(1)

2014. február 14-én a Bizottsághoz a CABB GmbH (a továbbiakban: panaszos) által benyújtott panasz (a továbbiakban: panasz) érkezett, amely szerint a Lengyel Köztársaság (a továbbiakban: Lengyelország) jogellenes állami támogatást nyújtott a PCC MCAA Sp. z o. o. (2) (a továbbiakban: PCC) számára annak érdekében, hogy új létesítményt hozzon létre a monoklór-ecetsav (a továbbiakban: MCAA) alsó-sziléziai gyártása céljából. A panaszos azt állította, hogy ez a támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

(2)

A Bizottság 2014. március 28-án továbbította a panasz betekinthető változatát Lengyelországnak. 2014. július 23-án a lengyel hatóságok észrevételeket tettek a panasszal kapcsolatban.

(3)

2014. szeptember 23-án a Bizottság megküldte a panaszosnak az állítólagos állami támogatásról szóló előzetes értékelését. A panaszos 2014. október 23-án, 2015. május 13-án, 2016. augusztus 25-én és 2018. június 7-én további észrevételeket nyújtott be.

(4)

A Bizottság 2015. február 9-én, 2015. március 2-án, 11-én és 24-én, 2015. június 23-án, 2015. október 9-én, 2015. november 20-án, 2017. szeptember 4-én, 2018. szeptember 14-én és 2018. december 7-én kiegészítő információkat kért Lengyelországtól. Lengyelország 2015. március 5-én, 16-án és 30-án, 2015. július 20-án, 2015. november 13-án, 2015. december 21-én, 2016. január 12-én, 2017. január 20-án, 2017. július 12-én, 2018. március 8-án, 2018. május 8-án, 21-én és 28-án, 2018. október 30-án, 2018. november 5-én, 2019. március 13-án, 14-én és 19-én nyújtott be további információkat.

(5)

A Bizottság 2015. március 25-én megbeszélést folytatott a panaszossal.

(6)

2017. január 27-én találkozóra került sor a Bizottság és a lengyel hatóságok között.

(7)

A Bizottság 2019. október 31-i határozatában tájékoztatta a lengyel hatóságokat arról a döntéséről, hogy a támogatás tekintetében megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(8)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot 2020. április 30-án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felhívta az érdekelteket, hogy tegyék meg észrevételeiket egy hónapon belül.

(9)

A Bizottsághoz 26 beadvány érkezett az eljárás megindításáról szóló határozat közzétételét követően. 2020. május 13-án a Seda Group Sp. z o. o. benyújtotta észrevételeit. 2020. május 14-én a PCC egyik alkalmazottja (a PCC 25 alkalmazottjának észrevételeinek benyújtásával), az ARAPneumatik L.T.M. Kościelniak Sp. j., a Główny Instytut Górnictwa, a „Łukasiewicz” – „PORT” Lengyel Technológiai Fejlesztési Központ kutatási hálózata, valamint a Lengyel Vegyipari Kamara észrevételeket nyújtott be. 2020. május 15-én a Rinnen Polska Sp. z o. o. Spedycja Międzynarodowa, a Proton SC, a Miękiniai Önkormányzati Hatóság, a VTU Engineering GmbH, az ABB Sp. z o. o., a Bulk tainer Logistics Limited, a PC Logistic Sp. z o. o. és a PCC Autochem Sp. z o. o. észrevételeket nyújtott be. Brzeg Dolny önkormányzata ezen a napon két beadványt terjesztett elő. 2020. május 18-án a Bizottsághoz észrevételek érkeztek a PCC Exol SA növényvédő szerek technológiai szakértőjétől, az alsó-sziléziai szakszervezet „Solidarność” részlegének igazgatóságától, a Politechnika Wrocławskától, a wołówi önkormányzati hatóságtól, a németországi PCC SE-től, az alsó-sziléziai elöljáró hivatalától és a PCC-től. A Bizottság 2020. július 1-jén továbbította az észrevételeket Lengyelországnak (4); a Bizottság a 2020. augusztus 3-án kelt levélben megkapta Lengyelország válaszként adott észrevételeit (amelyeket újból benyújtott egy angol nyelvű, a Bizottság által 2020. szeptember 15-én iktatott levélben).

(10)

A panaszos az eljárás megindításáról szóló határozat közzétételét követően nem nyújtott be észrevételeket.

(11)

2020. augusztus 11-én telekonferenciára került sor a Bizottság szolgálatai és a lengyel hatóságok között.

(12)

A Bizottság 2020. október 16-án további észrevételeket kapott a PCC-től.

(13)

A Bizottság 2021. május 18-án és július 16-án, valamint 2022. április 7-én és 8-án, május 13-án és 16-án, június 23-án és július 6-án további tájékoztatást kért Lengyelországtól. Lengyelország 2021. június 16-án és szeptember 1-jén, 2022. március 21-én, május 4-én és 10-én, június 14-én és 6-án, valamint július 6-án nyújtott be információkat.

(14)

2022. szeptember 29-én és 2023. január 9-én a PCC további információkat közölt a Bizottsággal. A Bizottság 2023. március 28-án tájékoztatást kért a PCC-től, amelyet a PCC 2023. április 24-én nyújtott be. A Bizottság 2023. május 17-én továbbította a PCC beadványának betekinthető változatát a lengyel hatóságoknak, és további információkat kért tőlük. A lengyel hatóságok 2023. június 28-án és július 10-én benyújtották válaszaikat.

(15)

A Bizottság 2023. szeptember 22-én tájékoztatást kért Lengyelországtól, amelyet az 2023. október 30-án nyújtott be.

(16)

A támogatás kedvezményezettje a PCC SE vállalkozáshoz (a továbbiakban: PCC-csoport) tartozó PCC. A PCC nagyvállalkozásnak minősül, és 2010-ben hozták létre azzal a céllal, hogy megvalósítsa az ultratiszta MCAA-t (a továbbiakban: ultratiszta MCAA) előállító üzem építésére irányuló beruházást.

(17)

A PCC-csoport több ágazatban – többek között a vegyiparban, a logisztikában és az energiaágazatban – tevékenykedő nemzetközi csoport. A PCC-csoportnak 3 300 alkalmazottja van, és 17 országban rendelkezik telephellyel (5).

(18)

A projekt a PL51 Dolnośląskie régióban található Brzeg Dolnyban (Alsó-Szilézia) ultratiszta MCAA előállítására szolgáló új üzembe történő induló beruházásra vonatkozik (a továbbiakban: a projekt). A projekt elszámolható költségei az új tárgyi eszközök, nevezetesen a földterület, az épületek és a berendezések beszerzésének költségeiből álltak.

(19)

A projekt a Wałbrzych különleges gazdasági övezetben található.

(20)

A projekt célja az ultratiszta MCAA – az MCAA egy, legfeljebb 90 ppm diklór-ecetsavat (DCAA) tartalmazó formája – innovatív gyártóüzemének létrehozása volt, amelynek a maximális elméleti (névleges) termelési kapacitása 42 kt.

(21)

Az MCAA egy közbenső termék, amelyet számos szerves szintetikus folyamatban használnak, beleértve a növényvédő szerek, műtrágyák, műanyagok, mosó- és tisztítószerek, festékek, kozmetikumok és személyi higiéniai termékek gyártását. Az MCAA elsődleges felhasználása a karboximetil-cellulóz (a továbbiakban: CMC) gyártása, amelyet például ragasztók, mosó- és tisztítószerek, szappanok, emulziófesték-sűrítők, valamint élelmiszer-sűrítők, emulgeálószerek és stabilizátorok gyártásához használnak. Ezenkívül betainok (hajápolási termékekben használt amfoter felületaktív anyagok, például tioglikolsav [a továbbiakban: TGA]) előállításában, az agrárkémiai iparban és más módokon is használják (6).

(22)

2012-ben és 2013-ban a lengyel hatóságok két külön támogatási intézkedést ítéltek oda a PCC-nek a projekt számára, az egyiket közvetlen támogatás formájában, a másikat pedig adómentességként (a továbbiakban: támogatási intézkedések, külön-külön: támogatási intézkedés). A projekt célja a régió fejlesztésének támogatása volt, amely régió a támogatási intézkedések nyújtásának időpontjában a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatásra jogosult terület volt. A 2012-ben és 2013-ban hatályos regionális támogatási térkép (a továbbiakban: a 2007–2013-as lengyel regionális támogatási térkép) (7) szerint az érintett régió maximális támogatási intenzitása a nagyvállalkozások esetében 40 % volt.

(23)

2012. április 4-én a lengyel gazdasági minisztérium diszkontált értéken 66 995 311,50 PLN (16 124 798,18 EUR (8)) összegű közvetlen támogatás formájában támogatást nyújtott a PCC-nek egy 223 317 705 PLN (53 749 327 EUR (9)) elszámolható költségű beruházási projekthez (a továbbiakban: támogatás).

(24)

A vissza nem térítendő támogatást állítólag állami támogatási program (a továbbiakban: támogatási program) keretében ítélték oda, amelynek célja az volt, hogy megkönnyítse a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Innovatív Gazdaság” operatív program (a továbbiakban: IEOP) keretében a gazdaság számára kiemelten fontos beruházásokhoz nyújtott pénzügyi támogatás odaítélését. A támogatási programot a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK rendelet) (10) 13. cikke szerinti regionális beruházási támogatási intézkedésként hajtották végre.

(25)

A támogatási program nemzeti jogalapja az „Innovatív Gazdaság” operatív program összefüggésében jelentős gazdasági jelentőségű pénzügyi beruházásokról szóló, 2009. május 8-i miniszteri rendelet (a továbbiakban: IEOP-rendelet) (11). Az IEOP-rendelet 19. szakasza pontosította, hogy a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. E rendeletet 2009. május 20-án tették közzé és lépett hatályba. A támogatási program meghatározta az IEOP hozzájárulásaira alkalmazandó feltételeket, például a projekt által létrehozandó munkahelyek számát és a rendelkezésre álló maximális támogatási intenzitást.

(26)

A 800/2008/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállam a támogatási program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megküldi a Bizottságnak a támogatási programra vonatkozó összefoglaló információkat.

(27)

A gazdasági minisztérium 2009. július 29-én kelt levelében a lengyel hatóságok megküldték a Bizottságnak a támogatási programra vonatkozó összefoglaló információkat. A támogatási programot 2009. július 29-én vették nyilvántartásba a Bizottságnál SA.29131 (X 656/2009) számon a 2009. május 20. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozóan.

(28)

A lengyel hatóságok a 2010. március 2-i miniszteri rendelettel (a továbbiakban: az IEOP módosító rendelete) (12) módosították az IEOP-rendeletet többek között annak érdekében, hogy a feldolgozóipari beruházások által létrehozandó munkahelyek minimális számát 200-ról 150-re csökkentsék, valamint a feldolgozóiparban végrehajtott projektek esetében rendelkezésre álló maximális támogatási intenzitást 25 %-ról 30 %-ra emeljék.

(29)

Az IEOP módosító rendeletének 3. szakasza pontosította, hogy a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. E rendeletet 2010. március 16-án hirdették ki és lépett hatályba. Lengyelország nem továbbította a Bizottságnak a módosított programra (a továbbiakban: módosított támogatási program) vonatkozó aktualizált összefoglaló információkat.

(30)

2010. december 15-én (13) a PCC a módosított támogatási program keretében támogatási kérelmet nyújtott be a projektre. A támogatási kérelem megjegyezte, hogy a projekt elszámolható költségei 223 317 705 PLN-t tesznek ki, és 66 995 311,50 PLN összegű támogatást igényelt. A kérelemben a PCC jelezte, hogy a támogatás lehetővé tenné, hogy a projektet „teljes mértékben az Európai Unió területén – Lengyelországban hajtsák végre”. A projekt az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (14) (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet) értelmében „nagyprojektnek” minősül. Kérelmében a PCC olyan nyilatkozatokat nyújtott be, amelyek szerint nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. A lengyel hatóságok a kérelem felülvizsgálata során ellenőrizték a PCC pénzügyi helyzetét. Amint azt a lengyel hatóságok a hivatalos vizsgálat során tisztázták, 2011. március 2-án e hatóságok írásban fordultak a PCC-hez, jelezve, hogy a támogatás odaítélése mellett döntöttek. E levélben a lengyel hatóságok arra kérték a PCC-t, hogy „nyújtsa be a támogatás Európai Bizottság általi megerősítéséhez szükséges teljes dokumentációt” (15).

(31)

2012. április 4-én a lengyel hatóságok támogatási megállapodás (16) (a továbbiakban: támogatási megállapodás) megkötésével ítélték oda a támogatást a PCC-nek. A támogatási megállapodás preambuluma többek között emlékeztetett a (módosított) IEOP-rendelet és a 800/2008/EK rendelet rendelkezéseire. A támogatási megállapodás 1. szakaszának (1) bekezdése megállapította, hogy a projektet az IEOP 4.5.1. „A feldolgozóipari beruházások támogatása” alintézkedése keretében hajtják végre. A támogatási megállapodás 5. szakaszának (27) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a kedvezményezett az IEOP módosító rendeletével módosított IEOP-rendelet értelmében nagyprojektet (17) hajt végre, a támogatás kifizetésére azzal a feltétellel kerül sor, hogy a Bizottság a 659/1999/EK tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 659/1999/EK rendelet) (18) összhangban engedélyezte vagy engedélyezettnek tekintette a támogatást. A támogatási megállapodás 4. szakaszának (3) bekezdése kimondta, hogy amennyiben a projekt költsége meghaladja a 223 317 705 PLN (53 749 327 EUR) megállapított elszámolható költséget, az ilyen növekedés nem támogatható, és azt a PCC viseli.

(32)

Az 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű projekt a 800/2008/EK rendelet 2. cikkének (12) bekezdése (19) értelmében nagyberuházási projektnek minősül. Az említett rendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak a támogatás nyújtásának napjától számított 20 munkanapon belül összefoglaló információkat kellett szolgáltatniuk a Bizottságnak a nagyberuházási projektekhez valamely program alapján nyújtott regionális támogatásokról. A lengyel hatóságok 2012. június 25-én összefoglaló információkat nyújtottak be a Bizottsághoz a támogatásra vonatkozóan (20).

(33)

2014-ben a tagállamok által a 800/2008/EK rendelet alapján végrehajtott támogatási intézkedések mintájának éves utólagos ellenőrzése keretében a Bizottság felülvizsgálta a módosított támogatási programot és annak több kedvezményezett tekintetében történő alkalmazását (21). A Bizottság akkoriban nem tárt fel aggályokat a módosított támogatási programnak a 800/2008/EK rendeletnek való megfelelésével kapcsolatban.

(34)

2014. szeptember 25-én a Bizottság jóváhagyta az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) a projekthez nyújtott pénzügyi hozzájárulást (a továbbiakban: a nagyprojektről szóló határozat) (22).

(35)

A panasz előzetes vizsgálata során a Bizottság feltárta, hogy Lengyelország egy második támogatási intézkedést (a továbbiakban: adómentesség) nyújtott a PCC-nek a lengyel különleges gazdasági övezetekbe (a továbbiakban: különleges gazdasági övezetek) történő beruházások megkönnyítését célzó állami támogatási program (a továbbiakban: adómentesség) alapján.

(36)

Az adómentességi rendszer nemzeti jogalapja a 2008. december 30-án hatályba lépett, a különleges gazdasági övezetekben gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó engedély alapján működő vállalkozóknak nyújtott állami támogatásról szóló, 2008. december 10-i minisztertanácsi rendelet (a továbbiakban: a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet) (23), valamint a különleges gazdasági övezetekről szóló, 1994. október 20-i törvény (a továbbiakban: a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény) (24) és a társasági adóról szóló, 1992. február 15-i törvény (a továbbiakban: társaságiadó-törvény) (25). A különleges gazdasági övezetekről szóló törvény 2. és 3. cikkében foglaltak szerint különleges gazdasági övezet hozható létre Lengyelország lakatlan részein az ország egy része gazdasági fejlődésének felgyorsítása érdekében. A különleges gazdasági övezetekről szóló törvény 12. cikke és 16. cikkének (1) bekezdése, valamint a társaságiadó-törvény 17. cikke (1) bekezdésének 34. pontja értelmében a különleges gazdasági övezetekben engedély alapján végzett gazdasági tevékenységek társaságiadó-mentességre jogosultak.

(37)

Az adómentességi programot a 800/2008/EK rendelet 13. cikke szerinti regionális beruházási támogatási intézkedésként vezették be. A lengyel hatóságok a 800/2008/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően a gazdasági minisztérium 2009. február 12-i levelével benyújtották a Bizottsághoz a programra vonatkozó összefoglaló információkat ((26) preambulumbekezdés).

(38)

Az adómentességi programot 2009. február 12-én vették nyilvántartásba a Bizottságnál SA.27752 (X 193/2009) számon a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozóan.

(39)

2013. január 15-én a Wałbrzyska Specjalna Strefa Ekonomiczna IP Sp. z o. o. (a továbbiakban: a különleges gazdasági övezet vezetője) felhívást tett közzé a WSSE „Invest-Park” területén folytatott gazdasági tevékenységek végzésére vonatkozó engedély kérelmezésére, amelyet tárgyalásos eljárást követően bocsátanak ki (a továbbiakban: ajánlattételi felhívás). Az ajánlattételi felhívás jelezte, hogy az engedélyeket a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény és a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet alapján adják ki, és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban rögzített feltételek (a továbbiakban: kiírási feltételek) vonatkoznak rájuk. A kiírási feltételek jelezték, hogy a tárgyalásokat többek között a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény, az állami támogatások eljárási szabályairól szóló, 2004. április 30-i törvény (a továbbiakban: az állami támogatásokról szóló törvény) (26), a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet, a 800/2008/EK rendelet, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (a továbbiakban: a 2007. évi iránymutatás) (27) és a regionális támogatási térképek létrehozásáról szóló, 2006. október 13-i minisztertanácsi rendelet (a továbbiakban: a regionális támogatási térképekről szóló rendelet) (28) alapján folytatják.

(40)

2013. február 11-én a PCC a projektnek a különleges gazdasági övezetben történő megvalósítására vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújtott be a különleges gazdasági övezet vezetőjéhez, amely lehetővé teszi számára az adómentességet. A kérelemben a PCC azt jelezte, hogy a projekt elszámolható költsége 200 000 000 PLN, míg a pályázattal együtt benyújtott üzleti tervben azt állapította meg, hogy a projekt elszámolható költsége legalább 200 000 000 PLN, a maximális elszámolható költség pedig 300 000 000 PLN lenne. A kérelemmel együtt benyújtott pénzügyi elemzés 301 478 910 PLN beruházási költséget tartalmazott. A PCC további pénzügyi információkat is szolgáltatott annak bizonyítására, hogy nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Kérelmében a PCC megállapította, hogy 66,9 millió PLN maximális összegű támogatásban részesült. Jelezte, hogy az elszámolható költségek több mint 25 %-át kitevő pénzügyi hozzájárulást nyújt a projekthez, bármilyen állami támogatástól mentes formában. A PCC azt is kijelentette, hogy a pályázat benyújtása előtt nem kezdte meg a projekttel kapcsolatos munkát, és fenntartás nélkül elfogadta a tárgyalási és a kiírási feltételeket.

(41)

2013. február 12-én sor került a PCC és a különleges gazdasági övezet vezetője által létrehozott tárgyalóbizottság közötti, a PCC engedély iránti kérelmével kapcsolatos tárgyalásokra. Az eljárásról jegyzőkönyv készült (a továbbiakban: tárgyalási jelentés), amely szerint megállapodás született arról, hogy a PCC engedélyt kap a projektnek a különleges gazdasági övezetben történő megvalósítására. A projekt költségei meghaladnák a 200 000 000 PLN-t, a maximális elszámolható költség pedig 300 000 000 PLN lenne. A tárgyalási jelentés megállapította, hogy a PCC-t tájékoztatták arról, hogy az állami támogatás nyújtásának feltételeit a lengyel és az uniós jog, különösen az állami támogatásokról szóló törvény, a regionális támogatási térképről szóló rendelet, a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet, a 800/2008/EK rendelet és a 2007. évi iránymutatás határozza meg.

(42)

2013. február 19-én a különleges gazdasági övezet vezetője engedélyt adott ki a PCC számára, hogy gazdasági tevékenységet folytasson a Wałbrzych különleges gazdasági övezetben (a továbbiakban: SEZ-engedély) (29). Ez a projekttel kapcsolatban társaságiadó-mentességre jogosította a PCC-t. A SEZ-engedély előírta, hogy az adómentesség megszerzéséhez a projektnek többek között legalább 200 000 000 PLN (47 985 796 EUR) (30) (névérték) és legfeljebb 300 000 000 PLN (71 978 694 EUR) (31) (névérték) összegű elszámolható költséget kell viselnie. A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a projekt diszkontált értéken számított maximális elszámolható költsége a különleges gazdasági övezetre vonatkozó engedély időpontjában 271 513 408 PLN (65 143 935 EUR) volt (32).

(43)

A SEZ-engedély nem határozta meg azt a támogatási összeget, amelyre a PCC az adómentesség miatt jogosult lenne, és azt sem állapította meg, hogy a PCC megkapta a támogatást vagy annak összegét.

(44)

Mivel a projekt a 800/2008/EK rendelet értelmében nagyberuházási projektnek minősül ((30) preambulumbekezdés), az említett rendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében a lengyel hatóságoknak a támogatás odaítélésétől számított 20 napon belül összefoglaló információkat kellett benyújtaniuk a Bizottsághoz. Lengyelország 2015. július 16-án (33), azaz több mint két évvel a SEZ-engedély kiadása után nyújtotta be az összefoglaló információkat.

(45)

Ezen összefoglaló tájékoztatásban a lengyel hatóságok jelezték, hogy a projekt maximális támogatási összege 95 797 682 PLN (23 086 560 EUR) (34) lenne, diszkontált értéken. Azt is jelezték, hogy a projektnek már nyújtott 66 995 311,50 PLN (16 124 798,18 EUR) összeget ((23) preambulumbekezdés) figyelembe kell venni, ami azt jelenti, hogy az adómentesség diszkontált értéken legfeljebb 28 802 370 PLN (6 910 523 EUR) (35), azaz az e két összeg közötti különbség lenne.

(46)

A Bizottság előzetes vizsgálata során a lengyel hatóságok úgy vélték, hogy az adómentességet a 800/2008/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének megsértésével ítélték oda, amely előírja, hogy a kedvezményezettnek a támogatott projekt munkálatainak megkezdése előtt kell benyújtania támogatási kérelmet. Lengyelország úgy vélte, hogy a PCC 2012. szeptember 14-én kezdte meg a projekttel kapcsolatos munkálatokat, annak ellenére, hogy csak 2013. február 11-én nyújtott be adómentességet. Következésképpen 2016. március 31-én a lengyel fejlesztési és pénzügyminiszter vizsgálatot indított az adómentesség jogellenességével kapcsolatban, majd hivatalból eljárást indított a SEZ-engedély megsemmisítése iránt. A fejlesztési és pénzügyminiszter a 2016. december 30-i 290/DI/16. sz. határozatával megsemmisítette a SEZ-engedélyt azzal az indokkal, hogy a támogatásnak nincs ösztönző hatása.

(47)

2017. január 23-án a PCC a visszavonásról szóló határozat felülvizsgálatát kérte, azt állítva, hogy a SEZ-engedély iránti kérelmét megelőzően csupán „megvalósíthatósági tanulmányokat” végzett, és nem kezdte meg a munkálatokat. E kérelmet követően a vállalkozásügyi és technológiai minisztérium felülvizsgálta az ügyet, és 2018. március 6-án meghozta a 46/DI/18. sz. határozatot, amelyben helybenhagyta a visszavonást.

(48)

2018. április 11-én a PCC fellebbezést nyújtott be e határozattal szemben a varsói regionális közigazgatási bírósághoz. 2018. november 28-án a regionális közigazgatási bíróság megsemmisítette a SEZ-engedély visszavonását (36). 2019. február 25-én a lengyel hatóságok fellebbezést nyújtottak be ezen ítélettel szemben a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz.

(49)

2022. szeptember 22-én a legfelsőbb közigazgatási bíróság elutasította a lengyel hatóságok által benyújtott fellebbezést, és megerősítette a lengyel hatóságok 2016. és 2018. évi határozatainak megsemmisítését (37) (a továbbiakban: a legfelsőbb közigazgatási bíróság ítélete). A SEZ-engedély ezért jelenleg teljes mértékben hatályos és érvényes (38).

(50)

A panaszos németországi székhelyű vegyipari vállalat, amely többek között MCAA-gyártásra szolgáló létesítményeket üzemeltet az Unióban és nemzetközi szinten. A panaszos a PCC közvetlen versenytársa az MCAA piacán, és így az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (39) (a továbbiakban: (EU) 2015/1589 rendelet) 1. cikkének h) pontja és a panasz Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjában hatályban lévő 659/1999/EK rendelet 1. cikkének h) pontja értelmében vett „érintett félnek” minősül.

(51)

A panasz kizárólag a támogatásra vonatkozott. A panaszos azt állítja, hogy a támogatást jogellenesen ítélték oda, és az összeegyeztethetetlen a belső piaccal. A panaszos különösen azt állította, hogy a támogatásnak nincs ösztönző hatása, és a kapacitásfelesleg piacát célozta meg. E tekintetben a panaszos azt állította, hogy az érintett termékpiac az ultratiszta MCAA, nem pedig az MCAA teljes piaca, és hogy az érintett földrajzi piac az EGT, különösen mivel a magas szállítási költségek miatt az USA-ba irányuló export nem nyereséges. A panasz részletes összefoglalását az eljárás megindításáról szóló határozat tartalmazza, különösen a (20)–(30) preambulumbekezdés.

(52)

A Bizottság 2019. október 31-én indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást. Az eljárás megindításáról szóló, ugyanezen a napon elfogadott határozatban a Bizottság ismertette a lengyel hatóságok által a PCC-nek nyújtott támogatásra vonatkozó előzetes értékelését.

(53)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (57)–(62) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás és az adómentesség a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, amit a lengyel hatóságok nem vitattak (az eljárás megindításáról szóló határozat (62) preambulumbekezdése). A Bizottság ezt követően kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek-e a vonatkozó csoportmentességi rendeleteknek, és hogy az alkalmazandó iránymutatások értelmében összeegyeztethetők-e a belső piaccal.

(54)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az IEOP módosító rendelete jelentős változásokat hozott a támogatási programban, és mivel Lengyelország nem nyújtott be aktualizált összefoglaló információkat, és nem jelentette be a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti módosított támogatási programot, ezt a programot 2010. március 2-tól, a módosítások hatálybalépésétől kezdve jogellenesen alkalmazták (az eljárás megindításáról szóló határozat (65)–(70) preambulumbekezdése).

(55)

A támogatást a módosított támogatási program alapján ítélték oda. Következésképpen, és tekintettel arra, hogy a 800/2008/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése a kiegészítő regionális ad hoc támogatásokról nem volt alkalmazandó, azt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni, és mivel Lengyelország nem jelentette be, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az jogellenes (az eljárás megindításáról szóló határozat (71)–(73) preambulumbekezdése).

(56)

Másodlagosan a Bizottság megjegyezte, hogy még ha meg is kellene változtatnia a módosított támogatási programra vonatkozó előzetes következtetését, mégis úgy tekintené, hogy a támogatás nem tartozik a 800/2008/EK rendelet hatálya alá, mivel a támogatás nyújtásáról szóló jogi aktus nem tartalmazta a 800/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt kifejezett hivatkozásokat, és Lengyelország nem nyújtott be összefoglaló tájékoztatást a támogatásról, amint azt a 9. cikk (4) bekezdése ((30) preambulumbekezdés) előírja (az eljárás megindításáról szóló határozat (74)–(78) preambulumbekezdése).

(57)

A Bizottság megjegyezte, hogy bár Lengyelország 20 munkanapon belül nem nyújtott be összefoglaló információkat az adómentességi rendszerről, amint azt a 800/2008/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése előírja, e mulasztást 2009. február 12-től orvosolták. A Bizottságnak semmi nem utalt arra, hogy a 800/2008/EK rendelet egyéb alkalmazandó feltételei nem teljesültek volna (az eljárás megindításáról szóló határozat (81) preambulumbekezdése).

(58)

A Bizottság tudomásul vette Lengyelország azon álláspontját, hogy az adómentesség nem felelt meg a 800/2008/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének, mivel a PCC a projekttel kapcsolatos munkálatokat azelőtt kezdte meg, hogy a támogatás iránti kérelmét benyújtotta volna ((46) preambulumbekezdés). A Bizottság előzetesen egyetértett ezzel az értékeléssel, de megjegyezte, hogy a SEZ-engedély ezt követő visszavonása eddig nem vált hatályossá, mivel azt a PCC vitatta, és folyamatban lévő nemzeti bírósági eljárás tárgyát képezte (az eljárás megindításáról szóló határozat (82) preambulumbekezdése).

(59)

Mindazonáltal a Bizottság további kétségeket tárt fel azzal kapcsolatban, hogy az adómentesség megfelel-e a 800/2008/EK rendeletnek. Először is, a Bizottság kétségbe vonta, hogy Lengyelország ellenőrizte volna, hogy a projektet támogatás nélkül végrehajtották-e volna a régióban, amint azt az említett rendelet 8. cikke (3) bekezdésének d) pontja előírja, és megjegyezte, hogy az e követelmény alóli, a 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott kivétel nem alkalmazható (az eljárás megindításáról szóló határozat (85)–(87) preambulumbekezdése).

(60)

Másodszor, a Bizottság megjegyezte, hogy a SEZ-engedély arra jogosítja fel a PCC-t, hogy az adómentességet diszkontált értéken legfeljebb 271,5 millió PLN (65,4 millió EUR) elszámolható költségek tekintetében alkalmazza (40), míg a támogatási kérelemben megjelölt elszámolható kiadás diszkontált értéken 223 millió PLN (56,2 millió EUR) volt. Úgy tűnik, hogy ez a költségnövekedés nem a projekt méretének vagy hatókörének növekedéséből eredt (az eljárás megindításáról szóló határozat (88) preambulumbekezdése).

(61)

Harmadszor, mivel a SEZ-engedély nem határozta meg a nyújtott támogatás maximális összegét, nem állapította meg, hogy a támogatást odaítélték, és nem írt elő kumulációs felső határt, nem felelt meg a 800/2008/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének (az eljárás megindításáról szóló határozat (89) preambulumbekezdése).

(62)

Negyedszer, a Bizottság nem tudta kizárni, hogy az adómentesség kiegészítené a támogatást, ami azt eredményezheti, hogy a támogatás túllépi a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó lengyel regionális támogatási térkép és a 800/2008/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján megengedett maximális támogatási intenzitást (az eljárás megindításáról szóló határozat (90) preambulumbekezdése).

(63)

Ötödször, úgy tűnik, hogy ez a kombinált támogatási összeg meghaladta az alkalmazandó egyedi bejelentési küszöbértéket, ami a 800/2008/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megsértését eredményezte (az eljárás megindításáról szóló határozat (90) preambulumbekezdése).

(64)

Hatodszor Lengyelország csak 2015. július 16-án nyújtotta be az adómentességre vonatkozó összefoglaló tájékoztatást ((44) preambulumbekezdés), megsértve ezzel a 800/2008/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdését (az eljárás megindításáról szóló határozat (91) preambulumbekezdése).

(65)

Végezetül az adómentességre vonatkozó, támogatást nyújtó jogi aktus (azaz a SEZ-engedély) nem tartalmazta a 800/2008/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében előírt kötelező kifejezett hivatkozásokat (az eljárás megindításáról szóló határozat (92) preambulumbekezdése).

(66)

Kiegészítő megfontolásként a Bizottság megjegyezte, hogy a 800/2008/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó (az eljárás megindításáról szóló határozat (93) preambulumbekezdése).

(67)

Következésképpen a Bizottság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy az adómentesség nem részesülhet a 800/2008/EK rendelet szerinti csoportmentességben, és azt jogellenesen nyújtották (az eljárás megindításáról szóló határozat (93) preambulumbekezdése).

(68)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a támogatás nyújtására és az adómentességre vonatkozhat-e a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU rendelet) (41) 58. cikkének (1) bekezdése szerinti visszamenőleges hatályú alkalmazása.

(69)

A 651/2014/EU rendelet 14. cikkének (12) bekezdése kimondta, hogy a bruttó támogatási egyenértékben (BTE) kifejezett támogatási intenzitás nem haladhatja meg az érintett térségben a támogatás nyújtásának időpontjában hatályban lévő maximális támogatási intenzitást. Bár a támogatás önmagában tiszteletben tartotta a 2007–2013-as lengyel regionális támogatási térkép szerinti felső határt, nem volt egyértelmű, hogy ezt az adómentességgel együtt tette-e (az eljárás megindításáról szóló határozat (96) preambulumbekezdése).

(70)

Emellett és korábbi ítélkezési gyakorlatával összhangban (42) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 651/2014/EU rendelet 2. cikkének 27. pontjával összefüggésben értelmezett 14. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó lengyel regionális támogatási térképen (43) szereplő támogatási intenzitásokat is tiszteletben kell tartani. A PL51 Dolnośląskie-ban a nagyvállalatokra vonatkozó standard felső határt a 2014–2020 közötti időszakban 25 %-ra csökkentették. A regionális támogatás aktualizált felső határának a nagyberuházási projektekre alkalmazandó csökkentési képlettel együtt történő alkalmazása a támogatási kérelemben bejelentett elszámolható költségekre 12 968 666 EUR maximális megengedhető támogatási összeget eredményezett (24,13 %-os támogatási intenzitás). Lengyelország diszkontált értéken legalább 23 086 560 EUR támogatást nyújtott (38,6 %-os támogatási intenzitás). Következésképpen a támogatás nyújtására és az adómentességre együttesen nem alkalmazható a 651/2014/EU rendelet visszamenőleges hatályú alkalmazása (az eljárás megindításáról szóló határozat (96)–(99) preambulumbekezdése).

(71)

Mivel a Bizottság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy a 800/2008/EK rendelet nem alkalmazandó a módosított támogatási programra, és hogy sem a 800/2008/EK rendelet, sem a 651/2014/EU rendelet nem alkalmazandó a támogatásra vagy az adómentességre, úgy ítélte meg, hogy összeegyeztethetőségük értékelésének releváns alapja a 2007. évi iránymutatás (az eljárás megindításáról szóló határozat (100) és (101) preambulumbekezdése).

(72)

A Bizottság a 2007. évi iránymutatás alapján előzetesen megvizsgálta a módosított támogatási program és a támogatási intézkedések összeegyeztethetőségét.

(73)

A Bizottság megjegyezte, hogy nem tudja megerősíteni, hogy a módosított támogatási program megfelelt a 2007. évi iránymutatás 38. és 74. pontjának. Ezért arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a módosított támogatási program nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek (az eljárás megindításáról szóló határozat (102)–(107) preambulumbekezdése).

(74)

A Bizottságnak kétségei voltak azt illetően, hogy a PCC-nek nyújtott támogatási intézkedések (44) megfelelnek-e a 2007. évi iránymutatás 38., 67. és 71. pontjának.

(75)

A 38. pontot illetően a Bizottság megjegyezte, hogy úgy tűnik, hogy az illetékes lengyel hatóság a projekttel kapcsolatos munka megkezdése előtt nem adott ki „olyan szándéknyilatkozatot, amelynek feltétele az intézkedés Bizottság általi jóváhagyása”, sem a támogatás, sem az adómentesség tekintetében (az eljárás megindításáról szóló határozat (108)–(112) preambulumbekezdése).

(76)

A 67. pontot illetően a Bizottság számára nem volt egyértelmű, hogy a PCC miért nyújtott be különböző elszámolható költségeket a támogatási és adómentességi kérelmekben. A Bizottság a támogatáshoz megjelölt összeget (223 317 710 PLN [53 749 328 EUR] diszkontált értéken) használta fel a 38,6 %-os maximális támogatási intenzitás kiszámításához. A Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy a kombinált támogatási intézkedések betartanák-e ezt a felső határt (az eljárás megindításáról szóló határozat (113)–(123) preambulumbekezdése).

(77)

A 71. ponttal kapcsolatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érintett támogatást nyújtó hatóságoknak a támogatás nyújtásának időpontjában, és nem csak a kifizetéskor kell biztosítaniuk a kumulációs szabályok tiszteletben tartását, ami úgy tűnik, hogy az adómentesség esetében nem így történt. A Bizottságnak kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy betartották-e a kumulációs felső határokat (az eljárás megindításáról szóló határozat (124) és (125) preambulumbekezdése).

(78)

A Bizottság ezért előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy a 2007. évi iránymutatás alapján a támogatási intézkedések együttesen nem egyeztethetők össze a belső piaccal. Megjegyezte azonban, hogy a támogatás önmagában összeegyeztethető lehet, ha bizonyítható, hogy megfelel a 38. pontnak (az eljárás megindításáról szóló határozat (126) és (127) preambulumbekezdése).

(79)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (129) preambulumbekezdésében a Bizottság megjegyezte, hogy nem tudja kizárni, hogy a projekthez nyújtott támogatás a 2007. évi iránymutatás 68. pontjának hatálya alá tartozik (45), és nem tudott következtetést levonni az érintett termék- és földrajzi piacok azonosításáról (az eljárás megindításáról szóló határozat (132)–(146) preambulumbekezdése). Ezenkívül nem zárhatta ki, hogy a 68. pont a) és b) alpontjában meghatározott küszöbértékek teljesültek, és így nem zárhatta ki annak részletes ellenőrzése szükségességét, hogy a támogatás szükséges volt-e a beruházás ösztönző hatásának biztosításához, és hogy a támogatás előnyei meghaladják-e a verseny ebből eredő torzulását és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatást (az eljárás megindításáról szóló határozat (147)–(160) preambulumbekezdése).

(80)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy még ha nem is kell elvégeznie a 68. pontban meghatározott vizsgálatokat, vagy ha e vizsgálatok eredménye nem igényel részletes értékelést, nem tudja bizonyítani, hogy a támogatás pozitív és negatív hatásainak mérlege egyértelműen pozitív volt, és hogy a támogatás nem vezetett a verseny elfogadhatatlan torzulásához (az eljárás megindításáról szóló határozat (161) és (162) preambulumbekezdése).

(81)

Ez a szakasz a PCC és 24 további érdekelt fél által az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket foglalja össze.

(82)

A PCC érdemi jogi beadványokat nyújtott be, amelyek nagyrészt átfedésben voltak a Lengyelország által az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban benyújtott első észrevételekkel. A többi harmadik fél többnyire a projekt által a régió számára nyújtott előnyökre vonatkozó nyilatkozatokat tett.

(83)

A módosított támogatási program tekintetében a PCC megjegyezte, hogy a 2007. évi iránymutatás nem írja elő a beruházással létrehozandó munkahelyek minimális számát. A beruházás által létrehozandó munkahelyek számának az IEOP módosító rendeletében ((28) preambulumbekezdés) történő csökkentése ezért kisebb módosítás volt, és nem érintette a módosított támogatási programnak a 2007. évi iránymutatással való összeegyeztethetőségét.

(84)

A PCC nem ért egyet azzal, hogy a módosított támogatási program nem követelte meg az igazgatási hatóságtól, hogy a támogatási kérelem benyújtását követően írásban erősítse meg, hogy – részletes ellenőrzés mellett – a projekt elvben megfelel a programban meghatározott támogathatósági feltételeknek. Ez a követelmény szerepel a támogatási kérelmezési eljárásra vonatkozó feltételekben, és a PCC egy 2011. január 3-i levélben is kapott erre vonatkozó megerősítést. Ezenkívül a projekttel kapcsolatos munkálatok megkezdése előtt a PCC ténylegesen részesült a támogatásban.

(85)

A PCC kifejtette, hogy a vissza nem térítendő támogatás és az adómentesség iránti kérelmében miért állapított meg különböző elszámolható költségeket a projekt tekintetében ((60) preambulumbekezdés).

(86)

A PCC kifejtette, hogy a projektet megelőzően a PCC-csoport súlyos hiányosságokat tárt fel az MCAA piacán, főként a piacon működő nagy inkumbens gyártók innovációjának hiánya miatt. A PCC-csoport annak mérlegelésekor, hogy beruházzon-e új gyártóüzembe, úgy döntött, hogy innovatív technológián alapuló új létesítményt alkalmaz, különös tekintettel az ennek támogatására rendelkezésre álló állami támogatásra. A projekt kezdeti becsült költsége körülbelül 223 000 000 PLN volt.

(87)

Mivel a PCC-csoport nem rendelkezett tapasztalattal az ilyen összetett beruházások terén, külső tanácsadót, a Siemens-csoportot (a továbbiakban: Siemens) bízta meg, hogy igazolja a tőkekiadások szintjét, és segítsen dönteni a konkrét technikai megközelítésekről. Elemzését követően a Siemens azt tanácsolta, hogy a minimális szükséges tőkekiadást körülbelül 300 000 000 PLN-re kell emelni. Mivel a beruházás megtérülése így túl alacsony lett volna, a PCC úgy döntött, hogy a támogatás mellett az adómentességet is kérelmezi. A PCC jelzi, hogy attól az időponttól kezdve, hogy tudatában volt annak, hogy növelni kell a projekt kiadásait, a lengyel hatóságokkal és a Bizottsággal folytatott valamennyi levelezésben a magasabb összegre hivatkozott.

(88)

A PCC azt állítja, hogy a PCC csak az adómentesség megerősítésének kézhezvételét követően, 2013 februárjában döntött úgy, hogy végrehajtja a projektet.

(89)

A PCC vitatta Lengyelországnak a Bizottság által előzetesen osztott azon értékelését ((58) preambulumbekezdés), amely szerint a projekttel kapcsolatos munkálatokat azelőtt kezdte meg, hogy az adómentesség iránti kérelmet nyújtott volna be. A PCC kijelentette, hogy az építési munkálatok 2013. április 5-én kezdődtek (46), és 2013. augusztus 16-án vállalta első biztos elkötelezettségét a projekthez kapcsolódó berendezések megrendelése céljából (47). Ezen intézkedéseket megelőzően csak előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokat készített a projekttel kapcsolatban, a szokásos üzleti gyakorlatnak megfelelően.

(90)

A PCC hangsúlyozta a projektet követően alkalmazandó előállítási módszer innovatív jellegét. 2008 óta együttműködik harmadik felekkel az eredeti koncepció kidolgozása érdekében. Az előállítási módszer számos olyan folyamatot foglal magában, amelyek empirikus vizsgálat nélkül nem modellezhetők megfelelően, többek között összetettségük és a számos változó hatása miatt. Ezért a szükséges adatok gyűjtésének egyetlen módja, ha laboratóriumi körülmények között történik. […]. Úgy ítélték meg, hogy egy ipari méretű üzemben végzett vizsgálatok […] túlzott kockázattal járnak. […] (48) […]. A PCC ezért a Siemens tanácsára úgy határozott, hogy a projekt megvalósíthatóságának tesztelése érdekében féltechnikai léptékű munkálatokat végez egy olyan kísérleti létesítmény alkalmazásával, amely az ipari reaktorokhoz hasonló feltételeket kínálna […].

(91)

A PCC kifejtette, hogy a kísérleti létesítmény maga is több kis berendezésből állt, amelyek két darab, körülbelül 2 méter magas acélkeretre voltak szerelve, és kis területet (1 méter x 2 méter és 1 méter x 1 méter) foglaltak el a kutatási térként használni kívánt egyik helyiségben. Nem volt állandóan a talajhoz rögzítve, és könnyedén szét lehetett szerelni és máshová lehetett helyezni. Üzembe helyezése nem igényelt építési munkálatokat. Valójában a kísérleti létesítmény valamennyi alkotóelemét a németországi Siemensre ruházták át közvetlenül a PCC-nek való leszállítást követően.

(92)

A kísérleti létesítmény teljes költsége körülbelül 150 000 EUR volt, ami a PCC szerint elhanyagolható a projekt teljes költségéhez képest. 2012. október 17-én a PCC a kísérleti létesítménynek csak néhány kisebb elemét vásárolta meg, 23 854,19 PLN (5 814 EUR) értékben (a hozzáadottérték-adóval együtt) (49); a költségek nagy része a SEZ-engedély kiadása után merült fel.

(93)

A PCC megjegyezte, hogy ha a kísérleti projekt eredményei nem lettek volna kielégítőek, elállhatott volna a projekttől, mivel az előkészítő munkálatoknak csak csekély költségei voltak. Ezenkívül a PCC úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben az esetleges veszteségek csökkentése vagy megszüntetése érdekében rendelkezik a kísérleti projekthez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokkal. A PCC jelezte, hogy ezért a kísérleti projekttel kapcsolatos valamennyi költséget külön tételként rögzítette az analitikus könyvelésében annak érdekében, hogy gyártási költségét összekapcsolhassa azzal a minimális eladási árral, amelyet e szellemi tulajdon esetében megkövetelne.

(94)

A PCC előadta, hogy különösen a 2007. évi iránymutatással és a 651/2014/EU rendelettel összhangban sem a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, sem a kísérleti létesítmény nem tekinthető a munkálatok megkezdésének.

(95)

Ezenkívül a legfelsőbb közigazgatási bíróság ítéletét követően ((49) preambulumbekezdés) a PCC megjegyezte, hogy a lengyel állam hivatalos álláspontja az volt, hogy a SEZ-engedélyt nem lehet megsemmisíteni az ösztönző hatás formai követelményének be nem tartása miatt. Mivel a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban nem vetett fel saját kétségeket e tekintetben, ezért hasonló következtetésre kell jutnia.

(96)

A PCC előadta, hogy nem volt szükség a 2007. évi iránymutatás 68. pontja szerinti részletes vizsgálatra, mivel az e pontban meghatározott küszöbértékek egyikét sem érték el.

(97)

A PPC megjegyzi, hogy annak érdekében, hogy a 2007. évi iránymutatás 68. pontja alkalmazandó legyen, az összes forrásból származó támogatás teljes összegének meg kell haladnia annak az összegnek a 75 %-át, amelyet egy 100 millió EUR-s elszámolható költséggel rendelkező beruházás az érvényes regionális támogatási térkép nagyvállalkozásokra vonatkozó normál támogatási felső határa alapján igénybe vehetne a támogatás odaítélésének időpontjában (a továbbiakban: 75 %-os küszöbérték). A PCC azt is megjegyzi, hogy nem vitatott, hogy a releváns összeg mind a támogatás, mind az adómentesség nyújtásának időpontjában 30 millió EUR volt (50). A PCC hangsúlyozza, hogy a támogatás összege önmagában jóval alacsonyabb ennél az összegnél.

(98)

A PCC továbbá azt állítja, hogy az adómentességet jogszabály korlátozza, így a támogatási intézkedések együttesen nem érhetik el ezt az összeget. A PCC jelzi, hogy a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet 4. szakaszának (5) bekezdése a következőket állapítja meg: „amennyiben az összes forrásból nyújtott regionális támogatás összértéke meghaladná a 100 millió EUR-nak megfelelő elszámolható költségű beruházások végrehajtásához nyújtható támogatás maximális értékének 75 %-át – a támogatás nyújtásának napján alkalmazandó, jóváhagyott regionális támogatási térképen a nagyvállalkozásokra alkalmazandó szabványos állami maximális támogatási intenzitást használva, az adott támogatási projektet be kell jelenteni az Európai Bizottságnak”.

(99)

A PCC megjegyzi továbbá, hogy a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet 1. szakasza értelmében az adómentességi rendszer keretében csak a 800/2008/EK rendelet feltételeinek megfelelően nyújtható állami támogatás. Ekként a 75 %-os küszöbértéket meghaladó összeget, amely nem részesülhetett az említett rendelet szerinti csoportmentességben, az említett rendszer keretében nem lehetett volna odaítélni. További bizonyítékként a PCC megjegyzi, hogy a társaságiadó-törvény (51) 17. cikke (1) bekezdésének 34. pontja kimondja, hogy „az [adómentességi rendszer] útján nyújtott állami támogatás összege nem haladhatja meg a vállalkozásnak a külön rendelkezésekkel összhangban a támogatásra jogosult területek tekintetében a lehető legmagasabb összegben rendelkezésre álló állami támogatás összegét”. Ezek a „külön rendelkezések” magukban foglalják a különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletet, beleértve a 75 %-os küszöbértéket is. A PCC szerint a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet és a társaságiadó-törvény azzal a hatással jár, hogy amikor a támogatás eléri a 75 %-os küszöbértéket, a befektető kizárólag a törvény erejénél fogva elveszíti a különleges gazdasági övezetben folytatott projektekhez kapcsolódó bármely további adómentességhez való jogát.

(100)

A PCC kiemeli továbbá, hogy az uniós jogban meghatározott küszöbértékekre vonatkozó korlátozást Lengyelország uniós csatlakozásának részeként a különleges gazdasági övezetek jelentős reformjának részeként illesztették be a lengyel jogba. Ezt megelőzően az adómentességek csak időben voltak korlátozottak, nem pedig összegüket tekintve.

(101)

A PCC jelzi, hogy mivel a 75 %-os küszöbérték közvetlenül az illetékes hatóság által elfogadott és megfelelően kihirdetett, általánosan alkalmazandó jogszabályból ered, az teljes mértékben átlátható és valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető. Ily módon bármely vállalkozó tisztában lehetett azzal, hogy a különleges gazdasági övezetben folytatott gazdasági tevékenységek végzésére vonatkozó egyedi engedély rendelkezéseitől függetlenül a 75 %-os küszöbérték alkalmazandó. Minden olyan vállalkozó, aki e korlátot meghaladó adómentességet igényelne, jogellenesen alulbecsülné a fizetendő adó összegét, és az adóhatóságok jogosultak lennének az adóhátralékok kamatokkal növelt behajtására. A többletösszegek szándékos követelése akár büntetőjogi felelősséget is maga után vonhat.

(102)

E tekintetben a PCC megjegyzi, hogy a vállalkozásoknak éves adóbevallásukban be kell számolniuk adómentességükről, és kötelesek nyilvántartást vezetni az adómentességről. Az adóhatóságok hatékony jogi, eljárási és informatikai eszközökkel rendelkeznek a vállalkozást megillető adómentesség összegének eredményes ellenőrzéséhez, beleértve az adómentességben részesülő vállalkozások könyvvizsgálatához való jogot is.

(103)

A PCC azt állítja, hogy a csökkentési képlet alkalmazásával a projektre nyújtott támogatás maximális összege 23 086 560 EUR, ami alacsonyabb, mint a 68. pont alkalmazását előidéző 75 %-os küszöbérték. A PCC jelzi, hogy a Bizottság korábban már elfogadta (52) egy tagállam arra vonatkozó egyszerű kötelezettségvállalását, hogy a 2007. évi iránymutatás szerinti csökkentési szabályokat alkalmazzák, és ekként aránytalan lenne azt a következtetést levonni, hogy a pénzügyi és büntetőjogi szankciókkal támogatott különböző eljárási biztosítékokkal párosuló lengyel jogi szabály nem lenne elegendő a megfelelés biztosításához.

(104)

Annak ellenére, hogy nem részesült a 75 %-os küszöbértéket meghaladó támogatásban, a PCC azzal érvel, hogy a 68. pont a) és b) alpontjában meghatározott küszöbértékeket nem érték el. Ennek meghatározásához a PCC a következő érintett termék- és földrajzi piacokat azonosította.

(105)

A PCC kijelentette, hogy a projekt által érintett termék önmagában az MCAA, nem pedig annak valamely konkrét változata, és egyetértett az eljárás megindításáról szóló határozatban (53) szereplő azon állításokkal, amelyek ezt az álláspontot támasztják alá. A PCC megjegyezte, hogy a projekt részeként a vevők igényeitől függően az MCAA tisztasági osztályainak, jellemzőinek és funkcióinak teljes skáláját kínálják, és ezeket nem kezelik külön termékekként. A DCAA, az MCAA alapvető kémiai eleme minden egyes osztályba tartozó MCAA-ban előfordul, következésképpen az egyes osztályokba tartozó MCAA-k hasonló kémiai reakciókon mennek keresztül, ami hasonló eredményeket eredményez. Egy adott tisztasági osztály kiválasztása az ügyfelek technológiájától és kereskedelmi döntésétől függ; nem igaz, hogy bizonyos termékek fejlesztéséhez bizonyos tisztasági osztály szükséges. Az sem feltétlenül igaz, hogy a magasabb tisztasági osztályok többe kerülnek, mint a technikai minőségű MCAA, mivel az árakat az ügyfelek igényei és profilja alapján határozzák meg.

(106)

A PCC megjegyezte, hogy a 2007. évi iránymutatás szerint az érintett termékpiac magában foglalja a terméket és annak helyettesítőit, amelyeket az előállító berendezések rugalmassága révén a fogyasztó vagy a gyártó ekként ismer el (54). A projekt keretében működő létesítmények szinte korlátlan rugalmasságot biztosítanak a PCC számára az egyik tisztasági osztályról a másikra történő átálláshoz. A PCC emlékeztetett arra, hogy a panaszos azt is elismerte, hogy mind a saját, mind az Akzo Nobel üzemei teljes rugalmasságot biztosítanak az MCAA összes tisztasági osztálya előállításának lehetőségét illetően (55).

(107)

A PCC megjegyezte továbbá, hogy a 2007. évi iránymutatás (56) szerint a 68. pont alkalmazásában az értékesítést és a látszólagos felhasználást a Prodcom-osztályozás megfelelő szintjén határozzák meg (57). A vonatkozó Prodcom-osztályozási kód nemcsak az MCAA valamennyi tisztasági szintjére vonatkozik, hanem a többi különböző plurális klórecetsavra is, ami sokkal szélesebb körűvé teszi azt (58).

(108)

A PCC megjegyezte továbbá, hogy a korábbi bizottsági határozatok a MCAA-piacot egyetlen piacként határozták meg (59).

(109)

A PCC azt állítja, hogy az érintett földrajzi piac a legalább az Európai Gazdasági Térséget (a továbbiakban: EGT), Észak-Amerikát és Dél-Amerikát lefedő MCAA-piac, és hogy a 2007. évi iránymutatás 70. pontjával összhangban az EGT-piac nem megfelelő, és a megfelelő piaci szegmentáció tekintetében rendelkezésre állnak statisztikák (60). A PCC jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a Bizottság ellentmondást állapított meg a panaszos azon állításában, hogy a piac az EGT, míg maga a panaszos az EGT-be irányuló kínai behozatalra hivatkozott, és a kereskedelmi statisztikák az USA-ba irányuló európai exportról számolnak be (61).

(110)

A PCC azt állítja, hogy az EGT-ben, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában az MCAA iránti kereslet főként a viszonylag nagy tisztaságú termékekre vonatkozik, amelyeket csak európai gyártók (és kisebb mértékben a helyi észak-amerikai gyártók) állítanak elő. Ezeket nem ázsiai gyártók állítják elő.

(111)

Az észak- és dél-amerikai régiókat hagyományosan a monoklór-ecetsav-kínálat jelentős hiánya jellemzi, ami arra készteti az ügyfeleket, hogy megfelelő minőségű MCAA-t igényeljenek az európai duopólium szereplőitől, a panaszostól és az Akzo Nobeltől. A panaszos a régiótól függetlenül erőfölényben van a monoklór-ecetsav piacán, 2006-ban pedig 47 %-os részesedéssel rendelkezett az EGT-ben, 40 %-os részesedéssel Észak-Amerikában és 55 %-os részesedéssel Dél-Amerikában. Az Akzo Nobel időközben 39 %-os, 23 %-os, illetve 14 %-os részesedéssel rendelkezett ezeken a piacokon (62). A piac duopolisztikus szerkezete ezért jellemző és közös az EGT-t, Észak-Amerikát és Dél-Amerikát lefedő teljes földrajzi piacon (63). Mivel a panaszos maga is ilyen nagy részesedéssel rendelkezik az észak- és dél-amerikai piacokon, a PCC azt állítja, hogy nem lehet helyt adni a panaszos azon állításának, miszerint e régiók elkülönülnek az EGT-től, és azokat az európai gyártók nem tudják életképesen kiszolgálni.

(112)

A PCC továbbá azt is jelezte, hogy még azzal is lehet érvelni, hogy az érintett földrajzi piac a világpiac, mivel az ázsiai gyártók kisebb tisztaságú MCAA-t szállítanak az EGT-be, Észak-Amerikába és Dél-Amerikába (Kína és India nettó MCAA-exportőrök). Ezek az ázsiai gyártók azonban nagyrészt olyan területekre összpontosítanak, mint Törökország és Ausztrália. Ezért úgy véli, hogy a helyes földrajzi piac az EGT, valamint Észak- és Dél-Amerika.

(113)

A 2007. évi iránymutatás 68. pontjának a) alpontja értelmében a támogatás részletes vizsgálatára akkor lehet szükség, ha a támogatás kedvezményezettje az érintett termék(ek)nek a beruházás előtti érintett piac(ok)on történő értékesítésének több mint 25 %-át teszi ki, vagy a beruházás után több mint 25 %-át fogja kitenni.

(114)

A PCC emlékeztet arra, hogy az érintett piac az összes tisztasági osztályú MCAA piaca, amely legalább az EGT-t, valamint Észak- és Dél-Amerikát lefedi. A PCC jelzi, hogy a projekt befejezése után nem érné el az értékesítés 25 %-át ezen a piacon, és ez még a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban szolgáltatott, független adatokon alapuló információkból is egyértelműen kiderül (64). Ezek az információk azt is mutatják, hogy a PCC még akkor sem érne el az eladásokban való ilyen részesedést, ha a földrajzi piac az EGT-re korlátozódik (65). A PCC azt állítja, hogy a panaszos saját számításai (66) nem helytállóak.

(115)

A PCC ezért azt állítja, hogy a 2007. évi iránymutatás 68. pontjának a) alpontja szerinti részletes vizsgálat ebben az esetben nem szükséges.

(116)

A 2007. évi iránymutatás 68. pontjának b) alpontja értelmében szükség lehet a támogatás részletes vizsgálatára, ha a projekt által létrehozott termelési kapacitás meghaladja az érintett termék látszólagos fogyasztási adatainak (termelés plusz import mínusz export) felhasználásával mért piac 5 %-át, kivéve, ha a termék látszólagos fogyasztásának átlagos éves növekedési üteme az elmúlt öt évben meghaladja az EGT bruttó hazai termékének (a továbbiakban: GDP) átlagos éves növekedési ütemét.

(117)

A PCC nem ért egyet a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban a piaci növekedési ráták kiszámításához használt módszertannal, mivel az nem felelt meg a 2007. évi iránymutatás követelményeinek, és a felhasznált adatokat más független adatok nem erősítik meg. Mindenesetre a PCC azzal érvel, hogy az összetett éves növekedési ráta (CAGR) módszere figyelmen kívül hagyja az adott időszakban bekövetkező ingadozásokat, és csak a határéveket veszi figyelembe. Ebben az esetben e módszer további feltételezések nélküli alkalmazása téves következtetésekhez vezethet a piac eredendő dinamikájával kapcsolatban. 2011 és 2012 – az egyedi támogatási intézkedések PCC-nek való odaítélését megelőző évek – nem voltak szokásosan fejlődő gazdasági ciklusban eltelt rendes évek, hanem a pénzügyi válság és a helyreállítás közötti átmeneti időszak részét képezték. Így a látszólagos felhasználás értéke a záróévekben nem megbízható viszonyítási alap a MCAA-piac értékeléséhez. A PCC úgy véli, hogy mivel a referencia-időszakot példa nélküli gazdasági válság torzította, fontosabb előrejelezni a piac dinamikus növekedését ezen időszak végén.

(118)

A PCC ezért azt állítja, hogy a 2007. évi iránymutatás 68. pontjának b) alpontja szerinti részletes vizsgálat ebben az esetben nem szükséges.

(119)

A PCC emlékeztet a Smurfit Kappa ügyben kialakított ítélkezési gyakorlatra (67), amely szerint a Bizottság mérlegelési tesztet végezhet a támogatás tekintetében, ha nem egyértelmű, hogy annak pozitív hatásai meghaladják a negatív hatásokat. E tekintetben a PCC hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak gondosan és pártatlanul kell megvizsgálnia a vitatott támogatási intézkedéseket annak érdekében, hogy a végleges határozat meghozatala során a lehető legteljesebb és legmegbízhatóbb információkkal rendelkezzen. Ily módon azt állítja, hogy a Bizottság nem állapíthatja meg az állami támogatás összeegyeztethetetlenségét pusztán az ellenkezőjét lehetővé tevő információk hiányából eredő negatív vélelem alapján. A Bizottság ezért nem tudja megállapítani, hogy a monoklórecetsav-piac zsugorodott vagy túlkínálatban volt, mivel Lengyelország vagy más fél nem szolgáltatott az ellenkezőjére vonatkozó bizonyítékot. A jogbiztonság érdekében a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapításait megindokolja, és ne csupán vélelmekre támaszkodjon.

(120)

A PCC hozzáteszi, hogy még ha feltételezzük is, hogy a 2006–2011 közötti MCAA-piacra vonatkozóan nem nyújthatók be hihető, konkrét és megbízható bizonyítékok, észszerű és indokolt a 2011 utáni adatokat is megvizsgálni, amelyek az MCAA-piac ezen időszakot követő tényleges fejlődését szemléltetik. A Bizottság nincs korlátozva a mérlegelési teszt elvégzése során a beruházást megelőző időszakok vizsgálatára, és utólagos információkat is felhasználhat az állami támogatás érintett piacra gyakorolt tényleges hatásának ellenőrzésére (68).

(121)

A PCC fenntartja, hogy a projektre nyújtott állami támogatás pozitív hatásai messze meghaladják e támogatás esetleges negatív hatásait.

(122)

A PCC megismétli azon álláspontját, hogy a támogatásnak formális ösztönző hatása volt. Megjegyzi, hogy a támogatás arányos, mivel tiszteletben tartja az alkalmazandó regionális támogatási felső határt, beleértve a csökkentési mechanizmust is.

(123)

A támogatás kérelmezése előtt a PCC kiszámította a projekt beruházási kilátásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási intézkedések hiányában a beruházás –[1,3–1,5] millió PLN negatív nettó jelenértéket és –[6,8–7,9] %-os pénzügyi megtérülési rátát (FRR) eredményezne. A támogatási intézkedésekkel a projekt mintegy [62–72] millió PLN nettó jelenértéket és [12,7–15] % FRR-t érne el. Ha nem kapta volna meg a támogatási intézkedéseket, a PCC a beruházást [48–58] millió PLN becsült költségű, körülbelül [15–18] millió PLN nettó jelenértékű és [8,6–10,2] % FRR-rel rendelkező, egyszerű felbontó létesítmény építésére korlátozta volna. A PCC megjegyzi, hogy az adómentességből eredő állami támogatás tényleges összege a jövedelmezőségétől függ, ami szintén bizonyítja, hogy az nem haladja meg a projekt végrehajtásához szükséges mértéket.

(124)

A PCC megjegyzi, hogy a támogatás túlnyomóan pozitív hatását maga a Bizottság ellenőrizte és erősítette meg az ERFA-ból a projekthez nyújtott pénzügyi hozzájárulás jóváhagyására irányuló eljárás során ((34) preambulumbekezdés).

(125)

A PCC-nek nyújtott támogatás idején a panaszos és az Akzo Nobel duopóliumot alakított ki a monoklórecetsav-piac felett, és a versenytársak nagyon kevés nyomást gyakoroltak rájuk. A Bizottság megállapította, hogy 1984 és 1999 között az MCAA-ra vonatkozó kartell keretében működtek (a továbbiakban: kartellhatározat) (69). A támogatás tehát azáltal, hogy megkönnyíti egy új versenytárs belépését, pozitív hatást gyakorolna a piacra. Ezenkívül az Akzo Nobel körülbelül 64 millió EUR összegű állami támogatásban részesült – ami jóval meghaladja a PCC-nek nyújtott összeget – a klór- és MCAA-gyártóüzemek áthelyezésére Hollandiában, amit a Bizottság 2004-ben hagyott jóvá (70). A PCC úgy véli, hogy a panaszos pusztán a tevékenységeinek megszakítása és a monoklórecetsav-piac egy új résztvevőjének befagyasztása érdekében nyújtott be panaszt vele szemben.

(126)

A PCC megjegyzi továbbá, hogy a piac duopolisztikus jellege azt jelenti, hogy a fogyasztók gyakran egy adott beszállítóhoz kötődnek, és nem rendelkeznek más lehetőségekkel arra az esetre, ha nem áll rendelkezésre elegendő termelési kapacitás. Az MCAA gyártása összetett, és a gyártóegységekben gyakran elkerülhetetlen karbantartási szünetekre kerül sor. Ez rendszeres ellátási hiányt eredményez, különösen mivel a panaszos és az Akzo Nobel korlátozott raktározási létesítményekkel rendelkezik, amelyeken keresztül ilyen leállások esetén tartalékról gondoskodhatnak. A PCC jelenléte a projekten keresztül hozzájárul e probléma enyhítéséhez és a piac stabilizálásához. Sőt a PCC jelzi, hogy a projekt működőképessé válása óta a panaszos maga kérte a PCC-t, hogy szállítson számára MCAA-t a panaszos üzemének karbantartási leállása miatt.

(127)

A PCC továbbá azt állítja, hogy az MCAA ügyfelei az ő ügyfélszolgálatának minőségét részesítik előnyben az inkumbens duopolistákéval szemben, mivel az nyitottabb és testre szabottabb szolgáltatást, valamint innovatív megközelítést nyújt.

(128)

A kapacitásfelesleg kérdését illetően a PCC azt állítja, hogy az MCAA iránti kereslet folyamatosan növekszik, többek között a betainok (testápoló- és takarítószerek) és az (élelmiszerek, gyógyszeripari termékek, testápolási és rétegrepesztési alkalmazások sűrítőanyagaként használt) CMC előállítása tekintetében; a PCC – források azonosítása nélkül – azt jelzi, hogy ezekben az ágazatokban a CAGR [3,3–4]–[5,8–7] % felett van. A betainok (a felületaktív anyagok egy csoportja) iránti kereslet várhatóan növekedni fog, mivel a PCC megjegyzi, hogy az USA piacán várhatóan [98–118] kt/év felhasználására kerül sor. Ha feltételezzük, hogy a betaingyártásban az MCAA-fogyasztás körülbelül [11,4–12,8] %, ez [11,5–12,7] kt/év MCAA-felhasználást jelentene csak a felületaktív anyagok piacának e részére vonatkozóan. A CMC előállítása ugyanakkor az MCAA második legnagyobb felhasználója, és 2023-ig várhatóan jelentős növekedést fog tapasztalni (71). A PCC megjegyezte, hogy a CMC uniós exportja növekszik (72), ami az Unióból származó MCAA iránti növekvő keresletre utal, és ellentétes a panaszos azon állításaival, miszerint az MCAA piaca hanyatló vagy stagnál.

(129)

A PCC hangsúlyozza, hogy az MCAA-piac folyamatosan növekvő tendenciája a teljes vegyipari ágazat általánosabb mintájának részét képezi, amely a 2009-es erőteljes visszaesést követően stabil, hosszú távú növekedést mutat (73). A PCC azt is hangsúlyozza, hogy az amerikai piac az uniós monoklórecetsav-gyártók jelentős értékesítési piaca (74), és várhatóan folyamatosan növekedni fog.

(130)

A PCC azzal érvel, hogy amikor a panaszos azt sugallja, hogy az MCAA kínálati szintje meghaladja a keresletet, rosszul interpretálja az adatokat. A panaszos azzal érvel, hogy 2010 és 2016 között 200 kt/év MCAA-t gyártottak az európai piacon, de csak körülbelül 144–147 kt/év mennyiséget fogyasztottak, ami azt jelenti, hogy a PCC által a projektet követően gyártott 42 kt/év felesleges (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (26) és (27) preambulumbekezdését). A PCC azt állítja, hogy a gyártólétesítmények maximális névleges teljesítményének hozzáadására vonatkozó leegyszerűsítő módszer nem tükrözi azt a valóságot, hogy a gyártóüzemek karbantartási folyamatuk szokásos részeként a gyártás rendszerszintű, rendszeres és elkerülhetetlen megszakításának vannak kitéve: a tényleges termelési kapacitás közelebb áll a névleges teljesítmény 80–90 %-ához (75). A PCC szerint az európai és az egyesült államokbeli MCAA-piac összesített kereslete körülbelül [255–305] kt/év lenne, míg a kínálat [215–258] kt/év lenne – a [34–40] kt/év hiány a projekt tényleges ellátási teljesítményének felel meg, szemben a névleges teljesítménnyel.

(131)

A PCC megjegyzi, hogy a panaszos saját intézkedései ellentmondanak a piacról alkotott állítólagos értelmezésének. Hivatalos marketingjelentéseiben a panaszos többször is ígéretes, dinamikus növekedést mutató piacként mutatta be az MCAA-t, és hangsúlyozta, hogy nem képes kielégíteni a fogyasztói keresletet (2013. évi jelentés). 2018-ban azt is bejelentette, hogy bővíteni fogja előállítási és tárolókapacitásait (76).

(132)

A piaci kilátásokat illetően a PCC megjegyzi, hogy az Akzo Nobel és a panaszos az utóbbi években egyaránt jelentett be az MCAA-ba történő beruházásokat (77). A PCC azt állítja, hogy ez bizonyítja, hogy a támogatási intézkedések nem csökkentették az inkumbens gyártók piaci kapacitását. Emellett 2020 augusztusában a Nouryon (korábban Akzo Nobel) bejelentette, hogy bővíteni fogja a monoklórecetsav-előállítási kapacitását Hollandiában, megjegyezve különösen, hogy a monoklór-ecetsav gyorsan növekvő ágazatokat szolgál ki, beleértve az amerikai növényvédő szereket, valamint Indiában és más feltörekvő piacokon a gyógyszeripari termékeket. A PCC azt állítja, hogy ezt a beruházást ugyanaz a látszólagos dinamikus piaci kereslet vezérelte, mint amely a projektet megalapozta. A PCC azt is megjegyzi, hogy a Nouryon bejelentése megerősíti a PCC azon álláspontját, hogy a monoklórecetsav-piac legalább az EGT-ből és az USA-ból áll, még ha nem is tekinthető globális piacnak.

(133)

A PCC kiemeli, hogy megvizsgálta a projektbe való beruházásra vonatkozó döntésének időpontjában rendelkezésre álló releváns adatokat. A Tecnon Orbichem MCAA 2008–2018-as jelentése (a továbbiakban: Tecnon Orbichem jelentés) szerint az MCAA 2005–2015-ös felhasználására vonatkozó CAGR-t Európa és az amerikai kontinens esetében [2–2,4] %-ra becsülték, globális szinten [2,5–3]–[3–3,6] %-os lehetséges CAGR mellett. Egy 2010-ben készített jelentésben a Kline & Company az MCAA fő alkalmazásai, a CMC ([3–3,6] %) és a TGA ([2,5–3] %) éves európai termelésének jelentős növekedését prognosztizálta. Az SRI Consulting 2011. évi jelentése (a továbbiakban: 2011. évi SRI-jelentés) (78) ugyanakkor megállapította, hogy Észak-Amerikában a felületaktív anyagok piaca volt a legnagyobb hatással a MCAA-felhasználásra, a petrolkémiai iparban nőtt a CMC iránti kereslet, és nagyon jó a helyzet a polivinilklorid (PVC) ágazatában, ahol TGA-t használnak. Jelezte, hogy az USA-ban a 2004–2008 közötti időszakban rendszeresen nőtt a savfogyasztás, amit csak a 2009-es globális gazdasági válság zavart meg. A Tecnon Orbichem hasonló megállapításokról számolt be az európai piacra vonatkozóan: a felületaktív anyagok ([2,5–3]–[3–3,6] %/év), a CMC ([1,9–2,3] %/év) és a TGA ([0,9–1,1]–[1,9–2,3] %/év) MCAA-felhasználása nőtt. A SRI piaci adatai arra is rámutattak, hogy Közép- és Kelet-Európában jelentősen nőtt az MCAA iránti kereslet (2002–2010 között [8,2–9,5] %-os CAGR).

(134)

A PCC hangsúlyozza, hogy a projekt fő indoka az volt, hogy a PCC-csoporton belül meglévő klórértékláncot kiterjesszék az ígéretes piaci kilátásokkal rendelkező anyagokra. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az MCAA illik ebbe a stratégiába, mivel a klór a gyártásának kulcsfontosságú nyersanyaga, és a monoklórecetsav-piacot korlátozott volatilitásúnak tekintette a végső piacok széles körű sokfélesége miatt, amelyek közül a legfontosabbak a globális növekedés irányába mutatnak. Következésképpen, tekintettel a monoklórecetsav-piac duopolisztikus szerkezetére, a duopólium uniós és egyesült államokbeli piaci tagjainak jól kihasznált kapacitásaira, az MCAA iránti folyamatosan növekvő keresletre, amely nagyrészt immúnis a rövid és középtávú gazdasági ingadozásokra, valamint a PCC-csoporton belüli megfelelő belső klórellátásra, a projektet jogszerű és észszerű beruházásnak tekintették.

(135)

A PCC emlékeztet arra, hogy a beruházás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében regionális támogatásra jogosult területen helyezkedik el, ahol a 2007–2013 közötti időszakban az egy főre jutó GDP az EU-25 átlagának mindössze 47,52 %-át tette ki. Ez a terület „a” terület maradt a 2014–2021-es időszakban, és az egy főre jutó GDP az EU-25 átlagának 65,33 %-a volt. Ezenkívül a projekt helye szerinti konkrét terület még hátrányosabb, mint a terület egésze, és a beruházást megelőző időszakban 21,6 %-os munkanélküliségi rátával rendelkezett, amelynek 46 %-a tartósan munkanélküli volt.

(136)

A projekt eredményeként 150 közvetlen munkahely jött létre, többek között magasan képzett mérnökök és termelési vezetők számára. Emellett a becslések szerint 600 közvetett munkahely jött létre, többek között a helyi beszállítók számára is. A PCC-nél a munkafeltételek jobbak, mint a területen szokásos profil, például a képzéshez és a természetbeni juttatásokhoz való hozzáférés révén.

(137)

A PCC szorosan együttműködik az egyetemekkel és a hallgatói közösségekkel, többek között szakmai gyakorlatok, műhelytalálkozók, képzések, versenypartnerségek, gyakorlati képzések, oktatási eredményekért járó bónuszok biztosítása, a helyi iskolákkal közös védnökségi programok létrehozása, valamint számos társadalmi eseményen való részvétel révén.

(138)

A PCC azt jelzi, hogy a projekt ösztönözte az MCAA-eszközhöz kapcsolódó más vállalkozások járulékos beruházásait a régióban, különösen a PCC-csoporthoz tartozó vállalatok, valamint néhány más külső vállalat (pl. külső logisztikai szolgáltatók) bevonásával. Emellett a projekt fő innovációs céljai kiindulópontként szolgáltak a PCC-n belüli további kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységekhez, valamint a PCC által a tudományos létesítmények hálózatával és a K+F szakértői cégek hálózatával együttműködésben végzett kutatási és fejlesztési tevékenységekhez, például […], ami továbbgyűrűzött tudást eredményez. A projekt emellett ugródeszkát biztosított a külön uniós finanszírozású támogatásra kiválasztott későbbi K+F projektek számára.

(139)

Emellett a projekt platformot biztosít olyan tevékenységek számára, amelyek célja az MCAA-gyártás környezetre gyakorolt hatásának enyhítése, például az innovatív termelési folyamatban való alacsony energiafelhasználás révén.

(140)

A projekt jelentős szinergiákat teremtett más PCC-üzemekkel és regionális tevékenységekkel, ami előnyös a környezet számára, és megakadályozza a veszélyes anyagok közúti szállítását.

(141)

A projekt jelentős adótranszfereket eredményezett az állami költségvetésbe, és javította a térség ipari infrastruktúráját, ami valamennyi helyi vállalkozás javát szolgálta.

(142)

A PCC SE, a PCC-csoport holdingtársasága megjegyezte, hogy a PCC az üzem befejezése óta […] (az MCAA felvásárlása és kereskedelmi értékesítése 2016 végén kezdődött). A PCC által a gyártási folyamat során használt klórt az ugyanazon a telephelyen található PCC Rokita szállítja, amely viszont biztosítja az MCAA számára […], amely a felületaktív anyagok előállításához szükséges. A PCC szorosan együttműködik a PCC Autochem Sp. z o. o. és a PCC Intermodal SA logisztikai leányvállalatokkal.

(143)

A PCC SE megjegyzi, hogy a PCC a világ mindössze három olyan vállalatának egyike, amelyek saját technológiával rendelkeznek a kiváló minőségű MCAA előállításához, és az innovatív gyártóüzem az egyetlen ilyen jellegű létesítmény Kelet-Európában. A PCC kiváló visszajelzést kap az ügyfelektől, és fenntarthatóságért járó díjakat nyert (a PCC Exolhoz hasonlóan). A PCC SE ismerteti a PCC Rokita régióra gyakorolt pozitív hatását, és megjegyzi, hogy a projekt a […] siker folytatását, megszilárdítását és megerősítését jelképezi. A PCC SE arra kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a PCC alsó-sziléziai beruházásának szinergiáit, hatékonyságát és pozitív hatását, amelyekre a szóban forgó támogatás nélkül nem került volna sor.

(144)

A PCC SE továbbá ismételten benyújtotta 2019. március 14-i beadványát, amelyet a támogatási intézkedések Bizottság általi előzetes vizsgálata keretében bocsátott rendelkezésre, megjegyezve, hogy az továbbra is releváns. E beadványban többek között rámutatott a monoklórecetsav-piac duopolisztikus jellegére, a PCC által nyújtott előnyökre, valamint azon aggályára, hogy a panaszos visszavonhatatlan panaszt nyújtott be a Bizottsághoz annak érdekében, hogy megpróbálja eszközként felhasználni az állami támogatási szabályokat egy új versenytársra való nyomásgyakorlás érdekében.

(145)

A folyékony vegyi anyagok közúti és intermodális szállítására szakosodott PCC Autochem Sp. z o. o. felvázolta, hogy milyen előnyökkel járt a PCC-vel való együttműködés, többek között a munkavállalók biztonságának javítása (például a PCC termékeinek szállítását előkészítő személyzet képzésének növelése révén), a versenyképesség növelése (például a PCC Autochem márka láthatóságának és hitelességének növelése révén), a piaci erő stabilitása és a tapasztalatok fejlesztése révén.

(146)

PCC Exol SA, ipari felületaktív anyagok gyártója, […]. Kiemeli, hogy a PCC megbízható és átlátható üzleti partner, amely a legmagasabb minőségű és tisztaságú MCAA-t szolgáltatja, ami különösen fontos a […] számára, mivel azok kozmetikai és testápolási termékek összetevői.

(147)

A PCC huszonhat alkalmazottja nyújtott be beszámolót, hangsúlyozva a projekt fontosságát a régió számára. Kiemelték, hogy a PCC stabil és gazdagító foglalkoztatást biztosít egy munkahelyhiány által sújtott területen. Számos magasan képzett fiatalt von be, és lehetővé teszi számukra, hogy képzési lehetőségeket vegyenek igénybe és fejlesszék karrierjüket, miközben biztonságot nyújt a térségben élő családok számára. A projekt szerves részét képezi a régió gazdasági és társadalmi szerkezetének, és a támogatási intézkedések visszavonása súlyos következményekkel járhat a térségre nézve.

(148)

Az alsó-sziléziai szakszervezet „Solidarność” nevű testülete megjegyezte, hogy a PCC az előírtak szerint hajtotta végre a projektet, nagy mennyiségű pénzügyi forrás felhasználásával. Ez a támogatási intézkedések nélkül nem lett volna lehetséges. A PCC és a projekt fontos a helyi közösség számára, ami a közvetlen és közvetett foglalkoztatás növekedéséhez, valamint a régió fejlesztésére felhasználható helyi adóbevételek növekedéséhez vezet. Az állami támogatás elvesztése katasztrofális következményekkel járna a PCC-re, a PCC-csoportra, valamint a PCC alkalmazottaira és azok családjára nézve.

(149)

A SEDA Group Sp. z o. o., egy lengyel építőipari vállalat, amely a PCC-vel dolgozott a projekten, megjegyezte, hogy a PCC új ügyfele lett, amellyel gyümölcsöző együttműködést folytat. A PCC-vel folytatott munkája lehetővé tette a foglalkoztatás növelését, valamint a berendezések biztosítását és a személyzet képzését.

(150)

Az ARAPneumatik L.T.M. Kościelniak Sp. j, a PCC egyik beszállítója előadta, hogy a projekt lehetővé tette számára az értékesítés és a foglalkoztatás növelését, valamint azt, hogy hatással legyen a helyi partnerekre. A PCC mint stabil vevő elvesztése nagyon jelentős következménnyel járna.

(151)

A Központi Bányászati Intézet (Główny Instytut Górnictwa) elemzési és kutatási szolgáltatásokat nyújtott a PCC-nek, ami elősegítette a tudástranszfert, és a tapasztalatszerzést mind az Intézet, mind annak környezetvédelmi megfigyelő üzeme (Zakład monitoringu Środowiska GIG) számára. Hangsúlyozza a projekt innovációját, valamint azt, hogy az jelentős eredményekhez járult hozzá a K+F terén.

(152)

A Proton SC, amely a PCC beszállítója, megjegyzi, hogy a PCC-vel folytatott stabil munkája révén képes volt tevékenységei fejlesztésére és forgalmának növelésére.

(153)

Az ABB Sp. z o. o., amely irányító- és mérőberendezéseket szállított a PCC-nek, jelezte, hogy a PCC-vel való együttműködése stabil vevőt biztosított számára, és lehetővé tette, hogy fejlessze speciális berendezéseinek gyártását, növelje értékesítési forgalmát, és javítsa alkalmazottai műszaki ismereteit.

(154)

A Rinnen Polska Sp. z o. o. Spedycja Międzynarodowa szállítási társaság azt állítja, hogy a PCC szállítási megrendelései optimalizált működést eredményeztek, ami közvetlenül növelte a jövedelmezőséget, valamint csökkentette az üzemanyag-fogyasztást és a kibocsátást. Becslése szerint a PCC-vel folytatott munkája 3,5 új álláshellyel növelte az általa nyújtott foglalkoztatást, valamint közvetett előnyöket biztosított a gépjárműipar számos ágazata, például az üzemi alkatrészek beszállítói számára.

(155)

A VTU Engineering GmbH, amely a feldolgozóipari üzemeket tervező VTU-csoporthoz tartozik, megjegyezte, hogy létrehozása óta hosszú távú együttműködést alakított ki a PCC-vel, ami lehetővé tette a kölcsönös fejlődést a tudomány és a kutatás területén. A VTU-nak a PCC projektjeit kezelő csapata főként Ausztriában és Olaszországban működik, ami pozitív hatást gyakorol üzleti tevékenységének egyéb területeire. A projekt fokozza az innovációt, és tudástranszfert eredményez Brzeg Dolny számára.

(156)

A „Łukasiewicz” kutatási hálózat – a „PORT” lengyel technológiai fejlesztési központ – hangsúlyozta, hogy a projekt pozitív hatást gyakorol a régió fejlődésére, többek között a munkaerőpiac kiszélesítése, a vállalatokkal való együttműködés fejlesztése és a vállalkozói szellem ösztönzése révén. A támogatási intézkedésekre azért van szükség, hogy ösztönözzék a PCC fejlődését, és innovációját továbbítsák a piacra.

(157)

A harckocsi-üzemeltető, a Bulk Tainer Logistics Limited megjegyzi, hogy azóta, hogy 2016-ban megkezdte a PCC-vel való együttműködést, az MCAA Lengyelországba és Lengyelországból történő rendszeres szállításának köszönhetően nagyobb stabilitást ért el a régióban, ami lehetővé teszi intézkedései versenyképességének jelentős növelését és a helyi alvállalkozók számának növelését. A márka nagyobb elismertséget és hitelességet kap a helyi piacon. A PCC-vel folytatott munka lehetővé tette a munkahelyek számának növelését, a jobb tapasztalatszerzést és a közlekedési technológiák fejlesztését.

(158)

Wołowski kerület helyi önkormányzata megjegyezte, hogy a Wałbrzych különleges gazdasági övezet létrehozása értékes beruházások beáramlásához vezetett, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a körzet gazdasági és társadalmi fejlődésére. Meggyőződött arról, hogy a projekt valamennyi várt előnye megvalósult, nevezetesen a munkanélküliség csökkenése 170 munkahely létrehozásával, amelyek közül 120-at Wołowskie lakosai töltenek be. A beruházás emellett ösztönzőleg hat a vállalkozás fellendítésére a régióban, és közvetlen hatással van az innovatív technológiák fejlesztésére a vegyipar területén.

(159)

Wołów önkormányzata megjegyzi, hogy ő rendelkezik a Wałbrzych különleges gazdasági övezet egy alkörzetével, és aktívan részt vesz annak fejlesztésében, ami pozitív hatást gyakorolt a településre, a foglalkoztatásra és a vállalkozói szellemre.

(160)

Az Alsó-Szilézia vajdaság elnöke kiemeli, hogy a projekt tartós nélkülözéssel érintett területen fekszik, és a régióban végrehajtott beruházások láthatóan hozzájárulnak a régió körülményeinek javításához. A régióban a vegyipari ágazatot kulcsfontosságú ágazatként azonosították, amelyben jelentős innovációs és végrehajtási, valamint a magánszektor és a kutatói közösség közötti kapcsolatok javítására irányuló potenciál rejlik. A projekt összhangban van a regionális és nemzeti stratégiával és az uniós politikákkal, vonzó munkahelyeket biztosít, és tudástranszferhez vezet Lengyelországban.

(161)

Miękinia, a projekt helyszínével szomszédos település önkormányzata megerősíti, hogy a projekt pozitív hatást gyakorolt a régió társadalmi-gazdasági fejlődésére azáltal, hogy több mint 150 új munkahelyet teremtett, ami a sokszínűség növekedéséhez és a munkaerő-kínálat bővüléséhez, valamint további közvetett munkahelyek létrehozásához vezetett. Egy nagy léptékű munkahely jelenléte egy rendkívül technológiai területen hatalmas fejlődési lehetőségeket kínál a helyi munkaerőpiac számára, és ösztönzi a Miękiniában történő beruházásokat. A jobb munkakörülmények javítják a közösség életminőségét, és hozzájárulnak a társadalmi identitás érzésének kialakításához.

(162)

Brzeg Dolny önkormányzata aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a projektnek a foglalkoztatásra, az innovációra, a helyi adóbevételekre, a gazdaságra és a vállalkozói létre gyakorolt pozitív hatásai megszűnhetnek.

(163)

A Politechnika Wrocławska azt állítja, hogy a projekt nagy jelentőséggel bír Alsó-Szilézia számára, mivel hozzájárul a K+F és az oktatás fejlesztéséhez, Alsó-Szilézia előmozdításához mint a nemzetközi piacon minőségi termékek előállítója, a munkanélküliség csökkentéséhez, valamint a regionális, nemzeti és nemzetközi együttműködés javításához.

(164)

A Lengyel Vegyipari Kamara hangsúlyozta a projekt jelentőségét Lengyelország, Európa és a vegyipar számára, mivel kiváló minőségű termékeket állít elő egy innovatív létesítményben, amely az MCAA globális használóinak érdeklődésére tesz szert. Új szereplőt hoz létre az MCAA piacán, és új és fenntartható munkahelyeket teremt a régióban (és Németországban). A lengyelországi beruházással elkerülhető, hogy a beruházások Európa helyett Kínába vagy Indiába irányuljanak. A projekt megszünteti a klórszállítást (80), és ezáltal javítja a környezetvédelmet. A vegyipar számára egyértelmű, hogy mivel a projekt kockázatos, nehezen megvalósítható és nagyon innovatív volt, állami támogatás nélkül nem lehetett teljes mértékben megvalósítani. Amióta a PCC belépett a monoklór-ecetsav piacára, jelentősen javult a helyzet, mind a rendelkezésre állás, mind az ellátás biztonsága, mind pedig a szolgáltatás minősége tekintetében. A támogatás visszavonása komoly fenyegetést jelent a projektre és a PCC-re nézve.

(165)

A PC Logistic Sp. z o. o. megjegyzi, hogy a PCC-vel mint fuvarozóval való együttműködés hozzájárult többek között a folyamatai, a személyzeti képzések és a berendezések javításához. Ez a márka elismertségének növekedését és piaci helyzetének javulását eredményezte.

(166)

Egy polgár, aki azt állítja, hogy a növényvédő szerek technológiájának szakértője, kiemeli a PCC munkájának innovatív jellegét, és megjegyzi, hogy a projekt lehetővé tette számára egy modern vegyipari termékekből álló csomag bővítését, amely jelentős hatással lesz az európai gazdaság versenyképességére. Megjegyzi, hogy a REACH-rendelet (81) növelte a vállalatok költségeit, és állami támogatást tett szükségessé a PCC-hez hasonló vállalatok számára új termékek kifejlesztéséhez. […]. A Lengyelországban meglévő […] arra kényszerülne, hogy nagy távolságokon szállítson, ami növelné a költségeket, valamint a környezeti kockázatokat és a kibocsátásokat. Ez az Unió egyenetlen ipari fejlődésének jelentős zavaraihoz is vezethet.

(167)

A harmadik felek jelzik, hogy a támogatási intézkedések visszavonása jelentős negatív következményekkel járna a helyi gazdaságra és lakosságra nézve.

(168)

A Bizottsághoz észrevételeket benyújtó harmadik feleken kívül a PCC-nek az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszához csatolták a GEA Process Engineering Sp. z o. o. és a lublini Maria Curie-Skłodowska Egyetem nyilatkozatait, amelyek méltatták a PCC-vel való együttműködésüket.

(169)

Ez a szakasz a Lengyelországnak az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeit ismerteti. Ezek az észrevételek magukban foglalják Lengyelországnak a számára betekinthető formában benyújtott, harmadik felek észrevételeire vonatkozó észrevételeit. Ez a szakasz a Lengyelország által a Bizottság konkrét kérdéseire adott válaszként benyújtott további információkat is magában foglalja.

(170)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett kérdések kezelése előtt Lengyelország kifejtette azon álláspontját, hogy a Bizottság által a nagyprojektre vonatkozó határozat meghozatala előtt elvégzett elemzésnek már kellett volna enyhítenie a projekttel kapcsolatos legtöbb aggályát. Lengyelország szerint a Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül a nagyprojektről szóló határozat szerinti saját értékelését. Ezen értékelés keretében a Bizottság megvizsgálta az érintett piac jellegét és szerkezetét. Ezenkívül az 1083/2006/EK rendelet 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban ennek az értékelésnek meg kellett erősítenie a projekt kohéziós és egyéb politikákkal, többek között a versenypolitikával való összhangját (82). Bár Lengyelország elismeri, hogy az 1083/2006/EK rendelet szerinti eljárás nem azonos a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárással, észszerűnek tartja azt feltételezni, hogy a Bizottságnak a nagyprojektre vonatkozó határozatban levont következtetéseit más eljárásokra is alkalmazni kell, beleértve az állami támogatási szabályok betartásának ellenőrzését is.

(171)

Lengyelország azt is megjegyzi, hogy a módosított támogatási programot ellenőrzésnek vetették alá, amely az állami támogatási politikának való megfelelésére vonatkozott. 2017. április 4-én a Bizottság (83) tájékoztatta a lengyel hatóságokat az ellenőrzés eredményeiről, és nem emelt kifogást az e program keretében nyújtott támogatás szabályszerűségét illetően (84).

(172)

E körülmények között Lengyelország úgy véli, hogy a támogatásra vonatkozó elutasító határozat mind Lengyelország, mind a PCC tekintetében ellentétes lenne a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvével. A Bizottság által a nagyprojektre vonatkozó határozathoz vezető eljárás keretében jóváhagyott, az érintett piacra és a versenyhelyzetre vonatkozó bizottsági értékelésnek az adómentesség értékelésekor is kötelező erejűnek kell lennie a Bizottságra nézve.

(173)

A lengyel hatóságok észrevételeket tettek arra vonatkozóan, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek-e a 800/2008/EK rendeletnek.

(174)

Lengyelország nem ért egyet a Bizottság azon előzetes következtetésével, hogy a módosított támogatási programot jogellenesen alkalmazták 2010. március 2-ától, amikor az IEOP módosító rendeletét elfogadták, mivel vitatja, hogy a 800/2008/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban e programra vonatkozóan naprakész összefoglaló tájékoztatást kellett volna benyújtania. Jelzi, hogy az IEOP módosító rendelete által bevezetett, a 800/2008/EK rendelet szempontjából releváns egyetlen változás a megengedett maximális támogatási intenzitás 25 %-ról 30 %-ra történő emelése volt, és ez nem haladta meg a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó lengyel regionális támogatási térképen meghatározott felső határt.

(175)

Lengyelország megjegyzi, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság azt javasolja, hogy a támogatási program módosítását a 659/1999/EK rendelet szerinti létező támogatás módosításához hasonlóan kezeljék. A 794/2004/EK bizottsági rendelet (85) 4. cikkének (1) bekezdése szerint a létező támogatás módosítása alatt „a tisztán formai vagy adminisztratív jellegű módosítások kivételével – az olyan változtatás értendő, amely nem befolyásolhatja a támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének értékelését”.

(176)

Lengyelország azonban emlékeztet arra, hogy a csoportmentesség hatálya alá tartozó támogatási programok nem minősülnek a 659/1999/EK rendelet értelmében vett „létező támogatásnak”, és nem értékelik őket előzetesen az összeegyeztethetőség szempontjából. Ezért az összefoglaló adatlap rendelkezésre bocsátásának szükségességét és célját csak a 800/2008/EK rendeletnek való megfelelés szempontjából kell figyelembe venni. Ez eltér a létező támogatás módosításától, ahol az összeegyeztethetőséget korábban értékelték, ezért minden módosításnál meg kellene erősíteni, hogy továbbra is megfelel az összeegyeztethetőség kritériumainak.

(177)

A lengyel hatóságok szerint az uniós bíróságok nem döntöttek a 800/2008/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdése alkalmazásának kérdésében. Wahl főtanácsnok azonban jelezte, hogy az volt a célja, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára, hogy rövid időn belül hatékonyan ellenőrizze, hogy az érintett tagállam megfelel-e a mentesség feltételeinek (86). Lengyelország hangsúlyozza, hogy a módosított támogatási program megfelelt a mentesség feltételeinek, mivel a támogatási intenzitás növekedése nem haladta meg a megengedett maximális mértéket. Emellett a támogatási programról az Európai Unió Hivatalos Lapjában korábban közzétett információk továbbra is érvényesek maradtak. Lengyelország mindenesetre megjegyzi, hogy a módosított támogatási programot a Bizottság nyomon követte, és nem merültek fel aggályok a 800/2008/EK rendeletnek való megfelelésével kapcsolatban ((33) preambulumbekezdés).

(178)

A (174)–(177) preambulumbekezdésben kifejtett álláspontja fényében Lengyelország nem gondolja úgy, hogy a támogatás jogellenes lenne amiatt, hogy azt jogellenes program keretében nyújtották. Lengyelország azt is állítja, hogy a támogatás nyújtásáról szóló jogi aktus tartalmazta a 3. cikk (2) bekezdésében előírt kötelező hivatkozásokat, mivel a támogatási megállapodás (7) preambulumbekezdése a 800/2008/EK rendeletre és annak közzétételi hivatkozására hivatkozik. A támogatási megállapodás hivatkozik az IEOP-rendeletre is, amely kifejezetten hivatkozik a 800/2008/EK rendeletre, különösen annak I. fejezetére és 13. cikkére. Ezenkívül Lengyelország azt állítja, hogy a támogatási megállapodás tartalmazza a támogatás iránti kérelem másolatát, amely a 800/2008/EK rendeletre és annak 13. cikkére is hivatkozik.

(179)

Ami a 800/2008/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében előírt, egy nagyberuházási projekthez nyújtott egyedi támogatásra vonatkozó összefoglaló információk benyújtását illeti, Lengyelország megjegyzi, hogy azokat 2012. június 21-én megküldték a Bizottságnak. Lengyelország szerint a késedelmes benyújtással kapcsolatos hibákat az információk Bizottság általi kézhezvételének időpontját követően kell orvosolni. Az információk benyújtása előtt nem bocsátottak a PCC rendelkezésére támogatást, különösen mivel a támogatáshoz való végső joga attól függött, hogy a Bizottság jóváhagyja-e az ERFA-társfinanszírozást.

(180)

Lengyelország tagadja, hogy a PCC azáltal, hogy a támogatási és adómentességi kérelmekkel összefüggésben különböző elszámolható költségeket nyújtott be a projekthez, félrevezette volna a támogatást nyújtó hatóságokat.

(181)

Először is Lengyelország jelzi, hogy az operatív programok – például az IEOP – kiadásainak elszámolhatóságára vonatkozó szabályok szigorúbbak, mint az elszámolható költségekre vonatkozó (az adómentességre alkalmazott) állami támogatási szabályok. Az állami támogatásra jogosult költségek egy része ezért nem minősíthető uniós finanszírozásra jogosult költségnek.

(182)

Másodszor, Lengyelország megismételte a PCC azon állítását ((86) és (87) preambulumbekezdés), amely szerint a támogatás iránti kérelmet az akkor rendelkezésre álló előrejelzések alapján nyújtották be. A hozzávetőleg 223 millió PLN (54 millió EUR) (diszkontált érték) kezdeti becslést a következő években felülvizsgálták, miután a Siemens-csoport ellenőrizte a projekt technológiai és pénzügyi vonatkozásait. Elemzésük eredményeként (87), amelynek másolatát Lengyelország nyújtotta be, a projekt költségei mintegy 300 millió PLN-re (72 millió EUR-ra) (névleges érték) nőttek, ami a szükségesnél alacsonyabb megtérülést eredményezett volna. Mivel az IEOP-források folyósítási eljárásai lehetetlenné tették a projekthez nyújtott vissza nem térítendő támogatás összegének növelését (88), nem volt szükség a támogatással összefüggésben megállapított elszámolható költségek aktualizálására. Az elszámolható költségek aktualizált összegét ehelyett az adómentesség iránti kérelemben jelentették be.

(183)

Lengyelország továbbá azt állítja, hogy az ágazatban üzleti gyakorlat, hogy a beruházási költségek becslései idővel változnak. Az Association for the Advancement of Cost Engineering (a továbbiakban: AACE International) ajánlása (89) szerint a beruházásiköltség-becslési folyamat a becslés pontosságának legalább öt szintjét különbözteti meg az ötödik osztálytól (a legkisebb pontossági szint a beruházástervezés kezdetén) az első osztályig (a legmagasabb pontossági szint a beruházástervezés végén). Lengyelország megjegyzi, hogy a projekt Siemens által végzett technológiai és pénzügyi ellenőrzése magában foglalta a negyedik osztályról (tanulmányok vagy megvalósíthatósági tanulmányok) a harmadik osztályra (költségvetés, engedélyezés vagy ellenőrzés) való áttérést. A negyedik és a harmadik osztály közötti növekedés teljes mértékben összhangban volt a piaci normákkal.

(184)

Lengyelország hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy a PCC megszerezte a támogatáshoz való jogot, nem jelenti azt, hogy vállalta volna a projekt végrehajtására vonatkozó végleges kötelezettséget, ami visszafordíthatatlanná tenné azt; amennyiben megtagadta volna a továbblépést, az egyetlen következmény a segítségnyújtás megtagadása lett volna. A megnövekedett költségbecslések fényében tehát jogosult volt arra, hogy további támogatást kérjen. Az a tény, hogy a támogatás önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy a PCC folytassa a projektet, kitűnik az adómentesség iránti kérelmével együtt benyújtott dokumentumokból.

(185)

Lengyelország megjegyzi, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság ítélete ((49) preambulumbekezdés) jogerős, és a jogvitát a PCC javára rendezi. A SEZ-engedély tehát érvényes és hatályos.

(186)

Lengyelország azt is megjegyzi, hogy a SEZ-engedély kérelmezésekor a PCC-nek bizonyítania kellett, hogy az adómentesség megfelel a 800/2008/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(187)

Lengyelország tagadja, hogy az a tény, hogy a SEZ-engedély nem említi a nyújtott támogatás maximális összegét, és nem hivatkozik a vissza nem térítendő támogatásra, azt jelentené, hogy a támogatást a megengedett korlátozásokat meghaladó mértékben nyújtanák.

(188)

Lengyelország kifejti, hogy a SEZ-engedély nem önálló jogi aktus, és hogy a támogatás hatályát és a felhasználására vonatkozó feltételeket a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény és a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet határozza meg. A különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet meghatározta a maximális támogatási intenzitásokat (90), a nagyberuházási projektek esetében megengedett maximális támogatási összeget (91), valamint azt a követelményt, hogy az adómentesség és az egyéb támogatások nem haladhatják meg a regionális támogatás által megengedett maximális támogatási szintet (92). Emellett korlátozásokat írt elő a támogatáshalmozódásra vonatkozóan.

(189)

Lengyelország kifejti továbbá, hogy a tárgyalási jelentés a támogatás nyújtásáról szóló jogi aktus szerves részét is képezi. Ez a jelentés meghatározza a projekt számára engedélyezett maximális támogatást, feltüntetve a projektköltségek maximális összegét, és utalva a regionális támogatási térképről szóló rendeletre. A rendelkezésre álló támogatás összegét a maximális szintű támogatási intenzitás és az elszámolható költségek összegének szorzata határozza meg, amelyet a már megkapott állami támogatással (a vissza nem térítendő támogatással) vetnek össze, diszkontált számadatok felhasználásával. A rendelkezésre álló összeg a projekthez nyújtott regionális támogatás formájában kapott összes előny összegének felső határa; ha a különleges gazdasági övezetben végrehajtott beruházáshoz más támogatási formákat is igénybe vesznek, be kell tartani a különböző forrásokból származó támogatásokra vonatkozó kumulációs szabályokat.

(190)

Lengyelország megjegyzi továbbá, hogy az adómentesség kérelmezésével a PCC elfogadta a tárgyalások feltételeit és a tárgyalások lényeges feltételeire vonatkozó előírásokat. Ezek az előírások megemlítik a tárgyalásokra alkalmazandó jogalapokat, beleértve a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényt, az állami támogatásokról szóló törvényt, a különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletet, a 2007. évi iránymutatást és a 800/2008/EK rendeletet. A pályázat benyújtása előtt közzétett ajánlattételi felhívás megjegyezte, hogy minden megadott engedély a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény és a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet hatálya alá tartozik.

(191)

A SEZ-engedély az elszámolható költségek névértéken meghatározott minimális és maximális összegét 200 millió PLN-ben (hozzávetőleg 48 millió EUR), illetve 300 millió PLN-ben (hozzávetőleg 72 millió EUR) tünteti fel. A különleges gazdasági övezetekről szóló törvény (93) szerint az engedélynek meg kell határoznia az elszámolható költségek körét, míg a támogatást az elszámolható költségek maximális összegének meghatározásával kell korlátozni (az áringadozások, az árfolyamok vagy más olyan tényezők elleni védelem érdekében, amelyek hozzájárulhatnak a teljes összeg növekedéséhez vagy csökkenéséhez). Az elszámolható költségek maximális összege diszkontált értéken 271 513 408 PLN (65 143 935 EUR) volt (94). Ezt figyelembe véve a támogatás mellett meg lehet állapítani a SEZ-engedély alapján megszerezhető állami támogatás felső határát. Ez az összeg soha nem haladja meg a megengedhető támogatási intenzitásokat.

(192)

Lengyelország megjegyzi továbbá, hogy a PCC 2018–2022-es bevételei alapján adómentesség formájában 18 386 294 PLN (4 411 405 EUR) (95) összegű támogatásban részesült, ami messze elmarad a megengedett maximális összegtől.

(193)

Lengyelország ezért úgy véli, hogy az adómentesség megfelel a 800/2008/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében és 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(194)

Bár Lengyelország elismeri, hogy nagyon későn (2015. július 16.) nyújtott be összefoglaló információkat az adómentességről, úgy véli, hogy a beadvány mindazonáltal orvosolta az esetleges szabálytalanságokat, így az adómentesség megfelel a 800/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének. Lengyelország kiegészítő szempontként megjegyzi, hogy a PCC-nek biztosított adómentességről szóló határozatot közvetlenül a SEZ-engedély kiadását követően közzétették a különleges gazdasági övezet vezetőjének honlapján.

(195)

Ami azt a kérdést illeti, hogy a SEZ-engedély tartalmazta-e a 800/2008/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében előírt kifejezett hivatkozásokat, Lengyelország emlékeztetett arra, hogy a SEZ-engedély nem önálló jogi aktus. Lengyelország jelezte, hogy a tárgyalási jelentés hivatkozásokat tartalmaz a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényre, a különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletre és a 800/2008/EK rendeletre, beleértve a vonatkozó közzétételi adatokat és az Európai Unió Hivatalos Lapjára való hivatkozást.

(196)

A lengyel hatóságok észrevételeket tettek a támogatásnak a 2007. évi iránymutatás szerinti összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

(197)

Lengyelország nem ért egyet a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozat (103) preambulumbekezdésében említett véleményével, amely szerint a módosított támogatási program nem hivatkozott kifejezetten a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában meghatározott második feltételre.

(198)

Lengyelország megjegyzi, hogy a támogatást olyan projekteknek nyújtották, amelyek előre meghatározott kritériumok alapján a legmagasabb pontszámot kapták, és a versenyszabályokat a pályázati felhívások közzététele mellett tették közzé. A kérelmeket először a formai kritériumoknak való megfelelés szempontjából ellenőrizték, majd érdemi értékelésen estek át. A kérelmezőket tájékoztatták arról, hogy projektjeik megfelelnek-e a formai kritériumoknak, és arról, hogy melyeket vetették alá érdemi vizsgálatnak. Azokat választották ki finanszírozásra, amelyek pozitív eredményt és kellően magas pontszámot kaptak. A kérelmezők írásbeli utasításokat kaptak. Lengyelország benyújtotta a versenyszabályok másolatát, megjelölve azok azon részeit, ahol ezt az eljárást ismertetik. Lengyelország azt állítja, hogy a 2007. évi iránymutatás más nyelvi változataival (96) ellentétben a lengyel változat nem követeli meg, hogy a munkálatok megkezdése előtt írásban igazolják, hogy a projekt főszabály szerint megfelel a támogathatósági kritériumoknak.

(199)

Lengyelország továbbá nem ért egyet a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozat (104) preambulumbekezdésében említett véleményével, amely szerint a módosított támogatási program nem felel meg a 2007. évi iránymutatás 74. pontjában a kumuláció ellenőrzésére vonatkozóan meghatározott feltételeknek.

(200)

Lengyelország azt állítja, hogy a lengyel jog horizontális megközelítést alkalmaz, és hogy valamennyi támogatási programra az állami támogatásokról szóló törvényben és az annak végrehajtási szabályaiban meghatározott egységes szabályok vonatkoznak. Az állami támogatásokról szóló törvény előírja a támogatást igénylők számára, hogy támogatási kérelmükben közöljék a kapott állami támogatásra vonatkozó információkat. Lengyelország azt állítja, hogy az állami támogatásokról szóló törvény 6. szakasza szerint a támogatást nyújtó hatóságok ezt követően ellenőrzik a kérelmezők által benyújtott információkat az állami támogatások ütemezési, nyilvántartási és monitoringrendszerében szereplő adatok alapján. A támogatás halmozásának mértékét az egyes támogatási programok egyenként határozzák meg. Lengyelország megjegyzi, hogy a támogatási megállapodás hivatkozik az IEOP-rendeletre, többek között annak a különböző forrásokból származó támogatások halmozásáról szóló 12. szakaszára.

(201)

Lengyelország ismertette álláspontját a támogatási intézkedéseknek a 2007. évi iránymutatással való összeegyeztethetőségéről.

(202)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (112) preambulumbekezdésében a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a programokon kívüli ad hoc támogatásnak tekintett támogatás megfelel-e a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában meghatározott, ösztönző hatásra vonatkozó követelménynek. E tekintetben Lengyelország megjegyezte, hogy 2011. március 2-án szándéknyilatkozatot küldött a PCC-nek a támogatás odaítéléséről, és benyújtotta annak másolatát.

(203)

Ami az adómentességet illeti, a legfelsőbb közigazgatási bíróság ítéletét követően Lengyelország már nem állította, hogy a PCC nem kérelmezett adómentességet a projekttel kapcsolatos munka megkezdése előtt. A SEZ-engedélyt 2013. február 19-én bocsátották ki. A PCC azt állítja, hogy 2013. április 5-én kezdte meg a projekttel kapcsolatos munkát.

(204)

A Bizottság azon kételyeit illetően, hogy a kombinált támogatási intézkedések a 2007. évi iránymutatás 67. pontjával összhangban a megengedhető támogatási intenzitás határain belül maradtak-e (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (113)–(123) preambulumbekezdését), Lengyelország a (180)–(184) és a (187)–(191) preambulumbekezdésben ismertetett érveire hivatkozott.

(205)

Ami az adómentességet illeti, Lengyelország megjegyezte, hogy a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet úgy rendelkezik, hogy a támogatás a regionális támogatási térkép alapján megengedett maximális összegre korlátozódik (97), a támogatásra való jogosultság csak a maximális értékek eléréséig érvényes (98), és hogy a 75 %-os küszöbértéket meghaladó támogatást be kell jelenteni a Bizottságnak (99). Hasonló korlátozások vannak érvényben a társaságiadó-törvényben is (100). Lengyelország azt is megjegyzi, hogy a PCC kijelentette, hogy az adómentesség kérelmezésekor már megkapta a támogatást, ami azt jelenti, hogy ezt figyelembe veszik a maximális megengedhető támogatási összeg kiszámításakor.

(206)

Lengyelország ezért úgy véli, hogy a PCC-nek a támogatási intézkedések révén nyújtott támogatás maximális összege 23 086 560 EUR (95 797 682 PLN (101)) volt diszkontált értéken, ami a megengedhető támogatási intenzitás határértékein belül van.

(207)

Lengyelország kifejtette, hogy az adómentesség formájában nyújtott támogatás más támogatási formákkal való halmozását az illetékes adóhatóságok követik nyomon és ellenőrzik. 2015 óta az éves adóbevallásokat elektronikus formában nyújtják be (102). A különleges gazdasági övezetben folytatott gazdasági tevékenységekre vonatkozó adómentesség kedvezményezettjeinek adóbevallásukhoz csatolniuk kell a CIT/8S. mellékletet. A CIT/8S. melléklet konkrét információkat tartalmaz a különleges gazdasági övezetek adómentességéről, például az adott beruházással kapcsolatban felmerült elszámolható költségekről, az adómentesség keretében már felhasznált támogatás összegéről, valamint a beruházáshoz kapott bármely egyéb támogatás összegéről. Az ezen információkhoz való elektronikus hozzáférés azt jelenti, hogy az adóhatóságok könnyen megállapíthatják azon állami támogatás összegét, amelyre az adóalany jogosult, figyelembe véve a ténylegesen felmerült elszámolható költségeket és a már kapott támogatás összegét. Az adózók kötelesek nyilvántartást vezetni az állami támogatás visszafizettetésének elévülési ideje alatt. A társaságiadó-törvénynek való megfelelés biztosítása érdekében a nemzeti adóhatóság rendszeresen ellenőrzi, hogy a kiválasztott CIT/8S. mellékletekben megadott információk megfelelnek-e a valóságnak. Meg nem felelés esetén szankciók alkalmazhatók. Lengyelország ezért azt állítja, hogy az adó- és adóügyi ellenőrző hatóságok rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy hatékonyan ellenőrizzék, hogy a támogatás igénylése nem haladja-e meg a jogosultságot, és ezt rendszeresen ellenőrizzék.

(208)

Ami a 2007. évi iránymutatás 68. pontjának lehetséges alkalmazását illeti, Lengyelország először is megjegyezte, hogy mivel úgy ítélte meg, hogy a támogatási intézkedések nem haladták meg a 75 %-os küszöbértéket (a (204)–(206) preambulumbekezdés), ez a pont nem alkalmazható.

(209)

Másodszor, annak vizsgálata során, hogy a 68. pont a) vagy b) alpontja alkalmazandó-e a támogatási intézkedésekre, Lengyelország osztotta a PCC álláspontját ((105)–(112) preambulumbekezdés), és arra a következtetésre jutott, hogy a termékpiac – tisztasági osztálytól függetlenül – a monoklór-ecetsav teljes piaca, a földrajzi piac pedig legalább az EGT, valamint Észak- és Dél-Amerika (103). Lengyelország osztotta a PCC azon következtetését is ((113)–(118) preambulumbekezdés), hogy a 68. pont a) és b) pontja nem alkalmazandó a támogatási intézkedésekre.

(210)

Lengyelország azzal érvel, hogy a támogatási intézkedések pozitív hatásai felülmúlják azok negatív hatásait. A PCC-hez hasonlóan ((124) preambulumbekezdés) Lengyelország kiemeli, hogy a támogatás pozitív hatásait a Bizottság az ERFA-ból a projekthez nyújtott pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásával ellenőrizte és erősítette meg.

(211)

Lengyelország hangsúlyozza, hogy a projekt 160 közvetlen munkahelyet hozott létre, többek között magasan képzett szakembereknek szóló munkahelyeket, valamint közvetett munkahelyeket egy rendkívül hátrányos helyzetű térségben. Nemcsak a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti regionális támogatásra jogosult terület, hanem a projekt székhelye szerinti Wołowski Poviat (kerület) is lényegesen hátrányosabb helyzetben van, mint a terület egésze. A PCC-nél a munkakörülmények lényegesen jobbak a régióra vonatkozó normáknál.

(212)

A beruházás új folyamatok és szervezeti megoldások bevezetését, valamint az MCAA-technológiákkal és -előállítási alkalmazásokkal kapcsolatos további kutatásokat eredményezett. A PCC által a támogatás nélkül végzett K+F tevékenységek eredményeit a helyi oktatási intézményekkel, diplomásokkal és hallgatókkal folytatott intenzív együttműködés részeként is elérhetővé tették.

(213)

Lengyelország azt is megjegyzi, hogy a projekt szinergiákat teremtett a PCC Rokita más üzemeivel és regionális tevékenységeivel, és különösen lehetővé tette a biztonságosabb és környezetbarátabb klórszállítást (104) az ellátóüzem közelsége miatt. A PCC által alkalmazott innovatív folyamat javítja az energiahatékonyságot, és támogatás nélkül nem lett volna lehetséges.

(214)

Lengyelország megjegyezte, hogy a harmadik felek által a Bizottsághoz benyújtott beadványok ((142)–(167) preambulumbekezdés) általában megerősítették a lengyel hatóságok véleményét a projekt hatásairól.

(215)

Lengyelország továbbá osztja a PCC azon véleményét ((125) és (126) preambulumbekezdés), hogy a projekt javította a versenyt és az ellátás biztonságát, mivel egy új versenytárs lépett be egy duopolisztikus piacra.

(216)

Lengyelország jelzi, hogy a monoklórecetsav-piac folyamatosan növekszik és növekedett. A kartellhatározatban a Bizottság mind mennyiségi, mind értékbeli növekedést megállapított 1996–1998 között, és azt állandó átlagban növekvőnek tekintette. A PCC-hez hasonlóan ((129) preambulumbekezdés) Lengyelország azt állítja, hogy ez a folyamatosan növekvő tendencia a vegyipar egészében megfigyelhető, kivéve a 2009-es visszaesést, különösen a korlátozott helyi kínálattal rendelkező, növekvő amerikai piac fényében. Lengyelország szintén megismétli a PCC észrevételeit ((131) preambulumbekezdés), megjegyezve, hogy a panaszos intézkedései láthatóan nem tükrözik a piaci kapacitásfeleslegre vonatkozó állításait.

(217)

Lengyelország számos, a támogatás odaítélésekor rendelkezésre álló jelentést nyújtott be az akkori piaci feltételek bemutatására. Ezek a jelentések megalapozott adatok és előrejelzések kombinációját tartalmazták.

(218)

Először is a 2011. évi SRI-jelentés, amely az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalakor a Bizottság rendelkezésére állt, 2007-re és 2010-re vonatkozó felhasználási adatokat, valamint 2015-re vonatkozó előrejelzéseket tartalmazott.

1. táblázat

2011. évi SRI-jelentés, az MCAA felhasználására vonatkozó adatok kt/évben (2007–2015)  (105)

(219)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot követően Lengyelország benyújtotta a Bizottságnak a Tecnon Orbichem jelentését, amely 2007-re vonatkozó adatokat, valamint 2010-re, 2014-re és 2015-re vonatkozó előrejelzéseket tartalmazott.

2. táblázat

A Tecnon Orbichem jelentése, az MCAA felhasználására vonatkozó adatok kt/évben (2007–2015)

(220)

Lengyelország benyújtotta továbbá a Roland Berger Strategy Consultants által a PCC számára készített 2011. májusi jelentést, amely szerint az MCAA iránti 2010–2015-ös kereslet együttes növekedési üteme Európában és Észak-Amerikában [1,9–2,3]–[3–3,6] % lehet (106). Emellett Lengyelország 2010 júniusában benyújtotta a KlineGroup által a PCC számára készített jelentést, amely szerint a fogyasztás volumene Európában és Észak-Amerikában jelentősen, átlagosan [1,9–2,3] %-kal, de akár [3–3,6] %-kal is nőni fog évente azon fő termékek esetében, amelyek esetében MCAA-t alkalmaznak.

(221)

Lengyelország megjegyzi, hogy a benyújtott adatok azt mutatják, hogy az MCAA-piac az érintett időszakban nőtt, és hogy növekedése meghaladta az EGT-n belüli átlagos éves növekedési rátát. Az MCAA-piac nem csökkent abszolút mértékben (azaz nem volt negatív növekedési üteme), és Lengyelország azt állítja, hogy nem csökkent viszonylagos mértékben sem, mivel a piac a 2010–2015 közötti időszakban jelentősen nagyobb mértékben nőtt, mint az EGT GDP-je.

(222)

Lengyelország továbbá azt állítja, hogy mivel a projekt működésének első éve 2016 lenne, helyénvaló lenne a 2010–2016-os (vagy még ennél is hosszabb) időszakot alapul venni az MCAA piaci kapacitásának értékeléséhez. Lengyelország azt javasolja, hogy az európai és amerikai piac [2–2,4] %-os éves növekedési ütemét feltételezve ebben az időszakban a növekedés majdnem egyenértékű lenne a projekt által hozzáadott kapacitással.

(223)

Lengyelország megjegyzi továbbá, hogy a panaszos és az Akzo Nobel (jelenleg Nouryon) úgy döntött, hogy beruház a monoklórecetsav-piacba (107), megerősítve a PCC-nek a monoklórecetsav-felhasználás 2016 utáni növekedésére vonatkozó előrejelzéseit. Ezért nem helytálló azt állítani, hogy a PCC-nek nyújtott támogatás következtében magánberuházásokat vontak volna el a piacról, vagy hogy a projekt által létrehozott kapacitás telítette a piacot.

(224)

Lengyelország továbbá egyetért a PCC azon állításával ((130) preambulumbekezdés), hogy helytelen a panaszos azon megközelítése, hogy a névleges teljesítményeket egyszerűen hozzáadja annak érdekében, hogy azt állítsa, hogy a monoklórecetsav-piac túlkínálattal rendelkezik, és hogy az európai és amerikai piacon valójában körülbelül akkora ellátási hiány áll fenn, mint a projekt által létrehozott kapacitás. Lengyelország tisztázta, hogy míg a projekt névleges teljesítménye évi 42 kt volt, tényleges kapacitása legfeljebb [34–40] kt/év lehetett (108), amelyből körülbelül […].

(225)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat (62) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a támogatási intézkedések állami támogatást jelentenek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében ((53) preambulumbekezdés). Ezt a lengyel hatóságok nem vitatták.

(226)

A Bizottság ezért megerősíti, hogy a kérdéses támogatási intézkedések a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülnek.

(227)

A Bizottság helyénvalónak tartja, hogy végső értékelését a 2007. évi iránymutatás alapján a támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének vizsgálatával kezdje.

(228)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ad hoc támogatásnak tekintett támogatási intézkedések összeegyeztethetők-e a 2007. évi iránymutatás (38), (67) és (71) preambulumbekezdésével ((74)–(78) preambulumbekezdés). A Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a támogatási intézkedésekre alkalmaznia kell-e az iránymutatás 68. pontjában meghatározott vizsgálatokat, vagy hogy e vizsgálatok eredményei alapján részletes vizsgálatot kell végezni ((79) preambulumbekezdés). Ezenkívül a Bizottság megjegyezte, hogy még ha nem is kell elvégeznie ezeket a vizsgálatokat, vagy ha e vizsgálatok eredménye nem teszi szükségessé a részletes vizsgálatot, nem tudja bizonyítani, hogy a támogatási intézkedések hatásainak egyensúlya egyértelműen pozitív volt ((80) preambulumbekezdés).

(229)

A Bizottság helyénvalónak tartja, hogy végső értékelését e preambulumbekezdések alapján a támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének vizsgálatával kezdje.

(230)

A 2007. évi iránymutatás 38. pontja (109) előírja, hogy ad hoc támogatás esetén az illetékes hatóságnak az intézkedés Bizottság általi jóváhagyásától függően szándéknyilatkozatot kell kiadnia arra vonatkozóan, hogy a projekttel kapcsolatos munkálatok megkezdése előtt támogatást ítéljen oda. Amennyiben az e pontban megállapított feltételek teljesülését megelőzően megkezdik a munkálatokat, a projekt egésze nem jogosult támogatásra.

(231)

Annak megállapításához, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek-e a 2007. évi iránymutatás 38. pontjának, először is azt kell meghatározni, hogy a PCC mikor kezdte meg a projekt munkálatait.

(232)

A Bizottság tudomásul veszi a munkálatok megkezdése tekintetében a PCC és Lengyelország között fennálló vitát ((46)–(48) preambulumbekezdés). A Bizottság tudomásul veszi továbbá a legfelsőbb közigazgatási bíróság ítéletében kifejtett álláspontot ((49) preambulumbekezdés), amely a (46)–(48) preambulumbekezdésben ismertetett eseményeket követően született. A Bizottság ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a támogatási intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelésére (110), és saját értékelést kell végeznie. A Bizottság figyelembe veheti a legfelsőbb közigazgatási bíróság ítéletében foglalt álláspontot.

(233)

A 2007. évi iránymutatás 38. pontjának alkalmazásában a „munkálatok megkezdése” vagy az építési munkálatok megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére vonatkozó első határozott kötelezettségvállalás, kivéve az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat (111).

(234)

A PCC azt állítja, hogy az adómentesség kérelmezése előtt csak előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat végzett. A Bizottság megjegyzi, hogy a PCC kifejtette, hogy a projekt innovatív és összetett jellege miatt úgy határozott, hogy kísérleti létesítményt hoz létre a projekt megvalósíthatóságának tesztelésére, mielőtt kötelezettséget vállalt volna annak megvalósítására ((90) preambulumbekezdés). Ez a kísérleti létesítmény kis területet foglalt el, nem volt állandóan rögzítve, könnyen szétszerelhető volt, nem igényelt építési munkálatokat, és valójában az átvételt követően azonnal átadták a Siemensnek ((91) preambulumbekezdés). A kísérleti projekt teljes költsége 150 000 EUR volt, amelyből 2012 októberében 5 814 EUR (23 854,19 PLN) merült fel ((92) preambulumbekezdés). Ha a kísérleti projekt eredményei nem lettek volna kielégítőek, a PCC kivonulhatott volna a projektből és vissza tudta volna nyerni költségeit ((93) preambulumbekezdés). Vizsgálata során a Bizottság nem kapott olyan információt, amely megkérdőjelezné a PCC beadványainak valódiságát.

(235)

Ilyen körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a kísérleti létesítménnyel kapcsolatos munka nem tekinthető a munkálatok megkezdésének. A Bizottság különösen azt állapítja meg, hogy bár a kísérleti létesítmény szükséges volt a projekt megvalósíthatóságának teszteléséhez és egy megfelelő katalizátor azonosításához, nem képezte a projekt szerves részét. A kísérleti létesítmény kis területet foglalt el, nem volt állandóan rögzítve, és az átvételt követően átszállították a Siemens németországi telephelyére. A Bizottság megjegyzi, hogy a PCC rendelkezett a kísérleti létesítményhez kapcsolódó szellemi tulajdon elidegenítésére vonatkozó tervvel arra az esetre, ha úgy dönt, hogy nem folytatja a projektet ((93) preambulumbekezdés). Ezenkívül a kísérleti létesítmény költsége csak marginális volt a teljes projekt költségeihez képest. A Bizottság úgy véli, hogy a kísérleti létesítmény megvalósításával a PCC nem kötelezte el magát a teljes beruházás folytatása mellett. A kísérleti létesítményt ezért a projekt előzetes megvalósíthatósági tanulmányának kell tekinteni, amely a 2007. évi iránymutatás 38. pontjának alkalmazásában nem vonja maga után a „munkálatok megkezdését”.

(236)

A Bizottság megjegyzi, hogy a PCC bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy 2013. április 5-én megkezdte az építési munkálatokat, és 2013. augusztus 16-án tette első határozott kötelezettségvállalását a projekthez kapcsolódó berendezések megrendelésére ((89) preambulumbekezdés). A részletes vizsgálatok keretében gyűjtött információk egyike sem utal arra, hogy a PCC a kísérleti létesítményen kívül a támogatási kérelem benyújtását megelőző, a projekttel kapcsolatos egyéb kötelezettségvállalásokat is vállalt volna. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a projekt „munkálatainak megkezdésére”2013. április 5-én került sor.

(237)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (112) preambulumbekezdésében a Bizottság megjegyezte, hogy úgy tűnik, hogy a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában meghatározott feltételt az ad hoc támogatásnak tekintett támogatás nem teljesíti.

(238)

A Bizottság megjegyzi, hogy a PCC 2010. december 15-én nyújtotta be támogatási kérelmét. Amint az a hivatalos vizsgálat során megállapítást nyert, a lengyel hatóságok 2011. március 2-án levelet küldtek a PCC-nek, amelyben tájékoztatták a PCC-t a támogatás nyújtására irányuló szándékukról ((202) preambulumbekezdés). E levélben a lengyel hatóságok arra kérték a PCC-t, hogy „nyújtsa be a támogatás Európai Bizottság általi megerősítéséhez szükséges teljes dokumentációt” ((30) preambulumbekezdés). 2012. április 12-én a lengyel hatóságok megkötötték a PCC-vel a támogatási megállapodást, amely jelezte, hogy a „nagyprojektek” esetében a támogatás kifizetése a 659/1999/EK rendelet értelmében a Bizottság jóváhagyásától vagy vélelmezett jóváhagyásától függ ((31) preambulumbekezdés). A támogatási megállapodás többek között a (módosított) IEOP-rendeletre és a 800/2008/EK rendeletre is hivatkozott ((31) preambulumbekezdés).

(239)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a projekttel kapcsolatos munkálatok megkezdése előtt a lengyel hatóságok nemcsak a támogatás PCC-nek történő odaítélésére vonatkozó szándéknyilatkozatot adták ki, hanem magát a támogatást nyújtó jogi aktust is.

(240)

2011. március 2-i levelükben a lengyel hatóságok jelezték, hogy a támogatást a Bizottságnak meg kell erősítenie. A támogatási megállapodás emlékeztetett a (módosított) IEOP-rendeletre, amely jelezte, hogy amennyiben a projekt több mint 30 millió EUR összegű támogatásban részesülne, azt be kell jelenteni a Bizottságnak ((31) preambulumbekezdés). Ez azt jelentette, hogy amennyiben a projekt az említett támogatási összegnél kevesebbet kap, azt nem kellett bejelenteni. Ez megfelel a 800/2008/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, amelyekre a támogatási megállapodás is hivatkozott ((31) preambulumbekezdés). Ilyen körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a lengyel hatóságok jelezték a PCC-nek, hogy a támogatást a Bizottság jóváhagyásához kötötték, amennyiben azt az uniós jog előírta. A lengyel hatóságok tehát e tekintetben eleget tettek a 2007. évi iránymutatás 38. pontjának.

(241)

Mindenesetre a Bizottság emlékeztet arra, hogy az uniós ítélkezési gyakorlat szerint a 2007. évi iránymutatás 38. pontja értelmében vett szándéknyilatkozat fennállásának értékeléséhez a Bizottság feladata, hogy minden egyes eset körülményeit értékelje annak meghatározása érdekében, hogy a támogatás nyújtásának lehetősége kellően valószínű volt-e ahhoz, hogy az ösztönző kritérium teljesüljön. Az ösztönző elem fennállásának értékelése során a Bizottságnak különösen figyelembe kell vennie az illetékes nemzeti hatóságoktól származó jogi aktusok pontos formáját és jellegét, valamint az egyéb releváns körülményeket (112).

(242)

Ezen érvelést alkalmazva a Bizottság úgy véli, hogy annak meghatározása szempontjából, hogy a jelen ügyben teljesülnek-e a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában foglalt követelmények, az a fő kérdés, hogy megállapítható-e, hogy a PCC csak akkor kezdte meg a projekttel kapcsolatos munkálatokat, amikor úgy ítélte meg, hogy észszerűen valószínű, hogy megkapja a támogatást. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a PCC 2013. április 5-én kezdte meg a projekttel kapcsolatos munkálatokat ((236) preambulumbekezdés), csaknem egy teljes évvel azután, hogy a lengyel hatóságoktól megkapta nemcsak a szándéknyilatkozatot, hanem a tényleges támogatásnyújtási eszközt is ((239) preambulumbekezdés).

(243)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a lengyel hatóságok a munkálatok 2013. április 5-i megkezdése előtt a 38. pontban előírtaknak megfelelően szándéknyilatkozatot adtak ki a PCC-nek nyújtott támogatásról.

(244)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a támogatás megfelel a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában foglalt feltételeknek.

(245)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (109)–(111) preambulumbekezdésében a Bizottság megjegyezte, hogy úgy tűnik, hogy a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában meghatározott feltételt az ad hoc támogatásnak tekintett adómentesség nem teljesíti.

(246)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalakor Lengyelország úgy ítélte meg, hogy a PCC az adómentesség kérelmezése előtt megkezdte a projekttel kapcsolatos munkálatokat ((46) és (47) preambulumbekezdés), és a Bizottság előzetesen egyetértett ezzel a következtetéssel ((57) preambulumbekezdés).

(247)

A Bizottság a benyújtott információk vizsgálatát követően arra a következtetésre jutott, hogy a projekttel kapcsolatos munkálatok 2013. április 5-én megkezdődtek ((236) preambulumbekezdés).

(248)

A PCC 2013. február 11-én az adómentesség megszerzése érdekében engedélyt kért a különleges gazdasági övezetben folytatott gazdasági tevékenységekre ((40) preambulumbekezdés). 2013. február 12-én a különleges gazdasági övezet vezetője beleegyezett abba, hogy megadja a PCC-nek a SEZ-engedélyt, amint azt a tárgyalási jelentés is bizonyítja ((41) preambulumbekezdés). 2013. február 19-én a különleges gazdasági övezet vezetője kiadta a SEZ-engedélyt, amely megadta az adómentességet a PCC-nek ((42) preambulumbekezdés).

(249)

E körülmények között a lengyel hatóságok nem csupán szándéknyilatkozatot adtak ki (és megerősítették a PCC támogatásra való jogosultságát), hogy a projekttel kapcsolatos munkálatok megkezdése előtt megadják a PCC-nek az adómentességet, hanem kibocsátották magát a támogatást nyújtó jogi aktust is.

(250)

A Bizottság megjegyzi, hogy sem a tárgyalási jelentés, sem a SEZ-engedély nem jelezte, hogy a lengyel hatóságok támogatás nyújtására irányuló szándéka a támogatás Bizottság általi jóváhagyásától függött volna. A Bizottság ugyanakkor tudomásul veszi a lengyel hatóságok azon álláspontját, hogy a SEZ-engedély nem önálló jogi aktus, és hogy abba hivatkozással különböző jogalapokat építettek be ((188)–(190) preambulumbekezdés).

(251)

E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ajánlattételi felhívás, amelyre a PCC az adómentesség kérelmezésével válaszolt, jelezte, hogy a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó engedélyt a SEZ-törvény és a SEZ-rendelet alapján adják ki. A pályázat benyújtásakor a PCC fenntartás nélkül elfogadta a tárgyalások feltételeit és a kiírási feltételeket ((40) preambulumbekezdés). A kiírási feltételekben szerepel, hogy a tárgyalásokat többek között a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény és a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet alapján folytatják le. Ezenkívül a tárgyalási jelentés megerősíti, hogy a PCC-t tájékoztatták arról, hogy a SEZ-engedélyt többek között a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet és a 800/2008/EK rendelet alapján fogják kiadni ((41) preambulumbekezdés).

(252)

A Bizottság ezért egyetért azzal, hogy a SEZ-engedély nem önálló jogi aktus, és hogy az említett jogi aktusokat – különösen a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényt és a különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletet – hivatkozással beépítették abba. E jogi aktusok rendelkezései tehát a PCC-nek biztosított adómentességre vonatkoztak.

(253)

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet 4. szakaszának (5) bekezdése pontosítja, hogy amennyiben a nagyberuházási projektnek nyújtott támogatás meghaladja a 100 millió EUR elszámolható költségű beruházásokra nyújtható maximális támogatás 75 %-át, a támogatás nyújtásának időpontjában a jóváhagyott regionális támogatási térképen a nagyvállalkozásokra alkalmazandó standard támogatási felső határokat alkalmazva azt be kell jelenteni a Bizottságnak. Ez azt jelentette, hogy amennyiben a projekt az említett támogatási összegnél kevesebbet kap, azt nem kellett bejelenteni. Ez megfelel a 800/2008/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében előírt, a nagyberuházási projektekhez nyújtott támogatások bejelentésére vonatkozó követelménynek. Ilyen körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a SEZ-engedélyt a Bizottság jóváhagyásához kötötték, amennyiben azt az uniós jog előírta.

(254)

A Bizottság emlékeztet, hogy annak meghatározása szempontjából, hogy teljesülnek-e a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában foglalt követelmények, az a kérdés, hogy megállapítható-e, hogy a PCC csak akkor kezdte meg a projekttel kapcsolatos munkálatokat, amikor úgy ítélte meg, hogy észszerűen valószínű, hogy megkapja a támogatást ((242) preambulumbekezdés). E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy amikor a PCC 2013. április 5-én megkezdte a projekttel kapcsolatos munkálatokat ((236) preambulumbekezdés), nemcsak a támogatás nyújtására vonatkozó szándéknyilatkozatot kapta meg a lengyel hatóságoktól, hanem a tényleges támogatásnyújtási eszközt is ((249) preambulumbekezdés).

(255)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a lengyel hatóságok a munkálatok 2013. április 5-i megkezdése előtt a 38. pontban előírtaknak megfelelően szándéknyilatkozatot adtak ki a PCC-nek nyújtott adómentességről.

(256)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy az adómentesség megfelel a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában előírt feltételeknek.

(257)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a PCC-nek nyújtott támogatási intézkedések (mind a támogatás, mind az adómentesség) megfelelnek a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában előírt feltételeknek ((244) és (256) preambulumbekezdés).

(258)

A 2007. évi iránymutatás 67. pontja (113) a nagyberuházási projektek esetében előírja a regionális támogatás felső határának módosítását. Annak meghatározásához, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek-e e felső határnak, először is meg kell határozni az elszámolható költségek azon összegét, amelyet a támogatási intenzitás kiszámításához figyelembe kell venni, majd másodszor azt kell megvizsgálni, hogy a támogatási intézkedések tiszteletben tartják-e ezt a felső határt.

(259)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megjegyezte, hogy nem volt egyértelmű, hogy a PCC miért nyújtott be különböző elszámolható költségeket a projekthez a támogatásra és adómentességre irányuló kérelmekben, és úgy ítélte meg, hogy a támogatásra irányuló kérelemben feltüntetett összeg volt a megfelelő ((76) preambulumbekezdés).

(260)

A Bizottság tudomásul veszi a Lengyelország ((180)–(184) preambulumbekezdés) és a PCC ((85)–(88) preambulumbekezdés) által nyújtott magyarázatokat arra vonatkozóan, hogy a PCC támogatás iránti kérelmének alapjául szolgáló elszámolható költségek miért tértek el az adómentesség iránti kérelemben feltüntetett költségektől. Lengyelország és a PCC lényegében azt állítja, hogy a támogatás kérelmezése és az adómentesség kérelmezése között a PCC egy harmadik személytől kapott tanácsot, amely arra késztette, hogy növelje a becsült költségeit. Mivel a projekt e növekedés fényében nem lett volna kellően jövedelmező, a PCC adómentesség formájában több támogatást kért.

(261)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a PCC 2013. április 5-én kezdte meg a projekttel kapcsolatos munkálatokat ((236) preambulumbekezdés), és 2013. február 11-én kérelmezte az adómentességet ((40) preambulumbekezdés). Mivel a PCC nem kezdte meg a munkálatokat, amikor az adómentesség iránti kérelmet nyújtott be, lehetősége volt arra, hogy további támogatást kérjen a projekthez.

(262)

A Bizottság elismeri, hogy amikor a PCC támogatási kérelmet nyújtott be, kijelentette, hogy a támogatás elegendő lesz ahhoz, hogy a projektet megvalósítsa Lengyelországban ((30) preambulumbekezdés). A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a támogatási megállapodás 2012. április 4-i aláírásakor a PCC elfogadta, hogy a projekt költségeinek növekedése nem támogatható, és azt a PCC viseli ((31) preambulumbekezdés).

(263)

E tekintetben a Bizottság egyetért Lengyelországgal ((184) preambulumbekezdés), hogy a PCC általi támogatáshoz való jog megszerzése nem kötelezte őt a projekt megvalósítására. Ezenkívül a Bizottság úgy véli, hogy a támogatási megállapodás nem akadályozta meg a PCC-t abban, hogy a költségek növekedése esetén bármilyen más állami támogatást igényeljen, és azt jelezte, hogy a támogatási megállapodás értelmében ilyen esetben nem lenne további támogatás az IEOP-tól.

(264)

Lengyelország benyújtotta a Siemens által a PCC-nek benyújtott jelentés másolatát ((182) preambulumbekezdés), amelyben jelezte, hogy a projekt költségét [66 340 000–80 340 000 EUR]-ra ([72 290 000–87 500 000 EUR]-ra) kellene emelni, amennyiben az előre nem látható eseményekre vonatkozó rendelkezés be lenne építve (114). A Bizottság e tekintetben megjegyzi, hogy Lengyelország kifejtette, hogy az ilyen projektekre vonatkozó költségbecslések időbeli felülvizsgálata ágazati gyakorlat ((183) preambulumbekezdés). A Bizottság megjegyzi, hogy a PCC által az adómentesség iránti kérelemmel együtt benyújtott pénzügyi elemzés 301 478 910 PLN beruházási költséget jelzett ((40) preambulumbekezdés). Ez a kérelem és az azt alátámasztó üzleti terv legfeljebb 300 000 000 PLN elszámolható költséget tüntetett fel ((40) preambulumbekezdés). Bár ezek az összegek nem azonosak, ugyanazon nagyságrenden belül maradnak (figyelmen kívül hagyva a Siemens-jelentés előre nem látható kiadásokra vonatkozó rendelkezését) (115); a Bizottság azt is megjegyzi, hogy ezeket különböző valutákban fejezték ki, ami eltérésekhez vezethetett volna, az alkalmazott átváltási árfolyamoktól függően. A SEZ-engedélyben igényelt és odaítélt maximális összeget (116) tehát a Siemens jelentése és az adómentesség iránti kérelemmel együtt benyújtott pénzügyi elemzés támasztja alá.

(265)

A Bizottság ennek megfelelően úgy véli, hogy a SEZ-engedélyben feltüntetett összeget kell figyelembe venni annak értékelésekor, hogy a PCC-nek nyújtott támogatás együttes maximális összege megfelelt-e az alkalmazandó felső határnak.

(266)

Az elszámolható költségek megállapítását követően a projekt számára rendelkezésre álló maximális támogatási összeget a 2007. évi iránymutatás 67. pontjában meghatározott képlet alapján kell meghatározni: maximális támogatási összeg = R × (50 + 0,50 × B + 0,34 × C), ahol R a nem módosított regionális felső határ, B az 50 millió és 100 millió EUR közötti elszámolható költség, míg C a 100 millió EUR feletti elszámolható költség.

(267)

A 271 513 408 PLN (65 143 935 EUR) (diszkontált) maximális elszámolható költség alapján a következő képletet kell alkalmazni: 40 % x (50 millió + 0,5 x 15 143 935 + 0,34 x 0). Ez 23 028 787 EUR maximális támogatási összeget eredményez (95 981 681 PLN) (117). Támogatási intenzitásként kifejezve, azaz az elszámolható költségek 35 %-a.

(268)

A Bizottságnak meg kell állapítania, hogy a támogatási intézkedések tiszteletben tartották-e ezt a felső határt. Ami a támogatást illeti, az egyértelműen e felső határ alatt marad. A SEZ-engedély maga nem említi a korábbi támogatási intézkedést, és nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megakadályozná, hogy a projekthez (adómentesség és támogatás formájában) nyújtott regionális beruházási támogatás teljes összege meghaladja a szóban forgó felső határt.

(269)

A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy a PCC az adómentesség kérelmezésekor bejelentette, hogy megkapta a támogatást ((40) preambulumbekezdés). Ennek eredményeként a lengyel hatóságok tisztában voltak azzal, hogy a PCC már részesült a támogatásból, amikor úgy döntöttek, hogy adómentességet nyújtanak számára.

(270)

Ezenkívül a SEZ-engedély nem önálló jogi aktus, és abba számos más jogi rendelkezést is belefoglaltak, különösen a különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletet ((252) preambulumbekezdés). E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet meghatározta a maximális támogatási intenzitásokat, a nagyberuházási projektek esetében megengedett maximális támogatási összeget, valamint azt a követelményt, hogy az adómentesség és az egyéb támogatások nem haladhatják meg a regionális támogatás által megengedett maximális támogatási szintet ((188) preambulumbekezdés). A különleges gazdasági övezetekről szóló rendelet említett rendelkezéseiben foglalt támogatási korlátozások igazodnak a 2007. évi iránymutatásban meghatározott támogatási korlátozásokhoz. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a SEZ-engedélybe foglalt rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy a SEZ-engedély alapján nyújtott támogatás maximális összege ne haladja meg a 2007. évi iránymutatásban megengedett maximális összeget.

(271)

Ilyen körülmények között a Bizottság megállapítja, hogy a PCC által adómentesség formájában nyújtható támogatás összegét úgy kell értelmezni, hogy az a projekt számára a SEZ-engedélyben meghatározott elszámolható költségek alapján rendelkezésre álló maximális támogatási összeg ((267) preambulumbekezdés) mínusz a vissza nem térítendő támogatás formájában kapott összeg ((31) preambulumbekezdés).

(272)

E megállapítás fényében, amelyet a lengyel hatóságok is megerősítenek, a projektre vissza nem térítendő támogatás és adómentesség formájában nyújtott regionális beruházási támogatás teljes összege nem haladja meg a 2007. évi iránymutatás értelmében megengedett maximális támogatási összeget.

(273)

A (259)–(272) preambulumbekezdésben ismertetett megfontolások fényében a Bizottság megállapítja, hogy a támogatási intézkedés megfelel a 2007. évi iránymutatás 67. pontjában foglalt feltételeknek.

(274)

A 2007. évi iránymutatás 71. pontja (118) kimondja, hogy amennyiben a támogatást egyidejűleg több regionális program keretében vagy ad hoc támogatással kombinálva nyújtják, a támogatási intenzitás felső határai a teljes támogatásra vonatkoznak.

(275)

A (271) és (272) preambulumbekezdésben foglalt megállapítások fényében a Bizottság megjegyzi, hogy a támogatást és az adómentességet együttesen csak annyiban ítélték oda a PCC-nek, amennyiben azok nem haladták meg a 2007. évi iránymutatás szerinti megengedett maximális támogatási intenzitásokat. Az adómentesség formájában nyújtott támogatás más támogatási formákkal való halmozását az illetékes adóhatóságok nyomon követik és ellenőrzik, amelyek rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy hatékonyan ellenőrizzék, hogy nem igényeltek-e többlettámogatást, és meg nem felelés esetén szankciókat szabjanak ki ((207) preambulumbekezdés). Kiegészítő megjegyzésként a Bizottság megjegyzi, hogy a PCC eddig jóval kevesebbet kapott, mint az adómentesség formájában nyújtott támogatás maximális összege ((192) preambulumbekezdés), ami nem vet fel különösebb aggályokat a PCC-nek nyújtott támogatás halmozódásának nyomon követésével kapcsolatban.

(276)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek a 2007. évi iránymutatás 71. pontjában foglalt feltételeknek.

(277)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek a 2007. évi iránymutatás (38), (67) és (71) preambulumbekezdésében foglalt feltételeknek ((257), (273) és (276) preambulumbekezdés). A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban csak azzal kapcsolatban vetett fel kétségeket, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek-e az említett pontoknak ((228) preambulumbekezdés). Mivel nem vetett fel kétségeket azzal kapcsolatban, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek-e az említett iránymutatás egyéb rendelkezéseinek, hallgatólagosan elismerte, hogy e tekintetben nincsenek kétségei (119). Az egyértelműség kedvéért azonban a Bizottság megjegyzi, hogy úgy véli, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek a 2007. évi iránymutatás egyéb követelményeinek, az alábbiak szerint:

(278)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek a 2007. évi iránymutatásban foglalt összeegyeztethetőségi követelményeknek.

(279)

Miután a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek a 2007. évi iránymutatás per se követelményeinek ((278) preambulumbekezdés), most azt kell értékelnie, hogy szükséges-e a támogatási intézkedések részletes vizsgálata az iránymutatás 68. pontja értelmében.

(280)

A 2007. évi iránymutatás 68. pontja (120) előírja, hogy amennyiben az összes forrásból származó támogatás teljes összege meghaladja a 75 %-os küszöbértéket ((97) preambulumbekezdés), a Bizottságnak a 68. pont a) és b) alpontjában meghatározott vizsgálatokat kell alkalmaznia. Amennyiben a támogatás megfelel a 68. pont a) vagy b) alpontjában meghatározott feltételeknek, a támogatás csak részletes vizsgálatot követően hagyható jóvá.

(281)

A jelen esetben alkalmazandó 75 %-os küszöbérték 30 millió EUR. Amint azt a PCC megjegyezte, ez nem vitatott ((97) preambulumbekezdés). A projekt tekintetében a PCC-nek nyújtott támogatás maximális összege 23 028 787 EUR (95 981 681 PLN) volt ((267)–(272) preambulumbekezdés). A projekt valamennyi forrásból származó támogatásának teljes összege ezért nem haladja meg a 75 %-os küszöbértéket.

(282)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a 68. pont nem alkalmazandó, anélkül hogy el kellene végezni a 2007. évi iránymutatás 68. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott vizsgálatokat. Ezért a 68. pontban meghatározott kritériumoknak megfelelően nem szükséges elvégezni a PCC-nek nyújtott támogatás részletes értékelését.

(283)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek a 2007. évi iránymutatás 38. pontjában ((257) preambulumbekezdés), 67. pontjában ((273) preambulumbekezdés) és 71. pontjában ((276) preambulumbekezdés) foglalt feltételeknek. Ezért önmagukban megfelelnek az említett iránymutatás összeegyeztethetőségére vonatkozó követelményeknek. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási intézkedések nem teszik szükségessé a 2007. évi iránymutatás 68. pontja szerinti részletes értékelés elvégzését ((282) preambulumbekezdés).

(284)

A 68. pont szerinti vizsgálatok eredményétől függetlenül, a támogatási intézkedéseknek a 2007. évi iránymutatás szerinti összeegyeztethetőségére vonatkozó következtetés levonásához a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy a támogatás pozitív hatásai meghaladják-e a negatív hatást, amennyiben e tekintetben kétségei vannak (121).

(285)

A Bizottság megjegyzi, hogy Lengyelország 2012 áprilisában ítélte oda a támogatást, 2013 februárjában pedig az adómentességet. Ezért az akkori ténybeli körülmények és rendelkezésre álló adatok elemzése helyénvaló.

(286)

A Bizottság megjegyzi, hogy a projekt jelentősen pozitívan járul hozzá a regionális fejlődéshez, amely a regionális állami támogatások, például a vizsgált támogatási intézkedések célja. A Bizottság különösen a következő előnyöket állapítja meg a projektből, amelyeket a támogatási intézkedések odaítélésekor előre lehetett volna látni:

(287)

A Bizottság megjegyzi, hogy a panaszos állítása szerint a projekt kapacitásfelesleggel rendelkező piacot célzott meg ((51) preambulumbekezdés).

(288)

Annak értékeléséhez, hogy a projekt kapacitásfelesleggel érintett piacot célzott-e meg, és ha igen, milyen hatást gyakorolt volna a mérlegelési tesztre, először is meg kell határozni az érintett termék- és földrajzi piacokat.

(289)

A Bizottság megjegyzi, hogy a panaszos azt állítja, hogy az érintett termékpiac az ultratiszta MCAA piaca (az eljárás megindításáról szóló határozat (51) preambulumbekezdése, valamint (135) és (136) preambulumbekezdése), míg Lengyelország és a PCC azt állítja, hogy ez az MCAA teljes piaca ((105)–(108) és (209) preambulumbekezdés).

(290)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2007. évi iránymutatás 69. pontja kimondja, hogy az érintett termékpiac „magában foglalja az érintett terméket és az azt helyettesítő termékeket, amelyeket vagy a fogyasztó (a termék tulajdonságai, ára és felhasználhatósága alapján), vagy az előállító (a gyártóberendezések rugalmassága miatt) annak tekint” (kiemelés hozzáadva). A Bizottság ezért úgy véli, hogy ha akár a fogyasztó, akár az előállító úgy véli, hogy az MCAA különböző tisztasági osztályai helyettesíthetők, azokat ugyanazon termékpiac részének kell tekinteni.

(291)

A Bizottság először is megjegyzi, hogy a Lengyelország által benyújtott különböző piaci jelentések ((217)–(219) preambulumbekezdés) nem tesznek különbséget a tisztasági osztályok között, hanem a monoklórecetsav-piacot egy egészként kezelik. Ezenkívül a panaszos által az előzetes vizsgálati szakaszban szolgáltatott piaci információk (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (26) preambulumbekezdését) nem tesznek különbséget a tisztasági osztályok között, hanem a monoklórecetsav-piac egészére vonatkoznak. Korábbi ítélkezési gyakorlatában a Bizottság megállapította, hogy nem tűnik úgy, hogy elegendő arra utaló jel lenne, hogy a különböző tisztasági osztályok indokolják a termékpiac szegmentálását, és az MCAA-piacot egy egésznek tekintette (122).

(292)

A keresleti oldalt illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a panaszos azt állítja, hogy a monoklórecetsav-termékeknek legalább két különálló piaca van: az egyik a két legmagasabb tisztasági szintre, a másik pedig a két legalacsonyabb tisztasági szintre vonatkozik (az eljárás megindításáról szóló határozat (136) preambulumbekezdése), míg a PCC azt állítja, hogy az MCAA tisztasági osztályának használata az ügyfelek választásától függ, nem pedig a jellemzőivel, árával és tervezett használatával kapcsolatos korlátozásoktól ((105) preambulumbekezdés). A Bizottság megjegyzi, hogy az MCAA általános felhasználási módjai ((21) preambulumbekezdés) a tisztaságtól függetlenül nagyrészt azonosak. Az MCAA egyes konkrét felhasználásai esetében a fogyasztók magasabb tisztasági osztályt részesíthetnek előnyben.

(293)

Mindenesetre a kínálati oldalt illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a panaszos, a Nouryon (korábban Akzo Nobel) és a PCC a gyártóüzemeiken keresztül teljes rugalmassággal rendelkeznek ahhoz, hogy valamennyi tisztasági osztályba tartozó MCAA-t előállítsanak ((106) preambulumbekezdés). Ezért úgy tűnik, hogy a kínálati oldalon az MCAA különböző tisztasági osztályait egymást helyettesítőnek kell tekinteni. Ennek eredményeként a Bizottság megállapítja, hogy tekintettel a kínálati oldali helyettesíthetőség magas szintjére és a keresleti helyettesíthetőség hiányára utaló jelentős mutatók hiányára, nem helyénvaló a monoklór-ecetsav piacának további felosztása, és hogy az érintett termékpiac a tisztasági osztálytól függetlenül az MCAA piaca.

(294)

A Bizottság megjegyzi, hogy a panaszos állítása szerint az EGT az érintett földrajzi piac ((51) preambulumbekezdés), míg Lengyelország és a PCC azt állítja, hogy ez legalább az EGT-t, Észak-Amerikát és Dél-Amerikát lefedő terület ((109)–(112) és (209) preambulumbekezdés).

(295)

A Bizottság megjegyzi, hogy korábbi esetgyakorlata e tekintetben nem meggyőző. Míg az Akzo és a Nobel Industries összefonódására vonatkozó 1994. évi határozatában (123) a Bizottság helyénvalónak ítélte a monoklór-ecetsav nyugat-európai piacának vizsgálatát, a Bizottság 2020-ban megjegyezte, hogy e piac már nem releváns, és nyitva hagyta a monoklór-ecetsav földrajzi piacának meghatározását (124).

(296)

Először is a Bizottság megjegyzi, hogy az Unióban székhellyel rendelkező panaszos maga is jelentős exportőrnek tűnik legalább az észak- és dél-amerikai piacok számára ((111) preambulumbekezdés). Ez ellentmondani látszik azon állításának, miszerint a piac az EGT-re korlátozódik.

(297)

A Bizottság megjegyzi, hogy az MCAA-kereskedelem erősnek tűnik Európa és az Egyesült Államok között. Az SRI 2011. évi jelentése megjegyzi (125), hogy az Egyesült Államokban 2010-ben a monoklórecetsav-felhasználás 43 %-a importból származott, amelynek 69 %-át Németország, 24 %-át pedig Hollandia adta (126). Bizonyíték van arra is, hogy Európa és Észak-Amerika többi része között jelentős a kereskedelem. A 2011. évi SRI-jelentés szerint Kanada – amely nem rendelkezett belföldi MCAA-gyártóval – Svédországból, Hollandiából és Németországból importál (127), míg Mexikó hagyományosan Németországból is importált (128). Emellett úgy tűnik, hogy a közép- és dél-amerikai országok is jelentős mennyiségű MCAA-t importálnak Európából. Például 2010-ben az argentin import 34 %-a Németországból származott, míg Brazília és Kolumbia is importált MCAA-t (129).

(298)

Amint azt Lengyelország és a PCC jelzi ((112) és (209) preambulumbekezdés), érdemes lehet azzal érvelni, hogy a földrajzi piac még szélesebb, mint Európa és az amerikai kontinens. Az SRI 2011. évi jelentése például megjegyzi, hogy 2006-ban a Nyugat-Európába irányuló behozatal többsége Japánból (41 %) és Indiából (39 %), míg 2008 óta szinte az összes behozatal Indiából származott; a Nyugat-Európába irányuló ilyen behozatal azonban továbbra is meglehetősen marginális. 2010-ben a nyugat-európai export nagy része az USA-ba, Argentínába és Dél-Afrikába irányult (130). A Tecnon Orbichem jelentése ugyanakkor azt sugallja, hogy a monoklórecetsav-piac globális piac (131). Amint azt a PCC és Lengyelország megjegyezte ((112) és (209) preambulumbekezdés), az ázsiai gyártók figyelmét az európai és amerikai piacokon kívülre is összpontosíthatják. Egyértelmű azonban, hogy legalább Európa és az amerikai kontinens között stabilnak tűnik az MCAA-val való kereskedelem.

(299)

A Bizottság megállapítja, hogy a monoklór-ecetsav piaca nem korlátozódik az EGT-re. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy az értékelés elvégzéséhez nem kell következtetést levonnia a pontos érintett földrajzi piacra vonatkozóan (túl azon a tényen, hogy az ilyen érintett piac szélesebb, mint az EGT), mivel az érintett földrajzi piac EGT-n túli kiterjedésének mértéke nem gyakorol lényeges hatást a releváns piaci tendenciák Bizottság általi elemzésének eredményeire ((301)–(305) preambulumbekezdés).

(300)

Panaszában a panaszos azzal érvelt, hogy az MCAA piaca kapacitásfelesleggel küzd, és hogy a projekt növeli ezt a kapacitásfelesleget.

(301)

A Bizottság először is megjegyzi, hogy a panaszos által szolgáltatott adatok (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (26) preambulumbekezdését) nem támasztják alá azt az állítást, hogy a PCC beruházási döntését megelőző években strukturális kapacitásfelesleg állt volna fenn az MCAA piacán. Az ismertetett adatok inkább viszonylag stabil kereslettel rendelkező piacot (a 2008-as pénzügyi válság azonnali hatásaitól függően), az Unióból harmadik országokba irányuló kivitel viszonylag magas és stabil szintjét, valamint a behozatal nagyon alacsony szintjét mutatják. Az európai termelési szintek a teljes kapacitás arányában stabilak maradtak. A Bizottság megjegyzi, hogy az a tény, hogy a kereslet az abszolút termelési kapacitás alatt marad, önmagában nem utal strukturális kapacitásfeleslegre, különösen annak fényében, hogy – amint azt a PCC és Lengyelország hangsúlyozta – a tényleges kapacitás alacsonyabb, mint a névleges teljesítmény ((130) és (224) preambulumbekezdés) (132). Hasonlóképpen az a körülmény, hogy az európai kereslet mint olyan alacsonyabb volt a tényleges termelésnél vagy kapacitásnál, nem a strukturális kapacitásfelesleg jele, mivel az európai termelés jelentős részét évente, viszonylag stabil szinten exportálták. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a panaszos által szolgáltatott adatok nem bizonyítják a piac kapacitásfeleslegét abban az időpontban, amikor a PCC végrehajtotta beruházásait.

(302)

Ami azt az állítást illeti, hogy a projekt többletkapacitást teremtene, a Bizottság először is megjegyzi, hogy a fent említettek szerint a piacot nem jellemezte strukturális kapacitásfelesleg a beruházás előtt. A Bizottság azonban megvizsgálta, hogy a beruházás létrehozhat-e kapacitásfelesleget.

(303)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a projektet úgy alakították ki, hogy évi 42 kt névleges termelési kapacitással rendelkezzen ((18) preambulumbekezdés). Tényleges termelési kapacitása azonban becslések szerint [34–40] kt/év ((130) és (224) preambulumbekezdés). Igaz, hogy ha a helyi kereslet és az export változatlan marad, ez jelentős kapacitást adna a piachoz. Amint azonban a PCC és Lengyelország kiemelte, a kapacitásbővítést a beruházás időpontjában várható piaci kereslet fényében kell értékelni (133).

(304)

A Lengyelország által benyújtott, a támogatási intézkedések odaítélésekor rendelkezésre álló független jelentések 2015-re vonatkozó előrejelzéseket tartalmaznak. Az SRI 2011. évi jelentése szerint 2010 és 2015 között valamennyi kulcsfontosságú piacon abszolút mértékben növekedne az éves MCAA-felhasználás, ami csak Európában [14–16,5] kt, Európában és az USA-ban együttesen [18–22] kt, Európában és Észak-Amerikában együttesen [20–24] kt, Európában és az amerikai kontinensen összesen [22–27] kt, a világon pedig [150–180] kt növekedést jelentene ((218) preambulumbekezdés). Ez azt jelenti, hogy 2010–2015-re a volumen alapján várható pozitív CAGR Európa esetében [1,4–1,6] %, Európa és az USA esetében [1,4–1,6] %, Európa és Észak-Amerika esetében [1,4–1,6] %, Európa és az amerikai kontinens esetében [1,4–1,6] %, a világ esetében pedig [3,2–3,7] %.

(305)

A Tecnon Orbichem jelentése ugyanakkor a 2010 és 2015 közötti időszakra vonatkozó előrejelzési adatokat is tartalmaz, amelyek szerint az MCAA-felhasználás évi [14–15,2] kt növekedést mutat Európában, [22–26] kt-t Európában és Észak-Amerikában, [30–33] kt-t Európában és Amerikában és [90–105] kt-t a világon ((219) preambulumbekezdés). Ez a 2010–2015-ös időszakra várhatóan [1,3–1,5] % pozitív CAGR-t jelent Európa, [1,4–1,6] %-ot Európa és Észak-Amerika, [1,7–1,9] %-ot Európa és az amerikai kontinens, és [2,6–2,8] %-ot a világ számára. Ugyanez a jelentés azt mutatja, hogy a 2010–2014 közötti öt évben a CAGR pozitív volt: Európa esetében [1,2–1,4] %, Európa és Észak-Amerika esetében [1,4–1,6] %, Európa és az amerikai kontinens esetében [1,6–1,9] %, a világ esetében pedig [2,7–3] %.

(306)

A Bizottság megjegyzi, hogy a támogatási intézkedések odaítélésekor a piac növekedésére vonatkozó előrejelzések szükségszerűen becsléseken alapultak. A Bizottság emlékeztet arra, hogy bár a (304) és (305) preambulumbekezdésben említett jelentések már előre jelezték a piac növekedését, más jelentések e tekintetben még optimistábbak voltak. A PCC számára a beruházási döntés meghozatalakor készített jelentések például még magasabb, [1,9–2,3]–[3–3,6] %-os növekedési várakozást jeleztek Európában és Észak-Amerikában a 2010–2015 közötti időszakra, valamint hasonló növekedési rátákat mutattak a továbbfeldolgozott termékek piacain ((220) preambulumbekezdés).

(307)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy amikor a PCC vállalta a projektet, az MCAA-piacot vonzónak tekintették a beruházások számára, mivel mind a panaszos, mind az Akzo Nobel jelentettek be a termelési kapacitásuk növelésére irányuló beruházásokat a projekttel kapcsolatos munkálatok megkezdését megelőző és követő évekre vonatkozóan ((132) és (223) preambulumbekezdés). Ez tehát megerősíti, hogy az MCAA és továbbfeldolgozott termékeinek piacai várhatóan növekedni fognak, és fel fogják venni a piachoz hozzáadott termelési kapacitást ((129), (131), (133), (133) és (217)–(220) preambulumbekezdés).

(308)

Következésképpen a (301)–(307) preambulumbekezdésben ismertetett megfontolások fényében a Bizottság úgy véli, hogy függetlenül attól, hogy melyik földrajzi piacot értékelik, a MCAA iránti kereslet a beruházást követő években várhatóan növekedni fog. Amikor tehát odaítélték a támogatási intézkedéseket a PCC-nek, a monoklórecetsav-piac nem volt abszolút hanyatlóban vagy strukturális kapacitásfeleslegben, és tekintettel a bizonyítékokkal alátámasztott piaci növekedésre vonatkozó előrejelzésre, várhatóan nem lesz abszolút hanyatlás vagy strukturális kapacitásfelesleg a jövőre nézve, figyelembe véve a projekt által létrehozott kapacitást is.

(309)

Végül a támogatás pozitív és negatív hatásainak mérlegelése során a Bizottság megjegyzi, hogy a panaszos és az Akzo Nobel jelentős piaci részesedéssel rendelkezett, függetlenül az érintett régiótól. Az SRI 2011. évi jelentése szerint 2010-ben a panaszos és az Akzo Nobel az európai termelési kapacitás mintegy 97 %-át, Európa és Észak-Amerika 74 %-át, valamint Európa és az amerikai kontinens 73 %-át tette ki. E két piaci szereplő erőfölényét a Tecnon Orbichem-jelentés is elismerte, amely az Akzo Nobelt „globálisan vezető szereplőnek”, a panaszost pedig „a második legnagyobb szereplőnek” minősítette. E jelentés rámutatott arra, hogy a 2012–2013 közötti időszakban (a projekthez nyújtott támogatási intézkedések odaítélésekor) a panaszos és az Akzo Nobel együttesen az európai piac 92 %-át, az európai és észak-amerikai piac 73 %-át, valamint az európai, észak-amerikai és dél-amerikai piac 71 %-át tette ki. A Bizottság megjegyzi, hogy a panaszos és az Akzo Nobel hagyományosan (134) kartellt működtetett a monoklór-ecetsav piacán ((125) preambulumbekezdés). A projekt lehetővé tette a PCC számára, hogy belépjen az MCAA piacára, amelyet korábban a panaszos és az Akzo Nobel duopóliuma ural. A PCC piacra lépésének tehát valós lehetősége volt az MCAA-felhasználók versenyfeltételeinek javítására ((125), (126) és (215) preambulumbekezdés).

(310)

A Bizottság ezért megjegyzi, hogy amikor a PCC vállalta és meg is kapta a projekthez nyújtott támogatást, a monoklórecetsav-piac nem csökkent abszolút mértékben, és az előrejelzések rövid távon növekedést prognosztizáltak. Ez tükröződik a támogatási intézkedések nyújtásának időszakával egyidejűleg készült független jelentésekben, amit az is bizonyít, hogy más piaci szereplők akkoriban további termelési kapacitásba fektettek be. A projekt nemcsak jelentős előnyökkel járt a régió számára, hanem javította a piaci feltételeket is azáltal, hogy új szereplő belépését tette lehetővé a duopolisztikus monoklórecetsav-piacon. A Bizottság megjegyzi, hogy az inkumbens duopolisták korábban kartellt működtettek a monoklór-ecetsav piacán.

(311)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a támogatási intézkedések pozitív hatásai felülmúlják az intézkedések versenyre és kereskedelemre gyakorolt esetleges negatív hatásait, és hogy a támogatási intézkedések nem eredményezték a verseny elfogadhatatlan torzulását.

(312)

A Bizottság megállapítja, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek a 2007. évi iránymutatásban foglalt összeegyeztethetőségi kritériumoknak, és nem teszik szükségessé az iránymutatás 68. pontja szerinti részletes vizsgálatot ((283) preambulumbekezdés). A Bizottság azt is megállapítja, hogy a támogatás pozitív hatásai meghaladják a negatív hatásokat ((311) preambulumbekezdés). A Bizottság ezért megállapítja, hogy a támogatási intézkedések a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján – a 2007. évi iránymutatás értelmezése szerint – összeegyeztethetők a belső piaccal.

(313)

Mivel a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a támogatási intézkedések a 2007. évi iránymutatás értelmében összeegyeztethetők, nem szükséges értékelni, hogy megfelelnek-e az összeegyeztethetőség más alapjaiban, például a 800/2008/EK rendeletben meghatározott kritériumoknak.

(314)

A Bizottság megállapítja, hogy a Lengyelország által a PCC-nek a projekt tekintetében nyújtott támogatás és adómentesség a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján – a 2007. évi iránymutatás értelmezése szerint – összeegyeztethető a belső piaccal,