(1)

A 2000/13/EK irányelv 19. cikkének második bekezdésében előírt eljárással összhangban a görög hatóságok 2009. június 1-jén értesítették a Bizottságot Görögország a tejtermékek előállításához felhasznált és a végső fogyasztók számára értékesített ilyen termékek nyersanyagának (tej) származási országát megjelölő minden információ megjelenítéséről, valamint a tejtermékeknek a kiskereskedők üzleteiben az elárusítóhelyen történő elhelyezés módjára vonatkozó előírásokról szóló rendelettervezetéről.

(2)

A bejelentett tervezet 1. cikke (1) bekezdése szerint a fentiek vonatkoznak a tejre, a csokoládés tejre, a joghurtra, minden fajta tejalapú desszertre, tejkrémekre, tejberizsre és tejszínre, amit a végső fogyasztók számára értékesítenek zárt csomagolásban.

(3)

A bejelentett tervezet 1. cikke (2) bekezdése előírja, hogy amennyiben a fent említett termékeket Görögországban állították elő, a lezárt csomagoláson fel kell tüntetni a termékek előállításához felhasznált nyersanyagok (tej) eredetére vonatkozó információt. A feltüntetett információ minimális tartalmát a rendelettervezet 1. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja írja le.

(4)

A bejelentett tervezet 1. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a fent említett termékek nem Görögországból, de az Európai Unió országaiból vagy nem EU-tagországból származnak, a lezárt csomagolásukon olyan információt kell feltüntetni, amely megjelöli legalább a terméket előállító országot, vagy „Made in EU” feliratú címkével kell ellátni azokat.

(5)

A bejelentett tervezet 1. cikke (6) bekezdése meghatározza a jelöléseknek megjelenítésének a módját: a jelöléseket a csomagolás legalább egy oldalán kell feltüntetni, lehetőség szerint a termék elejének tekintett oldalon, a termék kereskedelmi neve alatt, jól olvasható és letörölhetetlen írásjelekkel, és görög nyelven.

(6)

A 2000/13/EK irányelv egyrészt bizonyos nemzeti rendelkezések harmonizálására, másrészt a nem harmonizált nemzeti rendelkezésekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó rendelkezések megállapítása révén harmonizálja az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályokat. A harmonizálás hatályát az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése határozza meg, amely felsorolja azokat az adatokat, amelyeket kötelező feltüntetni az élelmiszerek címkézésén a 4–17. cikknek megfelelően, és az azokban foglalt kivételek függvényében. A 2000/13/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése továbbá azt is előírja, hogy az élelmiszerekre vonatkozó uniós rendelkezések, illetve ezek hiányában a nemzeti rendelkezések előírhatják, hogy a meghatározott élelmiszerek címkézésén az irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében felsoroltakon kívül más adatok is megjelenjenek.

(7)

A 2000/13/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdése engedélyezi a nem harmonizált nemzeti rendelkezések elfogadását, amennyiben azokat az említett bekezdésben felsorolt indokok – beleértve többek között a csalás megelőzését, a közegészség védelmét – egyike indokolja, és feltéve, hogy ezek jellegükből adódóan nem akadályozzák meg a 2000/13/EK irányelvben meghatározott fogalommeghatározások és szabályok alkalmazását. Ezért abban az esetben, ha valamely tagállam a nemzeti címkézési előírásokra vonatkozó tervezetet javasol, meg kell vizsgálni azoknak a fent említett követelményekkel és az Európai Közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségét.

(8)

A görög hatóságok fenntartják azt az álláspontot, hogy a bejelentett intézkedés szükséges a fogyasztók védelme érdekében, valamint arra vonatkozó teljes körű tájékoztatásuk érdekében, hogy a kérdéses termékek nyersanyaga mely országból származik. Azt állítják továbbá, hogy a rendelettervezet szükséges a görög tejtermelő gazdák érdekeinek védelme miatt is.

(9)

A 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerint a származás vagy eredet helyének megadása kötelező „abban az esetben, ha az ilyen adatok meg nem adása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származása vagy eredete tekintetében”. Ez a rendelkezés azokban az esetekben biztosít megfelelő mechanizmust a fogyasztók félrevezetése kockázatának kiküszöböléséhez, ahol egy adott termék címkéjén szereplő bizonyos információ arra engedhet következtetni, hogy a termék eredete más, mint a valódi. A bejelentett rendelettervezet 1. cikke (1) bekezdésében felsorolt tejtermékek esetében a görög hatóságok nem tudták megfelelően megindokolni, hogy általános szabályként elő kell írni a nyersanyag (tej) származási országának vagy az előállítás országának a megjelölését, illetve a „Made in EU” jelölést ahhoz, hogy a 2000/13/EK irányelv 18. cikke (2) bekezdésében felsorolt célok teljesüljenek.

(10)

E megállapításokat figyelembe véve a Bizottság a 2000/13/EK irányelv 19. cikke (3) bekezdésének megfelelően elutasító véleményt alkotott.

(11)

Ennek megfelelően a görög hatóságokat fel kell szólítani arra, hogy ne fogadják el a kérdéses rendelettervezetek vonatkozó rendelkezéseit.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,