|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/311 |
2025.2.17. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/311 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2025. február 14.)
a Bactrocera dorsalis (Hendel), a Bactrocera latifrons (Hendel) és a Bactrocera zonata (Saunders) gyümölcslégyfajok Unió területén történő felszámolását, valamint megtelepedésének és elterjedésének megakadályozását célzó intézkedésekről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésének d), e), f), g) és i) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A Bactrocera dorsalis (Hendel), a Bactrocera latifrons (Hendel) és a Bactrocera zonata (Saunders) gyümölcslégyfajok (a továbbiakban: meghatározott károsítók) uniós zárlati károsítóként szerepelnek az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet (2) II. mellékletének A. részében. |
|
(2) |
A Bactrocera dorsalis (Hendel) és a Bactrocera zonata (Saunders) kiemelt zárlati károsítóként is szerepel az (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3). |
|
(3) |
A meghatározott károsítók gyakran előfordulnak a harmadik országokból az Unióba küldött szállítmányokban. A meghatározott károsítók 2019 óta jelen vannak Belgiumban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Cipruson és Ausztriában. Az érintett tagállamok intézkedéseket hoztak (például intenzív csapdázás, a fertőzött és lehullott termések eltávolítása, a fertőzött termések mozgatásának tilalma), és a meghatározott károsítók felszámolása vagy megtörtént, vagy folyamatban van ezekben a tagállamokban. |
|
(4) |
A meghatározott károsítóknak az Unió területén belüli megtelepedését és elterjedését megakadályozó egységes és hatékony megközelítés biztosítása érdekében helyénvaló harmonizált intézkedéseket elfogadni a meghatározott károsítók felderítésére, a készenléti tervekre, a területek körülhatárolására, a meghatározott károsítóknak a körülhatárolt területeken kívül történő felszámolására, valamint megtelepedésének és elterjedésének megakadályozására vonatkozóan. |
|
(5) |
A meghatározott károsítók felderítése és felszámolása, valamint megtelepedésének és elterjedésének megakadályozása érdekében össze kell állítani a meghatározott károsítók Unió területén termesztett gazdanövényeinek (a továbbiakban: gazdanövények) jegyzékét. Ugyanezen okból megfelelő intézkedéseket kell hozni az említett növények terméseire (a továbbiakban: meghatározott termések) vonatkozóan. |
|
(6) |
A meghatározott károsítók kereskedelmi szállítmányok vagy utaspoggyászok útján kerülhetnek az Unió területére, és képesek aktívan terjedni. Ezért a felderítésekre vonatkozó szabályok a gazdanövényeken lévő meghatározott termések fertőzöttségének kimutatására szolgáló technikákra, a meghatározott termések behozatalának és kereskedelmének helyszínéül szolgáló területeken végzett felmérésekre, a meghatározott károsítók befogására és az esetlegesen fertőzött termések mintavételére is vonatkoznak annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok e felderítéseket hozzáigazíthassák az említett károsítók biológiai jellemzőihez. |
|
(7) |
Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos esetekben ne hozzanak létre körülhatárolt területet, ha a meghatározott károsító sajátos biológiai jellemzői vagy a terület jellemzői miatt megállapítást nyer, hogy a károsító azonnal felszámolható. Ez az eset áll fenn, ha bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a meghatározott károsítók azon termések útján jutottak be a területre, amelyeken azokat megtalálták, az említett termések már az érintett területre történő bejuttatásuk előtt fertőzöttek voltak, a meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítése a meghatározott károsítótól fizikailag elszigetelt vagy védett termesztési helyen történt és a meghatározott károsító megtelepedése e termesztési helyen kívül sem lehetséges. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni különösen, hogy figyelembe vegyék azokat a helyzeteket, amelyeket a meghatározott károsító a kedvezőtlen téli körülmények miatt várhatóan nem fog életben maradni. |
|
(8) |
A körülhatárolt területeken végzett felderítések során alkalmazott csapdázási protokollokat kifejezetten a meghatározott károsítók biológiai jellemzőihez kell igazítani. Erre a meghatározott károsító jelenlétének és a felszámolási folyamatnak a megfelelő nyomon követése érdekében van szükség. |
|
(9) |
A felszámolási intézkedéseknek figyelembe kell venniük a meghatározott károsítók – azaz gyümölcslegyek – biológiai jellemzőit, és ezért magukban kell foglalniuk olyan módszereket, mint a hímivarú egyedeken alkalmazott elpusztítási technika (MAT), a csalétkek kijuttatási technikái, a lehullott és a (korán) betakarított meghatározott termések begyűjtése és biztonságos ártalmatlanítása, a meghatározott növények termőterületein és azok környékén végzett (például mechanikai, kémiai vagy mikrobiológiai) talajkezelés a meghatározott károsító talajhoz kötött fejlődési szakaszban történő elpusztítása érdekében, vagy sterilrovar-technika alkalmazása. |
|
(10) |
Intézkedéseket kell elfogadni a meghatározott károsítók körülhatárolt területeken kívüli elterjedésének megakadályozása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek az ültetésre szánt gazdanövényeknek, a meghatározott terméseknek és a talajnak a fertőzött körzetből az Unió területének többi részébe történő szállítására kell vonatkozniuk. Szem előtt tartva, hogy az ilyen gazdanövények és talaj a meghatározott károsítók elterjedésének legvalószínűbb útvonalai, intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy azok minden fázisban mentesek legyenek a meghatározott károsítóktól. |
|
(11) |
Az illetékes hatóságok és a vállalkozók számára elegendő időt kell biztosítani az e rendelethez való alkalmazkodásra. Ezért e rendeletet 2025. március 1-jétől kell alkalmazni. |
|
(12) |
Ezenkívül az illetékes hatóságok számára további időt kell biztosítani az egyes felderítések megtervezésének előkészítésére, és elegendő erőforrást kell biztosítani a felderítéseknek a statisztikai mintavételi módszertan szerinti megfelelő elvégzéséhez. Az erre vonatkozó rendelkezést ezért 2026. január 1-jétől kell alkalmazni. |
|
(13) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a Bactrocera dorsalis (Hendel), a Bactrocera latifrons (Hendel) és a Bactrocera zonata (Saunders) Unió területén történő felszámolására, valamint megtelepedésének és elterjedésének megakadályozására.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„meghatározott károsítók”: a Bactrocera dorsalis (Hendel), a Bactrocera latifrons (Hendel) vagy a Bactrocera zonata (Saunders) fajhoz tartozó gyümölcslegyek; |
|
2. |
„gazdanövények”: az I. mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó növények; |
|
3. |
„meghatározott termések”: a gazdanövények termései. |
3. cikk
A meghatározott károsítók tekintetében uniós területen végzett felderítések
(1) A meghatározott károsítókra irányuló kockázatalapú felderítések mintavételi tervének és rendszerének lehetővé kell tennie a meghatározott károsító alacsony szintű jelenlétének megfelelő megbízhatósággal történő kimutatását a meghatározott terméseken.
A felderítéseknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásain, valamint a Hatóság meghatározott károsítóra vonatkozó károsítófelderítési adatlapján (4) említett tudományos és műszaki információkon kell alapulniuk.
(2) Ezeket a felderítéseket elsősorban az alábbiak szerint kell elvégezni:
|
a) |
a gazdanövények termő részein a meghatározott károsító jelenlétének kimutatására szolgáló technikák alkalmazásával; |
|
b) |
azokon a repülőtereken, kikötőkben és környékükön, aukciós és kiskereskedelmi létesítményekben és környékükön, ahol a meghatározott terméseket forgalmazzák, azokon a területeken, ahol a meghatározott terméseket csomagolják, feldolgozzák vagy kirakodják, azokon a területeken, ahol meghatározott terméseket termesztik, valamint adott esetben más releváns helyszíneken; |
|
c) |
megfelelő csapdákkal történő csapdázással, a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 26. számú nemzetközi szabványban (ISPM 26) (5) meghatározottak szerint; valamint |
|
d) |
a meghatározott károsító meghatározott terméseken való jelenlétének gyanúja esetén a meghatározott termésekből vett minták gyűjtésével és a károsító azonosításával. |
4. cikk
A kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó készenléti tervek
A tagállamok a Bactrocera dorsalis-ra és a Bactrocera zonata-ra vonatkozó készenléti tervük kidolgozásakor a következő eljárásokat foglalják bele e tervekbe:
|
a) |
azon magántulajdonú ingatlanok tulajdonosainak azonosítása, amelyek területén az e rendeletben előírt intézkedéseket alkalmazni kell, és |
|
b) |
az illetékes hatóságok hozzáférésének biztosítása az a) pontban említett ingatlanokhoz. |
A tagállamok évente felülvizsgálják, és adott esetben naprakésszé teszik készenléti terveiket.
5. cikk
Körülhatárolt területek kijelölése
(1) Ha a meghatározott károsító jelenlétét hivatalosan megerősítik, az illetékes hatóság haladéktalanul kialakít egy körülhatárolt területet.
(2) A körülhatárolt terület a következő körzetekből áll:
|
a) |
egy fertőzött körzet, amely az a körzet, ahol a meghatározott károsító jelenlétét megállapították, és amelynek sugara legalább 500 m a meghatározott károsító kimutatásának helye(i) körül; valamint |
|
b) |
pufferzóna, melynek sugara legalább 7 km-rel túlnyúlik a fertőzött körzet határán. |
(3) A körülhatárolt terület pontos meghatározása során figyelembe kell venni a meghatározott károsítók biológiai jellemzőit, a fertőzöttség szintjét, az attraktáns jellemzőit és a gazdanövényeknek az érintett területen belüli sajátos eloszlását.
(4) Amennyiben a meghatározott károsítót a fertőzött körzeten kívül megtalálják, az e cikkel összhangban kijelölt körülhatárolt területet ennek megfelelően ki kell igazítani.
(5) A körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a lakosság és a vállalkozók tisztában legyenek a körülhatárolt területek pontos határaival és a meghatározott termések szállítására vonatkozó esetleges korlátozásokkal.
6. cikk
A körülhatárolt területek kialakításával kapcsolatos eltérések
(1) Az 5. cikktől eltérve az illetékes hatóságok a következő kritériumok legalább egyikének teljesülése esetén határozhatnak úgy, hogy nem alakítanak ki körülhatárolt területet:
|
a) |
arra a következtetésre jutottak, hogy a meghatározott károsító nem tud megtelepedni azon a területen, ahol megfigyelték; |
|
b) |
bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a meghatározott károsítók azon szállítmány útján jutottak be a területre, amelyben azokat megtalálták, a szállítmányban lévő meghatározott termések már az érintett területre történő bejuttatásuk előtt fertőzöttek voltak, és a bejutást követően nem fordult elő a meghatározott károsító szaporodása; |
|
c) |
a meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítése a környezetétől fizikailag elszigetelt termesztési helyen történt, ami megakadályozza a meghatározott károsítónak az adott területről való elterjedését; |
|
d) |
a meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítése oly módon védett termesztési helyen történt, amely lehetővé teszi a meghatározott károsító további megjelenése elleni védelmet a gazdanövényeken és a meghatározott terméseken, és az illetékes hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a meghatározott károsító a kedvezőtlen téli körülmények miatt az adott termesztési helyen kívül nem tud megtelepedni. |
(2) Amennyiben az illetékes hatóság alkalmazza az (1) bekezdés szerinti eltérést:
|
a) |
intézkedéseket hoz a meghatározott károsító gyors felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében; |
|
b) |
intenzív felderítést végez a meghatározott károsító kimutatásának helye(i) körüli, legalább 500 m sugarú körzetben; valamint |
|
c) |
adott esetben és különösen az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben hatékony intézkedéseket alkalmaz, amelyek megakadályozzák a meghatározott károsító meghatározott terméseken vagy gazdanövényeken keresztüli, a termesztési helyen kívülre történő terjedését. |
Az első bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az illetékes hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy a meghatározott károsító nem képes túlélni a téli körülményeket, a felderítés időszaka a téli körülmények kezdete előtti időszakra korlátozható.
7. cikk
A körülhatárolt területeken végzett felderítések
(1) A körülhatárolt területeken az illetékes hatóságok az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett éves felderítéseket végeznek, figyelembe véve a károsítófelderítési adatlapon említett információkat.
(2) Az ilyen felmérés során a négyzetkilométerenként telepített csapdák számának a felderítési terület peremétől a középpontjáig fokozatosan emelkednie kell. A csapdák számának, a csapdák típusának, a csapdák kialakításának és a csapdákkal együtt használandó lehetséges attraktánsoknak a meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik a nemzetközi iránymutatásokban, különösen a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 26. számú nemzetközi szabványban (ISPM 26), valamint a károsítófelderítési adatlapon meghatározott részleteket.
(3) Meg kell fontolni a felderítési területen termesztett meghatározott termésekből való mintavételt. A mintavételi protokollok meghatározása során az illetékes hatóságok a károsítófelderítési adatlapot, valamint a meghatározott károsító hatósági ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg elismert protokollokban meghatározott elveket alkalmazzák. Olyan felderítési tervet és a felderítési célú mintavételi rendszert alkalmaznak, amely lehetővé teszi a meghatározott károsító 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.
(4) A körülhatárolt területeken végzett felmérések eredményeit a II. mellékletben említett sablonok egyikének felhasználásával kell benyújtani a Bizottságnak.
8. cikk
Körülhatárolt terület megszüntetése
Az 5. cikkben említett körülhatárolt terület megszüntethető, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
|
a) |
a meghatározott károsítót a 7. cikkben említett felderítések alapján legalább 120 napig nem észlelték a körülhatárolt területen; vagy |
|
b) |
az illetékes hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a meghatározott károsító egy időszakban kellően alacsony hőmérsékletnek volt kitéve. |
9. cikk
Felszámolási intézkedések
Az illetékes hatóságok adott esetben a következő intézkedések közül egyet vagy többet alkalmaznak a meghatározott károsítóknak a fertőzött körzetben való felszámolása céljából:
|
a) |
hímivarú egyedeken alkalmazott elpusztítási technika (MAT) és/vagy csalétek-kijuttatási technikák, megfelelő attraktánsok alkalmazásával; |
|
b) |
a lehullott és a betakarított meghatározott termések begyűjtése és biztonságos ártalmatlanítása az érés korai szakaszában, valamint talajkezelés – beleértve a mechanikai, kémiai vagy mikrobiológiai kezelést is – a meghatározott növények termőterületein és azok környékén a meghatározott károsító talajhoz kötött fejlődési szakaszban történő elpusztítása érdekében; |
|
c) |
sterilrovar-technika alkalmazása; |
|
d) |
növényvédő szerek használata az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően; |
|
e) |
amennyiben rendelkezésre áll, a meghatározott károsítók tömeges csapdázása elegendő számú csapdával, beleértve a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően telepített csapdákat is. |
10. cikk
A meghatározott károsító elterjedésének megakadályozását célzó intézkedések
(1) A fertőzött körzetben termesztett vagy tárolt meghatározott termések csak akkor szállíthatók az említett körzetből a pufferzónába vagy akkor szállíthatók el a körülhatárolt területről, ha azokat a meghatározott károsító elleni hatásos kezelésnek vetették alá.
Az első albekezdésben említett kezelések magukban foglalják az 1107/2009/EK rendelet alapján engedélyezett megfelelő és kellően hatékony növényvédő szerek használatát, vagy a nemzetközileg elismert növényegészségügyi szabványok, különösen az ISPM 28 szabvány (7) szerinti alternatív módszerek, például hőkezelés, hidegkezelés vagy besugárzás alkalmazását.
A meghatározott termések a fertőzött körzetből a pufferzónába szállíthatók vagy a körülhatárolt területről elszállíthatók:
|
a) |
a megfelelő kezelés céljából, ha hatásos intézkedéseket hoznak a meghatározott károsító szállítás közbeni és a kezelő létesítményen keresztül történő elterjedésének megakadályozására; |
|
b) |
ha a körülhatárolt területen kívülről származnak, csak áthaladnak a fertőzött körzeten, és hatásos intézkedések történtek a meghatározott károsítóval való megfertőződésük megakadályozására; vagy |
|
c) |
ha a meghatározott terméseket az év olyan, az illetékes hatóságok által meghatározott idényében takarították be, amelyben a meghatározott károsító reproduktív biológiai folyamataiból adódóan várhatóan semmilyen életszakaszában nem fordul elő. |
(2) Az ültetésre szánt és a fertőzött körzetből a pufferzónába szállított vagy a körülhatárolt területről elszállított gazdanövényeken nem lehet termés, és amennyiben talajjal vagy más termesztőközeggel együtt szállítják őket, ügyelni kell arra, hogy a talaj a meghatározott károsítóktól mentes legyen.
A termést hordozó gazdanövények azonban elszállíthatók a fertőzött körzetből vagy átszállíthatók azon keresztül, amennyiben ezek a növények a körülhatárolt területen kívülről származnak, és hatásos intézkedések történtek a növények meghatározott károsítóval való megfertőződésének megakadályozására.
(3) Az olyan termesztési helyekről származó termőtalaj felső 10 cm-es rétege, ahol meghatározott terméseket termesztettek, csak akkor szállítható a fertőzött területről a pufferzónába, illetve akkor szállítható el a körülhatárolt területről, ha:
|
a) |
azt a meghatározott károsító felszámolására irányuló megfelelő intézkedéseknek vetették alá; vagy |
|
b) |
az illetékes hatóságok felügyelete mellett azt egy hulladéklerakóban legalább 50 cm fedőanyag alá betemették. |
Az említett talajt a kezelés vagy elföldelés helyére olyan körülmények között kell szállítani, amelyek eredményesen megakadályozzák a meghatározott károsító elterjedését.
(4) A meghatározott termésekből származó hulladékot biztonságosan kell ártalmatlanítani oly módon, hogy az megakadályozza a meghatározott károsító kifejlődését és elterjedését.
11. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2025. március 1-jétől kell alkalmazni.
E rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése azonban 2026. január 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2025. február 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/2031/oj.
(2) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/2072/oj).
(3) A Bizottság (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 1.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről (HL L 260., 2019.10.11., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/1702/oj).
(4) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság). Story map for surveillance of non-EU Tephritidae in the EU. (A nem uniós Tephritidae felderítésének történeti térképe). https://efsa.europa.eu/plants/planthealth/monitoring/surveillance/tephritidae-pestsurveycards.
(5) Növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 26. számú nemzetközi szabvány (ISPM) 26: Establishment of pest-free areas for fruit flies (Tephritidae) (Károsítóktól mentes területek létrehozása gyümölcslegyek esetében (Tephritidae). https://www.ippc.int/core-activities/standards-setting/ispms.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1107/oj).
(7) Növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 28. számú nemzetközi szabvány (ISPM) 28: Növényegészségügyi kezelések szabályozott károsítók esetében. https://www.ippc.int/core-activities/standards-setting/ispms.
I. MELLÉKLET
A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓ VALAMENNYI FAJA GAZDANÖVÉNYEINEK JEGYZÉKE
Bactrocera dorsalis:
|
|
Abelmoschus spp. |
|
|
Annona cherimola |
|
|
Annona montana |
|
|
Annona muricata |
|
|
Annona reticulata |
|
|
Annona senegalensis |
|
|
Annona squamosa |
|
|
Averrhoa carambola |
|
|
Capparis spp. |
|
|
Capsicum annuum |
|
|
Capsicum frutescens |
|
|
Carica papaya |
|
|
Citrofortunella floridana |
|
|
Citrofortunella macrocarpa |
|
|
Citrullus colocynthis |
|
|
Citrullus lanatus |
|
|
Citrus amblycarpa |
|
|
Citrus aurantifolia |
|
|
Citrus aurantium |
|
|
Citrus depressa |
|
|
Citrus jambhiri |
|
|
Citrus latifolia |
|
|
Citrus limon |
|
|
Citrus maxima |
|
|
Citrus meyerii |
|
|
Citrus natsudaidai |
|
|
Citrus nobilis |
|
|
Citrus paradisi |
|
|
Citrus reticulata |
|
|
Citrus sinensis |
|
|
Citrus swinglei |
|
|
Citrus unshiu |
|
|
Coccinia grandis |
|
|
Cucumis ficifolius |
|
|
Cucumis melo |
|
|
Cucumis prophetarum |
|
|
Cucumis sativus |
|
|
Cucurbita spp. |
|
|
Cydonia oblonga |
|
|
Diospyros dasyphylla |
|
|
Diospyros decandra |
|
|
Diospyros ebenaster |
|
|
Diospyros lotus |
|
|
Diospyros mespiliformis |
|
|
Diospyros montana |
|
|
Eriobotrya spp. |
|
|
Ficus spp. |
|
|
Fortunella spp. |
|
|
Fragaria chiloensis |
|
|
Fragaria vesca |
|
|
Juglans nigra |
|
|
Juglans regia |
|
|
Lagenaria siceraria |
|
|
Malus domestica |
|
|
Malus sylvestris |
|
|
Mangifera indica |
|
|
Momordica balsamina |
|
|
Momordica charantia |
|
|
Momordica cochinchinensis |
|
|
Morus alba |
|
|
Morus nigra |
|
|
Passiflora edulis |
|
|
Persea americana |
|
|
Physalis minima |
|
|
Physalis peruviana |
|
|
Prunus armeniaca |
|
|
Prunus avium |
|
|
Prunus bokhariensis |
|
|
Prunus cerasoides |
|
|
Prunus domestica |
|
|
Prunus persica |
|
|
Psidium cattleianum |
|
|
Psidium guajava |
|
|
Punica granatum |
|
|
Pyrus communis |
|
|
Pyrus pashia |
|
|
Pyrus pyrifoli |
|
|
Sambucus spp. |
|
|
Solanum aculeatissimum |
|
|
Solanum aethiopicum |
|
|
Solanum americanum |
|
|
Solanum anguivi |
|
|
Solanum betaceum |
|
|
Solanum capsicoides |
|
|
Solanum donianum |
|
|
Solanum erianthum |
|
|
Solanum granuloso-leprosum |
|
|
Solanum incanum |
|
|
Solanum lasiocarpum |
|
|
Solanum linnaeanum |
|
|
Solanum lycopersicum |
|
|
Solanum mauritianum |
|
|
Solanum melongena |
|
|
Solanum nigrum |
|
|
Solanum pimpinellifolium |
|
|
Solanum pseudocapsicum |
|
|
Solanum seaforthianum |
|
|
Solanum sessiliflorum |
|
|
Solanum sodomeum |
|
|
Solanum stramoniifolium |
|
|
Solanum torvum |
|
|
Solanum trilobatum |
|
|
Vaccinium reticulatum |
|
|
Vitis vinifera (including hybrids) |
|
|
Ziziphus mauritiana |
|
|
Ziziphus mucronata |
Bactrocera latifrons:
|
|
Capsicum annuum |
|
|
Capsicum baccatum |
|
|
Capsicum chinense |
|
|
Capsicum frutescens |
|
|
Citrullus lanatus |
|
|
Citrus aurantifolia |
|
|
Cucumis dipsaceus |
|
|
Cucumis melo |
|
|
Cucumis sativus |
|
|
Cucurbita spp. |
|
|
Lagenaria siceraria |
|
|
Momordica charantia |
|
|
Momordica trifoliolata |
|
|
Passiflora foetida |
|
|
Persea americana |
|
|
Physalis alkekengi |
|
|
Physalis angulate |
|
|
Physalis peruviana |
|
|
Psidium guajava |
|
|
Punica granatum |
|
|
Solanum aculeatissimum |
|
|
Solanum aethiopicum |
|
|
Solanum americanum |
|
|
Solanum anguivi |
|
|
Solanum capsicoides |
|
|
Solanum donianum |
|
|
Solanum erianthum |
|
|
Solanum granuloso-leprosum |
|
|
Solanum incanum |
|
|
Solanum indicum |
|
|
Solanum lanceifolium |
|
|
Solanum lasiocarpum |
|
|
Solanum linnaeanum |
|
|
Solanum lycopersicum |
|
|
Solanum macrocarpon |
|
|
Solanum mammosum |
|
|
Solanum melongena |
|
|
Solanum muricatum |
|
|
Solanum nigrescens |
|
|
Solanum nigrum |
|
|
Solanum pimpinellifolium |
|
|
Solanum pseudocapsicum |
|
|
Solanum scabrum |
|
|
Solanum seaforthianum |
|
|
Solanum sisymbriifolium |
|
|
Solanum stramoniifolium |
|
|
Solanum torvum |
|
|
Solanum trilobatum |
|
|
Solanum viarum |
|
|
Solanum violaceum |
|
|
Solanum virginianum |
|
|
Ziziphus jujuba |
|
|
Ziziphus mauritiana |
|
|
Ziziphus nummularia |
Bactrocera zonata:
|
|
Annona reticulata |
|
|
Annona squamosa |
|
|
Citrullus lanatus |
|
|
Citrus aurantium |
|
|
Citrus limon |
|
|
Citrus paradisi |
|
|
Citrus reticulata |
|
|
Citrus sinensis |
|
|
Cucumis sativus |
|
|
Cucurbita spp. |
|
|
Cydonia oblonga |
|
|
Diospyros kaki |
|
|
Eriobotrya japonica |
|
|
Ficus spp. |
|
|
Lagenaria siceraria |
|
|
Malus domestica |
|
|
Malus sylvestris |
|
|
Mangifera indica |
|
|
Momordica charantia |
|
|
Persea americana |
|
|
Prunus armeniaca |
|
|
Prunus domestica |
|
|
Prunus persica |
|
|
Psidium cattleianum |
|
|
Psidium guajava |
|
|
Punica granatum |
|
|
Pyrus communis |
|
|
Pyrus pyrifolia |
|
|
Pyrus ussuriensis |
|
|
Ziziphus mauritiana |
II. MELLÉKLET
SABLONOK A 7. CIKK SZERINT VÉGZETT ÉVES FELDERÍTÉSEK EREDMÉNYEINEK JELENTÉSÉHEZ
A. RÉSZ
SABLON AZ ÉVES FELDERÍTÉSEK EREDMÉNYEINEK JELENTÉSÉHEZ
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Elnevezés |
A létrehozás időpontja |
Leírás |
Szám |
|
Szám |
Dátum: |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
i |
ii |
iii |
iv |
i |
ii |
iii |
iv |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Útmutató a sablon kitöltéséhez
E sablon kitöltése esetén az e melléklet B. részében található sablont nem kell kitölteni.
Az 1. oszlopban: adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési eset számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.
A 2. oszlopban: adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés megkezdése előtti méretét.
A 3. oszlopban: adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés utáni méretét.
A 4. oszlopban: adja meg az alkalmazott intézkedési módot: Felszámolás. adja meg, hogy a felderítés a körülhatárolt terület melyik részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges.
Az 5. oszlopban: adja meg, hogy a felderítés a körülhatárolt terület melyik részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a fertőzött körzet mely részét érintette (pl. a pufferzónával szomszédos területek, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.
A 6. oszlopban: adja meg a felderítés helyszíneinek számát, és írja le a felderítés helyszíneit az alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:
|
1. |
szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő; |
|
2. |
szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános terület; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat); |
|
3. |
fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar). |
A 7. oszlopban: Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.
A 8. oszlopban: adja meg, hogy a 7. oszlopban azonosított kockázati területek közül melyeken végeztek felderítést.
A 9. oszlopban: adja meg a növényeket, a terméseket, a vetőmagokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a fát, a gépeket, a járműveket, a vizet, az egyéb tényezőket, szükség szerinti számú sort használva.
A 10. oszlopban: adja meg a felderítés tárgyát képező növényfajok/-nemzetségek jegyzékét növényfajonként/-nemzetségenként külön sorban.
A 11. oszlopban: adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.
A 12. oszlopban: adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel.
A 13. és 14. oszlopban: adja meg az eredményeket a megfelelő esetben, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.
A 15. oszlopban: adja meg az abban az évben jelentett fertőzési esetekről szóló értesítéseket, amikor a pufferzónára vonatkozó felderítést végezték. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, hogy miért nem adja meg ezt az információt.
B. RÉSZ
Sablon az éves felderítések eredményeinek statisztikai alapú megközelítést alkalmazó jelentéséhez
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Elnevezés |
A létrehozás időpontja |
Leírás |
Szám |
Gazdanövényfajok |
Terület (hektár vagy más, relevánsabb mértékegység) |
Vizsgált egységek |
Leírás |
Egységek |
Vizuális vizsgálatok |
Csapdázás |
Vizsgálat |
Más módszerek |
Kockázati tényező |
Kockázati szintek |
Helyszínek száma |
Relatív kockázatok |
A gazdapopuláció aránya |
Pozitív |
Negatív |
Meghatározatlan |
Szám |
Dátum: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
Útmutató a sablon kitöltéséhez
Kérjük károsítónként fejtse ki a felderítés kialakításához alapul vett feltevéseket. Összegezze és indokolja a következőket:
|
— |
célpopuláció, epidemiológiai egység és vizsgált egységek, |
|
— |
a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége, |
|
— |
a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával. |
Az 1. oszlopban: adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési eset számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.
A 2. oszlopban: adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés megkezdése előtti méretét.
A 3. oszlopban: adja meg a körülhatárolt területnek a felderítés utáni méretét.
A 4. oszlopban: adja meg az alkalmazott intézkedési módot: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire károsítónként a körülhatárolt területek száma és az e területekre irányuló intézkedési módok függvényében szükség van.
Az 5. oszlopban: adja meg, hogy a felderítés a körülhatárolt terület melyik részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a fertőzött körzet mely részét érintette (pl. a pufferzónával szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.
A 6. oszlopban: adja meg a felderítés helyszíneinek számát, és írja le a felderítés helyszíneit az alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:
|
1. |
szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő; |
|
2. |
szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános terület; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat); |
|
3. |
fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar). |
A 7. oszlopban: adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.
A 8. oszlopban: adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdanövényfajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja meg választását az alapfeltevéseknél. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.
A 9. oszlopban: adja meg a felderítés tárgyát képező epidemiológiai egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Epidemiológiai egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. Az epidemiológiai egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben az epidemiológiai egység alatt egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. Az epidemiológiai egységek megválasztását alapfeltevésekre kell alapozni.
A 10. oszlopban: jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem áll rendelkezésre, az „N/A” betűjelet tüntesse fel.
A 11. oszlopban: adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavétel hatékonysága a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonyságán a felderítési területen jelen lévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.
A 12. oszlopban: a „módszer érzékenysége” annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységén annak valószínűsége értendő, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység (amelyet az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálat és/vagy laboratóriumi vizsgálat jellemez) szorzata.
A 13. oszlopban: adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.
A B. oszlopban: adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszer”) szereplő információkra vonatkoznak.
A 18. oszlopban: adja meg a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. azért, mert ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).
A 21. oszlopban: adja meg a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.
A 22. oszlopban: adja meg az abban az évben jelentett fertőzési esetekről szóló értesítéseket, amikor a felderítést végezték. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, hogy miért nem adja meg ezt az információt.
A 23. oszlopban: adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.
A 24. oszlopban: adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a helyszínen való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték 1 %.
(1) A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/1715/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/311/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)