European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2026/5290

2026.10.13.

(EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló közlemény közzététele

(C/2026/5290)

Ez a közlemény (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre (1).

STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY

„Nuits-Saint-Georges”

PDO-FR-A0579-AM02

A közlemény időpontja: 2026.7.24.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontjában:

—

a leírás az alábbi szövegrésszel egészül ki: a „2024. évi hivatalos földrajzi kódex alapján” szövegrész, mivel a két település közigazgatási határait a 2024. évi hivatalos földrajzi kódex alapján ellenőrizték.

A módosítás az egységes dokumentum 6. pontját érinti.

—

a szövegben pontosításra került, hogy a földrajzi terület térképét ábrázoló dokumentumok megtekinthetők a National Institute of Origin and Quality (Nemzeti Eredetvédelmi és Minőségügyi Intézet) honlapján.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

2.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

Mivel az illetékes nemzeti bizottság egy 2024. június 25-i ülésen felülvizsgálta az eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására szánt szőlő termesztésére körülhatárolt, parcellákra osztott területet, a jóváhagyásnak az I. fejezet IV. szakasza 2. pontjának a) alpontjában szereplő korábbi időpontja helyébe ez az időpont lépett.

Tekintettel arra, hogy az illetékes nemzeti bizottság egy 2024. június 25-i ülésen felülvizsgálta a „premier cru” kifejezés használatára jogosult borok előállítására szánt szőlő termesztésére körülhatárolt, parcellákra osztott speciális területet – az eredetmegjelölés körülhatárolt, parcellákra osztott területén belül –, a jóváhagyásnak az I. fejezet IV. szakasza 2. pontjának b) alpontjában szereplő korábbi időpontja helyébe ez az időpont lépett.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

3.   A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Az I. fejezet IV. szakaszának 3. pontjában összhangba hozták a települések jegyzékét a 2024. évi hivatalos földrajzi kódexszel, mivel egyes települések a termékleírás legutóbbi jóváhagyása óta megváltoztatták nevüket vagy egyesültek.

A közvetlenül szomszédos terület eredeti határvonala nem változott.

A módosítás az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

4.   Az ellenőrző szerv megváltozása

A felülvizsgált szövegezési szabályokra tekintettel módosult a termékleírás III. fejezetének II. szakasza az illetékes ellenőrző hatóság megjelölése érdekében.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

„Nuits-Saint-Georges”

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termék kategóriái

1.

Bor

3.1.   Kombinált Nómenklatúra-kód

• 22 – ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET

2204  – Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó kivételével

4.   A bor(ok) leírása

1.   Fehérbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Ezek a borok csendes, száraz borok.

A fehérborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11 %.

A „premier cru” felirattal ellátható borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11,5 %.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 %-ot.

a „premier cru” felirattal ellátható borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 14 %-ot.

A forgalomba hozatalra kész borok maximális erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma):

1.

3 gramm/liter;

2.

vagy 4 gramm/liter, ha az összes savtartalom legalább 55,10 milliekvivalens/liter, azaz borkősavban kifejezve 4,13 gramm/liter (vagy kénsavban kifejezve 2,7 gramm/liter).

Az egyéb analitikai kritériumok megfelelnek az uniós szabályozásnak.

A fehérborok kiegyensúlyozottak és teltek, és nagyfokú elegancia jellemzi őket.

Általános analitikai jellemzők

—

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): –

—

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): –

—

Minimális összes savtartalom: –

—

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): –

—

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): –

2.   Vörösbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Ezek a borok csendes, száraz borok.

A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 10,5 %.

A „premier cru” felirattal ellátható vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11 %.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 %-ot.

A „premier cru” felirattal ellátható borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 14 %-ot.

A csomagolási műveletszakaszban a vörösborok almasavtartalma legfeljebb 0,4 gramm/liter.

A forgalomba hozatalra kész borok maximális erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma): 2 gramm/liter.

Az egyéb analitikai kritériumok megfelelnek az uniós szabályozásnak.

A vörösborokat intenzív bíborvörös szín jellemzi. Fiatalon általában cseresznyére, szamócára és feketeribizli emlékeztető jegyeket hordoznak. Érésük során finomabb, érzéki kerekségre tesznek szert, csakúgy, mint a borokat előállító termelők. Az aromákat a bőr, a szarvasgomba, a prém és a vadhús egészíti ki.

Általános analitikai jellemzők

—

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): –

—

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): –

—

Minimális összes savtartalom: –

—

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): –

—

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): –

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   Konkrét borászati eljárás

—

a kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása a vörösborok esetében 10 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett,

—

a faforgács használata tilos,

—

a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 %-ot.

—

A „premier cru” felirattal ellátható borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 14 %-ot.

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük az uniós szinten meghatározott kötelezettségeknek.

2.   Művelési módszer

a)   Ültetési sűrűség

—

Az ültetési sűrűség hektáronként legalább 9 000 tőke, a sorok közötti távolság legfeljebb 1,25 méter, az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság pedig legalább 0,50 méter.

—

A szőlőültetvényeket nem kötelező sorokba ültetni, amennyiben betartják a minimális ültetési sűrűséget, és a tőkék egymástól 0,50 méternél nagyobb távolságra helyezkednek el.

b)   A metszésre vonatkozó szabályok

A borok a következő rendelkezéseknek megfelelően metszett szőlőből származnak:

Általános rendelkezések

Fehérborok

A szőlő metszését a következő módszerekkel végzik:

—

vagy rövidcsapos metszéssel (Royat-kordonművelésű és kettős kordonművelésű szőlő), tőkénként legfeljebb tíz rügy meghagyásával,

—

vagy hosszúcsapos metszéssel (egyszerű Guyot-metszés), legfeljebb nyolc rügyet tartalmazó félszálvesszők meghagyásával.

Vörösborok

A szőlőtőkék metszésekor tőkénként legfeljebb 8 rügyet hagynak meg:

—

vagy rövidcsapos metszéssel (Royat kordonművelésű, kettős kordonművelésű, bakművelésű és legyezőművelésű szőlő),

—

vagy hosszúcsapos metszés az egyszerű Guyot-metszés esetében.

Különleges rendelkezések

A Royat-kordonművelés kialakításának időszaka legfeljebb két év. Ebben az időszakban engedélyezett a kettős Guyot-metszés, minden egyes félszálvesszőn legfeljebb öt rügy meghagyásával.

Az egyszerű Guyot-metszés a következőképpen igazítható ki:

—

egy második csappal, amely lehetővé teszi a szálvessző évről évre történő váltogatását,

—

legfeljebb háromrügyesre rövidített szálvesszővel és legfeljebb kétrügyes csappal.

A metszésmódtól függetlenül a szőlő további rügyek meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11 vagy 12 leveles fenológiai szakaszban az adott évi termőágak tőkénkénti száma nem haladja meg a metszésre vonatkozó szabályok esetében meghatározott rügyek számát.

5.2.   Maximális hozamok

1.

Maximális hozam fehérborok esetében

Hektáronként 64 hektoliter

2.

Maximális hozam vörösborok esetében

Hektáronként 58 hektoliter

3.

A „premier cru” fehérborok maximális hozama

Hektáronként 62 hektoliter

4.

A „premier cru” vörösborok maximális hozama

Hektáronként 56 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése – a 2024. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – Côte-d’Or megye következő településeinek területén történik: Nuits-Saint-Georges és Premeaux-Prissey.

7.   Borszőlőfajta vagy borszőlőfajták

Chardonnay B

Pinot Blanc B

Pinot Gris G

Pinot noir N

8.   A kapcsolat(ok) leírása

a)   A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület a Côte de Nuits szőlőtermő területen található, amely a domborzatát tekintve egy nagyjából észak/déli tájolású, mintegy 25 km hosszú sík terület. Ez a tektonikus eredetű domborzat választja el egymástól a nyugatra fekvő, 400–500 méter tengerszint feletti magasságú „Hautes Côtes” mészkőfennsíkjait, valamint a keletre fekvő, a „Côte”-tól jobbra található, harmadkori lesüllyedt árokban képződött Bresse-i síkságot, amelynek tengerszint feletti magassága körülbelül 250 méter. A terület Nuits-Saint-Georges és Premeaux-Prissey települések területére terjed ki, és két város között fekszik: északon Dijon, Burgundiában pedig a Côte-d’Or megyében található Beaune határolja. A „Nuits-Saint-Georges” területén a „Côte” mintegy 150 méter magasságban húzódó felső peremét középső jura kori bajóci és batóniai mészkőrétegek alkotják, amelyek gerincét a különösen tömör Comblanchien mészkő képezi. A lejtő alsó részén a mészkőrétegek közé egy bajóci márgaréteg (agyagos mészkő) ékelődik, amely a tájban enyhe teraszszintként jelenik meg. A tájat egy zárt völgy szakítja meg, keresztülszelve a hátvidéket, amelyen időszakosan egy patak, a Meuzin folyik keresztül. A végén egy méretes hordalékkúp található, amelynek egy részét Nuits-Saint-Georges település foglalja el. A lejtőkön elterülő terület szubsztrátumát az altalaj és a fölötte emelkedő domborzati elemek elváltozása nyomán keletkezett agyagos-iszapos omladékrétegek takarják. Az omladékrétegek jellege a lejtőn való elhelyezkedésüktől függ. A felső lejtőn kifejezetten kövesek és hézagosak. A hegylábnál a rétegek több finom szemcsét tartalmaznak, sűrűbbek, vastagságuk pedig néhány tíz centimétertől akár egy méterig is terjedhet. A felső lejtőn jellegzetes képződmény jelenik meg: a kemény mészkő tetején krioklasztikus kavicsréteg található. A negyedidőszaki gleccserek idején kialakult kavics kiváló vízelvezető, és alacsony termőképességgel rendelkezik. A Meuzin hordalékkúpja jó vízelvezetésű és kavicsos hordalékos mészkőképződményekből áll. A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt parcellák a Meuzin-völgy mindkét oldalán, a „Côte” peremén helyezkednek el, ahol a felszín alatti talajrétegek kellően kifejlődtek ahhoz, hogy a gyökerek behatolhassanak, és biztosítva legyen a megfelelő vízelvezetés. Ezeken a területeken a talajok gyengén fejlettek és jellemzően karbonátosak, sekélyek, különösen a mészköves alapkőzet esetében. A domboldalakon a talajok toposzekvenciákba rendeződnek: fentebb gyenge minőségű, nagyon karbonátos talajok találhatók, lejjebb agyagban gazdagabb talajok, a hegylábaknál és a hordalékkúpon pedig viszonylag mély (0,50 méteres), kimosódott felszínű talajok. Az éghajlat tengeri és hűvös, amelyet a Rhone–Saône folyosókon áthaladó kontinentális és déli hatások zavarhatnak meg. A regionális óceáni jelleg mérsékelt és rendszeres csapadékmennyiségben nyilvánul meg (évente megközelítőleg 750 milliméter), jelentős nyári szárazság nem fordul elő. A hőmérséklet meglehetősen alacsony, az éves átlaghőmérséklet 10,5 °C. A „Côte” a Morvan-hegység és a burgundiai fennsíkok keleti oldalán helyezkedik el. A védett fekvés hőmérsékleti szempontból előnyös, emellett a régióra jellemzőnél jelentősen alacsonyabb csapadékmennyiséget eredményez.

b)   A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

Nuits-Saint-Georges település egy történelmi szőlészeti központban található. Szomszédjához, Beaune-hoz hasonlóan a „Côte” szőlőültetvények közepén helyezkedik el. A középkor óta rendkívül aktív itt a szőlőtermesztés. A település egyes „crui” évszázadok óta híresek. Danguy és Aubertin szerint 1892-ben a „Saint-Georges” szőlőültetvények 1000 óta megvannak. A 15. század óta Európa-szerte értékesítik a „Beaune” elnevezésű borokat, amelyeket valójában a „Côte” egész területén állítanak elő. Ezek a borok a Burgundiai Hercegség fénykorában annak „márkaarculatát” testesítették meg. Ezek a testes, alacsony tannintartalmú vörösborok, az úgynevezett „pinot vermeilek” [vörös pinot borok] voltak az egyetlen, szállításra alkalmas borok. A 18. században a régióban megjelentek a kereskedő-szőlősgazdák, akik új identitást adtak a „Bourgogne” boroknak, és megalapozták azok széleskörű európai elterjedését Ebben az időszakban hozták létre Nuits településen azokat a kereskedőházakat, amelyek meghatározták a régió szőlőtermesztési történelmét. Ezt követően Nuits a burgundiai borkereskedelem második központjává vált a Beaune lejtőin. A „Côte” „nemes borokat” szállított a kereskedőházaknak, amelyek jelentős részt tettek ki a piacon. 1892-ben Nuits település a jól megérdemelt kiválóság jeleként nevéhez hozzáadta a legrangosabb „cruje” nevét, így lett a neve Nuits-Saint-Georges. 1934-ben a beaune-i polgári bíróság határozata kijelölte a „Nuits-Saint-Georges” eredetmegjelölés földrajzi határait. Ezen határozat alapján az 1936. szeptember 11-i rendelet elismerte az akkoriban ellenőrzött „Nuits-Saint-Georges” eredetmegjelölést. A szőlőültetvényeket és a minőségüket befolyásoló tényezőket már a 18. századtól széles körben tanulmányozták, számos szerző pedig osztályozásokat készített a burgundiai „crukről”. E munka eredményeképpen jött létre 1860-ban a Beaune megyei Szőlőművelési Bizottság által készített osztályozás. Minden egyes vizsgált település esetében minőségi osztályba sorolták az egyes „elegáns fajtával” beültetett „climat-kat”(szőlőültetvényeket) (általában a „lieu-dit” [parcella] neve). 1943-ban Nuits-Saint-George esetében elismerték a „premier cru” kifejezés használatára jogosult „climat-k” listáját. Ezek voltak a legismertebb „cruk”, amelyeket 1860-ban azonosítottak. A pinot noir N a szőlőültetvényeken termesztett fő szőlőfajta. A chardonnay B azonban szintén jelen van, de a termesztett szőlőnek csak 2 %-át teszi ki, elsősorban a Premeaux-Prissey területen. A szőlőt a „Côte” régió jelenlegi gyakorlatainak megfelelően művelik, nevezetesen hektáronként több mint 9 000 tőke ültetési sűrűséggel. A termelők tisztában vannak azzal, hogy a talaj sérülékeny az erózióval szemben, ezért nagy gondot fordítanak a talaj integritásának megőrzésére. A borokat hagyományosan a pincészetben érlelik, ami az évjárat és a „climat” jellemzőitől függően jó eltarthatósági tulajdonságokat biztosít. 2009-ben a szőlőültetvények mintegy 300 hektárnyi területet foglaltak el, amelyből 148 hektár „premier cru” besorolású volt. Az átlagos éves termelési mennyiség 13 400 hektoliter volt. A fehérbor-termelés mindössze 300 hektolitert tesz ki, 6 hektárról. A borok mintegy kétharmadát a termelők értékesítik.

c)   A termék minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A vörösborokat intenzív bíborvörös szín jellemzi. Fiatalon általában cseresznyére, szamócára és feketeribizli emlékeztető jegyeket hordoznak. Érésük során finomabb, érzéki kerekségre tesznek szert, csakúgy, mint a borokat előállító termelők. Az aromákat a bőr, a szarvasgomba, a prém és a vadhús egészíti ki. A „premier cru” megjelöléssel ellátott borokra jellemző az erőteljesség és a masszív tanninszerkezet. Hosszú ideig fejlődnek a palackban, és erőteljes érlelődésre képesek. A fehérborok kiegyensúlyozottak és teltek, és nagyfokú elegancia jellemzi őket.

d)   Ok-okozati összefüggések

A Côte de Nuits szőlőültetvények szívében elhelyezkedő Nuits-Saint Georges település teljes egészében a burgundiai nemes borokra specializálódott. A Côte de Nuits fővárosaként betöltött státuszát a szőlőültetvények presztízsével ötvözi. Ezek a szőlőültetvények egy széles, keleti fekvésű lejtőn és annak lábainál terülnek el. Ez a táj bőséges fényt kap, így a talajok korán felmelegszenek. A reggeli ködök gyakoriak a síkságon, de a magasabb területeket nem érik el. A lejtő főként mészkő szubsztrátuma és előhegységeinek szubsztrátuma hatékony vízelvezetést és mérsékelt talaj-termőképességet biztosít. Ezek a körülmények kiváló helyszínt biztosítanak, ahol a Pinot Noir N nevű helyi szőlőfajta teljes mértékben ki tudja bontakoztatni potenciálját. Ez a meleg mezoklíma és a mérsékelt talaj-termőképesség olyan egyensúlyt és koncentrációt kölcsönöz a vörösboroknak, amely a komplex és fokozatosan fejlődő aromák teljes skáláján érzékelhető. A Chardonnay B szintén Burgundiából származik, és olyan helyeken honos, ahol márgásabb talajok találhatók. Az érlelés kellően megőrzi a savtartalmat ahhoz, hogy eleganciát és hosszú élettartamot kölcsönözzön a fehérboroknak. A termelők célja, hogy kiemeljék a „Nuits-Saint-Georges” természeti környezetének sajátos jellemzőit, és a szőlőültetvényeken és a pincészetekben alkalmazott gyakorlataik mind ezt a potenciált hivatottak kiaknázni. Nagy sűrűségű ültetés, hozamszabályozás, gondos betakarítás: mindezt a hagyományos borkészítési technikák és a pincészetben történő hosszú érlelés egészíti ki. A domborzat, a geológiai sokféleség és a kialakult talajok változatossága a borokban az aromák sokféle árnyalatát eredményezi, ami már régóta arra ösztönzi a termelők generációit, hogy megkülönböztessék a szőlőtermő területet alkotó kisebb egységeket („climat-kat”). Bevett gyakorlat volt, hogy a palackokon feltüntették annak a „climat-nak” a nevét, ahonnan a szőlő származik. Ezenkívül a „premier cru” kifejezés lehetővé tette a leghíresebb „climat-k” kiemelését, amelyek gyakran már ősidők óta ismertek voltak. 1816-ban Jullien a Nuits-Saint-Georges község területén található „Saint-Georges” nevű „lieu-dit”-et és a „Clos de Premeau”-t első osztályúként említette, míg a két község többi szőlőültetvényét másodosztályúként sorolta be. 1860-ban a Beaune kerületi borvidéki bizottság a két településen mintegy 300 hektárt minősített „nemesbor-szőlőültetvénynek”, amelyből 100 53 hektárt „első osztályúnak” minősítettek. Ez az osztályozás iránymutatásul szolgált később a „climat-k” „premier cru”-ként való elismeréséhez. 1934-ben, amikor Burgundia jelentős gazdasági nehézségekkel küzdött, néhány nuits-i termelő közösen létrehozta a „Confrérie des Chevaliers du Tastevint” (A kóstolókehely lovagjainak testvérisége). Ez a borral kapcsolatos testvériségek prototípusaként működő egyesület a burgundiai borok világszerte történő népszerűsítését és terjesztését tűzte ki célul. Székhelye jelenleg a városon kívül, Château du Clos de Vougeot-ban található. A testvériség sikeresen hozzájárult a burgundiai borok rangos imázsának fenntartásához, és működéséből a „Nuits-Saint-Georges” borok is profitáltak. A „Nuits-Saint-Georges” borok az óceánok mélyétől egészen a Holdig ismertek! 1971-ben ugyanis az Apollo 15 misszió a „Terre-Lune” küvé „Nuits-Saint-Georges” címkéjét helyezte el, és „Crater Saint-Georges”-nak nevezte el az egyik krátert a Holdon. A „Nuits-Saint-Georges” oltalom alatt álló eredetmegjelölés a „Le Rubis” atom-tengeralattjáró keresztanyja is. A „Nuits-Saints-Georges” vörösborai nemzetközi elismerésnek örvendenek.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Címkézés

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása

A „premier cru” felirat feltüntetéséhez meghatározott előállítási feltételeknek megfelelő borok esetében az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve kiegészíthető a „premier cru” kifejezéssel.

A „premier cru” felirat feltüntetéséhez meghatározott előállítási feltételeknek megfelelő borok esetében az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve kiegészíthető a „premier cru” kifejezéssel, valamint az alábbiakban felsorolt kisebb földrajzi egységek („climat-k”) valamelyikének nevével.

A „premier cru” felirat feltüntetéséhez meghatározott előállítási feltételeknek megfelelő borok esetében az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve kiegészíthető az alábbiakban felsorolt kisebb földrajzi egységek valamelyikének nevével.

A kisebb földrajzi egységek jegyzéke:

—

„Aux Argillas”

—

„Aux Boudots”

—

„Aux Bousselots”

—

„Aux Chaignots”

—

„Aux Champs Perdrix”

—

„Aux Cras”

—

„Aux Murgers”

—

„Aux Perdrix”

—

„Aux Thorey”

—

„Aux Vignerondes”

—

„Chaines Carteaux”

—

„Château Gris”

—

„Clos Arlot”

—

„Clos de la Maréchale”

—

„Clos des Argillières”

—

„Clos des Corvées”

—

„Clos des Corvées Pagets”

—

„Clos des Forêts Saint-Georges”

—

„Clos des Grandes Vignes”

—

„Clos des Porrets-Saint-Georges”

—

„Clos Saint-Marc”

—

„En la Perrière Noblot”

—

„La Richemone”

—

„Les Argillières”

—

„Les Cailles”

—

„Les Chabœufs”

—

„Les Crots”

—

„Les Damodes”

—

„Les Didiers”

—

„Les Hauts Pruliers”

—

„Les Perrières”

—

„Les Porrets-Saint-Georges”

—

„Les Poulettes”

—

„Les Procès”

—

„Les Pruliers”

—

„Les Saints-Georges”

—

„Les Terres Blanches”

—

„Les Vallerots”

—

„Les Vaucrains”

—

„Roncière”

—

„Rue de Chaux”

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen belüli előállításra vonatkozó eltérés

A feltétel leírása

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában a 2024. évi hivatalos földrajzi kódex alapján:

—

Côte-d’Or megye: Agencourt, Aloxe-Corton, Ancey, Arcenant, Argilly, Autricourt, Auxey-Duresses, Baubigny, Beaune, Belan-sur-Ource, Bévy, Bissey-la-Côte, Bligny-lès-Beaune, Boncourt-le-Bois, Bouix, Bouze-lès-Beaune, Brion-sur-Ource, Brochon, Cérilly, Chamboeuf, Chambolle-Musigny, Channay, Charrey-sur-Seine, Chassagne-Montrachet, Châtillon-sur-Seine, Chaumont-le-Bois, Chaux, Chenôve, Chevannes, Chorey-lès-Beaune, Collonges-lès-bevy, Combertault, Comblanchien, Corcelles-les-Arts, Corcelles-les-Monts, Corgoloin, Cormot-Vauchignon, Corpeau, Couchey, Curley, Curtil-Vergy, Daix, Dijon, Ebaty, Echevronne, Epernay-sous-Gevrey, Etrochey, Fixin, Flagey-Echézeaux, Flavignerot, Fleurey-sur-Ouche, Fussey, Gerland, Gevrey-Chambertin, Gilly-lès-Citeaux, Gomméville, Grancey-sur-Ource, Griselles, La-Rochepot, Ladoix-Serrigny, Lantenay, Larrey, L’Etang-Vergy, Levernois, Magny-lès-Villers, Mâlain, Marcenay, Marey-lès-Fussey, Marsannay-la-Côte, Massingy, Mavilly-Mandelot, Meloisey, Merceuil, Messanges, Meuilley, Meursanges, Meursault, Molesme, Montagny-lès-Beaune, Monthelie, Montliot-et-Courcelles, Morey-Saint-Denis, Mosson, Nantoux, Niicey, Noiron-sur-Seine, Nolay, Obtrée, Pernand-Vergelesses, Perrigny-lès-Dijon, Plombières-lès-Dijon, Poincon-lès-Larrey, Pommard, Pothières, Prusly-sur-Ource, Puligny-Montrachet, Quincey, Reulle-Vergy, Ruffey-lès-Beaune, Saint-Aubin, Saint-Bernard, Sainte-Colombe-sur-Seine, Sainte-Marie-la-Blanche, Saint-Philibert, Saint-Romain, Santenay, Savigny-lès-Beaune, Segrois, Tailly, Talant, Thoires, Valforêt (az egykori Cmence településnek megfelelő területi részen), Vannaire, Velars-sur-Ouche, Vertault, Vignoles, Villars-Fontaine, Villebichot, Villedieu, Villers-la-Faye, Villers-Patras, Villy-le-Moutier, Vix, Volnay, Vosne-Romanée és Vougeot,

—

Rhône megye: Alix, Anse, Arnas, Bagnols, Beaujeu, Belleville-en-Beaujolais, Belmont-d’Azergues, Blacé, Bully, Cercié, Chambost-Allières, Chamelet, Charentay, Charnay, Châtillon, Chazay-d’Azergues, Chénas, Chessy, Chiroubles, Cogny, Corcelles-en-Beaujolais, Denicé, Dracé, Emeringes, Fleurie, Frontenas, Gleizé, Juliénas, Jullié, L’Arbresle, Lacenas, Lachassagne, Lancié, Lantignié, Le Breuil, le Perréon, Légny, Les Ardillats, Létra, Limas, Lozanne, Lucenay, Marchampt, Marcy, Moiré, Montmelas-Saint-Sorlin, Morancé, Odenas, Pommiers, Porte des Pierres Dorées, Quincié-en-Beaujolais, Régnié-Durette, Rivolet, Saint-Etienne-des-Oullières, Saint-Georges-de-Reneins, Saint-Germain-Nuelles, Saint-Vérand, Saint-Clément-sur-Valsonne, Saint-Cyr-le-Chatoux, Saint-Didier-sur-Beaujeu, Sainte-Paule, Saint-Etienne-la-Varenne, Saint-Jean-des-Vignes, Saint-Julien, Saint-Just-d’Avray, Saint-Lager, Saint-Romain-de-Popey, Salles-Arbuissonnas-en-Beaujolais, Sarcey, Taponas, Ternand, Theizé, Val-d’Oingt, Vaux-en-Beaujolais, Vauxrenard, Vernay, Ville-sur-Jarnioux, Villefranche, Villié-Morgon és Vindry-sur-Turdine (az egykori Dareizé, Les Olmes és Saint-Loup települések területének megfelelő részben),

—

Saône-et-Loire megye: Aluze, Ameugny, Azé, Barizey, Beaumont-sur-Grosne, Berzé-la-Ville, Berzé-le-Châtel, Bissey-sous-Cruchaud, Bissy-la-Mâconnaise, Bissy-sous-Uxelles, Bissy-sur-Fley, Blanot, Bonnay-Saint-Ythaire, Bouzeron, Boyer, Bray, Bresse-sur-Grosne, Burgy, Burnand, Bussières, Buxy, Cersot, Chagny, Chaintré, Châlon-sur-Saône, Chamilly, Champagny-sous-Uxelles, Champforgeuil, Chânes, Change, Chapaize, La Chapelle-de-Bragny, La Chapelle-de-Guinchay, La Chapelle-sous-Brancion, Charbonnières, Chardonnay, La Charmée, Charnay-lès-Mâcon, Charrecey, Chasselas, Chassey-le-Camp, Château, Châtenoy-le-Royal, Chaudenay, Cheilly-lès-Maranges, Chenôves, Chevagny-les-Chevrières, Chissey-lès-Mâcon, Clessé, Cluny, Cormatin, Cortambert, Cortevaix, Couches, Crèches-sur-Saône, Créot, Cruzille, Culles-les-Roches, Curtil-sous-Burnand, Davayé, Demigny, Dennevy, Dezize-lès-Maranges, Donzy-le-Pertuis, Dracy-lès-Couches, Dracy-le-Fort, Epertully, Etrigny, Farges-lès-Chalon, Farges-lès-Macon, Flagy, Fleurville, Fley, Fontaines, Fragnes-la-Loyère (the part corresponding to the former municipality of La Loyère), Fuissé, Genouilly, Germagny, Givry, Granges, Grévilly, Hurigny, Igé, Jalogny, Jambles, Jugy, Jully-lès-Buxy, La Vineuse-sur-Frégande (the part corresponding to the former municipalities of Donzy-le-National, La Vineuse and Massy), Lacrost, Laives, Laizé, Lalheue, Leynes, Lournand, Lugny, Mâcon, Malay, Mancey, Martailly-lès-Brancion, Massilly, Mellecey, Mercurey, Messey-sur-Grosne, Milly-Lamartine, Montagny-lès-Buxy, Montbellet, Montceaux-Ragny, Moroges, Nanton, Ozenay, Paris-l’Hôpital, Péronne, Pierreclos, Plottes, Préty, Prissé, Pruzilly, Remigny, La Roche-Vineuse, Romanèche-Thorins, Rosey, Royer, Rully, Saint-Jean-de-Trézy, Saint-Albain, Saint-Ambreuil, Saint-Amour-Bellevue, Saint-Boil, Saint-Clément-sur-Guye, Saint-Denis-de-Vaux, Saint-Désert, Saint-Gengoux-de-Scissé, Saint-Gengoux-le-National, Saint-Germain-lès-Buxy, Saint-Gervais-sur-Couches, Saint-Gilles, Saint-Jean-de-Vaux, Saint-Léger-sur-Dheune, Saint-Mard-de-Vaux, Saint-Martin-Belle-Roche, Saint-Martin-du-Tartre, Saint-Martin-sous-Montaigu, Saint-Maurice-de-Satonnay, Saint-Maurice-des-Champs, Saint-Rémy, Saint-Sernin-du-Plain, Saint-Vallerin, Saint-Vérand, Saisy, La Salle, Salornay-sur-Guye, Sampigny-lès-Maranges, Sancé, Santilly, Sassangy, Saules, Savigny-sur-Grosne, Sennecey-le-Grand, Senozan, Sercy, Serrières, Sigy-le-Châtel, Sologny, Solutré-Pouilly, Saint-Maurice-lès-Couches, Saint-Pierre-de-Varennes, Saint-Symphorien-d’Ancelles, Taizé, Tournus, Uchizy, Varennes-lès-Mâcon, Vaux-en-Pré, Vergisson, Vers, Verzé, Le Villars, Vinzelles és Viré,

—

Yonne megye: Aigremont, Annay-sur-Serein, Arcy-sur-Cure, Asquins, Augy, Auxerre, Avallon, Bazarnes, Beine, Bernouil, Béru, Bessy-sur-Cure, Bleigny-le-Carreau, Censy, Chablis, Champlay, Champs-sur-Yonne, Chamvres, Charentenay, Châtel-Gérard, Chemilly-sur-Serein, Cheney, Chevannes, Chichée, Chitry, Collan, Coulangeron, Coulanges-la-Vineuse, Courgis, Cruzy-le-Châtel, Dannemoine, Deux-Rivières, Dyé, Epineuil, Escamps, Escolives-Sainte-Camille, Fleys, Fontenay-près-Chablis, Gy-l’Evêque, Héry, Irancy, Island, Joigny, Jouancy, Junay, Jussy, La-Chapelle-Vaupelteigne, Lichères-près-Aigremont, Lignorelles, Ligny-le-Châtel, Lucy-sur-Cure, Maligny, Mélisey, Merry-Sec, Migé, Molay, Molosmes, Montholon (az egykori Champvallon, Villiers-sur-Tholon és Volgré településeknek megfelelő rész), Montigny-la-Resle, Mouffy, Moulins-en-Tonnerrois, Nitry, Noyers, Ouanne, Paroy-sur-Tholon, Pasilly, Pierre-Perthuis, Poilly-sur-Serein, Pontigny, Préhy, Quenne, Roffey, Rouvray, Saint-Père, Sainte-Pallaye, Sarry, Senan, Serrigny, Saint-Bris-le-Vineux, Saint-Cyr-les-Colons, Sainte-Vertu, Tharoiseau, Tissey, Tonnerre, Tronchoy, Val-de-Mercy, Vallan, Venouse, Venoy, Vermenton, Vézannes, Vézelay, Vézinnes, Villeneuve-Saint-Salves, Villy, Vincelles, Vilottes, Viviers és Yrouerre.

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása

a)

A „premier cru” felirat mellett feltüntethető kisebb földrajzi egység nevét közvetlenül az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve után kell feltüntetni, és akkora karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretét.

b)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy:

—

a név az ingatlan-nyilvántartásban szereplő „lieu-dit” elnevezés,

—

a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban.

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő „lieu-dit” elnevezést olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

c)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Vin de Bourgogne” vagy „Grand vin de Bourgogne” jelöléssel megadható a nagyobb földrajzi egység.

d)

Amennyiben a címkén fel van tüntetve, a szőlőfajta nem tüntethető fel ugyanabban a látómezőben, mint a kötelező elemek, és nem nyomtatható 2 mm-nél nagyobb betűkkel.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/boagri/document_administratif-b1623bde-4ee9-46cb-806e-556ec29a84a4


(1)   HL L 9., 2019.1.11., 2. o.


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/5290/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)