2020.12.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 415/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2013 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. augusztus 21.)

az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek az Északi-tengeren és a délnyugati vizeken folytatott bizonyos tengerfenéki és nyílt vízi halászati tevékenységekkel kapcsolatos technikai intézkedések tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére, 10. cikke (4) bekezdésére és 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

2019. augusztus 14-én hatályba lépett a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről szóló új (EU) 2019/1241 rendelet. A rendelet I. melléklete tartalmazza a tilalom hatálya alá tartozó fajok jegyzékét, V. melléklete az Északi-tenger vonatkozásában regionális szinten megállapított technikai intézkedésekre vonatkozó különleges rendelkezéseket, VII. melléklete pedig a délnyugati vizek vonatkozásában regionális szinten megállapított technikai intézkedésekre vonatkozó különleges rendelkezéseket.

(2)

Az (EU) 2019/1241 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a 15. cikkel és a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében annak biztosításával, hogy a 13. cikknek vagy az V–X. melléklet A. vagy C. részének a vonatkozó rendelkezéseit a rekreációs célú halászatra is alkalmazni kell.

(3)

Az (EU) 2019/1241 rendelet 10. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a 29. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a tilalom hatálya alá tartozó fajok I. mellékletben szereplő jegyzékét.

(4)

Az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet 29. cikkével és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 18. cikkével összhangban az (EU) 2019/1241 rendelet mellékleteiben szereplő technikai intézkedések módosítása, kiegészítése, hatályon kívül helyezése, illetőleg az azoktól való eltérés biztosítása céljából.

(5)

Az I. melléklet tartalmazza a tilalom hatálya alá tartozó fajok jegyzékét. Az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete és VII. melléklete tartalmazza az Északi-tengerre, illetve a délnyugati vizekre vonatkozó különleges technikai intézkedéseket.

(6)

Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Hollandia és Svédország közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bír az Északi-tengeren. Az Északi-tengerrel foglalkozó tanácsadó testülettel és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően, 2020. május 4-én az említett tagállamok felhatalmazáson alapuló jogi aktusra irányuló közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz.

(7)

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bír a délnyugati vizeken. A délnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően, 2020. május 4-én az említett tagállamok felhatalmazáson alapuló jogi aktusra irányuló közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz.

(8)

E rendelet célja, hogy egyetlen jogi aktusba foglalja a múltban az Északi-tengerre és a délnyugati vizekre vonatkozó visszadobási tervek részeként elfogadott technikai intézkedésekre vonatkozó meglévő rendelkezéseket és az újonnan javasolt technikai intézkedéseket.

(9)

A tagállamok által nyújtott információk alapján a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) pozitívan értékelte a regionális csoportok által a közös ajánlásokban szereplő technikai intézkedések támogatása érdekében szolgáltatott bizonyítékokat (3).

(10)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések értékelésre kerültek az (EU) 2019/1241 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 10., 15. és 18. cikkével összhangban. A tagállamok bizonyítékokat szolgáltattak annak igazolása érdekében, hogy a javaslatok összhangban állnak az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (4) és (5) bekezdésével.

(11)

A közös ajánlással kapcsolatban 2020. július 28-án konzultációra került sor a halászati szakértői csoporttal. Az Európai Parlament megfigyelőként részt vett az ülésen.

(12)

Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás azt javasolta, hogy az ikrás homárt is vegyék fel azoknak a fajoknak az (EU) 2019/1241 rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékébe, amelyeket tilos halászni, fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni. A HTMGB megvizsgálta a tagállamok által bemutatott bizonyítékokat, és megállapította, hogy meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy szükség van ezen intézkedés bevezetésének támogatására. A HTMGB megállapította, hogy más területeken már sor került hasonló intézkedések meghozatalára, amelyek az állomány felépülésének következtében megnövekedett kirakodási mennyiségek révén hosszú távú gazdasági előnyöket eredményeztek. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(13)

Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta a minimális állományvédelmi referenciaméret növelését a homár esetében a svéd kizárólagos gazdasági övezetben, az ICES 3a körzetben. A HTMGB rámutatott arra, hogy annak ellenére, hogy e kérelem vonatkozásában nem állnak rendelkezésre konkrét bizonyítékok, az intézkedés a minimális állományvédelmi referenciaméret növelését jelenti. Egy ilyen intézkedés az állomány kisebb intenzitással történő kiaknázását eredményezi, ami a későbbiekben nyilvánvaló előnyökkel jár az állomány védelmére nézve. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(14)

Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta továbbá az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen folytatott rekreációs célú halászat során kifogott farkassügérre vonatkozó minimális állományvédelmi referenciaméret összehangolását a farkassügér kereskedelmi halászatára vonatkozó minimális állományvédelmi referenciamérettel az (EU) 2020/123 rendelet (4) 10. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint. 20-04. számú jelentésében a HTMGB megállapította, hogy mivel a rekreációs célú halászat hozzájárul az általános halászati mortalitáshoz, a kereskedelmi halászatra vonatkozó minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazása a rekreációs célú halászatra pozitív gazdálkodási intézkedésnek tekinthető. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(15)

Ezenfelül az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta több olyan kiegészítő technikai intézkedés fenntartását, amelyről az Unió és Norvégia között 2011-ben (5) és 2012-ben (6) megegyezés született. E különleges technikai intézkedések közül néhányat már belefoglaltak az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletébe, míg másokat az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a) pontja értelmében a 2019–2021-es időszak vonatkozásában belefoglaltak az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletbe (7). Ezen intézkedések célja a szelektivitás növelése, valamint a nem kívánt fogások csökkentése a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységek vagy fajok vonatkozásában, és azokat bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletébe. Ezért ezeket az intézkedéseket indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(16)

Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta továbbá az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelettel engedélyezett a SepNep-hálók használatának fenntartását. A HTMGB megállapította, hogy a benyújtott információk részletesek és hitelesek, valamint hogy bizonyítékokkal támasztották alá a SepNep hatékonyságát. A HTMGB az előző években megvizsgálta az eszközt, és megállapítása továbbra is érvényes (8). A benyújtott információk alapján a HTMGB megállapította továbbá, hogy a SepNep egyenértékű szelektáló eszközként megfelel az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a norvég homár célzott halászatára vonatkozó technikai rendelkezésekkel összefüggésben, és nem vezet a szelektivitási normák romlásához. Ezért az intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(17)

Közös ajánlásukban az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok javasolták továbbá a homár kereskedelmi és rekreációs célú halászatának szezonális leállítását a svéd kizárólagos gazdasági övezetben, az ICES 3a körzetben. A HTMGB megvizsgálta a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat és megállapította, hogy habár nem bocsátottak rendelkezésre olyan konkrét információkat, amelyek lehetővé tennék az intézkedés potenciális hasznának a számszerűsítését, az intézkedés a halászati mortalitás csökkenését fogja eredményezni, ami a többi javasolt intézkedéssel együtt valószínűleg kedvező hatást gyakorol a homárállományokra. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(18)

Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta a homár homárcsapdáktól eltérő eszközökkel történő halászatának tilalmát az ICES 3a körzetben található svéd kizárólagos gazdasági övezetben. A HTMGB megállapította, hogy habár nem bocsátottak rendelkezésre olyan konkrét információkat, amelyek alapján lehetőség lenne a potenciális hasznok számszerűsítésére, a homár és a langusztarák kifogásához használt kopoltyúhálók használatának tilalma más területeken kedvező hatásokat eredményezett, és az intézkedés valószínűleg előnyökkel járna a homárállományokra nézve. Ezért ezt az intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(19)

A délnyugati vizeken érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta a minimális állományvédelmi referenciaméret fenntartását a Xávega régióban, az ICES 8c körzetben és az ICES 9 alterületen folytatott kisüzemi halászat során kifogott fattyúmakréla tekintetében, ami jelenleg az 1394/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9) szerepel. A HTMGB hivatkozott korábbi vizsgálatára, melynek során kedvezően értékelte ezt az intézkedést és megállapította (10), hogy a közös ajánlásban meghatározott feltételek mellett a javaslat valószínűleg nem változtatja meg az állomány történelmi hasznosítási korösszetételét. Tekintve, hogy e kérelem feltételei nem változtak, valamint hogy a HTMGB megállapította, hogy a hasznosítási korösszetétel már legalább 20 éve állandó, ezt az intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(20)

A délnyugati vizeken érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta a délnyugati vizeken folytatott rekreációs halászat során kifogott alábbi fajok minimális állományvédelmi referenciaméretének összehangolását a kereskedelmi halászatra vonatkozó minimális állományvédelmi referenciamérettel: foltos tőkehal, fekete tőkehal, sávos tőkehal, szürke tőkehal, rombuszhalak, nyelvhalak, sima lepényhal, vékonybajszú tőkehal, északi menyhal, kék menyhal, makrélák, hering, fattyúmakrélák, szardella és szardínia. A közös ajánlás nagyobb minimális állományvédelmi referenciaméretet javasolt a közönséges tőkehal, a nagyszemű vörösdurbincs és a farkassügér rekreációs célú halászata tekintetében. A HTMGB megvizsgálta a benyújtott bizonyítékokat és arra a megállapításra jutott (11), hogy mivel a rekreációs célú halászat hozzájárul az általános halászati mortalitáshoz, a kereskedelmi halászatra vonatkozó minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazása a rekreációs célú halászatra pozitív gazdálkodási intézkedésnek tekinthető. Ezért ezt az intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(21)

A hasznosítási korösszetételek optimalizálása, a halászeszközök szelektivitásának növelése, valamint a nem szándékos fogások csökkentése érdekében ezért helyénvaló elfogadni a tagállamok által benyújtott technikai intézkedéseket.

(22)

Mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie. Tekintve, hogy a visszadobási tervek részeként elfogadott egyes technikai intézkedések hatálya 2020 végén lejár, indokolt előírni, hogy e rendelet 2021. január 1-jétől legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1241 rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet a következő ponttal egészül ki:

„q)

ikrás nőstény homár (Homarus gammarus) az ICES 3a, 4a és 4b körzetben.”

2.

Az V. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az A. rész a következőképpen módosul:

i.

a táblázat a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Homár (Homarus gammarus)

90 mm (páncélhossz) a svéd kizárólagos gazdasági övezetben, az ICES 3a körzetben”

ii.

A szöveg a táblázat alatt a következő ponttal egészül ki:

—

„1.

Az e részben az Északi-tengeren a farkassügérre (Dicentrarchus labrax), valamint a svéd kizárólagos gazdasági övezeten belül a Skagerrakban és a Kattegatban (ICES 3a körzet) a homárra (Homarus gammarus) vonatkozóan meghatározott minimális állományvédelmi referenciaméretek alkalmazandók a rekreációs célú halászat tekintetében.”;

b)

a B. rész a következő pontokkal egészül ki:

—

„1.3.

A táblázatban szereplő előírásoktól eltérve a norvég garnéla Skagerrakban (ICES 3an körzet) folytatott halászata során alkalmazható halvisszatartó eszköz, ha elegendő halászati lehetőség áll rendelkezésre a járulékos fogások beszámításához, és a halvisszatartó eszköz:

—

120 mm vagy annál nagyobb szembőségű, négyzet alakú hálószemekből álló felső hálópanellel van ellátva,

—

legalább 3 méter hosszúságú, valamint

—

legalább olyan széles, mint a szelektáló rács.

—

1.4.

Az e rendelet I. mellékletében említett SepNep (**) használata egyenértékű szelektáló eszközként engedélyezett a norvég homár (Nephrops norvegicus) célzott halászata során.

(**)   »SepNep«: olyan feszítőlapos vonóháló, amely:

—

a 80–99 +≥ 100 mm szembőségtartományon belüli hálóból készül,

—

több, legalább 80–120 mm szembőségű zsákvéggel rendelkezik, amelyek egyetlen hosszabbító elemhez vannak erősítve; a vonóháló legfelső zsákvége legalább 120 mm szembőségű, és egy legfeljebb 105 mm szembőségű elválasztó hálómezővel van felszerelve, valamint

—

opcionálisan egy legalább 17 mm rácsrúdtávolságú szelektáló ráccsal is ellátható, feltéve, hogy annak kialakítása lehetővé teszi a norvég homár kis méretű egyedeinek menekülését.”;

"

c)

a C. rész a következő ponttal egészül ki:

„7.

A homárt érintő intézkedések az ICES 3a körzetben

7.1.

Az ICES 3a körzet svéd kizárólagos gazdasági övezetében a homár (Homarus gammarus) csak homárcsapdákkal halászható.

A homárcsapdának legalább két, legalább 60 mm átmérőjű, kör alakú menekülőnyílással kell rendelkeznie, amelyek a homárcsapda egyes rekeszeinek az alsó részében helyezkednek el. A más halászeszközökkel véletlenül kifogott homárt meg kell óvni az esetleges sérülésektől és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

7.2.

Tilos homárt (Homarus gammarus) halászni, fedélzeten tartani, átrakni és kirakodni az ICES 3a körzet svéd kizárólagos gazdasági övezetében:

a)

kereskedelmi halászat során a január 1. és a szeptember 20. utáni első hétfő közötti időszakban;

b)

rekreációs célú halászat során a december 1. és a szeptember 20. utáni első hétfő közötti időszakban.

Az ezekben az időszakokban véletlenül kifogott homárt meg kell óvni az esetleges sérülésektől és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.”

3.

A VII. melléklet A. része a következőképpen módosul:

a)

A 7. lábjegyzék első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az ICES 8c körzetben és az ICES 9 alterületen kifogott fattyúmakrélákra (Trachurus spp.) vonatkozó minimális állományvédelmi referenciaméret az említett területek tekintetében megállapított spanyol, illetve portugál kvóta 5 %-ának erejéig 12 cm-ben kerül megállapításra. Az 5 %-os határértéken belül az ICES 9a körzetben a partról kerítőhálóval folytatott, ún. »xávega« kisüzemi halászatban a portugál kvóta 1 %-a 12 cm-nél kisebb egyedekből is állhat.”

b)

A szöveg a táblázat alatt a következő ponttal egészül ki:

„1.

Az ebben a részben a foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus), a fekete tőkehal(Pollachius virens), a sávos tőkehal (Pollachius pollachius), a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a rombuszhalak (Lepidorhombus spp.), a nyelvhalak (Solea spp.), a sima lepényhal (Pleuronectes platessa), a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus), az északi menyhal (Molva molva), a kék menyhal (Molva dipterygia), a makrélák (Scomber spp.), a hering (Clupea harengus), a fattyúmakrélák (Trachurus spp.), a szerdella (Engraulis encrasicolus) és a szardínia(Sardina pilchardus) vonatkozásában meghatározott minimális állományvédelmi referenciaméretek alkalmazandók a délnyugati vizeken folytatott rekreációs célú halászat esetében. Ugyanakkor azonban a következő minimális állományvédelmi referenciaméretek alkalmazandók az ICES 8 alterületen folytatott rekreációs célú halászat során kifogott alábbi fajok tekintetében:

Közönséges tőkehal (Gadus morhua)

42 cm

Nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

40 cm

Farkassügér (Dicentrarchus labrax)

42 cm”

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. augusztus 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 198., 2019.7.25., 105. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(3)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2694823/STECF+20-04+-+Eval+JRs+LO+and+TM+Reg.pdf, 165–169. o. (Északi-tenger) és 219–220. o. (délnyugati vizek).

(4)  A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 25., 2020.1.30., 1. o.).

(5)  A Skagerrakban és a Kattegatban folytatott 2012. évi halászat szabályozásáról Norvégia és az Európai Unió között megtartott halászati konzultációk következtetéseit összefoglaló jegyzőkönyv.

(6)  A Skagerrakban érvényes visszadobási tilalom és ellenőrzési intézkedések végrehajtását szolgáló intézkedésekről az Európai Unió és Norvégia között folytatott halászati konzultációk következtetéseit összefoglaló 2012. július 4-i jegyzőkönyv.

(7)  A Bizottság (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. október 1.) az Északi-tengeren a bizonyos fajok tengerfenéki halászatában alkalmazandó kirakodási kötelezettség 2020–2021-es időszakban történő végrehajtása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 336., 2019.12.30., 34. o.)

(8)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1710831/STECF+17-08+-+Evaluation+of+LO+joint+recommendations.pdf

(9)  A Bizottság 1394/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 20.) egyes kis méretű nyílt tengeri fajoknak a délnyugati vizeken történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről. HL L 370., 2014.12.30., 31. o.

(10)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1471816/STECF+16-10+-+Evaluation+of+LO+joint+recommendations.pdf, 86–87. o.

(11)  https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2660523/STECF+PLEN+20-01.pdf, 154–155. o.


MELLÉKLET

A SepNep eszköz leírása

Image 1

Felső zsákvég (halfogásra szolgáló zsákvég)

•

Minimális szembőség: 120 mm (a csomók között)

•

Kerület: maximum 80 hálószem (beleértve a szegélyeket is)

Alsó zsákvég (norvég homár fogására szolgáló zsákvég)

•

Minimális szembőség: 80 mm (a csomók között)

•

Kerület: maximum 110 hálószem (beleértve a szegélyeket is)

Elválasztó hálómező

•

Az elválasztó hálómezőnek a vonóháló teljes hálóanyagához kapcsolódnia kell úgy, hogy a halak/norvég homárok csak a hálószemeken keresztül juthassanak be a vonóháló alsó részébe. Az elválasztó hálómezőnek a nagyobb egyedeket a felső zsákvég bejárata felé kell terelnie. A hálómező elejének kapcsolódnia kell a fenékvonóháló hasrészéhez.

•

Maximális szembőség: 105 mm (a csomók között)

•

A hálómező minimális hossza 100 hálószem

•

A hálómező hátsó pereme legfeljebb 16 hálószem széles

•

A hálómező elülső peremének szélessége nem haladhatja meg a vonóháló szélességének 88 %-át. Ez arány megegyezik azzal, ahogyan például a hálómező 2 hálószeme (105 mm) aránylik a vonóhálóban található 3 hálószemhez (80 mm).

o

Kettős csomózású Dyneema-léhés használata javasolt ahhoz, hogy a hálómező hatékony legyen

o

A hálómező alatti úszók emelik az elülső szakaszt, javítva a norvég homárok szelektálásának hatékonyságát

Rács (választható)

•

A rácsot a zsákvég vagy a hosszabbító elem minden rács körüli hálóanyagához rögzíteni kell, így biztosítva, hogy az alsó zsákvégbe kizárólag a rács felső nyílásai felől lehessen bejutni.

•

Minimális rúdtávolság: 17 mm

•

A rács dőlésének 40 és 90 fok között kell lennie, de a 45 fokos dőlésszög a javasolt.

•

Az alsó zsákvég bejáratának a rács felső részén kell lennie.

•

Az alsó zsákvég függőleges rácsbejáratának hossza legfeljebb a függőleges rúdnyílások és az alsó zsákvég előtti nyílások együttes hosszának 35 %-a lehet.

•

A hosszabbító- vagy zsákvég felső részéhez súlyozott függönykötelek (72 g/m, 6 mm-es átmérő) kapcsolódnak, és a rács alsó része előtt legalább 4 hálószemmel kell elhelyezkedniük.

•

A súlyozott függönyköteleknek függőleges helyzetben el kell érniük a rács alsó rúdjait.

Image 2