|
2.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 292/7 |
Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
(2017/C 292/09)
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
„SLAVONSKI MED”
EU-szám: PDO-HR-02187 – 26.9.2016
OEM ( X ) OFJ ( )
1. Elnevezés
„Slavonski med”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Horvátország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.4. osztály Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A „Slavonski med” őshonos krajnai méhek (Apis mellifera carnica, pannon változat) által mézelő növények nektárjából vagy élő növényi részek nedvéből vagy a növényi nedveket szívó rovarok élő növényi részeken kiválasztott anyagából nyert méz. Az említett anyagokat a méhek a 4. pontban meghatározott földrajzi területen gyűjtik össze, vegyítik saját egyedi anyagaikkal, tárolják, szárítják és érlelik lépsejtekben.
Előállítási módjától függően a „Slavonski med” lehet lépes méz, darabos méz vagy lépet tartalmazó méz, illetve kivont méz. A „Slavonski med”:
|
1. |
akácméz; |
|
2. |
hársméz; |
|
3. |
repceméz; |
|
4. |
napraforgóméz; |
|
5. |
gesztenyeméz; |
|
6. |
virágméz; |
|
7. |
magyar tölgyről származó mézharmatból készült méz. |
A „Slavonski med” minőségét befolyásoló, általánosan jellemző tulajdonságok a víztartalom és a hidroxi-metil-furfurol (HMF) mennyisége. A „Slavonski med” víztartalma legfeljebb 18,3 %, a HMF-tartalom pedig nem haladja meg a 16,5 mg/kg-ot. Másik egyedi tulajdonsága, hogy a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó fajok, akácfajok (Robinia) és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó fajok pollenje is megtalálható benne vagy másodlagos pollentartalomként (legalább 16 %-os arányban), vagy izolált pollentartalomként (legfeljebb 15 %-os arányban). A „Slavonski med” szacharóztartalma az előírt értékeknél kisebb.
A különböző méztípusok fizikai-kémiai, érzékszervi és pollentulajdonságait az alábbi táblázat ismerteti:
|
Méz |
Víz [%] |
HMF [mg/kg] |
Pollentartalom [%] |
Elektromos vezetőképesség [mS/cm] |
Diasztázaktivitás [Schade-skála] |
Szacharózmennyiség [g/100 g] |
|
FEHÉR AKÁC |
max. 18,3 |
max. 16,5 |
min. 20 |
max. 0,2 |
min. 8 |
max. 9 |
|
HÁRS |
max. 18,3 |
max. 16,5 |
min. 25 |
min. 0,5 |
min. 8 |
max. 4 |
|
REPCE |
max. 18,3 |
max. 16,5 |
min. 61 |
max. 0,3 |
min. 8 |
max. 4 |
|
NAPRAFORGÓ |
max. 18,3 |
max. 16,5 |
min. 45 |
max. 0,6 |
min. 8 |
max. 4 |
|
GESZTENYE |
max. 18,3 |
max. 16,5 |
min. 86 |
max. 0,8 |
min. 8 |
max. 4 |
|
VIRÁG |
max. 18,3 |
max. 16,5 |
x |
max. 0,8 |
min. 8 |
max. 4 |
|
MAGYAR TÖLGYRŐL SZÁRMAZÓ MÉZHARMATBÓL KÉSZÜLT MÉZ |
max. 18,3 |
max. 16,5 |
x |
max. 0,8 |
min. 8 |
max. 4 |
|
Méz |
A MÉZ ÉRZÉKSZERVI TULAJDONSÁGAI |
||
|
Szín |
Íz |
Illat |
|
|
FEHÉR AKÁC |
a sárgától a világos sárgáig |
kellemes akácíz |
nem jellegzetes, gyenge illat |
|
HÁRS |
a világos sárgától az enyhén zöldesig |
enyhén kesernyés, kellemes íz |
jellegzetes hársvirág-illat |
|
REPCE |
a világos sárgától a szalmasárgáig |
a közepesen édestől az enyhén savanyúig |
jellegzetes gyógynövényes illat |
|
NAPRAFORGÓ |
borostyánsárga |
az édestől a kissé fanyar ízig |
enyhe napraforgóillat |
|
GESZTENYE |
barna |
keserű, enyhén savanyú |
túlérett alma erős, átható illata |
|
VIRÁG |
sárga, vöröses és sötétebb árnyalatokkal |
kellemesen édes, kissé keserű |
a gyengétől az erőteljes illatig |
|
MAGYAR TÖLGYRŐL SZÁRMAZÓ MÉZHARMATBÓL KÉSZÜLT MÉZ |
kimondottan sötét, majdnem fekete |
közepesen édes |
erdeiméz-illat |
|
Méz |
Növényfaj (domináns, másodlagos és izolált pollentartalom) |
|
Fehér akác |
Robinia pseudoacacia (fehér akác) min. 20 %, Brassicaceae, Rosaceae |
|
Hárs |
Tilia (hárs) min. 25 %, Robinia spp. (akác) |
|
Repce |
Brassica napus (repce) min. 61 %, Rosaceae, Salix spp. (fűz) |
|
Napraforgó |
Helianthus annuus (napraforgó) min 45 %, Brassicaceae |
|
Gesztenye |
Castanea sativa (szelídgesztenye) min. 86 % |
|
Virág |
Brassicaceae, Rosaceae, Salix spp. (fűz) |
|
Magyar tölgyről származó mézharmatból készült méz |
mézharmatban lévő gombaelemek (spórák és gombafonalak), Castanea sativa (szelídgesztenye) |
3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
A méheket a virágzási időszakon kívül (kora tavasszal és késő ősszel, az időjárási viszonyok függvényében) etethetik. A méhek etetésére csak olyan cukrot használhatnak, amelyet a 4. pontban meghatározott földrajzi területen állítottak elő. A méz nem forgalmazható „Slavonski med” néven, ha nem tartották be a mesterséges táplálásra vonatkozó feltételeket, vagy ha a méheknek kizárólag mesterséges etetéssel biztosították a tápanyagforrást.
3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A „Slavonski med” előállításának és pergetésének valamennyi műveletét a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani.
3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok
A „Slavonski med” csomagolását a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell elvégezni hitelességének és minőségének megfelelőbb megóvása, valamint a termék nyomon követhetőségének és ellenőrzésének biztosítása érdekében.
Csak így óvható meg a minőség és előzhető meg a fizikai-kémiai és érzékszervi jellemzők megváltozása. Az áru más helyre történő szállításával megváltozik a hőmérséklet és a nedvességtartalom, a méz idegen szaganyagokat szív magába, és megnövekszik a HMF és a diasztázok mennyisége.
Azáltal, hogy a „Slavonski med” mézet a meghatározott területen csomagolják, csökken a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kívülről származó mézekkel történő keveredés kockázata is.
3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok
Minden forgalomba hozott termék csomagolásán el kell helyezni az ábrán látható logót. A terméket az előírásoknak megfelelően forgalomba hozó minden márkafelhasználónak joga van a logó ugyanolyan feltételekkel történő használatára. A barna-fekete logót a jellegzetes horvát fonatminta díszíti, bal felső sarkában pedig egy méh képe látható. A logó bal oldalán Horvátország térképe, a jobb oldalán az „1879” évszám és Szlavónia régi címere látható. A logó közepén fűzfavesszőből készített méhkas található. A logó felső részén olvasható a „Slavonski med” név, alul pedig három tölgylevél képe látható.
Ábra: A „Slavonski med” logója
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A „Slavonski med” méz Szlavóniában készül a következő megyékben lévő városok és települések közigazgatási határán belül: Vukovar-Srijem megye teljes területe, Osijek-Baranja megye, Brod-Posavina megye, Požega-Slavonia megye, Bjelovar-Bilogora megye és Virovitica-Podravina megye, valamint Sisak-Moslavina megyében Novska, Lipovljani és Jasenovac települések.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
5.1. A származási terület részletes ismertetése
Szlavónia területét három nagy síkvidéki folyó határolja: északról a Dráva, keletről a Duna és délről a Száva. A térség meghatározó környezeti jellemzője a terület nyugati részén lévő hegyek és a keleti részén lévő, főként sík területek domborzati és geomorfológiai tulajdonságai közötti ellentét. A terület legalacsonyabb pontja (78 méteres tengerszint feletti magassággal) a délkeleti részen fekvő Spačva térségében található.
Szlavónia 1 248 600 hektárnyi alapterületének 52 %-a (655 468 hektár) szántóföld, 29 %-a (359 605 hektár) erdő, 4,2 %-a mező és 1,2 %-a legelő.
A földhasználati sajátosságok és az éghajlati viszonyok változatossága, a domborzat formája és a növényzet jellemzői miatt a Szlavóniában adott feltételek ideálisak a „Slavonski med” előállításához, amely származhat akácmézből, hársmézből, repcemézből, napraforgómézből, gesztenyemézből, virágmézből és magyar tölgyről eredő mézharmatból készült mézből.
Szlavónia egyedi éghajlati, talaj- és vízviszonyainak, valamint gazdag növény- és állatvilágának elismeréseként a Horvát Köztársaság három területét védelem alá helyezte, azaz nemzeti parkká nyilvánította. Ezek a Kopački Rit, a Papuk és a Lonjsko Polje Nemzeti Park.
Szlavónia éghajlati és időjárási viszonyait leginkább kis tengerszint feletti magassága, a Pannon-síkságon való elhelyezkedése és az európai kontinens belső részeinek való kitettsége befolyásolja. A területen a tél nagy részében hideg légtömegek uralkodnak, nyáron viszont jelentősen felmelegszik. Nyáron a hőmérséklet kelet felé haladva egyre magasabb, a csapadékmennyiség pedig egyre kevesebb.
A mézelő növények növekedését és fejlődését elősegítő hőmérsékletek mind a négy évszakra jellemzőek. A tavaszi középhőmérséklet 11,8 °C, a nyári középhőmérséklet 21,1 °C, az őszi középhőmérséklet 11,3 °C, a téli középhőmérséklet pedig 1,0 °C. A vegetációs időszak (április–szeptember) középhőmérséklete 18,3 °C.
A csapadék éves jellege és eloszlása kedvező a növénytermesztés és méhészet szempontjából. Csapadék az év 104–160 napján hullik.
A havi átlagos szélsebesség a tavaszi hónapokban (március és április) a legnagyobb, és nyár végén–ősz elején (augusztus és szeptember) a legkisebb. Az uralkodó szélirány északnyugati–délkeleti, a második leggyakoribb szélirány délnyugati–északkeleti.
A Szlavónia meghatározott területein termő mézelő növények különböző időpontokban virágoznak március és november között, így a méheknek bőséges nektár- és pollenforrást biztosítanak.
Szlavóniában a méhészek már 130 éve őrzik a mézkészítés hagyományát. Az előállítás legáltalánosabb formája a vidéki területeken lévő családi gazdaságokban, a családi jövedelem kiegészítésének céljával végzett kisüzemi mézkészítés. A régóta folytatott méhészeti tevékenység a gyakorlati ismereteket, jártasságot, szakértelmet és tudást ötvöző méhészeti know-how fejlesztését és átadását is maga után vonta.
A méhészek által a „Slavonski med” készítésével kapcsolatosan az elődeiktől örökölt méhészeti gyakorlatok az alábbiakat foglalják magukban:
|
— |
a méhkaptárok többsége fából készül, |
|
— |
a méhészek ügyelnek arra, hogy füstöléskor csak száraz növényi maradványokat használjanak tüzelőanyagként, hogy enyhe füst keletkezzen, |
|
— |
a méheket tilos a gyűjtési időszakban mesterségesen táplálni, |
|
— |
a lépet hagyományos módon, fésű, kés vagy kefe használatával nyitják fel, |
|
— |
a mézet melegítés nélkül pergetik ki a keretből; |
|
— |
a mézet a centrifugálás alatt nem pasztörizálják, |
|
— |
a méz maximális dekrisztallizációs hőmérséklete 43 °C. |
5.2. A termék minőségének és tulajdonságainak részletes leírása
A „Slavonski med” egyedi tulajdonsága, hogy frissen legfeljebb 16,5 mg/kg HMF-et, és 18,3 % vizet tartalmaz. Pollenspektrumába a legtöbb fajtaméz és vegyesméz esetében a káposztafélék (Brassicaceae) és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó fajok, valamint akácfajok (Robinia) pollenje tartozik bele. Ez különbözteti meg a más területeken előállított mézektől. A „Slavonski med” szacharóztartalma az előírt értékeknél kisebb.
Jellemzőit tükrözik fizikai, kémiai, pollen- és érzékszervi tulajdonságai. A méz dekrisztallizációja legfeljebb 43 °C-on történhet, ez teszi lehetővé, hogy a meghatározott terület növényvilágára és méhészetére jellemző tulajdonságok változatlanok maradjanak.
A „Slavonski med” név használatos a piacon és a közbeszédben (recept (2014); adomány megköszönése (2015); köszönőlevél (2015); csomagoláson lévő bélyegző) is.
5.3. A terület és a termék jellemzői közötti ok-okozati kapcsolat
A kedvező éghajlati és talajadottságoknak, valamint a Szlavónia legelőin, mezőin, szántóföldjein és kiterjedt erdeiben, a Száva, a Dráva és a Duna folyó mentén lévő alluviális lápokban és mocsarakban található rengeteg mézelő növényfajnak köszönhetően az őshonos krajnai méhek (Apis mellifera carnica, pannon változat) évezredek óta bőségesen találnak nektárt és pollent. A létrejött egyedi agroökológiai terület lehetővé teszi, hogy a „Slavonski med” tiszta fajtamézként tűnjön ki. A piac ebbéli minőségében elismeri és elfogadja.
A méztermést befolyásoló méhészeti tevékenység és feltételek közvetlenül kapcsolódnak az éghajlathoz, amely Szlavóniában elősegíti a „Slavonski med” előállítását.
A tavasszal jellemző hőmérsékletek lehetővé teszik a tavasszal virágzó növények, gyümölcsfák és mezők korai és intenzív növekedését, míg a nyári hőmérsékletek a mezőgazdasági termények érésének kedveznek, ezek közül néhány a „Slavonski med” készítése szempontjából alapvető fontosságú mézelő növény.
Az őszi éghajlati viszonyok megfelelő körülményeket biztosítanak a méhek hibernálási előkészületeinek, a hibernáláshoz kedvező téli éghajlati adottságok pedig jó feltételeket nyújtanak a következő szezon indításához.
Az optimális tavaszi és nyári hőmérsékletek segítik a legtöbb növény nektárkiválasztását. A tavasszal virágzó növények alacsonyabb hőmérsékleten választják ki a nektárt, a nyáron virágzó növények pedig magasabb éjszakai hőmérsékletet igényelnek a kiválasztás szintjének fenntartásához.
Csapadék az év kevesebb mint harmadában (de legalább 104 napon) esik, ami azt jelenti, hogy az évben elegendő csapadékmentes nap van, amelyen a méhek tudnak nektárt gyűjteni.
A méhek számára tavasszal nagyobb mennyiségű nektár áll rendelkezésre. Ebből nyerik az energiát a légáramlatok könnyebb leküzdéséhez. Nyár végén csökken a szél erőssége és a nektár mennyisége, a méhek kisebb energiaráfordítással is ellen tudnak állni a szélnek, és a fennmaradó energiát a hibernálásra való felkészüléshez használják.
A Đakovo leányvállalat által a List mesečni horvatsko-slavonskog Gospodarskoga družtva [Horvát és szlavón kereskedelmi vállalat havi lapja] újságban 1845-ben közzétett jelentés szerint „Szlavóniában nincs olyan település, ahol ne tudnának jó minőségű mézet készíteni”. Az Osijekben (Eszék) 1879-ben alapított Szlavón Méhészeti Szövetség az első és legrégebbi ilyen szövetség Délkelet-Európában, a Slavonska Pčela [Szlavón méh] újságot pedig 1881 márciusában hozták létre a Szlavón Méhészeti Szövetség hivatalos közlönyeként. Az újság létrehozása után nem sokkal számos alszövetség alakult. A Szlavón Méhészeti Szövetség aktívan részt vett a terület méhészetének fejlesztésében, a „Slavonski med” minőségének javításában, általános iskolai tanárok méhészet fejlesztésében való részvételének ösztönzésében, a méhészet fejlődésére vonatkozó információk terjesztésében, a méhészettel kapcsolatos legújabb hírek és méhészeti naptárok terjesztésében stb. Abból is látható, hogy a szövetség milyen fontos szerepet töltött be a méhészet Szlavóniában és általában véve Horvátországban történt fejlődésében, hogy Bogdan Penjić (1852–1918), ennek a legrégebbi szövetségnek az alapítója és hosszú ideig titkára, és egyben a Slavonska pčela újság szerkesztője a horvátországi modern méhészet atyjaként vonult be a köztudatba. Az ő nevéhez fűződik az első állítható fésűs kaptárok (1871) és az első mézpergetők bevezetése, valamint a mesterséges viaszalap meghonosítása (1879). Az első méhészeti kiállítást 1889-ben tartották Osijekben, és 1903-ban a Vukovári Méhészeti Szövetség mézpiac szervezésére vonatkozó kezdeményezést tett közzé a Gospodarski list újságban.
Az egyedi talaj- és éghajlati viszonyok kölcsönös interakciója, a helyi népesség évszázados méhészeti tapasztalata, valamint e kettő egymásra hatása alakította ki a „Slavonski med” egyedi fizikai-kémiai összetételét és jellemző érzékszervi tulajdonságait, amelyeknek köszönhetően a vevők a terméket ismerik és nagyra értékelik.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)
http://www.mps.hr/UserDocsImages/HRANA/SLAVONSKI%20MED/Izmijenjena%20Specifikacija%20proizvoda-Slavonski%20med%20.pdf
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.