Ez az értesítés a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Blaye”

PDO-FR-A0712-AM03

Az értesítés időpontja: 2025.1.13.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Földrajzi terület

A termékleírás IV. pontja (Földrajzi terület) módosult a hivatalos földrajzi kódex alapján, amely nemzeti szinten elismeri és meghatározza a települések megyénkénti jegyzékét. Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex jelenleg hatályos változatának, valamint jogilag biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

Az egységes dokumentum 6. pontja szintén módosul.

2.   Körülhatárolt terület

A parcellákra osztott körülhatárolt terület módosult annak érdekében, hogy be lehessen vezetni az azokat a parcellákat azonosító eljárást, amelyekről a szőlőt szüretelik.

A parcellák azonosítását a kitűzésük helyére vonatkozó kritériumok alapján szakértői bizottság végzi.

Minden olyan termelő, aki azonosíttatni kíván valamely szőlőparcellát, erről kérelmet nyújt be a csoportosuláshoz, amely egy példányt a szüret évének március 31-éig továbbít az Institut national de l’origine et de la qualité hivatalához.

Az azonosított új parcellák jegyzékét minden évben az Institut national de l’origine et de la qualité illetékes nemzeti bizottsága hagyja jóvá a fent említett szakértői bizottság véleményének kikérését követően.

A kritériumok és az azonosított parcellák jegyzéke megtekinthető az Institut national de l’origine et de la qualité és az illetékes érdekvédelmi és irányító szerv hivatalaiban.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3.   A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos területet törölték.

A módosítás az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

4.   Szőlőfajták

A cot N (vagy malbec) fajta kiegészítő szőlőfajtáról a fő szőlőfajtára változik.

A szőlőgazdaságban termeszthető szőlőfajták arányára vonatkozó szabályok felülvizsgálatra kerülnek.

A fő szőlőfajták összesített aránya a telepített szőlőfajták 50 %-áról 85 %-ára emelkedik.

A carmenère N és a petit verdot N kiegészítő szőlőfajták arányára vonatkozó előírást törölték.

A házasítási szabályok is módosulnak.

A termékleírás kiegészül azzal, hogy az eredetmegjelölés legalább két szőlőfajta házasításából származó, legalább 50 %-ban Merlot-t tartalmazó borra vonatkozik.

Ennek eredményeként a fő szőlőfajták arányára vonatkozó szabályokat törölték.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

5.   Ültetési sűrűség

Módosult a sorok közötti távolságra vonatkozó szabály, és a szőlőtőkék közötti távolságra vonatkozó szabály helyébe egy olyan új rendelkezés lépett, amely előírja, hogy az egyes szőlőtőkék rendelkezésére álló maximális terület 1,67 m2; ezt a területet a sorok közötti távolság és az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság szorzataként kapjuk meg.

Az 1,67 m2 érték közvetlenül korrelál a hektáronkénti sűrűséggel. A minimális ültetési sűrűség változatlan.

A módosítás az egységes dokumentum 5.1.1. pontját érinti.

6.   Művelésmódok – Agrár-környezetvédelmi rendelkezések

A szöveg a következő környezetvédelmi rendelkezésekkel egészült ki:

—	Az elpusztult tőkéket el kell távolítani a parcellákról, tilos azokat a parcellákon tárolni.

—	A forgók vegyszeres gyomirtása tilos.

—	A parcellákon tilos a teljes vegyszeres gyomirtás.

—	Tilos a talajtakaró fóliák használata.

—	Minden gazdálkodó maga számítja ki és tartja nyilván a kezelési gyakorisági indexét.

—	A hagyományos szántási munkák kivételével tilos az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok termelésére szánt parcella altalajának, termőtalajrétegének vagy a talaj épségét és fenntarthatóságát biztosító elemeinek morfológiáját jelentős mértékben megváltoztatni.

Ezek a módosítások a növényvédő szerek használatának csökkentésére és a környezet fokozottabb figyelembevételére irányuló társadalmi igények megfelelőbb kielégítését célozzák.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

7.   Borászati eljárások

Az alkoholtartalom-növelés ezentúl szigorúan tilos. Ezt a korábban engedélyezett gyakorlatot nem hajtották végre.

A módosítás az egységes dokumentum 5.1.3. pontját érinti.

8.   Az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátuma

A borok adóraktár-engedélyesek közötti szállításának időpontját törölték annak érdekében, hogy lehetővé váljon a boroknak a körülhatárolt területen található valamennyi gazdasági szereplő közötti szállítása.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

9.   A szabad forgalomba bocsátás időpontja

Március 31. helyébe április 1. lép.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10.   Kapcsolat

Az egységes dokumentum kapcsolatra vonatkozó részét (8. pont) összehangolták a termékleírásban szereplővel. A szőlőfajtákról és a házasításról szóló szakaszt a termékleírás módosításainak megfelelően felülvizsgálták.

11.   Átmeneti intézkedések

A körülhatárolt területre és az ültetési sűrűségre vonatkozó, lejárt hatályú átmeneti intézkedéseket törölték. A kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség szintén törlésre kerül.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

12.   Bejelentési kötelezettségek

A talaj jelentős megváltoztatása esetére előírt agrár-környezetvédelmi rendelkezéssel összhangban a szöveg a munkálatok előzetes bejelentésére vonatkozó kötelezettséggel egészül ki.

A folyamatosan vagy félig folyamatosan tevékenységet folytató gazdasági szereplők esetében törölték az előzetes átvételi vagy csomagolási nyilatkozattól való eltéréseket.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

13.   A főbb ellenőrizendő pontok táblázata

A táblázatot a termékleírás változásainak fényében aktualizálták.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

14.   Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Módosult az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás abból a célból, hogy a megszövegezés összhangban legyen a megjelölésekhez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

15.   Egyéb formai módosítások

A termékleírás szövegét pusztán formai szempontok mentén kiigazították.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés

Blaye

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

3.1.   Kombinált Nómenklatúra-kód

—	22 – ITAL, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉK ÉS ECET 2204 – Friss szőlőből készült bor, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével

4.   A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes száraz vörösborok. Térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmuk 12 %, és az alkoholtartalom-növelést követően sem haladja meg a 14 %-ot. A forgalmazott bortételek almasavtartalma ≤ 0,3 g/l. A forgalmazott bortételek erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) ≤ 3 g/l. Az ömlesztve forgalmazott bortételek illósavtartalma legfeljebb 13,27 meq/l. Az ömlesztve forgalmazott bortételek összes kén-dioxid-tartalma legfeljebb 140 milligramm/liter.

Ezek a csendes vörösborok főként a merlot N szőlőfajtából készülnek, amely jól alkalmazkodott az agyagos-mészköves domboldalakhoz, ahol nagyfokú érettséget képes elérni. E szőlőfajta erőteljes, kerek, mélyvörös színű borokat ad, amelyek gyakran intenzív, piros gyümölcsökre emlékeztető, az éréssel rendszerint fűszeres árnyalatokkal gazdagodó aromás jegyekkel rendelkeznek.

A cabernet franc N és a cabernet-sauvignon N fő szőlőfajtákkal való házasítás adja a bor frissességét és szerkezetét, egyúttal növeli a borok érlelési potenciálját, és összetettebb ízjegyeket eredményez. A másik fő szőlőfajta, a cot N (vagy malbec), érlelésre különösen alkalmas, tanninban gazdag, koncentrált, erőteljes, nagyon színes, fűszeres és fekete gyümölcsökre emlékeztető jegyekkel rendelkező bort ad.

Végül az olyan kiegészítő szőlőfajták, mint a carmenère N vagy a petit verdot N, növelik e borok gazdagságát és összetettségét.

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): –

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): –

—	Minimális összes savtartalom: milliekvivalens/liter

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): –

—	Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): –

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Különleges borászati eljárások

1.

Ültetési sűrűség Művelési gyakorlat A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 6 000 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 2 méter lehet. Az egyes tőkékhez tartozó terület legfeljebb 1,67 négyzetméter; ezt a területet a sorok közötti távolság és az egy soron belül található tőkék közötti távolság szorzataként kapjuk meg.

2.

A metszésre vonatkozó szabályok Művelési gyakorlat A metszést legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakasz) kell elvégezni. Kizárólag a következő metszési módszerek engedélyezettek: az úgynevezett rövidre metszés (vagy rövidcsapos metszés) vagy termőágra metszés (szálvesszős metszés), és legfeljebb: — 45 000 rügy hektáronként a merlot N szőlőfajta esetében, — 50 000 a többi szőlőfajta esetében. A rügyek száma szőlőtőkénként legfeljebb tíz lehet.

3.

Alkoholtartalom-növelés Különleges borászati eljárás Az alkoholtartalom növelése tilos.

5.2.   Maximális hozamok

1.

60 hektoliter hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a következő települések területén történik:

Gironde megye

Anglade, Berson, Blaye, Braud-et-Saint-Louis, Campugnan, Cars, Cartelègue, Cavignac, Cézac, Civrac-de-Blaye, Cubnezais, Donnezac, Etauliers, Eyrans, Fours, Générale, Laruscade, Marcenais, Marsas, Mazion, Plassac, Pleine-Selve, Pugnac település azon része, amely Lafosse területének felelt meg 1974. július 1-jei egyesülésüket megelőzően, Reignac, Saint-Androny, Saint-Aubin-de-Blaye, Saint-Christoly-de-Blaye, Saint-Ciers-sur-Gironde, Saint-Genès-de Blaye, Saint-Girons-d’Aiguevives, Saint-Mariens, Saint-Martin-Lacaussade, Saint-Palais, Saint-Paul, Saint Savin, Saint-Seurin-de-Cursac, Saint-Vivien-de-Blaye, Saint-Yzan-de-Soudiac, Saugon és Val de Livenne.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Carmenère N

Cot N – Malbec

Merlot N

Petit Verdot N

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A „Blaye” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területe Gironde megye északi részén, a torkolat jobb partján helyezkedik el. A torkolat jelenléte, az óceán felől beáramló tengeri szelek, valamint a folyamatos napsütéses időszak (évi 240 nap) mérsékelt éghajlatot és a szőlőtermesztés számára nagyon kedvező feltételeket biztosítanak a régióban. Ez a földrajzi terület a három korábbi kanton, Blaye, Saint-Ciers-sur-Gironde és Saint-Savin 40 települését foglalja magában.

Az óceáni éghajlat, amelyet egyes években alacsony légnyomású, esős őszi időszakok, vagy épp ellenkezőleg, meleg és rendkívül napos őszutók kísérnek, igen jelentős mértékben kihat az évjáratokra.

A blaye-i térség három geomorfológiai egységből áll: a mészköves domboldalak „torkolati” része, amelynek vizét a rövid és szűkebb vízhálózat nyugat és délnyugat felé vezeti el, az agyagosabb fennsík belső része, amelynek vizét a hosszú, a tájat kissé feldaraboló vízhálózat észak felé vezeti el, végül pedig egy homokosabb hátvidék északon és keleten, ahol csak néhány időszakos vízfolyás alakult ki, amelyek a domborzaton alig észlelhetők.

A régió geológiai sokféleségét a talajok jellege is tükrözi. A mészkő aljzaton barna, enyhén agyagos és kissé vastag, gyakran rendzina típusú talajok találhatók. A fennsík belsejében a barna talajok agyagosabbá és homokossá válnak a lejtőkön. A földrajzi területtől északra és keletre a helyi homokos-kavicsos talajok többnyire szürke-fekete, savas homokos talajok, amelyek alapja gyakran megkeményedett, vastartalmú, homokkő típusú altalaj. Ezeket a „podzolokat” számos árnyalat jellemzi. A „Blaye” eredetmegjelölés földrajzi területén jelen lévő különböző talajtípusok pontos jellemzését egy 2015 májusában elvégzett talajtani tanulmány állapította meg.

Eszerint a „Blaye” eredetmegjelölés földrajzi területének két fő tájtípusa van. A torkolatot meghatározó fennsíkokra és domboldalakra nagyon jellemző a szőlőtermesztés. A Blaye városa és fellegvára köré szerveződő kisvárosok, falvak és tanyák elszórtan helyezkednek el a szőlőtermő területen, ahol néhány kis erdős terület maradt fenn, főként a völgyekben. A keleti rész fennsíkjain a szőlőtermő terület és az állattenyésztés összekapcsolódik, és fenyéres vagy tengerparti fenyős, fás környezetben inkább tisztások formájában jelenik meg.

8.2.   A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A régióban letelepedett rómaiak az ókori időktől meghonosították a szőlőtermesztést, és megkezdték a borkereskedelem kialakítását. A szőlőtermő földbirtokok gyorsan fejlődtek a torkolat partjai mentén, kihasználva a dinamikus és virágzó tengeri szállítás előnyeit.

A középkorban a szőlőtermő terület a blaye-i kikötő bejáratára korlátozódott. XIV. Lajos alatt Blaye város stratégiai szerepe megerősödött azáltal, hogy Vauban megépítette a fellegvárat. Ez az új katonai feladat jelentősen megzavarta a régió kereskedelmi tevékenységét.

A XVIII. század folyamán újra beköszöntött egy viszonylagos helybeli béke, és a szőlőfajtákkal kapcsolatos új tapasztalatok, az optimalizált művelési módszerek és az akkoriban innovatív borkészítési folyamatok, mint például a „holland gyufának” (kénes kanóc) köszönhetően hordóban, majd palackban történő érlelés (ENJALBERT, H. La naissance des grands vins et la formation du vignoble moderne de Bordeaux: 1647–1767, 1978) újjáélesztették a borpiacot, új jövedelmezőséget kölcsönözve neki.

A XIX. századi csapásai (lisztharmat, penész, filoxéra) nem kímélték a régió szőlőültetvényeit. A blaye-i térség bortermelése például 1853-ban a szokásos termés 10 %-ára esett vissza. A XX. század elején egy tulajdonossal szemben indított eljárást követően a Blaye-i Polgári Bíróság 1929. július 18-i ítéletével a „Blaye” vagy „Blayais” megjelölést a Blaye, Saint-Ciers-sur-Gironde és Saint-Savin kantonban termelt vörös- és fehérborok tekintetében állapította meg. A „Blaye” vagy „Blayais” ellenőrzött eredetmegjelölést elismerő 1936. szeptember 11-i rendelet megerősítette a földrajzi területet.

A követelések visszaesését követően az 1980-as évek végén a „Blaye” és a „Premières Côtes de Blaye” eredetmegjelöléssel foglalkozó borszövetség megkezdte a termelési feltételek felülvizsgálatát. Ezeket a termelési feltételeket először egy chartába, majd a termékleírásba ültették át.

8.3.   Ok-okozati összefüggések

Ez a régió Gironde, Charente és Charente Maritime megyék találkozásánál olyan változatos környezetet és tájat kínál, ahol a szőlőtermesztők idővel közös identitást tudtak kialakítani. Míg a helyi know-how alapján a bortermelők kezdetben vörös- és fehérborokat készítettek, az eredetmegjelölések elismerése óta a szőlőültetvényeket főként vörös szőlőfajtákkal ültették be.

A régi bordeaux-i szőlőültetvények közül a „Blaye” eredetmegjelölés óceáni éghajlaton termesztett szőlőfajtáit a XVIII. századtól kezdve karózni kellett, majd a kötözés általánossá válására és kellően szigorú metszésmódra volt szükség ahhoz, hogy biztosított legyen a termés megfelelő eloszlása, valamint az optimális érettséget biztosító fotoszintézishez elegendő levélfelület.

A (természetes módon vagy emberi beavatkozásnak köszönhetően) kielégítő vízelvezetésű talajok, amelyeken a szőlőt különösen nagy sűrűségben ültetik regionális viszonylatban, adják a borok erőteljességét és kerekségét.

Az eredetmegjelöléshez tartozó terület talajainak jellemzése terén végzett pontos munka révén a főként fennsíkokon vagy domboldalakon gondosan kiválasztott parcellák lehetővé teszik azon helyi szőlőfajták tulajdonságainak optimális kifejeződését, amelyeket a történelem során a belőlük készített borok megőrzésre és érlelésre való alkalmassága miatt választottak ki, hogy a borok távolra szállíthatók legyenek. Annak érdekében, hogy a gyümölcsök koncentrációjának garanciájaként és a szőlőtőkék túlterhelése nélkül biztosítható legyen a kielégítő termés, az ültetési sűrűséget megnövelték.

A borokat legalább a szüret évét követő második év március 15-ig érlelik; ez a hosszú érlelési időszak szükséges a stabilizálásukhoz és ahhoz, hogy letisztultak legyenek és tulajdonságaik kellően érvényre jussanak.

A „Blaye” jelenleg a Nord-Gironde ellenőrzött eredetmegjelöléseinek egyik vezető márkája.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Nagyobb földrajzi egység

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Vin de Bordeaux” vagy „Grand Vin de Bordeaux” jelöléssel megadható a nagyobb földrajzi egység.

A nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretének kétharmadát.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-7b05ccc5-8789-4e3c-abea-2774b314886b

---

(1)   HL L 9., 2019.1.11., 2. o.