Az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló,
A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló,
Aalteri és nevelei szélerőművek ügyre vonatkozó indítvány, 36. pont.
Uo., 37. pont.
amelyeket valamely nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatóságnak kell kidolgoznia, illetve elfogadnia, illetve amelyeket valamely hatóság dolgoz ki parlamenti vagy kormány általi jogalkotási eljárás útján történő elfogadásra, valamint amelyeket törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések írnak elő; […]
A (3) bekezdésre is figyelemmel környezeti vizsgálatot végeznek valamennyi olyan tervvel és programmal kapcsolatban,
E törvény alkalmazásában a tervek és programok csak azokat a szövetségi törvény vagy az Európai Unió jogi aktusai által előírt terveket és programokat jelentik, amelyeket […]
Stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni az olyan tervek és programok esetében, amelyek
A természet és a táj egyes részei védhetők, […]
A tájvédelmi körzetek olyan jogilag kötelező módon meghatározott területek, amelyeken különleges természet‑ és tájvédelemre van szükség A jelen ügyben tartott tárgyalást követően a BNatSchG 22. §‑át kiegészítették a (2a) és (2b) bekezdésekkel, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az olyan jogi aktusok hatályban tartását, amelyek az SKV‑irányelvet sértő módon határoztak meg természet‑ és tájvédelmi körzeteket, mivel azokkal kapcsolatban nem született előzetes SKV.
GVBl, 82. o., módosította a
Illetékes hatóságok: […] […]
ABl., Landkreis Rosenheim, 5. sz.,
1. az ökoszisztéma teljesítőképességének biztosítása, különösen az ártéri erdők és a holtágak, valamint az ezekhez alkalmazkodott jellegzetes állat‑ és növényfajok életfeltételeinek megőrzése, elősegítése és helyreállítása, beleértve a biológiai közösségeiket is, 2. a táj sokszínűségének, egyediségének és szépségének megőrzése, különösen a folyami táj jellegének erősítése és a mezőgazdasági kultúrtáj megőrzése érdekében, 3. a vízrendszer működőképességének fenntartása és optimalizálása az Inn és mellékfolyói folytonosságának, valamint a felszíni vízvisszatartás elősegítése érdekében, és 4. a természet és a táj lehető legnagyobb mértékű figyelembevételével a táj szabadidős tevékenységek szempontjából fontos részeinek biztosítása és megőrzése a lakosság számára, továbbá a szabadidős forgalom irányítása.
Aki a tájvédelmi körzetben a következőket tervezi, köteles a Landratsamt Rosenheim [rosenheimi járási közigazgatási hivatal] mint alsóbb szintű természetvédelmi hatóság engedélyét beszerezni (BayNatSchG 43. §‑a (2) bekezdésének 3. pontja):
45., 46. és 49. pont, amelyek a
A 2. cikk a) pontja meghatározza azokat az együttes feltételeket, amelyeknek a terveknek és a programoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy az irányelv hatálya alá tartozzanak: azokat: a) A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szerepelnek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik e tervek és programok közül azok azonosítását, amelyeknek valószínűleg jelentős környezeti hatásuk lesz, és amelyek vonatkozásában ebből következően SKV‑t kell végezni: a) bizonyos ágazatokkal és bizonyos (érzékeny) gazdasági tevékenységekkel összefüggésben kell készülniük, valamint b) meg kell határozniuk a projektek jövőbeli engedélyének kereteit.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 19. pontja.
Az Inter‑Environnement Bruxelles és társai ügyben Kokott főtanácsnok egy szigorúbb értelmezést javasolt: csak azon tervek és programok esetében kötelező az SKV, amelyek elfogadása
Aalteri és nevelei szélerőművek ítélet, 48. pont.
Aalteri és nevelei szélerőművek ítélet, 52. pont.
A Landesanwaltschaft Bayern írásbeli észrevételeinek 10. pontja.
Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 19. pontja, amely az Inntal Süd rendelet jogalapjaként a BNatSchG BayNatSchG 51. §‑a (1) bekezdésének 3. pontjával és 52. §‑ával (amelyek kijelölik az illetékes közigazgatási hatóságot – ebben az esetben a Landkreis Rosenheimot –, illetve megszervezik az eljárást) együttesen értelmezett 12. §‑a (1) bekezdésének első mondatára, 20. §‑ának (2) bekezdésére és 26. §‑ára (amelyek a tájvédelmi körzetekre vonatkozó rendeletek elfogadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó hatásköröket szabályozzák) hivatkozik.
Aalteri és nevelei szélerőművek ítélet, 65. pont.
A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló,
Ugyanakkor ha az ezen érzékeny ágazatokban elfogadott tervek és programok kis területek helyi szintű használatát, illetve az említett tervek vagy programok kisebb módosításait írják elő, akkor ezek esetében csak akkor kell vizsgálatot folytatni, ha a tagállamok úgy határoznak, hogy azok valószínűleg jelentős környezeti hatásokkal járnak (az SKV‑irányelv 3. cikkének (3) bekezdése). Lásd ezen irányelv (10) preambulumbekezdését.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 27. pontja. Az eljáró bíróság az SKV‑irányelv (10) preambulumbekezdéséből, 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjából és 5. cikkéből arra következtet, hogy a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett ágazatok – amelyek között a jelen ügyben szóban forgó ágazat nem szerepel – valamelyikére kidolgozott és kifejezetten arra irányuló tervek és programok esetében kell előzetes SKV‑t végezni.
hogy a hogy elegendő‑e, ha a tervek és programok konkrétan az említett ágazatokra (jelen esetben a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a földhasználatra) gyakorolnak hatást, még akkor is, ha azokat egy másik, az említett rendelkezés hatálya alá nem tartozó ágazat (jelen esetben a természet‑ és tájvédelem) terén dolgozták ki. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 29. pontja.
Lásd: aalteri és nevelei szélerőművek ítélet, 66. pont;
kimondta, hogy a Inter‑Environnement Bruxelles és társai ítélet, 43. pont. úgy értelmezte, hogy egy települési konszolidációs övezet elfogadásáról szóló rendelet, amely lehetővé teszi az eltérést az épületekre vonatkozó városrendezési és a területrendezési előírásoktól, a SKV‑irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett Thybaut és társai ítélet, 48. és 49. pont. megállapította, hogy az egy hegyvidék és bizonyos nagyvárosi parkok védelmét célzó intézkedések meghatározásáról szóló köztársasági elnöki rendelet, A görögországi Ymittos hegyvidék és a Goudi‑Ilission nagyvárosi parkok védelmét célzó intézkedések meghatározásáról szóló,
Az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatában (COM/96/0511 végleges;
Tervek és programok
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 27. pontja.
Semmi sem zárja ki egy olyan szabály, mint a rendelet környezeti hatásainak azonosítását, leírását és értékelését, legyenek azok pozitívak vagy negatívak (például a rendelet területi hatályának a korábbi rendeletekhez képest történő korlátozásából eredő hatások, amelyek lehetővé teszik a korábban védett területeken történő lakásépítési projekteket). Ez nem érinti azt a tényt, hogy egy ilyen rendeletet nem feltétlenül kell SKV‑nak alávetni, mivel nem tartalmaz valódi referenciakeretet, amint azt alább kifejtem.
Az eljáró bíróság elismeri (az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 22. pontja), hogy
Kokott főtanácsnok a
Az 5. § (1) bekezdésének 1. pontja.
Az 5. § (1) bekezdésének 4. és 5. pontja.
Az 5. § (1) bekezdésének 6. pontja.
Az 5. § (1) bekezdésének 8., 9. és 10. pontja.
A Bund Naturschutz (írásbeli észrevételei francia változatának 17. oldala) szerint ugyanezen § érintheti a földhasználatot és kihathat a jövőbeli építési munkákra, mivel a nemzeti ítélkezési gyakorlat értelmezése szerint nem tartalmaz
a terveknek és programoknak meg kell határozniuk azt a keretet, amelyen belül a projektek megvalósítása a jövőben engedélyezhető, és a projekteknek szerepelniük kell a KHV‑irányelv I. és II. mellékletében.
épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése, egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is.
Az írásbeli észrevételek 22. pontja.
Ezek közé tartoznak az alábbi tevékenységek:
A 4. § alapján
A jelen indítvány 36. pontja.
Kiemelés tőlem.
Aalteri és nevelei szélerőművek ügyre vonatkozó indítvány, 74. pont.
Aalteri és nevelei szélerőművek ítélet, 75. pont.
D’Oultremont és társai ítélet, 49. pont; Inter‑Environnement Bruxelles és társai ítélet, 53. pont; CFE‑ítélet, 61. pont; Aalteri és nevelei szélerőművek ítélet, 67. pont.
Aalteri és nevelei szélerőművek ügyre vonatkozó indítvány, 90. pont. Lásd: Inter‑Environnement Bruxelles és társai ítélet, 55. pont; CFE‑ítélet, 64. pont; aalteri és nevelei szélerőművek ítélet, 70. pont.
A Bizottság egyetért ezzel az elgondolással írásbeli észrevételeiben, ahogy a német kormány (észrevételeinek 22. pontja), a cseh kormány (észrevételeinek 14., 19. és 23. pontja), valamint az ír kormány (észrevételeinek 32. és 40. pontja) is.
egy vallon szabályozás, amely elsősorban D’Oultremont és társai ítélet, 50. pont, amelyben a Bíróság hozzátette, hogy a flamand régió egy szabályozása (egy rendelet és egy körlevél), amely a szélerőművek telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott, köztük az árnyékok stroboszkóp hatásának kivetítésére, a biztonságra és a zajvédelmi szabályokra vonatkozó intézkedéseket; Aalteri és nevelei szélerőművek ítélet. egy településrendezési szabályozás (Brüsszel főváros régió), amely bizonyos előírásokat tartalmaz az ingatlanprojektek megvalósítása tekintetében, valamint jellegüktől függetlenül valamennyi építményre – azaz épületre – és környezetükre, többek között a Inter‑Environnement Bruxelles és társai ítélet, 48–50. pont.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 25. pontja.
Írásbeli észrevételeinek 33. pontja.
A kérdést előterjesztő bíróság úgy ítélte meg, hogy egy terület különleges természetmegőrzési területkénti kijelölése – mind eljárási szempontból, mind pedig döntési kritériumként – joghatásokkal jár a tervek elfogadására és az e területet érintő engedély iránti kérelmek vizsgálatára, ily módon egy ilyen kijelölés hozzájárul a főszabály szerint megengedett, ösztönzött vagy tiltott intézkedések keretének meghatározásához, ekként pedig nem különül el a
CFE‑ítélet, 62. és 74. pont.
CFE‑ítélet, 60. pont.
A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmaz a 92/43 irányelv hatálya alá tartozó, közösségi jelentőségű természetes élőhelyekkel vagy vadon élő állat‑ és növényfajokkal kapcsolatos kérdéseket. Az SKV‑irányelv tervekkel és programokkal kapcsolatos előírásai további elemek nélkül nem alkalmazhatók az ezen élőhelyekre és fajokra vonatkozó jogi szabályozásra.
ha a Bíróság megállapítaná, hogy az uniós jog alapján fennáll az SKV elvégzésére vonatkozó kötelezettség, vagy legalábbis a nemzeti jog alapján az előzetes vizsgálat elkészítésére vonatkozó kötelezettség, akkor valószínű, hogy számos védett területnek az SKV‑irányelv átültetésére előírt határidő lejárta, azaz a nemzeti jogban, az ilyen szabálytalanság főszabály szerint az érintett szabályozási rendelkezés joghatásainak hiányát vonja maga után. A kérdést előterjesztő bíróság szerint (az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 16. pontja) a joghatások hiányára bárki hivatkozhat, aki a védett területen projektet kíván megvalósítani. Ebben az esetben az illetékes bíróságnak járulékosan meg kellene vizsgálnia a rendelet érvényességét, anélkül hogy a nemzeti jog határidőt szabna, mivel – teszi hozzá – a rendeletek – a közigazgatási aktusoktól eltérően – nem emelkednek jogerőre. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 16. pontjának vége.
A kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza (az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 16. pontja) a felvetett kérdések fontosságát, de – ismétlem – nem kéri kifejezetten a Bíróságtól, hogy korlátozza a rendelet SKV‑irányelvvel való összeegyeztethetetlenségét megállapító esetleges ítélet hatályát.
Felhívták továbbá a figyelmet arra az adminisztratív teherre, amely a területek kijelölésére és az előzetes SKV‑k elvégzésére irányuló eljárások újbóli megnyitásából adódna, ha ezek kötelezővé válnának.
CFE‑ítélet, 41. pont.
Aalteri és nevelei szélerőművek ítélet, 82. pont;
E megfontolás és az alábbi pontokban általam kifejtett megfontolások megfelelnek az Aalteri és nevelei szélerőművek ügyre vonatkozó indítványnak.
Lásd ebben az értelemben: Association France Nature Environnement ítélet, 31. és 32. pont;
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azon értelmezés, amelyet a Bíróság valamely uniós jogszabály kapcsán fejt ki az EUMSZ 267. cikkben ráruházott hatáskör gyakorlása során, magyarázza és pontosítja e szabály jelentését és hatályát, amely szerint azt a hatálybalépésének időpontjától értelmezni és alkalmazni kell, illetőleg értelmezni és alkalmazni kellett volna. Ebből következik, hogy az így értelmezett szabályt a bíróság alkalmazhatja, és azt alkalmaznia kell az értelmezés iránti kérelemről határozó ítélet kihirdetése előtt keletkezett és létrejött jogviszonyokra is, ha egyébként teljesülnek azon feltételek, amelyek lehetővé teszik az említett szabály alkalmazására vonatkozó pernek a hatáskörrel rendelkező bíróságok előtti megindítását (
CFE‑ítélet, 41. pont. A Bíróság korábban megállapította, hogy ez a helyzet a KHV‑irányelv hatálya alá tartozó projektek környezeti vizsgálatával, a
egyrészt, hogy az Inntal Süd rendelet joghatásainak elmaradása akár előnyös is lehet a környezet számára, ha – amint azt a Bund Naturschutz állítja – az a korábbi rendelet alkalmazásához vezetne, és ezáltal az újabb rendelet által csökkentett, addig fennálló védett területet kiterjesztené; másrészt, hogy az erre és minden hasonló területre vonatkozó ágazati rendeletek fennmaradó része lehetővé teszi az esetleg környezeti hatással járó tevékenységek nagy részének adminisztratív ellenőrzését.
ha a nemzeti bíróságoknak lehetőségük lenne – akár ideiglenesen – elsőbbséget biztosítani a nemzeti rendelkezéseknek azon uniós joggal szemben, amellyel azok ellentétesek, ez sértené az uniós jog egységes alkalmazását. valamely nemzeti bíróság – ha a nemzeti jog lehetővé teszi – kivételesen és esetről esetre időben korlátozhatja az SKV‑irányelvben előírt kötelezettségek megsértésével elfogadott nemzeti jogi rendelkezés jogellenessége megállapításának bizonyos joghatásait.
Írásbeli észrevételeinek 50. pontja.
A Bund Naturschutz írásbeli észrevételei, 25. o., amely a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság, Németország)
A tárgyalást követően a Bíróságot tájékoztatták arról, hogy a BNatschGH 22. §‑ába beillesztették a (2a) és (2b) bekezdést, amelyek lehetővé teszik e védelmi területek fenntartását.
59–63. pont. Lásd ugyanebben az értelemben: Association France Nature Environnement ítélet, 43. pont.
A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy a nemzeti jogban a rendeletet megelőző SKV hiánya a rendelet érvénytelenségét (semmisségét) vagy csak annak hatástalanságát eredményezi‑e.
Több érv is felhozható az ellenkezője mellett:
az SKV‑irányelv 2004‑es hatálybalépése előtt védett területeket ez nem érinti; azokon a területeken, amelyek védelmét 2004 után hagyták jóvá, az előzetes SKV nélkül elfogadott rendeletek hatástalanságát (vagy adott esetben semmisségét) legalább részben ha – amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutat – az előzetes SKV nélkül elfogadott, de közvetlen jogorvoslattal nem érintett rendeletek közvetett úton (jogellenességi kifogás vagy csatlakozó fellebbezés révén) megtámadhatók, nem állapítható meg, hogy az e keresettel kapcsolatos eljárást megszüntető ítéletnek A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy megállapítsa egy adott projekt engedélyezésének megtagadására vonatkozó jogvitában hozott ítélet – az SKV‑irányelv tartalmát átültető szövetségi és tartományi rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a környezetkárosító projektek végrehajtásának leállítását, továbbra is kötelező érvényűek maradnak; az ágazati jogszabályokban előírt, a potenciálisan környezetkárosító tevékenységekre vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok, amelyeket a településrendezési szabályok, valamint az építésre, vízgazdálkodásra, bányászatra, földkiemelésre és földmunkákra, mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra, idegenforgalomra és hasonló tevékenységekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával gyakorolnak, szintén hatályban maradnak.