European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2024/7425

2024.12.12.

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2024. december 3.)

a füst- és aeroszolmentes környezetről és a 2009/C 296/02 tanácsi ajánlás felváltásáról

(C/2024/7425)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a másodlagos dohányfüst-expozíció a mortalitás, morbiditás és fogyatékosság széles körben elterjedt okozója az Unióban. Ez az expozíció összefügg a dohányzással, amely továbbra is a megelőzhető rákbetegségek kialakulásának vezető oka: az összes rákbetegség 27 %-a tulajdonítható a dohányzásnak.

(2)

A dohányzás továbbra is széles körben elterjedt világszerte és az egész Unióban. A becslések szerint 2023-ban az Európai Unió népességének 24 %-a dohányzott (1).

(3)

A dohányzás éves globális gazdasági költsége 2012-ben a becslések szerint 1,4 billió USD volt, ami a globális bruttó hazai termék (GDP) 1,8 %-ának felel meg. Az EU-ban a dohányzás költsége már 2009-ben is 544 milliárd EUR volt, ami az EU-27 összesített GDP-jének mintegy 4,6 %-a (2).

(4)

Helyénvaló hozzájárulni a dohányzási arányok csökkentéséhez az Unióban, összhangban az európai rákellenes terv (3) azon célkitűzésével, hogy egy olyan dohánymentes generáció jöjjön létre, amelyben 2040-re az Unió lakosságának kevesebb mint 5 %-a fogyaszt dohánytermékeket.

(5)

A WHO-nak a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye azzal a céllal került kidolgozásra, hogy hatékony és átfogó nemzetközi választ mozdítson elő a dohányzási világjárvány terjedése ellen. A keretegyezmény 8. cikke előírja a Részes Felek számára, hogy biztosítsanak hatásos védelmet a másodlagos dohányfüsttel szemben a munkahelyeken, a tömegközlekedési eszközökön és a zárt közterületeken; a keretegyezményhez csatolt iránymutatások célja segítséget nyújtani a Részes Felek számára az említett cikk szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez.

(6)

A WHO Európai Regionális Bizottsága által 2002 szeptemberében elfogadott, a dohányzás visszaszorítására vonatkozó európai stratégia azt ajánlotta, hogy a WHO tagállamai biztosítsák a polgárok füstmentes környezethez való jogát, többek között azáltal, hogy füstmentessé teszik a közterületeket, a munkahelyeket és a tömegközlekedést, betiltják a kültéri dohányzást minden olyan oktatási intézményben, ahol kiskorúak tanulnak, az összes egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményben és a nyilvános rendezvényeken, valamint hogy a környezeti dohányfüstöt rákkeltő anyagnak minősítik (4).

(7)

Az új típusú termékekből származó másodlagos kibocsátásoknak potenciálisan káros hatásuk lehet az egészségre. A WHO nyomatékosítja, hogy az új típusú termékekből származó másodlagos kibocsátások az embereket a lebegő részecskék és a kiemelt mérgező vegyi anyagok potenciálisan káros szintjeinek tehetik ki.

(8)

A WHO (5), (6), (7) az új típusú termékekkel kapcsolatos egyéb problémák mellett rávilágított a másodlagos aeroszolexpozíció negatív egészségügyi hatásaira. Közelmúltbeli bizonyítékok szerint például a hevített dohánytermékekből származó másodlagos kibocsátások jelentős légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri rendellenességeket okozhatnak a közelben tartózkodóknál (8), (9), (10), (11), (12), (13). Emellett mind a nikotintartalmú, mind a nikotinmentes elektronikus cigarettákból származó másodlagos aeroszolok a közelben tartózkodókat lebegő részecskék, valamint kiemelt mérgező vegyi anyagok és szennyező anyagok számszerűsíthető szintjének teszik ki (14), (15), (16), (17), (18), (19), (20).

(9)

A WHO úgy véli, hogy az oldalfüst-expozíció semmilyen mértékben nem biztonságos és nem elfogadható (4), ezért körültekintő megközelítést kell alkalmazni. A WHO az elektronikus cigarettákra vonatkozóan a dohányzás visszaszorítására irányuló intézkedések alkalmazását javasolja, beleértve az expozícióval szembeni védelmet is (21), (4), (5).

(10)

Az elektronikus cigarettákról szóló 2021. évi véleményében (22) az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága (SCHEER) arra a következtetésre jutott, hogy gyenge vagy mérsékelt bizonyítékok állnak rendelkezésre az elektronikus cigaretták általi másodlagos aeroszolexpozícióból eredő légzőszervi és szív- és érrendszeri károsodások, valamint rákkeltő hatások kockázataira vonatkozóan.

(11)

A füst- és aeroszolmentes környezet megteremtése olyan globálisan elismert és bizonyított megközelítés, amellyel megfelelően védhető az emberek egészsége a másodlagos dohányfüst és aeroszolok hatásaival szemben.

(12)

Az elmúlt években megszilárdult az új típusú termékek, például az elektronikus cigaretták és a hevített dohánytermékek piaci részesedése, és terjedésük egyre nagyobb mértéket ölt. Az Eurobarométer adatai alapján az elektronikus cigaretták használatának prevalenciája Unió-szerte 3 %, a hevített dohánytermék használatáé pedig 2 %.

(13)

Az új típusú termékek – például az elektronikus cigaretták és a hevített dohánytermékek – piacnyerésével kapcsolatban különös aggodalomra ad okot, hogy ezek a gyermekek és a fiatalok számára nagyon vonzóak és körükben igen elterjedtek.

(14)

A másodlagos füst- és aeroszolexpozíció különösen veszélyes lehet a gyermekek és a serdülők számára, és növelheti annak valószínűségét, hogy rászoknak a dohányzásra (4), (5), (6).

(15)

2023-as becslések szerint a jelenlegi és a korábbi dohányosok 54 %-a 19 éves kora előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, 14 %-uk pedig 15 éves kora előtt, gyermekkorban (1).

(16)

Az új típusú nikotintartalmú termékek használata – különösen a fiatalok körében – összefüggést mutat a függőséggel, és kiindulópontja lehet a hagyományos dohánytermékek későbbi használatának (4).

(17)

Nemcsak az a fontos, hogy figyelembe vegyük az új típusú termékekkel kapcsolatos közelmúltbeli piaci és technológiai fejleményeket, hanem az is, hogy jobban összehangoljuk és időtállóvá tegyük a füst- és aeroszolmentességet célzó nemzeti szabályozási kereteket.

(18)

Jelenleg jelentős a másodlagos füst- és aeroszolexpozíció az olyan helyeken, mint a vendéglátóipari helyszínek szabadtéri területei, valamint a gyermekek és serdülők általi használatra szánt szabadtéri területek. A 2023. évi Eurobarométer felmérés válaszadóinak 74 %-a úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt hat hónapban tanúja volt szabadtéri teraszokon folytatott dohányzásnak, és a válaszadók 71 %-a nyilatkozott úgy, hogy ugyanott elektronikus cigarettát és hevített dohánytermékeket használó személyekkel is találkozott. A válaszadók 42 %-a nyilatkozott úgy, hogy gyermekek és serdülők általi használatra szánt szabadtéri területeken látott dohányzókat, és a válaszadók 49 %-a úgy nyilatkozott, hogy ugyanott elektronikus cigarettát és hevített dohánytermékeket használó személyekkel is találkozott (1).

(19)

Több tagállam hozott óvintézkedéseket, többek között betiltotta a beltéri és a kültéri dohányzást, vagy betiltotta az új típusú termékek használatát a közterületeken (23), (24).

(20)

Ezért helyénvaló kiterjeszteni az ajánlás hatályát bizonyos szabadtéri területekre annak érdekében, hogy ezáltal jobban lehessen védeni az Unióban élő embereket – különösen a gyermekeket, a fiatalokat és a veszélyeztetett személyeket, például a krónikus betegségben szenvedő vagy más, már meglévő egészségügyi problémával küzdő polgárokat, valamint a várandós nőket – az olyan új típusú termékekből származó másodlagos füst- és aeroszolexpozícióval szemben, mint például a hevített dohánytermékek, a nikotintartalmú vagy nikotinmentes elektronikus cigaretták, a dohányhelyettesítők, továbbá minden egyéb, füstöt és/vagy aeroszolt kibocsátó termék, köztük a dohányzási célú gyógynövénytermékek és a hevített gyógynövénytermékek.

(21)

Az ajánlás felülvizsgálatát támogatandó, 2022 júniusában véleményezési felhívást tettek közzé, amely 2022 júliusában zárult le, 2023 márciusa és májusa között pedig célzott konzultációs tevékenységek útján konzultációkra került sor a tagállamok illetékes hatóságainak, civil társadalmi szervezeteknek, érintett gazdasági szereplőknek és más releváns érdekelt feleknek a képviselőivel.

(22)

A Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság – meglévő uniós programokon és együttműködési eszközökön keresztül – támogatni kívánja a tagállamokat az ajánlás hatékony végrehajtásában.

(23)

Mindenekelőtt a Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság azt tervezi, hogy segíteni fogja a kutatások megerősítését ezen a területen. Ezeknek a kutatási erőfeszítéseknek ki kell terjedniük az új típusú termékekre (például a nikotintartalmú vagy nikotinmentes elektronikus cigarettákra és a hevített dohánytermékekre); a füstöt vagy aeroszolt kibocsátó dohányhelyettesítőkre és bármely más, füstöt és/vagy aeroszolt kibocsátó termékre; valamint a nikotinpótló termékekre és a nikotinpótló termékekhez hasonló módon használható termékekre. A Bizottság a nemzetközi – többek között a kutatással kapcsolatos – együttműködés megerősítését is tervezi az ajánlás hatálya alá tartozó témákban.

(24)

A Tanács emellett azt is nyugtázza, hogy a Bizottság olyan megelőzési eszköztárat kíván kidolgozni, amely arra irányul, hogy támogassa a gyermekek és fiatalok egészségének fokozottabb védelmét az életük legkiszolgáltatottabb és személyiségük alakulása szempontjából legmeghatározóbb éveiben – a dohányzás és a nikotinfüggőség megelőzésének előtérbe helyezését is beleértve –, és amely a mentális és a fizikai egészség és az egészséget meghatározó legfontosabb tényezők közötti összefüggésekkel is foglalkozni fog.

(25)

A Tanács ezenfelül azt is nyugtázza, hogy a Bizottság a tagállamok által szolgáltatott információk alapján az ajánlás elfogadását követő öt éven belül jelentést tervez tenni az ajánlás végrehajtása terén elért eredményekről.

(26)

Figyelembe kell venni a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezmény Részes Feleinek második konferenciáján elfogadott, a dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló, szereplő iránymutatásokat. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy terjesszék ki az említett iránymutatásokban foglalt intézkedéseket, valamint hozzanak azokon túlmutató intézkedéseket.

(27)

Ennek az ajánlásnak – amely a 2009/C 296/02 ajánláshoz képest kiterjesztett hatállyal annak helyébe lép – az a célja, hogy egyrészt jobban megvédje az Unióban élő embereket a másodlagos dohányfüsttől és aeroszoloktól, másrészt hogy pozitívan hozzájáruljon az európai rákellenes terv dohányzással kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez, harmadrészt pedig hogy segítsen csökkenteni a dohányzásnak és az új típusú termékek használatának a prevalenciáját és társadalmi elfogadottságát.

(28)

A dohányzás társadalmi elfogadottságának és prevalenciájának, valamint az új típusú termékek használatának a csökkentéséhez uniós szintű átfogó intézkedéscsomagra van szükség. Következésképpen fontos, hogy ezt az ajánlást a dohánytermékekre vonatkozó uniós jogszabály értékelésére és felülvizsgálatára irányuló intenzív munka kísérje, amely mindenekelőtt a fiatalok új típusú dohánytermékekhez és nikotintartalmú termékekhez való hozzáférésével kapcsolatos aggályok kezelését célozza,

AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK, HOGY a végrehajtással kapcsolatos nemzeti hatáskörökre és sajátosságokra is tekintettel:

1.

Biztosítsanak hatékony védelmet a dohányfüst-expozícióval szemben a zárt munkahelyeken, a zárt közterületeken és a tömegközlekedési eszközökön, a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezmény (a továbbiakban: a keretegyezmény) 8. cikkében előírtak szerint, valamint a keretegyezmény Részes Feleinek második konferenciáján elfogadott, a dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló, szereplő iránymutatások alapján.

2.

Biztosítsanak hatékony védelmet a zárt munkahelyeken, a zárt közterületeken és a tömegközlekedési eszközökön a füstöt vagy aeroszolt kibocsátó olyan új típusú termékek használatából származó másodlagos kibocsátásokkal szemben, mint például a hevített dohánytermékek, a nikotintartalmú vagy nikotinmentes elektronikus cigaretták, a dohányhelyettesítők, továbbá minden egyéb, füstöt és/vagy aeroszolt kibocsátó termék, köztük a dohányzási célú gyógynövénytermékek (erre a szöveg a továbbiakban másodlagos füst- és aeroszolexpozícióként hivatkozik, a dohányfüst-expozíciót is beleértve abba).

3.

Biztosítsanak hatékony védelmet a másodlagos füst- és aeroszolexpozícióval szemben a kijelölt szabadtéri szabadidős területeken, különösen ott, ahol gyermekek, fiatalok és veszélyeztetett személyek is gyakran tartózkodhatnak. E területek közé kell tartozniuk a köztéri játszótereknek, a vidámparkoknak, az uszodáknak, a strandoknak, az állatkerteknek és más hasonló szabadtéri területeknek.

4.

Biztosítsanak hatékony védelmet a másodlagos füsttel és aeroszolokkal szemben a szolgáltató létesítményekhez kapcsolódó szabadtéri vagy félig szabadtéri területeken (például részben fedett, fallal, kerítéssel vagy más módon körülhatárolt olyan területeken, amelyek adott létesítmény mellett vagy annak közelében helyezkednek el, a tetőket, az erkélyeket, a verandákat és a nyitott belső udvarokat is beleértve). E területek közé kell tartozniuk az éttermek, bárok, kávézók és más hasonló létesítmények szabadtéri területeinek.

5.

Biztosítsanak hatékony védelmet a másodlagos füsttel és aeroszolokkal szemben a tömegközlekedéshez kapcsolódó szabadtéri vagy félig szabadtéri területeken, az autóbusz-megállókat, a villamosmegállókat és a vasútállomásokat, valamint a repülőtereket is beleértve.

6.

Biztosítsanak hatékony védelmet a másodlagos füsttel és aeroszolokkal szemben a munkahelyekhez kapcsolódó szabadtéri területeken.

7.

Biztosítsanak hatékony védelmet a másodlagos füsttel és aeroszolokkal szemben az egészségügyi létesítményekhez kapcsolódó szabadtéri területeken. E létesítmények közé kell tartozniuk a kórházaknak, klinikáknak, egészségügyi központoknak, ápolási intézményeknek és egyéb hasonló létesítményeknek.

8.

Biztosítsanak hatékony védelmet a másodlagos füsttel és aeroszolokkal szemben a gyermekek és fiatalok számára oktatást és képzést nyújtó létesítményekhez kapcsolódó szabadtéri területeken. E létesítmények közé kell tartozniuk a bölcsődéknek és óvodáknak, az általános és a középiskoláknak, a szakképzési intézményeknek, az egyetemeknek, az ifjúsági központoknak és egyéb hasonló létesítményeknek.

9.

Mérlegeljék a dohány- és nikotinhasználat, valamint -függőség megelőzését célzó, továbbá a teljesen füst- és aeroszolmentes környezet kialakításához hozzájáruló kiegészítő intézkedések alkalmazását más olyan szabadtéri területeken is, ahol az emberek – köztük gyermekek, kiskorúak vagy veszélyeztetett személyek – nagy számban gyűlhetnek össze. Az ilyen területek közé tartozhatnak többek között az olyan szabadtéri területek, ahol rendezvényeket szerveznek, a nyilvános rendezvények előadó- és nézőterei, valamint a nyilvánosság előtt nyitva álló olyan épületekhez kapcsolódó terek, ahol valószínűleg nagy a gyalogosforgalom (pl. bevásárlóközpontok bejáratai, középületek udvarai).

10.

Mérlegeljék a dohány- és nikotinhasználat, valamint -függőség megelőzését célzó, továbbá a teljesen füst- és aeroszolmentes környezet kialakításához hozzájáruló kiegészítő intézkedések alkalmazását egyéb olyan területeken, ahol gyermekek, kiskorúak vagy veszélyeztetett személyek tartózkodnak, például magántulajdonban lévő személygépkocsikban.

11.

Dolgozzanak ki a füst- és aeroszolmentes környezetre vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket és/vagy erősítsék meg azokat. Ennek részeként:

a)

dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat és programokat a másodlagos füst- és aeroszolexpozícióval szembeni hatékony védelem biztosítása érdekében;

b)

folytassanak és/vagy dolgozzanak ki megelőző, a dohányzásról való leszokást célzó és figyelemfelhívó kampányokat – például oktatási, tájékoztatási és információs kampányokat – a füst- és aeroszolmentességet célzó intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében. Az ilyen kampányok a függőség csökkentésére irányuló kezdeményezések részét is képezhetik, és az európai rákellenes tervben foglalt megelőzési kezdeményezéseken is alapulhatnak, és/vagy kiegészíthetik azokat;

c)

biztosítsák, hogy megfelelő struktúrák és mechanizmusok álljanak rendelkezésre a megfelelés előmozdítására, valamint alkalmazzanak és/vagy dolgozzanak ki olyan legjobb gyakorlatokat, amelyek javíthatják a füst- és aeroszolmentes környezet megteremtését célzó intézkedések végrehajtását és érvényesítését.

12.

Működjenek együtt a füst- és aeroszolmentességet célzó új szakpolitikák, programok és stratégiák kidolgozásával vagy a meglévő ilyen szakpolitikák, programok és stratégiák megerősítésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréje terén, így biztosítandó a szóban forgó szakpolitikák, programok és stratégiák átfogó jellegét, valamint folytassanak együttműködést a füst- és aeroszolmentes környezet megteremtését célzó ambiciózus és hatékony megközelítések megtervezése és kísérleti alkalmazása terén.

13.

Folytassanak szoros együttműködést egymással és a Bizottsággal az ezen ajánlás hatékony végrehajtásához szükséges fogalommeghatározások, referenciaértékek és mutatók koherens keretének kidolgozása érdekében, valamint adott esetben kövessék nyomon, értékeljék és aktualizálják az ajánlásban foglalt intézkedéseket.

14.

Tegyenek jelentést a Bizottságnak – adott esetben a már meglévő kötelezettségek keretében – a meghozott intézkedések végrehajtásáról és az azok terén elért eredményekről, első alkalommal ezen ajánlás elfogadása után három évvel, majd azt követően ötévente.

Ez az ajánlás a 2009/C 296/02 ajánlás helyébe lép.

Kelt Brüsszelben, 2024. december 3-án.

a Tanács részéről

az elnök

NAGY M.


(1)  Az Eurobarométer 539. sz. tematikus felmérése. 2023. Attitudes of Europeans towards tobacco and related products (Az európaiak dohány- és dohányzást helyettesítő termékekhez való hozzáállása). ISBN: 978-92-68-07599-9.

(2)   Health Promotion (who.int), Tobacco and Smoking (Egészségfejlesztés [who.int] Dohány és dohányzás) | Knowledge for policy (Szakpolitikai tudásközpont) (europa.eu).

(3)  A Bizottság közleménye az európai rákellenes tervről, COM(2021) 44 final.

(4)  Egészségügyi Világszervezet. 2002. A dohányzás visszaszorítására vonatkozó európai stratégia. https://iris.who.int/handle/10665/107455

(5)  Egészségügyi Világszervezet. Report on the global tobacco epidemic 2023: protect people from tobacco smoke (2023. évi jelentés a dohányzási világjárványról: a lakosság védelme a dohányfüsttel szemben). 2023. ISBN: 978-92-4-007716-4, 31–32. o.

(6)  Egészségügyi Világszervezet. Technical note on the call to action on electronic cigarettes (Szakértői feljegyzés az elektronikus cigarettákkal kapcsolatos cselekvési felhívásról). 2023, 3–4. o. https://www.who.int/publications/m/item/technical-note-on-call-to-action-on-electronic-cigarettes

(7)  Egészségügyi Világszervezet. Electronic cigarettes call to action (Az elektronikus cigarettákkal kapcsolatos cselekvési felhívás). 2023. https://www.who.int/publications/m/item/electronic-cigarettes---call-to-action

(8)  Egészségügyi Világszervezet. Heated tobacco products: summary of research and evidence of health impacts (Hevített dohánytermékek: az egészségügyi hatásokra vonatkozó kutatások és bizonyítékok összefoglalása). 2023. 12–13. o. https://www.who.int/publications/i/item/9789240042490

(9)  Egészségügyi Világszervezet: WHO study group on tobacco product regulation: Report on the scientific basis of tobacco product regulation: eighth report of a WHO study group (A WHO dohánytermékekre vonatkozó szabályozással foglalkozó munkacsoportja: Jelentés a dohánytermékek szabályozásának tudományos alapjáról: a WHO munkacsoportjának nyolcadik jelentése). 2021. https://www.who.int/publications/i/item/9789240022720

(10)  Yoshioka T, Shinozaki T, Hori A, Okawa S, Nakashima K, Tabuchi T. Association between exposure to secondhand aerosol from heated tobacco products and respiratory symptoms among current non-smokers in Japan: a cross-sectional study (Összefüggés a hevített dohánytermékekből származó másodlagos aeroszolexpozíció és a nem dohányzók légzőszervi tünetei között Japánban: keresztmetszeti vizsgálat). BMJ Open. 2023; 13:e065322. doi: 10.1136/ bmjopen-2022-065322

(11)  Imura Y, Tabuchi T. Exposure to secondhand heated-tobacco-product aerosol may cause similar incidence of asthma attack and chest pain to secondhand cigarette exposure: the JASTIS 2019 study (A hevített dohánytermék általi másodlagos aeroszolexpozíció hasonló asztmás rohamot és mellkasi fájdalmat okozhat, mint a másodlagos dohányfüst-expozíció: JASTIS 2019 tanulmány). Int J Environ Res Public Health. 2021; 18(4):1766. doi: 10.3390/ijerph18041766

(12)  Uguna CN, Snape CE. Should IQOS emissions be considered as smoke and harmful to health? A review of the chemical evidence (Az IQOS-eszközök általi kibocsátások füstnek és az egészségre károsnak tekintendők-e? A kémiai bizonyítékok felülvizsgálata). ACS Omega. 2022; 7(26):22111–24. doi: 10.1021/ acsomega.2c01527.

(13)  Auer R, Concha-Lozano N, JacotSadowski I, Cornuz J, Berthet A. Heat-not-burn tobacco cigarettes: smoke by any other name (Hevített, nem égetett cigaretták: füst más néven). JAMA Intern Med. 2017; 177(7):1050–2. doi: 10.1001/ jamainternmed.2017.1419.

(14)  Fernández E, Ballbè M, Sureda X, Fu M, Saltó E, Martínez-Sánchez JM. Particulate matter from electronic cigarettes and conventional cigarettes: a systematic review and observational study (Elektronikus cigarettákból és hagyományos cigarettákból származó lebegő részecskék: rendszerezett szakirodalmi áttekintés és obszervációs vizsgálat). Curr Environ Health Rep. 2015; 2(4):423–9. doi: 10.1007/s40572- 015-0072-x.

(15)  Li L, Lin Y, Xia T, Zhu Y. Effects of electronic cigarettes on indoor air quality and health (Az elektronikus cigaretták hatása a beltéri levegő minőségére és az egészségre). Annu Rev Public Health. 2020; 41(1):363–80. doi: 10.1146/ annurev-publhealth-040119-094043.

(16)  Hess I, Lachireddy K, Capon A. A systematic review of the health risks from passive exposure to electronic cigarette vapour (Az elektronikus cigaretta által kibocsátott párának való passzív expozícióból eredő egészségügyi kockázatok rendszerezett szakirodalmi áttekintése). Public Health Research & Practice. 2016; 26(2).

(17)  Borgini A, Veronese C, De Marco C, Boffi R, Tittarelli A, Bertoldi M et al. Particulate matter in aerosols produced by two last generation electronic cigarettes: a comparison in a real-world environment (Két utolsó generációs elektronikus cigaretta által kibocsátott aeroszolokban lévő lebegő részecskék: valós környezetben történő összehasonlítás). Pulmonology. 2021.

(18)   Exposure to aerosols from smoking-proxy electronic inhaling systems: a systematic review (A dohányzáshelyettesítő elektronikus inhalációs rendszerek által kibocsátott aeroszoloknak való expozíció: rendszerezett szakirodalmi áttekintés). Barcelona: Tobacco Control Unit, Institut Català d’Oncologia (A dohányzás visszaszorításával foglalkozó egység, Katalán Onkológiai Intézet); 2016.

(19)  Lerner CA, Sundar IK, Yao H, Gerloff J, Ossip DJ, McIntosh S et al. Vapors produced by electronic cigarettes and e-juices with flavorings induce toxicity, oxidative stress, and inflammatory response in lung epithelial cells and in mouse lung (Az elektronikus cigaretták és az ízesített töltőfolyadékok által generált pára toxicitást, oxidatív stresszt és gyulladásos reakciót vált ki a tüdő epitélsejtjeiben és az egerek tüdejében). PLoS One. 2015; 10(2):e0116732

(20)  Glantz, S.A., Nguyen, N., & Oliveira da Silva, A.L. (2024). Population-Based Disease Odds for E-Cigarettes and Dual Use versus Cigarettes (Népességalapú betegségesélyek az e-cigaretták és a kettős használat esetében, a hagyományos cigarettákhoz képest). NEJM Evidence, 3(3). DOI: 10.1056/EVIDoa2300229.

(21)   „ Applying tobacco control measures to e-cigarettes, including the supply and demand reduction measures of the WHO FCTC ” (A dohányzás visszaszorítására irányuló intézkedések alkalmazása az e-cigarettára, beleértve a WHO FCTC kínálat- és keresletcsökkentési intézkedéseit) (3. oldal: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/tobacco-hq/regulating-tobacco-products/ends-call-to-action.pdf?sfvrsn=ea4c4fdb_12&download=true, hivatkozva a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményre (8. oldal: https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/42811/9241591013.pdf?sequence=1).

(22)  SCHEER (Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottság). Opinion on electronic cigarettes (Vélemény az elektronikus cigarettákról). 2021. április 16.

(23)  A füst- és aeroszolmentes környezetről és a 2009/C 296/02 tanácsi ajánlás felváltásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum, 13519/24 ADD2.

(24)   Study on smoke-free environments and advertisement of tobacco and related products (Tanulmány a dohányfüstmentes környezetről, valamint a dohány- és dohányzást helyettesítő termékek reklámozásáról), 2021.


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/7425/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)