European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/311

2025.2.17.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/311 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. február 14.)

a Bactrocera dorsalis (Hendel), a Bactrocera latifrons (Hendel) és a Bactrocera zonata (Saunders) gyümölcslégyfajok Unió területén történő felszámolását, valamint megtelepedésének és elterjedésének megakadályozását célzó intézkedésekről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésének d), e), f), g) és i) pontjára,

mivel:

(1)

A Bactrocera dorsalis (Hendel), a Bactrocera latifrons (Hendel) és a Bactrocera zonata (Saunders) gyümölcslégyfajok (a továbbiakban: meghatározott károsítók) uniós zárlati károsítóként szerepelnek az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet (2) II. mellékletének A. részében.

(2)

A Bactrocera dorsalis (Hendel) és a Bactrocera zonata (Saunders) kiemelt zárlati károsítóként is szerepel az (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3).

(3)

A meghatározott károsítók gyakran előfordulnak a harmadik országokból az Unióba küldött szállítmányokban. A meghatározott károsítók 2019 óta jelen vannak Belgiumban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Cipruson és Ausztriában. Az érintett tagállamok intézkedéseket hoztak (például intenzív csapdázás, a fertőzött és lehullott termések eltávolítása, a fertőzött termések mozgatásának tilalma), és a meghatározott károsítók felszámolása vagy megtörtént, vagy folyamatban van ezekben a tagállamokban.

(4)

A meghatározott károsítóknak az Unió területén belüli megtelepedését és elterjedését megakadályozó egységes és hatékony megközelítés biztosítása érdekében helyénvaló harmonizált intézkedéseket elfogadni a meghatározott károsítók felderítésére, a készenléti tervekre, a területek körülhatárolására, a meghatározott károsítóknak a körülhatárolt területeken kívül történő felszámolására, valamint megtelepedésének és elterjedésének megakadályozására vonatkozóan.

(5)

A meghatározott károsítók felderítése és felszámolása, valamint megtelepedésének és elterjedésének megakadályozása érdekében össze kell állítani a meghatározott károsítók Unió területén termesztett gazdanövényeinek (a továbbiakban: gazdanövények) jegyzékét. Ugyanezen okból megfelelő intézkedéseket kell hozni az említett növények terméseire (a továbbiakban: meghatározott termések) vonatkozóan.

(6)

A meghatározott károsítók kereskedelmi szállítmányok vagy utaspoggyászok útján kerülhetnek az Unió területére, és képesek aktívan terjedni. Ezért a felderítésekre vonatkozó szabályok a gazdanövényeken lévő meghatározott termések fertőzöttségének kimutatására szolgáló technikákra, a meghatározott termések behozatalának és kereskedelmének helyszínéül szolgáló területeken végzett felmérésekre, a meghatározott károsítók befogására és az esetlegesen fertőzött termések mintavételére is vonatkoznak annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok e felderítéseket hozzáigazíthassák az említett károsítók biológiai jellemzőihez.

(7)

Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos esetekben ne hozzanak létre körülhatárolt területet, ha a meghatározott károsító sajátos biológiai jellemzői vagy a terület jellemzői miatt megállapítást nyer, hogy a károsító azonnal felszámolható. Ez az eset áll fenn, ha bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a meghatározott károsítók azon termések útján jutottak be a területre, amelyeken azokat megtalálták, az említett termések már az érintett területre történő bejuttatásuk előtt fertőzöttek voltak, a meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítése a meghatározott károsítótól fizikailag elszigetelt vagy védett termesztési helyen történt és a meghatározott károsító megtelepedése e termesztési helyen kívül sem lehetséges. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni különösen, hogy figyelembe vegyék azokat a helyzeteket, amelyeket a meghatározott károsító a kedvezőtlen téli körülmények miatt várhatóan nem fog életben maradni.

(8)

A körülhatárolt területeken végzett felderítések során alkalmazott csapdázási protokollokat kifejezetten a meghatározott károsítók biológiai jellemzőihez kell igazítani. Erre a meghatározott károsító jelenlétének és a felszámolási folyamatnak a megfelelő nyomon követése érdekében van szükség.

(9)

A felszámolási intézkedéseknek figyelembe kell venniük a meghatározott károsítók – azaz gyümölcslegyek – biológiai jellemzőit, és ezért magukban kell foglalniuk olyan módszereket, mint a hímivarú egyedeken alkalmazott elpusztítási technika (MAT), a csalétkek kijuttatási technikái, a lehullott és a (korán) betakarított meghatározott termések begyűjtése és biztonságos ártalmatlanítása, a meghatározott növények termőterületein és azok környékén végzett (például mechanikai, kémiai vagy mikrobiológiai) talajkezelés a meghatározott károsító talajhoz kötött fejlődési szakaszban történő elpusztítása érdekében, vagy sterilrovar-technika alkalmazása.

(10)

Intézkedéseket kell elfogadni a meghatározott károsítók körülhatárolt területeken kívüli elterjedésének megakadályozása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek az ültetésre szánt gazdanövényeknek, a meghatározott terméseknek és a talajnak a fertőzött körzetből az Unió területének többi részébe történő szállítására kell vonatkozniuk. Szem előtt tartva, hogy az ilyen gazdanövények és talaj a meghatározott károsítók elterjedésének legvalószínűbb útvonalai, intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy azok minden fázisban mentesek legyenek a meghatározott károsítóktól.

(11)

Az illetékes hatóságok és a vállalkozók számára elegendő időt kell biztosítani az e rendelethez való alkalmazkodásra. Ezért e rendeletet 2025. március 1-jétől kell alkalmazni.

(12)

Ezenkívül az illetékes hatóságok számára további időt kell biztosítani az egyes felderítések megtervezésének előkészítésére, és elegendő erőforrást kell biztosítani a felderítéseknek a statisztikai mintavételi módszertan szerinti megfelelő elvégzéséhez. Az erre vonatkozó rendelkezést ezért 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a Bactrocera dorsalis (Hendel), a Bactrocera latifrons (Hendel) és a Bactrocera zonata (Saunders) Unió területén történő felszámolására, valamint megtelepedésének és elterjedésének megakadályozására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában:

1.

„meghatározott károsítók”: a Bactrocera dorsalis (Hendel), a Bactrocera latifrons (Hendel) vagy a Bactrocera zonata (Saunders) fajhoz tartozó gyümölcslegyek;

2.

„gazdanövények”: az I. mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó növények;

3.

„meghatározott termések”: a gazdanövények termései.

3. cikk

A meghatározott károsítók tekintetében uniós területen végzett felderítések

(1)   A meghatározott károsítókra irányuló kockázatalapú felderítések mintavételi tervének és rendszerének lehetővé kell tennie a meghatározott károsító alacsony szintű jelenlétének megfelelő megbízhatósággal történő kimutatását a meghatározott terméseken.

A felderítéseknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásain, valamint a Hatóság meghatározott károsítóra vonatkozó károsítófelderítési adatlapján (4) említett tudományos és műszaki információkon kell alapulniuk.

(2)   Ezeket a felderítéseket elsősorban az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)

a gazdanövények termő részein a meghatározott károsító jelenlétének kimutatására szolgáló technikák alkalmazásával;

b)

azokon a repülőtereken, kikötőkben és környékükön, aukciós és kiskereskedelmi létesítményekben és környékükön, ahol a meghatározott terméseket forgalmazzák, azokon a területeken, ahol a meghatározott terméseket csomagolják, feldolgozzák vagy kirakodják, azokon a területeken, ahol meghatározott terméseket termesztik, valamint adott esetben más releváns helyszíneken;

c)

megfelelő csapdákkal történő csapdázással, a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 26. számú nemzetközi szabványban (ISPM 26) (5) meghatározottak szerint; valamint

d)

a meghatározott károsító meghatározott terméseken való jelenlétének gyanúja esetén a meghatározott termésekből vett minták gyűjtésével és a károsító azonosításával.

4. cikk

A kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó készenléti tervek

A tagállamok a Bactrocera dorsalis-ra és a Bactrocera zonata-ra vonatkozó készenléti tervük kidolgozásakor a következő eljárásokat foglalják bele e tervekbe:

a)

azon magántulajdonú ingatlanok tulajdonosainak azonosítása, amelyek területén az e rendeletben előírt intézkedéseket alkalmazni kell, és

b)

az illetékes hatóságok hozzáférésének biztosítása az a) pontban említett ingatlanokhoz.

A tagállamok évente felülvizsgálják, és adott esetben naprakésszé teszik készenléti terveiket.

5. cikk

Körülhatárolt területek kijelölése

(1)   Ha a meghatározott károsító jelenlétét hivatalosan megerősítik, az illetékes hatóság haladéktalanul kialakít egy körülhatárolt területet.

(2)   A körülhatárolt terület a következő körzetekből áll:

a)

egy fertőzött körzet, amely az a körzet, ahol a meghatározott károsító jelenlétét megállapították, és amelynek sugara legalább 500 m a meghatározott károsító kimutatásának helye(i) körül; valamint

b)

pufferzóna, melynek sugara legalább 7 km-rel túlnyúlik a fertőzött körzet határán.

(3)   A körülhatárolt terület pontos meghatározása során figyelembe kell venni a meghatározott károsítók biológiai jellemzőit, a fertőzöttség szintjét, az attraktáns jellemzőit és a gazdanövényeknek az érintett területen belüli sajátos eloszlását.

(4)   Amennyiben a meghatározott károsítót a fertőzött körzeten kívül megtalálják, az e cikkel összhangban kijelölt körülhatárolt területet ennek megfelelően ki kell igazítani.

(5)   A körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a lakosság és a vállalkozók tisztában legyenek a körülhatárolt területek pontos határaival és a meghatározott termések szállítására vonatkozó esetleges korlátozásokkal.

6. cikk

A körülhatárolt területek kialakításával kapcsolatos eltérések

(1)   Az 5. cikktől eltérve az illetékes hatóságok a következő kritériumok legalább egyikének teljesülése esetén határozhatnak úgy, hogy nem alakítanak ki körülhatárolt területet:

a)

arra a következtetésre jutottak, hogy a meghatározott károsító nem tud megtelepedni azon a területen, ahol megfigyelték;

b)

bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a meghatározott károsítók azon szállítmány útján jutottak be a területre, amelyben azokat megtalálták, a szállítmányban lévő meghatározott termések már az érintett területre történő bejuttatásuk előtt fertőzöttek voltak, és a bejutást követően nem fordult elő a meghatározott károsító szaporodása;

c)

a meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítése a környezetétől fizikailag elszigetelt termesztési helyen történt, ami megakadályozza a meghatározott károsítónak az adott területről való elterjedését;

d)

a meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítése oly módon védett termesztési helyen történt, amely lehetővé teszi a meghatározott károsító további megjelenése elleni védelmet a gazdanövényeken és a meghatározott terméseken, és az illetékes hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a meghatározott károsító a kedvezőtlen téli körülmények miatt az adott termesztési helyen kívül nem tud megtelepedni.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság alkalmazza az (1) bekezdés szerinti eltérést:

a)

intézkedéseket hoz a meghatározott károsító gyors felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében;

b)

intenzív felderítést végez a meghatározott károsító kimutatásának helye(i) körüli, legalább 500 m sugarú körzetben; valamint

c)

adott esetben és különösen az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben hatékony intézkedéseket alkalmaz, amelyek megakadályozzák a meghatározott károsító meghatározott terméseken vagy gazdanövényeken keresztüli, a termesztési helyen kívülre történő terjedését.

Az első bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az illetékes hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy a meghatározott károsító nem képes túlélni a téli körülményeket, a felderítés időszaka a téli körülmények kezdete előtti időszakra korlátozható.

7. cikk

A körülhatárolt területeken végzett felderítések

(1)   A körülhatárolt területeken az illetékes hatóságok az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett éves felderítéseket végeznek, figyelembe véve a károsítófelderítési adatlapon említett információkat.

(2)   Az ilyen felmérés során a négyzetkilométerenként telepített csapdák számának a felderítési terület peremétől a középpontjáig fokozatosan emelkednie kell. A csapdák számának, a csapdák típusának, a csapdák kialakításának és a csapdákkal együtt használandó lehetséges attraktánsoknak a meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik a nemzetközi iránymutatásokban, különösen a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 26. számú nemzetközi szabványban (ISPM 26), valamint a károsítófelderítési adatlapon meghatározott részleteket.

(3)   Meg kell fontolni a felderítési területen termesztett meghatározott termésekből való mintavételt. A mintavételi protokollok meghatározása során az illetékes hatóságok a károsítófelderítési adatlapot, valamint a meghatározott károsító hatósági ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg elismert protokollokban meghatározott elveket alkalmazzák. Olyan felderítési tervet és a felderítési célú mintavételi rendszert alkalmaznak, amely lehetővé teszi a meghatározott károsító 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.

(4)   A körülhatárolt területeken végzett felmérések eredményeit a II. mellékletben említett sablonok egyikének felhasználásával kell benyújtani a Bizottságnak.

8. cikk

Körülhatárolt terület megszüntetése

Az 5. cikkben említett körülhatárolt terület megszüntethető, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

a meghatározott károsítót a 7. cikkben említett felderítések alapján legalább 120 napig nem észlelték a körülhatárolt területen; vagy

b)

az illetékes hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a meghatározott károsító egy időszakban kellően alacsony hőmérsékletnek volt kitéve.

9. cikk

Felszámolási intézkedések

Az illetékes hatóságok adott esetben a következő intézkedések közül egyet vagy többet alkalmaznak a meghatározott károsítóknak a fertőzött körzetben való felszámolása céljából:

a)

hímivarú egyedeken alkalmazott elpusztítási technika (MAT) és/vagy csalétek-kijuttatási technikák, megfelelő attraktánsok alkalmazásával;

b)

a lehullott és a betakarított meghatározott termések begyűjtése és biztonságos ártalmatlanítása az érés korai szakaszában, valamint talajkezelés – beleértve a mechanikai, kémiai vagy mikrobiológiai kezelést is – a meghatározott növények termőterületein és azok környékén a meghatározott károsító talajhoz kötött fejlődési szakaszban történő elpusztítása érdekében;

c)

sterilrovar-technika alkalmazása;

d)

növényvédő szerek használata az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően;

e)

amennyiben rendelkezésre áll, a meghatározott károsítók tömeges csapdázása elegendő számú csapdával, beleértve a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően telepített csapdákat is.

10. cikk

A meghatározott károsító elterjedésének megakadályozását célzó intézkedések

(1)   A fertőzött körzetben termesztett vagy tárolt meghatározott termések csak akkor szállíthatók az említett körzetből a pufferzónába vagy akkor szállíthatók el a körülhatárolt területről, ha azokat a meghatározott károsító elleni hatásos kezelésnek vetették alá.

Az első albekezdésben említett kezelések magukban foglalják az 1107/2009/EK rendelet alapján engedélyezett megfelelő és kellően hatékony növényvédő szerek használatát, vagy a nemzetközileg elismert növényegészségügyi szabványok, különösen az ISPM 28 szabvány (7) szerinti alternatív módszerek, például hőkezelés, hidegkezelés vagy besugárzás alkalmazását.

A meghatározott termések a fertőzött körzetből a pufferzónába szállíthatók vagy a körülhatárolt területről elszállíthatók:

a)

a megfelelő kezelés céljából, ha hatásos intézkedéseket hoznak a meghatározott károsító szállítás közbeni és a kezelő létesítményen keresztül történő elterjedésének megakadályozására;

b)

ha a körülhatárolt területen kívülről származnak, csak áthaladnak a fertőzött körzeten, és hatásos intézkedések történtek a meghatározott károsítóval való megfertőződésük megakadályozására; vagy

c)

ha a meghatározott terméseket az év olyan, az illetékes hatóságok által meghatározott idényében takarították be, amelyben a meghatározott károsító reproduktív biológiai folyamataiból adódóan várhatóan semmilyen életszakaszában nem fordul elő.

(2)   Az ültetésre szánt és a fertőzött körzetből a pufferzónába szállított vagy a körülhatárolt területről elszállított gazdanövényeken nem lehet termés, és amennyiben talajjal vagy más termesztőközeggel együtt szállítják őket, ügyelni kell arra, hogy a talaj a meghatározott károsítóktól mentes legyen.

A termést hordozó gazdanövények azonban elszállíthatók a fertőzött körzetből vagy átszállíthatók azon keresztül, amennyiben ezek a növények a körülhatárolt területen kívülről származnak, és hatásos intézkedések történtek a növények meghatározott károsítóval való megfertőződésének megakadályozására.

(3)   Az olyan termesztési helyekről származó termőtalaj felső 10 cm-es rétege, ahol meghatározott terméseket termesztettek, csak akkor szállítható a fertőzött területről a pufferzónába, illetve akkor szállítható el a körülhatárolt területről, ha:

a)

azt a meghatározott károsító felszámolására irányuló megfelelő intézkedéseknek vetették alá; vagy

b)

az illetékes hatóságok felügyelete mellett azt egy hulladéklerakóban legalább 50 cm fedőanyag alá betemették.

Az említett talajt a kezelés vagy elföldelés helyére olyan körülmények között kell szállítani, amelyek eredményesen megakadályozzák a meghatározott károsító elterjedését.

(4)   A meghatározott termésekből származó hulladékot biztonságosan kell ártalmatlanítani oly módon, hogy az megakadályozza a meghatározott károsító kifejlődését és elterjedését.

11. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2025. március 1-jétől kell alkalmazni.

E rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése azonban 2026. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. február 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 317., 2016.11.23., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/2031/oj.

(2)  A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/2072/oj).

(3)  A Bizottság (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 1.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről (HL L 260., 2019.10.11., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/1702/oj).

(4)  EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság). Story map for surveillance of non-EU Tephritidae in the EU. (A nem uniós Tephritidae felderítésének történeti térképe). https://efsa.europa.eu/plants/planthealth/monitoring/surveillance/tephritidae-pestsurveycards.

(5)  Növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 26. számú nemzetközi szabvány (ISPM) 26: Establishment of pest-free areas for fruit flies (Tephritidae) (Károsítóktól mentes területek létrehozása gyümölcslegyek esetében (Tephritidae). https://www.ippc.int/core-activities/standards-setting/ispms.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1107/oj).

(7)  Növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 28. számú nemzetközi szabvány (ISPM) 28: Növényegészségügyi kezelések szabályozott károsítók esetében. https://www.ippc.int/core-activities/standards-setting/ispms.


I. MELLÉKLET

A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓ VALAMENNYI FAJA GAZDANÖVÉNYEINEK JEGYZÉKE

Bactrocera dorsalis:

 

Abelmoschus spp.

 

Annona cherimola

 

Annona montana

 

Annona muricata

 

Annona reticulata

 

Annona senegalensis

 

Annona squamosa

 

Averrhoa carambola

 

Capparis spp.

 

Capsicum annuum

 

Capsicum frutescens

 

Carica papaya

 

Citrofortunella floridana

 

Citrofortunella macrocarpa

 

Citrullus colocynthis

 

Citrullus lanatus

 

Citrus amblycarpa

 

Citrus aurantifolia

 

Citrus aurantium

 

Citrus depressa

 

Citrus jambhiri

 

Citrus latifolia

 

Citrus limon

 

Citrus maxima

 

Citrus meyerii

 

Citrus natsudaidai

 

Citrus nobilis

 

Citrus paradisi

 

Citrus reticulata

 

Citrus sinensis

 

Citrus swinglei

 

Citrus unshiu

 

Coccinia grandis

 

Cucumis ficifolius

 

Cucumis melo

 

Cucumis prophetarum

 

Cucumis sativus

 

Cucurbita spp.

 

Cydonia oblonga

 

Diospyros dasyphylla

 

Diospyros decandra

 

Diospyros ebenaster

 

Diospyros lotus

 

Diospyros mespiliformis

 

Diospyros montana

 

Eriobotrya spp.

 

Ficus spp.

 

Fortunella spp.

 

Fragaria chiloensis

 

Fragaria vesca

 

Juglans nigra

 

Juglans regia

 

Lagenaria siceraria

 

Malus domestica

 

Malus sylvestris

 

Mangifera indica

 

Momordica balsamina

 

Momordica charantia

 

Momordica cochinchinensis

 

Morus alba

 

Morus nigra

 

Passiflora edulis

 

Persea americana

 

Physalis minima

 

Physalis peruviana

 

Prunus armeniaca

 

Prunus avium

 

Prunus bokhariensis

 

Prunus cerasoides

 

Prunus domestica

 

Prunus persica

 

Psidium cattleianum

 

Psidium guajava

 

Punica granatum

 

Pyrus communis

 

Pyrus pashia

 

Pyrus pyrifoli

 

Sambucus spp.

 

Solanum aculeatissimum

 

Solanum aethiopicum

 

Solanum americanum

 

Solanum anguivi

 

Solanum betaceum

 

Solanum capsicoides

 

Solanum donianum

 

Solanum erianthum

 

Solanum granuloso-leprosum

 

Solanum incanum

 

Solanum lasiocarpum

 

Solanum linnaeanum

 

Solanum lycopersicum

 

Solanum mauritianum

 

Solanum melongena

 

Solanum nigrum

 

Solanum pimpinellifolium

 

Solanum pseudocapsicum

 

Solanum seaforthianum

 

Solanum sessiliflorum

 

Solanum sodomeum

 

Solanum stramoniifolium

 

Solanum torvum

 

Solanum trilobatum

 

Vaccinium reticulatum

 

Vitis vinifera (including hybrids)

 

Ziziphus mauritiana

 

Ziziphus mucronata

Bactrocera latifrons:

 

Capsicum annuum

 

Capsicum baccatum

 

Capsicum chinense

 

Capsicum frutescens

 

Citrullus lanatus

 

Citrus aurantifolia

 

Cucumis dipsaceus

 

Cucumis melo

 

Cucumis sativus

 

Cucurbita spp.

 

Lagenaria siceraria

 

Momordica charantia

 

Momordica trifoliolata

 

Passiflora foetida

 

Persea americana

 

Physalis alkekengi

 

Physalis angulate

 

Physalis peruviana

 

Psidium guajava

 

Punica granatum

 

Solanum aculeatissimum

 

Solanum aethiopicum

 

Solanum americanum

 

Solanum anguivi

 

Solanum capsicoides

 

Solanum donianum

 

Solanum erianthum

 

Solanum granuloso-leprosum

 

Solanum incanum

 

Solanum indicum

 

Solanum lanceifolium

 

Solanum lasiocarpum

 

Solanum linnaeanum

 

Solanum lycopersicum

 

Solanum macrocarpon

 

Solanum mammosum

 

Solanum melongena

 

Solanum muricatum

 

Solanum nigrescens

 

Solanum nigrum

 

Solanum pimpinellifolium

 

Solanum pseudocapsicum

 

Solanum scabrum

 

Solanum seaforthianum

 

Solanum sisymbriifolium

 

Solanum stramoniifolium

 

Solanum torvum

 

Solanum trilobatum

 

Solanum viarum

 

Solanum violaceum

 

Solanum virginianum

 

Ziziphus jujuba

 

Ziziphus mauritiana

 

Ziziphus nummularia

Bactrocera zonata:

 

Annona reticulata

 

Annona squamosa

 

Citrullus lanatus

 

Citrus aurantium

 

Citrus limon

 

Citrus paradisi

 

Citrus reticulata

 

Citrus sinensis

 

Cucumis sativus

 

Cucurbita spp.

 

Cydonia oblonga

 

Diospyros kaki

 

Eriobotrya japonica

 

Ficus spp.

 

Lagenaria siceraria

 

Malus domestica

 

Malus sylvestris

 

Mangifera indica

 

Momordica charantia

 

Persea americana

 

Prunus armeniaca

 

Prunus domestica

 

Prunus persica

 

Psidium cattleianum

 

Psidium guajava

 

Punica granatum

 

Pyrus communis

 

Pyrus pyrifolia

 

Pyrus ussuriensis

 

Ziziphus mauritiana


II. MELLÉKLET

SABLONOK A 7. CIKK SZERINT VÉGZETT ÉVES FELDERÍTÉSEK EREDMÉNYEINEK JELENTÉSÉHEZ

A. RÉSZ

SABLON AZ ÉVES FELDERÍTÉSEK EREDMÉNYEINEK JELENTÉSÉHEZ

1.

A körülhatárolt terület (KT) leírása

2.

A KT eredeti mérete (hektár)

3.

A KT aktualizált mérete (hektár)

4.

Megközelítés (felszámolás)

5.

Övezet

6.

A felderítés helyszínei

7.

Azonosított kockázati területek

8.

Vizsgált kockázati területek

9.

Növényi anyag/áru

10.

Gazdanövényfajok jegyzéke

11.

Ütemezés

12.

Felderítési részletek

13.

Tüneteket mutató, elemzett minták száma:

i:

Összesen

ii:

Pozitív

iii:

Negatív

iv:

Meghatározatlan

14.

Tüneteket nem mutató, elemzett minták száma:

i:

Összesen

ii:

Pozitív

iii:

Negatív

iv:

Meghatározatlan

15.

Adott esetben az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendelet (1) szerint jelentett fertőzési esetek értesítési száma

16.

Megjegyzések

A:

a vizuális vizsgálatok száma

B:

a vett minták teljes száma

C:

csapdák (vagy más alternatív módszerek [pl. kerítőhálók]) típusa

D:

csapdák (vagy más befogási módszerek) száma

E:

csapdázó helyek száma, ha eltér a D rovatban jelentett adatoktól

F:

vizsgálatok típusa (pl. mikroszkopikus azonosítás, PCR, ELISA stb.)

G:

vizsgálatok teljes száma

H:

egyéb intézkedések (pl. keresőkutyák, drónok, helikopterek, figyelemfelkeltő kampányok stb.)

Elnevezés

A létrehozás időpontja

Leírás

Szám

I:

egyéb intézkedések száma

Szám

Dátum:

A

B

C

D

E

F

G

H

I

i

ii

iii

iv

i

ii

iii

iv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Útmutató a sablon kitöltéséhez

E sablon kitöltése esetén az e melléklet B. részében található sablont nem kell kitölteni.

Az 1. oszlopban: adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési eset számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban: adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés megkezdése előtti méretét.

A 3. oszlopban: adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban: adja meg az alkalmazott intézkedési módot: Felszámolás. adja meg, hogy a felderítés a körülhatárolt terület melyik részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges.

Az 5. oszlopban: adja meg, hogy a felderítés a körülhatárolt terület melyik részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a fertőzött körzet mely részét érintette (pl. a pufferzónával szomszédos területek, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban: adja meg a felderítés helyszíneinek számát, és írja le a felderítés helyszíneit az alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:

1.

szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

2.

szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános terület; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat);

3.

fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban: Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

A 8. oszlopban: adja meg, hogy a 7. oszlopban azonosított kockázati területek közül melyeken végeztek felderítést.

A 9. oszlopban: adja meg a növényeket, a terméseket, a vetőmagokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a fát, a gépeket, a járműveket, a vizet, az egyéb tényezőket, szükség szerinti számú sort használva.

A 10. oszlopban: adja meg a felderítés tárgyát képező növényfajok/-nemzetségek jegyzékét növényfajonként/-nemzetségenként külön sorban.

A 11. oszlopban: adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.

A 12. oszlopban: adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel.

A 13. és 14. oszlopban: adja meg az eredményeket a megfelelő esetben, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.

A 15. oszlopban: adja meg az abban az évben jelentett fertőzési esetekről szóló értesítéseket, amikor a pufferzónára vonatkozó felderítést végezték. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, hogy miért nem adja meg ezt az információt.

B. RÉSZ

Sablon az éves felderítések eredményeinek statisztikai alapú megközelítést alkalmazó jelentéséhez

1.

A körülhatárolt terület (KT) leírása

2.

A KT eredeti mérete (hektár)

3.

A KT aktualizált mérete (hektár)

4.

Intézkedési mód

5.

Övezet

6.

A felderítés helyszínei

7.

Ütemezés

A.

A felderítés meghatározása (RiBESS+ bemeneti paraméterei)

B.

A mintavétel köre

C.

A felderítés eredménye

25.

Megjegyzések

8.

Célpopuláció

9.

Epidemiológiai egységek

10.

Kimutatási módszerek

11.

Mintavételi hatékonyság

12.

A módszer érzékenysége

13.

Kockázati tényezők (tevékenységek, helyszínek és területek)

14.

Ellenőrzött epidemiológiai egységek száma

15.

Vizuális vizsgálatok száma

16.

Minták száma

17.

Csapdák száma

18.

Csapdázó helyek száma

19.

Vizsgálatok száma

20.

Egyéb intézkedések száma

21.

Eredmények

22.

Adott esetben az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet szerint jelentett fertőzési esetek értesítési száma

23.

Elért megbízhatósági szint

24.

Feltételezett prevalencia

Elnevezés

A létrehozás időpontja

Leírás

Szám

Gazdanövényfajok

Terület (hektár vagy más, relevánsabb mértékegység)

Vizsgált egységek

Leírás

Egységek

Vizuális vizsgálatok

Csapdázás

Vizsgálat

Más módszerek

Kockázati tényező

Kockázati szintek

Helyszínek száma

Relatív kockázatok

A gazdapopuláció aránya

Pozitív

Negatív

Meghatározatlan

Szám

Dátum:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Útmutató a sablon kitöltéséhez

Kérjük károsítónként fejtse ki a felderítés kialakításához alapul vett feltevéseket. Összegezze és indokolja a következőket:

—

célpopuláció, epidemiológiai egység és vizsgált egységek,

—

a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége,

—

a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával.

Az 1. oszlopban: adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési eset számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban: adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés megkezdése előtti méretét.

A 3. oszlopban: adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban: adja meg az alkalmazott intézkedési módot: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire károsítónként a körülhatárolt területek száma és az e területekre irányuló intézkedési módok függvényében szükség van.

Az 5. oszlopban: adja meg, hogy a felderítés a körülhatárolt terület melyik részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a fertőzött körzet mely részét érintette (pl. a pufferzónával szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban: adja meg a felderítés helyszíneinek számát, és írja le a felderítés helyszíneit az alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:

1.

szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

2.

szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános terület; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat);

3.

fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban: adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 8. oszlopban: adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdanövényfajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja meg választását az alapfeltevéseknél. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.

A 9. oszlopban: adja meg a felderítés tárgyát képező epidemiológiai egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Epidemiológiai egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. Az epidemiológiai egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben az epidemiológiai egység alatt egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. Az epidemiológiai egységek megválasztását alapfeltevésekre kell alapozni.

A 10. oszlopban: jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem áll rendelkezésre, az „N/A” betűjelet tüntesse fel.

A 11. oszlopban: adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavétel hatékonysága a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonyságán a felderítési területen jelen lévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.

A 12. oszlopban: a „módszer érzékenysége” annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységén annak valószínűsége értendő, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység (amelyet az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálat és/vagy laboratóriumi vizsgálat jellemez) szorzata.

A 13. oszlopban: adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.

A B. oszlopban: adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszer”) szereplő információkra vonatkoznak.

A 18. oszlopban: adja meg a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. azért, mert ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

A 21. oszlopban: adja meg a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.

A 22. oszlopban: adja meg az abban az évben jelentett fertőzési esetekről szóló értesítéseket, amikor a felderítést végezték. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, hogy miért nem adja meg ezt az információt.

A 23. oszlopban: adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.

A 24. oszlopban: adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a helyszínen való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték 1 %.


(1)  A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/1715/oj).


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/311/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)