–

a ZCC Europe GmbH képviseletében N. Meyer Rechtsanwalt,

–

az Európai Bizottság képviseletében B. Eggers és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2021. május 31‑i (EU) 2021/910 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2021. L 199., 4. o.) érvényességére vonatkozik.

2

E kérelmet a ZCC Europe GmbH, németországi székhelyű kereskedelmi társaság, és a Hauptzollamt Düsseldorf (düsseldorfi fővámhivatal, Németország) között cermetből készült keményfém pálcák tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A KN

3

A 2020. szeptember 21‑i (EU) 2020/1577 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2020. L 361., 1. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezménynek (a továbbiakban: HR‑ről szóló egyezmény) megfelelően, amelyet annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá.

4

A 2658/87 rendelet 12. cikkének megfelelően az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a Közös Vámtarifa vonatkozó vámtételeivel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik.

5

A KN „Bevezető rendelkezések” című első részének I. címe tartalmazza „A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok” című A. pontot, amely az áruk besorolásával kapcsolatban a következőket írja elő:

6

A KN „Vámtarifa” címet viselő második része magában foglalja többek között a „Nem nemesfémek és ezekből készült áruk” címet viselő XV. áruosztályt, amelynek 4. pontja előírja:

7

A KN második részének 81. árucsoportja, melynek címe „Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk”, és amely e XV. áruosztályban szerepel, többek között a következő vámtarifaszámokat tartalmazza:

8

A KN második részének 82. árucsoportja, amelynek címe „Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből”, és amely az említett XV. áruosztályban szerepel, többek között a következő vámtarifaszámokat tartalmazza:

9

A Vámigazgatások Világszervezete (WCO) a HR‑ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a magyarázó megjegyzéseket (a továbbiakban: HR magyarázó megjegyzések) és az ezen egyezmény 6. cikkével létrehozott HR‑bizottság által elfogadott áruosztályozási véleményeket. Az említett egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése értelmében e bizottság feladata többek között e magyarázó megjegyzések megszövegezése.

A 952/2013/EU rendelet

10

Az Uniós vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 269., 1. o.; helyesbítések: HL 2013. L 287., 90. o.; HL 2016. L 267., 2. o.; HL 2018. L 173., 35. o.) „Az áruk tarifális besorolása” című 57. cikkének (1) és (4) bekezdése a következőket írja elő:

11

E rendeletnek „A végrehajtási hatáskörök átruházása” című 58. cikke (2) bekezdése a következőket írja elő:

12

Az említett rendelet 285. cikkének (1) bekezdése értelmében e hatáskör gyakorlása során a Bizottságot a Vámkódexbizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

A 2021/910 végrehajtási rendelet

13

A 2021/910 végrehajtási rendeletet a Bizottság a 952/2013 rendelet 57. cikkének (4) bekezdése és 58. cikkének (2) bekezdése alapján fogadta el.

14

E végrehajtási rendelet 1. cikkének értelmében:

15

Az említett végrehajtási rendelet melléklete a következő:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

16

2021 augusztusában és szeptemberében az alapeljárás felperese Kínából behozott fémkarbid‑rudakat szabad forgalomba bocsátás céljából a KN 8209 00 80 vámtarifaalszám alatt jelentette be, amely 2,7%‑os vámtétel alkalmazását vonta maga után.

17

A düsseldorfi fővámhivatal úgy határozott, hogy az alapeljárás felperese által bejelentett árukat a 2021/910 végrehajtási rendelet alapján a KN 8113 00 90 vámtarifaalszám alá sorolja be. Következésképpen az alapeljárás felperese tekintetében 5%‑os vámtétellel behozatali vámot és hozzáadottérték‑adót (héa) alkalmazott.

18

Az alapeljárás felperese panaszt nyújtott be e határozattal szemben, arra hivatkozva, hogy a bejelentett fémkarbid‑rudak csak „szerszámokhoz” használhatók, más célokra nem, és így azokra nem alkalmazható a 2021/910 végrehajtási rendelet. Mindenesetre úgy véli, hogy a 2021/910 végrehajtási rendelet jogellenes, mivel az nem kizárólag a pontosításra irányul, hanem módosítja a KN 8209 00 80 vámtarifaalszám szövegét is, és így figyelmen kívül hagyja a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság, Németország) 2018. augusztus 7‑i, már ilyen pontosítással szolgáló ítéletében (VII R 20/17) szereplő megállapításokat.

19

Az alapeljárás felperese e tekintetben arra hivatkozott, hogy a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság) ezen ítélete az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan fémkarbid‑rudakra is vonatkozik, amelyeket 2008‑ban a KN 8209 00 80 vámtarifaalszám alatt jelentett be szabad forgalomba bocsátás céljából. Egy helyszíni ellenőrzést követően a düsseldorfi fővámhivatal egy 2011‑ben hozott vámmegállapító határozatban az árukat a KN 8113 00 90 vámtarifaalszám alá sorolta be, és utólagosan beszedte a megfelelő vámokat. Mivel a Finanzgericht Düsseldorf (düsseldorfi pénzügyi bíróság) először elutasította az e beszedést követően benyújtott keresetet, a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság) a felülvizsgálati kérelem vizsgálata keretében visszautalta az ügyet a kérdést előterjesztő bíróság elé azzal az indokkal, hogy meg kell vizsgálni, hogy az érintett fémkarbid‑rudak rendelkeznek‑e a KN specifikusabb 8209 vámtarifaszámának jellemzőivel. A 4 K 3162/18 Z. számon nyilvántartásba vett ügyben a kérdést előterjesztő bíróság akkoriban szakértői vizsgálatot rendelt el. A kirendelt szakértő 2019. december 4‑i szakvéleményében arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó fémkarbid‑rudakat általában geometriai szempontból meghatározott vágóéllel rendelkező szerszámokká dolgozzák fel. E szakértő szerint a hűtőfuratok jelenléte az egyes rudakon egyértelműen fúrókhoz vagy szármarókhoz történő felhasználásra utalnak. Az említett szakértő úgy ítélte meg, hogy geometriájuk és az anyagválasztás miatt a többi rúd egyértelműen a száras szerszámok jellemzőivel rendelkezik. A kérdést előterjesztő bíróság 2020. március 18‑i ítéletével ezen az alapon semmisítette meg a 2011. évi vámmegállapító határozatot.

20

Mivel e határozatokkal a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság) és a Finanzgericht Düsseldorf (düsseldorfi pénzügyi bíróság) az érintett árukat az ír, a holland és a lengyel vámhatóságok által kibocsátott kötelező érvényű tarifális felvilágosításokban foglaltaktól eltérően sorolta be, a 2021/910 végrehajtási rendelet elfogadásával – a Vámkódexbizottsággal folytatott konzultációt követően – pontosításra került sor.

21

Mivel a düsseldorfi fővámhivatal elutasította az alapeljárás felperese által a 2021/910 végrehajtási rendelet alapján benyújtott panaszt, ez utóbbi keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

22

A kérdést előterjesztő bíróságnak semmilyen kétsége nincs afelől, hogy az alapügyben szóban forgó fémkarbid‑rudakat a KN 8209 00 vámtarifaalszám alá kell besorolni, és ennélfogva kizárólag a 2021/910 végrehajtási rendelet érvényességét kérdőjelezi meg. Úgy véli, hogy ez utóbbi elfogadásával a Bizottság módosította a KN 8113 és 8209 vámtarifaszám tartalmát és hatályát. E bíróság e tekintetben e fémkarbid‑rudaknak a KN 8209 00 vámtarifaalszám („szerszámrészként”) értelmében vett rendeltetésére, valamint a jelen ítélet 19. pontjában említett 2019. december 4‑i szakértői jelentésre hivatkozik, amelyet a 4 K 3162/18 Z. számon nyilvántartásba vett ügyben rendelt el. Álláspontja szerint ebből az következik, hogy az alapügyben szóban forgó fémkarbid‑rudak a geometriájuk és anyagválasztásuk, valamint egyeseken a hűtőfuratok megléte miatt geometriailag meghatározott vágóéllel rendelkező szerszámok gyártására szolgálnak. Hozzáteszi, hogy a KN 8209 00 vámtarifaalszám alá történő besoroláshoz elegendő, ha a fémkarbid‑rudat elsősorban szerszámokhoz való felhasználásra szolgálnak. E bíróság ezenkívül pontosítja, hogy az a tény, hogy a cermetpálcákat még fel kell dolgozni, mielőtt szerszámokhoz használhatnák őket, nem akadálya annak, hogy azokat a KN 8209 00 80 vámtarifaalszám alá sorolják be. Végül a jelen ítélet 19. pontjában említett 2019. december 4‑i szakértői jelentés fényében úgy véli, hogy téves az áruk 2021/910 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő leírásának végén szereplő azon állítás, amely szerint a feldolgozási fokukra, formájukra és egyszerű alakjukra tekintettel az érintett cermetpálcák számos célra felhasználhatók.

23

E körülmények között határozott úgy a Finanzgericht Düsseldorf (düsseldorfi pénzügyi bíróság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

24

Kérdésével az előterjesztő bíróság azt kéri a Bíróságtól, hogy határozzon a KN egységes alkalmazásának biztosítása érdekében elfogadott 2021/910 végrehajtási rendelet érvényességéről annyiban, amennyiben az az olyan cermetpálcákat, amelyek az e végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában leírtak szerinti típusú nagy hajlítószilárdságú fémpálcák, a KN 8113 00 90 vámtarifaalszám alá sorolja be, nem pedig a KN 8209 00 80 vámtarifaalszám alá, ami sérti a KN 8113 és 8209 vámtarifaszám, az e vámtarifaszámokra vonatkozó magyarázó megjegyzések, valamint a KN és a HR általános értelmezési szabályainak hatályát és tartalmát.

25

A 2021/910 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában leírt cermetpálcák volfrám‑karbid keverékéből állnak, és kötőanyagként bizonyos arányú kobaltot tartalmaznak. A volfrám‑karbidot különleges keménység jellemzi, és ezért különösen alkalmas a fémek fúrással és marással történő megmunkálására. Az alapügyben szóban forgó pálcák hossza 100 mm és 300 mm között van. Az átmérőjük egyúttal 2 és 40 mm között változik. Keresztmetszetük egységes átmérőjű, végük lapos. Bizonyos esetekben egy‑három hűtőcsatorna‑furattal is rendelkeznek. Nem vitatott, hogy a cermetpálcák további feldolgozást igényelnek, amely miatt az alapügy felperese szerszámgyártóknak értékesíti azokat.

26

Míg a német vámhatóságok az alapügyben szóban forgó terméket a KN 8113 KN‑kód alá sorolták be, a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság) 2018. évi ítéletében megállapította, hogy az a 8209 vámtarifaszám alá tartozik.

27

A KN tagállamok közötti eltérő értelmezésének kockázatát elkerülendő a Bizottság 2021. május 31‑én elfogadta a 2021/910 végrehajtási rendeletet. Ezt alkalmazták a német vámhatóságok az érintett áruknak az alapeljárás felperese által 2021 augusztusa és szeptembere során megvalósított új importjaira, a cermetpálcákat a 8113 kód alá sorolva, amely 5%‑os vám alkalmazását vonta maga után, míg az alapeljárás felperese az előző pontban említett nemzeti ítélkezési gyakorlatnak megfelelő, a KN 8209 kód alá történő besorolást kíván elérni, amely 2,7%‑os vámtétel alkalmazásával jár.

28

A kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni a Bíróságtól, hogy a KN 8113 és 8209 vámtarifaszámának a Bizottság által a 2021/910 végrehajtási rendeletben elfogadott értelmezésével ezen intézmény a KN tiltott módosítását végezte‑e el, nem pedig csupán annak egyszerű pontosítását.

29

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság többször akként határozott, hogy a tagállamok vámszakértőivel együttesen eljáró Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra, hogy pontosítsa az adott áruk besorolása során figyelembe vehető vámtarifaszámok tartalmát. Mindazonáltal a Bizottságnak a 952/2013 rendelet 57. cikkének (4) bekezdése és 58. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedések elfogadására irányuló hatásköre nem jogosítja fel a Bizottságot arra, hogy módosítsa a HR alapján megállapított vámtarifaszámok tartalmát, amely tekintetében a HR‑ről szóló egyezmény 3. cikke szerint az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy nem módosítja annak hatályát (lásd ebben az értelemben: 2015. február 12‑i Raytek és Fluke Europe ítélet, C‑134/13, EU:C:2015:82, 29. pont; 2019. december 19‑i Amoena ítélet, C‑677/18, EU:C:2019:1142, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2021. február 4‑i JCM Europe (UK) ítélet, C‑760/19, EU:C:2021:96, 34. pont).

30

Annak meghatározása érdekében, hogy a 2021/910 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árunak a KN 8113 vámtarifaszám, nem pedig a KN 8209 vámtarifaszám alá történő besorolásával a Bizottság módosította‑e a HR alapján megállapított e két vámtarifaszám tartalmát vagy hatályát, először is emlékeztetni kell arra, hogy a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2019. december 19‑i Amoena ítélet, C‑677/18, EU:C:2019:1142, 40. pont; 2020. június 18‑i Hydro Energo ítélet, C‑340/19, EU:C:2020:488, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2021. február 4‑i JCM Europe (UK) ítélet, C‑760/19, EU:C:2021:96, 35. pont).

31

Másodszor, ha a besorolás kizárólag az érintett termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján nem lehetséges, e termék rendeltetése, különösen alapvető rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha az szorosan ezen áru lényegéhez kapcsolódik. Az ilyen szoros kapcsolatnak ezen áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 5‑i TDK‑Lambda Germany ítélet, C‑559/18, EU:C:2019:667, 27. pont; 2020. június 18‑i Hydro Energo ítélet, C‑340/19, EU:C:2020:488, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az áruk ezen objektív jellemzőinek és tulajdonságainak a vámkezelés időpontjában vizsgálhatónak kell lenniük (2016. május 26‑i Latvijas propāna gāze ítélet, C‑286/15, EU:C:2016:363, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

Harmadszor, a Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy annak ellenére, hogy a KN és a HR magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, azok a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (2020. június 18‑i Hydro Energo ítélet, C‑340/19, EU:C:2020:488, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. október 20‑i Mikrotīkls ítélet, C‑542/21, EU:C:2022:814, 23. pont).

33

Az alapügyben szóban forgó vámtarifaszámok szövegét illetően meg kell állapítani, hogy a KN második részének 81. árucsoportja a „Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk” címet viseli, és annak 8113 vámtarifaszáma többek között a következőkre vonatkozik: „[c]ermet és ebből készült áru”. A KN második részének 82. árucsoportja, amelynek címe „Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből”, magában foglalja többek között a 8209 vámtarifaszámot, amely többek között a következőkre vonatkozik: „[l]apka, pálca, csúcs és hasonló nem szerelt szerszámrész cermetből”.

34

E két árucsoport hatálya tekintetében a XV. áruosztályhoz tartozó HR magyarázó megjegyzés kifejti, hogy „[a] 72–76. és 78–81. Árucsoport tartalmazza a megmunkálatlan nem nemesfémeket és az ilyen fémekből készült termékeket mint pl. tömb, rúd, huzal vagy lemez, valamint az ezekből készült árukat, bizonyos meghatározott nem nemesfémből készült áruk kivételével, amelyeket alapanyagukra való tekintet nélkül a 82. vagy 83. Árucsoportba kell osztályozni. Ezek az árucsoportok meghatározott árukra korlátozódnak.”

35

A KN második részének 82. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzés egyúttal előírja, hogy „[e]bbe az árucsoportba tartoznak a nem nemesfémből készült egyes különleges cikkek, jellegük szerint szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, asztali áruk, stb., amelyek nem osztályozhatók a XV. Előző árucsoportjai alá és nem a XVI. Áruosztályba tartozó gépek vagy készülékek […], sem a 90. Árucsoportba tartozó műszerek vagy készülékek, sem a 9603 vagy 9604 vtsz. alá tartozó áruk”.

36

Ebből következik, hogy a KN második részének 82. árucsoportja korlátozó jellegű, mivel ez az árucsoport az ott kifejezetten említett árukra vonatkozik. A „cermetre” való utalás járulékos jellegű, mivel egyrészt e kifejezés nem szerepel az említett 82. árucsoport címében, másrészt annak a KN 8209 vámtarifaszámban való használata kizárólag azon lapkát, pálcát, csúcsot és hasonló nem szerelt szerszámrészt alkotó anyagokat leíró elemként szolgál, amelyekre e vámtarifaszám kifejezetten kiterjed.

37

A Bizottság végrehajtási rendelete, valamint a mellékletében szereplő táblázatban foglalt indoklás kifejti, hogy a KN 8113 vámtarifaszám „magában foglalja a cermeteket, megmunkálatlanul vagy a […] máshol nem meghatározott árucikkek formájában is”. Ebből arra lehet következtetni, hogy a KN 8113 vámtarifaszám alkalmazási köre potenciálisan széles, és a KN 8209 vámtarifaszám alá történő besorolás a „lapka, pálca, csúcs és hasonló nem szerelt szerszámrész” számára van fenntartva.

38

A jelen ügyben a „szerszámrész” kifejezés értelmezése a meghatározó. A kérdést előterjesztő bíróság ugyanis az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 17–20. pontjában úgy értelmezi ezt a kifejezést, hogy az azokra a termékekre is vonatkozik, amelyeket a szükséges további feldolgozást követően csak szerszámokhoz lehet használni.

39

Ugyanakkor a 8209 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés értelmében:

40

Márpedig a KN 8209 vámtarifaszám szövegében szereplő „nem szerelt” kifejezésből és e magyarázó megjegyzésből az következik, hogy e vámtarifaszám olyan árucikkekre vonatkozik, amelyeket már megfelelően feldolgoztak ahhoz, hogy egyszerűen és közvetlenül „felszerelik”, azaz egyszerűen a szerszámra rögzítik, „hegesztik, forrasztják vagy erősítik” őket. Azok az árucikkek, amelyeket az egyszerű rögzítésükön kívül tovább kell alakítani ahhoz, hogy szerszámra rögzíthetők legyenek, nem tartozhatnak az említett vámtarifaszám alá. Ugyanez vonatkozik az alapügyben szóban forgó cermetpálcákra is, amelyek tekintetében nem vitatott, hogy azok csak nyers „szerszámrészek”.

41

A KN első része I. szakasza A. pontja 2. a) alpontjában az áruk besorolására vonatkozóan kimondott általános szabály, amely szerint a vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy „az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik”, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik „a kész‑ vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel”, nem változtat ezen a következtetésen.

42

Pontosan ez az a feltétel, amely szerint az érintett árunak rendelkeznie kell a kész‑vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel, amely nem teljesül az alapügyben szóban forgó cermetpálcák esetében. Nem vitatott ugyanis, hogy e pálcákat a jellegüknél fogva még át kell alakítani, például fúrással, bevágással, zsugorítással, hornyolással és hajlítással, hogy olyan különleges külső formát kapjanak, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy egyszerű hegesztéssel, forrasztással vagy erősítéssel a szerszámhoz rögzítsék őket.

43

A jelen ügyben az érintett árunak a 2021/910 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 3. oszlopában említett objektív jellemzői és tulajdonságai alapján a Bizottság a KN értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabályt alkalmazva, a KN XV. áruosztályának 4. megjegyzésére, valamint a KN 8113 00 és 8113 00 90 vámtarifaalszámok szövegére hivatkozva az alapügyben szóban forgóhoz hasonló árukat a 8113 00 90 vámtarifaalszám alá sorolta be. Egyébiránt kizárta, hogy ezen árukat – mint cermetből készült pálca és hasonló nem szerelt szerszámrész – a KN 8209 00 80 vámtarifaalszám alá sorolják be, „ugyanis az árucikkek szerszámokhoz és szerszámokként csak további feldolgozás esetén használhatóak, és más célra is alkalmasak.”

44

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak a 2021/910 végrehajtási rendelet érvényességével kapcsolatban, különösen azzal kapcsolatban, hogy e besorolás módosította a KN 8209 vámtarifaszám hatályát, mivel a jelen ítélet 19. pontjában említett 2019. december 4‑i szakértői jelentés szerint „[az alapügyben szóban forgó cermetpálcák] a geometriájuk és anyagválasztásuk, valamint egyeseken a hűtőfuratok megléte miatt geometriailag meghatározott vágóéllel rendelkező szerszámok gyártására szolgálnak”. E kétségeknek azonban nem lehet helyt adni. Még azt feltételezve is, hogy bizonyos jellemzők miatt e cermetpálcákat csak szerszámokká lehet feldolgozni, nem felelnek meg pontosan a KN 8209 vámtarifaszám szövegében előírt, a releváns magyarázó megjegyzésekben kifejtett követelményeknek, amelyek szerint az e vámtarifaszám alá tartozó termékeknek egyszerűen a szerszámhoz szerelhetőnek kell lenniük, egyszerű hegesztéssel, forrasztással vagy erősítéssel, anélkül hogy szükséges lenne más átalakítás.

45

Amint az a pálcáknak a 2021/910 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában szereplő leírásából is kitűnik, e pálcák olyan „egyszerű formáj[ú] és alak[ú]” termékek, amelyeket „alacsony feldolgozási fok” jellemez. Ez következik a DE BTI 5017/22‑1. és DE BTI 2903/22‑1. sz. kötelező érvényű tarifális felvilágosításokból is, amelyek az érintett cermetpálcákat olyan „nyersdarabokként” jelölik, amelyek egyszerűen még nem kellően kimunkáltak ahhoz, hogy a behozatal időpontjában rendelkezzenek a 8209 vámtarifaszám alá történő besoroláshoz szükséges lényeges jellemzőkkel.

46

A KN számos más vámtarifaszámának olvasatából ugyanis az következik, hogy ha a termék nyersdarabja valamely vámtarifaszám alá tartozik, ez utóbbi kifejezetten megemlíti e terméket:

–

8212 vámtarifaszám: „Borotva és borotvapenge (beleértve a borotvapenge‑nyersdarabot, szalagban is)”;

–

9606 vámtarifaszám: „Gomb, franciakapocs, patentkapocs és patent, gombtest és ezek más alkatrészei; nyers gomb”;

–

9110 vámtarifaszám: „Komplett kisóraszerkezet vagy óraszerkezet, nem összeszerelve vagy részben összeszerelve (szerkezetkészlet); nem teljes kisóraszerkezet vagy óraszerkezet összeszerelve; nyers kisóraszerkezet vagy óraszerkezet”.

47

Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárás felperese a szóban forgó fémkarbid‑rudakat olyan szerszámgyártóknak értékesítette, amelyek e rudakat további megmunkálási folyamatok során dolgozták fel, hogy fémforgácsoló szerszámokat készítsenek belőlük. A jelen ítélet 19. pontjában említett 2019. december 4‑i szakértői jelentés kifejti, hogy „a szóban forgó fémkarbid‑rudakat általában geometriailag meghatározott vágóéllel rendelkező szerszámokká alakították”, ami megerősíti, hogy a cermetpálcák geometriai formája, és ennélfogva az a speciális szerszám, amelyhez azokat használják, és amelyre azokat egyszerűen rögzíteni kell, a Bíróság ítélkezési gyakorlata által támasztott követelményekkel ellentétben még nem azonosítható a vámkezelés időpontjában (2016. május 26‑i Latvijas propāna gāze ítélet, C‑286/15, EU:C:2016:363, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48

A kérdést előterjesztő bíróság által a 2019. szeptember 5‑i TDK‑Lambda Germany ítélet (C‑559/18, EU:C:2019:667) 28. pontjára való hivatkozás semmiben nem változtat ezen az értékelésen. Ezen ítélet 33. pontjában ugyanis a Bíróság kifejezetten pontosította, hogy ha a szóban forgó vámtarifaszám egy, az érintett áruk sajátos használatán alapuló besorolásra vonatkozó szempontot állapít meg, e szempont meghatározó jelleget ölt az áruk e vámtarifaszám alá történő besorolása szempontjából.

49

Márpedig a KN érintett vámtarifaszámának és vámtarifaalszámának szövegéből, valamint az áruosztályokhoz, illetve árucsoportokhoz fűzött megjegyzésekből kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó terméket annak objektív jellemzői és tulajdonságai határozzák meg, és az nem tartalmaz sajátos használaton alapuló besorolásra vonatkozó szempontot. Ezt a 2021/910 végrehajtási rendelethez csatolt táblázat szövege is megerősíti.

50

Tehát csak a teljesség kedvéért kell megvizsgálni a kérdést előterjesztő bíróságnak az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 20. pontjában megfogalmazott azon állítását, amely a Bizottság által a 2021/910 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában kifejtett azon feltevés téves jellegére vonatkozik, amely szerint a cermetpálcák „számos célra felhasználhatóak”. Az ezen 1. oszlopban leírt cermetpálcák ugyanis más felhasználásokra is alkalmasak. Az a tény, hogy e pálcák közül egyesek hűtőfuratokkal rendelkeznek, nem igazolja különösképpen azt, hogy azokat ne sorolják be a KN 8113 vámtarifaszám alá. A műszaki dokumentáció szerint a textiliparban a fonalvezetőkhöz is szükség van hűtőfuratokra. A hűtőfuratok megléte tehát nem jelenti azt, hogy a cermetpálcák csak szerszámokhoz használhatók.

51

Mindezen okok miatt a Bizottság nem lépte túl mérlegelési jogkörét, amikor a 2021/910 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 3. oszlopában feltüntette, hogy az áruk a KN 8113 vámtarifaszám alá tartoznak, és objektív jellemzőik és tulajdonságaik miatt nem sorolhatók a KN 8209 vámtarifaszám alá.

52

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Bizottság azáltal, hogy a 2021/910 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a KN 8113 vámtarifaszám, és nem a KN 8209 vámtarifaszám alá sorolta, nem módosította e két vámtarifaszám egyikének sem a tartalmát, sem a hatályát.

53

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy annak vizsgálata nem tárt fel olyan tényezőt, amely a 2021/910 végrehajtási rendelet érvényességét érintené.

A költségekről

54

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.