finanszírozására nyújtott támogatásokból áll, a többéves pénzügyi kereteknek (a 2000–2007-es időszakra vonatkozó, 9. EFA-ként ismert első pénzügyi jegyzőkönyvnek, a 2008–2013-as időszakra vonatkozó, 10. EFA-ként ismert második pénzügyi jegyzőkönyvnek, valamint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, 11. EFA-ként ismert harmadik pénzügyi jegyzőkönyvnek) megfelelően. Az EBB feladata az alábbiak kezelése:

i.

a beruházási keret, egy 3 685,5 millió EUR összegű kockázatot viselő forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve,

ii.

a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, legfeljebb 1 220,85 millió EUR értékű támogatás az AKCS-országok részére, illetve legfeljebb 8,5 millió EUR a TOT-országok részére. E támogatás legfeljebb 15 %-a projektspecifikus technikai segítségnyújtás finanszírozására is fordítható.

2020. december 23-án a Tanács úgy határozott, hogy a beruházási keret kötelezettségvállalási időszakát legalább hat hónappal meghosszabbítja. A meghosszabbítást követően a Bank a megbízatásával összhangban 2021. június 30-ig jóváhagyta a műveleteket (a Tanács (EU) 2020/2233 határozata (32) (2020. december 23.) az AKCS beruházási kereten belül a 9., 10. és 11. az Európai Fejlesztési Alap műveleteinek pénzügyi eszközeiből befolyó bevételekből származó pénzeszközökre vonatkozó kötelezettségvállalásról).

Az EU és az AKCS megállapodtak az átmeneti intézkedésekről szóló határozat olyan értelmű módosításáról, hogy – attól függően, hogy melyik következik be előbb – 2023. december 31-ig, vagy az új megállapodás hatálybalépéséig vagy az új megállapodásnak az Unió és az AKCS-államok közötti ideiglenes alkalmazásáig az AKCS és az EU közötti partnerségi megállapodás rendelkezései továbbra is alkalmazhatók lesznek (az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának 2/2019 határozata az AKCS–EU partnerségi megállapodás 95. cikkének (4) bekezdése szerinti átmeneti intézkedések elfogadásáról, amelyet később az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának 2021. november 26-i 3/2021 határozata (33), az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának 2022. június 16-i 970/2022 határozata (34) és az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának 2023. október 25-i 2/2023 határozata (35) módosított).

A 2021. június 14-én hatályba lépett NDICI-Globális Európa rendelet (a 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36)) biztosítja az Unión kívüli uniós támogatás elsődleges jogalapját a 2021–2027 közötti időszakban, valamint a Bank új intézményi megbízatásának irányítását az Európai Unión kívüli műveletek tekintetében, beleértve az AKCS-régiót is. Ez magában foglalja a költségvetésben jelenleg nem szereplő EFA beépítését az uniós költségvetésbe. Az NDICI rendelet teremti meg a jogi alapját annak, hogy a Bizottság az EU-n kívüli tevékenysége tekintetében a jövőben uniós megbízatásokat adhasson az EBB-nek. Megteremti továbbá a külső beruházási keretét annak, hogy az Unió az uniós költségvetés terhére történő támogatások és garancianyújtások útján együttműködjön a partnerintézményekkel.

A jövőben a beruházási kereten belüli pénzügyi eszközökből befolyó bevételeket az NDICI keretében, egy az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA+) alá tartozó, kifejezetten az AKCS magánszektorára irányuló keret és egy vagyonkezelői alap együttesén keresztül kell kihelyezni. 2023. február 15-én az EBB és az Európai Bizottság aláírta az átcsoportosítási megállapodást (a továbbiakban: átcsoportosítási megállapodás). E megállapodás célja a kereten belül befolyó bevételekből származó pénzeszközök átcsoportosítása, amint azok rendelkezésre állnak, összhangban az (EU) 2020/2233 határozattal (az AKCS-országok beruházási keretének visszaáramlásai) és az (EU) 2021/1764 tanácsi határozattal (37) („TOT beruházási keretből befolyó bevételek”, és az AKCS-országok beruházási keretének visszaáramlásaival együtt: visszaáramlások). További részletekért lásd a 2.4.6. és a 17. megjegyzést.

Ez a pénzügyi kimutatás a 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

Az Igazgatási Bizottság javaslatára az igazgatótanács 2026. március 25-én elfogadta, majd 2026. április 24-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé továbbíttatta a pénzügyi kimutatást.

2   Lényeges számviteli politikák

2.1    A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre vonatkozó kijelentés

A pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folytatásának elve alapján készítették, vagyis azt feltételezve, hogy a Keret a belátható jövőben képes lesz a műveletek keretében fennálló valamennyi kötelezettség teljesítésére, összhangban a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kiadott és az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (a továbbiakban: IFRS számviteli standardok). A 2025. december 31-i pénzügyi kimutatások tartalmazzák a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, az eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást, a kapott hozzájárulások változásairól szóló kimutatást, a cash flow-k kimutatását és a megjegyzéseket.

2.2    Jelentős számviteli mérlegelések, feltételezések és becslések

A pénzügyi kimutatások elkészítéséhez olyan becsléseket és feltételezéseket kell alkalmazni, amelyek befolyásolják a jelentett bevételeket, ráfordításokat, eszközöket és kötelezettségeket, valamint a függő követelések és kötelezettségek közzétételét. A rendelkezésre álló információk felhasználása és a mérlegelés alkalmazása a becslések kidolgozásának szerves részét képezi. A jövőben a tényleges eredmények eltérhetnek az ilyen becslésektől, és a különbségek lényegesek lehetnek a pénzügyi kimutatásokban. A becsléseket és az alapul szolgáló feltételezéseket folyamatosan felül kell vizsgálni. A revíziós becsléseket a jövőre nézve jelenítik meg.

A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:

—   Pénzügyi instrumentumok valós értéke

Amennyiben az instrumentumoknak a mérlegben szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. Az értékelések az értékelési technikákhoz használt inputok alapján a 2.4.2. és a 4. megjegyzésben ismertetettek szerint a valósérték-hierarchia különböző szintjeire sorolhatók be.

—   Hitelekből és előlegekből származó értékvesztés

Az értékvesztés miatti veszteségek meghatározásakor a várható hitelezési veszteség értékelése jelentős mérlegelést tesz szükségessé a vezetés részéről, különösen a hitelkockázat kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett jelentős növekedését, az előre tekintő információk beépítését, valamint a jövőbeni cash flow-k és biztosítéki értékek összegének és ütemezésének további becslését. Ezeket a becsléseket számos olyan tényező befolyásolja, amelyek jelentősen módosíthatják a megjelenítendő elszámolt veszteség ütemezését és összegét (2.4.2. megjegyzés). A 2024-ben keletkezett és 2025-ben folytatódó általános bizonytalanságból és feszültségekből eredő értékvesztésre gyakorolt hatásokra vonatkozó releváns feltételezéseket a 2.4.2.2. megjegyzés és a 3.2.3.7. megjegyzés részletezi.

—   Nem jegyzett tőkebefektetések értékelése

A nem jegyzett tőkebefektetések értékelése általában a következők egyikén alapszik:

—

jelenlegi, független piaci tranzakciók,

—

olyan másik instrumentum jelenlegi valós értéke, amely lényegében azonos,

—

a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow,

—

kiigazított nettó eszközérték módszer, vagy

—

egyéb értékelési modellek.

A nem jegyzett tőkebefektetések cash flow-jának és diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az instrumentum megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével.

—   Azon gazdálkodó egységek konszolidálása, amelyekben a Keret érdekeltséggel rendelkezik

Az EBB mérlegelés útján megállapította, hogy nem gyakorol ellenőrzést egy olyan gazdálkodó egység felett sem, amelyben érdekeltséggel rendelkezik. Ez annak tudható be, hogy az ilyen gazdálkodó egységekben vagy a beltag, vagy az alapkezelő vagy az igazgatótanács rendelkezik kizárólagos felelősséggel a partnerség tevékenységeinek és ügyeinek irányításáért és ellenőrzéséért, illetve rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a partnerség céljának és célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges feladatok befektetési és szakpolitikai iránymutatásoknak megfelelő ellátásához.

2.3    A számviteli standardok változásai

A Keret az alábbiak kivételével a jelen pénzügyi kimutatások minden időszakára következetesen a 2.4. megjegyzésben meghatározott számviteli politikákat alkalmazta. A Keret a következő új standardokat és standardmódosításokat vezette be:

A Keret által elfogadott új és módosított standardok

Az alábbi új standardok és a jelenlegi standardok következő módosításai a Keret pénzügyi kimutatásai vonatkozásában 2025. január 1-je óta hatályosak:

—

Az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard módosításai: Az átválthatóság hiánya.

A fentebb felsorolt módosítások nem gyakoroltak jelentős hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira.

A Keret által még el nem fogadott új standardok, módosítások és értelmezések

2025. december 31-ével a jelenlegi standardok következő módosításait adták ki, de azok nem voltak kötelezőek a 2025. december 31-én végződő éves beszámolási időszakokra nézve:

Az EU jóváhagyta a meglévő standardok e módosításait, és azok a 2026. január 1-jén vagy azután kezdődő éves időszakokra alkalmazandók:

—

A pénzügyi instrumentumok besorolásának és értékelésének módosításai (az IFRS 1, az IFRS 7, az IFRS 9 és az IAS 7 standard módosításai).

—

Éves javítások – 11. kötet.

—

A természettől függő villamos energiára hivatkozó szerződések – Az IFRS 9 és az IFRS 7 standard módosítása

Olyan új standardok, valamint a meglévő standardok olyan módosításai, melyeket az EU még nem hagyott jóvá:

—

IFRS 18 Pénzügyi kimutatásokban történő bemutatás és közzététel.

—

IFRS 19 Nyilvános elszámoltathatóság nélküli leányvállalatok: közzétételek.

A Keret a pénzügyi kimutatások engedélyezésének időpontjában a fent felsorolt standardok vagy a meglévő standardok módosításai közül egyet sem fogadott el idő előtt, és nem adtak ki olyan értelmezéseket sem, amelyeket a Keretnek bármely beszámolási időpontban figyelembe kell vennie. A vezetés arra számít, hogy az összes vonatkozó nyilatkozatot elfogadják a nyilatkozat hatálybalépésének napján vagy az azt követően kezdődő első időszakra vonatkozóan, és ez nem lesz lényeges hatással a Keret pénzügyi kimutatásaira.

2.4    A lényeges számviteli politikák összefoglalása

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő sorrendben mutatja be az eszközöket és a kötelezettségeket, és nem tesz különbséget forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között.

2.4.1   Devizaátszámítás

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is. Eltérő jelölés híján a pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek.

Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik.

Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át.

Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

2.4.2   A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök

A nem származékos pénzügyi instrumentumokat kezdetben az elszámolás napja alapján jelenítik meg.

Besorolás és értékelés

Pénzügyi eszközök

A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken értékeltként vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként, a pénzügyi kötelezettségek pedig amortizált bekerülési értéken értékeltként vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolhatók be.

Az IFRS 9 standard szerint a besorolás annak megállapításával kezdődik, hogy a pénzügyi eszközt adósság- vagy tőkeinstrumentumnak kell-e tekinteni. Az IFRS 9 standard az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás standard fogalommeghatározásaira hivatkozik.

Adósságinstrumentumok azok az instrumentumok, amelyek a partner szemszögéből pénzügyi kötelezettségnek minősülnek, vagyis a hitelek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, többek között a strukturált gazdálkodó egységek, a kormányok vagy vállalatok által kibocsátott kötvények, befektetési jegyek vagy certifikátok.

Az adósságinstrumentum amortizált bekerülési értéken értékeltként kerül besorolásra, ha teljesíti a két következő feltételt, és nincs kijelölve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként:

—

az eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely az eszközök tartásával járó szerződéses cash flow-k beszedését célozza, valamint

—

a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (ez az ún. SPPI kritérium).

A fenti követelményeket a teljes pénzügyi eszközre kell alkalmazni, még akkor is, ha az beágyazott származékos terméket tartalmaz.

A tőkeinstrumentumok olyan instrumentumok, amelyek a kibocsátó szemszögéből saját tőkének minősülnek, vagyis nem tartalmaznak szerződéses fizetési kötelezettséget, továbbá maradványérdekeltséget testesítenek meg a kibocsátó nettó eszközeiben. A tőkeinstrumentumokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelik.

A Keret a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetés kezdeti megjelenítésekor visszavonhatatlanul amellett dönthet, hogy a későbbi változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be. E döntést befektetésenként hozza meg.

Minden más pénzügyi eszköz besorolása az eredménnyel szemben valós értéken történik.

Az üzleti modell értékelése

Az EBB a Keret kezelőjeként portfóliószinten értékeli azon üzleti modellt, amely alapján az adósságinstrumentumot tartják, mivel ez tükrözi a legjobban az üzleti tevékenység irányításának és a vezetés tájékoztatásának módját. A következőkkel kapcsolatos információkat veszi figyelembe:

—

a portfólió deklarált politikái és célkitűzései, és a politikák gyakorlati végrehajtása. Itt különösen azt vizsgálja, hogy a vezetés stratégiája a szerződéses kamatbevételek megszerzésére, egy adott kamatlábprofil fenntartására, a pénzügyi eszközök és az azokat finanszírozó kötelezettségek időtartamának összehangolására vagy az eszközök értékesítéséből származó cash flow-k realizálására összpontosít-e,

—

a portfólió teljesítményét miként értékelik és miként jelentik a Keret vezetésének,

—

az üzleti modell teljesítményével (és az adott üzleti modell alapján tartott pénzügyi eszközökkel) kapcsolatos kockázatok, valamint e kockázatok kezelésének módja, valamint

—

az értékesítés gyakorisága, volumene és ütemezése a korábbi időszakokban, az értékesítések indokai és a jövőbeni értékesítési tevékenységgel kapcsolatos elvárások.

Az értékesítési tevékenységre vonatkozó információkat azonban nem elszigetelten, hanem annak átfogó értékelése keretében kell figyelembe venni, hogy a Keret hogyan valósítja meg a pénzügyi eszközök kezelésével kapcsolatos deklarált célkitűzést, és miként realizálja a cash flow-kat.

A Hatásfinanszírozási Keret közvetlen hitelműveleteinek üzleti modelljét a 25. megjegyzésben közzétettek mutatják be.

Kizárólag a tőke és a kamatok kifizetésére irányuló (SPPI) kritérium

Ezen értékelés alkalmazásában a tőke az adósságinstrumentum kezdeti megjelenítéskori valós értékét jelenti. A kamat a pénz időértékének, a meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, valamint az egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek (például a likviditási kockázatnak és az igazgatási költségeknek) az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza.

Annak értékelésekor, hogy a szerződéses cash flow-k kizárólag a tőke és a tőke után járó kamat kifizetéseinek minősülnek-e, az instrumentum szerződési feltételeit kell figyelembe venni. Ez magában foglalja annak értékelését, hogy a pénzügyi eszköz tartalmaz-e olyan szerződéses feltételt, amely miatt a szerződéses cash flow-k ütemezése vagy összege oly mértékben változhat, hogy az meggátolja e feltétel teljesülését.

Kivezetés

A Keret akkor vezeti ki a pénzügyi eszközt, ha lejárnak a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogok, vagy ha a szerződéses cash flow-kra vonatkozó jogokat átruházza egy olyan ügyletben, amelyben a Keret átruházza a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatokat és hasznokat, vagy amelyben a Keret lényegében megtartja a tulajdonlással járó összes kockázatot és hasznot, de nem tartja meg a pénzügyi eszköz ellenőrzését.

Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kivezetésekor (2.4.4. megjegyzés) az eredményben jelenítik meg az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke (illetve az eszköz vagy kötelezettség kivezetett részének könyv szerinti értéke) és az azon összeg közötti különbséget, amely i. a kapott vagy kifizetett ellenértékből és ii. az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített halmozott nyereségből vagy veszteségből adódik; ez alól kivételt képeznek az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken elszámolt tőkeinstrumentumoknak az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt halmozott nyereségei vagy veszteségei, amelyeket elidegenítéskor az eredmény helyett a tartalékalapba csoportosítanak át.

Az IBOR reform összefüggésében a Keret az IBOR reform 2. szakasza által bevezetett gyakorlati megoldás alkalmazását követően értékeli, hogy az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz változása jelentős-e. Az IASB által kiadott módosítások szerint a Keret nem vezeti ki azt a pénzügyi instrumentumot, amelynek szerződésből eredő cash flow-it a reform közvetlen következményeként módosítja, és a változás gazdaságilag egyenértékű a szerződésből eredő cash flow-k meghatározásának korábbi alapjával (azaz a közvetlenül a változás előtti alappal).

Átsorolás

A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi eszközöket kizárólag akkor sorolják át, ha a Keret megváltoztatja a pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó üzleti modelljét.

Módosítás

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz akkor tekinthető módosítottnak, ha a hozzá kapcsolódó szerződéses cash flow-k újratárgyalásra vagy egyéb módon módosításra kerültek. Az újratárgyalás vagy a módosítás eredményezheti, de nem feltétlenül eredményezi a régi pénzügyi eszköz kivezetését és az új pénzügyi eszköz megjelenítését.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz cash flow-jának a pénzügyi eszköz kivezetését eredményező lényeges szerződéses módosítása esetén az új pénzügyi eszközt valós értéken kell megjeleníteni, és a módosítás eredményre gyakorolt hatását ki kell mutatni az eredménykimutatás „Pénzügyi műveletek eredménye” részében.

A szerződéses módosítás akkor minősül lényegesnek, ha a pénzáramlások módosított feltételek szerinti diszkontált jelenértéke (az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva) legalább 10 %-kal eltér az eredeti pénzügyi eszköz fennmaradó pénzáramlásainak diszkontált jelenértékétől. Olyan minőségi tényezőket is figyelembe kell venni, mint például annak a pénznemnek a változása, amelyben a pénzügyi eszköz denominált, valamint az átváltási jellemzők.

Az IBOR reform összefüggésében a Keret az IBOR reform 2. szakasza által bevezetett gyakorlati megoldás alkalmazását követően értékeli, hogy az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz változása jelentős-e. A Keret a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékének módosítása nélkül aktualizálja az effektív kamatlábat, ha az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum szerződésből eredő cash flow-i meghatározásának alapja a reform közvetlen következményeként változik, és ha a változás az előző alappal (azaz közvetlenül a változás előtti alappal) gazdaságilag egyenértékű.

Pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése

A valós érték az az ár, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna az elsődleges, vagy annak hiányában a Keret által elérhető legkedvezőbb piacon.

Szükség esetén a Keret helyett az EBB értékeli valós értéken az adott instrumentumot, annak aktív piaci jegyzett ára alapján. A piac aktívnak minősül, ha azon az eszköz vagy a kötelezettség vonatkozásában megfelelő gyakorisággal és volumenben kötnek ügyleteket az árképzési információk folyamatos beszerzéséhez.

Amennyiben a pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. A kiválasztott értékelési technika figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amelyet az ügylet árazásakor a piaci szereplők is figyelembe vennének.

Az értékelési technikák tartalmazhatnak nettó jelenértékeket és diszkontált cash flow-modelleket, hasonló, piaci szinten megfigyelhető árakkal rendelkező instrumentumokkal való összevetést, Black-Scholes- és polinomiális opcióárazási modelleket, továbbá egyéb értékelési modelleket. Az értékelési technikákban alkalmazott feltételezések és inputok közé tartoznak kockázatmentes és irányadó kamatlábak, diszkontráták becsléséhez használt hitelkockázati felárak, kötvény- és részvényárak, devizaárfolyamok, részvényárak és -árfolyamok, továbbá várható árvolatilitások és árkorrelációk.

Az értékelési technikák célja, hogy a valós értéken történő értékeléssel kimutassák azt az árat, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna.

A Bank az elterjedt, egyszerűbb pénzügyi instrumentumok – például kamatláb- és devizaswapok – valós értékének meghatározására olyan, széles körben elismert értékelési modelleket használ, amelyek csak megfigyelhető piaci adatokat vesznek figyelembe, és korlátozott mértékben igényelnek szakértői mérlegelést és becslést. Megfigyelhető árak és modellinputok általában hozzáférhetők a hitel- és a tulajdonviszonyt megtestesítő jegyzett értékpapírok, a tőzsdén forgalmazott derivatívák és az olyan egyszerű tőzsdén kívüli derivatívák piacán, mint a kamatlábswapok. A megfigyelhető árak és modellinputok hozzáférhetősége csökkenti a szakértői mérlegelés és becslés szükségességét, illetve a valós érték meghatározásával kapcsolatos bizonytalanságot is. A megfigyelhető árak és inputok hozzáférhetősége a termékektől és a piacoktól függően eltér, emellett a pénzügyi piacok bizonyos eseményei és általános körülményei is befolyásolhatják.

A Bank az összetettebb instrumentumok esetében saját értékelési technikáit használja, amelyeket elismert értékelési modellekből fejlesztett ki. Előfordulhat, hogy a modellek néhány vagy akár összes lényeges inputja a piacon nem megfigyelhető, ezért azokat piaci árakból vagy rátákból kell származtatni, vagy feltételezésekre kell alapítani. A nem megfigyelhető lényeges inputok alkalmazását például olyan instrumentumok teszik szükségessé, mint bizonyos, aktív piaccal nem rendelkező hitelek és garanciák. A nem megfigyelhető lényeges inputokat alkalmazó értékelési modellek magasabb fokú vezetői mérlegelést és becslést igényelnek a valós érték meghatározásakor. Vezetői mérlegelésre és becslésre általában a használandó, megfelelő értékelési modell kiválasztásához, az értékelt pénzügyi instrumentum jövőbeni cash flow-inak meghatározásához, továbbá a partner fizetésképtelenségével és az előlegfizetésekkel kapcsolatos valószínűségnek, valamint a megfelelő diszkontrátáknak a meghatározásához van szükség.

A Keret a valós értéken történő értékelést az értékeléshez használt inputok jelentőségét tükröző következő valósérték-hierarchia alapján végzi:

—

1. szint: az inputok a Keret számára hozzáférhető, azonos instrumentumokat forgalmazó aktív piacok korrekció nélküli jegyzett piaci árai.

—

2. szint: az 1. szintű inputok kivételével minden olyan ár, amely megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve (vagyis árakból származtatva). Ez a kategória a hasonló instrumentumok aktív piacainak jegyzett piaci árai alapján, az azonos vagy hasonló instrumentumok aktívnak nem tekintett piacainak jegyzett árai alapján vagy az egyéb olyan értékelési technikák segítségével értékelt instrumentumokat foglalja magában, amelyek minden lényeges inputja közvetlenül vagy közvetve megfigyelhető a piaci adatokból.

—

3. szint: nem megfigyelhető inputok. Ez a kategória magában foglalja mindazon instrumentumokat, amelyeknél az értékelési technika által használt inputok nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a nem megfigyelhető inputok lényeges hatást gyakorolnak az instrumentum értékelésére. Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelnek, amennyiben az instrumentumok különbségeinek bemutatásához lényeges nem megfigyelhető korrekciók vagy feltételezések szükségesek.

A Keret a valósérték-hierarchia szintjei közötti mozgásokat annak a beszámolási időszaknak a végén jeleníti meg, amelyben a változás történt.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az IFRS 9 a várható hitelezési veszteség előretekintő modelljén alapul. Az EBB létrehozott egy keretet a „várható hitelezési veszteség” makrogazdaság állapotától függő kiszámításához. Ez a gazdasági ciklus pillanatnyi helyzetét figyelembe vevő („PIT”) hitelkockázati paraméterek (nemteljesítési valószínűség – „PD” és nemteljesítéskori veszteségráta – „LGD”) makrogazdaság által vezérelt szisztematikus tényezőn (hitelcikluson) alapuló és makrogazdasági előrejelzéseken vagy forgatókönyveken keresztül előre vetített összeállítását foglalja magában. A végső várható hitelezési veszteség a vonatkozó makrogazdasági forgatókönyvek szerinti várható hitelezési veszteségek valószínűséggel súlyozott átlaga. Ez az előretekintő értékvesztési modell az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre, a pénzügyi garanciaszerződésekre és a mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokra alkalmazandó.

Az IFRS 9 standard szerint az elszámolt veszteségeket a következők valamelyikének alapján kell értékelni:

—

12 havi várható hitelezési veszteségek: ezek a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteségek, és

—

élettartami várható hitelezési veszteségek: ezek a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteségek.

Az IFRS 9 standard „háromszakaszos” modellt határoz meg a hitelminőség kezdeti megjelenítés utáni változásain alapuló értékvesztés elszámolására. A pénzügyi instrumentumok az 1. szakaszba vannak besorolva, kivéve azokat az instrumentumokat, amelyek esetében a kezdeti megjelenítés után a hitelkockázat jelentős növekedését állapították meg. Ezek egyaránt tartalmaznak a Bank szakértelmén alapuló kvantitatív és kvalitatív információkat és elemzéseket, valamint hitelezési szakvéleményeket és prognózisokat.

A vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközök (POCI eszközök) a kezdeti megjelenítés időpontjától a 3. szakaszba besorolandónak tekintetett pénzügyi eszközök. A POCI eszközök esetében az élettartami várható hitelezési veszteség kezdeti megjelenítés óta halmozott változásait az eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az IFRS 9 standard szerinti szakaszolás Bank általi értékelése lépcsőzetes módszeren alapul, amely a korai előrejelzésekre (EWS), a nem teljesítő kitettségekre (NPE) és az átstrukturálásra vonatkozó belső iránymutatásokkal és eljárásokkal összhangban lévő partner- vagy pénzügyieszköz-specifikus információkra támaszkodik.

Az EBB úgy véli, hogy a várható hitelezési veszteség jelenlegi előretekintő modellje kellően megbízhatónak tekinthető ahhoz, hogy figyelembe vegye az ilyen szélsőséges eseményeket, amelyeket a makrogazdasági előrejelzések és a PD lejárati szerkezetei közvetlenül tartalmazzák.

A hitelkockázat jelentős növekedésekor a pénzügyi instrumentum átkerül a 2. szakaszba, de még nem minősül értékvesztettnek. Ha a pénzügyi instrumentum értékvesztetté válik, átkerül a 3. szakaszba.

A Bank a 3. szakaszba tartozó kitettségek azonosítása érdekében megállapítja, hogy van-e objektív bizonyíték a nemteljesítő kitettségre. Egy pénzügyi eszközt akkor tekint nemteljesítőnek, ha a hitelfelvevő a Keret visszkeresete nélkül valószínűleg nem fizeti vissza teljes egészében a Kerettel szembeni hiteltartozását, vagy ha a hitelfelvevő 90 napot meghaladóan késik a Kerettel szembeni bármely lényeges hiteltartozása törlesztésével.

Ezzel összefüggésben a Keret egy pénzügyi eszközt értékvesztettnek tekint, ha megállapítja, hogy nem lesz képes az eredeti szerződéses feltételek szerint esedékes összegek vagy az azokkal egyenértékű érték beszedésére. Az egyedi hitelezési kitettségek értékelése a hitelfelvevő jellemzői, az általános pénzügyi feltételek, az erőforrások és a múltbeli törlesztések, a pénzügyi felelősséget vállaló kezességvállalóktól várható támogatások, valamint adott esetben a biztosíték realizálható értéke alapján történik.

Az értékvesztett követeléseket legalább félévente felülvizsgálják és elemzik. A jövőbeni cash flow-k és biztosítéki értékek korábban becsült összegének és ütemezésének változása a hitelveszteségekre képzett céltartalékok változását eredményezi, amelyet az eredménykimutatásban számolnak el vagy írnak jóvá. Az értékvesztést csak akkor lehet visszaírni, ha a hitelminőség javulása olyan mértékű, hogy észszerű bizonyosságot ad az eredeti szerződéses feltételek szerinti tőke és kamat időszerű beszedésére. Leírásra akkor kerül sor, ha a követelés egészét vagy egy részét behajthatatlannak tekintik vagy elengedik. A leírásokat a korábban megállapított értékvesztésekkel vagy közvetlenül az eredménykimutatásban számolják el, csökkentve a követelés tőkeösszegét. A korábban leírt összegek részleges vagy teljes megtérülését az eredménykimutatásban írják jóvá. A leírt pénzügyi eszközök továbbra is végrehajtási tevékenységek tárgyát képezhetik annak érdekében, hogy megfeleljenek a Bank esedékes összegek behajtására vonatkozó eljárásainak.

A várható hitelezési veszteség értékelése – inputok, feltételezések és technikák

A 2. és a 3. szakaszba tartozó eszközök esetében az élettartami várható hitelezési veszteségeket, az 1. szakaszba tartozó eszközök esetében a 12 havi várható hitelezési veszteségeket kell értékelni.

A várható hitelezési veszteségeket a következő változók alapján számították:

—

hitelminősítés és pillanatnyi nemteljesítési valószínűség (PD),

—

pillanatnyi nemteljesítéskori veszteségráta (LGD),

—

nemteljesítéskori kitettség (EAD).

A partner hitelminősítését adott időpontban a különböző partner- és kitettségkategóriákra szabott pontszámmodellek alkalmazásával meghatározzák.

Mindegyik hitelminősítés megfelel egy konkrét nemteljesítési valószínűségnek, amely annak a valószínűsége, hogy a partner a következő 12 hónapban vagy a kötelezettség hátralévő élettartamában nem teljesíti pénzügyi kötelezettségét. Ezért a minősítések elsődleges inputként szolgálnak a kitettségekre vonatkozó nemteljesítési valószínűség pillanatnyi lejárati szerkezetének meghatározásához. Az EBB a Keret hitelkockázati kitettségeiről teljesítési és nemteljesítési adatokat gyűjt. A gyűjtött adatokat iparág és régió szerint bontják. A hitelciklusokra homogén módon reagáló különböző iparágakat és régiókat együtt elemzik.

Az EBB statisztikai modellek használatával elemzi a gyűjtött adatokat és megbecsüli a kitettségek hátralévő élettartamára vonatkozó nemteljesítési valószínűséget, illetve értékeli, hogy ezek miként változnak az idő előrehaladtával és konkrét makrogazdasági forgatókönyvek mellett.

A nemteljesítéskori veszteségráta azt mutatja meg, hogy az EBB várakozása szerint mekkora a kitettségen a partner nemteljesítése miatt keletkező veszteség és a nemteljesítés időpontjában kint lévő összeg aránya. A nemteljesítéskori veszteségráta az „1 – visszafizetési ráta” képlettel is meghatározható. A nemteljesítéskori veszteségráta becslését főként a földrajzi tényező és a partner típusa befolyásolja, amely öt fő kitettségi osztályba sorolható: szuverének, közintézmények, pénzügyi intézmények, vállalatok és projektfinanszírozás. A nemteljesítéskori veszteségráta értéke a kitettség termék- és szerződésspecifikus jellemzői alapján tovább pontosítható.

Az EBB a pillanatnyi helyzetre vonatkozó információkat és prognózisokat is figyelembe vesz egyfelől annak értékeléséhez, hogy egy instrumentum hitelkockázata jelentősen megnőtt-e a kezdeti megjelenítés óta, másfelől a várható hitelezési veszteségek értékeléséhez is.

A várható hitelezési veszteség méréséhez az EBB feltételes modellezési módszert (az un. PIT PD modell) dolgozott ki a nemteljesítési valószínűséggel kapcsolatos lejárati szerkezet kiszámítására, amely a következőket tartalmazza:

—

a hitelciklus és a makrogazdasági változók között gazdaságilag észszerű kapcsolatot teremtő függvény meghatározását, és

—

három makrogazdasági forgatókönyvet (egy alapforgatókönyvet és két, a gazdasági visszaesést és fellendülést tükröző forgatókönyvet) a GDP lehetséges többéves alakulásával és az azokhoz kapcsolódó valószínűségekkel.

A makrogazdasági forgatókönyvek kidolgozásához az EBB a globális gazdaság több országra kiterjedő és több egyenletre épülő, szemi-strukturális makromodelljét alkalmazza, országspecifikus blokkokkal. A központi/alapforgatókönyvet úgy alakították ki, hogy összhangban álljon az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzéseivel. A pozitív és negatív forgatókönyveket a központi forgatókönyv körül tervezték a több országra kiterjedő/több egyenletre épülő modell alkalmazásával. A forgatókönyvek levezetése a gazdasági tevékenység fő mérőszámának tekintett GDP-t érő sokkokból történik. A reál-GDP-t érintő sokkokat úgy kalibrálják, hogy azok reprodukálják a változó megfigyelt volatilitását. Adott esetben szakértői véleményt is alkalmaznak a GDP-sokkok méretének és tartósságának finomítására. Ennek eredményeként a sokkokat egy csökkenő függvénnyel együtt határozzák meg a sokkhatások időbeli alakulásának meghatározására. A bizonytalanság megragadása érdekében az egyes forgatókönyvekhez kapcsolódó valószínűségeket idővel következetesen alkalmazott piaci (volatilitási) mutatók és belsőleg kidolgozott mutatók/nyomonkövetési mutatók alapján határozzák meg.

Az EBB PIT PD- és PIT LGD-modelljei a hitelciklus ugyanazon kivetített értékeit használják, mint a különböző makrogazdasági forgatókönyvek fő inputjai. A hitelciklust a külső hitelminősítő intézet leminősítési rátáiból, a reál-GDP éves növekedési ütemére vonatkozó előrejelzésekből, valamint a hosszú és rövid távú kamatlábak közötti különbségből számítják ki.

A nemteljesítéskori kitettség a nemteljesítéskor várható kitettség nagyságát mutatja meg, a partnerrel szembeni aktuális kitettség és az aktuális összeget érintő potenciális szerződéses változások – többek között a törlesztés – alapján. A pénzügyi eszköz nemteljesítéskori kitettsége a bruttó könyv szerinti érték. A hitelfolyósítási kötelezettségek és a pénzügyi garanciák esetében a nemteljesítéskori kitettség magában foglalja a lehívott összeget.

2.4.2.1   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A beruházási keret a folyószámlákat, valamint a három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé. A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

2.4.2.2   Pénztári pénzügyi eszközök

A pénztári pénzügyi eszközök közé a lejáratig tartás szándékával vásárolt jegyzett és nem jegyzett kötvények és a három hónapnál hosszabb eredeti lejáratú kereskedelmi értékpapírok tartoznak, értékelésük következetesen az amortizált bekerülési érték alapján történik.

Az ilyen kötvényeket és kereskedelmi értékpapírokat kezdetben bekerülési értéken, vagyis a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg. A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget az instrumentum hátralévő élettartama alatt az effektívkamatláb-módszernek megfelelően amortizálják.

2.4.2.3   Hitelek és előlegek

A hitelek és előlegek portfólióba tartozhatnak az olyan adósságinstrumentumok, például hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, többek között a strukturált gazdálkodó egységek, a kormányok vagy vállalatok által kibocsátott kötvények, befektetési jegyek vagy certifikátok, amelyeket a gazdálkodó egység a lejáratukig kíván tartani, és be akarja szedni a szerződésből eredő cash flow-t.

A hitelek és előlegek a következőket foglalják magukban:

—

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek

—

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek.

A beruházási keretből nyújtott hitelek akkor kerülnek kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé. A hitelek folyósítatlan része a mérlegen kívüli tételek között, névértéken szerepel. Az SPPI kritériumnak megfelelő hiteleket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg – vagyis a tranzakciós költségeket is tartalmazó hitelösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig az effektívkamatláb-módszert alkalmazva amortizált bekerülési értéken értékelik.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok akkor kerülnek kimutatásra a Keret eszközei között, amikor megtörténik a fizetés a kibocsátó felé, és az ilyen értékpapírok szerződés alapján egymáshoz kapcsolt vagy egy ügyletrészsorozatos adósságinstrumentum formájában jelenhetnek meg. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok igénybe nem vett része a mérlegen kívüli tételek között, névértéken szerepel. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kezdetben bekerülési értéken, vagyis a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg, majd a későbbiekben az effektívkamatláb-módszert alkalmazva amortizált bekerülési értéken értékelik. A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget az instrumentum hátralévő élettartama alatt az effektívkamatláb-módszernek megfelelően amortizálják.

A hitelek és előlegek értékvesztésével kapcsolatos elszámolási elveket a 2.4.2. megjegyzés ismerteti.

Az üzleti modell szerinti kritériumokat vagy az SPPI kritériumot nem teljesítő hiteleket és előlegeket kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelik. A valós értéken történő értékelés módszere a diszkontált cash flow módszerén vagy a felszámolási értéken alapul.

Az IBOR-reformnak az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek újraértékelésére gyakorolt hatását lásd a 2.4.2. megjegyzés (Besorolás és értékelés/módosítás) vonatkozó bekezdéseiben.

2.4.2.4   Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

A Keret kétfajta tőkebefektetést különböztet meg: i. a közvetlen tőkebefektetéseket és a ii. kockázatitőke-alapokat. A részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken történik. A valós érték későbbi változásait, köztük a devizaátszámításból eredő nyereségeket vagy veszteségeket az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítik meg, a Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok eredménye rovatban.

E befektetések le nem hívott, de lekötött részét névértéken, konszolidált mérlegen kívüli kötelezettségvállalásként tartják nyilván.

Pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése

A valós értéket az összesített nettó eszközérték (a továbbiakban: NEÉ) módszer alkalmazásával határozzák meg (azt feltételezve, hogy a könnyen megállapítható piaci érték hiánya ellenére a NEÉ a valós érték legjobb becslése). A nem jegyzett befektetések esetében a valós érték nem állapítható meg aktív piacokból, ezért azt elismert értékelési technikák alkalmazásával határozzák meg (4.2.1. megjegyzés).

Az elszámolható NEÉ-t a legutóbb rendelkezésre álló NEÉ dátuma és a mérlegforduló dátuma közötti eseményeknek megfelelően olyan mértékben módosítják, hogy e kiigazításokat az Igazgatási Bizottság lényegesnek tekinti. A lényeges kiigazításokat addig módosítják, amíg az igazgatótanács el nem fogadja az adott évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokat. E tekintetben az általános bizonytalanság, az Ukrajna orosz megszállása következtében kialakult különböző kockázatok és a teljesítmény kapcsán megfigyelt volatilitás alapján a Bank továbbfejlesztette értékelési technikáit, hogy az alapkezelők által a Keret pénzügyi kimutatásainak fordulónapján nem jelentett nettó eszközértékek tekintetében megbecsülje a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések valós értékére vonatkozó esetleges kiigazításokat.

Az olyan konkrét befektetések esetében, amelyeknél nem határozható meg könnyen a nettó eszközérték, más iránymutatásokat, például az IPEV Testület által közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési iránymutatásokat (a továbbiakban: IPEV-iránymutatások) lehet alkalmazni, és részletesebb nyomon követésre és felülvizsgálatra lesz szükség. E módszerrel összhangban az alapok belső szinten három kategóriába sorolhatók:

—

I. kategória – olyan alapok, amelyek már alkalmazzák az IAS 13 vagy az IPEV-iránymutatások valós értékkel kapcsolatos előírásait, amelyek tekintetében külön felülvizsgálatot kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a nettó eszközérték megbízható becslést adjon a valós értékről,

—

II. kategória – olyan alapok, amelyek az IFRS 13-mal összhangban levőnek tekinthető egyéb értékelési iránymutatásokat (pl. az egykori 2001-es EVCA) vagy standardokat alkalmaznak, amelyek esetében egyenértékű nettó eszközérték számítható, valamint

—

III. kategória – olyan alapok, amelyek nem az IFRS 13 valós értékkel kapcsolatos előírásait vagy az IFRS 13 standarddal összhangban lévő egyéb értékelési iránymutatást alkalmaznak.

A jelentős befolyás értékelése

A beruházási keret által szerzett részesedések jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési tevékenységét. Következésképpen, ha egy befektető tagja egy ilyen alap irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IFRS 10 és az IAS 28 standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja.

2.4.3   Pénzügyi garanciák

A pénzügyi garanciaszerződés olyan szerződés, amely a Keret számára meghatározott fizetések teljesítését írja elő a garanciabirtokos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum feltételeivel összhangban.

A pénzügyi garanciákat az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint származtatott termékként vagy pénzügyi garanciaként kell elszámolni, az IFRS 9 standardban meghatározott jellemzők és tulajdonságok alapján.

A származtatott termékekre (derivatívákra) vonatkozó számviteli politika a 2.4.5. megjegyzésben található.

A pénzügyi garanciákat kezdetben a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a „Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok” alatt jelenítik meg, a pénzügyi garanciák kibocsátásához közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken. A kezdeti megjelenítéskor a fizetési kötelezettség a várt díjbevétel vagy a kezdeti várható veszteség nettó jelenértékének felel meg.

A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi garanciákat az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:

—

az IFRS 9 standard szerint meghatározott elszámolt veszteség összege, valamint

—

a kezdetben megjelenített díj, csökkentve az IFRS 15 standard elvei szerint megjelenített bevétellel.

A pénzügyi garanciákkal kapcsolatos, nem a garancia lehívására irányuló (IFRS 9 standard szerint értékelt) nettó kötelezettségek növekedését vagy csökkenését az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítik meg „A garanciákra képzett céltartalékok változása” alatt.

A kapott díjakat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a „Díj- és jutalékbevételek” alatt jelenítik meg a pénzügyi garancia élettartama alatt a törlesztési ütemterv alapján az IFRS 15 standardnak megfelelően.

2.4.4   A derivatíváktól különböző pénzügyi kötelezettségek

Besorolás és értékelés

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket amortizált bekerülési értéken kell értékelni, kivéve a következő pénzügyi kötelezettségeket:

—

kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelendő kötelezettségek (pl. származékos kötelezettségek), valamint

—

az eredménnyel szemben valós értéken értékelendőnek minősített kötelezettségek.

A Keret a pénzügyi kötelezettséget a szerződéses kötelmek elengedésekor, törlésekor vagy lejáratakor vezeti ki.

2.4.5   Származékos pénzügyi instrumentumok

A származékos pénzügyi instrumentumok (derivatívák) közé tartoznak a keresztdevizaswapok, a keresztdevizás kamatlábswapok és a rövid lejáratú devizaswap-szerződések (devizaswapok).

A származékos pénzügyi instrumentumokat kezdetben az ügyletkötés napja alapján jelenítik meg.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus hitelműveletek fedezésére swapügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket.

Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken értékelnek és származékos pénzügyi instrumentumként jelenítenek meg. A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik.

A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A származékos pénzügyi instrumentumok valós értékében bekövetkező változásokat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása” sora tartalmazza.

Az IFRS 9 standard szétválasztási követelményei alapján a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek esetében a beágyazott derivatívákat egymással szemben elszámolták, így a hibrid szerződések a besorolás szempontjából teljes egészükben pénzügyi eszköznek vagy pénzügyi kötelezettségnek minősülnek.

2.4.6   Hozzájárulások

A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:

—

a hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról,

—

az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartoznak,

—

az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartozó valamennyi pénzügyi instrumentum azonos jellemzőkkel bír,

—

az instrumentumnak nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek minősülne, valamint

—

az instrumentum élettartama alatt az instrumentumnak tulajdonítható összes várható cash flow alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az instrumentum élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul.

A hozzájárulásokat amortizált bekerülési értéken sorolják be és értékelik a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

A kifizetett tagállami hozzájárulások az EK-nak és az Egyesült Királyságnak kifizetett rendelkezésre álló visszaáramlásokat jelentik. Az átcsoportosítási megállapodás szerint 2024-től 2027. december 31-ig, legkésőbb minden év március 31-ig az EBB írásban jelentést tesz az AKCS-Beruházási Keretben és a TOT Beruházási Keretében a visszaáramlások következtében rendelkezésre álló, az előző év december 31-i állapot szerint felhalmozódott összegről (a továbbiakban: a rendelkezésre álló visszaáramlásokról szóló jelentés). A rendelkezésre álló visszaáramlásokról szóló jelentésben különbséget kell tenni a Bizottságnak átutalandó (AKCS- és TOT-visszaáramlások) és az Egyesült Királyságnak (a továbbiakban: EK) átutalandó visszaáramlások között. A rendelkezésre álló visszaáramlásokat akkor jelenítik meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, amikor a vonatkozó fizetési kérelmet elküldik a Keretnek.

2.4.7   Kamat- és kamatjellegű bevételek

A beruházási keretből nyújtott hiteleket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Hitelek és előlegek) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, az effektív kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a hitel várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a hitel nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy hitel nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti effektív kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken.

A POCI hiteleket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Hitelek és előlegek) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, a hitel teljes élettartamára a hitelkorrigált effektív kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a hitel várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a hitel amortizált bekerülési értékét kapjuk.

A Keret forrásaira kapott kamattámogatásokat elhatárolják, és a tényleges hozam kiigazításaként jelenítik meg, és azokat az eredménykimutatásban a „Kamatok és kamatjellegű bevételek” alatt számolják el a támogatott kölcsön folyósításától a visszafizetéséig terjedő időszakban.

Az elkötelezettségi díjakat elhatárolják, és az effektívkamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó hitel nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra jelenítik meg jövedelemként az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a kamat- és kamatjellegű bevételek között.

2.4.8   Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében.

A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás és technikai segítségnyújtás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keret kapott hozzájárulásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét.

Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át.

2.4.9   Pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevétel

A pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevételt a beruházási keret eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg.

2.4.10   Díjak, jutalékok és osztalékok

A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként, míg a lényeges cselekmény végrehajtásáért kapott díjakat akkor jelenítik meg jövedelemként, amikor a lényeges cselekmény befejeződött. Ezek a díjak az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra a díj- és jutalékbevételek között.

A részvényekhez és egyéb változó hozamú értékpapírokhoz kapcsolódó osztalékokat azok bejelentésekor jelenítik meg, és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra a részvényeken és egyéb változó hozamú értékpapírokon realizált nettó nyereségek között.

2.4.11   Adózás

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól.

3.   Kockázatkezelés

Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak:

—

hitelkockázat – az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve a kiegyenlítési kockázatot is (38),

—

likviditási kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül nem képes finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését,

—

piaci kockázat – annak kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi instrumentumainak értékét.

3.1    Kockázatkezelési szervezet

Az EBB a Beruházási keret kockázatkezelési keretrendszerét folyamatosan alakítja.

Az EBB csoportkockázati és megfelelési igazgatósága (GR&C) független módon azonosítja, értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt kockázatokat. A GR&C a feladatkörök elkülönülését biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységtől, valamint másodvéleménnyel szolgál a kiszolgáló egység által megfogalmazott minden olyan javaslat kapcsán, amelynek kockázati vonzatai vannak.

Az EBB szintjén a csoportkockázatokról a csoport kockázatkezelési igazgatója az EBB igazgatási bizottságának tesz jelentést az igazgatási bizottság kockázatért felelős tagjának felügyelete alatt. A csoport kockázatkezelési igazgatója közvetlenül fordulhat a kockázatpolitikai bizottsághoz, és közvetlenül levelezhet vagy beszélhet az EBB igazgatótanácsával a hatáskörébe tartozó bármely kérdést illetően.

3.2    Hitelkockázat

A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is.

3.2.1   Hitelkockázati politika

A hitelügyleti partnerek hitelképességének vizsgálatakor az EBB a hitelkockázat és a várható veszteség számszerűsítésére és a kockázat árazására törekszik. Az EBB a hitelezés szempontjából releváns hitelfelvevő/kezességvállaló partnerek belső minősítésének meghatározása érdekében belső minősítési módszertant dolgozott ki. A módszertan igazodik a főbb hitelpartnertípusokhoz (például társaságok, pénzügyi intézmények stb.). Minden olyan partnert, amely – az EBB-re alkalmazandó bevált banki gyakorlatot és a tőkekövetelmény-rendeletet (CRR) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba sorolnak. Az egyes partnerek – üzleti és pénzügyi kockázati profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát követően – olyan belső minősítést kapnak, amely nemteljesítési valószínűségüket tükrözi. Szükség esetén szakértői kiigazításokra kerül sor a jogalanyok anyavállalati vagy kormányzati támogatásának figyelembevételével, és a végleges minősítés lehetővé teszi, hogy a felülbírálati szempontok a modellben nem szereplő információkat (pl. piaci árakat) tükrözzenek.

A projektfinanszírozási és egyéb strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez az ágazat számára releváns hitelkockázat-értékelő eszköztárat használják, amely főként a cash flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést rendelnek. Végezetül a nem uniós szuverén partnereket a közgazdasági osztály minősíti statisztikai modell alapján.

A belső minősítéseket a hitel futamideje alatt figyelemmel kísérik és rendszeresen aktualizálják.

A hitelkockázat mérséklése érdekében az EBB – szükség esetén és eseti alapon – a hitelminőség-javításra törekszik, ideértve többek között a hitelfelvevő jellegétől és a művelet típusától függően a partnerrel vagy projekttel összefüggő biztosítékokat, garanciákat és szerződéses feltételeket.

A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat mérséklésére.

3.2.2   Maximális hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás figyelembevétele nélkül

A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás elemeinek – közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását.

(ezer EUR)

Maximális kitettség

2025.12.31.

2024.12.31.

ESZKÖZÖK

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

1 665 129

1 638 604

Követelések a hozzájárulókkal szemben

–

7 482

Származékos pénzügyi instrumentumok

7 819

783

Hitelek és előlegek

1 063 511

1 498 048

Egyéb eszközök

36 833

–

Összesen

2 773 292

3 144 917

Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok

–17 585

–18 320

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

 

 

Függő kötelezettségek

 

 

—

kibocsátott garanciák

–

–

Kötelezettségvállalások

 

 

—

folyósítatlan hitelek

354 187

676 229

—

kibocsátatlan garanciák

2 500

2 500

Mérlegen kívüli tételek összesen

356 687

678 729

Hitelkitettség összesen

3 112 394

3 805 326

3.2.3   Hitelek és előlegek kockázata

3.2.3.1   Hitelek és előlegek hitelkockázat-mérése

A Keret hitelei és előlegei vagy garanciavállalásai kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek átfogó kockázatértékelésére és számszerűsítésére, amelynek végeredménye a hitelbesorolás. A Hatásfinanszírozási Keret (25. megjegyzésben ismertetett) műveleteire – a közvetített hitelek kivételével – az EBB Hitel- és Tőkekockázati Irányelvei szerinti általános megbízási kockázati elveket kell alkalmazni. A hitelbesorolást a hitelfelvevő minőségén, a hitel lejáratán, a garancián típusán és adott esetben a kezességvállalón alapuló általánosan elfogadott kritériumok mentén állapítják meg.

A hitelbesorolási rendszer a hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat, adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a hitelek hitelkockázatának relatív rangsorát. A hitelbesorolás nem más, mint a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A hitelbesorolásokat a következő célokból használják:

—

a hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének segédeszközeként,

—

a hitelkockázat változásának mutatójaként a monitoringtörekvések fontossági sorrendjének meghatározása céljából,

—

a hitel adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként, valamint

—

a kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként.

A hitelbesorolás meghatározásakor a következő tényezőket veszik figyelembe:

i.

A hitelfelvevő hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és külső adatok alapján független módon megvizsgálja a hitelfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. Az EBB a Bázel III. általa választott belső minősítésen alapuló módszerével összhangban belső minősítési módszertant dolgozott ki a hitelfelvevők és a kezességvállalók belső minősítésének meghatározására. A módszertan a meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul.

ii.

Csődkorreláció: ez a mutató a hitelfelvevő és a kezességvállaló egyidejű pénzügyi nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a hitelfelvevő és a kezességvállaló fizetésképtelenségi valószínűsége között, annál alacsonyabb (rosszabb) lesz a garancia értéke, és így a hitelbesorolásé is.

iii.

A garanciaeszközök és a fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az instrumentum típusának az együttes értékelésével számítják.

iv.

Az alkalmazandó visszafizetési ráta: az érintett partner nemteljesítését követően feltételezhetően visszafizetett összeg a vonatkozó hitelkitettség százalékos arányában.

v.

A szerződéses keret: a szilárd szerződéses keret növeli a hitel minőségét és javítja belső besorolását.

vi.

A hitel, illetve általánosabban a hitelből eredő cash flow-k futamideje: az egyéb tényezők azonossága mellett a hitel futamidejének emelése növeli a visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is.

A hitel várható veszteségét a fenti hat elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség szintjétől függően a hitelt az alábbi hitelbesorolási osztályok valamelyikébe sorolják:

„A”

Első osztályú hitelek:

„A0”

uniós szuverén „kockázatok”, vagyis uniós tagállamoknak nyújtott, vagy általuk teljes mértékben, kifejezetten és feltétel nélkül garantált hitelek, amelyek esetében nem várhatóak visszafizetési nehézségek, azaz a várható veszteség 0 % (a Banknál élvezett elsőbbségi hitelezői státusz és a törvényi védelem miatt, amelyek alapján vélelmezhető, hogy a Bank eszközei lejáratkor teljeskörűen megtérülnek), valamint átfogó uniós vagy tagállami garanciával bíró hitelek.

„A+”

nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk garantált) hitelek, amelyek esetében a futamidő alatt nem, vagy csak korlátozott mértékben várható a minőség romlása.

„B”

Magas minőségű hitelek: a Bank az ezen eszközosztályba tartozó hitelek stabilitását megnyugtatónak érzi, noha kisebb jövőbeli minőségromlásuk nem zárható ki. Az esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a B– alkategória szolgál.

„C”

Jó minőségű hitelek: Ennek egy példája lehet a stabil helyzetű (pl. Baa1/BBB+-szal egyenértékű belső besorolású) vállalatoknak nyújtott, kezes nélküli (fedezetlen) hitel észszerű lejárattal és megfelelő védzáradékokkal.

„D”

Az ebbe a besorolási kategóriába tartozó hitelek (az eredetileg ezen a szinten jóváhagyott hitelektől eltekintve) határesetnek minősülő kitettséget jelentenek, melyek kockázati profilját a Bank általában elfogadja. A hitelbesorolás e „vízválasztójának” még precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál.

„E”

E hitelbesorolási kategóriában a hitelek kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál. Olyan hiteleket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki. Ezeket a hiteleket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell alávetni. Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben értékvesztési leíráshoz vezethet.

„F”

Az F (fizetésképtelen) besorolás elfogadhatatlan kockázatú hitelekre utal. F– besorolást csak olyan fennálló hitelek kaphatnak, amelyeknél a hitelszerződés aláírása után előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel. F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a Keret számára a kölcsönadott tőke elvesztésével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek.

A Keret hitelportfóliójának a fent ismertetett hitelbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3. szakasz táblázatában található.

3.2.3.2   A hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése

A következő táblázat az aláírt (folyósított és folyósítatlan) hitelekre és előlegekre vonatkozó maximális (nettó könyv szerinti értéken számított) hitelkockázati kitettséget mutatja hitelfelvevők szerinti bontásban, a kezességvállalók által nyújtott garanciákra is tekintettel:

(ezer EUR)

(2025.12.31.)

Garantált

Nem garantált

Összesen

Az összes folyósítás %-a

Pénzügyi intézmények

37 020

590 941

627 961

59  %

Vállalatok

117 547

125 812

243 359

23  %

Hatóságok

–

–

–

0  %

Államok

–

192 191

192 191

18  %

Folyósítás összesen

154 567

908 944

1 063 511

100  %

Folyósítatlan

19 023

317 579

336 602

 

Folyósított és folyósítatlan összesen

173 590

1 226 523

1 400 113

 


(ezer EUR)

(2024.12.31.)

Garantált

Nem garantált

Összesen

Az összes folyósítás %-a

Pénzügyi intézmények

45 015

879 963

924 978

62  %

Vállalatok

164 680

193 836

358 516

24  %

Hatóságok

–

–

–

0  %

Államok

–

214 554

214 554

14  %

Folyósítás összesen

209 695

1 288 353

1 498 048

100  %

Folyósítatlan

42 259

615 650

657 909

 

Folyósított és folyósítatlan összesen

251 954

1 904 003

2 155 957

 

A hitelfelvevők és a kezességvállalók felügyelete, továbbá a projektspecifikus pénzügyi és szerződéses monitoring ellátása a Portfóliókezelési és Monitoring Igazgatóság feladata. A Keret hiteleinek, hitelfelvevőinek és kezességvállalóinak hitelképességét tehát folyamatosan nyomon követik – legalább éves szinten, de szükség esetén és a hitelesemények felmerülésétől függően gyakrabban is. Az Portfóliókezelési és Monitoring Igazgatóság különösen ügyel a szerződéses jogok érvényesülésére, illetve a minősítés romlása és/vagy a szerződés nemteljesítése esetén a korrekciós intézkedések meghozatalára. Szükség esetén a hitelkockázati iránymutatásnak megfelelő kármérséklő intézkedésekre kerül sor. A hiteleket fedező bankgaranciák lejárata esetén biztosítva van e garanciák pótlása vagy más megfelelő intézkedés kellő időben történő meghozatala.

3.2.3.3   Hitelminőségi elemzés a hitelfelvevők típusa szerint

Az alábbi táblázatok a Keret 2025. december 31-i, illetve 2024. december 31-i kölcsönportfóliójának kölcsönbesoroláson alapuló hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta:

(ezer EUR)

(2025. december 31.)

 

Magas besorolású

Átlagos besorolású

Minimálisan elfogadott kockázatú

Nagy kockázatú

Besorolás nélküli (*4)

Összesen

%-os arány

 

 

A – B–

C

D+

D– vagy rosszabb

 

 

 

Hitelfelvevő

Pénzügyi intézmények

327 807

10 542

90 260

250 875

–

679 484

48  %

 

Vállalatok

32 538

1 696

–

131 661

109 628

275 523

20  %

 

Hatóságok

–

–

–

–

–

–

0  %

 

Államok

–

948

14 223

429 935

–

445 106

32  %

Összesen

 

360 345

13 186

104 483

812 471

109 628

1 400 113

100  %

(*4)  *Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelműveletek.


(ezer EUR)

(2024.12.31.)

 

Magas besorolású

Átlagos besorolású

Minimálisan elfogadott kockázatú

Nagy kockázatú

Besorolás nélküli (*5)

Összesen

%-os arány

 

 

A – B–

C

D+

D– vagy rosszabb

 

 

 

Hitelfelvevő

Pénzügyi intézmények

234 681

299 526

218 172

387 621

–

1 140 000

53  %

 

Vállalatok

41 934

3 318

–

189 403

195 031

429 686

20  %

 

Közintézmények

–

–

–

–

–

–

0  %

 

Államok

51 820

2 929

22 375

509 147

–

586 271

27  %

Összesen

 

328 435

305 773

240 547

1 086 171

195 031

2 155 957

100  %

(*5)  *Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelműveletek.

3.2.3.4   Hitelekés előlegek kockázati koncentrációja

3.2.3.4.1    Földrajzi elemzés

A hitelfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret hitelportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható (ezer EUR-ban):

A hitelfelvevő országa

2025.12.31.

2024.12.31.

Kenya

170 406

246 455

Egyiptom

146 658

224 074

Barbados

111 951

67 426

Etiópia

109 593

117 954

Zambia

76 553

84 336

Nigéria

70 645

119 847

Mauritius

62 459

86 850

Kamerun

48 915

58 577

Ruanda

43 013

67 061

Uganda

28 936

37 062

Zimbabwe

24 124

35 885

Regionális – AKCS

24 317

75 060

Togo

22 566

91 324

Szenegál

17 710

18 052

Kongói Demokratikus Köztársaság

16 513

23 820

Új-Kaledónia

15 760

21 166

Tanzánia

9 462

16 233

Benin

8 702

16 208

Mauritánia

6 123

8 717

Guinea

6 076

10 337

Elefántcsontpart

4 934

7 440

Dominikai Köztársaság

4 850

11 006

Madagaszkár

4 815

9 122

Seychelle-szigetek

4 731

5 018

Szváziföld

4 660

5 673

Saint Lucia

4 253

4 864

Mali

3 730

5 707

Kajmán-szigetek

2 983

5 588

Malawi

2 255

3 586

Zöld-foki-szigetek

1 696

3 318

Mikronézia

1 536

2 062

Mozambik

1 048

3 126

Burkina Faso

887

2 348

Francia Polinézia

590

1 193

Szamoa

61

198

Ghána

–

1 304

Haiti

–

51

Összesen

1 063 511

1 498 048

3.2.3.4.2    Ágazati elemzés

Az alábbi táblázat a beruházási keret hitelportfóliójának a hitelfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek a „Szolgáltatás és egyéb” tételek között szerepelnek (ezer EUR):

A hitelfelvevő gazdasági ágazata

2025.12.31.

2024.12.31.

Pénzügyi szolgáltatások

627 960

924 947

Közigazgatás

192 191

214 554

Villamos energia

137 746

170 632

Vegyszerek

54 806

81 046

Szabályozott hálózatok

14 571

5 441

Üzleti szolgáltatások, informatika és média

10 920

33 926

Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök

8 305

13 227

Beruházási javak

6 057

7 244

Fémek és bányászat

5 175

7 157

Fogyasztási cikkek és kiskereskedelem

3 499

–

Hulladék-újrafeldolgozás és -újrahasznosítás

2 281

3 041

Egészségügy

–

36 833

Összesen

1 063 511

1 498 048

3.2.3.5   Hitelkockázati kitettségek az egyes belső kockázati minősítések esetében

Az EBB a Bázel III. szerinti belső minősítési megközelítésnek megfelelő belső minősítési módszert alkalmaz. A Keret partnereinek többsége e módszer szerinti belső minősítést kapott. Az alábbi táblázat a Keret hitelportfóliójának megoszlását mutatja a hitelfelvevő vagy a kezességvállaló belső minősítése közül a jobbik szerinti bontásban, ha az rendelkezésre áll. Ha nem áll rendelkezésre belső minősítés, a külső minősítést használták erre az elemzésre.

A táblázat mind az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket, mind a kockázattal súlyozott kitettségeket mutatja a Keret által használ limitkezelési módszer alapján.

(ezer EUR)

 

 

2025

 

A Moody’s egyenértékű besorolása

12 havi várható hitelezési veszteség

Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett

Eredménnyel szemben valós értéken

Összesen

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek

 

 

 

 

 

 

1. belső minősítés – minimális hitelkockázat

Aaa

–

30 258

–

–

30 258

2. belső minősítés – igen alacsony hitelkockázat

Aa1 – Aa3

111 954

–

–

–

111 954

3. belső minősítés – alacsony hitelkockázat

A1 – A3

8 704

–

–

–

8 704

4. belső minősítés – mérsékelt hitelkockázat

Baa1 – Baa3

163 126

–

2 281

–

165 407

5. belső minősítés – pénzügyileg gyenge partner

Ba1 – Ba3

42 793

4 794

–

–

47 587

6. belső minősítés – magas hitelkockázat

B1 – B3

319 758

54 209

–

–

373 967

7. belső minősítés – igen magas hitelkockázat

Caa1 alatt

38 565

216 042

–

–

254 607

8. belső minősítés – nemteljesítő partner

Caa1 alatt, de nemteljesítő

–

–

15 553

–

15 553

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek

 

–

–

–

148 669

148 669

Elszámolt veszteség és valós érték kiigazítás

 

–7 186

–13 764

–2 471

–69 774

–93 195

Hitelek és előlegek könyv szerinti értéke

 

677 714

291 539

15 363

78 895

1 063 511

Hitelnyújtási elkötelezettség

 

 

 

 

 

 

2. belső minősítés – igen alacsony hitelkockázat

Aa1 – Aa3

24 971

–

–

–

24 971

4. belső minősítés – mérsékelt hitelkockázat

Baa1 – Baa3

–

–

–

–

–

5. belső minősítés – pénzügyileg gyenge partner

Ba1 – Ba3

–

–

–

–

–

6. belső minősítés – magas hitelkockázat

B1 – B3

11 397

254 999

–

–

266 396

7. belső minősítés – igen magas hitelkockázat

Caa1 alatt

12 500

19 582

–

–

32 082

8. belső minősítés – nemteljesítő partner

Caa1 alatt, de nemteljesítő

–

–

–

–

–

Nincs belső minősítés (*6)

 

–

–

–

–

–

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek

 

–

–

–

30 738

30 738

Elszámolt veszteség és valós érték kiigazítás

 

– 566

–17 019

–

–

–17 585

Hitelnyújtási elkötelezettségek könyv szerinti értéke

 

48 302

257 562

–

30 738

336 602

(*6)  A beszámoló fordulónapján mögöttes partner nélküli ügynökségi megállapodások.


(ezer EUR)

 

 

2024

 

A Moody’s egyenértékű besorolása

12 havi várható hitelezési veszteség

Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett

Eredménnyel szemben valós értéken

Összesen

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek

 

 

 

 

 

 

1. belső minősítés – minimális hitelkockázat

Aaa

–

38 896

–

–

38 896

2. belső minősítés – igen alacsony hitelkockázat

Aa1 – Aa3

67 436

–

–

–

67 436

3. belső minősítés – alacsony hitelkockázat

A1 – A3

10 501

–

–

–

10 501

4. belső minősítés – mérsékelt hitelkockázat

Baa1 – Baa3

246 650

–

3 041

–

249 691

5. belső minősítés – pénzügyileg gyenge partner

Ba1 – Ba3

66 050

–

–

–

66 050

6. belső minősítés – magas hitelkockázat

B1 – B3

588 657

29 996

16 233

–

634 886

7. belső minősítés – igen magas hitelkockázat

Caa1 alatt

74 924

229 726

–

–

304 650

8. belső minősítés – nemteljesítő partner

Caa1 alatt, de nemteljesítő

–

–

22 307

–

22 307

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek

 

–

–

–

200 677

200 677

Elszámolt veszteség és valós érték kiigazítás

 

–9 675

–12 576

–12 431

–62 364

–97 046

Hitelek és előlegek könyv szerinti értéke

 

1 044 543

286 042

29 150

138 313

1 498 048

Hitelnyújtási elkötelezettség

 

 

 

 

 

 

2. belső minősítés – igen alacsony hitelkockázat

Aa1 – Aa3

86 796

–

–

–

86 796

4. belső minősítés – mérsékelt hitelkockázat

Baa1 – Baa3

10 000

–

–

–

10 000

5. belső minősítés – pénzügyileg gyenge partner

Ba1 – Ba3

81 500

–

–

–

81 500

6. belső minősítés – magas hitelkockázat

B1 – B3

20 000

270 990

–

–

290 990

7. belső minősítés – igen magas hitelkockázat

Caa1 alatt

12 500

11 329

–

–

23 829

8. belső minősítés – nemteljesítő partner

Caa1 alatt, de nemteljesítő

–

–

111 000

–

111 000

Nincs belső minősítés (*7)

 

15 445

–

–

–

15 445

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek

 

–

–

–

56 669

56 669

Elszámolt veszteség és valós érték kiigazítás

 

–1 491

–16 829

–

–

–18 320

Hitelnyújtási elkötelezettségek könyv szerinti értéke

 

224 750

265 490

111 000

56 669

657 909

Az EBB folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelfelvevőit és kezességvállalóit érintő eseményeket. Az EBB a minősítések romlásakor eseti alapon megvizsgálja szerződéses jogait, és kárenyhítő intézkedéseket kér. Szorosan nyomon követi továbbá a kapott hitelfedezeti garanciák megújítását, hogy szükség esetén kellő időben biztosítsa azok pótlását vagy más megfelelő intézkedés meghozatalát.

(*7)  A beszámoló fordulónapján mögöttes partner nélküli ügynökségi megállapodások.

3.2.3.6   Hitelhátralékok és értékvesztések

A késedelmes összegeket a „Pénzügyi monitoring-iránymutatások és -eljárások” elnevezésű, az EBB egészére érvényes eljáráscsomagnak megfelelően azonosítják, nyomon követik és jelentik. Ezek az eljárások megfelelnek a legjobb banki gyakorlatoknak és az EBB által kezelt összes hitelre érvényesek.

A monitoringfolyamat struktúrája biztosítja, hogy i. a potenciális késedelmeket észleljék és a lehető legkisebb késedelemmel jelezzék az illetékes szolgálatoknak; ii. a kritikus eseteket azonnal továbbítsák a megfelelő operatív és döntéshozatali szintre; iii. a Keret általános helyzetéről rendszeres jelentés készül a Keret vezetése számára.

A hitelek és előlegek hátralékai és értékvesztései az alábbiakban láthatók (ezer EUR):

 

Hitelek és előlegek

2025.12.31.

Hitelek és előlegek

2024.12.31.

Könyv szerinti érték

1 063 511

1 498 048

 

 

 

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett

 

 

Bruttó összeg

15 553

22 307

Értékvesztés – Elszámolt veszteség

–2 471

–12 431

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett, könyv szerinti érték

13 082

9 876

Késedelmes, de nem értékvesztett

 

 

A lejárt esedékesség bontása

 

 

0–30 nap

201

229

30–90 nap

–

26

90–180 nap

–

–

több mint 180 nap

–

25

Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke

201

280

Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke

1 050 228

1 487 892

Hitelek és előlegek könyv szerinti értéke összesen

1 063 511

1 498 048

3.2.3.7.   A várható hitelezési veszteség érzékenysége a jövőbeli gazdasági körülményekre (ezer EUR-ban)

Az ECL érzékeny az előretekintő forgatókönyvek elkészítésével kapcsolatban tett véleményekre és feltételezésekre. Az EBB érzékenységi elemzést végez az eszközei lényeges csoportjaira vonatkozóan elszámolt várható hitelezési veszteséget illetően.

A jövőbeli gazdasági körülményekre vonatkozó előrejelzések (makrogazdasági forgatókönyvek révén) az elszámolt veszteség számításához bemenő adatként használt feltételes kockázati paramétereket biztosító előrejelzési modell bemenő adataiként szolgálnak.

A forgatókönyvek levezetése a gazdasági tevékenység fő mérőszámának tekintett GDP-t érő sokkokból történik. A reál-GDP-t érő sokkokat úgy kalibrálják, hogy azok reprodukálják a változó múltbeli volatilitását. Emellett adott esetben szakértői véleményt alkalmaznak a GDP-sokkok méretének és tartósságának finomítására. Ennek eredményeként a sokkokat egy csökkenő függvénnyel együtt határozzák meg a sokkhatások időbeli alakulásának meghatározására. A bizonytalanság megragadása érdekében az egyes forgatókönyvekhez kapcsolódó valószínűségeket idővel következetesen alkalmazott piaci (volatilitási) mutatók és belsőleg kidolgozott mutatók/nyomonkövetési mutatók alapján határozzák meg. A pozitív és negatív sokkok súlyozása a gazdasági kockázatok egyensúlyától függ – az elmúlt időszakban 40 %-os valószínűségű negatív és 5 %-os pozitív sokkot alkalmaztak a negyedéves előrejelzésekre.

Az alábbi táblázat az 1. és 2. szakaszban szereplő hitelek és előlegek elszámolt veszteségét mutatja. Mindegyik előretekintő forgatókönyv (pl. alap, pozitív és negatív) 100 %-os súlyt kapott ahelyett, hogy a forgatókönyvek valószínűségi súlyait alkalmazták volna a három forgatókönyvre.

(ezer EUR)

 

2025

 

Pozitív

Alap

Negatív

Bruttó kitettség

1 306 210

1 306 210

1 306 210

Elszámolt veszteség

29 944

31 693

33 605


(ezer EUR)

 

2024

 

Pozitív

Alap

Negatív

Bruttó kitettség

1 851 153

1 851 153

1 851 153

Elszámolt veszteség

28 883

30 301

31 819

3.2.3.8   Hitel-újratárgyalás és átstrukturálás

Az EBB a hiteleket olyan átstrukturált hiteleknek (vagyis kölcsönöknek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és hitelnyújtási kötelezettségeknek) tekinti, amelyek tekintetében az átstrukturálási intézkedéseket meghosszabbították. Az átstrukturálási intézkedések olyan engedményeket foglalnak magukban, amelyeket az EBB saját határozatával tesz azon adósok felé, akikről úgy véli, hogy pénzügyi nehézségeik miatt képtelenek teljesíteni a szerződéses adósságszolgálati feltételeket; ezzel lehetővé kívánja tenni az adós számára az adósság visszafizetését vagy a szerződés teljes vagy részleges refinanszírozását. A kitettségeket átstrukturáltnak kell tekinteni, ha engedményre került sor, függetlenül attól, hogy van-e lejárt összeg, vagy a kitettség nem teljesítettnek minősül-e. A kitettségek nem tekintendők átstrukturáltnak, ha az adós nem küzd pénzügyi nehézségekkel.

A rendes üzletvitel során a Bank az iránymutatásainak és eljárásainak rendelkezései alapján észlelte volna a szóban forgó hitelek romlását, és azt az újratárgyalás előtt figyelemmel kísérte volna. Az EBB az újratárgyalás után szoros figyelemmel kíséri az érintett hiteleket. Amennyiben a pénzügyi eszköz értékvesztetté válna, átkerül a 3. szakaszba. A kölcsönt a banki keretrendszerrel összhangban rendszeresen nyomon követik.

Az EBB által az átstrukturálási tevékenységei keretében a beszámolási időszakban alkalmazott átstrukturálási intézkedések és gyakorlatok közé tartozik többek között a futamidő meghosszabbítása, csak a tőketörlesztés halasztása, a tőketörlesztés és a kamatfizetés halasztása, az alapvető pénzügyi egyezségek alóli mentesítés és a hátralékok tőkésítése.

Az átstrukturálási intézkedésekkel érintett műveletekről az alábbi táblázat számol be:

(ezer EUR)

 

2025.12.31.

2024.12.31.

 

Teljesítő

Nemteljesítő

Teljesítő

Nemteljesítő

Átstrukturálási gyakorlatokkal érintett szerződések száma

1

9

3

7

Könyv szerinti értékek (kamatokkal és hátralékokkal együtt)

9 569

71 509

60 223

35 718

Várható hitelezési veszteség miatti elismert értékvesztés

106

45 760

622

11 156

Átstrukturált szerződésekkel kapcsolatos kamatbevétel

687

1 601

3 353

1 717


(ezer EUR)

 

 

 

Átstrukturálási intézkedések

 

 

 

 

2024.12.31.

Futamidő-hosszabbítás

Tőketörlesztés és kamatfizetés halasztása

Az alapvető pénzügyi egyezségek megsértése

Egyéb

Szerződés szerinti visszafizetés, megszűnés és/vagy leírás

2025.12.31.

Pénzügyi intézmények

22 382

–

–

–9 643

–

–1 460

11 279

Vállalatok

73 559

13 767

6 580

4 154

–

–28 261

69 799

Összesen

95 941

13 767

6 580

–5 489

–

–29 721

81 078

3.2.4   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be. 2025. december 31-én és 2024. december 31-én a befektetések bankbetét, letéti jegy és kereskedelmi értékpapír formáját öltötték.

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknek az EBB saját értékpapír-kibocsátásai tekintetében előírt rövid távú és hosszú távú minősítésekhez hasonló minősítéssel kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az egyes engedélyezett bankoknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró). E szabály alól kivételt képez a Keret operatív pénzeszközszámláit vezető Société Générale S. A. A Société Générale S. A. esetében a rövid lejáratú hitelek korlátja 2025. december 31-én és 2024. december 31-én 110 000 000 EUR (száztízmillió euró). A megemelt korlát az operatív pénzeszközszámlákon tartott pénzeszközök és az érintett partner által kibocsátott és a treasury-portfólióban tartott instrumentumok összességére vonatkozik.

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknél eszközölt befektetéseket futamideje nem haladja meg az értéknaptól számított három hónapot. A hitelkitettségi korlátok átlépését minden esetben jelentették a megbízóknak. 2025. december 31-én és 2024. december 31-én a Keret pénztári portfóliójában tartott lekötött betétek, kereskedelmi értékpapírok és pénzeszközök az elszámolás napján legalább P-2 minősítésűek voltak (Moody’s megfelelő).

Az alábbi táblázat a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, továbbá az elhatárolt kamatok állományát mutatja (ezer EUR):

A rövid távú minősítések elvárt minimuma

(Moody's megfelelő)

A hosszú távú minősítések elvárt minimuma

(Moody's megfelelő)

2025.12.31.

 

2024.12.31.

 

P-1

Aaa

210 685

13 %

124 532

8 %

P-1

Aa1

113 868

7 %

173 639

11 %

P-1

Aa2

99 792

6 %

–

0 %

P-1

Aa3

–

0 %

149 239

9 %

P-1

A1

475 191

28 %

309 342

19 %

P-1

A2

444 741

26 %

280 035

17 %

P-1

A3

176 036

11 %

367 211

22 %

P-2

A3

144 816

9 %

154 829

9 %

P-2

Baa1

–

0 %

79 777

5 %

Összesen

 

1 665 129

100 %

1 638 604

100 %

3.2.5   Derivatívák hitelkockázata

3.2.5.1   Derivatívákra vonatkozó hitelkockázati politika

A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis részét érinti.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus hitelműveletek fedezésére swapokat, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban. Az EBB minden swapot külső partnerrel hajt végre. A swapok feltételeit minden esetben az EBB és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti.

3.2.5.2   A derivatívák hitelkockázatának értékelése

Az Európai Beruházási Bank által a Keret kapcsán végrehajtott swapokra ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A swappartnerek kiválasztásakor az EBB ugyanolyan kritériumok alapján dönt, mint saját swapjai kapcsán.

Az EBB a swapokkal és derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a korlátok megfigyelése kapcsán használt biztosítékkal nem fedezett jelenlegi kitettség és potenciális jövőbeli kitettség megközelítése alapján méri. E két megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető.

A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított hiteleivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid lejáratú devizaswap-szerződéseket (devizaswapokat) köt. Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de rendszeresen megújítják őket. A devizaswapok névértéke a 2024. december 31-i 1 330,0 millió EUR-val szemben 2025. december 31-én 1 060,0 millió EUR-t tett ki. A devizaswapok valós értéke a 2024. december 31-i –38,9 millió EUR -val szemben 2025. december 31-én 6,0 millió EUR-t tett ki.

A Keret keresztdevizás devizaswap-szerződéseket köt az eurótól eltérő pénznemben történő hitelkifizetések devizakockázatának fedezésére. A keresztdevizás swapügyletek hosszú lejáratúak. A devizaswapok névértéke a 2024. december 31-i 33,1 millió EUR-val szemben 2025. december 31-én 22,9 millió EUR-t tett ki. A devizaswapok valós értéke a 2024. december 31-i 0,5 millió EUR -val szemben 2025. december 31-én 1,4 millió EUR-t tett ki.

3.2.6   Pénztári pénzügyi eszközök hitelkockázata

Alsóbb szintű állami kibocsátók, bankok és nem banki jogalanyok által kibocsátott, három hónapnál hosszabb lejáratú kereskedelmi kötvényeket tartalmazó pénztári portfólió. Elfogadott kibocsátók az uniós tagállamok, azok ügynökségei, bankok és nem banki szervezetek. Az egyes engedélyezett kibocsátóknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró). A likviditási követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvényekbe történő befektetések is megengedhetők lennének. 2024. december 31-én és 2025. december 31-én nem voltak pénztári pénzügyi eszközök.

3.3    Likviditási kockázat

A likviditási kockázat azzal kapcsolatos, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül képes-e finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését. Két további részre osztható: finanszírozási likviditási kockázatra és piaci likviditási kockázatra.

A finanszírozási likviditási kockázat ahhoz a kockázathoz kapcsolódik, hogy a gazdálkodó egység nem lesz képes a mérlege eszközoldalának újrafinanszírozására és fizetési kötelezettségei teljes körű teljesítésére a rendelkezésre álló likviditási forrásokból. A piaci likviditási kockázat a gazdálkodó egység pozícióinak gazdasági értékében vagy az e pozíciókból származó jövedelemben megfigyelhető ingadozás, melynek az az oka, hogy a gazdálkodó szervezet nem feltétlenül képes észszerű piaci árú ügyletek végrehajtásával ellentételezni, megszüntetni vagy csökkenteni az ilyen fennálló pozíciókat.

3.3.1   A likviditási kockázat kezelése

A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok éves hozzájárulásaiból származtak, illetve származnak, valamint a korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Az (EU) 2020/2233 határozattal összhangban az AKCS beruházási kereten belüli pénzügyi eszközökből befolyó bevételeket az NDICI keretében kell felhasználni. Az említett, pénzügyi eszközökből befolyó bevételek rendelkezésre állásának azonban az a feltétele, hogy a beruházási kereten belül megfelelő mértékű likviditást tartsanak fenn.

Finanszírozási likviditási kockázatát a Keret elsősorban a nettó likviditási igény tervezésével kezeli. A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban elégséges az EBB hitelnyújtási osztálya által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés fedezetére. A pénzeszközöket a Keret folyósítási kötelezettségeinek figyelembevételével a pénzpiacon és a kötvénypiacokon fektetik be bankközi betétek és más rövid lejáratú pénzügyi eszközök formájában. A Keret likvid eszközeit az EBB treasury osztálya kezeli, elegendő likviditást biztosítva a Keret kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Érdemes kiemelni, hogy a tőkét kizárólag a fent leírt likviditási szempontból kezelik.

Az ügyfélkezelés és a háttériroda feladatainak elkülönítésére vonatkozó elvnek megfelelően az ezen eszközök befektetésével kapcsolatos elszámolási műveletek az EBB művelettervezési és -elszámolási osztályához tartoznak. Emellett a treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a korlátok betartásának ellenőrzése az EBB GR&C igazgatóságának feladatkörébe tartozik.

3.3.2   A likviditási kockázat értékelése

E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat alapul véve).

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek tekintetében a Keret kötelezettségvállalásai az aláírt hitelmegállapodások folyósítatlan részeit, az aláírt tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott hitelgaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és a technikai segítségnyújtást jelentik.

A beruházási keret hitelei folyósítási határidővel rendelkeznek. Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor. Emellett a beruházási keret hitelügyleteit meglehetősen változékony működési környezetben kell végrehajtani, így a hitelek folyósítási ütemét bizonyos fokú bizonytalanság jellemzi.

A tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki. A lehívási időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel meghosszabbítanak. Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak végét, mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem elégséges a díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek teljesítésére.

A garanciák nem tartoznak a konkrét folyósítási kötelezettségvállalások közé, kivéve ha a kedvezményezett lehívja a garanciát. A fennálló garanciák összege a garantált hitelek visszafizetési ütemének megfelelően csökken.

A vállalt kamattámogatásokkal kapcsolatos készpénzkiáramlásra az EBB saját forrásaiból finanszírozott támogatott hitelek esetében kerül sor. Az itt bemutatott „vállalt kamattámogatásokkal kapcsolatos készpénzkiáramlások” ezért csak az ilyen hitelekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat jelölik, és nem a lekötött, folyósítatlan kamattámogatásokkal kapcsolatos teljes összeget. E kötelezettségvállalások folyósítási üteme ugyanúgy bizonytalan, mint a hitelek esetében.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilját bemutató táblázatban a technikai segítségnyújtással kapcsolatos „bruttó nominális kiáramlás” a vonatkozó aláírt szerződések teljes folyósítatlan részére utal. A folyósítások ütemezése jelentős mértékben bizonytalan. A „Legfeljebb 3 hónap” soron feltüntetett készpénzkiáramlások a beszámoló fordulónapjáig kapott számlák teljesítetlen összegét jelentik.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek meghatározott szerződéses lejárati időponttal nem rendelkező kötelezettségvállalásai a „Határozatlan lejárat” soron szerepelnek. Az olyan kötelezettségvállalások, amelyek tekintetében a beszámoló fordulónapjáig nem érkezett folyósítási kérelem, a megfelelő lejárati soron szerepelnek.

A származtatott pénzügyi kötelezettségek esetében a lejárati profil a swapok – köztük keresztdevizaswapok (CCS), keresztdevizás kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok és kamatlábswapok – szerződéses diszkontálatlan bruttó cash flow-it veszi figyelembe.

(ezer EUR)

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

2025.12.31-én

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Határozatlan lejárat

Bruttó nominális kiáramlás

Lekötött, de folyósítatlan hitelek kiáramlásai

122 352

–

–

–

231 835

354 187

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai

165

–

–

–

184 676

184 841

Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák)

–

–

–

–

2 500

2 500

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai

–

–

–

–

239 148

239 148

Az EBB-vel szembeni követelések kiáramlásai

3 199

19 942

–

–

–

23 141

Az Európai Bizottsággal szembeni követelések kiáramlásai

–

243 853

–

–

–

243 853

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai

844

–

–

–

10 465

11 309

Összesen

126 560

263 795

–

–

668 624

1 058 979


(ezer EUR)

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

2024.12.31-én

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Határozatlan lejárat

Bruttó nominális kiáramlás

Lekötött, de folyósítatlan hitelek kiáramlásai

80 913

20 208

–

–

575 108

676 229

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai

4 190

–

–

–

233 696

237 886

Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák)

–

–

–

–

2 500

2 500

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai

–

–

–

–

334 754

334 754

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai

1 859

–

–

–

18 341

20 200

Összesen

86 962

20 208

–

–

1 164 399

1 271 569


(ezer EUR)

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

2025.12.31-én

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

CCS és CCIRS – beáramlás

131

10 242

13 126

–

23 499

CCS és CCIRS – kiáramlás

–81

–10 451

–13 026

–

–23 558

Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás

1 060 000

–

–

–

1 060 000

Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás

–1 056 455

–

–

–

–1 056 455

Összesen

3 595

– 209

100

–

3 486


(ezer EUR)

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

2024.12.31-én

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

CCS és CCIRS – beáramlás

157

10 405

22 613

832

34 007

CCS és CCIRS – kiáramlás

–87

–12 310

–24 852

– 899

–38 148

Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás

1 330 000

–

–

–

1 330 000

Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás

–1 371 666

–

–

–

–1 371 666

Összesen

–41 596

–1 905

–2 239

–67

–45 807

3.3.3   Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök és kötelezettségek

Az alábbi táblázat a beszámoló fordulónapja utáni 12 hónapon túl behajtandó vagy teljesítendő nem derivatív pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket mutatja be.

(ezer EUR)

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Pénzügyi eszközök:

 

 

Hitelek és előlegek

1 126 057

1 551 776

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

745 934

834 621

Összesen

1 871 991

2 386 397

Pénzügyi kötelezettségek:

 

 

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek (*8)

797

534 569

Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok

17 585

18 320

Összesen

18 382

552 889

(*8)  A harmadik féllel szembeni kötelezettségek magukban foglalják a tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást, amennyiben a lejárat alapvetően nem meghatározott.

3.4.    Piaci kockázat

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi eszközeinek értékét.

3.4.1.   Kamatlábkockázat

A kamatlábkockázat a kamatozó pozíciók gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó jövedelmeknek azon volatilitása, amely a kamatlábak kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A gazdasági érték fluktuációja vagy a különböző eszközök, kötelezettségek és fedezeti instrumentumok közötti árazási különbségek közvetlenül nincsenek hatással a Keretre, mivel nincsenek kamatozó kötelezettségei. A Keret évente méri a kamatlábkockázatát az EBH standardizált sokkforgatókönyveinek (39) alkalmazásával, amelyek mind a tőke gazdasági értékére, mind a kamatlábak kedvezőtlen alakulásából származó nettó kamatbevételre gyakorolt hatásokat mutatják.

A tőke gazdasági értékére vonatkozó kamatlábkockázat

A Keret az euróban denominált hitelek és fedezeti swapok cash flow-inak nettó jelenértékét (NPV) a 3 hónapos EURIBOR-alapú görbe alapján határozza meg. A nem EUR-ban denominált hitelek cash flow-inak nettó jelenértékét a 3 hónapos, az adott devizára vonatkozó keresztdevizás árréssel kiigazított EURIBOR-alapú görbe alkalmazásával határozzák meg. Azon nem EUR pénznemek esetében, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megbízható és kellően teljes diszkontgörbe az EUR vagy USD diszkontgörbét használják helyette.

2025. december 31-én az EBH felügyeleti kiugróérték-teszt forgatókönyvei közül a legrosszabbnak a bekövetkezése 60,2 millió EUR-val csökkentené a tőke gazdasági értékét (2024: 81,0 millió EUR).

A jövedelmekre vonatkozó kamatlábkockázat

Azt mutatja meg, hogy mennyivel változna a nettó kamatbevétel a következő 12 hónapban, ha az összes kamatlábgörbe két százalékponttal csökkenne, és ha a meglévő kötelezettségvállalásokat ténylegesen nem folyósítanák. A 2025. december 31-én fennálló pozíciókkal a nettó kamatbevétel 33,3 millió EUR-val csökkenne (2024: 34,7 millió EUR), ha a kamatlábak 200 bázisponttal csökkennének.

A nettó kamatbevétel érzékenységének teljes körű bemutatása érdekében: a nettó kamatbevétel 33,7 millió EUR-val növekedne (2024: 35,1 millió EUR), ha a kamatlábak 200 bázisponttal emelkednének.

3.4.2   Devizaárfolyam-kockázat

A devizaárfolyam-kockázat a Keret által fenntartott pozícióik gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon kockázata, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A számviteli referencia-pénznem alkalmazása miatt (a beruházási keret esetében ez az EUR) a Keret minden olyan esetben deviza-árfolyamkockázatnak van kitéve, amikor az eszközök, a kötelezettségek és a fedezeti instrumentumok eltérő pénznemben denomináltak.

3.4.2.1   Devizaárfolyam-kockázat a treasury-eszközök esetében

A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak denominálva.

Az árfolyamkockázatot azonnali vagy határidős devizaügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdevizaswapokkal fedezik. Az EBB treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben.

3.4.2.2   Devizaárfolyam-kockázat a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében

A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más pénznemben meg lehet határozni.

Az (EUR-val mint referencia-pénznemmel szembeni) devizaárfolyam-kockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret devizaárfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható.

3.4.2.2.1.    Az USD-ban denominált műveletek fedezése

A Keret USD-ban denominált műveletei által teremtett devizaárfolyam-kockázatot összesített alapon fedezni kell, USD/EUR devizaswapokkal, amelyeket rendszeres időszakonként megújítanak és az adott összeghez igazítanak. A devizaswapok használata kettős célt szolgál. Egyfelől megteremti az új folyósításokhoz (hitelekhez és tőkebefektetésekhez) szükséges likviditást, másfelől makroszintű devizafedezetet biztosít.

A tervezett vagy várt visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra előre jelzett USD-likviditási igényhez.

A releváns korlátot meghaladó USD devizapozíciót – havi alapon – azonnali vagy határidős ügyletekkel fedezni kell.

A megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy ha a devizapozíció erősödéséből ered, akkor EUR-ra kell váltani.

3.4.2.2.2.    Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése

A Keret EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveleteit a mögöttes hitel pénzügyi profiljának megfelelő keresztdevizaswapokkal kell fedezni, feltéve hogy a swapok piaca megfelelően működik.

A Keretnek vannak olyan műveletei, amelyek pénzneme nem, vagy csak magas költséggel teszi lehetővé a művelet fedezését. Ezek a műveleteket a helyi pénznemben denominálják, de EUR-ban vagy USD-ban rendezik. A Keret pénzügyi kockázati szabályrendszere – amelyet a Keret bizottsága 2015. január 22-én fogadott el – lehetővé teszi, hogy az USA-dollárral jelentős pozitív korrelációban álló helyi pénznemek esetében a devizakitettséget USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezzék. Az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezett helyi pénznemek a következő táblázat 3.4.2.2.3. szakaszának „Helyi pénznem (szintetikusan fedezett)” sora alatt, míg az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan nem fedezett helyi pénznemek a táblázat „Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett)” sora alatt szerepelnek.

Ezenkívül, ha a hitel nem EUR-ban, USD-ban vagy olyan pénznemben denominált, amelynél nem lehetséges keresztdevizás devizaswap-szerződéseken keresztüli fedezet, a Beruházási keret egy „FX-felár” elnevezésű további kamatkomponenst számít fel a helyi deviza esetleges leértékelődési kockázatának csökkentése érdekében.

3.4.2.2.3    Devizapozíció (ezer EUR)

Az e megjegyzésben szereplő táblázatok a Keret devizapozícióját mutatják be.

Az alábbi táblázatok a devizapozíciót a Keret kockázati politikájának megfelelően mutatják be (a Keret pénzügyi kockázati szabályrendszerében előírtak szerint). A kockázati politika szerinti devizapozíció a számviteli adatokon alapul, meghatározása szerint bizonyos kiválasztott eszközök és kötelezettségek egyenlege. A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó eszközöket és kötelezettségeket úgy választják ki, hogy biztosítva legyen, hogy a jövedelmeket csak beérkezésükkor számítsák át a beszámoló pénznemére (EUR).

A részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok valós értékének változása a kockázati politika szerinti devizapozíció részét képezi. A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó derivatívákat a valós értékük helyett a névértéken veszik figyelembe annak érdekében, hogy azt össze lehessen hangolni az eszközök megőrzött értékével, amely a hitelek értékvesztésével kiigazított névérték.

Az alábbi táblázatokban az eszközök és a kötelezettségek fennmaradó része – főként felhalmozott hitelkamatok, derivatívák és támogatások – a „Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció” sora alatt szerepel.

(2025. december 31.)

Eszközök és kötelezettségek

Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek

Pénznem

Kockázati politika szerinti devizapozíció

Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció

Mérleg szerinti devizapozíció

 

USD

1 294

–31 642

–30 348

164 405

Helyi pénznem

(szintetikusan fedezett)*

 

 

 

 

TZS

–

–

–

–

DOP

4 775

82

4 857

–

Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett)  (*9)

 

 

 

 

BWP, HTG, JMD, KES, MUR, MZN, NGN, RWF, UGX, XOF, ZAR, ZMW

146 528

–2 514

144 014

–

EUR-tól eltérő pénznemek összesen

152 597

–34 074

118 523

164 405

EUR

 

2 676 672

2 676 672

636 494

EUR és EUR-tól eltérő összesen

152 597

2 642 598

2 795 195

800 899

(*9)  A szintetikus fedezet magyarázatáért lásd a 3.4.2.2.2. szakaszt.


(2024. december 31.)

Eszközök és kötelezettségek

Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek

Pénznem

Kockázati politika szerinti devizapozíció

Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció

Mérleg szerinti devizapozíció

 

USD

–45 774

–21 740

–67 514

235 603

Helyi pénznem

(szintetikusan fedezett) (*10)

 

 

 

 

DOP

10 884

133

11 017

–

KES, RWF, UGX, HTG, MUR, MZN, XOF, ZMW, BWP, JMD, NGN, ZAR

225 877

–3 763

222 114

–

EUR-tól eltérő pénznemek összesen

190 987

–25 370

165 617

235 603

EUR

–

3 139 294

3 139 294

1 043 860

EUR és EUR-tól eltérő összesen

190 987

3 113 924

3 304 911

1 279 463

(*10)  A szintetikus fedezet magyarázatáért lásd a 3.4.2.2.2. szakaszt.

3.4.2.3   Devizaérzékenység-vizsgálat

A 2025. december 31-i állapot szerint az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os leértékelődése a kapott hozzájárulások és a profit 13,2 millió EUR összegű növekedését eredményezné (a 2024. december 31-i állapot szerint: 18,4 millió EUR). Az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os felértékelődése a kapott hozzájárulások és a profit –10,8 millió EUR összegű csökkenését eredményezné (a 2024. december 31-i állapot szerint: –15,1 millió EUR).

3.4.2.4   Átváltási árfolyam

2025. december 31-én és 2024. december 31-én a következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához:

 

2025.12.31.

2024.12.31.

EU-n kívüli deviza

 

 

Pula (BWP)

16,18

14,49

Dominikai peso (DOP)

73,78

63,09

Fidzsi dollár (FJD)

2,62

2,38

Gourde (HTG)

153,14

135,09

Jamaicai dollár (JMD)

185,35

161,15

Kenyai shilling (KES)

151,20

133,69

Ugija (MRU)

46,70

41,30

Mauritiusi rúpia (MUR)

54,08

48,56

Metical (MZN)

74,22

65,65

Naira (NGN)

1 693,57

1 591,68

Ruandai frank (RWF)

1 698,60

1 419,85

Tanzániai shilling (TZS)

2 862,12

2 490,24

Ugandai shilling (UGX)

4 240,00

3 812,00

USA-dollár (USD)

1,18

1,04

CFA-frank (XAF/XOF)

655,96

655,96

Rand (ZAR)

19,44

19,62

Zambiai kvacha (ZMW)

25,98

28,87

3.4.3   Részvényárfolyam-kockázat

A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényindexek szintjében és/vagy a tőkebefektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke.

A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a közvetlen tőkebefektetései és a kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve.

A nem jegyzett részvényekben lévő pozíciók értékét nem könnyű meghatározni a folyamatos monitoring és kontroll céljából. Az ilyen pozíciók esetében a valamilyen értékelési technika felhasználásával meghatározott árak tekinthetők a legjobbnak.

Az egyedi közvetlen tőke- és kockázatitőke-befektetések értékében bekövetkező +/–10 %-os változás hatására a Keret kapott hozzájárulásai (a tőkeinstrumentum-portfólió valós értékének változása miatt) az összes egyéb változó konstans értéke mellett a 2025. december 31-i állapot szerint +/–74,6 millió EUR-val (a 2024. december 31-i állapot szerint pedig +/–83,5 millió EUR-val) változnának.

4.   Pénzügyi instrumentumok valós értékei

4.1    Számviteli besorolás és valós értékek

Az alábbi táblázat bemutatja a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint a valósérték-hierarchia szerinti szintjét. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valósérték-információi nincsenek feltüntetve, ha a könyv szerinti érték a valós érték észszerű közelítése.

(ezer EUR)

(2025. december 31.)

Könyv szerinti érték

Valós érték

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Pénzeszközök, hitelek és előlegek

Pénztári pénzügyi eszközök

Egyéb pénzügyi eszközök/kötelezettségek

Összesen

1. szint:

2. szint:

3. szint:

Összesen

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

7 819

–

–

–

–

7 819

–

7 819

–

7 819

Kockázatitőke-alapok

–

550 528

–

–

–

550 528

–

–

550 528

550 528

Közvetlen tőkebefektetések

–

195 406

–

–

–

195 406

–

–

195 406

195 406

Hitelek és előlegek

–

–

77 287

–

–

77 287

–

–

77 287

77 287

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen

7 819

745 934

77 287

–

–

831 040

–

7 819

823 221

831 040

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

–

–

1 665 129

–

–

1 665 129

89 790

1 575 339

–

1 665 129

Hitelek és előlegek

–

–

986 224

–

–

986 224

–

953 612

–

953 612

Követelések a hozzájárulókkal szemben

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Pénztári pénzügyi eszközök

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Egyéb eszközök

–

–

–

–

36 833

36 833

–

–

–

–

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen

–

–

2 651 353

–

36 833

2 688 186

89 790

2 528 951

–

2 618 741

Pénzügyi eszközök összesen

7 819

745 934

2 728 640

–

36 833

3 519 226

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

– 411

–

–

–

–

– 411

–

– 411

–

– 411

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen

– 411

–

–

–

–

– 411

–

– 411

–

– 411

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok

–

–

–

–

–17 585

–17 585

 

 

 

 

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

–

–

–

–

– 658 146

– 658 146

 

 

 

 

Egyéb kötelezettségek

–

–

–

–

–3 044

–3 044

 

 

 

 

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen

–

–

–

–

– 678 775

– 678 775

 

 

 

 

Pénzügyi kötelezettségek összesen

– 411

–

–

–

– 678 775

– 679 186

 

 

 

 


(ezer EUR)

(2024. december 31.)

Könyv szerinti érték

Valós érték

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Pénzeszközök, hitelek és előlegek

Pénztári pénzügyi eszközök

Egyéb pénzügyi eszközök/kötelezettségek

Összesen

1. szint:

2. szint:

3. szint:

Összesen

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

783

–

–

–

–

783

–

783

–

783

Kockázatitőke-alapok

–

655 817

–

–

–

655 817

–

–

655 817

655 817

Közvetlen tőkebefektetés

–

178 804

–

–

–

178 804

–

–

178 804

178 804

Hitelek és előlegek

–

–

136 983

–

–

136 983

–

–

136 983

136 983

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen

783

834 621

136 983

–

–

972 387

–

783

971 604

972 387

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

–

–

1 638 604

–

–

1 638 604

–

1 638 604

–

1 638 604

Hitelek és előlegek

–

–

1 361 065

–

–

1 361 065

–

1 321 715

–

1 321 715

Követelések a hozzájárulókkal szemben

–

–

7 482

–

–

7 482

–

–

–

–

Pénztári pénzügyi eszközök

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Egyéb eszközök

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen

–

–

3 007 151

–

–

3 007 151

–

2 960 319

–

2 960 319

Pénzügyi eszközök összesen

783

834 621

3 144 134

–

–

3 979 538

 

 

 

 

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

–39 210

–

–

–

–

–39 210

–

–39 210

–

–39 210

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen

–39 210

–

–

–

–

–39 210

–

–39 210

–

–39 210

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok

–

–

–

–

–18 320

–18 320

 

 

 

 

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

–

–

–

–

– 566 083

– 566 083

 

 

 

 

Egyéb kötelezettségek

–

–

–

–

–3 289

–3 289

 

 

 

 

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen

–

–

–

–

– 587 692

– 587 692

 

 

 

 

Pénzügyi kötelezettségek összesen

–39 210

–

–

–

– 587 692

– 626 902

 

 

 

 

4.2.    Valós értéken történő értékelés

4.2.1   Értékelési technikák és lényeges nem megfigyelhető inputok

Az alábbi táblázat tájékoztatást ad a pénzügyi eszközök értékeléséhez használt értékelési technikákról és lényeges nem megfigyelhető inputokról, a valósérték-hierarchia 2. és 3. szintje tekintetében.

 

Értékelési technika

Lényeges nem megfigyelhető input

A megfigyelhető inputok és a valós értéken történő értékelés kapcsolata

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

Diszkontált cash flow: a jövőbeni cash flow-kat (megfigyelhető határidős árfolyam- és hozamgörbékből a beszámolási időszak végén nyert) határidős árfolyamok/kamatlábak, illetve szerződéses árfolyamok/kamatlábak alapján becsülik, a különböző partnerek hitelkockázatát tükröző rátával való diszkontálással.

A cash flow-k becsléséhez és diszkontálásához használt görbéket a piaci adatokhoz kalibrálják, és a portfólióban lévő swapügyletek lejárata nem haladja meg a bemeneti adatokban rendelkezésre álló leghosszabb futamidőt. Ezért nincsenek nem megfigyelhető inputok.

Nem értelmezhető.

Kockázatitőke-alapok

Kiigazított nettó eszközérték módszer: a valós érték meghatározásához vagy a Keretnek a mögöttes eszközben meglévő százalékos tulajdoni arányát szorozzák a legfrissebb beszámolóban szereplő, cash flow-kkal kiigazított nettó eszközértékkel, vagy, amennyiben rendelkezésre áll, a részesedésnek az adott alapkezelő által közölt, ugyanazon napra érvényes pontos értékét veszik figyelembe. A legutolsó rendelkezésre álló nettó eszközérték és az év végi beszámolás közötti intervallum áthidalása céljából lefolytatják a későbbi eseményekre vonatkozó felülvizsgálati eljárást, és a beszámoló szerinti nettó eszközértéket szükség esetén kiigazítják.

A kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek és kezelési díjak, a kockázatitőke-alap mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai.

Minél több idő telt el a kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás.

Közvetlen tőkebefektetés

Kiigazított nettó eszközérték.

A befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek, a befektetést befogadó mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai, tőkeemelés, értékesítés, az ellenőrzés változása.

Minél nagyobb az

értékesíthetőségi diszkont, annál

alacsonyabb lesz a valós érték.

 

 

5–30 % közötti diszkont az értékesíthetőség (likviditás) hiánya miatt; meghatározására a hasonló részesedések korábbi, országos/régióbeli adásvételeinek figyelembevételével kerül sor.

 

Hitelek

valós értéken

Problémamentes hitelfelvevők esetében: A szerződés szerinti/várt jövőbeli cash flow-ból kiindulva a hitelhez kapcsolódó természetes kockázatot figyelembe vevő megfelelő kockázattal (ideértve a hitelfelvevő hitelkockázatát is) módosított diszkontráta alkalmazásával diszkontált cash flow. A diszkontráta releváns piaci referenciaértékeken alapul.

Problémás hitelfelvevők esetében: Nettó eszközérték megközelítés (felszámolási érték megközelítés).

A diszkontráta komponenseiben tükröződik a hitelfelvevőnek a kockázatmentes piaci kamatokhoz viszonyított hitelkockázata.

Minél nagyobb a diszkontráta, annál alacsonyabb a valós érték.


 

Értékelési technika

Lényeges nem megfigyelhető input

A megfigyelhető inputok és a valós értéken történő értékelés kapcsolata

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok

 

 

Hitelek és előlegek

Diszkontált cash flow: Az értékelési modell kiigazított diszkontált cash flow módszert alkalmaz, és figyelembe veszi az instrumentumok olyan sajátos jellemzőit, mint a jövőbeli cash flow-k ideje és kockázata.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Pénztári pénzügyi eszközök

Diszkontált cash flow.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Az IFRS 13 standardot alkalmazva a derivatívák valós értéke 2025. december 31-én és 2024. december 31-én magában foglalta a következő értékelési kiigazításokat:

—

A származtatott ügyletek partner-hitelkockázatát tükröző hitelértékelési korrekciót, amely 2025. december 31-én –17,5 ezer EUR, 2024. december 31-én pedig –2,8 ezer EUR.

—

A származtatott ügyletek saját hitelkockázatát tükröző kötelezettség-értékelési korrekciót, amely 2025. december 31-én +1,3 ezer EUR, 2024. december 31-én pedig +3,6 ezer EUR.

4.2.2   Az 1. és a 2. szint közötti átcsoportosítások

A Keret a szintek közötti átcsoportosítást az azt okozó esemény vagy körülményváltozás időpontjában jeleníti meg.

A Keret 2025-ben és 2024-ben nem hajtott végre átcsoportosítást a valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között.

4.2.3   3. szintű valós értékek

3. szintű valós értékek egyeztetése

Az alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2025. december 31-én lezárult és a 2024. december 31-én lezárult évben bekövetkezett változásokat mutatják:

(ezer EUR)

 

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Hitelek és előlegek

Összesen

Egyenleg (2025. január 1.)

834 621

136 983

971 604

Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:

 

 

 

Eladások/elidegenítések miatti valósérték-módosítás kivezetése

15 848

–

15 848

A valós érték nettó változása

6 787

–6 948

– 161

Összesen

22 635

–6 948

15 687

Folyósítások

51 701

17 812

69 513

Visszafizetések

–89 352

–28 712

– 118 064

Tőkésített kamatok

–

835

835

Eladások/elidegenítések

–15 227

–

–15 227

Garancialehívások

–

–36 833

–36 833

Devizaárfolyam-különbség

–58 444

–5 850

–64 294

Egyenleg (2025. december 31.)

745 934

77 287

823 221


(ezer EUR)

 

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Hitelek és előlegek

Összesen

Egyenleg (2024. január 1.)

820 713

124 323

945 036

Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:

 

 

 

Eladások/elidegenítések miatti valósérték-módosítás kivezetése

14 051

–

14 051

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok valós értékének nettó változása

–45 698

–5 436

–51 134

Összesen

–31 647

–5 436

–37 083

Folyósítások

69 392

15 888

85 280

Visszafizetések

–21 413

–3 185

–24 598

Tőkésített kamatok

–

2 243

2 243

Eladások/elidegenítések

–25 623

–

–25 623

Devizaárfolyam-különbség

23 199

3 150

26 349

Egyenleg (2024. december 31.)

834 621

136 983

971 604

A Keret 2025-ben és 2024-ben nem hajtott végre a valósérték-hierarchia 3. szintjét érintő átcsoportosítást.

Érzékenységi elemzés

Az egyedi közvetlen tőke- és kockázatitőke-befektetések értékében bekövetkező +/–10 %-os változás hatására a Keret kapott hozzájárulásai, valamint az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás az összes egyéb változó konstans értéke mellett a 2025. december 31-i állapot szerint +/–74,6 millió EUR-val (a 2024. december 31-i állapot szerint pedig +/–83,5 millió EUR-val) változnának.

5.   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele:

(ezer EUR)

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Pénzeszközök

146 087

212 466

Lekötött betétek

556 329

304 538

Kereskedelmi értékpapírok

960 270

1 116 826

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a cash flow-kimutatásban

1 662 686

1 633 830

Elhatárolt kamat

2 443

4 774

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

1 665 129

1 638 604

6.   Származékos pénzügyi instrumentumok

A kereskedési céllal tartottként besorolt származékos pénzügyi instrumentumok fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

(2025. december 31.)

Valós érték

Névérték

 

Eszközök

Kötelezettségek

Keresztdevizaswapok

1 829

– 411

22 896

Devizaswapok

5 990

–

1 060 000

Származékos pénzügyi instrumentumok összesen

7 819

– 411

1 082 896


(ezer EUR)

(2024. december 31.)

Valós érték

Névérték

 

Eszközök

Kötelezettségek

Keresztdevizás kamatlábswapok

783

– 268

33 073

Devizaswapok

–

–38 942

1 330 000

Származékos pénzügyi instrumentumok összesen

783

–39 210

1 363 073

7.   Hitelek és előlegek

7.1.    Hitelek és előlegek

Az alábbi táblázat a hitelek és előlegek nyitó és záró egyenlegének egyeztetését mutatja be:

(ezer EUR)

 

Globális hitelek (*11)

Előnyös besorolású hitelek

Alárendelt hitelek

Összesen

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2025. január 1-jén

995 328

387 349

–

1 382 677

Folyósítások

18 913

69 928

–

88 841

Leírások

–

–

–

–

Visszafizetések

– 303 792

–66 494

–

– 370 286

Tőkésített kamatok

–

–

–

–

Devizaárfolyam-különbség

–69 811

–30 899

–

– 100 710

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2025. december 31-én

640 638

359 884

–

1 000 522

Értékvesztés – elszámolt veszteség 2025. január 1-jén

–17 386

–17 125

–

–34 511

12 havi várható hitelezési veszteség nettó változásai

690

766

–

1 456

Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett, nettó változás

– 896

– 808

–

–1 704

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett

–

–

–

–

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett, visszaírás

4 248

4 915

–

9 163

Leírások

–

–

–

–

Devizaárfolyam-különbség

1 145

1 030

–

2 175

Értékvesztés – elszámolt veszteség 2025. december 31-én

–12 199

–11 222

–

–23 421

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek 2025. december 31-én

628 439

348 662

–

977 101

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2025. január 1-jén

1 080

116 688

79 620

197 388

Folyósítások

–

3 631

14 181

17 812

Tőkésített kamatok

–

–

835

835

Visszafizetések

–

–28 712

–

–28 712

Garancialehívások

–

–

–36 833

–36 833

Leírások

–

–

–

–

Devizaárfolyam-különbség

–

–4 042

–2 363

–6 405

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2025. december 31-én

1 080

87 565

55 440

144 085

A valós érték módosítása 2025. január 1-jén

–1 080

–34 395

–24 930

–60 405

A valós érték nettó változása

–

–1 029

–5 919

–6 948

Devizaárfolyam-különbség

–

438

117

555

A valós érték módosítása 2025. december 31-én

–1 080

–34 986

–30 732

–66 798

Hitelek és előlegek valós értéken értékelve 2025. december 31-én

–

52 579

24 708

77 287

Amortizált bekerülési érték

–2 614

–3 290

–

–5 904

Kamat

7 209

7 256

562

15 027

Hitelek és előlegek 2025. december 31-én

633 034

405 207

25 270

1 063 511

(*11)  Beleértve az ügynökségi megállapodásokat


(ezer EUR)

 

Globális hitelek (*12)

Előnyös besorolású hitelek

Alárendelt hitelek

Összesen

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2024. január 1-jén

1 098 121

495 337

–

1 593 458

Folyósítások

68 519

16 987

–

85 506

Leírások

–4 945

–

–

–4 945

Visszafizetések

– 226 719

– 141 664

–

– 368 383

Devizaárfolyam-különbség

60 352

16 689

–

77 041

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2024. december 31-én

995 328

387 349

–

1 382 677

Értékvesztés – elszámolt veszteség 2024. január 1-jén

–32 398

–17 199

–

–49 597

12 havi várható hitelezési veszteség nettó változásai

2 081

124

–

2 205

Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett, nettó változás

7 071

5 567

–

12 638

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett

– 581

–5 205

–

–5 786

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett, visszaírás

2 796

292

–

3 088

Leírások

4 945

–

–

4 945

Devizaárfolyam-különbség

–1 300

– 704

–

–2 004

Értékvesztés – elszámolt veszteség 2024. december 31-én

–17 386

–17 125

–

–34 511

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek 2024. december 31-én

977 942

370 224

–

1 348 166

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2024. január 1-jén

1 080

106 576

70 453

178 109

Folyósítások

–

7 851

8 037

15 888

Tőkésített kamatok

–

1 675

568

2 243

Visszafizetések

–

–3 185

–

–3 185

Devizaárfolyam-különbség

–

3 771

562

4 333

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2024. december 31-én

1 080

116 688

79 620

197 388

A valós érték módosítása 2024. január 1-jén

–1 080

–34 983

–17 723

–53 786

A valós érték nettó változása

–

1 724

–7 160

–5 436

Devizaárfolyam-különbség

–

–1 136

–47

–1 183

A valós érték módosítása 2024. december 31-én

–1 080

–34 395

–24 930

–60 405

Hitelek és előlegek valós értéken értékelve 2024. december 31-én

–

82 293

54 690

136 983

Amortizált bekerülési érték

–3 079

–3 681

–

–6 760

Kamat

10 766

8 429

464

19 659

Hitelek és előlegek 2024. december 31-én

985 629

457 265

55 154

1 498 048

(*12)  Beleértve az ügynökségi megállapodásokat

7.2.    Hitelek és előlegek értékvesztése – elszámolt veszteségek

(ezer EUR)

 

2025

 

 

Élettartami várható hitelezési veszteségek

 

 

12 havi várható hitelezési veszteség

Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett

Összesen

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek

 

 

 

 

Egyenleg (2025. január 1.)

9 675

12 576

12 260

34 511

Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe

–

–

–

–

Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett

– 575

1 598

–38

985

Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, értékvesztett

–

–

–

–

Az elszámolt veszteség nettó értékelése

71

143

–9 013

–8 799

Keletkeztetett vagy vásárolt új pénzügyi eszközök

8

–

–

8

Kivezetett pénzügyi eszközök

– 961

–35

– 113

–1 109

Leírások

–

–

–

–

Devizaárfolyam-különbség

–1 032

– 518

– 625

–2 175

Egyenleg (2025. december 31.)

7 186

13 764

2 471

23 421


(ezer EUR)

 

2024

 

 

Élettartami várható hitelezési veszteségek

 

 

12 havi várható hitelezési veszteség

Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett

Összesen

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek

 

 

 

 

Egyenleg (2024. január 1.)

10 964

24 674

13 959

49 597

Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe

2 271

–9 511

–

–7 240

Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett

– 288

948

–

660

Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, értékvesztett

–

–1 428

5 786

4 358

Az elszámolt veszteség nettó értékelése

–3 160

–2 394

–3 088

–8 642

Keletkeztetett vagy vásárolt új pénzügyi eszközök

–

–

–

–

Kivezetett pénzügyi eszközök

–1 028

– 253

–

–1 281

Leírások

–

–

–4 945

–4 945

Devizaárfolyam-különbség

916

540

548

2 004

Egyenleg (2024. december 31.)

9 675

12 576

12 260

34 511

8.   Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Az alábbi táblázat a sajáttőke-befektetések nyitó és záró egyenlegének egyeztetését mutatja be:

(ezer EUR)

 

Kockázatitőke-alapok

Közvetlen tőkebefektetések

Összesen

Bekerülési érték 2025. január 1-jén

663 881

93 835

757 716

Átsorolás

–

–

–

Folyósítások

51 701

–

51 701

Visszafizetések

–87 319

–2 033

–89 352

Eladások/elidegenítések

–11 227

–4 000

–15 227

Devizaárfolyam-különbség

–57 991

–2 287

–60 278

Bekerülési érték 2025. december 31-én

559 045

85 515

644 560

Nem realizált nyereség és veszteség 2025. január 1-jén

–8 064

84 969

76 905

Átsorolás

–

–

–

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás

–16 118

22 905

6 787

Eladások/elidegenítések miatti valósérték-módosítás kivezetése

11 534

4 314

15 848

Devizaárfolyam-különbség

4 131

–2 297

1 834

Nem realizált nyereség és veszteség 2025. december 31-én

–8 517

109 891

101 374

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok 2025. december 31-én

550 528

195 406

745 934


(ezer EUR)

 

Kockázatitőke-alapok

Közvetlen tőkebefektetések

Összesen

Bekerülési érték 2024. január 1-jén

633 347

73 455

706 802

Átsorolás*

–25 059

25 059

–

Folyósítások

69 392

–

69 392

Visszafizetések / értékesítések

–21 181

– 232

–21 413

Eladások/elidegenítések

–22 992

–2 631

–25 623

Devizaárfolyam-különbség

30 374

–1 816

28 558

Bekerülési érték 2024. december 31-én

663 881

93 835

757 716

Nem realizált nyereség és veszteség 2024. január 1-jén

59 695

54 216

113 911

Átsorolás*

– 395

395

–

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás

–77 795

32 097

–45 698

Eladások/elidegenítések miatti valósérték-módosítás kivezetése

11 202

2 849

14 051

Devizaárfolyam-különbség

– 771

–4 588

–5 359

Nem realizált nyereség és veszteség 2024. december 31-én

–8 064

84 969

76 905

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok 2024. december 31-én

655 817

178 804

834 621

9.   Követelések a hozzájárulókkal szemben

2025-ben nem voltak hozzájárulókkal szembeni követelések, vagyis lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulások (2024: 7,5 millió EUR).

10.   Pénztári pénzügyi eszközök

A pénztári portfólió olyan jegyzett kötvényeket tartalmaz, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjakor három hónapnál rövidebb. 2025-ben és 2024-ben sem voltak pénztári pénzügyi eszközök.

11.   Egyéb eszközök

Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Az EBB-vel szembeni követelések

–

–

Garancialehívások – követelések

36 833

–

Egyéb eszközök összesen

36 833

–

12.   Halasztott bevételek

A halasztott bevételek fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Elhatárolt kamattámogatások

44 718

46 461

Hitelek és előlegek elhatárolt jutaléka

127

1 264

Halasztott bevételek összesen

44 845

47 725

13.   Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok

Az alábbi táblázatok a folyósítatlan hitelekre (hitelnyújtási elkötelezettségekre) elszámolt veszteség nyitó és záró egyenlegének egyeztetését mutatják be:

(ezer EUR)

 

2025

 

12 havi várható hitelezési veszteség

Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett

Összesen

Hitelnyújtási elkötelezettség

 

 

 

 

Egyenleg január 1-jén

1 491

16 829

–

18 320

Az elszámolt veszteség nettó értékelése

– 659

190

–

– 469

Kivezetett pénzügyi eszközök

– 266

–

–

– 266

Egyenleg december 31-én

566

17 019

–

17 585


(ezer EUR)

 

2024

 

12 havi várható hitelezési veszteség

Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett

Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett

Összesen

Hitelnyújtási elkötelezettség

 

 

 

 

Egyenleg január 1-jén

2 715

16 323

–

19 038

Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe

13

– 279

–

– 266

Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett

– 853

15 386

–

14 533

Az elszámolt veszteség nettó értékelése

761

–1 330

–

– 569

Kivezetett pénzügyi eszközök

–1 145

–13 271

–

–14 416

Egyenleg december 31-én

1 491

16 829

–

18 320

14.   Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások

19 942

24 794

EBB-nek fizetendő egyéb összegek

3 199

43 260

A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások és technikai segítségnyújtás

391 152

498 029

Az Európai Bizottságnak fizetendő, rendelkezésre álló visszaáramlások*

243 853

–

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen

658 146

566 083

15.   Egyéb kötelezettségek

Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Hitelek előtörlesztése

3 044

3 289

Egyéb kötelezettségek összesen

3 044

3 289

16.   A tagállamoktól lehívott hozzájárulás

(ezer EUR)

Tagállamok

Hozzájárulás a Kerethez

Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz és a technikai segítségnyújtáshoz

Hozzájárulás összesen

Lehívott, de be nem fizetett

Ausztria

94 677

45 267

139 944

–

Belgium

138 169

26 952

165 121

–

Bulgária

2 660

28 898

31 558

–

Horvátország

1 126

173 578

174 704

–

Ciprus

1 566

4 528

6 094

–

Cseh Köztársaság

9 697

3 028

12 725

–

Dánia

77 279

5 108

82 387

–

Észtország

992

5 141

6 133

–

Finnország

55 115

66 602

121 717

–

Franciaország

818 754

196 514

1 015 268

–

Németország

823 467

43 762

867 229

–

Görögország

50 271

3 672

53 943

–

Magyarország

9 230

2 422

11 652

–

Írország

27 921

18 598

46 519

–

Olaszország

470 233

38 318

508 551

–

Lettország

1 364

7 630

8 994

–

Litvánia

2 248

105 253

107 501

–

Luxemburg

10 395

1 242

11 637

–

Málta

526

2 273

2 799

–

Hollandia

187 913

10 236

198 149

–

Lengyelország

24 591

16 732

41 323

–

Portugália

39 250

12 058

51 308

–

Románia

7 734

5 701

13 435

–

Szlovákia

4 231

2 293

6 524

–

Szlovénia

3 137

2 717

5 854

–

Spanyolország

250 314

28 943

279 257

–

Svédország

102 760

29 704

132 464

–

Egyesült Királyság

506 075

150 826

656 901

–

Összesen 2025. december 31-én

3 721 695

1 037 996

4 759 691

–

Összesen 2024. december 31-én

3 721 695

1 037 996

4 759 691

7 482

17.   Rendelkezésre álló visszaáramlások

(ezer EUR)

 

Európai Bizottság

UK

Összesen

AKCS

TOT

Összesen

Rendelkezésre álló visszaáramlások 2021-hez kapcsolódóan

251 000

7 000

258 000

44 386

302 386

Rendelkezésre álló visszaáramlások 2022-hez kapcsolódóan

236 883

6 732

243 615

41 912

285 527

Rendelkezésre álló visszaáramlások 2023-hoz kapcsolódóan

257 152

7 154

264 306

45 471

309 777

Rendelkezésre álló visszaáramlások 2024-hez kapcsolódóan

498 818

5 663

504 481

86 790

591 271

Rendelkezésre álló visszaáramlások összesen 2025. december 31-én

1 243 853

26 549

1 270 402

218 559

1 488 961

Rendelkezésre álló visszaáramlások összesen 2024. december 31-én

745 035

20 886

765 921

131 769

897 690

Az átcsoportosítási megállapodás értelmében 2024-től 2027. december 31-ig a Keret évente tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Egyesült Királyságot a visszaáramlások következtében rendelkezésre álló összegekről. A rendelkezésre álló összegeket a terhelési értesítés kézhezvételekor át kell utalni az Európai Bizottságnak és az Egyesült Királyságnak. A fenti táblázat a visszaáramlások következtében rendelkezésre álló összegek évenkénti bontását mutatja be. A visszaáramlások következtében rendelkezésre álló, fizetendő összegek tekintetében lásd a 14. megjegyzést.

18.   Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek

(ezer EUR)

 

2025.12.31.

2024.12.31.

Kötelezettségvállalások

 

 

Folyósítatlan hitelek

354 187

676 229

Részvényekre és egyéb változó hozamú értékpapírokra vonatkozó folyósítatlan kötelezettségvállalások

184 841

237 886

Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

259 371

362 848

Függő kötelezettségek

 

 

Aláírt kibocsátatlan garanciák

2 500

2 500

Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek összesen

800 899

1 279 463

19.   Kamat- és kamatjellegű bevételek és kiadások

A kamat- és kamatjellegű bevételek fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

 

2025.1.1-től

2025.12.31-ig

2024.1.1-től

2024.12.31-ig

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

38 549

56 083

Hitelek és előlegek

67 751

90 034

Kamattámogatások

10 170

10 484

Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen

116 470

156 601

A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

 

2025.1.1-től

2025.12.31-ig

2024.1.1-től

2024.12.31-ig

Származékos pénzügyi instrumentumok

–1 700

–1 805

Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen

–1 700

–1 805

20.   Díj- és jutalékbevételek és -kiadások

A díj- és jutalékbevételek fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

 

2025.1.1-től

2025.12.31-ig

2024.1.1-től

2024.12.31-ig

Hitelek és előlegek díj- és jutalékbevételei

4 070

–

Pénzügyi garanciák díj- és jutalékbevételei

33

20

Díj- és jutalékbevételek összesen

4 103

20

A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a következők: (ezer EUR)

(ezer EUR)

 

2025.1.1-től

2025.12.31-ig

2024.1.1-től

2024.12.31-ig

Részvényekkel és egyéb változó hozamú értékpapírokkal kapcsolatban harmadik feleknek fizetett jutalékok

–88

– 212

Díj- és jutalékkiadás összesen

–88

– 212

21.   Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye

A részvényeken és egyéb változó hozamú értékpapírokon realizált nettó nyereség fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

 

2025.1.1-től

2025.12.31-ig

2024.1.1-től

2024.12.31-ig

Nettó bevétel

– 483

–4 946

Osztalékbevétel

18 573

16 548

A valós érték nettó változása

6 787

–45 698

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye

24 877

–34 096

22.   Nettó devizaárfolyam-eredmény

A nettó devizaárfolyam-eredmény fő összetevői a következők:

(ezer EUR)

 

2025.1.1-től 2025.12.31-ig

2024.1.1-től 2024.12.31-ig

Devizapozíciók átértékelése

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

–11 405

6 821

Származékos pénzügyi instrumentumok

108 761

– 773

Hitelek és előlegek

– 108 386

78 744

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

–58 444

23 199

Egyéb

3 345

–2 231

Összes devizapozíció átértékelése

–66 129

105 760

Devizaswapok realizált eredményei (fedezeti költség)

–24 574

–23 853

Nettó devizaárfolyam-eredmény

–90 703

81 907

23.   Általános igazgatási kiadások

Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban, levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, szokásos bírálati díjakból származó bevételt.

2025. december 31-én az általános igazgatási kiadások összesen –19,9 millió EUR-t tettek ki (2024. december 31-én –24,8 millió EUR-t).

24.   Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységben való részvétel (ezer EUR)

A strukturált gazdálkodó egység fogalommeghatározása

A strukturált gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek kialakítása szerint nem a szavazati jogok vagy hasonló jogok játsszák a döntő szerepet annak eldöntésében, ki gyakorol ellenőrzést a gazdálkodó egység felett. Az IFRS 12 standard szerint a strukturált gazdálkodó egység gyakran rendelkezik az alábbi tulajdonságok némelyikével vagy mindegyikével:

—

korlátozott tevékenységek,

—

korlátozott és jól meghatározható célkitűzés, például adózásilag hatékony bérlet megvalósítása, kutatási és fejlesztési tevékenységek megvalósítása érdekében, egy gazdálkodó egység részére történő tőkeforrás vagy finanszírozás biztosítása érdekében vagy annak érdekében, hogy befektetők részére befektetési lehetőségeket biztosítsanak a strukturált gazdálkodó egység eszközeihez kapcsolódó kockázatok és hasznok befektetőknek történő átadása útján,

—

nem elegendő saját tőke ahhoz, hogy a strukturált gazdálkodó egység alárendelt pénzügyi támogatás nélkül finanszírozni tudja saját tevékenységeit,

—

több, szerződés alapján egymáshoz kapcsolódó, a befektetők részére kibocsátott instrumentum formájában történő finanszírozás, amely hitelkockázat vagy egyéb kockázat koncentrációit eredményezi (részfolyósítások).

Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek

A nem konszolidált strukturált gazdálkodó egység kifejezés magában foglal minden olyan strukturált gazdálkodó egységet, amely felett a Keret nem gyakorol ellenőrzést, továbbá magában foglalja a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségeket.

A strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek fogalommeghatározása

Az IFRS 12 standard meghatározása szerint az érdekeltség alatt lényegében olyan szerződéses vagy nem szerződéses kapcsolat értendő, amely alapján a beszámolót készítő gazdálkodó egység ki van téve a másik gazdálkodó egység teljesítményéből származó hozamok változékonyságának. Ilyen érdekeltségre példa többek között a részvények birtoklása, valamint a részvétel egyéb formái is, mint például finanszírozás, likviditási támogatás, hitelképesség-növelés, kötelezettségvállalás vagy garanciák rendelkezésre bocsátása a másik gazdálkodó egység számára. Az IFRS 12 standard szerint a beszámolót készítő gazdálkodó egység nem feltétlenül rendelkezik érdekeltséggel egy másik gazdálkodó egységben pusztán azért, mert tipikus megrendelő-szállító viszony áll fenn közöttük.

Az alábbi táblázat azokat a strukturált gazdálkodó egységeket mutatja be, amelyeket a Keret nem konszolidál, de amelyekben érdekeltséget birtokol.

A strukturált gazdálkodó egység típusa

Jelleg és cél

A Keret által birtokolt érdekeltség

Projektfinanszírozás – különleges célú gazdasági egységek hitelezése

A projektfinanszírozási ügyletek (PF-műveletek) olyan ügyletek, amelyek adósságszolgálatához a Keret olyan hitelfelvevőre hagyatkozik, amelynek egyedüli vagy fő bevételi forrását az ilyen adósságból finanszírozott egyetlen vagy néhány eszköz vagy a projekthez kötődő, korábban is létező eszköz jelenti. A PF-műveleteket gyakran különleges célú gazdasági egységek útján finanszírozzák.

Nettó folyósított összegek;

Kamatbevétel.

Kockázatitőke-műveletek

A Keret kockázatitőke- és befektetési alapokat finanszíroz. A kockázatitőke- és befektetési alapok befektetők forrásait gyűjtik és kezelik azzal a céllal, hogy részesedést szerezzenek nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokban, illetve infrastruktúra-projekteket finanszírozzanak.

A kockázati tőkébe fektető gazdálkodó egység által kibocsátott befektetési jegyek/részvények;

Kapott osztalékok mint osztalékbevételek.

Az alábbi táblázat azon nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek könyv szerinti értékét mutatja be, amelyekben a Keret a beszámoló fordulónapján érdekeltséget birtokol, továbbá ismerteti a Keretnek az e gazdálkodó egységekkel kapcsolatos veszteséggel szembeni maximális kitettségét. A veszteséggel szembeni maximális kitettség a könyv szerinti értékből és a kapcsolódó folyósítatlan kötelezettségvállalásokból áll.

 

 

2025.12.31.

2024.12.31.

A strukturált gazdálkodó egység típusa

Jelleg

Könyv szerinti érték

Veszteséggel szembeni maximális kitettség

Könyv szerinti érték

Veszteséggel szembeni maximális kitettség

Kockázatitőke-alapok

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

550 528

550 528

655 817

667 832

Összesen

 

550 528

550 528

655 817

667 832

A Keret a megfelelő finanszírozáson túl nem nyújt támogatást a strukturált gazdálkodó egységeknek.

25.   Hatásfinanszírozási Keret (ezer EUR)

Az AKCS–EU Közös Miniszteri Tanács 2013 júniusában jóváhagyta a 11. EFA-ra vonatkozó pénzügyi jegyzőkönyvet, amely a 2014–2020 közötti időszakot fedi le.

A beruházási keret javára jóváhagytak egy új, 500 millió EUR összegű keretet, az úgynevezett „Hatásfinanszírozási Keretet”, amelynek révén a beruházási keret különösen jelentős fejlesztési hatást ígérő projekteket támogathat, viselve egyúttal az ilyen befektetések természetszerűleg magasabb kockázatát. Ez a keret új lehetőségeket biztosít arra, hogy a beruházási keret a következő eszközökbe történő befektetés révén fokozni tudja magánszektorbeli hitelezését:

Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok – ezeket az alapokat olyan magántőkealap-kezelők népszerűsítik – egyre nagyobb számban – amelyek alapjaik alapvető befektetési stratégiájával társadalmi vagy környezetvédelmi problémák enyhítését célozzák, továbbra is szem előtt tartva ugyanakkor az alap és a befektetést befogadó társaság fenntarthatóságát.

Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek – az érintett közvetítők (például mikrofinanszírozási intézmények, helyi bankok és hitelszövetkezetek) olyan AKCS-országokban működnek, amelyek esetében az EBB a jelenlegi hitelkockázati iránymutatások értelmében – különösen a helyi pénznemben – nem folyósít hitelt, például magas országkockázat, devizaárfolyam-ingadozás vagy az árképzési referenciák hiánya miatt. Az ilyen hitelek fő célja a jelentős fejlesztési hatású projektek finanszírozása, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás és a mezőgazdaság terén, mivel ezek általában nem finanszírozhatók a beruházási keretből.

Kockázatmegosztást elősegítő eszközök – formájuk szerint első veszteségre nyújtott garanciák (első veszteségviselő részek), amelyek lehetővé teszik, hogy az EBB és a helyi pénzügyi közvetítők (főként kereskedelmi bankok) az ellátatlan kkv-kat és a hatásfinanszírozási kritériumnak megfelelő kis projekteket segítő kockázatmegosztási műveleteket végezzenek olyan helyzetekben, amikor az említett kkv-k és kis projektek nem jutnak piaci finanszírozáshoz. Az első veszteségviselő részeket az EBB által a beruházási keretből finanszírozott, illetve más nemzetközi pénzügyi szervezetek / fejlesztési pénzügyi intézmények által finanszírozott előbbre sorolt garanciarészek viszontgaranciáiként alakították ki, és így jelentős tőkeáttételi hatást teremtenek.

Közvetlen finanszírozás – hitel- vagy tőkefinanszírozási eszközök révén, megbízható és tapasztalt projektgazdák jelentős fejlesztési hatású projektjeihez, természetszerűleg magasabb várható veszteségekkel és nehezebb eszközmegtérüléssel (tőkéhez kötődő típusú kockázat, a szokásosnál magasabb várható veszteségekkel). Az EBB szigorú kiválasztási és támogathatósági feltételeket fog szabni ehhez az eszközhöz, mivel az érintett projektek – jelentős fejlesztési hatásuk ellenére – nem teljesítik a szükséges finanszírozási feltételeket (vagyis kicsi az esélye a befektetés megtérülésének vagy a veszteségek kamatokkal/tőkehozamokkal való ellentételezésének).

A Hatásfinanszírozási Keret lehetővé teszi az új szektorokba, például az egészségügybe és az oktatásba, valamint a mezőgazdaságba és az élelmezésbiztonságba történő diverzifikációt, illetve az új kockázatmegosztási eszközök kifejlesztését is. 2016-ban a Hatásfinanszírozási Keret finanszírozási képessége 800 millió EUR-ra nőtt azáltal, hogy a Keret részben rulírozóvá vált.

Pénzügyi és számviteli szempontból a Hatásfinanszírozási Keret a beruházási keret portfóliójának részét képezi, elszámolásai a Keret éves pénzügyi kimutatásában szerepelnek.

Az alábbi táblázat a könyv szerinti értékeket és a lekötött, de folyósítatlan összegeket tartalmazza, eszköztípusonként:

A Hatásfinanszírozási Keret befektetésének típusa

Jelleg

Értékelés

Bruttó érték 2025.12.31-én

Elszámolt veszteség/valós érték kiigazítás 2025.12.31-én

Könyv szerinti érték 2025.12.31-én

Folyósítatlan összeg 2025.12.31-én

Mérlegen kívüli várható hitelezési veszteség kiigazítás 2025.12.31-én

Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek

Hitelek és előlegek

AC

33 388

–1 135

32 253

5 000

– 352

Közvetlen hitelműveletek

Hitelek és előlegek

Eredménnyel szemben valós értéken

87 723

–68 525

19 198

30 738

–

Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Eredménnyel szemben valós értéken

132 348

–17 966

114 382

21 438

–

Közvetlen tulajdoni részesedések

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Eredménnyel szemben valós értéken

53 994

82 626

136 620

14

–

Összesen

 

 

307 453

–5 000

302 453

57 190

– 352

*

A részleteket lásd a 2.4.3. megjegyzés későbbi értékelésről szóló szakaszában.


A Hatásfinanszírozási Keret befektetésének típusa

Jelleg

Értékelés

Bruttó érték 2024.12.31-én

Elszámolt veszteség/valós érték kiigazítás 2024.12.31-én

Könyv szerinti érték 2024.12.31-én

Folyósítatlan összeg 2024.12.31-én

Mérlegen kívüli várható hitelezési veszteség kiigazítás 2024.12.31-én

Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek

Hitelek és előlegek

AC

59 209

–

59 209

5 000

– 225

Közvetlen hitelműveletek

Hitelek és előlegek

Eredménnyel szemben valós értéken

158 880

–

158 880

56 669

–

Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Eredménnyel szemben valós értéken

134 595

–1 559

133 036

34 686

–

Közvetlen tulajdoni részesedések

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Eredménnyel szemben valós értéken

59 843

61 686

121 529

14

–

Összesen

 

 

412 527

60 127

472 654

96 369

– 225

*

A részleteket lásd a 2.4.3. megjegyzés későbbi értékelésről szóló szakaszában.

Az EBB a Hatásfinanszírozási Keret közvetlen hitelműveleteire (a pénzügyi közvetítőknek nyújtott hitelek kivételével) az EBB Hitel- és Tőkekockázati Irányelvei szerinti általános megbízási kockázati elveket kell alkalmazni, és a Hatásfinanszírozási Keret közvetlen hitelműveleteihez kapcsolódó kockázatot a műveletek valós értékén kell nyomon követni és jelenteni. A módszertannak megfelelően a Bank a befektetés megalapozottságát és az említett műveletek üzleti életképességének valószínűségét kvalitatív kockázatfelmérés útján értékeli.

26.   Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek

A Keret az IAS 24 standard összefüggésében kapcsolt félként azonosította az EBB-t, melynek oka az volt, hogy az uniós tagállamok megbízták az EBB-t a Keretnek az alkalmazandó jogi keret rendelkezéseivel összhangban történő kezelésével, beleértve a műveleteinek nyomon követését a teljes visszafizetésig, valamint kulcsfontosságú vezetői személyzeti szolgáltatások nyújtását (az EBB irányítóbizottsága és az EBB auditbizottsága). E tekintetben az EBB jogosult arra, hogy megtéríttesse a beruházási keret kezelése során felmerült – az általa közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, szokásos bírálati díjakból származó bevétellel csökkentett – tényleges költségeit. A javadalmazással kapcsolatos további részletek a 23. megjegyzésben találhatók.

27.   Későbbi események

A mérlegfordulónapot követően nem történt olyan lényeges esemény, amely szükségessé tenné a 2025. december 31-i állapot szerinti pénzügyi kimutatások módosítását vagy az abban való közzétételt.

(1)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1311/oj).

(2)   HL L 83., 2003.4.1., 27. o.

(3)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(4)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(5)  A 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 53. cikkével összhangban a pénztár a 11. EFA mérlegében kerül bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című 5. fejezet ismerteti.

(6)  A Tanács (EU) 2025/2324 határozata (2025. november 13.) az Európai Fejlesztési Alap részes felei által az említett alapba annak finanszírozása céljából befizetendő, a 2027-re szóló hozzájárulás éves összegének felső határát, a 2026-ra szóló hozzájárulás éves összegét, a 2026-ra szóló hozzájárulás első részletének összegét, valamint egy indikatív, nem kötelező erejű, a 2028-ra és 2029-re szóló hozzájárulások várható éves összegeire vonatkozó előrejelzést meghatározó pénzügyi hozzájárulásokról (HL L, 2025/2324, 2025.11.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/2324/oj).

(7)  A Tanács (EU) 2016/888 rendelete (2016. június 6.) a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló (EU) 2015/323 rendeletnek a részletek befizetése tekintetében történő módosításáról (HL L 149., 2016.6.7., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/888/oj).

(8)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok ezer euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

(10)  A Tanács (EU) 2018/1877 rendelete (2018. november 26.) a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról és az (EU) 2015/323 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 307., 2018.12.3., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1877/oj).

(11)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok ezer euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(12)  (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet.

(13)  (EU) 2018/1877 rendelet.

(14)  T05-EUTF-SAH-GH-02.

(15)  T05-EUTF-SAH-SN-04.

(16)  T05-EUTF-SAH-GN-01.

(17)  T05-EUTF-SAH-REG-15.

(18)  T05-EUTF-SAH-GH-02.

(19)  T05- T05-EUTF-SAH-BF-08.

(20)  T05-EUTF-SAH-REG-18.

(21)  T05-EUTF-SAH-NE-08.

(22)  T05-EUTF-SAH-NE-10.

(23)  A NoA MLS jelentéséből származó adatok (a 2017 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan).

(24)  A NoA MLS jelentéséből származó adatok (a 2017 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan).

(25)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(26)  (EU) 2018/1877 rendelet.

(27)  A dél-szudáni műveletek kivételével.

(28)   1 402,57 millió EUR összegű áthidaló eszköz ((EU) 2015/0246 tanácsi határozat), 200 millió EUR ((EU) 2017/1206 tanácsi határozat), 223 millió EUR ((EU) 2020/1708 tanácsi határozat) 43 millió EUR ((EU) 2021/1941 tanácsi határozat), 42,5 millió EUR ((EU) 2022/2242 tanácsi határozat), 7,8 millió EUR ((EU) 2023/2586 tanácsi határozat) és 6,3 millió EUR ((EU) 2024/2906 tanácsi határozat).

(29)  A Tanács (EU) 2025/22324 határozata.

(30)   HL L 314., 2001.11.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2001/822(1)/oj).

(31)  2007/249/EK: A Tanács határozata (2007. március 19.) az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2001/822/EK határozat módosításáról (HL L 109., 2007.4.26., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2007/249/oj).

(32)   HL L 437., 2020.12.28., 188. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2020/2233/oj.

(33)  Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának 3/2021 határozata (2021. november 26.) az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága 3/2019 határozatának az AKCS–EU partnerségi megállapodás 95. cikkének (4) bekezdése szerinti átmeneti intézkedések elfogadása céljából történő módosításáról [2021/2175] (HL L 441., 2021.12.9., 3., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/2175/oj).

(34)  A Tanács (EU) 2022/970 határozata (2022. június 16.) az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága 3/2019 határozatának az AKCS–EU partnerségi megállapodás 95. cikkének (4) bekezdése szerinti átmeneti intézkedések elfogadása céljából történő módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról (HL L 166., 2022.6.22., 145. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2022/970/oj).

(35)  Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának 2/2023 határozata (2023. október 25.) az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága 3/2019 határozatának az AKCS–EU partnerségi megállapodás 95. cikkének (4) bekezdése szerinti átmeneti intézkedések elfogadása céljából történő módosításáról [2023/2453] (HL L, 2023/2453, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2023/2453/oj).

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/947/oj).

(37)  A Tanács (EU) 2021/1764 határozata (2021. október 5.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (a Grönlandra is kiterjedő tengerentúli társulásról szóló határozat) (HL L 355., 2021.10.7., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/1764/oj).

(38)  A kiegyenlítési kockázat az olyan ügyletekből eredő lehetséges veszteségek kockázata, amelyeket a teljesítési határidőt követően sem egyenlítettek ki, és/vagy amelyeket az alkalmazandó piaci standardnál később egyenlítettek ki. A Keret műveleteinek jellegéből adódóan a kiegyenlítési kockázat által leginkább érintett pénzügyi eszközök közé a Bank által kötött olyan származtatott ügyletek tartoznak, amelyek devizaátváltással járnak. A kiegyenlítési kockázat kezelésével a pénzügyi kockázatokra vonatkozó iránymutatások foglalkoznak.

(39)  EBA/RTS/2022/10.

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/4817/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)