|
2020.12.10. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 415/3 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2013 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2020. augusztus 21.)
az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek az Északi-tengeren és a délnyugati vizeken folytatott bizonyos tengerfenéki és nyílt vízi halászati tevékenységekkel kapcsolatos technikai intézkedések tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére, 10. cikke (4) bekezdésére és 15. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
2019. augusztus 14-én hatályba lépett a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről szóló új (EU) 2019/1241 rendelet. A rendelet I. melléklete tartalmazza a tilalom hatálya alá tartozó fajok jegyzékét, V. melléklete az Északi-tenger vonatkozásában regionális szinten megállapított technikai intézkedésekre vonatkozó különleges rendelkezéseket, VII. melléklete pedig a délnyugati vizek vonatkozásában regionális szinten megállapított technikai intézkedésekre vonatkozó különleges rendelkezéseket. |
|
(2) |
Az (EU) 2019/1241 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a 15. cikkel és a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében annak biztosításával, hogy a 13. cikknek vagy az V–X. melléklet A. vagy C. részének a vonatkozó rendelkezéseit a rekreációs célú halászatra is alkalmazni kell. |
|
(3) |
Az (EU) 2019/1241 rendelet 10. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a 29. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a tilalom hatálya alá tartozó fajok I. mellékletben szereplő jegyzékét. |
|
(4) |
Az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet 29. cikkével és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 18. cikkével összhangban az (EU) 2019/1241 rendelet mellékleteiben szereplő technikai intézkedések módosítása, kiegészítése, hatályon kívül helyezése, illetőleg az azoktól való eltérés biztosítása céljából. |
|
(5) |
Az I. melléklet tartalmazza a tilalom hatálya alá tartozó fajok jegyzékét. Az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete és VII. melléklete tartalmazza az Északi-tengerre, illetve a délnyugati vizekre vonatkozó különleges technikai intézkedéseket. |
|
(6) |
Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Hollandia és Svédország közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bír az Északi-tengeren. Az Északi-tengerrel foglalkozó tanácsadó testülettel és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően, 2020. május 4-én az említett tagállamok felhatalmazáson alapuló jogi aktusra irányuló közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz. |
|
(7) |
Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bír a délnyugati vizeken. A délnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően, 2020. május 4-én az említett tagállamok felhatalmazáson alapuló jogi aktusra irányuló közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz. |
|
(8) |
E rendelet célja, hogy egyetlen jogi aktusba foglalja a múltban az Északi-tengerre és a délnyugati vizekre vonatkozó visszadobási tervek részeként elfogadott technikai intézkedésekre vonatkozó meglévő rendelkezéseket és az újonnan javasolt technikai intézkedéseket. |
|
(9) |
A tagállamok által nyújtott információk alapján a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) pozitívan értékelte a regionális csoportok által a közös ajánlásokban szereplő technikai intézkedések támogatása érdekében szolgáltatott bizonyítékokat (3). |
|
(10) |
Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések értékelésre kerültek az (EU) 2019/1241 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 10., 15. és 18. cikkével összhangban. A tagállamok bizonyítékokat szolgáltattak annak igazolása érdekében, hogy a javaslatok összhangban állnak az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (4) és (5) bekezdésével. |
|
(11) |
A közös ajánlással kapcsolatban 2020. július 28-án konzultációra került sor a halászati szakértői csoporttal. Az Európai Parlament megfigyelőként részt vett az ülésen. |
|
(12) |
Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás azt javasolta, hogy az ikrás homárt is vegyék fel azoknak a fajoknak az (EU) 2019/1241 rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékébe, amelyeket tilos halászni, fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni. A HTMGB megvizsgálta a tagállamok által bemutatott bizonyítékokat, és megállapította, hogy meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy szükség van ezen intézkedés bevezetésének támogatására. A HTMGB megállapította, hogy más területeken már sor került hasonló intézkedések meghozatalára, amelyek az állomány felépülésének következtében megnövekedett kirakodási mennyiségek révén hosszú távú gazdasági előnyöket eredményeztek. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe. |
|
(13) |
Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta a minimális állományvédelmi referenciaméret növelését a homár esetében a svéd kizárólagos gazdasági övezetben, az ICES 3a körzetben. A HTMGB rámutatott arra, hogy annak ellenére, hogy e kérelem vonatkozásában nem állnak rendelkezésre konkrét bizonyítékok, az intézkedés a minimális állományvédelmi referenciaméret növelését jelenti. Egy ilyen intézkedés az állomány kisebb intenzitással történő kiaknázását eredményezi, ami a későbbiekben nyilvánvaló előnyökkel jár az állomány védelmére nézve. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe. |
|
(14) |
Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta továbbá az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen folytatott rekreációs célú halászat során kifogott farkassügérre vonatkozó minimális állományvédelmi referenciaméret összehangolását a farkassügér kereskedelmi halászatára vonatkozó minimális állományvédelmi referenciamérettel az (EU) 2020/123 rendelet (4) 10. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint. 20-04. számú jelentésében a HTMGB megállapította, hogy mivel a rekreációs célú halászat hozzájárul az általános halászati mortalitáshoz, a kereskedelmi halászatra vonatkozó minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazása a rekreációs célú halászatra pozitív gazdálkodási intézkedésnek tekinthető. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe. |
|
(15) |
Ezenfelül az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta több olyan kiegészítő technikai intézkedés fenntartását, amelyről az Unió és Norvégia között 2011-ben (5) és 2012-ben (6) megegyezés született. E különleges technikai intézkedések közül néhányat már belefoglaltak az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletébe, míg másokat az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a) pontja értelmében a 2019–2021-es időszak vonatkozásában belefoglaltak az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletbe (7). Ezen intézkedések célja a szelektivitás növelése, valamint a nem kívánt fogások csökkentése a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységek vagy fajok vonatkozásában, és azokat bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletébe. Ezért ezeket az intézkedéseket indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe. |
|
(16) |
Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta továbbá az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelettel engedélyezett a SepNep-hálók használatának fenntartását. A HTMGB megállapította, hogy a benyújtott információk részletesek és hitelesek, valamint hogy bizonyítékokkal támasztották alá a SepNep hatékonyságát. A HTMGB az előző években megvizsgálta az eszközt, és megállapítása továbbra is érvényes (8). A benyújtott információk alapján a HTMGB megállapította továbbá, hogy a SepNep egyenértékű szelektáló eszközként megfelel az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a norvég homár célzott halászatára vonatkozó technikai rendelkezésekkel összefüggésben, és nem vezet a szelektivitási normák romlásához. Ezért az intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe. |
|
(17) |
Közös ajánlásukban az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok javasolták továbbá a homár kereskedelmi és rekreációs célú halászatának szezonális leállítását a svéd kizárólagos gazdasági övezetben, az ICES 3a körzetben. A HTMGB megvizsgálta a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat és megállapította, hogy habár nem bocsátottak rendelkezésre olyan konkrét információkat, amelyek lehetővé tennék az intézkedés potenciális hasznának a számszerűsítését, az intézkedés a halászati mortalitás csökkenését fogja eredményezni, ami a többi javasolt intézkedéssel együtt valószínűleg kedvező hatást gyakorol a homárállományokra. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe. |
|
(18) |
Az Északi-tengeren érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta a homár homárcsapdáktól eltérő eszközökkel történő halászatának tilalmát az ICES 3a körzetben található svéd kizárólagos gazdasági övezetben. A HTMGB megállapította, hogy habár nem bocsátottak rendelkezésre olyan konkrét információkat, amelyek alapján lehetőség lenne a potenciális hasznok számszerűsítésére, a homár és a langusztarák kifogásához használt kopoltyúhálók használatának tilalma más területeken kedvező hatásokat eredményezett, és az intézkedés valószínűleg előnyökkel járna a homárállományokra nézve. Ezért ezt az intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe. |
|
(19) |
A délnyugati vizeken érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta a minimális állományvédelmi referenciaméret fenntartását a Xávega régióban, az ICES 8c körzetben és az ICES 9 alterületen folytatott kisüzemi halászat során kifogott fattyúmakréla tekintetében, ami jelenleg az 1394/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9) szerepel. A HTMGB hivatkozott korábbi vizsgálatára, melynek során kedvezően értékelte ezt az intézkedést és megállapította (10), hogy a közös ajánlásban meghatározott feltételek mellett a javaslat valószínűleg nem változtatja meg az állomány történelmi hasznosítási korösszetételét. Tekintve, hogy e kérelem feltételei nem változtak, valamint hogy a HTMGB megállapította, hogy a hasznosítási korösszetétel már legalább 20 éve állandó, ezt az intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe. |
|
(20) |
A délnyugati vizeken érdekkel bíró tagállamok által benyújtott közös ajánlás javasolta a délnyugati vizeken folytatott rekreációs halászat során kifogott alábbi fajok minimális állományvédelmi referenciaméretének összehangolását a kereskedelmi halászatra vonatkozó minimális állományvédelmi referenciamérettel: foltos tőkehal, fekete tőkehal, sávos tőkehal, szürke tőkehal, rombuszhalak, nyelvhalak, sima lepényhal, vékonybajszú tőkehal, északi menyhal, kék menyhal, makrélák, hering, fattyúmakrélák, szardella és szardínia. A közös ajánlás nagyobb minimális állományvédelmi referenciaméretet javasolt a közönséges tőkehal, a nagyszemű vörösdurbincs és a farkassügér rekreációs célú halászata tekintetében. A HTMGB megvizsgálta a benyújtott bizonyítékokat és arra a megállapításra jutott (11), hogy mivel a rekreációs célú halászat hozzájárul az általános halászati mortalitáshoz, a kereskedelmi halászatra vonatkozó minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazása a rekreációs célú halászatra pozitív gazdálkodási intézkedésnek tekinthető. Ezért ezt az intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe. |
|
(21) |
A hasznosítási korösszetételek optimalizálása, a halászeszközök szelektivitásának növelése, valamint a nem szándékos fogások csökkentése érdekében ezért helyénvaló elfogadni a tagállamok által benyújtott technikai intézkedéseket. |
|
(22) |
Mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie. Tekintve, hogy a visszadobási tervek részeként elfogadott egyes technikai intézkedések hatálya 2020 végén lejár, indokolt előírni, hogy e rendelet 2021. január 1-jétől legyen alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2019/1241 rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az I. melléklet a következő ponttal egészül ki:
|
|
2. |
Az V. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A VII. melléklet A. része a következőképpen módosul:
|
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. augusztus 21-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 198., 2019.7.25., 105. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(3) https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2694823/STECF+20-04+-+Eval+JRs+LO+and+TM+Reg.pdf, 165–169. o. (Északi-tenger) és 219–220. o. (délnyugati vizek).
(4) A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 25., 2020.1.30., 1. o.).
(5) A Skagerrakban és a Kattegatban folytatott 2012. évi halászat szabályozásáról Norvégia és az Európai Unió között megtartott halászati konzultációk következtetéseit összefoglaló jegyzőkönyv.
(6) A Skagerrakban érvényes visszadobási tilalom és ellenőrzési intézkedések végrehajtását szolgáló intézkedésekről az Európai Unió és Norvégia között folytatott halászati konzultációk következtetéseit összefoglaló 2012. július 4-i jegyzőkönyv.
(7) A Bizottság (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. október 1.) az Északi-tengeren a bizonyos fajok tengerfenéki halászatában alkalmazandó kirakodási kötelezettség 2020–2021-es időszakban történő végrehajtása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 336., 2019.12.30., 34. o.)
(8) https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1710831/STECF+17-08+-+Evaluation+of+LO+joint+recommendations.pdf
(9) A Bizottság 1394/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 20.) egyes kis méretű nyílt tengeri fajoknak a délnyugati vizeken történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről. HL L 370., 2014.12.30., 31. o.
(10) https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/1471816/STECF+16-10+-+Evaluation+of+LO+joint+recommendations.pdf, 86–87. o.
(11) https://stecf.jrc.ec.europa.eu/documents/43805/2660523/STECF+PLEN+20-01.pdf, 154–155. o.
MELLÉKLET
A SepNep eszköz leírása
Felső zsákvég (halfogásra szolgáló zsákvég)
|
• |
Minimális szembőség: 120 mm (a csomók között) |
|
• |
Kerület: maximum 80 hálószem (beleértve a szegélyeket is) |
Alsó zsákvég (norvég homár fogására szolgáló zsákvég)
|
• |
Minimális szembőség: 80 mm (a csomók között) |
|
• |
Kerület: maximum 110 hálószem (beleértve a szegélyeket is) |
Elválasztó hálómező
|
• |
Az elválasztó hálómezőnek a vonóháló teljes hálóanyagához kapcsolódnia kell úgy, hogy a halak/norvég homárok csak a hálószemeken keresztül juthassanak be a vonóháló alsó részébe. Az elválasztó hálómezőnek a nagyobb egyedeket a felső zsákvég bejárata felé kell terelnie. A hálómező elejének kapcsolódnia kell a fenékvonóháló hasrészéhez. |
|
• |
Maximális szembőség: 105 mm (a csomók között) |
|
• |
A hálómező minimális hossza 100 hálószem |
|
• |
A hálómező hátsó pereme legfeljebb 16 hálószem széles |
|
• |
A hálómező elülső peremének szélessége nem haladhatja meg a vonóháló szélességének 88 %-át. Ez arány megegyezik azzal, ahogyan például a hálómező 2 hálószeme (105 mm) aránylik a vonóhálóban található 3 hálószemhez (80 mm).
|
Rács (választható)
|
• |
A rácsot a zsákvég vagy a hosszabbító elem minden rács körüli hálóanyagához rögzíteni kell, így biztosítva, hogy az alsó zsákvégbe kizárólag a rács felső nyílásai felől lehessen bejutni. |
|
• |
Minimális rúdtávolság: 17 mm |
|
• |
A rács dőlésének 40 és 90 fok között kell lennie, de a 45 fokos dőlésszög a javasolt. |
|
• |
Az alsó zsákvég bejáratának a rács felső részén kell lennie. |
|
• |
Az alsó zsákvég függőleges rácsbejáratának hossza legfeljebb a függőleges rúdnyílások és az alsó zsákvég előtti nyílások együttes hosszának 35 %-a lehet. |
|
• |
A hosszabbító- vagy zsákvég felső részéhez súlyozott függönykötelek (72 g/m, 6 mm-es átmérő) kapcsolódnak, és a rács alsó része előtt legalább 4 hálószemmel kell elhelyezkedniük. |
|
• |
A súlyozott függönyköteleknek függőleges helyzetben el kell érniük a rács alsó rúdjait. |