Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvének az Európai Unió működéséről szóló szerződés III. része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról /* COM/2013/0539 final - 2013/0260 (NLE) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Az Egészségügyi
Világközgyűlés 2003-ban fogadta el a Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezményt (Framework Convention on Tobacco Control, FCTC; a továbbiakban:
a keretegyezmény), amelynek célja a dohányzással összefüggő halálesetek és
megbetegedések számának átfogó csökkentése világszerte. A keretegyezményt
mostanáig 176 részes fél ratifikálta. Az EU a 2004. június 2-i 2004/513/EK
tanácsi határozat ([1])
útján kötötte meg a keretegyezményt. A keretegyezmény
15. cikkében elismeri, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelmének a
felszámolása – ideértve a csempészetet, a tiltott gyártást és a hamisítást is –
a dohányzás visszaszorításának lényeges eleme, és kötelezi a részes feleket
hatékony intézkedések meghozatalára és foganatosítására. A keretegyezmény 33.
cikke lehetőséget biztosít a részes felek konferenciája számára a
keretegyezményhez csatolt jegyzőkönyvek elfogadására. A keretegyezmény
részes feleinek konferenciája 2007. június–júliusi második ülésszakán az
említett cikkek alapján úgy határozott, hogy kormányközi egyeztető
testületet hoz létre, amelynek célja a dohánytermékek illegális kereskedelmének
felszámolásáról szóló jegyzőkönyvre (a továbbiakban: a jegyzőkönyv)
vonatkozó egyeztetés és a jegyzőkönyv megszövegezése. A Tanács 2007.
december 20-i határozatában felhatalmazta a Bizottságot, hogy az EU nevében
tárgyalásokat folytasson a jegyzőkönyvről. Ez a határozat a
jegyzőkönyv tekintetében módosította a keretegyezményre vonatkozó
tárgyalási irányelveket. A Tanács 1999. október 22-én fogadta el és 2001.
április 21-én egészítette ki a keretegyezményre vonatkozó irányelveket. A
kormányközi egyeztető testület ötödik ülésszakát követően úgy
határozott, hogy a konszenzussal elfogadott jegyzőkönyvtervezetet mérlegelésre
ajánlja a keretegyezmény részes feleinek ötödik konferenciáján. Ennek
megfelelően a részes feleknek a koreai köztársaságbeli Szöulban megtartott
ötödik konferenciája 2012. november 12-én elfogadta a jegyzőkönyvet. A
jegyzőkönyvet annak 43. cikke értelmében a keretegyezmény részes felei New
Yorkban, 2014. január 9-ig írhatják alá. Az EU-nak a lehető leghamarabb alá
kell írnia a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv
a dohánytermékek szállítói láncának és az ilyen termékek gyártóberendezéseinek
ellenőrzésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza (III.
rész: A szállítói lánc ellenőrzése). Előírja, hogy az illetékes
hatóságnak engedélyezési, illetve ezzel egyenértékű jóváhagyási vagy
ellenőrzési rendszert kell bevezetnie a dohánytermékek és a gyártóberendezések
gyártásával, behozatalával és kivitelével foglalkozó természetes vagy jogi
személyek tekintetében (6. cikk – Engedélyezés). A jegyzőkönyv
előírja továbbá, hogy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezések
szállítói láncában részt vevő természetes és jogi személyek ügyfeleik
tekintetében kellő gondossággal járjanak el (7. cikk – Kellő
gondosság). A jegyzőkönyv a hatályba lépését követő öt éven belül egy
globális árukövetési és nyomonkövetési rendszer létrehozásáról is rendelkezik,
amely olyan, a részes felek által irányított nemzeti árukövetési és
nyomonkövetési rendszerekből áll, amelyek a felek területén gyártott vagy
oda importált valamennyi dohánytermékre kiterjednek (8. cikk – Árukövetés és
nyomon követés). Az említett
cikkeket a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések, továbbá biztonsági és
megelőző intézkedések egészítik ki, ideértve a pénzmosás elleni
intézkedéseket és a gyanús ügyletekkel kapcsolatos jelentéstételt is (9. és 10.
cikk). További rendelkezések vonatkoznak az internetes, a távközlési vagy más,
új technológia útján történő értékesítésre (11. cikk), a dohánytermékek
vámmentes értékesítésére és a dohányt és a dohánytermékeket illetően a
vámszabad területeken végrehajtott hatékony ellenőrzésekre vonatkozó
kötelezettségre, ideértve azt is, hogy a vámszabad területről való
elszállításkor a dohánytermékek nem keverhetők a nem dohánytermékekkel
(12. cikk). A jegyzőkönyv
IV. része meghatározza, hogy a részes felek jogszabályai értelmében milyen
magatartás minősül jogellenesnek (14. cikk), és kötelezi a részes feleket,
hogy – a bűncselekményeket is ideértve – ilyen jogellenes magatartás
esetén biztosítsák a természetes és jogi személyek felelősségre vonását
(15. és 16. cikk). További rendelkezések vonatkoznak a lefoglalt áruval
kapcsolatos kifizetésekre (17. cikk), az elkobzott dohány kezelésére (18. cikk)
és a különleges nyomozási technikákra (19. cikk). A jegyzőkönyv V.
részében a releváns információk részes felek közötti cseréjére (20–22. cikk),
az együttműködésre és a kölcsönös segítségnyújtásra (büntetőügyekkel
kapcsolatos közigazgatási és jogi segítségnyújtás – 23. és 24. cikk, illetve
27–29. cikk), a joghatóságra (26. cikk) és a kiadatásra (30. és 31. cikk) vonatkozó
rendelkezések szerepelnek. 2. AZ
ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI A tárgyalások
folyamán a tagállamokkal való egyeztetésre a Tanács vámunió-munkacsoportjának
keretében, továbbá a kormányközi egyeztető testület és az ülésszakok
között működő munkacsoport helyi egyeztető ülésein került sor. Az Európai
Parlamentet tájékoztatták az eljárás eredményéről. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A jegyzőkönyv
intézkedések és szabályok komplex együttese. A jegyzőkönyv fő
célkitűzése a dohányzás átfogó ellenőrzésére irányuló törekvésekhez a
dohánytermékek és gyártóberendezések tiltott kereskedelmének valamennyi formája
elleni küzdelem útján történő hozzájárulás. Ezt a célkitűzést
különféle intézkedéssorozatok útján igyekeznek elérni, amelyek egyformán
fontosak, és egymáshoz képest kiegészítő jellegűek. Ezek az
intézkedések az EU különféle tevékenységeinek a körébe tartoznak, amelyek az
alábbiak szerint csoportosíthatók: a) dohánytermékek gyártása,
kiszerelése és értékesítése, b) harmonizált
adó- és kapcsolódó szabályok, c) vámellenőrzés és
vámegyüttműködés, ideértve a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási
segítségnyújtást is, d) a bűncselekmények közelítése,
a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a
rendőrségi együttműködés. Az egyes
rendelkezések általában a fenti kategóriák egyikébe, néhány esetben pedig több
kategóriába tartoznak. Ebből következően az EU külső hatásköre
kiterjed az ilyen ügyekre. Egyes esetekben ez a hatáskör az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkével összhangban
kizárólagos. Az a) kategória tekintetében a jegyzőkönyv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az EUMSZ
114. cikkén alapuló, az internet, távközlési technológiák és más új
technológiák útján történő helymeghatározással és nyomon követéssel,
valamint értékesítéssel foglalkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak. A b) kategória tekintetében a jegyzőkönyv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az EUMSZ
113. cikkén alapuló, közvetett adózásról, nevezetesen az engedélyezésről,
nyilvántartásról, jövedékiadó-mentes árusításról és igazgatási
együttműködésről szóló uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak. A c) kategória tekintetében a jegyzőkönyv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az EUMSZ
33. és 207. cikkén alapuló, a dohánytermékek és gyártási berendezések
nemzetközi tranzitjára vagy átrakodására alkalmazandó ellenőrzési és
felügyeleti intézkedésekről, valamint a kölcsönös igazgatási
segítségnyújtást is magában foglaló nemzetközi együttműködésről szóló
uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak. A jegyzőkönyv
egyes rendelkezései a jogellenes magatartás meghatározására irányulnak, amelyek
bűncselekményként való minősítése a részes felek döntésétől
függ. A nem bűncselekmények az a)–c) kategóriáknál ismertetett területeken
az uniós tevékenységek hatálya alá tartoznak. A fenti kérdések az EUMSZ IV. része II. és
VII. címének, valamint V. része II. címének hatálya alá tartoznak. Ezért az
Európai Unió működéséről szóló szerződés III. része V. címének
hatálya alá nem tartozó rendelkezések tekintetében a jegyzőkönyvet külön
tanácsi határozat alapján kell az Európai Unió nevében aláírni, amely külön
javaslat tárgyát képezi. A d) kategória tekintetében a jegyzőkönyv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek (az
EUMSZ III. része V. címe 4. és 5. fejezetének hatálya alá tartozó) a
bűncselekmények közelítéséről, bűnüldözési
együttműködésről és büntetőügyekben folytatott igazságügyi
együttműködésről szóló uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak. Az
EUMSZ III. részének V. címére különleges rendszer vonatkozik, mivel Dánia, az
Egyesült Királyság és Írország az említett cím szerinti intézkedésekben nem
vesz részt. Az Egyesült Királyságnak és Írországnak ugyanakkor lehetősége
van az intézkedések elfogadásában és alkalmazásában való részvételre. A jegyzőkönyv rendelkezik azon jogellenes
magatartások meghatározásáról, amelyeket a felek nem büntetendő vagy
büntetendő cselekménynek is minősíthetnek, ideértve a természetes és
a jogi személyek felelősségének meghatározását is. A bűncselekmények
tekintetében az EU az EUMSZ 83. cikke alapján rendelkezik hatáskörrel ezen a
területen. A jogellenes magatartások körébe tartozik a bűncselekményként
meghatározott jogellenes magatartásból származó jövedelem tisztára mosása is. A
pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból
származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról,
lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 2001. június 26-i 2001/500/IB tanácsi
kerethatározat[2]
szerint a tagállamok biztosítják, hogy bizonyos pénzmosási cselekményeket
büntetőjogi intézkedések révén szankcionáljanak. A jegyzőkönyv intézkedéseket tartalmaz a büntetőügyekben
folytatott igazságügyi együttműködés terén (kölcsönös jogi segítségnyújtás
és kiadatás). Az EU az EUMSZ 82. cikkének (1) bekezdése alapján rendelkezik
hatáskörökkel ezen a területen. Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok
közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi
kerethatározat[3]
szerint a tagállamok elfogatóparancsot adhatnak ki a határozatban szereplő
bizonyos bűncselekmények esetében, mint például csalás és
bűnszervezetben való részvétel, ha teljesülnek bizonyos feltételek. A
vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő
határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló, 2003.
július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat[4]
meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagállamok a bizonyítékok
biztosítása vagy ezt követően tulajdon elkobzása céljából folytatott
büntetőeljárás keretében egy másik tagállam igazságügyi hatósága által
elrendelt befagyasztási végzést elismernek és saját területükön végrehajtanak.
A kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra
történő alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi
kerethatározat[5]
meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagállamok egy másik
tagállam illetékes bírósága által kibocsátott elkobzási határozatot elismernek
és saját területükön végrehajtanak. A Tanács által az Európai Unióról szóló
szerződés 34. cikke szerint létrehozott, az Európai Unió tagállamai
közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény[6] kiegészíti és megkönnyíti az
egyezmény 1. cikkében szereplő, már létező eszközök alkalmazását.
Kölcsönös jogsegélyt lehet nyújtani a közigazgatási hatóságok által olyan
cselekmények miatt indított eljárások során is, amely cselekmények a megkereső,
vagy a megkeresett, vagy mindkét tagállam nemzeti joga szerint
szabálysértésként büntetendők, ha a közigazgatási hatóság határozata ellen
egy büntetőügyekben is illetékes bírósághoz lehet fordulni. Kölcsönös
jogsegélyt lehet nyújtani büntetőeljárásokat és olyan eljárásokat
illetően is, amelyek olyan bűncselekményekhez vagy jogsértésekhez
kapcsolódnak, amelyekért egy jogi személy a jogsegélyt kérő tagállamban
felelősségre vonható. A jegyzőkönyv az EUMSZ 87. cikkének (2)
bekezdése alapján uniós hatáskörbe tartozó, büntetőügyekben folytatott
rendőrségi és vámügyi együttműködésre vonatkozó intézkedésekről
rendelkezik. Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009.
november 30-i 2009/917/IB tanácsi határozat[7]
képezi a jogalapot a váminformációs rendszer létrehozásához és használatához,
amely abban segíti a tagállamokat, hogy megelőzzék, kivizsgálják és
büntetőeljárás alá vonják a nemzeti jog megsértésének eseteit. Az Európai
Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján a vámigazgatási szervek közötti
kölcsönös jogsegélyről és együttműködésről szóló egyezmény
kidolgozásáról szóló, 1997. december 18-i 98/C 24/01 tanácsi jogi aktus[8] szerint a tagállamok kölcsönös
segítséget nyújtanak egymásnak és vámhatóságaikon keresztül együttműködnek
egymással a nemzeti vámügyi rendelkezések megsértésének megelőzése és
felderítése, valamint a közösségi és nemzeti vámügyi rendelkezések megsértése
esetén büntetőeljárás alá vonás és szankcionálás céljából. Az egyezmény
szerint a határokon átnyúló együttműködés szolgálhatja a következő
jogsértések megelőzését, kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását:
adóköteles áru határon átnyúló tiltott kereskedelmi forgalma az adó elkerülése,
vagy az áru kivitelével, illetve behozatalával kapcsolatos állami kifizetés
jogosulatlan megszerzése céljából, amennyiben a kereskedelem mértéke és az
annak a vonatkozó adó- vagy támogatás mértékében megtestesülő kockázata
akkora, hogy az az Európai Közösségek vagy a tagállamok költségvetésére nézve
jelentős költségvonzattal járhat (19. cikk). Az Európai Unió tagállamainak
bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív
információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006.
december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározat[9] („svéd kezdeményezés”) már
meghatározza azokat a szabályokat, amelyek szerint a tagállamok
bűnüldözési hatóságai a bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési
operatív műveletek végrehajtása céljából gyorsan és hatékonyan
kicserélhetik a meglévő információkat és bűnüldözési operatív
információkat. Így az EUMSZ III. részének V. címe tekintetében
a 82. cikk (1) bekezdése, a 83. cikk és a 87. cikk (2) bekezdése biztosít
jogalapot az EU-nak a jegyzőkönyv aláírásához. 2013/0260 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egészségügyi Világszervezet
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális
kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvének az Európai Unió
működéséről szóló szerződés III. része V. címének hatálya alá
tartozó rendelkezései tekintetében az Európai Unió nevében történő
aláírásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1)
bekezdésére, 83. cikkére és 87. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben a 218.
cikk (5) bekezdésével, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1) 1999. október 22-én a Tanács
felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (a
továbbiakban: WHO) keretében Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményről
(Framework Convention on Tobacco Control, FCTC; a továbbiakban: a
keretegyezmény) és kapcsolódó jegyzőkönyvekről tárgyaljon. E
felhatalmazást a Tanács 2001. április 21-én, valamint a dohánytermékek
illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyv (a
továbbiakban: jegyzőkönyv) tekintetében 2007. december 20-án módosította.
A Bizottság a Tanács által elfogadott tárgyalási irányelveknek megfelelően
tárgyalásokat folytatott, amelyek a WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezménye részes feleinek 2012. november 12-i szöuli (Koreai Köztársaság)
ötödik konferenciáján a jegyzőkönyv elfogadásával sikeresen lezárultak. (2) A Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezménynek a Közösség nevében történő megkötését a WHO
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének elfogadásáról szóló, 2004. június
2-i 2004/513/EK tanácsi határozat([10])
hagyta jóvá, amely előfeltétele annak, hogy az Európai Unió a
jegyzőkönyv részes felévé váljon. (3) A jegyzőkönyv
jelentős hozzájárulás a dohányzás-ellenőrzés fontos elemének számító
illegális dohánytermék-kereskedelem valamennyi formájának felszámolását célzó
nemzetközi erőfeszítésekhez. (4) [Az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló
szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak a szabadságon, a
biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló
helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 1., 2., 3. és 4. cikke értelmében
az Egyesült Királyság bejelentette, hogy részt kíván venni e határozat
elfogadásában és alkalmazásában] VAGY [Az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló
szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak a szabadságon, a
biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló
helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az
Egyesült Királyság nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem
kötelező és nem alkalmazandó]. (5) [Az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló
szerződéshez csatolt, Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló
(21.) jegyzőkönyv 1., 2., 3. és 4. cikke értelmében Írország bejelentette,
hogy részt kíván venni e határozat elfogadásában és alkalmazásában] VAGY [Az
Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió
működéséről szóló szerződéshez csatolt, Írországnak a
szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében
fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme
nélkül, Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem
kötelező és nem alkalmazandó]. (6) Az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló
szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv
1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az
elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. (7) Az Európai Unió
működéséről szóló szerződés III. része V. címének hatálya alá
tartozó rendelkezések tekintetében alá kell írni a jegyzőkönyvet az
Európai Unió nevében. (8) Az Európai Unió
működéséről szóló szerződés III. része V. címének hatálya alá
nem tartozó rendelkezések tekintetében a jegyzőkönyvet külön tanácsi
határozat alapján kell az Európai Unió nevében aláírni, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A Tanács jóváhagyja a WHO
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének
felszámolásáról szóló jegyzőkönyvének az Európai Unió nevében történő
aláírását, a jegyzőkönyv megkötésére figyelemmel. Az aláírandó jegyzőkönyv szövege e
határozat mellékletében található. 2. cikk E határozat a jegyzőkönyvnek az Európai
Unió működéséről szóló szerződés III. része V. címének hatálya
alá tartozó rendelkezései tekintetében alkalmazandó. 3. cikk A Tanács
Főtitkársága – a jegyzőkönyv megkötésére figyelemmel – teljes
mértékben felhatalmazza a jegyzőkönyv főtárgyalója által megjelölt
személyt a jegyzőkönyv aláírására. 4. cikk Ez a határozat
az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napján
lép hatályba. Kelt Brüsszelben, a
Tanács részéről az
elnök Melléklet JEGYZŐKÖNYV
A DOHÁNYTERMÉKEK ILLEGÁLIS KERESKEDELMÉNEK FELSZÁMOLÁSÁRÓL Preambulum E jegyzőkönyv szerződő
felei, Tekintettel arra, hogy
az ötvenhatodik Egészségügyi Világközgyűlés 2003. május 21-én
konszenzussal elfogadta a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét,
amely 2005. február 27-én lépett hatályba; Felismerve, hogy a
WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye az ENSZ egyik leghamarabb
megerősített szerződése, és alapvető eszköz az Egészségügyi
Világszervezet célkitűzéseinek az elérésében; Emlékeztetve az
Egészségügyi Világszervezet Alapokmányának preambulumára, amely leszögezi, hogy
az elérhető legmagasabb szintű egészség élvezete minden ember
alapvető joga, fajra, vallásra, politikai nézetekre, gazdasági vagy
társadalmi helyzetre való tekintet nélkül; Szilárdan elhatározva továbbá, hogy előnyben részesítik a közegészség védelméhez
fűződő joguk érvényesítését; Mély aggodalmuknak adva hangot amiatt, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme hozzájárul a dohányzás
járványszerű elterjedéséhez, amely a közegészségügy szempontjából súlyos
következményekkel járó, globális probléma, és amelynek megoldásához hatékony,
megfelelő és átfogó nemzeti és nemzetközi reagálás szükséges; Felismerve továbbá, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti a dohányzás
ellenőrzésének a megerősítésére szánt, a termékek árával kapcsolatos
és adóügyi intézkedéseket, és így növeli a dohánytermékek
hozzáférhetőségét és megvásárolhatóságát; Komoly aggodalmuknak adva hangot amiatt, hogy a tiltott kereskedelemben forgalmazott dohánytermékek
hozzáférhetőségének és megvásárolhatóságának növelése kedvezőtlen
hatást gyakorol a közegészségügyre és különösen a fiatalok, a szegények és más
veszélyeztetett csoportok jóllétére; Komoly aggodalmuknak adva hangot a dohánytermékek tiltott kereskedelme révén a fejlődő
országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező
országokban létrejött aránytalan gazdasági és társadalmi következmények miatt; Tudatában annak, hogy
tudományos, technikai és intézményi kapacitás kialakítására van szükség a
dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának felszámolására
irányuló, megfelelő nemzeti, regionális és nemzetközi intézkedések
megtervezésére és végrehajtására; Elismerve, hogy az
erőforrásokhoz és a vonatkozó technológiákhoz való hozzáférés rendkívül
fontos abban, hogy a részes felek képesek legyenek – különösen a
fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal
rendelkező országokban – a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelem
valamennyi formájának a felszámolására; Elismerve továbbá,
hogy bár vámszabad területek jöttek létre a jogszerű kereskedelem
előmozdítására, ezeket a dohánytermékek tiltott kereskedelme
globalizációjának elősegítésére használták ki, mind a csempészáruk tiltott
továbbítása, mind a tiltott dohánytermékek gyártása vonatkozásában; Felismerve továbbá, hogy a dohánytermékek
tiltott kereskedelme veszélyezteti a részes felek gazdaságait, és
kedvezőtlenül érinti stabilitásukat és biztonságukat; Tudatában annak is, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme pénzügyi profitot generál,
amelyet nemzetközi bűnözés finanszírozására használnak, ami viszont
ellentétes a kormányzati célkitűzésekkel; Felismerve, hogy a
dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti az egészségügyi
célkitűzéseket, további terhet ró az egészségügyi rendszerekre, és
bevételkiesést okoz a részes felek gazdaságainak; Szem előtt tartva a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 5. cikkének (3)
bekezdését, amelyben a részes felek megállapodtak abban, hogy a dohányzás
visszaszorításával kapcsolatos népegészségügyi politikájuk meghatározása és
megvalósítása során fellépnek annak érdekében, hogy ezeket a politikákat
nemzeti jogukkal összhangban megvédjék a dohányipar kereskedelmi és egyéb
anyagi érdekeltségeivel szemben. Hangsúlyozva azt,
hogy éberségre van szükség a dohányipar azon erőfeszítéseivel szemben,
amelyek célja a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni
stratégiák veszélyeztetése vagy megdöntése, továbbá azt, hogy tájékozottnak
kell lenni a dohányipar azon tevékenységeiről, amelyek negatív hatást
fejtenek ki a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni
stratégiákra; Szem előtt tartva a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 6. cikkének (2)
bekezdését, amely arra ösztönzi a részes feleket, hogy adott esetben tiltsák
vagy korlátozzák adó- és vámmentes dohánytermékek eladását nemzetközi utazók
számára és/vagy behozatalát nemzetközi utazók által; Felismerve továbbá, hogy a nemzetközi árutovábbításban és átrakodásban részt vevő
dohány és a dohánytermékek esetében megtalálják a tiltott kereskedelem
csatornáit; Figyelembe véve, hogy
a dohánytermékek tiltott kereskedelmének megakadályozására és az ellene való
küzdelemre irányuló hatékony fellépéshez átfogó nemzetközi megközelítés és
szoros együttműködés szükséges a tiltott kereskedelem valamennyi
aspektusát illetően, ideértve adott esetben a dohánnyal, a
dohánytermékekkel és a gyártóberendezésekkel való tiltott kereskedelmet; Felidézve és hangsúlyozva más releváns nemzetközi megállapodások, például az Egyesült Nemzetek
Szervezete nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye, az Egyesült
Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezménye és az Egyesült Nemzetek
Szervezete keretében létrejött, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott
kereskedelme elleni egyezmény jelentőségét, továbbá az említett
egyezmények részes feleinek kötelezettségét arra, hogy adott esetben
alkalmazzák az említett egyezmények megfelelő rendelkezéseit a dohánnyal,
a dohánytermékekkel és a gyártóberendezésekkel való tiltott kereskedelemre, és ösztönözve
az említett megállapodásokhoz való csatlakozás mérlegelésére azokat a
részes feleket, amelyek ezt eddig még nem tették meg; Felismerve annak
szükségességét, hogy kibővített együttműködésre van szükség a WHO
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének titkársága, illetve az ENSZ
Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala, a Vámigazgatások Világszervezete és adott
esetben más szervek között; Emlékeztetve a WHO
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkére, amely szerint a
dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása –
ideértve a csempészetet és a tiltott gyártást – a dohányzás visszaszorításának
lényeges elemei; Figyelembe véve,
hogy ez a jegyzőkönyv nem foglalkozik a szellemi tulajdonjogokkal
összefüggő kérdésekkel; és Abban a meggyőződésben, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének egy átfogó
jegyzőkönyvvel való kiegészítése eredményes és hatékony eszköz a
dohánytermékek tiltott kereskedelme és annak súlyos következményei elleni
küzdelemben, a következőkben állapodtak meg: I. RÉSZ:
BEVEZETÉS 1. cikk Fogalommeghatározások 1. „Brókertevékenység”: mások képviseletében
díj vagy jutalék fejében történő eljárás, például a szerződésekkel,
vásárlással vagy értékesítéssel kapcsolatos tárgyalások során. 2. „Cigaretta”: egy tekercs, dohányzásra szánt vágott dohány,
cigarettapapírba csomagolva. Ez
kizárja az olyan egyedi, regionális termékeket, mint amilyen a bidi, az ang hoon
vagy más hasonló termékek, amelyek papírba vagy levélbe csomagolhatók. A 8. cikk alkalmazásában a „cigaretta”
emellett cigarettakészítés céljából finomra vágott, „saját sodrású” dohány. 3. „Elkobzás”, amely adott esetben megsemmisítést is magában foglal: a
bíróság vagy más illetékes hatóság által elrendelt, végleges tulajdonvesztés. 4. „Ellenőrzött szállítás”: az a technika, amikor az egy vagy több
tagállam területéről, területén, illetve területére tiltott vagy gyanús
szállítmányok ki-, át-, illetve beszállítását engedélyezik az érintett
állam(ok) illetékes hatóságainak tudtával és felügyelete mellett,
bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás és az elkövetésben érintett
személyek azonosítása céljából. 5. „Vámszabad terület”: valamely részes fél területének az a része, ahol
az oda bevitt árut a vámok és adók tekintetében általában vámterületen kívüli
árunak tekintik. 6. „Tiltott kereskedelem”: minden olyan, a törvény által tiltott
gyakorlat vagy magatartás, amely az előállítással, szállítással,
átvétellel, birtoklással, terjesztéssel, árusítással vagy vásárlással
kapcsolatos, ideértve az e tevékenységek megkönnyítését célzó gyakorlatot vagy
magatartást. 7. „Engedély”: az illetékes
hatóság által az előírt kérelemnek vagy más dokumentumoknak a számára
történő benyújtását követően kiadott engedély. 8. a) „Gyártóberendezés”: olyan gép, amelyet kizárólag dohánytermékek
gyártására terveztek vagy adaptáltak, és amely szerves része a gyártási
folyamatnak.[11] b) „Ennek bármely része” gyártóberendezéssel
kapcsolatban: bármely olyan azonosítható rész, amely kizárólag a dohánytermékek
gyártása során használt gyártóberendezés részét képezheti. 9. „Fél”: a
jegyzőkönyv részes fele, ha a szövegkörnyezet másra nem utal. 10. „Személyes adatok”: az azonosított vagy azonosítható természetes
személlyel kapcsolatos összes információ. 11. „Regionális gazdasági integrációs szervezet”: szuverén államok által
alkotott szervezet, amelyet tagállamai számos kérdéskörben illetékességgel
ruháztak fel, ideértve az ilyen kérdésekhez kapcsolódó, olyan döntések
meghozatalára vonatkozó felhatalmazást is, amelyek a tagállamok számára
kötelező érvényűek.[12] 12. „Szállítói lánc”: a dohánytermékek és a gyártóberendezés gyártása,
továbbá a dohánytermékek és a gyártóberendezés behozatala vagy kivitele; a
fogalom adott esetben kiterjeszthető egy részes fél döntése alapján egy
vagy több alábbi tevékenységre is: a) dohánytermékek kiskereskedelme; b) dohánytermesztés, kivéve a hagyományos
kistermelőket, gazdálkodókat és termelőket; c) dohánytermék vagy gyártóberendezés kereskedelmi
mennyiségben történő szállítása; és d) dohány és dohánytermék vagy gyártóberendezés
nagykereskedelme, közvetítőkereskedelme, raktározása vagy terjesztése. 13. „Dohánytermékek”: a teljes egészében vagy részben dohánylevélből
mint nyersanyagból készült termékek, amelyeket elszívás, elfüstölés, rágás vagy
felszippantás céljára állítanak elő. 14. „Árukövetés és nyomon követés”: az egyes cikkek útvonalának vagy
mozgásának a szállítói lánc mentén az illetékes hatóságok vagy más, nevükben
eljáró személy által történő rendszeres megfigyelése és rekonstruálása, a
8. cikkben foglaltak szerint. 2. cikk A
jegyzőkönyv kapcsolata más megállapodásokkal és jogi eszközökkel (1) A WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezményének a jegyzőkönyveire alkalmazandó rendelkezéseit erre a
jegyzőkönyvre is alkalmazni kell. (2) A WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezményének 2. cikkében említett típusú megállapodásokat megkötő
részes felek az egyezmény titkárságán keresztül értesítik a részes felek
találkozóját az ilyen megállapodásokról. (3) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak
nem érintik a részes felek más, az adott fél tekintetében hatályos nemzetközi
egyezmény, szerződés vagy megállapodás értelmében fennálló olyan jogait és
kötelezettségeit, amelyeket az adott fél a dohánytermékek tiltott
kereskedelmének a tényleges felszámolása szempontjából hatékonyabbnak tekint. (4) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak
nem érintik a részes feleknek a nemzetközi jog értelmében fennálló jogait,
kötelezettségeit és feladatait, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete
nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét is. 3. cikk Célok E jegyzőkönyv célja a dohánytermékek
tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása, a WHO
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkében foglaltakkal
összhangban. II. RÉSZ:
ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK 4. cikk Általános
kötelezettségek (1) A WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezményének 5. cikkében foglalt rendelkezések mellett a részes felek a) elfogadják és végrehajtják az e
jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk szállítói láncának
ellenőrzéséhez vagy szabályozásához szükséges hatékony intézkedéseket az
említett árukkal való tiltott kereskedelem megakadályozása, az attól való
elrettentés, annak felderítése, az azzal kapcsolatos nyomozás és
büntetőeljárás céljából, és egymással e célból együttműködnek; b) nemzeti jogukkal összhangban megteszik a
szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságaik és szolgálataik – ideértve az
e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk tiltott kereskedelme valamennyi
formájának a megakadályozásáért, az attól való elrettentés, annak
felderítéséért, az azzal kapcsolatos nyomozásért és büntetőeljárásért,
illetve annak felszámolásáért felelős vámhatóságokat és a rendőrséget
– hatékonyságának a növelésére; c) hatékony intézkedéseket fogadnak el a technikai
segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás, a kapacitásépítés és a nemzetközi
együttműködés elősegítésére vagy megvalósítására e jegyzőkönyv
célkitűzéseinek elérése céljából, és biztosítják az e jegyzőkönyv
értelmében kicserélendő információk rendelkezésre bocsátását és
biztonságos cseréjét az illetékes hatóságok számára; d) saját nemzeti jogi és közigazgatási
rendszereiknek megfelelően szorosan együttműködnek egymással, a
jogellenes magatartással – ideértve a jegyzőkönyv 14. cikke szerint
minősített bűncselekményeket is – szembeni bűnüldözési fellépés
hatékonyságának fokozása érdekében; e) adott esetben együttműködnek és
kommunikálnak a releváns regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekkel az
e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó biztonságos[13] információcsere során, e
jegyzőkönyv hatékony végrehajtásának az előmozdítása érdekében; és f) a rendelkezésükre álló eszközök és
erőforrások adta kereteken belül együttműködnek az e jegyzőkönyv
hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében,
kétoldalú és többoldalú forrásteremtési mechanizmusok révén. (2) A részes felek az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik
végrehajtása során biztosítják a maximális lehetséges átláthatóságot az olyan
kapcsolatok tekintetében, amelyeket a dohányiparral tartanak fenn. 5. cikk Személyes
adatok védelme A felek a nemzeti jogra figyelemmel védelmet
biztosítanak a magánszemélyek személyes adatai számára, állampolgárságra vagy
lakóhelyre való tekintet nélkül, szem előtt tartva a jegyzőkönyv
végrehajtása során a személyes adatok védelmével kapcsolatos nemzetközi
normákat. III. RÉSZ: A
SZÁLLÍTÓI LÁNC ELLENŐRZÉSE 6. cikk Engedélyezési,
illetve ezzel egyenértékű jóváhagyási vagy ellenőrzési rendszer (1) A WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezményében foglalt célkitűzések elérése érdekében és a
dohánytermékek és a gyártóberendezések tiltott kereskedelmének a felszámolására
tekintettel az egyes részes felek tiltják az alábbi tevékenységek bármelyikének
természetes vagy jogi személyek által történő végzését, kivéve az
illetékes hatóságtól a nemzeti joggal összhangban kapott engedély vagy ezzel
egyenértékű jóváhagyás (a továbbiakban: „engedély”) birtokában, vagy
pedig ilyen hatóság által megvalósított ellenőrzési rendszer megléte
esetén: a) dohánytermék és gyártóberendezés gyártása; és b) dohánytermék és gyártóberendezés behozatala
vagy kivitele. (2) A részes felek törekednek a
megfelelőnek tekintett mértékben – és amennyiben az alábbi tevékenységeket
a nemzeti jog nem tiltja – engedélyt adni a következő tevékenységeket
végző természetes vagy jogi személyek számára: a) dohánytermékek kiskereskedelme; b) dohánytermesztés, kivéve a hagyományos
kistermelőket, gazdálkodókat és termelőket; c) dohánytermék vagy gyártóberendezés kereskedelmi
mennyiségben történő szállítása; és d) dohány és dohánytermék vagy gyártóberendezés
nagykereskedelme, közvetítőkereskedelme, raktározása vagy terjesztése. (3) A hatékony engedélyezési rendszer
biztosítására figyelemmel a részes felek a) illetékes hatóságo(ka)t hoznak létre vagy
jelölnek ki az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére jogosító
engedélyek kibocsátására, megújítására, felfüggesztésére, visszavonására
és/vagy érvénytelenítésére, e jegyzőkönyv rendelkezéseire figyelemmel és a
nemzeti joggal összhangban; b) előírják, hogy az egyes engedély iránti
kérelmekben a kérelmezővel kapcsolatos valamennyi előírt információ
szerepeljen, amelyek adott esetben az alábbiakat foglalják magukban: i. ha a kérelmező természetes személy, a
személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét,
vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen),
az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és bármely más információt, amely
lehetővé teszi az azonosítást; ii. ha a kérelmező jogi személy, az
azonosításához szükséges információk, ideértve a jogi személy teljes
megnevezését, a vállalkozás megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés
helyét és napját, a székhely és a telephely címét, az alkalmazandó adószámokat,
az alapító okirat vagy az ezzel egyenértékű dokumentum másolatát, a
kapcsolt vállalkozások megnevezését, az ügyvezetők és a képviselők
nevét, ideértve bármely más információt, amely lehetővé teszi az
azonosítást; iii. a gyártóegység(ek) telephelyének pontos címe,
a raktár címe és a kérelmező vállalkozásának gyártási kapacitása; iv. a kérelemmel érintett dohánytermékek és
gyártóberendezések adatai, konkrétan a termék leírása, megnevezése, adott
esetben bejegyzett védjegye, formatervezési mintája, márkája, modellje vagy
típusa, illetve a gyártóberendezés
sorszáma; v. a gyártóberendezés telepítési és használati
helyének leírása; vi. a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos
dokumentumok vagy nyilatkozat; vii. a releváns ügyletekben használni kívánt
bankszámlák azonosításához szükséges valamennyi adat és más fontos fizetési
adatok; és viii. a dohánytermékek tervezett felhasználásának
és tervezett értékesítési piacának a leírása, különös figyelemmel annak
biztosítására, hogy a dohánytermékgyártás vagy -szállítás összemérhető
legyen az ésszerűen várható kereslettel; c) adott esetben ellenőrzik és beszedik a
kivethető engedélyezési díjakat, és mérlegelik ezeknek az engedélyezési
rendszer hatékony igazgatása és végrehajtása vagy a közegészségügy területén
vagy más kapcsolódó tevékenység során történő felhasználását a nemzeti
jogszabályokkal összhangban; d) megteszik a megfelelő intézkedéseket az
engedélyezési rendszer működése során bármely rendellenes vagy csalárd
gyakorlat megakadályozására, felderítésére és az ezzel kapcsolatos nyomozásra; e) adott esetben intézkedéseket hoznak, ideértve
az engedélyek időszakos felülvizsgálatát, megújítását, ellenőrzését
vagy hitelesítését; f) adott esetben időkeretet állapítanak meg
az engedélyek lejártára és az azt követő kötelező újbóli kérelmezésre
vagy a kérelemben szereplő információk frissítésére vonatkozóan; g) kötelezik az engedéllyel rendelkező
természetes vagy jogi személyeket arra, hogy tájékoztassák az illetékes
hatóságot telephelyük címének a megváltozásáról vagy a tevékenységekkel
kapcsolatban az engedélyben szereplő információk bármilyen jelentős
változásáról; h) kötelezik az engedéllyel rendelkező
természetes vagy jogi személyeket arra, hogy a megfelelő intézkedés
meghozatala céljából tájékoztassák az illetékes hatóságot gyártóberendezés
megvásárlásáról vagy elidegenítéséről; és i) biztosítják, hogy az ilyen gyártóberendezés
vagy annak bármely része megsemmisítésére az illetékes hatóság felügyelete
mellett kerül sor. (4) Az egyes részes felek biztosítják, hogy
engedélyt nem adnak ki és/vagy nem ruháznak át a tervezett engedélyestől
származó, a (3) bekezdésben foglalt megfelelő információk kézhezvétele,
továbbá az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása nélkül. (5) E jegyzőkönyv hatályba lépését
követő öt év elteltével a részes felek találkozója a soron következő
ülésszakán biztosítja, hogy bizonyítékon alapuló kutatást végeznek annak
megállapítására, hogy rendelkezésre állnak-e a dohánytermékek gyártása
szempontjából elengedhetetlen alapvető információk, ezek azonosíthatók-e,
és ezekkel kapcsolatosan hatékony ellenőrzési mechanizmus érvényesülhet-e.
Az ilyen kutatás alapján a részes felek találkozója mérlegeli a megfelelő
intézkedést. 7. cikk Kellő
gondosság (1) Az egyes részes felek előírják –
nemzeti jogával és a WHO Dohányzás-ellenőrző Keretegyezményének
célkitűzéseivel összhangban –, hogy a dohány, a dohánytermékek és a
gyártóberendezések szállítói láncában szereplő valamennyi természetes és
jogi személy a) kellő gondossággal járjon el egy üzleti
kapcsolat létrejöttét megelőzően és folyamán; b) ellenőrzi az ügyfelek részére történő
értékesítéseket annak biztosítása érdekében, hogy a mennyiségek a tervezett
értékesítési vagy felhasználási piacon összemérhetők legyenek az ilyen
termékek iránti kereslettel; és c) beszámolnak az illetékes hatóságoknak bármely
olyan bizonyítékról, amely arra utal, hogy az ügyfél az e jegyzőkönyv
szerinti kötelezettségeit sértő tevékenységeket folytat. (2) Az (1) bekezdés szerinti kellő
gondosság megfelelően összhangban van a részes fél nemzeti jogával és a
WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményével, és magában foglalja többek
között az ügyfelek azonosítására vonatkozó követelményeket, például az
alábbiakkal kapcsolatos információk beszerzését és frissítését: a) annak megállapítása, hogy a természetes vagy
jogi személy a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkezik; b) ha az ügyfél természetes személy, a
személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét,
vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen),
az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és személyének hivatalos azonosítását; c) ha az ügyfél jogi személy, az azonosításához
szükséges információk, ideértve teljes megnevezését, a vállalkozás
megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés helyét és napját, a székhely és a
telephely címét, az alkalmazandó adószámokat, az alapító okirat vagy az
egyenértékű dokumentum másolatát, a kapcsolt vállalkozások megnevezését,
az ügyvezetők és az esetleges képviselők nevét, ideértve a
képviselők nevét és személyük hivatalos azonosítását; d) a dohány, a dohánytermék vagy a
gyártóberendezés tervezett felhasználásának és tervezett értékesítési piacának
a leírása; és e) a gyártóberendezés telepítési és használati
helyének leírása. (3) Az (1) bekezdés szerinti kellő gondosság az ügyfél azonosítására
vonatkozó követelményeket is magában foglalhatja, például az alábbiakkal
kapcsolatos információk beszerzését és frissítését: a) a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos
dokumentumok vagy nyilatkozat; és b) az ügyletek során használni kívánt bankszámlák
ellenőrzése. (4) Az
egyes részes felek az (1) bekezdés c) pontja szerinti információk alapján
megtesznek valamennyi szükséges intézkedést az e jegyzőkönyv szerinti
kötelezettségeiknek való megfelelés biztosítására, ideértve adott esetben a
részes fél joghatósága alá tartozó ügyfélnek a nemzeti jog szerint tiltólistán
szereplő ügyfélként történő megjelölését is. 8. cikk Árukövetés
és nyomon követés (1) A szállítói lánc további biztosítása
érdekében, illetve a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel kapcsolatos
nyomozás támogatása céljából a részes felek megállapodnak abban, hogy e
jegyzőkönyv hatályba lépését követő öt éven belül globális
árukövetési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre, amely nemzeti és/vagy
regionális árukövetési és nyomonkövetési rendszerekből és egy globális
információmegosztó fókuszpontból áll, amely a WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezményének titkárságánál található és valamennyi részes fél számára
elérhető, lehetővé téve a felek számára a lekérdezést és a vonatkozó
információkhoz való hozzáférést. (2) E cikkel összhangban minden egyes részes
fél általa ellenőrzött árukövetési és nyomonkövetési rendszert hoz létre
valamennyi olyan dohánytermék tekintetében, amelyet a területén gyártanak vagy
oda importálnak, figyelembe véve egyedi nemzeti vagy regionális szükségleteit
és az elérhető bevált gyakorlatot. (3) A hatékony árukövetés és nyomon követés
támogatására figyelemmel minden részes fél előírja, hogy valamennyi
csomagolási egységen és csomagoláson, továbbá a külső csomagoláson egyedi,
biztonságos és nem eltávolítható azonosító jelölést (a továbbiakban: egyedi
azonosító jelölés), például kódot vagy bélyeget helyezzenek el, vagy az egyedi
azonosító jelölés a csomagolás részét képezze, a cigaretta esetében öt, más
dohánytermékek esetében pedig tíz éven belül e jegyzőkönyvnek az adott fél
számára történő hatályba lépésétől számítva. (4.1) A (3) bekezdés alkalmazásában minden
egyes részes fél előírja a globális árukövetési és nyomonkövetési rendszer
részeként az alábbi információk közvetlenül vagy hivatkozás útján történő
rendelkezésre bocsátását, annak támogatása céljából, hogy a részes felek
meghatározhassák a dohánytermékek eredetét és adott esetben az eltérítési
pontot, illetve hogy nyomon követhessék és ellenőrizhessék a
dohánytermékek mozgását és jogi státuszukat: a) a gyártás időpontja és helye; b) gyártó létesítmény; c) a dohánytermékek gyártására használt gép; d) a gyártási műszak vagy a gyártás
időpontja; e) a gyártóval kapcsolt vállalkozásnak nem
minősülő első ügyfél neve, számlája, megrendelésszáma és
fizetési bizonylata; f) a kiskereskedelmi értékesítés tervezett piaca; g) a termék leírása; h) esetleges raktározás és fuvarozás; i) az ismert következő vásárló azonosítása;
és j) a szállítás tervezett útvonala, a szállítás
napja, a rendeltetési hely, a kiindulási hely és a szállítmány címzettje. (4.2) Az a), b), g) és adott esetben az f)
pontban szereplő információk az egyedi azonosító jelölések részét képezik. (4.3) Amennyiben
az f) pontban szereplő információ a jelölés időpontjában nem áll
rendelkezésre, a részes felek a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye
15. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban előírják az ilyen
információk biztosítását. (5) Az egyes részes felek az e cikkben
megadott határidőn belül előírják, hogy a (4) bekezdésben foglalt
információkat a gyártás vagy a gyártó általi első szállítás
időpontjában vagy a részes fél területére történő behozatal
időpontjában nyilvántartásba kell venni. (6) Az egyes részes felek biztosítják, hogy az
(5) bekezdés szerint nyilvántartott információk az említett fél számára a (3)
és a (4) bekezdés szerint előírt egyedi azonosító jelölésre való
hivatkozás útján rendelkezésre álljanak. (7) Az egyes részes felek biztosítják, hogy az
(5) bekezdéssel összhangban nyilvántartott információkat, illetve az ilyen
információt a (6) bekezdéssel összhangban hozzáférhetővé tévő egyedi
azonosító jelöléseket a részes fél és illetékes hatósága által meghatározott
vagy engedélyezett formátumban rendelkezésre kell bocsátani. (8) Az
egyes részes felek biztosítják, hogy az (5) bekezdés szerint nyilvántartott
információk – a (9) bekezdésre figyelemmel – megkeresés esetén rendelkezésre
állnak a globális információmegosztó fókuszponton, a nemzeti és/vagy regionális
központi ponttal való szabványos elektronikus biztonságos felületen keresztül. A globális információmegosztó fókuszpont
listát készít a részes felek illetékes hatóságairól, és ezt a listát valamennyi
fél rendelkezésére bocsátja. (9) Az
egyes részes felek és az illetékes hatóságok a) kellő időben hozzáférnek a (4)
bekezdés szerinti információkhoz a globális információmegosztó fókuszpontnál
történő lekérdezés útján; b) ilyen információt csak akkor kérnek, ha az a
dohánytermékek tiltott kereskedelmének felderítése vagy az ezzel kapcsolatos
nyomozás céljából szükséges; c) információt indokolatlanul nem tartanak vissza; d) a (4) bekezdéssel összefüggő, információ
iránti megkereséseket nemzeti jogukkal összhangban megválaszolják; és e) kölcsönös megállapodás szerint védenek és
bizalmasként kezelnek minden kicserélt információt. (10) Az egyes részes felek előírják az alkalmazandó árukövetési és
nyomon követési rendszer további fejlesztését és hatókörének kibővítését
egészen addig a pontig, amikor valamennyi vámot, alkalmazandó adót és adott
esetben más kötelezettséget a gyártás, a behozatal vagy a vám- vagy jövedéki
ellenőrzést követő árukiadás helyén teljesítenek. (11) A részes felek kölcsönös megállapodás
szerint együttműködnek egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel
az árukövetési és a nyomon követési rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlat
megosztásában és fejlesztésében, ideértve az alábbiakat: a) a fejlett árukövetési és nyomon követési
technológia, ezen belül ismeretanyag, készségek, képességek és szakértelem
fejlesztésének, átadásának és megszerzésének megkönnyítése; b) igény szerint képzési és kapacitásépítő
programok támogatása a részes felek számára; és c) a dohánytermékek csomagolási egységeinek és
csomagolásának megjelölésére és leolvasására alkalmazott technológia további
fejlesztése a (4) bekezdésben felsorolt információk elérhetővé tétele
céljából. (12) A
részes felekre vonatkozó kötelezettségeket a dohányipar nem teljesítheti, és
azokat a dohányiparra nem lehet továbbhárítani. (13) Az
egyes részes felek biztosítják, hogy illetékes hatóságai az árukövetési és a
nyomon követési rendszerben való részvétel során a dohányiparral és a dohányipar
érdekképviseleteivel csak az e cikk végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges
mértékben tartanak fenn kapcsolatot. (14) Az egyes részes felek előírhatják a
dohányipar számára az adott részes felet az e cikk szerinti kötelezettségeivel
kapcsolatosan terhelő költségek viselését. 9. cikk Nyilvántartás (1) Az egyes részes felek megfelelően
előírhatják, hogy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezések
szállítói láncában részt vevő valamennyi természetes és jogi személy
valamennyi releváns ügyletről teljes és pontos nyilvántartást vezessen. Az ilyen nyilvántartásoknak lehetővé
kell tenniük a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal való teljes
körű elszámoltathatóságot. (2) Az egyes részes felek megfelelő módon
előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személyek
számára, hogy megkeresésre adják át a következő információkat az illetékes
hatóságoknak: a) általános információk a piaci
volumenekről, tendenciákról, előrejelzésekről, illetve más
releváns információk; valamint b) az engedélyes birtokában, megőrzése vagy
ellenőrzése alatt lévő, készletben, adó- és vámraktárakban az
árutovábbítás vagy átrakodás vagy adófelfüggesztés idején tárolt dohánytermékek
és gyártóberendezés mennyisége a megkeresés napján. (3) A részes felek területén exportra
értékesített vagy gyártott vagy a részes felek területén árutovábbításban vagy
átrakodásban részt vevő, adófelfüggesztés hatálya alatt lévő
dohánytermékek és gyártóberendezés tekintetében az egyes felek megfelelő
módon előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező
személyek számára, hogy a kiindulási ország illetékes hatóságainak
megkeresésére az általuk ellenőrzött induláskor adják át az alábbi
információkat: a) az indulás dátuma a termékek fizikai
ellenőrzésének legutolsó helyéről; b) az elszállított termékekkel kapcsolatos adatok
(ideértve a márkát, a mennyiséget, a raktárt); c) a tervezett fuvarozási útvonalak és
rendeltetési hely; d) annak (azoknak) a természetes vagy jogi
személy(ek)nek az azonosítása, aki(k)nek a termékeket szállítják; e) a fuvarozás módja, a fuvarozó azonosításával
együtt; f) a szállítmány tervezett rendeltetési helyre
történő érkezésének várható napja; és g) a kiskereskedelmi értékesítés vagy felhasználás
tervezett piaca. (4) Az egyes részes felek – amennyiben ez
kivitelezhető – előírják, hogy a kiskereskedők és a
dohánytermesztők – a nem kereskedelmi alapon működő hagyományos
termelők kivételével – a nemzeti joggal összhangban teljes és pontos
nyilvántartást vezessenek valamennyi olyan releváns ügyletről, amelynek
részesei. (5) Az egyes részes felek az (1) bekezdés
végrehajtása céljából hatékony jogalkotási, végrehajtási, közigazgatási vagy
más intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy valamennyi
nyilvántartást a) legalább négy évig meg kell őrizni; b) az illetékes hatóságok rendelkezésére kell
bocsátani; és c) az illetékes hatóságok által előírt
formában kell vezetni. (6) Az
egyes részes felek megfelelő módon és a nemzeti jogra figyelemmel
létrehoznak egy, az e cikkel összhangban vezetett valamennyi nyilvántartásban
szereplő adatoknak a többi részes féllel való megosztását lehetővé
tévő rendszert. (7) A részes felek törekednek az egymással és
az illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre a fejlett
nyilvántartási rendszerek fokozatos megosztásában és fejlesztésében. 10. cikk Biztonsági
és megelőző intézkedések (1) Az egyes részes felek adott esetben
előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrző
Keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya
alá tartozó valamennyi természetes és jogi személy megteszi a szükséges
intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a dohánytermékek forgalmazása
tiltott kereskedelmi csatornákra terelődjön, ideértve többek között az
alábbiakat: a) jelentéstétel az illetékes hatóságoknak i. a nemzeti jogban meghatározott mennyiségű,
határon átnyúló készpénzátutalásról vagy határon átnyúló, természetbeni fizetésről;
és ii. valamennyi „gyanús ügyletről”; és b) a dohánytermékeknek vagy a gyártóberendezésnek
kizárólag az említett termékek iránti kereslettel összemérhető
mennyiségben történő szállítása a kiskereskedelmi értékesítés vagy
felhasználás tervezett piacán belül. (2) Az egyes részes felek adott esetben
előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrző
Keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya
alá tartozó természetes és jogi személyek által végrehajtott ügyletekkel
kapcsolatos fizetésekre kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és
mennyiségben, illetve kizárólag a tervezett piac területén található pénzügyi
intézményekben biztosított jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a
fizetés során nem vesznek igénybe más alternatív átutalási rendszert. (3) A részes felek előírhatják, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó
természetes és jogi személyek által a részes fél joghatósága szerinti területen
a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal kapcsolatos fizetésekre
kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és mennyiségben, illetve kizárólag a
tervezett piac területén található pénzügyi intézményekben biztosított
jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a fizetés során nem vesznek
igénybe más alternatív átutalási rendszert. (4) Az egyes részes felek biztosítják, hogy e
cikk követelményeinek bármilyen megsértése megfelelő büntetőjogi,
polgári vagy közigazgatási eljárást, illetve hatékony, arányos és
elrettentő szankciókat von maga után, ideértve adott esetben az engedély
felfüggesztését vagy érvénytelenítését is. 11. cikk Internetes,
távközlési vagy más, új technológia útján történő értékesítés (1) Az egyes részes felek előírják, hogy
a dohánytermékek internetes, távközlési vagy más, új technológia útján
történő értékesítését magában foglaló ügyletekben részt vevő jogi és
természetes személyek eleget tesznek az e jegyzőkönyv szerinti valamennyi
releváns kötelezettségnek. (2) Az egyes részes felek mérlegelik a
dohánytermékek internetes, távközlési vagy más, új technológia útján
történő kiskereskedelmi értékesítésének tilalmát. 12. cikk Vámszabad
területek és nemzetközi árutovábbítás (1) Az egyes részes felek az e
jegyzőkönyvnek az érintett fél tekintetében történő hatályba lépését
követő három éven belül a vámszabad területeken hatékony
ellenőrzéseket hajtanak végre minden dohány- és dohánytermékgyártással és
ezeket érintő ügylettel kapcsolatban az e jegyzőkönyvben előírt
valamennyi releváns intézkedés alkalmazása útján. (2) Emellett tilos a dohánytermékek és a nem
dohánytermékek egyetlen konténerben vagy más hasonló szállítási egységben a
vámszabad területről való elszállításkor történő keverése. (3) Az egyes részes felek nemzeti jogukkal
összhangban az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelő
ellenőrzési és vizsgálati intézkedéseket fogadnak el és alkalmaznak a
dohánytermékek és a gyártóberendezés területükön történő nemzetközi
továbbításával vagy átrakodásával kapcsolatosan az említett termékek tiltott
kereskedelmének megakadályozása céljából. 13. cikk Vámmentes
értékesítés (1) Az egyes részes felek – a WHO
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 6. cikkét figyelembe véve –
hatékony intézkedéseket hajtanak végre e jegyzőkönyv megfelelő
rendelkezéseinek a vámmentes értékesítésekre történő alkalmazása céljából. (2) A részes felek találkozója legkésőbb
az e jegyzőkönyv hatályba lépését követő öt év elteltével soron
következő ülésszakán biztosítja, hogy bizonyítékon alapuló kutatást
végeznek a dohánytermékek vámmentes értékesítéséhez kapcsolódó tiltott dohánytermék-kereskedelem
mértékének megállapítására. Az ilyen kutatás alapján a részes felek találkozója
mérlegeli a megfelelő következő intézkedést. IV. RÉSZ:
BŰNCSELEKMÉNYEK 14. cikk Jogellenes
magatartás, a bűncselekményeket is ideértve (1) Az egyes részes felek nemzeti joguk
alapelveivel összhangban elfogadják az alábbi magatartásoknak a nemzeti jog
értelmében jogellenesként való minősítéséhez szükséges jogalkotási és
egyéb intézkedéseket: a) dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés e
jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétes módon történő gyártása,
nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi
értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy
kivitele; b) i. dohány, dohánytermékek vagy
gyártóberendezés gyártása, nagykereskedelmi értékesítése,
közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása,
terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele az alkalmazandó
vámok, adók és más illetékek megfizetése nélkül vagy a megfelelő
adóbélyeg, egyedi azonosító jelölés vagy más előírt jelölés vagy címke
elhelyezése nélkül; ii. dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés a
b) pont i. alpontjában nem említett más csempészése vagy megkísérelt
csempészése; c) i. dohány, dohánytermékek vagy
gyártóberendezés vagy hamis adóbélyeggel, egyedi azonosító jelöléssel vagy más
előírt jelöléssel vagy címkével ellátott dohánycsomagolás tiltott
gyártásának bármely más formája; ii. jogellenesen gyártott dohány, tiltott
dohánytermék, hamis adóbélyeget és/vagy más előírt jelölést vagy címkét
viselő termék vagy tiltott gyártóberendezés nagykereskedelmi értékesítése,
közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása,
terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele; d) dohánytermékeknek nem dohánytermékekkel való
keverése a szállítói lánc folyamán, dohánytermék elrejtése vagy álcázása
céljából; e) dohánytermékek nem dohánytermékekkel való
keverése e jegyzőkönyv 12. cikkének (2) bekezdését megsértve; f) dohánytermékeknek e jegyzőkönyvet
megsértve internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő
értékesítése; g) dohánynak, dohányterméknek vagy
gyártóberendezésnek a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személy
által olyan személytől történő beszerzése, akinek a 6. cikkel
összhangban engedéllyel kellene rendelkeznie, de ilyennel nem rendelkezik; h) bármely állami tisztviselő vagy
felhatalmazással rendelkező tisztviselő akadályozása a dohány,
dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával,
az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy
felszámolásával kapcsolatos kötelezettségeinek ellátásában; i) i. bármely állami tisztviselő vagy
felhatalmazással rendelkező tisztviselő előtt annak dohány,
dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával,
az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy
felszámolásával kapcsolatos kötelezettségeinek az ellátása során hamis,
félrevezető vagy hiányos tanúvallomás tétele vagy az általa kért
információk át nem adása; ii. hivatalos űrlapokon hamis nyilatkozat
tétele a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés leírását, mennyiségét vagy
értékét, továbbá a jegyzőkönyvben meghatározott bármely más információt
illetően az alábbi célból: a) az alkalmazandó vámok, adók és más illetékek
kifizetésének kikerülése, vagy b) a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés
tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak
felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos ellenőrzési
intézkedések akadályozása; iii. az e jegyzőkönyv szerinti
nyilvántartások létrehozásának vagy vezetésének elmulasztása vagy hamis
nyilvántartás vezetése; és j) a (2) bekezdés értelmében
bűncselekményként minősített jogellenes magatartásból származó
jövedelem pénzmosása. (2) Az egyes részes felek nemzeti joguk
alapelveivel összhangban meghatározzák, hogy az (1) bekezdésben meghatározott
jogellenes magatartások vagy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezés
tiltott kereskedelméhez kapcsolódó, e jegyzőkönyv rendelkezéseivel
ellentétes más magatartások közül melyek minősülnek bűncselekménynek,
és elfogadják az ilyen minősítéshez szükséges jogalkotási és más
intézkedéseket. (3) Az egyes részes felek értesítik e
jegyzőkönyv titkárságát arról, hogy az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott jogellenes magatartások közül melyeket minősítik
bűncselekménynek a (2) bekezdéssel összhangban, és átadják a titkárság
számára azon jogszabályaik egy-egy példányát vagy ismertetését, amelyekkel a
(2) bekezdést, illetve ezen jogszabályok későbbi módosítását végrehajtják. (4) A dohány, a dohánytermékek és a
gyártóberendezés tiltott kereskedelmével kapcsolatos bűncselekmények
elleni küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködés kibővítése
érdekében a részes feleket ösztönzik a pénzmosással, a kölcsönös jogsegéllyel
és a kiadatással kapcsolatos nemzeti jogszabályaik azon releváns nemzetközi
egyezményekre való tekintettel történő felülvizsgálatára, amelyeknek
részes felei, annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályok hatékony
eszközök legyenek e jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásában. 15. cikk A jogi
személyek felelőssége (1) Az egyes részes felek jogelveikkel
összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogi
személyeknek a többek között az e jegyzőkönyv 14. cikke szerint
bűncselekménynek minősülő jogellenes magatartással kapcsolatos
felelőssége megállapítható legyen. (2) Az egyes részes felek jogelveire
figyelemmel a jogi személyek büntetőjogi, polgári vagy közigazgatási
eljárásban vonhatók felelősségre. (3) Az ilyen felelősség nem sérti azon
természetes személyek felelősségét, akik a jogellenes magatartásban részt
vesznek vagy pedig a nemzeti jogszabályokkal és e jegyzőkönyv 14. cikkével
összhangban minősített bűncselekmények elkövetői. 16. cikk Büntetőeljárás
és szankciók (1) Az egyes részes felek nemzeti jogukkal
összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a többek között
az e jegyzőkönyv 14. cikke szerint bűncselekménynek
minősülő jogellenes magatartásért felelősségre vont természetes
és jogi személyeket hatékony, arányos és elrettentő büntetőjogi vagy
nem büntetőjogi szankcióknak – többek között pénzügyi szankcióknak –
vessék alá. (2) Az egyes részes felek törekednek annak
biztosítására, hogy a nemzeti joguk értelmében a személyek jogellenes magatartásával
– ideértve a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményeket is –
kapcsolatosan indított büntetőeljárás tekintetében meglévő
mérlegelési jogkörüket gyakorolják az ilyen jogellenes magatartással – ideértve
a bűncselekményeket is – kapcsolatosan végrehajtott bűnüldözési
intézkedések hatékonyságának maximalizálása céljából, megfelelően
tekintetbe véve a bűncselekményekkel együtt az ilyen jogellenes magatartás
elkövetésétől való visszatartás szükségességét. (3) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem
érintik azt az elvet, hogy a jogellenes magatartás – az e jegyzőkönyvvel
összhangban bűncselekménynek minősülő magatartást is ideértve –
és az alkalmazandó jogi védelem vagy a magatartás jogszerűségére irányadó
más jogelvek meghatározása a részes fél nemzeti joga számára van fenntartva, és
hogy az ilyen jogellenes magatartások – a bűncselekményeket is ideértve –
üldözésére és szankcionálására az említett joggal összhangban kerül sor. 17. cikk A
lefoglalt áruval kapcsolatos kifizetések A felek nemzeti jogukkal összhangban
mérlegelik az ahhoz szükséges jogalkotási és más intézkedések elfogadását, hogy
az illetékes hatóságok a lefoglalt dohány, dohánytermék és/vagy
gyártóberendezés termelőjére, gyártójára, terjesztőjére,
importőrére vagy exportőrére a kieső adóknak és illetékeknek
megfelelő összeget vessenek ki. 18. cikk Ártalmatlanítás
vagy megsemmisítés Valamennyi elkobzott dohányt, dohányterméket
és gyártóberendezést a lehető leginkább környezetbarát módszerekkel meg
kell semmisíteni vagy a nemzeti joggal összhangban ártalmatlanítani kell. 19. cikk Különleges
nyomozási technikák (1) Az egyes részes felek – ha ezt a nemzeti
jogrendszer alapelvei lehetővé teszik – lehetőségeiken belül és a
nemzeti jog által előírt feltételek szerint meghozzák az illetékes hatóságok
számára a területükön az ellenőrzött szállítás megfelelő
alkalmazásához és adott esetben a különleges nyomozási technikák – pl.
elektronikus vagy más megfigyelési és fedett műveletek – alkalmazásához
szükséges intézkedéseket a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott
kereskedelme elleni hatékony küzdelem céljából. (2) A 14. cikkel összhangban ilyennek
minősített bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás céljából a részes
feleket ösztönzik szükség esetén megfelelő kétoldalú vagy többoldalú megállapodások
megkötésére vagy ilyen rendszerek létrehozására az (1) bekezdésben említett
technikák nemzetközi együttműködés keretében történő
felhasználásához. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás vagy
rendszer hiányában az ilyen különleges nyomozási technikák nemzetközi
alkalmazására vonatkozó döntéseket eseti alapon hozzák, és ezek esetében
szükség szerint pénzügyi rendszerek és megállapodások létrehozását
mérlegelhetik az érintett felek joghatóságának gyakorlására tekintettel. (4) A részes felek felismerik a nemzetközi
együttműködés és segítségnyújtás jelentőségét és szükségességét ezen
a területen, és az e cikkben foglalt célkitűzések elérése érdekében
kapacitásépítés céljából együttműködnek egymással és a nemzetközi
szervezetekkel. V. RÉSZ:
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS 20. cikk Általános
információcsere (1) A részes felek e jegyzőkönyv
célkitűzéseinek elérése céljából a WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezményének jelentéstételi eszköze keretében a nemzeti jogra figyelemmel
átadják a releváns információkat, adott esetben többek között az alábbi
kérdésekkel kapcsolatban: a) összesített formában a dohány, dohánytermék
vagy gyártóberendezés lefoglalásának adatai, a lefoglalt mennyiség és érték, a
termékleírások, a gyártás dátuma és helye; és a kikerült adó; b) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés
behozatallal, kivitellel, árutovábbítással, adófizetéssel és vámmentességgel
érintett értékesítése és mennyisége vagy értéke; c) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés
tiltott kereskedelmének tendenciái, az alkalmazott elrejtési módszerek és
elkövetési módok; és d) a részes felek megállapodása szerinti más
releváns információk. (2) A részes felek együttműködnek
egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel a felek
információgyűjtésre és -cserére vonatkozó kapacitásának fejlesztése
céljából. (3) A részes felek az említett információkat
bizalmasnak tekintik és kizárólag a felek általi felhasználásra szánják, a
küldő fél eltérő nyilatkozata hiányában. 21. cikk Bűnüldözési
információcsere (1) A részes felek nemzeti jogukra vagy más
alkalmazandó nemzetközi szerződésre figyelemmel adott esetben kicserélik
egymással az alábbi információkat, saját kezdeményezésükre vagy egy olyan
részes fél megkeresésére, amely kellően indokolja, hogy az ilyen információ
a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének
felderítéséhez vagy az azzal kapcsolatos nyomozáshoz szükséges: a) az érintett természetes és jogi személyek
engedélyezésére vonatkozó nyilvántartás; b) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés
tiltott kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személyek
azonosításához, ellenőrzéséhez és az ellenük indított
büntetőeljáráshoz szükséges információk; c) a nyomozások és a büntetőeljárások
nyilvántartása; d) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés
behozatalával, kivitelével vagy vámmentes értékesítésével kapcsolatos fizetések
nyilvántartása; és e) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés
lefoglalásával kapcsolatos adatok (ideértve adott esetben az ügyre történő
hivatkozással kapcsolatos információt, a lefoglalt mennyiséget és értéket, a
termék leírását, az érintett szervezeteket, a gyártás dátumát és helyét) és az elkövetési mód (ideértve a szállítás és az elrejtés módját, az útvonal
meghatározását és a felderítést). (2) A részes felektől e cikk értelmében
kapott információkat kizárólag a jegyzőkönyv célkitűzéseinek
teljesítésére lehet felhasználni. A
részes felek kiköthetik, hogy az említett információkat az információt átadó
fél beleegyezése nélkül nem lehet továbbadni. 22. cikk Információcsere:
az információk bizalmas jellege és védelme (1) Az egyes részes felek kijelölik azokat az
illetékes nemzeti hatóságokat, amelyeknek a 20., 21. és 24. cikkben említett
adatokat át kell adni, és az egyezmény titkárságán keresztül értesítik a
feleket az ilyen kijelölésről. (2) A jegyzőkönyv szerinti információcserére az adatvédelemmel és
a titoktartással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak. A részes felek kölcsönös megállapodás
szerint védenek minden bizalmas információt, amelyet kicserélnek. 23. cikk Segítségnyújtás
és együttműködés: képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés
tudományos, technikai és technológiai kérdésekben (1) A részes felek kölcsönös megállapodás
szerint együttműködnek egymással és/vagy az illetékes nemzetközi és
regionális szervezeteken keresztül tudományos, technikai és technológiai
ügyekben a képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés
biztosításában a jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából. Az ilyen segítségnyújtás magában
foglalhatja a szakértelem vagy a megfelelő technológia transzferét az
információgyűjtés, bűnüldözés, árukövetés és nyomon követés,
információkezelés, a személyes adatok védelme, az eltiltás, elektronikus
megfigyelés, törvényszéki elemzés, kölcsönös jogsegély és kiadatás területén. (2) A részes felek adott esetben kétoldalú,
többoldalú és bármely más megállapodást köthetnek
vagy ilyen rendszereket hozhatnak létre tudományos, technikai és
technológiai ügyekben a képzés,
technikai segítségnyújtás és együttműködés biztosításában, figyelembe véve
a fejlődő országnak tekintett, illetve az átalakulóban lévő
gazdasággal rendelkező részes felek szükségleteit. (3) A
részes felek megfelelő módon együttműködnek a lefoglalt dohány és
dohánytermékek pontos földrajzi eredete azonosítási lehetőségeivel
kapcsolatos fejlesztésben és kutatásban. 24. cikk Segítségnyújtás
és együttműködés: a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és
büntetőeljárás (1) A részes felek nemzeti jogukkal
összhangban adott esetben megtesznek minden szükséges intézkedést az
együttműködés többoldalú, regionális vagy kétoldalú rendszerek útján
történő megerősítésére a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés
tiltott kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személyek
tevékenységének megelőzése, felderítése, nyomozása, büntetőjogi
eszközökkel történő üldözése és az ilyen személyek megbüntetése érdekében. (2) A részes felek biztosítják, hogy a dohány,
dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel
foglalkozó közigazgatási, szabályozási, bűnüldözési és más hatóságok
(ideértve az igazságügyi hatóságokat is, ha ezt a nemzeti jog lehetővé
teszi) nemzeti és nemzetközi szinten együttműködnek és megosztják a
releváns információkat a nemzeti joguk által előírt feltételek szerint. 25. cikk A szuverenitás
védelme (1) A részes felek az e jegyzőkönyv
szerinti kötelezettségeiknek az államok szuverén egyenlőségének és
területi integritásának, továbbá a más államok belügyeibe való be nem
avatkozásnak az elvével összhangban tesznek eleget. (2) Az e jegyzőkönyvben foglaltak nem
jogosítják fel a részes feleket más állam területén a joghatóság gyakorlására
és a nemzeti joga értelmében kizárólag a másik állam hatóságainak fenntartott
feladatok ellátására. 26. cikk Joghatóság (1) Az egyes részes felek elfogadják a 14.
cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos
joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket, amennyiben a) a bűncselekményt az érintett fél területén
követték el; vagy b) a bűncselekményt olyan hajó fedélzetén
követték el, amely a bűncselekmény elkövetése idején az érintett fél
lobogója alatt közlekedik, vagy pedig olyan légi jármű fedélzetén, amely a
bűncselekmény elkövetése idején az érintett fél jogszabályai szerint van
nyilvántartásba véve. (2) Egy részes fél a 25. cikkre figyelemmel az
ilyen bűncselekménnyel kapcsolatosan megállapíthatja joghatóságát olyan
esetekben is, amikor a) a bűncselekményt az adott fél ellen
követték el; b) a bűncselekményt az adott fél állampolgára
vagy olyan hontalan személy követte el, akinek szokásos tartózkodási helye az
adott fél területén található; vagy c) a bűncselekmény a 14. cikkel összhangban
minősített bűncselekmények körébe tartozik, és a részes fél területén
követték el egy, a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekménynek
a fél területén belül történő elkövetése céljából. (3) A 30. cikk alkalmazásában az egyes részes
felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített
bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges
intézkedéseket, amennyiben a feltételezett elkövető az adott fél területén
található, és ez a fél nem ad ki ilyen személyt kizárólag annak alapján, hogy a
feltételezett elkövető az állampolgára. (4) Az egyes részes felek elfogadják a 14.
cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos
joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket is, amennyiben a
feltételezett elkövető az adott fél területén található, és a személyt az
adott fél nem adja ki. (5) Amennyiben egy joghatóságát az (1) vagy
(2) bekezdés értelmében gyakorló részes felet arról értesítettek vagy más módon
az jutott a tudomására, hogy egy vagy több másik fél ugyanazon magatartás
tekintetében nyomozást, büntetőeljárást vagy bírósági eljárást folytat, az
utóbbi részes felek illetékes hatóságai megfelelő módon konzultálnak
egymással tevékenységeik összehangolása céljából. (6) Az általános nemzetközi jogi normák
sérelme nélkül ez a jegyzőkönyv nem zárja ki egy fél által megállapított
büntető joghatóságnak a nemzeti jogával összhangban történő
gyakorlását. 27. cikk Bűnüldözési
együttműködés (1) Az egyes részes felek megfelelő
nemzeti jogi és közigazgatási rendszereikkel összhangban hatékony
intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a) kibővítsék és szükség esetén létrehozzák
az illetékes hatóságok, szervek és szolgálatok közötti kommunikációs
csatornákat, a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények
valamennyi szempontjával kapcsolatos információk biztonságos és gyors
cseréjének a megkönnyítése érdekében; b) biztosítsák a hatékony együttműködést az
illetékes hatóságok, szervek, vám-, rendőri és más bűnüldözési
szervek között; c) egyes esetekben együttműködjenek más
részes felekkel a 14. cikkel összhangban minősített
bűncselekményekkel kapcsolatos megkeresések végrehajtásában az alábbiakat
illetően: i. az említett bűncselekményekben
gyaníthatóan részes személyek személyazonossága, holléte és tevékenységei vagy
más érintett személyek holléte; ii. a bűncselekményből származó
jövedelem vagy az említett bűncselekmények elkövetéséből származó
vagyon mozgása; és iii. az említett bűncselekmények elkövetése
során használt vagy használni tervezett vagyon, berendezés vagy más eszközök
mozgása; d) adott esetben átadják az elemzési vagy
nyomozási célból szükséges anyagok tételeit vagy mennyiségeit; e) előmozdítsák az illetékes hatóságaik,
szerveik és szolgálataik közötti hatékony koordinációt, és támogassák a
személyzet és más szakértők cseréjét, ideértve az érintett részes felek
közötti kétoldalú megállapodásoktól vagy rendszerektől függően
összekötő tisztviselők kirendelését is; f) más részes felekkel kicseréljék a releváns
információkat az említett bűncselekmények elkövetése során természetes
vagy jogi személyek által alkalmazott egyes módozatokról és módszerekről,
ideértve adott esetben az útvonalakat és a szállítóeszközöket, illetve a hamis
személyazonosság, megváltoztatott vagy hamis dokumentumok vagy más olyan
módozatok alkalmazását, amellyel tevékenységeiket leplezhetik; és g) kicseréljék a releváns információkat, és
összehangolják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények
kellő időben történő azonosításához megfelelőnek tekintett
közigazgatási és más intézkedéseket. (2) A részes felek e jegyzőkönyv
érvényesülésére tekintettel mérlegelik a bűnüldözési szerveik közötti
közvetlen együttműködésről szóló, kétoldalú vagy többoldalú
megállapodások megkötését vagy ilyen rendszerek létrehozását, illetve ha ilyen
megállapodások vagy rendszerek már léteznek,
ezek megfelelő módosítását. Az
érintett részes felek közötti ilyen megállapodások vagy rendszerek hiányában a
felek ezt a jegyzőkönyvet az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó
bűncselekmények tekintetében a kölcsönös bűnüldözési
együttműködés alapjának tekinthetik. A
részes felek adott esetben teljes körűen alkalmazzák a többek között a
nemzetközi vagy regionális szervezetekkel kötött megállapodásokat vagy
rendszereket, a bűnüldözési szerveik közötti együttműködés
kibővítése érdekében. (3) A részes felek a rendelkezésre álló
lehetőségeiken belül együttműködésre törekednek a korszerű
technológia alkalmazásával végrehajtott, tiltott nemzetközi
dohánytermék-kereskedelemre való reagálás érdekében. 28. cikk Kölcsönös
közigazgatási segítségnyújtás A részes felek nemzeti jogi és közigazgatási
rendszereikkel összhangban, megkeresésre vagy saját kezdeményezésre
információkat adnak egymásnak a vám- és más jogszabályok megfelelő
alkalmazásának biztosítása céljából a dohány, dohánytermékek vagy
gyártóberendezés tiltott kereskedelmének megelőzése, felderítése,
nyomozása, büntetőjogi eszközökkel történő üldözése és az ilyen cselekmények
elleni küzdelem során. A részes felek
az említett információkat a küldő fél eltérő nyilatkozata hiányában
bizalmasnak és korlátozott felhasználásúnak tekintik. Az információk az alábbiakra terjedhetnek ki: a) bizonyítottan hatékony új vámhatósági és más
bűnüldözési technikák; b) a dohány, dohánytermék és gyártóberendezés
tiltott kereskedelmének új tendenciái, módozatai vagy módszerei; c) olyan áruk, amelyekről ismert, hogy a
dohány, dohánytermék és gyártóberendezés tiltott kereskedelmének tárgyai,
továbbá az ilyen árukkal kapcsolatos leírás, csomagolás, szállítás és tárolás,
illetve a felhasznált módszerek részletei; d) olyan természetes vagy jogi személyek,
akikről ismert, hogy a 14. cikkel összhangban minősített
bűncselekményt követtek el vagy ilyennek részesei voltak; és e) bármely más adat, amely a kijelölt szerveket
segítheti az ellenőrzési és más bűnüldözési célú kockázatbecslésben. 29. cikk Kölcsönös
jogsegély (1) A
részes felek a nyomozás, büntetőeljárás és bírósági eljárás során a
lehető legszélesebb körű kölcsönös jogsegélyt biztosítják egymás
számára az e jegyzőkönyv 14. cikkével összhangban minősített
bűncselekmények vonatkozásában. (2) A
kölcsönös jogsegélyt a megkeresett részes fél vonatkozó jogszabályai,
szerződései, megállapodásai és rendszerei értelmében a lehető
legszélesebb körben kell biztosítani az olyan bűncselekményekkel
kapcsolatosan a megkereső részes fél területén folytatott nyomozások,
büntetőeljárások és bírósági eljárások tekintetében, amelyek miatt e
jegyzőkönyv 15. cikkével összhangban jogi személy felelősségre
vonható. (3) Az e cikkel összhangban nyújtandó
kölcsönös jogsegély az alábbi célok bármelyike tekintetében kérhető: a) bizonyíték vagy tanúvallomás felvétele
személyektől; b) bírósági dokumentumok kézbesítése; c) kutatás és lefoglalás, illetve befagyasztás
végrehajtása; d) tárgyak és helyszínek megvizsgálása; e) információ, bizonyítékelemek és szakértői
értékelés biztosítása; f) a releváns dokumentumok és nyilvántartások
eredeti példányainak vagy hiteles másolatainak rendelkezésre bocsátása,
ideértve a kormányzati, banki, pénzügyi, cégbírósági vagy üzleti
nyilvántartásokat; g) a bűncselekményből származó
jövedelem, vagyon, eszköz vagy más dolgok bizonyítási célból történő
azonosítása vagy nyomon követése; h) a személyek önkéntes megjelenésének
előmozdítása a megkereső részes fél területén; és i) bármely olyan más segítségnyújtás, amely a
megkeresett részes fél nemzeti jogával nem ellentétes. (4) Ez a cikk nem érinti azokat az egyéb két-
vagy többoldalú szerződések értelmében meglévő kötelezettségeket,
amelyek a kölcsönös jogsegély egészére vagy részére vonatkoznak vagy fognak
vonatkozni. (5) A (6)–(24) bekezdés a viszonosság elve
alapján az e cikk szerinti megkeresésekre is vonatkozik, ha a kérdéses részes
feleket nem köti kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés vagy
kormányközi megállapodás. Ha a részes
feleket ilyen szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az említett
szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő rendelkezései
alkalmazandók, kivéve, ha a felek azok helyett a (6)–(24) bekezdés
alkalmazásában állapodnak meg. A
részes feleket határozottan ösztönzik e bekezdések alkalmazására, ha ezek
előmozdítják az együttműködést. (6) A részes felek központi hatóságot jelölnek
ki, amely felelős és hatáskörrel rendelkezik a kölcsönös jogsegély iránti
megkeresések fogadásáért, továbbá végrehajtásáért vagy végrehajtás céljából a
megfelelő illetékes hatósághoz történő továbbításáért. Amennyiben egy részes fél olyan különleges
régióval vagy területtel rendelkezik, ahol a kölcsönös jogsegély külön
rendszere érvényesül, külön központi hatóságot jelölhet ki, amely az említett
régió vagy terület tekintetében ugyanazon feladatokat ellátja. A központi hatóságok biztosítják a
beérkező megkeresések gyors és megfelelő végrehajtását vagy
továbbítását. Amennyiben a központi
hatóság a megkeresést végrehajtás céljából egy illetékes hatóságnak továbbítja,
ösztönzi a kérelem illetékes hatóság által történő gyors és megfelelő
végrehajtását. Az egyes részes felek
az e jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, e jegyzőkönyv elfogadása,
jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy ratifikálása időpontjában
értesítik az egyezmény titkárságának a vezetőjét az ebből a célból
kijelölt központi hatóságról. A
kölcsönös jogsegély iránti megkeresések és az ezekkel kapcsolatos bármely
közlemény továbbítására a részes felek által kijelölt központi hatóságok között
kerül sor. Ez a követelmény nem
sérti a részes felek jogát arra, hogy előírják az ilyen megkeresések és
közlemények diplomáciai csatornán keresztül, sürgős esetben pedig a felek
megállapodása esetén és lehetőség szerint megfelelő nemzetközi
szervezetek útján történő küldését. (7) A megkereséseket írásban vagy
lehetőség szerint bármely más olyan módszerrel kell elkészíteni, amellyel
írásbeli dokumentumot lehet előállítani, a megkeresett fél által
elfogadható nyelven és olyan feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik a
hitelesség megállapítását. Az egyes
részes felek által elfogadható nyelv(ek)ről az e jegyzőkönyvhöz való
csatlakozás, e jegyzőkönyv elfogadása, jóváhagyása, hivatalos
megerősítése vagy ratifikálása időpontjában értesítik az egyezmény
titkárságának a vezetőjét. Sürgős
körülmények között és a részes felek megállapodása esetén a megkeresésekre
szóban kerülhet sor, azonban azokat írásban haladéktalanul meg kell erősíteni. (8) A kölcsönös jogsegély iránti megkeresésben
az alábbiaknak kell szerepelnie: a) a megkereső hatóság megnevezése; b) a megkereséssel kapcsolatos nyomozás,
büntetőeljárás vagy bírósági eljárás tárgya és természete, illetve az
ilyen nyomozást, büntetőeljárást vagy bírósági eljárást végző hatóság
megnevezése és feladatai; c) a releváns tények összefoglalása, a bírósági
dokumentumok kézbesítésére irányuló megkeresések kivételével; d) a kért jogsegély ismertetése és a
megkereső fél által alkalmazni kívánt eljárással kapcsolatos részletek; e) adott esetben az érintett személyek
azonosítása, holléte és állampolgársága; f) a bizonyíték, információ vagy intézkedés iránti
megkeresés célja; és g) a nemzeti jognak a bűncselekményre és a
kapcsolódó büntetésre vonatkozó rendelkezései. (9) A megkeresett részes fél további
információkat kérhet, ha ez a megkeresésnek a nemzeti jogával összhangban
történő végrehajtásához szükséges, vagy ha ez előmozdíthatja a
végrehajtást. (10) A megkeresést a megkeresett fél nemzeti
jogával összhangban kell végrehajtani, olyan mértékben, amely nem ellentétes a
megkeresett fél nemzeti jogával, adott esetben pedig a kérelemben meghatározott
eljárásokkal összhangban. (11) A megkeresett részes fél előzetes
hozzájárulása nélkül a megkereső részes fél a megkeresett részes
féltől kapott információt vagy bizonyítékot nem továbbíthat, és ezeket nem
használhatja fel a megkeresésben nem említett nyomozás, büntetőeljárás
vagy bírósági eljárás céljára. Az
ebben a bekezdésben foglaltak nem akadályozzák, hogy a megkereső fél az
általa folytatott eljárásban olyan információt vagy bizonyítékot tárjon fel,
amely a vádlottat felmenti. Az utóbbi
esetben a megkereső részes fél az információ vagy bizonyíték feltárását
megelőzően értesíti a megkeresett felet, és ilyen értelmű kérés
esetén konzultál a megkeresett féllel. Ha
kivételesen nincs lehetőség előzetes értesítésre, a megkereső
részes fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett felet az információ vagy
bizonyíték feltárásáról. (12) A megkereső részes fél
előírhatja, hogy a megkeresett fél a megkeresés végrehajtásához szükséges
mértékben kezelje bizalmasan a megkeresés tényét és tárgyát. Amennyiben a megkeresett részes fél nem tud
eleget tenni a bizalmas kezelés követelményének, erről haladéktalanul tájékoztatja
a megkereső felet. (13) Ha egy magánszemély egy részes fél
területén tartózkodik, és egy másik fél igazságügyi hatóságai tanúként vagy
szakértőként kívánják meghallgatni, az előbbi fél lehetőség
szerint és a nemzeti jog alapelveivel összhangban engedélyezheti az utóbbi fél
kérésére a kihallgatás videokonferencia útján történő végrehajtását, ha a
kérdéses magánszemély számára nem lehetséges vagy nem kívánatos, hogy
személyesen jelenjen meg a megkereső fél területén. A részes felek megállapodhatnak abban, hogy a meghallgatást a
megkereső fél igazságügyi hatósága hajtja végre, és azon a megkeresett fél
igazságügyi hatósága részt vehet. (14) A kölcsönös jogsegély megtagadható, a) ha a megkeresésre nem e cikkel összhangban
került sor; b) ha a megkeresett részes fél úgy tekinti, hogy a
megkeresés végrehajtása sértheti szuverenitását, biztonságát, közrendjét
vagy más alapvető érdekeket; c) ha a megkeresett részes fél hatóságai számára
hasonló bűncselekmény tekintetében a nemzeti jog tiltja az intézkedés végrehajtását,
ha az saját joghatóságán belüli nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági
eljárás tárgya; d) ha a megkeresés olyan bűncselekményre
vonatkozik, amelynek a megkeresett részes fél területén a legmagasabb büntetési
tétele kevesebb mint két év szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés más
formája, vagy ha a megkeresett fél megítélése szerint a jogsegély olyan terhet
róna saját erőforrásaira, amely a bűncselekmény súlyosságához
viszonyítva aránytalan; vagy e) ha a megkeresés teljesítése a megkeresett részes
félnek a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó jogrendszerével ellentétes. (15) A
kölcsönös jogsegély megtagadását indokolni kell. (16) A részes felek e cikk értelmében a
kölcsönös jogsegély biztosítását nem utasíthatják el a banktitokra hivatkozva. (17) A részes felek a kölcsönös jogsegély
biztosítását nem utasíthatják el kizárólag arra hivatkozva, hogy a
bűncselekménynek megítélésük szerint adóügyi vonzata is van. (18) A
részes felek e cikk értelmében a kölcsönös jogsegély biztosítását a kettős büntethetőség hiányára
hivatkozva elutasíthatják. Azonban a megkeresett részes fél, ha ezt
megfelelőnek ítéli, segítséget nyújthat a mérlegelési jogkörén belül
általa meghatározott mértékben, tekintet nélkül arra, hogy a magatartás a
megkeresett fél nemzeti joga szerint bűncselekménynek minősül-e. (19) A megkeresett részes fél a kölcsönös
jogsegély iránti megkeresést a lehető leghamarabb végrehajtja, és a
lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a megkereső fél által
lehetőleg a megkeresésben javasolt, indokolt határidőket. A megkeresett részes fél megválaszolja a
megkereső félnek a megkeresés kezelésével kapcsolatos eredményekre
vonatkozó ésszerű kérdéseit. A
megkereső részes fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett felet
arról, ha a kért jogsegélyre már nincs szükség. (20) A megkeresett részes fél elhalaszthatja a
kölcsönös jogsegély iránti megkeresés teljesítését arra való hivatkozással,
hogy az megzavarhat egy folyamatban lévő vizsgálatot, büntető- vagy
bírósági eljárást. (21) Egy megkeresés teljesítésének a (14)
bekezdés szerinti megtagadását vagy a végrehajtásnak a (20) bekezdés szerint
történő elhalasztását megelőzően a megkeresett részes fél
konzultációt folytat a megkereső féllel annak mérlegelése céljából, hogy a
jogsegély teljesíthető-e a szükségesnek ítélt feltételek mellett. Ha a megkereső részes fél az említett
feltételek mellett elfogadja a jogsegélyt, az meg kell, hogy feleljen ezeknek a
feltételeknek. (22) A megkeresés teljesítésének szokásos
költségeit a megkeresett részes fél viseli, az érintett felek eltérő
megállapodásának hiányában. Ha
jelentős vagy különleges természetű költségek merülnek fel vagy
fognak felmerülni a megkeresés teljesítése során, a részes felek konzultálnak
azoknak a feltételeknek a meghatározásáról, amelyek keretében a megkeresést
teljesíteni fogják, illetve a költségviselés módjáról. (23) Megkeresés esetén a megkeresett részes
fél a) átadja a megkereső részes fél számára a
birtokában lévő olyan kormányzati nyilvántartások, dokumentumok vagy
információk példányait, amelyek a nemzeti jog értelmében nyilvánosak; és b) saját mérlegelése alapján egészében vagy
részben vagy az általa megfelelőnek ítélt feltételek mellett átadhatja a
megkereső részes fél számára a birtokában lévő olyan kormányzati
nyilvántartások, dokumentumok vagy információk példányait, amelyek a nemzeti
jog értelmében nem nyilvánosak. (24) A részes
felek szükség szerint mérlegelik olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodások
megkötésének vagy ilyen rendszerek létrehozásának a lehetőségét, amelyek e
cikk rendelkezéseinek a célját szolgálják, azokat a gyakorlatban érvényesítik
vagy kibővítik. 30. cikk Kiadatás (1) Ezt a cikket az e jegyzőkönyv
14. cikkével összhangban minősített bűncselekményekre kell
alkalmazni, ha a) a kiadatási kérelemben megjelölt személy a megkeresett
részes fél területén tartózkodik; b) a kiadatási kérelem alapjául szolgáló
bűncselekmény mind a megkereső, mind a megkeresett részes fél nemzeti
joga alapján büntetendő; és c) a bűncselekmény maximálisan legalább négy
évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve ilyen időtartamban a
szabadságelvonás más formájával, vagy súlyosabb szankcióval vagy az érintett
részes felek megállapodása szerint a kétoldalú és többoldalú
szerződésekkel vagy más nemzetközi megállapodásokkal összhangban rövidebb
időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az e cikk hatálya alá tartozó
bűncselekmények mindegyike a részes felek közötti kiadatási
szerződések értelmében kiadatásra alapot adó bűncselekménynek
tekintendő. A részes felek
vállalják, hogy az ilyen bűncselekményeket kiadatásra alapot adó
bűncselekményként határozzák meg a közöttük megkötendő egyes
kiadatási szerződésekben. (3) Ha
egy olyan részes fél, amely a kiadatást meglévő szerződéshez köti,
kiadatásra irányuló megkeresést kap egy másik olyan részes féltől, amellyel
nem kötött kiadatási szerződést, ezt a jegyzőkönyvet a kiadatás
jogalapjának tekintheti az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények
tekintetében. (4) Azok a részes felek, amelyek a kiadatást
nem kötik meglévő szerződéshez, az e cikk hatálya alá tartozó
bűncselekményeket egymás között kiadatásra alapot adó
bűncselekménynek tekintik. (5) A kiadatásra a megkereső részes fél
nemzeti jogában vagy az alkalmazandó kiadatási szerződésekben előírt
feltételeket kell alkalmazni, ideértve többek között a kiadatásra vonatkozó
minimális büntetési követelménnyel összefüggő feltételeket és azt is, hogy
a megkeresett fél milyen alapon tagadhatja meg a kiadatást. (6) A részes felek nemzeti jogukra figyelemmel
törekednek az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a
kiadatási eljárások meggyorsítására és az ezekkel kapcsolatos bizonyítási
követelmények egyszerűsítésére. (7) Ha egy olyan részes fél, amelynek
területén egy feltételezett elkövető tartózkodik, nem adja ki az említett
személyt az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmény tekintetében
kizárólag arra hivatkozva, hogy a személy az állampolgára, a kiadatást
kérő részes fél megkeresésére köteles haladéktalanul illetékes hatóságai
elé utalni az ügyet büntetőeljárás céljából. Az említett hatóságok ugyanolyan módon hoznak határozatot és
folytatják az eljárást, ahogy az említett részes fél nemzeti joga szerint más,
hasonló természetű bűncselekmény esetén tennék. Az érintett részes felek az említett
büntetőeljárás hatékonyságának a biztosítása céljából együttműködnek
egymással, különösen eljárási és bizonyítási kérdésekben. (8) Amennyiben egy részes fél számára nemzeti
joga csak azt teszi lehetővé, hogy egy állampolgárát olyan feltétellel
adja ki vagy adja át más módon, hogy a személyt visszaküldi az említett fél
területére az azon tárgyalás vagy eljárás eredményeként kiszabott büntetés
letöltésére, amely miatt a személy kiadatását vagy átadását kérték, és az
említett fél és a személy kiadatását kérő fél erről a megoldásról és
az általuk megfelelőnek ítélt feltételekről megállapodik, az ilyen
feltételes kiadatás vagy átadás elégséges a (7) bekezdésben meghatározott
kötelezettség teljesítéséhez. (9) Amennyiben az ítélet végrehajtása miatt
kért kiadatást azért utasítják el, mert a keresett személy a megkeresett részes
fél állampolgára, a megkeresett fél – ha ezt nemzeti joga lehetővé teszi
és e jog követelményeivel összhangban – a megkereső fél kérelmére
mérlegeli a megkereső fél nemzeti joga értelmében kiszabott ítélet vagy a
fennmaradó büntetés végrehajtását. (10) Olyan személyek számára, akikre
vonatkozóan az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények bármelyikével
kapcsolatosan eljárást folytatnak, az eljárás valamennyi szakaszában méltányos
bánásmódot kell biztosítani, ideértve az azon részes fél nemzeti jogában
biztosított valamennyi jog és garancia biztosítását is, amelynek területén a
személy tartózkodik. (11) Az
ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem értelmezhetők kiadatási
kötelezettségként, amennyiben a megkeresett részes fél megalapozottan vélekedik
úgy, hogy a megkeresésre azért került sor, mert egy személy ellen neme, faja,
vallása, nemzetisége, etnikai származása vagy politikai nézetei miatt kívánnak
büntetőeljárást folytatni vagy őt szankcionálni, vagy pedig ha a
megkeresés teljesítése az említett okok bármelyike miatt hátrányosan érintené
az említett személy helyzetét. (12) A részes felek a kiadatási kérelmet nem
utasíthatják el kizárólag arra hivatkozva, hogy a bűncselekménynek
megítélésük szerint adóügyi vonzata is van. (13) A megkeresett részes fél a kiadatás
megtagadását megelőzően adott esetben konzultál a megkereső
féllel, hogy kellő lehetőséget biztosítson számára nézetei
kifejtésére és az állításai szempontjából fontos információk átadására. (14) A részes felek törekednek kétoldalú és
többoldalú megállapodások megkötésére vagy
ilyen rendszerek létrehozására a kiadatás
végrehajtása vagy hatékonyságának
fokozása érdekében. Ha a
részes feleket hatályos szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az
említett szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő
rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha a felek azok helyett az (1)–(13)
bekezdés alkalmazásában állapodnak meg. 31. cikk A
kiadatást biztosító intézkedések (1) A
megkeresett fél nemzeti jogára és kiadatási szerződéseire figyelemmel és
meggyőződve arról, hogy a körülmények ezt indokolják és sürgős
jellegűek, továbbá a megkereső fél kérésére, őrizetbe vehetik
azt a területükön jelen lévő személyt, akinek a kiadatását kérik, vagy más
megfelelő intézkedéseket tehetnek az érintett személy kiadatási eljárásban
való jelenlétének a biztosítására. (2) Az (1) bekezdéssel összhangban meghozott
intézkedésekről a nemzeti joggal összhangban megfelelő módon és
késedelem nélkül tájékoztatják a megkereső részes felet. (3) Bármely olyan személy, akivel kapcsolatban
az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket meghozzák, jogosult a) késedelem nélkül kommunikálni azon állam
legközelebbi megfelelő képviselőjével, amelynek állampolgára, vagy ha
a személy hontalan, azon állam ilyen képviselőjével kommunikálni, amelynek
területén szokásosan tartózkodik; és b) az említett állam képviselőjével
találkozni. VI. RÉSZ:
JELENTÉSTÉTEL 32. cikk Jelentéstétel
és információcsere (1) A részes felek az egyezmény titkárságán
keresztül a részes felek találkozója számára időszakos jelentéseket
nyújtanak be e jegyzőkönyv alkalmazásáról. (2) E jelentések formátumát és tartalmát a
részes felek találkozójának kell meghatároznia. Ezek a jelentések a WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezménye szokásos jelentéstételi eszközének a részét képezik. (3) Az (1) bekezdésben említett időszakos
jelentések tartalmát többek között az alábbiakra tekintettel határozzák meg: a) a jegyzőkönyv alkalmazása érdekében
meghozott jogalkotói, végrehajtási, igazgatási és egyéb intézkedésekre
vonatkozó információk; b) adott esetben a jegyzőkönyv alkalmazása
során felmerült akadályokra vagy gátló tényezőkre, és az ezek leküzdésére
hozott intézkedésekre vonatkozó információk; c) adott esetben információk a dohánytermékek
tiltott kereskedelmének felszámolásával kapcsolatos tevékenységek tekintetében
rendelkezésre bocsátott, fogadott vagy kért pénzügyi és technikai
segítségnyújtásról; és d) a 20. cikkben meghatározott információk. Olyan esetekben, amikor a részes felek konferenciájának jelentéstételi
mechanizmusa keretében már gyűjtik a releváns adatokat, a részes felek
találkozója nem ismétli meg ezeket az erőfeszítéseket. (4) A részes felek találkozója a 33. és 36.
cikk értelmében rendelkezéseket mérlegel abból a célból, hogy megkeresés esetén
segítse a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő
gazdasággal rendelkező részes feleket az e cikk rendelkezései szerinti
kötelezettségeik teljesítésében. (5) Az említett cikkek szerinti
jelentéstételre és információcserére az adatvédelemmel és a titoktartással
kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak.
A részes felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden bizalmas
információt, amelyet jelentenek vagy kicserélnek. VII. RÉSZ:
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK ÉS PÉNZÜGYI FORRÁSOK 33. cikk A részes
felek találkozója (1) A jegyzőkönyv létrehozza a részes
felek találkozóját. A részes felek
találkozójának első ülésszakát az egyezmény titkársága hívja össze a
részes felek konferenciájának a jegyzőkönyv hatályba lépését követő
első rendes ülésszakát közvetlenül megelőzően vagy követően. (2) Ezt követően a részes felek
találkozójának rendes ülésszakait az egyezmény titkársága hívja össze a részes
felek konferenciájának a jegyzőkönyv hatályba lépését követő rendes
ülésszakait közvetlenül megelőzően vagy követően. (3) A részes felek találkozóinak rendkívüli
ülésszakaira az ülés által szükségesnek tartott időben vagy bármely fél
írásbeli kérése alapján kerül sor, feltéve hogy a kérésnek az egyezmény
titkársága általi közlését követő hat hónapon belül a felek legalább
egyharmada támogatja azt. (4) A WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezménye részes felei konferenciájának eljárási szabályzatát és pénzügyi
szabályait értelemszerűen alkalmazni kell a részes felek találkozójára is,
a részes felek találkozójának eltérő határozata hiányában. (5) A
részes felek találkozója rendszeresen felülvizsgálja a jegyzőkönyv
végrehajtását, és meghozza a hatékony végrehajtás előmozdításához
szükséges határozatokat. (6) A részes felek találkozója dönt a
jegyzőkönyv részes feleitől származó, a jegyzőkönyv végrehajtására
szánt önkéntes hozzájárulások mértékéről és mechanizmusáról, illetve a
végrehajtás más lehetséges forrásairól. (7) A részes felek találkozója minden egyes
rendes ülésszakán konszenzussal elfogadja a pénzügyi időszaknak a
következő rendes ülésszakig érvényes költségvetését és munkatervét, amely
elkülönül a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének
költségvetésétől és munkatervétől. 34. cikk Titkárság (1) E jegyzőkönyv titkársága az egyezmény
titkársága. (2) Az egyezmény titkárságának feladatai a jegyzőkönyv
titkárságaként a következők: a) megszervezi a részes felek találkozója, az
esetleges alárendelt testületek, továbbá a részes felek találkozója által
létrehozott munkacsoportok és más testületek ülésszakait, és igény szerint
szolgáltatásokat biztosít a számukra; b) igény szerint visszajelzést fogad, elemez,
továbbít és ad az érintett részes felek és a részes felek találkozója számára
az e jegyzőkönyv értelmében hozzá beérkező jelentésekről, és
előmozdítja a felek közötti információcserét; c) kérésre támogatást nyújt a részes feleknek –
különös tekintettel azokra, amelyek fejlődő országok vagy
átalakulóban lévő gazdasággal rendelkeznek – a jegyzőkönyv
rendelkezéseivel összhangban megkívánt információk összeállításában, közlésében
és kicserélésében, és segítséget nyújt a rendelkezésre álló források
meghatározásában az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek végrehajtásának
előmozdítása érdekében; d) a részes felek találkozójának útmutatása
szerint jelentéseket készít az e jegyzőkönyv szerinti tevékenységeiről
a részes felek találkozója részére; e) a részes felek találkozójának útmutatása
szerint biztosítja a szükséges koordinációt egyéb illetékes nemzetközi és
regionális kormányközi szervezetekkel és testületekkel; f) a részes felek találkozójának útmutatása
szerint olyan adminisztratív és szerződéses rendelkezéseket hoz, amelyekre
az e jegyzőkönyv titkárságaként meglévő feladatainak hatékony
elvégzéséhez szüksége lehet; g) fogadja és megvizsgálja az olyan nemzetközi és
nem kormányzati szervezetektől érkező kérelmeket, amelyek a részes
felek találkozóján akkreditált megfigyelőként kívánnak részt venni,
biztosítva ugyanakkor, hogy ezek nincsenek kapcsolatban a dohányiparral,
továbbá a felülvizsgált kérelmeket mérlegelésre benyújtja a felek ülésének; és h) ellátja a jegyzőkönyvben meghatározott
egyéb titkársági funkciókat, és minden egyéb funkciót, amelyet a részes felek
találkozója meghatároz. 35. cikk Kapcsolat
a részes felek találkozója és kormányközi szervezetek között A részes felek találkozója abból a célból,
hogy biztosítsa a technikai és pénzügyi együttműködést a jegyzőkönyv
célkitűzésének eléréséhez, kérheti az illetékes nemzetközi és regionális
kormányközi szervezetek együttműködését, ideértve a pénzügyi és
fejlesztési intézményeket is. 36. cikk Pénzügyi
források (1) A részes felek felismerik a pénzügyi
források fontos szerepét e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésében, és
elismerik a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 26. cikkének
fontosságát az egyezmény célkitűzéseinek elérésében. (2) A részes felek nemzeti stratégiáikkal,
terveikkel és programjaikkal összhangban pénzügyi támogatást nyújtanak a
jegyzőkönyv célkitűzésének elérését szolgáló nemzeti
tevékenységeikhez. (3) A részes felek adott esetben
elősegítik a kétoldalú, regionális, szubregionális és egyéb többoldalú
csatornák igénybevételét, a fejlődő országnak tekintett részes felek
és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes felek
kapacitásainak megerősítéséhez szükséges források biztosítása céljából, e
jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítése érdekében. (4) A részes feleket a 18. cikk sérelme
nélkül, a nemzeti jogra és stratégiákra figyelemmel adott esetben arra
ösztönzik, hogy a dohány, dohánytermékek és gyártóberendezések tiltott
kereskedelméből származó, elkobzott jövedelmet az e jegyzőkönyvben
foglalt célkitűzések elérésére használják fel. (5) Az érintett regionális és nemzetközi
kormányközi szervezetekben, valamint pénzügyi és fejlesztési szervezetekben
képviselt részes feleknek arra kell ösztönözniük ezeket az intézményeket, hogy
nyújtsanak technikai és pénzügyi segítséget a fejlődő országnak
tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes felek
számára annak érdekében, hogy elősegítsék a jegyzőkönyv szerinti
kötelezettségeik teljesítését, az e szervezetekben való részvétel jogának
korlátozása nélkül. (6) A felek megállapodnak abban, hogy: a) a részes feleknek a jegyzőkönyv szerinti
kötelezettségeik teljesítésében való segítségnyújtás érdekében mobilizálni kell
valamennyi releváns lehetséges és létező forrást, amely az e
jegyzőkönyv célkitűzésével kapcsolatos tevékenységekre rendelkezésre
áll, és ezeket fel kell használni valamennyi részes fél, különösképpen a
fejlődő országok és az átalakulóban lévő gazdasággal
rendelkező országok javára; és b) az egyezmény titkársága kérésre tanácsokkal
látja el a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő
gazdasággal rendelkező részes feleket a finanszírozásra rendelkezésre álló
forrásokkal kapcsolatban, a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésének
megkönnyítése érdekében; (7) A felek előírhatják a dohányipar
számára, hogy viselje a részes feleknek a jegyzőkönyv célkitűzéseinek
elérésére vonatkozó kötelezettségeivel kapcsolatosan felmerült költségeket, a
WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdésével
összhangban. (8) A részes felek nemzeti jogukra figyelemmel
törekednek a jegyzőkönyv végrehajtásának önfinanszírozására, ideértve a
dohánytermékekre vonatkozó adók és más formájú illetékek kivetésének
lehetőségét is. VIII. RÉSZ:
VITARENDEZÉS 37. cikk Vitarendezés A részes felek között e jegyzőkönyv
értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákra a WHO
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 27. cikke vonatkozik. IX. RÉSZ: A
JEGYZŐKÖNYV TOVÁBBFEJLESZTÉSE 38. cikk A
jegyzőkönyv módosítása (1) A jegyzőkönyv módosítását bármely fél
javasolhatja. (2) A jegyzőkönyv módosításait a részes
felek találkozójának kell mérlegelnie és elfogadnia. Az egyezmény titkársága a jegyzőkönyv módosítására
vonatkozó minden javaslatról tájékoztatja a feleket, legalább hat hónappal azon
ülésszak előtt, amelyen a javaslatot elfogadásra előterjesztik. A
titkárság továbbá közli a javasolt módosítást ezen jegyzőkönyv aláíróival
és tájékoztatás céljából a letéteményessel. (3) A felek mindent megtesznek annak érdekében,
hogy a jegyzőkönyv javasolt módosításaival kapcsolatban konszenzussal
jussanak megállapodásra. Ha a
konszenzus létrehozására irányuló valamennyi erőfeszítést kimerítettek és
nem sikerült megállapodni, a módosítást végső megoldásként az ülésszakon
jelen lévő és szavazó részes felek háromnegyedes többségével is el lehet
fogadni. E cikk alkalmazása
szempontjából a „jelen lévő és szavazó felek” kifejezés a jelenlévő
és igennel vagy nemmel szavazó feleket jelenti. Az elfogadott módosítást az egyezmény titkársága közli a
letéteményessel, aki elfogadás céljából valamennyi félhez eljuttatja azt. (4) A
módosításra vonatkozó elfogadó okiratokat a letéteményesnél kell letétbe
helyezni. A (3) bekezdéssel összhangban elfogadott módosítás az azt
elfogadó felek vonatkozásában 90 nappal az után lép hatályba, hogy a
letéteményes kézhez vette a részes felek legalább kétharmadának elfogadó
okiratát. (5) A többi fél számára a módosítás
hatálybalépésének időpontja az adott fél módosításra vonatkozó elfogadó
okiratának a letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított
kilencvenedik nap. 39. cikk A
jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadása és módosítása (1) Bármely fél tehet javaslatot e
jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletekre, és javasolhatja a
jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletek módosítását. (2) A mellékletekben csak eljárási,
tudományos, technikai vagy igazgatási ügyekre vonatkozó listák, űrlapok és
egyéb leíró dokumentumok szerepelhetnek. (3) A jegyzőkönyv mellékleteit és
módosításait a 38. cikk szerinti eljárással összhangban kell javasolni,
elfogadni, és azok eszerint lépnek hatályba. X. RÉSZ: ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK 40. cikk Fenntartások Ezzel a jegyzőkönyvvel kapcsolatban nincs
helye fenntartásnak. 41. cikk Felmondás (1) Attól az időponttól számított két
éven belül, amikor a jegyzőkönyv egy részes fél tekintetében hatályba
lépett, ez a részes fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján
kiléphet a jegyzőkönyvből. (2) Az
ilyen felmondás a letéteményes általi kézhezvétel időpontjától számított
egy év múlva vagy a felmondási értesítésben megadott bármely későbbi
időpontban lép hatályba. (3) Amennyiben egy részes fél kilép a WHO
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéből, úgy tekinthető, hogy a
WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéből való kilépésének napján
e jegyzőkönyvből is kilépett. 42. cikk Szavazati
jog (1) E jegyzőkönyv valamennyi részes fele
egy szavazattal rendelkezik, az alábbi (2) bekezdés eltérő rendelkezéseire
figyelemmel. (2) A regionális gazdasági integrációs
szervezetek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben szavazati jogukat a
jegyzőkönyvben részes tagállamaik számával megegyező számú
szavazattal gyakorolják. A szervezet
nem gyakorolja szavazati jogát, ha bármelyik tagállama gyakorolja ezt a jogát
és viszont. 43. cikk Aláírás A jegyzőkönyv a WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezményének valamennyi részes fele előtt nyitva áll aláírásra az
Egészségügyi Világszervezet genfi székházában 2013. január 10–11-én, ezt
követően pedig az ENSZ New York-i székházában 2014. január 9-ig. 44. cikk Megerősítés,
elfogadás, jóváhagyás, hivatalos megerősítés vagy csatlakozás (1) A jegyzőkönyvet az államok
megerősíthetik, elfogadhatják, jóváhagyhatják vagy ahhoz csatlakozhatnak,
az ENSZ Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében részes regionális
gazdasági integrációs szervezetek pedig hivatalosan megerősíthetik vagy
ahhoz csatlakozhatnak. A
jegyzőkönyv attól a naptól kezdődően áll nyitva a csatlakozásra,
amely napon aláírása lezárul. A
megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot, illetve a hivatalos
megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló okiratot a letéteményesnél
helyezik letétbe. (2) Minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely
anélkül válik részes féllé, hogy bármely tagja részes féllé válna, kötik a
jegyzőkönyv értelmében keletkező kötelezettségek. Abban az esetben, ha egy ilyen
szervezetnek egy vagy több tagállama részes fél, a szervezet és a tagállamai
megállapodnak az ezen jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek teljesítését
illető felelősségükről. Ilyen
esetekben a szervezet és tagállamai nem jogosultak a jegyzőkönyv szerinti
jogaik egyidejű gyakorlására. (3) A regionális gazdasági integrációs
szervezetek hivatalos megerősítő okirataikban vagy csatlakozási
okmányaikban nyilatkoznak a jegyzőkönyv által szabályozott kérdések
tekintetében fennálló illetékességük mértékéről. E szervezetek hatáskörük bármilyen jelentős módosításáról a
letéteményest is tájékoztatják, aki erről megfelelően tájékoztatja a
feleket. 45. cikk Hatálybalépés (1) A jegyzőkönyv a negyvenedik
megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, hivatalosan megerősítő
vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő 90. napon lép
hatályba. (2) A WHO Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezményének minden olyan részes fele számára, amely a jegyzőkönyvet
a fenti (1) bekezdésben a hatálybalépésre vonatkozóan megadott feltételek
teljesülése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá, erősíti meg
hivatalosan vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzőkönyv a részes fél
megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, csatlakozási vagy hivatalosan
megerősítő okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik
napon lép hatályba. (3) E cikk alkalmazásában a regionális
gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármely okirat a
szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz képest nem számít
újabb okiratnak. 46. cikk Letéteményes E jegyzőkönyv letéteményese az
Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. 47. cikk Hiteles
szövegek E jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek
angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült szövege egyaránt
hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál helyezik letétbe.
[1] HL L 312., 2004.6.15., 8. o. [2] HL L 172., 2001.7.5., 1. o. [3] HL L 190., 2002.7.18., 1. o. [4] HL L 196., 2003.8.2., 45. o. [5] HL L 328., 2006.11.2., 59. o. [6] A Tanács 2000. május 29-i 2000/C 197/01 jogi aktusa az
Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezménynek az
Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke szerinti létrehozásáról, HL C
197., 2000.7.12., 1. o. [7] HL L 323., 2009.7.10., 20. o. [8] HL C 24., 1998.1.23., 1. o. [9] HL L 386., 2006.12.29., 89. o. [10] HL L 312., 2004.6.15., 8. o. [11] A részes felek e célból adott esetben hivatkozhatnak a Vámigazgatások
Világszervezet Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerére. [12] Adott esetben a nemzeti vagy belföldi kifejezés ugyanúgy vonatkozhat a
regionális gazdasági integrációs szervezetekre is. [13] A két fél közötti biztonságos információcsere kizárja az üzenet
lehallgatásának és manipulálásának (hamisításának) a lehetőségét. Vagyis a
két fél között kicserélt információt harmadik fél nem olvashatja és nem
módosíthatja.