<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.21-20110601.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2011HUB.0600545301.case.xml"><NO.CASE>C-212/10</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62010CJ0212</NO.CELEX><NO.SEQ>0019.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>I-5455</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>I-5469</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>15</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20110616">2011. 06. 16</DATE>-I ÍTÉLET – C-212/10. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>LOGSTOR ROR POLSKA</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (negyedik tanács)</P><P><DATE ISO="20110616">2011. június 16.</DATE><NOTE NUMBERING="STAR" TYPE="FOOTNOTE" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: lengyel.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-212/10. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Wojewódzki Sąd Administracyjny w Gliwicach (Lengyelország) a Bírósághoz <DATE ISO="20100503">2010. május 3-án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20100315">2010. március 15-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Logstor ROR Polska sp. z o.o.</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Dyrektor Izby Skarbowej w Katowicach</HT></P><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),</P><P>tagjai: J.-C. Bonichot tanácselnök (előadó), K. Schiemann, C. Toader, A. Prechal és E. Jarašiūnas bírák,</P><?PAGE NO="I-5456"?><P>főtanácsnok: P. Mengozzi,</P><P>hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20110407">2011. április 7-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a Logstor ROR Polska sp. z o.o. képviseletében T. Konik és K. Gil doradcy podatkowi,</P></ITEM><ITEM><P>a Dyrektor Izby Skarbowej w Katowicach képviseletében G. Pasterczyk, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a lengyel kormány képviseletében M. Szpunar, A. Kramarczyk és A. Kraińska, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében M. Afonso és K. Herrmann, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="I-5457"?><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az <DATE ISO="19850610">1985. június 10-i</DATE> 85/303/EGK tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="156" PAGE.FIRST="23" DATE.PUB="1985">HL L 156., 23. o.</REF.DOC.OJ>, magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 122. o.) módosított, a tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, <DATE ISO="19690717">1969. július 17-i</DATE> 69/335/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="249" PAGE.FIRST="25" DATE.PUB="1969">HL L 249., 25. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 11. o.; a továbbiakban: 69/335 irányelv) 4. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a zabrzei (Lengyelország) székhelyű Logstor ROR Polska sp. z o.o. (a továbbiakban: Logstor ROR Polska) és a Dyrektor Izby Skarbowej w Katowicach (a katowicei adóhatóság igazgatója) között a Logstro ROR Polska társasági szerződésének az e társaság tagja által a társaságnak nyújtott kölcsönök általi módosítása alapján kiszabott, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>polgári jogi ügyletek után fizetendő adónak<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> nevezett illeték megfizetése tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A 69/335 irányelv első preambulumbekezdése szerint az irányelv célja a tőke szabad mozgásának mint a belső piac létrehozásához nélkülözhetetlennek tekintett alapvető szabadságnak az előmozdítása. Ennek érdekében, amint az az irányelv hatodiktól nyolcadikig terjedő preambulumbekezdéseiből kitűnik, a közös piacon kizárólag<?PAGE NO="I-5458"?> egyszer alkalmazható, tőkefelhalmozást terhelő egységes adó bevezetésével, valamint az ezen egységes adóval azonos jellemzőkkel rendelkező valamennyi más közvetett adó eltörlésével az irányelv harmonizálni kívánta az Európai Unióban a társaságoknak juttatott vagyoni hozzájárulásra vonatkozó adóztatást.</TXT></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Ennek érdekében az említett irányelv 1–9. cikke <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>tőkeilletéknek<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> nevezett, harmonizált illeték kivetését írta elő a tőketársaságoknak juttatott vagyoni hozzájárulásokra.</TXT></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A 69/335 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>A következő ügyletek tartoznak a tőkeilleték alá:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>egy tőketársaság tőkéjének [helyesen: jegyzett tőkéjének] emelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>egy tőketársaság vagyonának növelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással, amely nem a társaság tőkéjéből vagy vagyonából való részesedés ellenében történik, hanem ugyanolyan jogok fejében, mint amilyenekkel a tagok (részvényesek) rendelkeznek, mint például szavazati jogok, nyereségből vagy felszámolás során keletkező többletből való részesedés joga;</TXT><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></P></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-5459"?><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Továbbra is a tőkeilleték alá tartoznak [helyesen: tartozhatnak] a következő ügyletek, amennyiben <DATE ISO="19840701">1984. július 1-jén</DATE> 1%-os mértékkel adóztak:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>tőketársaság által felvett hitel, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből részesedni;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>tőketársaság és tag (részvényes), vagy tőketársaság és tag (részvényes) házastársa, vagy tőketársaság és tag (részvényes) gyermeke, vagy tőketársaság és harmadik fél által együttesen felvett hitel, ha egy tag (részvényes) biztosítékot nyújt, hogy a hitel ugyanazon funkciót tölti be, mint a társaság tőkéjének emelése [helyesen: a tőketársaság által a tagjától (részvényesétől), a tagja (részvényese) házatársától vagy gyermekétől, valamint harmadik személytől, valamely tag (részvényes) által nyújtott biztosíték mellett felvett hitel, amennyiben e hitelek ugyanazt a szerepet töltik be, mint a társaság jegyzett tőkéjének az emelése].</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A 69/335 irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="007.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A 9. cikkben szereplők kivételével a tagállamok mentesítenek minden olyan ügyletet a tőkeilleték alól, amely <DATE ISO="19840701">1984. július 1-jén</DATE> mentes volt az illeték alól, illetve amely 0,50%-os vagy annál alacsonyabb mértékkel adózott.</P><P>A mentességre vonatkoznak azok a feltételek, amelyeket a mentesség megadását, illetve adott esetben a 0,50%-os vagy annál alacsonyabb adó kivetését illetően az említett időpontban kellett alkalmazni.</P><P>[…]</P></ALINEA></PARAG><?PAGE NO="I-5460"?><PARAG IDENTIFIER="007.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok az (1) bekezdésben említett ügyeleteken kívül minden ügyletet mentesíthetnek a tőkeilleték alól, vagy azokra legfeljebb 1%-os mértékű egységes kulcsú illetéket vethetnek ki.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>A 69/335 irányelvnek az alapügy tényállása megvalósulásának idején hatályos szövegét megállapító 85/303 irányelv második és harmadik preambulumbekezdése a következőket mondta ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>mivel a tőkeilleték kedvezőtlenül hat a vállalkozások fejlődésére, valamint csoportjaik átszerveződésére; mivel e hatások különösen ártalmasak a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor kiemelkedő szükség van arra, hogy a beruházások ösztönzése elsőbbséget élvezzen;</P></CONSID><CONSID><P>mivel e célok elérése szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha a tőkeilletéket megszüntetnék; mivel viszont azon bevételkiesések, amelyek egy ilyen intézkedés következtében előállnának, elfogadhatatlanok egyes tagállamok számára; mivel a tagállamoknak ezért lehetőséget kell kapniuk, hogy mentesítsék a tőkeilleték alól, vagy adó alá vessék a tőkeilleték hatálya alá tartozó ügyletek egészét vagy egy részét, ezt úgy kell értelmezni, hogy egységes adómértéket kell megállapítani egy és ugyanazon tagállamban [helyesen: vagy adó alá vessék a tőkeilleték hatálya alá tartozó ügyletek egészét vagy egy részét, egységes adómértéket alkalmazva egy tagállamon belül<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</P></CONSID></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, <DATE ISO="20080212">2008. február 12-i</DATE> 2008/7/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="046" PAGE.FIRST="11" DATE.PUB="2008">HL L 46., 11. o.</REF.DOC.OJ>) 16. cikke <DATE ISO="20090101">2009. január 1-jétől</DATE> hatályon kívül helyezte a 69/335 irányelvet.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-5461"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A nemzeti jog</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>A Lengyel Köztársaság <DATE ISO="20040501">2004. május 1-jén</DATE> csatlakozott az Európai Unióhoz.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A tőkeilletékre vonatkozó, <DATE ISO="19840701">1984. július 1-jén</DATE> hatályos szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>A tőkeilletékről szóló, <DATE ISO="19751219">1975. december 19-i</DATE> törvény (Dz. U 45. szám, 226. alszám) úgy rendelkezett, hogy a természetes és jogi személyek társaságának alapító okiratait tőkeilleték terheli. E tőkeilleték tárgyát és mértékét az <DATE ISO="19830516">1983. május 16-i</DATE>, <DATE ISO="19830701">1983. július 1-jén</DATE> hatályba lépő kormányrendelet (Dz. U. 34. szám, 161. alszám) határozta meg. Az 54. cikkének (5) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>Jegyzett tőke részének tekintendők a valamely tag vagy részvényes által nyújtott hitelek is, ha a nem visszafizetett hitelek teljes összege a hitelnyújtás napján meghaladta a jegyzett tőke 50%-át.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>Ebben az esetben az illeték mértéke a hitel értékének 5%-a.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A tőkeilletékre vonatkozó, <DATE ISO="20010101">2001. január 1-je</DATE> és <DATE ISO="20040430">2004. április 30.</DATE> között hatályos szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>13</NO.P><TXT><DATE ISO="20010101">2001. január 1-je</DATE> és <DATE ISO="20040430">2004. április 30.</DATE> között a polgári jogi ügyletek után fizetendő adó címén ugyanezen ügyelteket terhelte illeték, csökkenő mérték szerint.</TXT></NP><?PAGE NO="I-5462"?><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>A polgári jogi ügyletek után fizetendő adóról szóló, <DATE ISO="20000909">2000. szeptember 9-i</DATE> törvény (Dz. U. 86. szám, 959. alszám; a továbbiakban: 2000. évi PCC-törvény) 1. cikkének (1) bekezdése a polgári jogi ügyletek után fizetendő adóval terheli a társasági szerződéseket, illetve azok módosításait, amennyiben az utóbbiak ezen adó alapjának módosulását idézik elő.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>A 2000. évi PCC-törvény 1. cikkének (3) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>A társasági szerződés esetében szerződésmódosításnak minősül:</P><P>[…]</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>a tagok (részvényesek) által a társaságnak nyújtott kiegészítő befizetések, hitelek, valamint a tag (részvényes) által a társaságnak ingyenesen juttatott vagyon vagy vagyoni jogok.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>A 2000. évi PCC-törvény 7. cikke (1) bekezdésének 9. pontja a hitel összegének függvényében határozta meg a csökkenő illetékmértéket, amely az ügylet értékének 1–0,5%-a között mozgott. Az alapügyben szóban forgó hitelre így a 0,5%-os mérték vonatkozott.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A tőkeilletékre vonatkozó, <DATE ISO="20040501">2004. május 1-je</DATE> és <DATE ISO="20061231">2006. december 31.</DATE> között hatályos szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>A polgári jogi ügyletek után fizetendő adóról szóló törvény módosításáról szóló, <DATE ISO="20031219">2003. december 19-i</DATE> törvény (Dz. U. 2004., 6. szám, 42. alszám) módosította a 2000. évi PCC-törvényt, mentesítve ezen adó alól a tőketársaságnak a tag vagy részvényes által nyújtott hiteleket. A 2000. évi PCC-törvény 9. cikke 10. pontja h) alpontjának a<?PAGE NO="I-5463"?> törvény <DATE ISO="20040501">2004. május 1-jétől</DATE> hatályos egységes szerkezetbe foglalt szövegéből (DZ. U 41. szám, 399. alszám) következő változata értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>A következő polgári jogi ügyletek mentesek az adó alól:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT><P>azon hitelek, amelyeket […]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>h)</NO.P><TXT>valamely tag (vagy részvényes) nyújtott a tőketársaságnak;</TXT><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></P></NP></ITEM></LIST></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A tőkeilletékre vonatkozó, <DATE ISO="20070101">2007. január 1-je</DATE> és <DATE ISO="20081231">2008. december 31.</DATE> között hatályos szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvény, valamint a polgári jogi ügyletek után fizetendő adóról szóló törvény módosításáról szóló <DATE ISO="20061115">2006. november 15-i</DATE> törvény (Dz. U. 222. szám, 1629. alszám; a továbbiakban: 2007. évi PCC-törvény) 2. cikke 9. pontja c) alpontjának harmadik francia bekezdése <DATE ISO="20070101">2007. január 1-jétől</DATE> hatályon kívül helyezte a 2000. évi PCC-törvény 9. cikke 10. pontja h) alpontjának a <DATE ISO="20040501">2004. május 1-jétől</DATE> hatályos szövegét, amely a tőketársaságnak a tag vagy részvényes által nyújtott hiteleket mentesítette.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>E hitelügyletek tehát 2007. évi PCC-törvény 1. cikke (3) bekezdésének 2. pontja értelmében véve a társasági szerződés módosításának minősültek, és e törvény 7. cikke (1) bekezdésének 9. pontja alapján 0,5%-os egységes adókulcs vonatkozott rájuk.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-5464"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>A tőkeilletékre vonatkozó, <DATE ISO="20090101">2009. január 1-jétől</DATE> hatályos szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20081107">2008. november 7-i</DATE> törvény (Dz. U. 209. szám, 1319. alszám) átültette a lengyel jogba a 2008/7 irányelvet, és ugyanezen törvény 9. cikke 10. pontjának i) alpontja alapján a polgári jogi ügyletek után fizetendő adó alól mentesültek a tőketársaságnak a tagjai vagy részvényesei által nyújtott hitelek.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>21</NO.P><TXT><DATE ISO="20070709">2007. július 9-én</DATE> a Logstor ROR Polska a <DATE ISO="20040915">2004. szeptember 15-i</DATE> hitelszerződéshez kapcsolódó módosító záradékot kötött a tagjával, a Logstor Holding A/S-sel, amely alapján a korábban nyújtott hitel összegét <FT TYPE="NUMBER">2600000</FT> euróval <FT TYPE="NUMBER">5233000</FT> euróra emelték. <DATE ISO="20070814">2007. augusztus 14-én</DATE> a Logstor ROR Polska <FT TYPE="NUMBER">8000000</FT> PLN-ről szóló másik hitelszerződést kötött ugyanezen taggal.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Az említett hitelügyletek időpontjában hatályos lengyel szabályozás értelmében ezen ügyleteket a polgári jogi ügyletek után fizetendő adó terhelte.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A Logstor ROR Polska, mivel úgy vélte, hogy a 69/335 irányelv alapján jogosult volt arra, hogy a szóban forgó ügyletek tekintetében a polgári jogi ügyletek után fizetendő adó alóli mentességre hivatkozzon, azt kérte az adóhatóságtól, hogy az állapítsa meg az általa befizetett adó teljes összegével megegyező túlfizetés fennállását.</TXT></NP><?PAGE NO="I-5465"?><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>E kérelem elutasítását, valamint az ezen elutasítással szemben benyújtott közigazgatási keresetet követően a Logstor ROR Polska a Wojewódzki Sąd Administracyjny w Gliwicachhoz (a glivicei vajdasági közigazgatási bíróság) fordult.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>E körülmények között a Wojewódzki Sąd Administracyjny w Gliwicach úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Lehetővé teszi-e [a 69/335 irányelv] 4. cikkének (2) bekezdése a tagállamnak azt, hogy a tőkeilleték kivetéséről [az Unióhoz való] csatlakozása napján (<DATE ISO="20040501">2004. május 1-jén</DATE>) történt lemondása esetén <DATE ISO="20070101">2007. január 1-jétől</DATE> ismét bevezesse a társaság nyereségéből részesedésre jogosult hitelező által a tőketársaságnak nyújtott hitelre kivetett tőkeilletéket?<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Kérdésével az azt előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 69/335 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének az alapeljárásbeli jogvitára alkalmazandó szövegét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam a tőkeilleték kivetéséről történő korábbi lemondása esetén újra bevezeti a társaság nyereségéből részesedésre jogosult hitelező által a tőketársaságnak nyújtott hitelre kivetett tőkeilletéket?</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>Előzetesen meg kell állapítani, hogy lengyel kormány a Bíróság előtt vitatta a nemzeti jognak a kérdést előterjesztő bíróság általi ismertetését.</TXT></NP><?PAGE NO="I-5466"?><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>A lengyel kormány ugyanis azzal érvel, hogy helytelen azt állítani – ahogyan azt a kérdést előterjesztő bíróság teszi –, hogy a Lengyel Köztársaság az Unióhoz való csatlakozásának időpontjában lemondott az olyan hitelügyletek utáni tőkeilleték beszedéséről, mint amilyen az alapügyben szerepel. E kormány szerint a részvényesek által a tőketársaságoknak nyújtott hitelek <DATE ISO="20040501">2004. május 1-je</DATE> és <DATE ISO="20061231">2006. december 31.</DATE> közötti adómentességének célja ugyanazon tőke kétszeres adóztatásának elkerülése volt: az első adóztatás akkor történt, amikor a részvényes a hitelt nyújtotta a társaságnak, a második pedig akkor, amikor a hitel vissza nem fizetett része társasági részesedéssé alakult.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>A lengyel kormány ugyanis azt állítja egyrészt, hogy a tag vagy részvényes által a tőketársaságnak nyújtott hitelek ugyan a 2004. év és a 2006. év között mentesek voltak a polgári jogi ügyletek után fizetendő adó alól, ez nem vonatkozott jegyzett tőkének az ilyen hitelek átváltoztatásából eredő emelésére, másrészt pedig, ezzel ellentétesen, a 2007. évi PCC-törvény megszüntette a jegyzett tőkének a tag vagy részvényes által nyújtott olyan hitelből eredő emelésének az adóztatását, amelyet már a polgári jogi ügyletek után fizetendő adó terhelt, ezzel egy időben e törvény újra kivetette ezen adót a tagok vagy részvényesek által a tőketársaságuknak nyújtott hitelekre.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>E tekintetben elegendő arra emlékeztetni, hogy az EUMSZ 267. cikk által létrehozott bírósági együttműködési rendszer keretében a Bíróságnak nem feladata a nemzeti jogkérdést előterjesztő bíróság általi értelmezés helyességének kétségbe vonása vagy vizsgálata (lásd ebben az értelemben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-449/06" PAGE.ECR="I-553" YEAR="2008">C-449/06. sz. Gysen-ügyben <DATE ISO="20080214">2008. február 14-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2008., I-553. o.]</REF.DOC.ECR> 17. pontját, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-11/07" PAGE.ECR="I-6845" YEAR="2008">C-11/07. sz., Eckelkamp és társai ügyben <DATE ISO="20080911">2008. szeptember 11-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2008., I-6845. o.]</REF.DOC.ECR> 32. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>A Bíróságnak tehát az eléterjesztett kérdésre az azt előterjesztő bíróság megállapítása alapján kell választ adnia, amely megállapítás szerint a Lengyel Köztársaság az Unióhoz való csatlakozásának időpontjában, azaz <DATE ISO="20040501">2004. május 1-jén</DATE>, lemondott az alapügyben szereplő illeték kivetéséről.</TXT></NP><?PAGE NO="I-5467"?><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>A 69/335 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>[t]ovábbra is a tőkeilleték alá [tartozhatnak bizonyos] ügyletek, amennyiben <DATE ISO="19840701">1984. július 1-jén</DATE> 1%-os mértékkel adóztak<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>Ezen időpont, amelyet a 69/335 irányelv említett 4. cikkének (2) bekezdése referencia-időpontként határoz meg, a Lengyel Köztársaságra is vonatkozik. Ugyanis a csatlakozás esetén a csatlakozási okmány vagy valamely más uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában az uniós jogban előírt valamely időpontra történő hivatkozás a csatlakozó államra is vonatkozik, még akkor is, ha ezen időpont korábbi, mint a csatlakozás dátuma (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-366/05" PAGE.ECR="I-4985" YEAR="2007">C-366/05. sz., Optimus – Telecomunicações ügyben <DATE ISO="20070621">2007. június 21-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2007., I-4985. o.]</REF.DOC.ECR> 32. pontja). Márpedig, ami a Lengyel Köztársaságot illeti, e tekintetben sem az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeiről szóló okmány, sem más uniós jogi aktus nem tartalmaz eltérő rendelkezést.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Mivel az olyan hitelügyletek, mint amelyek az alapügyben szerepelnek <DATE ISO="19840701">1984. július 1-jén</DATE> a 69/335 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében adókötelesek voltak, a Lengyel Köztársaság az Unióhoz való csatlakozásakor eldönthette, hogy továbbra is tőkeilletékkel terheli-e az ilyen típusú ügyleteket.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>A Lengyel Köztársaság azonban, miután – ahogy az a nemzeti jognak a kérdést előterjesztő bíróság általi elemzéséből kitűnik – az Unióhoz való csatlakozása időpontjában, vagy attól kezdődően lemondott ezen illetékről, ezen időpontot követően nem vezethette azt be újra.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>A 69/335 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése ugyanis – amelynek szövege a folytatólagosságra utal – azon cél tükrében értelmezendő, amely a 85/303 irányelv második és harmadik preambulumbekezdésében említett tőkeilleték korlátozására, sőt megszüntetésére irányul. E célra figyelemmel az említett harmadik preambulumbekezdésből kitűnik, hogy a tőkeilleték kivetéséről le nem mondó tagállamok kizárólag a tőkeilleték megszüntetése esetén általuk esetlegesen fellépő költségvetési nehézségek miatt tarthatják fenn az ilyen illetéket.</TXT></NP><?PAGE NO="I-5468"?><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>[t]ovábbra is a tőkeilleték alá tartozhatnak<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> megfogalmazás, amely a 69/335 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében szerepel, úgy értelmezendő tehát, hogy ahhoz, hogy a tagállamok tőkeilletéket vethessenek ki az említett bekezdés hatálya alá tartozó ügyletekre, azoknak nem csupán az <DATE ISO="19840701">1984. július 1-jén</DATE> hatályos nemzeti jog szerint kellett illetékkötelesnek lenniük e rendelkezés értelmében véve, hanem ezt követően folyamatosan ilyen illetéket kellett rájuk alkalmazni. Ellenkező esetben a tagállam nem tudna a tőkeilleték fenntartásához szükséges bevételkiesést igazolni.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>A 69/335 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében az <DATE ISO="19840701">1984. július 1-jei</DATE> időpontra tett hivatkozás azon tagállamok számára, amelyek ekkor tőkeilletékkel terhelték a szóban forgó ügyleteket, nem minősülhet következésképen az ilyen illeték – az arról való lemondást követő – újbóli bevezetésére való felhatalmazásnak, amely ellentétes lenne e rendelkezés megfogalmazásával és a tőkeilleték korlátozására, vagy megszüntetésre irányuló, ezen irányelv által követett céllal.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Következésképpen az a tagállam, amely a 69/335 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése alapján <DATE ISO="19840701">1984. július 1-jét</DATE> követően lemondott arról, hogy bizonyos ügyleteket tőkeilletékkel terheljen, ugyanezen ügyletekre nem vezetheti be újra az ilyen illetéket.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Következésképpen az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 69/335 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam a tőkeilleték kivetéséről történő korábbi lemondása esetén újra bevezeti a társaság nyereségéből részesedésre jogosult hitelező által a tőketársaságnak nyújtott hitelre kivetett tőkeilletéket.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-5469"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">Az <DATE ISO="19850610">1985. június 10-i</DATE> 85/303/EGK tanácsi irányelvvel módosított, a tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, <DATE ISO="19690717">1969. július 17-i</DATE> 69/335/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam a tőkeilleték kivetéséről történő korábbi lemondása esetén újra bevezeti a társaság nyereségéből részesedésre jogosult hitelező által a tőketársaságnak nyújtott hitelre kivetett tőkeilletéket.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>