Egységes szerkezetbe foglalt SZÖVEG: 32001R0999 — HU

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően ( 3 ),

mivel:

(1)

Számos különböző fertőző szivacsos agyvelőbántalmat (TSE) ismertek fel az évek során, amelyek külön fordulnak elő emberekben és állatokban. A szarvasmarha szivacsos agyvelőbántalmát (BSE) először 1986-ban észlelték szarvasmarhákon, és a következő években más állatfajokban is felismerték. 1996-ban írták le a Creutzfeldt-Jakob betegség (CJD) egy új variánsát. Egyre több bizonyíték támasztja alá a BSE és a Creutzfeldt-Jakob betegség új változata kórokozóinak hasonlóságát.

(2)

1990 óta a Közösség több intézkedést fogadott el, hogy megvédje az emberek és állatok egészségét a BSE jelentette veszéllyel szemben. Ezek az intézkedések az állat-egészségügyi intézkedéseket tartalmazó irányelvek védelmi rendelkezésein alapulnak. A bizonyos TSE-megbetegedések miatt fellépő, az emberi és állati egészségre háruló veszély nagyságának ismeretében célszerű különleges szabályokat hozni e betegségek megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra.

(3)

E rendeletnek közvetlen közegészségügyi vonatkozása van, és lényeges a belső piac működése szempontjából. Felöleli azokat a termékeket, amelyek a Szerződés I. mellékletében megtalálhatók, és azokat is, amelyek nem. Ebből következően célszerű a Szerződés 152. cikke (4) bekezdésének b) pontját jogi alapnak tekinteni.

(4)

A Bizottság tudományos állásfoglalásokat szerzett be a TSE-k számos vonásáról, főleg a Tudományos Operatív Bizottságtól és a Közegészségügyi Vonatkozású Állat-egészségügyi Intézkedések Tudományos Bizottságától. Ezen állásfoglalások némelyike a fertőzött állati termékek által emberekre és állatokra jelentett esetleges kockázat csökkentésére irányuló intézkedésekről tájékoztat.

(5)

E szabályokat kell alkalmazni élő állatok és állati eredetű termékek előállítása és forgalomba hozatala során. Nem kell alkalmazni azonban kozmetikai termékek, gyógyszerkészítmények, orvostechnikai eszközök vagy ezek alapanyagai és félkész termékei esetében, amelyekre – elsősorban a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok fel nem használását illetően – más különleges szabályok vonatkoznak. Nem kell alkalmazni továbbá olyan állati eredetű termékekre, amelyek nem jelentenek kockázatot az állatok és az emberek egészségére, mivel élelmiszer, takarmány vagy trágya előállításán kívüli egyéb célokra szánják őket. Biztosítani kell, hogy az ezen rendelet hatálya alá nem eső állati eredetű termékeket tartsák elkülönítve a rendelet hatálya alá eső termékektől, hacsak azok legalább ugyanazoknak az egészségügyi szabványoknak meg nem felelnek, mint az utóbbiak.

(6)	Rendelkezéseket kell alkotni arról, hogy a Bizottság védelmi intézkedéseket hozhasson olyan esetekben, amikor a TSE jelentette kockázatot valamely tagállam vagy harmadik ország illetékes hatósága nem kezelte megfelelően.

(7)

A rendelkezésre álló információkat felhasználva be kell vezetni egy eljárást a tagállamok, a harmadik országok és azok régiói (a továbbiakban: „országok vagy régiók”) BSE-re vonatkozó járványügyi helyzetének meghatározására a véletlenszerű terjedés és az emberi veszélyeztetettség kockázata alapján. Azokat a tagállamokat és harmadik országokat, amelyek úgy döntenek, hogy nem folyamodnak státusuk meghatározásáért, a Bizottságnak – a rendelkezésére álló valamennyi információt figyelembe véve – be kell sorolnia egy kategóriába.

(8)	A tagállamoknak oktatási programokat kell indítaniuk azok számára, akik részt vesznek a TSE-k megelőzésében és az ellenük való védekezésben, továbbá az állatorvosok, gazdálkodók, illetőleg a gazdasági haszonállatok szállításában, forgalmazásában és vágásában közreműködő dolgozók számára.

(9)	A tagállamoknak évente ismétlődő programot kell futtatniuk a BSE és a surlókór felügyelete céljából, az eredményekről és az egyéb TSE-előfordulásokról pedig tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(10)

A kérődzők bizonyos szöveteit a TSE-k kórfejlődése és az érintett állat származása vagy tartózkodása szerinti ország vagy régió járványügyi helyzete alapján különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak kell minősíteni. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat oly módon kell eltávolítani és ártalmatlanítani, hogy az emberek és állatok egészségét veszélyeztető minden kockázat kiküszöbölhető legyen. Legfőképpen nem hozhatók forgalomba élelmiszer, takarmány vagy trágya előállítására való felhasználás céljából. Ezzel azonos szinten kell azonban gondoskodni az egészség védelméről egy, a TSE-kre irányuló, minden állatra kiterjedő szűrővizsgálat révén, amint az teljes mértékben validálásra kerül. A BSE-t tekintve legalacsonyabb fertőzési kockázatot jelentő országok vagy régiók kivételével nem szabad engedélyezni az olyan vágási technikákat, amelyek az egyéb szövetek agyanyagokkal való szennyeződésének kockázatát hordozzák magukban.

(11)

Intézkedéseket kell hozni a TSE-megbetegedések emberekre és állatokra történő átterjedésének megakadályozása céljából, mégpedig bizonyos típusú állati fehérjék bizonyos típusú állatok takarmányában történő felhasználásának tilalma révén, valamint kérődzőktől származó bizonyos anyagok élelmiszerekben való felhasználásának tilalmával. Ezen tilalmaknak arányosnak kell lenniük a fennálló kockázat nagyságával.

(12)

Valamely TSE-betegség állatokban való előfordulásának gyanúja esetén bejelentést kell tenni az illetékes hatóságnál, amelynek azonnal meg kell hoznia valamennyi szükséges intézkedést, beleértve a fertőzésre gyanús állat szállítási korlátozását, amíg a vizsgálat eredményei meg nem érkeznek, vagy az állatot hatósági felügyelet mellett le nem vágják. Ha az illetékes hatóság nem tudja kizárni a TSE előfordulásának lehetőségét, megfelelő vizsgálatokat kell végeznie és a vágott testet a diagnózis felállításáig hatósági felügyelet alatt kell tartania.

(13)

Valamely TSE előfordulásának hatósági megállapítása esetén az illetékes hatóságnak azonnal meg kell hoznia valamennyi szükséges intézkedést, beleértve a vágott test megsemmisítését, az összes veszélyeztetett állat azonosítására szolgáló vizsgálat lefolytatását, továbbá a veszélyeztetettnek ítélt állatok és állati eredetű termékek szállításának korlátozását. A tulajdonosokat – amint lehet – kárpótolni kell az állatok és állati eredetű termékek e rendelet értelmében történő megsemmisítése következtében fellépő kárért.

(14)	A tagállamoknak készenléti terveket kell kidolgozniuk, amelyekben meghatározzák a BSE-járvány kitörése esetén országonként végrehajtandó intézkedéseket. E terveket a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Gondoskodni kell arról, hogy e rendelkezés kiterjedjen a BSE-n kívül egyéb TSE-betegségekre is.

(15)

Rendelkezéseket kell hozni bizonyos élő állatok és állati eredetű termékek forgalomba hozatalára vonatkozóan. A szarvasmarhafélék azonosításáról és nyilvántartásba vételéről fennálló közösségi szabályok olyan rendszert biztosítanak, amely lehetővé teszi, hogy az állatokat a nemzetközi szabványoknak megfelelően vissza lehessen követni az anyaállatig és a származási állományig. Hasonló garanciákról kell gondoskodni a szarvasmarhafélék harmadik országokból történő behozatala esetén. A közösségi szabályok hatálya alá eső állatokat és állati eredetű termékeket Közösségen belüli kereskedelembe való kerülésük vagy harmadik országokból történő behozataluk során az ezen szabályokban előírt bizonyítványoknak kell kísérniük, adott esetben e rendeletnek megfelelően kiegészítve.

(16)

A nagy fertőzési veszélyt jelentő régiókban tartott szarvasmarhafélékből származó bizonyos állati eredetű termékek forgalomba hozatalát meg kell tiltani. E tilalomnak azonban nem kell vonatkoznia bizonyos állati eredetű termékekre, amelyeket olyan állatokból állítottak elő ellenőrzött körülmények között, amelyekről kimutatható, hogy nem jelentenek nagy fertőzési veszélyt valamely TSE-betegség szempontjából.

(17)

A TSE-k megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok betartása érdekében szükség van laboratóriumi vizsgálatok céljára történő, elfogadott vizsgálati terv alapján végzett mintavételezésre, amely átfogó képet ad a TSE-kkel kapcsolatos járványügyi helyzetre vonatkozóan. Egységes vizsgálati eljárások és eredmények biztosítására nemzeti és közösségi referencialaboratóriumokat kell felállítani és megbízható tudományos módszereket kell bevezetni, beleértve a kifejezetten TSE-k kimutatására szolgáló gyorsteszteket is. Lehetőség szerint mindig gyorsteszteket kell használni.

(18)

Közösségi ellenőrző szemléket kell tartani a tagállamokban, hogy biztosítani lehessen a TSE-k megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó előírások egységes végrehajtását, továbbá gondoskodni kell az ellenőrzési eljárások végrehajtásáról. Azért, hogy a harmadik országok a Közösségben alkalmazott garanciákkal egyenértékű garanciákat biztosítsanak az élőállatok és állati eredetű termékek Közösségbe történő behozatalakor, közösségi helyszíni szemléket és ellenőrzéseket kell végezni annak igazolására, hogy az exportáló harmadik országok eleget tesznek az idevágó importfeltételeknek.

(19)

A TSE-kre vonatkozó kereskedelmi intézkedéseknek nemzetközi szabványokon, iránymutatásokon vagy ajánlásokon kell alapulniuk, amennyiben léteznek ilyenek. Azonban magasabb szintű egészségvédelmet eredményező, tudományosan alátámasztott intézkedések is alkalmazhatók, ha a jelentős nemzetközi szabványokon, iránymutatásokon vagy ajánlásokon alapuló intézkedések nem érnék el a megfelelő szintű egészségvédelmet.

(20)	Ezt a rendeletet felül kell vizsgálni, amint új tudományos ismeretek állnak rendelkezésre.

(21)	E rendelet keretein belül rendelkezéseket kell hozni a szükséges átmeneti intézkedésekről, főleg a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok felhasználásának szabályozásáról.

(22)	E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkör gyakorlására szolgáló eljárás megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 4 ) összhangban kell elfogadni.

(23)	E rendelet végrehajtása érdekében a Bizottság és a tagállamok közötti szoros és hatékony együttműködés kiépítésére szolgáló eljárásokat kell kialakítani az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon, a Takarmányok Állandó Bizottságán és az Élelmiszerek Állandó Bizottságán belül.

(24)	Tekintve, hogy az e rendelet végrehajtására szolgáló rendelkezések az 1999/468/EK határozat 2. cikke értelmében általános jellegű intézkedések, azokat az e határozat 5. cikkében meghatározott szabályozó eljárásnak megfelelően kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

(1) Ez a rendelet meghatározza az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.

Azért, hogy elkerülhetővé váljék az 1. cikk (1) bekezdésében említett élő állatok vagy állati eredetű termékek és az 1. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett állati eredetű termékek vagy az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett élő állatok közötti keresztfertőzés vagy elcserélődés, mindig elkülönítve kell azokat tartani, hacsak az ilyen élő állatokat vagy állati eredetű termékeket nem – a TSE-k szempontjából legalább ugyanolyan – egészségvédelmi feltételek mellett nevelik, illetve állítják elő.

Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján kell elfogadni.

(2) Alkalmazni kell az I. mellékletben felsorolt különleges fogalommeghatározásokat is.

(3) Amennyiben e rendelet kifejezései nem kerültek meghatározásra az (1) bekezdésben vagy az I. mellékletben, az 1760/2000/EK ( 7 ) rendelet és a 64/432/EGK ( 8 ), a 89/662/EGK, a 90/425/EGK és a 91/68/EGK ( 9 ) irányelv vagy az azok értelmében megadott, ide vonatkozó fogalommeghatározásokat kell használni, amennyiben ezekre a szövegben utalás történik.

(1) Tekintettel a védelmi intézkedések végrehajtására, a 89/662/EGK irányelv 9. cikkében, a 90/425/EGK irányelv 10. cikkében, a 91/496/EGK ( 10 ) irányelv 18. cikkében és a 97/78/EK ( 11 ) irányelv 22. cikkében felsorolt alapelveket és rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A védelmi intézkedéseket a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni és ezzel egy időben, indoklásukkal együtt, be kell jelenteni azokat az Európai Parlamentnek.

(1) Valamely tagállam, harmadik ország vagy ezek valamelyik régiója (a továbbiakban „országok vagy régiók”) BSE-státusát csak a II. melléklet A. fejezetében felsorolt kritériumok és a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulásának a II. melléklet B. fejezetében meghatározott valamennyi lehetséges tényezője alapján végzett kockázatelemzés eredménye, valamint ezek időbeli alakulása alapján lehet meghatározni.

Azok a tagállamok, valamint harmadik országok, amelyek azon a harmadik országokat tartalmazó listán kívánnak maradni, amelyek számára engedélyezett az e rendelet hatálya alá eső élő állatok és állati eredetű termékek Közösségbe történő kivitele, kötelesek kérelmet benyújtani a Bizottságnak BSE-státusuk megállapítására, amely kérelemhez a II. melléklet A. fejezetében felsorolt kritériumokra és a II. fejezet B. fejezetében meghatározott lehetséges kockázati tényezőkre, továbbá ezek időbeni alakulására vonatkozó lényeges információkat kell csatolni.

(2) Valamennyi kérelemről a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell döntést hozni, figyelembe véve az (1) bekezdésben felsorolt kritériumokat és lehetséges kockázati tényezőket, és be kell sorolni a kérelmet benyújtó tagállamot vagy harmadik országot, illetve a tagállam vagy a harmadik ország régióját a II. melléklet C. fejezetében meghatározott kategóriák egyikébe.

Ezt a döntést a kérelem és az (1) bekezdés második albekezdésében említett lényeges információk benyújtását követő hat hónapon belül kell meghozni. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelmet támogató bizonyítékok nem tartalmazzák a II. melléklet A. és B. fejezetében meghatározott információkat, meghatározott időtartamon belül további információk megadását kéri. A végleges döntést valamennyi információ benyújtását követő hat hónapon belül kell meghozni.

Miután a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) kialakított egy eljárást az országok kategóriákba való besorolására, és ha besorolta a kérelmező országot e kategóriák valamelyikébe, adott esetben a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően döntés születhet az érintett ország közösségi besorolásának az ennek a bekezdésnek az első albekezdése szerinti átértékeléséről.

(3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam vagy harmadik ország által a II. melléklet A. és B. fejezete szerint benyújtott információk nem elégségesek vagy nem egyértelműek, a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően egy átfogó kockázatelemzés alapján meghatározhatja az érintett tagállam vagy harmadik ország BSE-státusát.

Az ilyen kockázatelemzésnek tartalmaznia kell egy bizonyító erejű statisztikai adatfelvételt a TSE-kkel kapcsolatos járványügyi helyzetről, amelyet szűrővizsgálat keretében, gyorstesztek felhasználásával végeznek a kérelmező tagállamban vagy harmadik országban. A Bizottságnak figyelembe kell vennie az OIE osztályozási kritériumait.

A gyorsteszteket a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell e célra engedélyeztetni és felvezetni a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában megállapított listára.

Az ilyen szűrővizsgálatot olyan tagállamok vagy harmadik országok is elvégezhetik, amelyek szeretnék a saját maguk által elvégzett besorolást a Bizottsággal jóváhagyatni a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

Az ilyen szűrővizsgálat költségét az érintett tagállam vagy harmadik ország viseli.

(4) Azokat a tagállamokat vagy harmadik országokat, amelyek nem nyújtottak be kérelmet az (1) bekezdésnek megfelelően a 2001. július 1-jétől kezdődő hat hónapon belül, az élő állatoknak és állati eredetű termékeknek a területükről való kiszállítása szempontjából a II. melléklet C. fejezetében említett 5. kategóriába tartozó országoknak kell tekinteni, amíg ilyen kérelmet be nem nyújtanak.

(5) A tagállamok – késedelem nélkül – értesítik a Bizottságot minden olyan járványügyi tényről vagy más információról, amely a BSE-státus megváltozásához vezethet, különösen a 6. cikkben előírt ellenőrző programok eredményeiről.

(6) Valamely harmadik országnak a közösségi szabályokban előírt listák valamelyikén maradásáról – abból a célból, hogy olyan élő állatokat és állati eredetű termékeket vihessen a Közösségbe, amelyekre vonatkozóan ez a rendelet különleges szabályokat ír elő – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell dönteni, és a döntést – figyelembe véve a rendelkezésre álló információkat, vagy amennyiben TSE feltételezhetően előfordul – az (1) bekezdésben előírt és benyújtott információktól kell függővé tenni. Amennyiben a Bizottság felkérésének időpontjától számított három hónapon belül nem adják meg az említett információkat, e cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, amíg ezeket az információkat a (2) vagy (3) bekezdéseknek megfelelően be nem nyújtják és ki nem értékelik.

Harmadik országok jogosultságát arra, hogy a Bizottság által megállapított kategóriájuk szerinti feltételek mellett olyan élő állatokat vagy állati eredetű termékeket vihessenek a Közösségbe, amelyekre vonatkozóan e rendelet különleges szabályokat ír elő, attól kell függővé tenni, vállalják-e, hogy a Bizottságot – amilyen hamar csak lehet – írásban tájékoztatják bármilyen járványügyi vagy egyéb tényről, amely a BSE-státusz megváltozásához vezethet.

(7) A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás értelmében arról is születhet döntés, hogy a 21. cikkben előírt ellenőrzések eredményének megfelelően megváltozzék-e valamely tagállam vagy harmadik ország, illetve valamelyik régiójuk BSE szerinti besorolása.

(8) A (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésben említett döntéseknek kockázatbecslésen kell alapulniuk, a II. melléklet A. és B. fejezetében megadott ajánlott kritériumok figyelembevételével.

(1) Valamennyi tagállam évente ismétlődő programot futtat a BSE és a surlókór ellenőrzése céljából a III. melléklet A. fejezete kritériumaival összhangban. A program gyorstesztek felhasználásán alapuló szűrővizsgálatot is magában foglal.

A gyorsteszteket a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell e célra engedélyeztetni és a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában kell azokat felsorolni.

(2) Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretein belül a BSE-n kívüli egyéb TSE előfordulásáról.

(3) Valamennyi hatósági és laboratóriumi vizsgálatot fel kell jegyezni a III. melléklet B. fejezetének megfelelően.

(4) A tagállamok éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely kiterjed legalább a III. melléklet B. fejezetének I. részében említett információkra. Az egyes naptári évekre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő év március 31-ig kell benyújtani. A Bizottság az említett jelentések benyújtását követő három hónapon belül ismerteti az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság előtt a nemzeti jelentések összefoglalását, amelyek legalább a III. melléklet B. fejezetének II. részében említett információkra terjednek ki.

(1) Emlősökből származó fehérjét tilos kérődzők takarmányozására használni.

(2) Ezen túlmenően az (1) bekezdésben említett tilalmat a IV. melléklet 1. pontjával összhangban ki kell terjeszteni az állatokra és az állati eredetű termékekre.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést a IV. melléklet 2. pontjában felsorolt rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4) Az 5. kategóriába sorolt tagállamoknak vagy azok régióinak nem szabad engedélyezni, hogy gazdasági haszonállatoknak szánt olyan takarmányt exportáljanak vagy tároljanak, amely emlősökből származó fehérjét, illetve – kutya és macska kivételével – emlősöknek szánt olyan takarmányt tartalmaz, amely emlősökből származó feldolgozott fehérjét tartalmaz.

Az 5. kategóriába sorolt harmadik országoknak vagy azok régióinak nem szabad engedélyezni, hogy a Közösségbe olyan takarmányt exportáljanak az állatállományok számára, amely emlősökből származó fehérjét tartalmaz, illetve – kutya és macska kivételével – emlősöknek szánt olyan takarmányt, amely emlősökből származó feldolgozott fehérjét tartalmaz.

(5) E cikk részletes végrehajtási szabályait, különösen a keresztfertőzés megelőzésére és mintavételezési és analizálási módszerekre vonatkozó szabályokat – amelyek annak az ellenőrzéséhez szükségesek, hogy eleget tesznek-e e cikk előírásainak –, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat az V. melléklet 2., 3., 4. és 8. pontjával összhangban kell eltávolítani és megsemmisíteni.

A különleges fertőzési veszélyt jelentő vagy az ebből feldolgozással előállított anyagot az V. melléklet 3. és 4. pontjával vagy adott esetben a 7. c) vagy a 8. pontjával összhangban csak végső megsemmisítés céljából lehet forgalomba hozni vagy adott esetben az országból kivinni. Ezek az anyagok nem hozhatók be a Közösségbe. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak a Közösség területén történő átszállítása a 91/496/EGK irányelv 3. cikkének előírásaival összhangban történhet.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az olyan állatokból származó szövetekre, amelyek az erre az egyedüli célra a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezett és a X. melléklet C. 5. pontjában szereplő megfelelő listára felvett, valamint az V. melléklet 5. pontjában felsorolt feltételek mellett alkalmazott alternatív vizsgálaton mentek keresztül, és a vizsgálat eredménye negatív volt.

Az ilyen alternatív vizsgálatot engedélyező tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3) A II. melléklet C. fejezetében említett 2., 3., 4. és 5. kategóriába sorolt tagállamokban vagy azok régióiban a kábítás után a központi idegrendszer szöveteinek egy megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével történő roncsolása nem végezhető olyan szarvasmarhafélék, juh- vagy kecskefélék esetében, amelyek húsát emberi vagy állati fogyasztásra szánják.

(4) Az életkorra vonatkozóan az V. mellékletben megadott adatokat rendszeresen ki kell igazítani. Az ilyen kiigazításoknak azokon a legújabban bizonyított tudományos eredményeken kell alapulniuk, amelyek a TSE-k a Közösség szarvasmarhaféle, juh- és kecskeféle állományai e szempontból lényegesnek számító korcsoportjaiban való előfordulásának statisztikai valószínűségére vonatkoznak.

(5) Az (1)–(4) bekezdéstől eltérve a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arra vonatkozóan is – tekintettel a 7. cikk (1) bekezdése tényleges érvényesítésének időpontjára vagy adott esetben a harmadik országokban az emlősökből származó fehérjéknek a kérődzők takarmányában történő felhasználása tilalmának időpontjára –, hogy e cikk alkalmazását valamennyi 3. vagy 4. kategóriába sorolt országban vagy régióban korlátozzák azokra az állatokra, amelyek ezekben az országokban vagy régiókban e dátum előtt születtek.

Hasonlóan az előzőhöz, az (1)–(4) bekezdéstől eltérve a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően és az előfordulás, a terjedés, valamint az emberi fertőződés kockázatából kiindulva döntés hozható arra vonatkozóan is a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, hogy engedélyezik valamennyi 5. kategóriába sorolt országban vagy ezek régióiban található, vagy onnan érkező szarvasmarhaféle gerincoszlopának és dorzális gyökéridegdúcainak élelmiszerekben, takarmányban és trágyában történő felhasználását.

(6) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Kérődzőkből származó anyagokat tartalmazó vagy abból előállított állati eredetű termékek

(1) A VI. mellékletben felsorolt állati eredetű termékeket nem szabad az 5. kategóriába sorolt országokból vagy régiókból származó, kérődzőkből nyert anyagokból előállítani, hacsak nem a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jóváhagyott gyártási folyamatok szerint állítják elő azokat.

(2) A 2., 3., 4. vagy 5. kategóriába sorolt országokból vagy azok régióiból származó szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék fejének csontjai, valamint gerincoszlopa nem használható fel mechanikai úton kinyert hús előállítására.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az V. melléklet 5. pontjában felsorolt kritériumok figyelembevételével olyan kérődzők esetén, amelyek a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elismert alternatív vizsgálaton mentek keresztül, és a vizsgálat eredménye negatív volt.

(4) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság személyzete, a diagnosztikai laboratóriumok munkatársai, valamint az agrártudományi és állatorvos-tudományi oktatási intézmények hallgatói, a hatósági állatorvosok, a gyakorló állatorvosok, a vágóhídi személyzet és az állattenyésztők, -tartók és -kereskedők képzésben részesüljenek a klinikai tüneteket, a járványmenetet, valamint – az ellenőrzések végzéséért felelős személyi állomány esetében – a TSE-kre vonatkozó laboratóriumi eredmények értelmezését illetően.

(2) Az (1) bekezdésben előírt oktatási program hatékony végrehajtásának biztosítására a Közösség pénzügyi támogatást adhat. Az ilyen támogatás nagyságát a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

A 82/894/EGK ( 12 ) irányelv sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy minden TSE-fertőzöttségre gyanús állatot azonnal bejelentsenek az illetékes hatóságnak.

A tagállamok rendszeresen tájékoztatják egymást és a Bizottságot a bejelentett TSE-esetekről.

Az illetékes hatóság haladéktalanul meghozza az e rendelet 12. cikkében meghatározott intézkedéseket a többi szükséges intézkedéssel együtt.

(1) Valamennyi TSE-fertőzöttségre gyanús állatot hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni, amíg ismertté nem válnak az illetékes hatóság által végzett klinikai és járványügyi vizsgálatok eredményei, vagy az állatot hatósági felügyelet mellett laboratóriumi vizsgálat céljából le nem ölik.

Ha valamely tagállam egy gazdaságában BSE-fertőzöttségre gyanús szarvasmarhafélét találnak, az abban a gazdaságban található összes szarvasmarhafélét – amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei – hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni.

Ha valamely tagállam egy gazdaságában objektív bizonyíték – mint a különböző TSE-k gyakorlatias módon történő megkülönböztetését lehetővé tevő vizsgálatok eredménye – alapján BSE-fertőzöttségre gyanúsnak tartott juh- vagy kecskefélét találnak, az abban a gazdaságban található összes többi juh- és kecskefélét hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni, amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei.

Ha igazolást nyer, hogy az állat feltehetően nem abban a gazdaságban fertőződhetett meg, ahol a BSE-fertőzöttség gyanújának megállapításakor tartották, az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy csak a fertőzöttségre gyanús állat kerüljön hatósági forgalmi korlátozás alá. A rendelkezésre álló járványügyi információk alapján az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – döntést hozhat arról is, hogy más gazdaságok is vagy csak a fertőzés helyéül szolgáló gazdaság kerüljön hatósági ellenőrzés alá.

A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és e bekezdés második, harmadik és negyedik albekezdésének előírásaitól eltérve a tagállam felmenthető az állatforgalom hatósági korlátozásának alkalmazása alól, ha ezzel egyenértékű védelmi intézkedéseket foganatosít.

(2) Ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem zárható ki a TSE-vel való fertőzöttség lehetősége, az állatot – amennyiben még életben van – le kell ölni; agyát és az illetékes hatóság által meghatározott valamennyi szövetet ki kell venni és be kell küldeni egy hatóságilag jóváhagyott laboratóriumba, a 19. cikk (1) bekezdésében előírt nemzeti referencialaboratóriumba vagy a 19. cikk (2) bekezdésében előírt közösségi referencialaboratóriumba a 20. cikkben meghatározott vizsgálati módszereknek megfelelően végzett vizsgálatra.

(3) A fertőzöttségre gyanús állat valamennyi testrészét – a bőrét is beleértve – hatósági ellenőrzés alatt kell tartani, amíg negatív eredményű diagnózis nem születik, vagy meg kell semmisíteni az V. melléklet 3. és 4. pontjának megfelelően.

(4) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) Amint valamely TSE jelenlétét hatóságilag megállapítják, a következő intézkedéseket kell késedelem nélkül alkalmazni:

E bekezdés rendelkezéseitől eltérve a tagállamok egyéb intézkedéseket is alkalmazhatnak, amelyek ezzel megegyező szintű védelmet tesznek lehetővé, ha ezek az intézkedések a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jóváhagyásra kerülnek.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett intézkedések végrehajtása során azt a gazdaságot, ahol az állatot valamely TSE előfordulásának igazolásakor tartották, hatósági ellenőrzés alá kell vonni és a TSE-kre gyanús állatok, valamint az ezekből származó termékek összes, a gazdaságból kifelé és oda befelé irányuló forgalmát az illetékes hatóság engedélyéhez kell kötni azzal a céllal, hogy az érintett állatokat és állati eredetű termékeket közvetlenül nyomon lehessen követni és azonnal azonosítani lehessen.

Ha igazolást nyer, hogy feltehetően nem abban a gazdaságban fertőződött meg a kérdéses állat, ahol a TSE megállapításakor tartották, az illetékes hatóság eldöntheti, hogy mindkét gazdaság vagy csak a fertőzés helyéül szolgáló gazdaság kerüljön hatósági ellenőrzés alá.

(3) Azok a tagállamok, amelyek a 12. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdésében meghatározott, egyenértékű védelmet biztosító helyettesítő rendszert alkalmaznak, az (1) bekezdés b) és c) pontjának követelményeitől eltérve, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felmentést kaphatnak azon előírások alól, hogy hatósági korlátozásokat rendeljenek el az állatforgalommal kapcsolatban, valamint hogy leöljék és megsemmisítsék az állatokat.

(4) A tulajdonosokat haladéktalanul kártalanítani kell azokért a károkért, amelyek a 12. cikk (2) bekezdésének és e cikk (1) bekezdése a) és c) pontjával összhangban az állatok leölése és az állati eredetű termékek megsemmisítése során keletkeztek.

(5) A 82/894/EGK irányelv sérelme nélkül, a BSE-n kívüli egyéb TSE-k igazolt előfordulását évente egyszer kell bejelenteni a Bizottságnak.

(6) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamoknak – az állatbetegségek elleni védekezésre vonatkozó közösségi szabályok általános kritériumainak megfelelően – olyan iránymutatásokat dolgoznak ki, amelyek meghatározzák az országonként végrehajtandó intézkedéseket és megadják az illetékességi és felelősségi viszonyokat a TSE igazolt előfordulásának eseteire.

(2) Amennyiben szükség van arra, hogy a közösségi jogszabályokat egységesen lehessen alkalmazni, az iránymutatások a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően harmonizálhatók.

(1) A szarvasmarhafélék, juh- vagy kecskefélék, illetve azok spermájának, embrióinak és petesejtjeinek forgalomba hozatala, adott esetben kivitele a VIII. mellékletben meghatározott feltételek, behozatal esetén pedig a IX. mellékletben meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött. Az élő állatokat és embrióikat, valamint petesejtjeiket a 17. cikknek, illetve behozatal esetén a 18. cikknek megfelelően a közösségi jogszabályok által megkövetelt megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

(2) A TSE-re gyanús vagy igazoltan fertőzött állatok első generációs utódainak, spermájának, embrióinak és petesejtjeinek forgalomba hozatala a VIII. melléklet B. fejezetében meghatározott feltételekhez kötött.

(3) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A következő, egészséges kérődzőkből származó állati eredetű termékeket e cikk, a VIII. melléklet C. és D. fejezete, valamint a IX. melléklet A., C., F. és G. fejezete értelmében nem kell forgalomba hozatali vagy – adott esetben – exportkorlátozások alá vonni:

(2) A 2., 3., 4. és 5. kategóriába tartozó harmadik országokból importált állati eredetű termékeket olyan egészséges szarvasmarhafélékből, juh- és kecskefélékből kell előállítani, amelyek esetében nem alkalmazták a központi idegrendszer szöveteinek a 8. cikk (3) bekezdésében említett módon történő roncsolását, vagy amelyeket nem a koponyaüregbe befecskendezett gázzal öltek le.

(3) Az 5. kategóriába sorolt tagállamból, a tagállam régiójából vagy harmadik országból származó szarvasmarhafélékből nyert anyagokat tartalmazó állati eredetű termékeket nem lehet forgalomba hozni, hacsak nem olyan állatokból származnak, amelyek:

Továbbá nem szabad állati eredetű termékeket szállítani 5. kategóriába sorolt tagállamokból vagy a tagállam ilyen besorolású régiójából egy másik tagállamba, vagy behozni egy 5. kategóriába sorolt harmadik országból. E tilalom nem vonatkozik a VIII. melléklet C. fejezetében felsorolt állati eredetű termékekre, amelyek a VIII. melléklet C. fejezete előírásainak megfelelnek. E termékekhez hatósági állatorvos által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványt kell csatolni, amely igazolja, hogy azokat e rendelet előírásainak megfelelően állították elő.

(4) Ha egy állatot valamely országból vagy régióból egy másik kategóriába sorolt országba vagy régióba szállítanak, azt annak a legmagasabb kategóriájú országnak vagy régiónak az osztályozása alapján kell besorolni, ahol huszonnégy óránál hosszabb ideig tartózkodott, hacsak megfelelő garanciák nem adhatók, amelyek igazolják, hogy az állat nem részesült a legmagasabb kategóriába sorolt országból vagy régióból származó takarmányból.

(5) Azokhoz az állati eredetű termékekhez, amelyekre vonatkozóan e cikk különleges szabályokat állapít meg, megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt vagy kereskedelmi okmányt kell csatolni, ahogy ezt a közösségi jogszabályok a 17. és 18. cikknek megfelelően megkövetelik; vagy ha a közösségi jogszabályok nem írnak elő ilyen bizonyítványt vagy okmányokat, egy olyan egészségügyi bizonyítvány vagy kereskedelmi okmány szükséges, amelynek mintapéldányait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megalkotni.

(6) Az állati eredetű termékeknek a Közösségbe való behozataluk során meg kell felelniük a IX. melléklet A., C., F. és G. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(7) A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit ki lehet terjeszteni más állati eredetű termékekre. E cikk végrehajtási szabályait ugyanezen eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a 64/432/EGK irányelv F. mellékletében, a 91/68/EGK irányelv E. mellékletének II. és III. mintájában említett egészségügyi bizonyítványokat és a szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék spermájának, embrióinak és petesejtjeinek kereskedelmére vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott megfelelő egészségügyi bizonyítványokat ki kell egészíteni – amennyiben szükséges – a kategóriára való utalással, amely megadja az adott kiindulási tagállam vagy régió az 5. cikknek megfelelő besorolását.

Amennyiben szükséges, az állati eredetű termékek kereskedelmére vonatkozó megfelelő kereskedelmi dokumentumokat ki kell egészíteni a kategóriára való utalással, amely megadja az adott származási tagállam vagy régió az 5. cikknek megfelelő besorolását.

A közösségi jogszabályokban előírt megfelelő behozatali egészségügyi bizonyítványokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint ki kell egészíteni a IX. mellékletben meghatározott különleges előírásokkal az 5. cikk alapján valamelyik kategóriába besorolt harmadik országokat illetően, amint meghozták a besorolásról szóló döntést.

(1) Az egyes tagállamok nemzeti referencialaboratóriumai, valamint hatásköre és feladatai a X. melléklet A. fejezetében kerültek meghatározásra.

(2) A közösségi referencialaboratórium, valamint hatásköre és feladatai a X. melléklet B. fejezetében kerültek meghatározásra.

(1) A mintavételezést és a TSE kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatot a X. melléklet C. fejezetében meghatározott módszerek és vizsgálati tervek felhasználásával kell végezni.

(2) Amennyiben e cikk egységes alkalmazásának biztosításához szükséges, a végrehajtási szabályokat – beleértve a BSE juh- és kecskefélékben történő megállapítására szolgáló módszert – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A Közösség szakértői helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve, amennyiben ez e rendelet egységes alkalmazása érdekében szükséges. A tagállam, amelynek területén ellenőrzéseket végeznek, minden szükséges segítséget megad a szakértőknek feladatuk elvégzéséhez. A Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett ellenőrzések eredményeiről.

E cikk végrehajtási szabályait és különösen azokat, amelyek a nemzeti hatóságokkal való együttműködést szolgáló eljárást meghatározzák, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A harmadik országokban tartandó közösségi ellenőrzéseket a 97/78/EK irányelv 20. és 21. cikkével összhangban kell végezni.

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó átmeneti intézkedések

(1) A XI. melléklet A. részének rendelkezéseit 2001. július 1-jétől kezdődően legalább egy hat hónapos időtartamig kell alkalmazni, és azonnal meg kell szüntetni az alkalmazásukat az 5. cikk (2) vagy (4) bekezdésének megfelelő határozat elfogadását követően, amely időpontban a 8. cikk lép hatályba.

(2) Az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően az átmeneti időszakban végzett, bizonyító erejű statisztikai adatfelvétel eredményeit kell felhasználni – az OIE által meghatározott osztályozási kritériumok figyelembevételével – az 5. cikk (1) bekezdésében említett kockázatelemzés következtetéseinek megerősítésére vagy megdöntésére.

(3) A megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni a statisztikai adatfelvételre vonatkozó részletes szabályokat.

(4) E statisztikai adatfelvételnek a XI. melléklet B. részében meghatározott minimális feltételeknek kell megfelelnie.

A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell a mellékleteket módosítani vagy kiegészíteni, valamint megfelelő átmeneti intézkedéseket kell elfogadni a megfelelő tudományos bizottsággal – közegészségügyi kihatású kérdésekkel kapcsolatban folytatott – konzultációt követően.

Az eljárásnak megfelelően hozott átmeneti intézkedéseket legkésőbb a 2007. július 1-jéig terjedő időszakra kell elfogadni a célból, hogy lehetővé váljon a jelenlegi rendelkezésekről az e rendelet által megállapított rendelkezésekre való átállás.

(1) A Bizottság munkáját az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti. A kizárólag az állati takarmányokkal kapcsolatos kérdésekben azonban a Takarmányok Állandó Bizottsága, a kizárólag az élelmiszerekkel kapcsolatos kérdésekben az Élelmiszerek Állandó Bizottsága segíti a Bizottságot.

(2) Amennyiben e bekezdésre utalás történik, a 8. cikk betartásával az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

A fenti határozat 5. cikkének (6) bekezdésében említett időtartam három hónap, az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett védelmi intézkedések esetében pedig 15 nap.

A megfelelő tudományos bizottságokkal kell konzultálni a rendelet hatályán belül minden olyan kérdésről, amelynek közegészségügyi kihatása lehet.

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Valamely tagállam vagy harmadik ország, vagy ezek valamelyik régiója (a továbbiakban „országok vagy régiók”) BSE-státusát a következő kritériumok alapján kell meghatározni:

Az A. fejezet a) pontjában említett kockázatelemzésnek a következő tényezőkön kell alapulnia:

Valamely tagállam vagy harmadik ország, vagy ezek valamelyik régiója BSE-státusát a következő kategóriákba történő besorolás alapján kell meghatározni:

C. 3. KATEGÓRIA: Átmenetileg BSE-mentes országok vagy régiók, ahonnan legalább egy honi előfordulást jelentettek

Olyan országok vagy régiók, ahol a B. fejezetben meghatározott információk alapján végzett kockázatelemzés kimutatta, hogy a felismert kockázat kezelésére egy elégséges időszak alatt megfelelő intézkedéseket hoztak, és

1. VAGY a BSE utolsó honi előfordulását több mint hét éve jelentették, eleget tesznek az A. fejezet b)–e) pontjában meghatározott kritériumoknak, és hatékonyan érvényt szereznek a kérődzőkből előállított hús- és csontliszt vagy tepertő kérődzőkkel etetése tilalmának, de:

i. az A. fejezet b)–e) pontjában meghatározott kritériumok hét éve még nem teljesülnek, vagy

ii. a kérődzőkből előállított hús- és csontliszt vagy tepertő kérődzőkkel történő etetése tilalmának nyolc éve még nem szereznek hatékonyan érvényt;

2. VAGY a BSE utolsó honi előfordulását kevesebb mint hét éve jelentették, a BSE előfordulási gyakorisága a honi esetek alapján számítva kevesebb mint egy a millióhoz az utolsó négy egymást követő tizenkét hónapos időszak alatt a 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék körében az országokban vagy a régiókban, vagy – ha valamely országban vagy régióban a 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék populációja 1 milliónál kevesebb állatot tesz ki – egy eset a szóban forgó állatállomány tényleges létszámához képest (az Eurostat-statisztika alapján számítva), és ahol:

i. a kérődzőkből előállított hús- és csontliszt vagy tepertő kérődzőkkel történő etetése tilalmának már legalább nyolc éve hatékonyan érvényt szereznek;

ii. legalább hét éve teljesülnek az A. fejezet b)–e) pontjában meghatározott kritériumok;

iii. a fertőzött szarvasmarhákat, valamint:

— amennyiben ezek nőivarú állatok, azoknak a betegség első klinikai tüneteinek megjelenése előtti vagy utáni két éven belül született utolsó utódát,

— valamennyi szarvasmarhafélét a kohortból,

ha életben vannak az érintett országokban vagy régiókban, leölték és teljesen megsemmisítették.

E besorolásnál az iii. alponttól való eltérésként számításba lehet venni a veszélyeztetett állatok leölésével egyenértékű védelmet biztosító egyéb intézkedéseket is.

A szarvasmarhafélék ellenőrzését a X. melléklet C. fejezetének 3.1.b. pontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.

4. A 716/96/EK rendelet értelmében történő megsemmisítés céljából felvásárolt állatok ellenőrzése

Valamennyi 1995. augusztus 1-je és 1996. augusztus 1-je között született, és a 716/96/EK rendelet értelmében megsemmisítési céllal leölt állaton BSE-vizsgálatot kell végezni.

A 2–4. pontban említett vizsgálaton kívül a tagállamok önkéntes alapon határozhatnak úgy, hogy területükön egyéb szarvasmarhákat is ellenőrzés alá vetnek, különösen olyan állatokat, amelyek endemikusan előforduló BSE-vel fertőzött országból származnak, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak vagy BSE-fertőzött anyaállattól születtek vagy származnak.

A juh- és kecskefélék monitoringját a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerekkel összhangban kell elvégezni.

A tagállamoknak a vizsgálatokat egészséges levágott juhféléken az A. táblázatban felsorolt minimális mintanagysággal, valamint a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell elvégezniük.

Az A. táblázatban felsorolt minimális mintanagyságtól való eltéréssel Ciprus azt is választhatja, hogy legalább két, emberi fogyasztás céljából vágóhídra küldött juhfélét vizsgál meg minden olyan nyájból, amelyben nem regisztrálták a TSE előfordulását.

A tagállamoknak a vizsgálatokat egészséges levágott kecskeféléken a B. táblázatban felsorolt minimális mintanagysággal, valamint a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell elvégezniük.

A tagállamok a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal és a B., illetve C. táblázatban feltüntetett mintanagysággal összhangban végzik az olyan elpusztult vagy leölt juh- és kecskefélék vizsgálatát, amelyeket:

4. A 2. és 3. pontban említett állatokra alkalmazandó mintavételezési szabályok

Az állatoknak idősebbeknek kell lenniük 18 hónapnál vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal kell rendelkezniük.

Az állatok korának becslése a fogazat, az érettség egyértelmű ismertetőjelei vagy más megbízható adatok alapján történik.

A mintavételezés annak figyelembevételével történik, hogy a mintában egy származás, kor, fajta, tenyésztési típus vagy más ismérv szerinti csoport se szerepeljen túl nagy súllyal.

Lehetőség szerint el kell kerülni az adott állományból történő többszöri mintavételezést.

A tagállamok továbbá olyan rendszert hoznak létre, amely célzatosan vagy más eljárás szerint azt ellenőrzi, hogy a mintavételezés alól nem vonják ki az állatokat.

A mintavételnek minden terület és évszak vonatkozásában reprezentatívnak kell lennie.

Azonban a tagállamok dönthetnek a kis állatállománnyal rendelkező félreeső területek mintavételből való kivonásáról, ahol nem kerül sor az elhullott állatok begyűjtésére. Az ezen eltérést igénybe vevő tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot és benyújtják azon félreeső területek jegyzékét, ahol az eltérést alkalmazzák. Az eltérés legfeljebb az adott tagállam juh- és kecskeféle populációjának 10 %-ára terjedhet ki.

2003. október 1-től kezdve a 12 hónapnál idősebb vagy egy, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, és a VII. melléklet 2.b. pontjának i. vagy ii. alpontjával vagy a 2.c. alpontjával összhangban megsemmisítési céllal leölt állatok vizsgálata egyszerű véletlenszerű minta kijelölése alapján történik, a következő táblázatban feltüntetett mintanagyságokkal összhangban.

Lehetőség szerint a leölést és az azt követő mintavételt szüneteltetni kell mindaddig, amíg a súrlókór fertőzéses eseteinek – a X. melléklet C. fejezete 3.2.c. pontja i. alpontjának rendelkezései szerinti – további vizsgálata érdekében elvégzett elsődleges molekuláris vizsgálat eredménye ismertté nem válik.

A 2., 3. és 4. pontban meghatározott programok kiegészítéseként a tagállamok önkéntes alapon más állatok monitoringját is elvégezhetik, különösen a következő esetekben:

A tagállamok önkéntes alapon a szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől eltérő más állatfajokon is végezhetnek monitoring tevékenységet a TSE fertőzések kiszűrésére.

A. A tagállamok által, a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésben feltüntetendő adatok

Az A. részben említett adatokat tartalmazó, a Bizottságnak havi vagy – tekintettel a 8. pontban említett adatokra – negyedéves rendszerességgel továbbított jelentések összessége megfelelhet a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésnek, amennyiben kiegészítő adatok rendelkezésre állása esetén frissítik azok adatait.

Az összegzést táblázat formájában kell benyújtani, amelynek minden tagállamra vonatkozóan tartalmaznia kell legalább az I. részben említett információt.

II. A 7. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalomtól való eltérések, és azok alkalmazásának különös feltételei

B. Az A. b) i. pontban említett halliszt és hallisztet tartalmazó takarmány nem kérődző haszonállatok – kivéve a húsevő prémes állatokat – takarmányozása céljából való felhasználására a következő feltételek alkalmazandók:

a) A halliszt előállítására olyan feldolgozóüzemben kerül sor, amelyet kizárólag halból származó termékek előállítására használnak.

b) A Közösségben való szabad forgalomba bocsátás előtt a behozott halliszt valamennyi szállítmányát mikroszkópos elemzésnek vetik alá a 2003/126/EK irányelvvel összhangban.

c) A hallisztet tartalmazó takarmányt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett olyan üzemben állítják elő, amely nem állít elő kérődzőknek szánt takarmányt.

A c) ponttól eltérően:

i. nem szükséges külön engedély hallisztet tartalmazó takarmányból teljes értékű takarmány előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaság esetében:

— amelyet az illetékes hatóság nyilvántartásba vett,

— amelyben kizárólag nem kérődző állatot tartanak,

— amely kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állít elő; és

— ha az előállításhoz használt hallisztet tartalmazó takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz;

ii. az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti kérődzőknek szánt takarmány előállítását olyan üzemben, amely más fajok számára is készít hallisztet tartalmazó takarmányt:

— a kérődzőknek szánt ömlesztett és csomagolt takarmányt olyan létesítményben tartják, amely fizikailag elkülönül az ömlesztett hallisztet és a hallisztet tartalmazó ömlesztett takarmány tárolására, szállítására és csomagolására használt létesítményektől,

— a kérődzőknek szánt takarmányt olyan létesítményben állítják elő, amely fizikailag elkülönül a hallisztet tartalmazó takarmány előállítására szolgáló létesítményektől,

— a halliszt beszerzésével és felhasználásával, valamint a hallisztet tartalmazó takarmány értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják; és

— a kérődzőknek szánt takarmányt rutinvizsgálatnak vetik alá annak biztosítására, hogy ne tartalmazzon tiltott fehérjét, a hallisztet is beleértve.

d) A hallisztet tartalmazó takarmány címkéjén és kísérő okmányán világosan szerepel a »hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható« felirat.

e) A hallisztet tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel végzik, amely egyidejűleg nem szállít kérődzőknek szánt takarmányt. Ha a járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használják, a keresztszennyeződés elkerülése érdekében alaposan ki kell takarítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

f) Tilos hallisztet tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti hallisztet tartalmazó takarmány felhasználását és tárolását olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak, amennyiben megfelelőnek ítéli a gazdaságban a kérődzők hallisztet tartalmazó takarmánnyal való etetésének megelőzésére végrehajtott intézkedéseket.

C. Az A. b) ii. pontban említett dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát, valamint az ilyen fehérjéket tartalmazó takarmány nem kérődző haszonállatok – kivéve a húsevő prémes állatokat – takarmányozása céljából való felhasználására a következő feltételek alkalmazandók:

a) A dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmányt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett olyan üzemben állítják elő, amely nem állít elő kérődzőknek szánt takarmányt.

E feltételtől eltérően:

i. nem szükséges külön engedély dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmányból teljes értékű takarmány előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaság esetében:

— amelyet az illetékes hatóság nyilvántartásba vett,

— amelyben kizárólag nem kérődző állatot tartanak,

— amely kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állít elő; és

— ha az előállításhoz használt dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány összes foszfortartalma 10 %-nál kevesebb;

ii. az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti kérődzőknek szánt takarmány előállítását olyan üzemben, amely más fajok számára is készít dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmányt:

— a kérődzőknek szánt ömlesztett és csomagolt takarmányt olyan létesítményben állítják elő, amely fizikailag elkülönül a dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány előállítására szolgáló létesítményektől,

— a kérődzőknek szánt ömlesztett takarmányt tárolás, szállítás és csomagolás közben olyan létesítményekben tartják, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól, amelyekben az ömlesztett dikalcium-foszfátot, az ömlesztett trikalcium-foszfátot, valamint a dikalcium-foszfátot és a trikalcium-foszfátot tartalmazó ömlesztett takarmányokat tartják,

— a dikalcium-foszfát vagy trikalcium-foszfát beszerzésével és felhasználásával, valamint a dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják.

b) A dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány címkéjén és kísérő okmányán világosan szerepel az »állati eredetű dikalcium/trikalcium-foszfátot tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható« felirat.

c) A dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel végzik, amely nem szállít egyidejűleg kérődzőknek szánt takarmányt. Ha a járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használják, a keresztszennyeződés elkerülése érdekében alaposan ki kell takarítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

d) Tilos dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány felhasználását és tárolását olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak, amennyiben megfelelőnek ítéli a gazdaságban a kérődzők dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmánnyal való etetésének megelőzésére végrehajtott intézkedéseket.

D. Az A. b) iii. pontban említett vérkészítmények és az A. c) pontban említett vérliszt, valamint az ilyen fehérjéket tartalmazó takarmány nem kérődző haszonállatok, illetve halak takarmányozása céljából való felhasználására a következő feltételek alkalmazandók:

a) A vér az EU által jóváhagyott, kérődzők vágását nem végző és ilyen üzemként nyilvántartott vágóhídról származik és közvetlenül a feldolgozóüzembe szállítják, kizárólag a nem kérődző állatokból származó vér szállítására szolgáló járművel. Ha a járművet korábban kérődzők vérének szállítására használták, a takarítást követően az illetékes hatóság megvizsgálja azt a nem kérődző állatok vérének szállítása előtt.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők vágását olyan vágóhídon, amely nem kérődzők vérének gyűjtését végzi nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények és halak takarmányában való felhasználásra szánt vérliszt előállítása céljából, amennyiben a vágóhíd elismert ellenőrző rendszert használ. Ennek az ellenőrző rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

— a nem kérődző állatok vágása fizikailag elkülönül a kérődzők vágásától,

— a kérődzőktől származó vér és a nem kérődzőktől származó vér gyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítmények fizikailag elkülönülnek egymástól; és

— a nem kérődző állatoktól származó vért rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá a kérődzőktől származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából.

b) A vérkészítményeket és a vérlisztet olyan feldolgozóüzemben állítják elő, amelyben kizárólag nem kérődzőktől származó vért dolgoznak fel.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti nem kérődző haszonállatok és halak takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények és vérliszt előállítását kérődzők vérét feldolgozó olyan üzemben, amely a keresztszennyeződés megelőzésére alkalmas elismert ellenőrző rendszert használ. Ennek az ellenőrző rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

— a nem kérődző állatokból nyert vér zárt rendszerben történő feldolgozása fizikailag elkülönül a kérődzőkből nyert vér feldolgozásától,

— a kérődzőktől származó és a nem kérődzőktől származó ömlesztett nyersanyagok és ömlesztett késztermékek tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítmények fizikailag elkülönülnek egymástól; és

— a nem kérődző állatoktól származó vérkészítményeket és vérlisztet rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá a kérődzőktől származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából.

c) A vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmányt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett olyan üzemben állítják elő, amely nem állít elő kérődzőknek, illetve halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmányt.

E feltételtől eltérően:

i. nem szükséges külön engedély vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmányból teljes értékű takarmány előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaság esetében:

— amelyet az illetékes hatóság nyilvántartásba vett,

— amelyben vérkészítmények használata esetén csak nem kérődző állatokat, vérliszt használata esetén csak halakat tartanak,

— amely kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állít elő; és

— ha az előállításhoz használt vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmány összes fehérjetartalma 50 %-nál kevesebb.

ii. az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti kérődzőknek szánt takarmány előállítását olyan üzemben, amely nem kérődző haszonállatok, illetve halak számára is készít vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmányt:

— a kérődzőknek vagy a halak kivételével más haszonállatoknak szánt ömlesztett és csomagolt takarmányt olyan létesítményben állítják elő, amely fizikailag elkülönül a vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmány előállítására szolgáló létesítményektől,

— az ömlesztett takarmány tárolása, szállítása és csomagolása fizikailag elkülönített létesítményekben történik, a következő módon:

—

a) a kérődzőknek szánt takarmányt külön tartják a vérkészítményektől és a vérkészítményeket tartalmazó takarmánytól;

b) a halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmányt külön tartják a vérliszttől és a vérlisztet tartalmazó takarmánytól.

— a vérkészítmények és vérliszt beszerzésével és felhasználásával, valamint az ilyen termékeket tartalmazó takarmány értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják.

d) A vérkészítményt vagy vérlisztet tartalmazó takarmány címkéjén, az azt kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon világosan szerepel a »vérkészítményeket tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«, illetve a »vérlisztet tartalmaz – csak halak takarmányozására« felirat.

e) A vérkészítményeket tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel végzik, amely nem szállít egyidejűleg kérődzőknek szánt takarmányt, a vérlisztet tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását pedig olyan járművel, amely nem szállít egyidejűleg halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmányt. Ha a járművet ezt követően kérődzőknek, illetve halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmány szállítására használják, a keresztszennyeződés elkerülése érdekében alaposan ki kell takarítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

f) Tilos vérkészítményeket tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak, és tilos vérlisztet tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben halak kivételével más haszonállatot tartanak.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti vérkészítményeket, illetve vérlisztet tartalmazó takarmány felhasználását és tárolását olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket, illetve halak kivételével más haszonállatokat tartanak, amennyiben megfelelőnek ítéli a gazdaságban a kérődzők, illetve a halak kivételével más fajok vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmánnyal való etetésének megelőzésére végrehajtott intézkedéseket.

KÉRŐDZŐKTŐL SZÁRMAZÓ ANYAGBÓL ELŐÁLLÍTOTT VAGY AZT TARTALMAZÓ BIZONYOS ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A 9. cikk (1) bekezdésében említettek szerint tilos kérődzőkből származó anyagokat felhasználni a következő állati eredetű termékek gyártásánál:

2. A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések tartalmazzák legalább az alábbiakat:

a) a BSE szarvasmarhafélében való megállapításakor az 1. pont a) alpontja második és harmadik francia bekezdésében hivatkozott felmérés által azonosított szarvasmarhafélék leölését és teljes megsemmisítését; a tagállam azonban úgy dönthet, hogy:

— nem öli le és semmisíti meg az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében hivatkozott kohort állatait, ha bizonyítható, hogy az ilyen állatok nem jutottak ugyanahhoz a takarmányhoz, mint a fertőzött állat,

— felfüggeszti az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében hivatkozott kohorthoz tartozó állatok leölését és megsemmisítését ezek termékeny élettartamának végéig, feltéve, hogy ezek folyamatosan spermagyűjtő központban tartott bikák, és biztosítható, hogy pusztulásukat követően teljes mértékben megsemmisítik azokat.

b) TSE juh- vagy kecskefélében való megállapításakor 2003. október 1-jétől az illetékes hatóság döntése szerint:

i. az 1. pont b) alpontja második és harmadik francia bekezdésében hivatkozott felmérés által azonosított állatok, embriók és petesejtek leölését és teljes körű megsemmisítését; vagy

ii. az 1. pont b) alpontja második és harmadik francia bekezdésében hivatkozott felmérés által azonosított állatok, embriók és petesejtek leölését és teljes körű megsemmisítését, az alábbiak kivételével:

— ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

— tenyész-anyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint, ahol az ilyen tenyész-anyajuhok vemhesek a felmérés idején, a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel e bekezdés követelményeinek,

— legalább egy ARR alléllal rendelkező juhok, amelyeket kizárólag vágásra szánnak,

— ha az illetékes hatóság úgy határoz, a két hónaposnál fiatalabb juhok és kecskék, amelyeket kizárólag vágásra szánnak;

iii. ha a fertőzött állatot más gazdaságból hozták, a tagország az eset története alapján eldöntheti, hogy alkalmaz-e felszámolási intézkedéseket a származási gazdaságban amellett a gazdaság mellett, vagy ahelyett a gazdaság helyett, ahol a fertőzést azonosították; abban az esetben, ha egy földterületet egynél több nyáj közös legeltetésére használnak, a tagállamok eldönthetik, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását csak egy nyájra korlátozzák, az összes járványügyi tényező indokolt megfontolása alapján; ahol egynél több nyájat tartanak egy gazdaságban, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az intézkedések alkalmazását csak arra a nyájra korlátozzák, amelyben a juhok surlóbetegségét megállapították, feltéve, hogy igazolták, hogy a nyájakat egymástól elkülönítve tartották, és hogy a fertőzés terjedése a nyájak között sem közvetlen, sem közvetett érintkezés útján nem valószínű.

c) BSE juh- vagy kecskefélében való megállapításakor az 1. pont b) alpontja másodiktól ötödikig terjedő francia bekezdéseiben hivatkozott felmérés által azonosított állatok, embriók és petesejtek leölését és teljes körű megsemmisítését.

Az élő állatok, sperma és embriók Közösségen belüli kereskedelmének feltételei

I. OLYAN FELTÉTELEK, AMELYEK AZ ÁLLAT SZÁRMAZÁSA VAGY TARTÓZKODÁSA SZERINTI TAGÁLLAM VAGY HARMADIK ORSZÁG KATEGÓRIÁJÁTÓL FÜGGETLENÜL ÉRVÉNYESEK

A következő feltételeket kell alkalmazni a juh- és kecskefélék kereskedelmére:

a) a tenyésztésre szánt juh- és kecskefélék lehetnek az 1003/2002/EK bizottsági határozat ( 26 ) I. mellékletében meghatározott ARR/ARR prion fehérje genotípusú juhok vagy olyanok, amelyeket születésük óta vagy az utolsó három évben olyan gazdaságokban tartottak, amelyek legalább három éven át megfeleltek a következő követelményeknek:

i. 2007. június 30-ig:

— ott rendszeres hatósági állatorvosi ellenőrzéseket végeztek,

— az állatokat megjelölték,

— nem erősítettek meg surlókóros esetet,

— a vágásra szánt idős nőivarú állatok mintavétel útján történő ellenőrzését elvégzik,

— az ARR/ARR prion fehérje genotípusú juhok kivételével a nőstényeket csak akkor engedik be a gazdaságba, ha azok olyan gazdaságból érkeznek, amely megfelel ugyanezen feltételeknek.

Legkésőbb 2004. július 1-jétől a gazdaságnak vagy gazdaságoknak meg kell kezdeniük a következő kiegészítő feltételek teljesítését:

— a III. melléklet A. fejezete II. részének 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb, a gazdaságban elhullott vagy leölt minden állatot megvizsgálnak surlókór tekintetében, a X. melléklet C. fejezete 3.2.b) pontjában megállapított laboratóriumi módszereknek megfelelően, és

— az ARR/ARR prion fehérje genotípusú juhok kivételével a juh- és kecskeféléket csak akkor engedik be a gazdaságba, ha azok olyan gazdaságból érkeznek, amely megfelel ugyanezen feltételeknek.

ii. 2007. július 1-jétől:

— ott rendszeres hatósági állatorvosi ellenőrzéseket végeztek,

— az állatokat a közösségi jogszabályoknak megfelelőként azonosítják,

— nem erősítettek meg surlókóros esetet,

— a III. melléklet A. fejezete II. részének 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb, a gazdaságban elhullott vagy leölt minden állatot megvizsgáltak surlókór tekintetében, a X. melléklet C. fejezete 3.2.b) pontjában megállapított laboratóriumi módszereknek megfelelően,

Amennyiben azokat olyan tagállamba szánják, amelynek teljes területe vagy annak egy része élvezi a b) vagy c) pontban megállapított rendelkezések előnyeit, a tenyésztésre szánt juh- és kecskeféléknek meg kell felelniük az általános vagy különös kiegészítő feltételeknek, amelyeket a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határoztak meg;

II. OLYAN FELTÉTELEK, AMELYEK AZ ÁLLAT SZÁRMAZÁSA VAGY TARTÓZKODÁSA SZERINTI TAGÁLLAMNAK A II. MELLÉKLET C. FEJEZETÉBEN MEGHATÁROZOTT KATEGÓRIÁJÁTÓL FÜGGŐEN ÉRVÉNYESEK

A 15. cikk (2) bekezdésében említett, TSE-re gyanús vagy azzal igazoltan fertőzött állatok utódaira vonatkozó feltételek

Meg kell tiltani azon nőivarú, TSE-vel fertőzött szarvasmarhafélék vagy igazoltan BSE-fertőzött juh- vagy kecskefélék utoljára született utódának forgalomba helyezését, amelyek e betegség első klinikai tüneteinek megjelenését megelőző két évben vagy az azt követő időszakban születtek.

Bizonyos állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó feltételek

Az élő szarvasmarhafélék és az azokból származó állati eredetű termékek – a harmadik országokba történő kivitelüket illetően – az e rendeletben meghatározott, a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó szabályok alá esnek.

ÉLŐ ÁLLATOK, EMBRIÓK, PETESEJTEK ÉS ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK KÖZÖSSÉGBE TÖRTÉNŐ BEHOZATALA

A szarvasmarhafélék és valamennyi szarvasmarhaféléből előállított áru – amelyekre vonatkozóan e rendelet különleges szabályokat állapít meg – 1. kategóriába sorolt országokból vagy régiókból történő behozatala során az illetékes hatóság figyel arra, hogy bemutassák a nemzetközi állat-egészségügyi bizonyítványt, amely tanúsítja, hogy az ebbe a kategóriába sorolandó országok vagy régiók megfelelnek a III. melléklet C. fejezetében található feltételeknek.

Szarvasmarhafélék friss húsának és szarvasmarhaféléből előállított termékeknek a behozatala

A juh- és kecskefélék 2003. október 1-je utáni Közösségbe történő behozatalához állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása szükséges, amely tanúsítja, hogy azok:

Ha olyan tagállamba szánják őket, amelynek teljes területére vagy annak egy részére a VIII. melléklet A. I. b) és c) pontjában megállapított rendelkezések vonatkoznak, meg kell felelniük a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott további általános vagy különleges biztosítékoknak.

A VIII. melléklet C. fejezetében felsorolt állati eredetű termékek 5. kategóriába sorolt harmadik országokból vagy régiókból történő behozatalát a 16. cikk (3) bekezdésének megfelelően meg kell tiltani, ha az alábbi, kérődzőkből származó termékeket vagy anyagokat tartalmaznak vagy azokból származnak:

Amennyiben állati eredetű termékeket hoznak be olyan, nem az 1. kategóriába tartozó harmadik országokból vagy azok régióiból, a közösségi jogszabályoknak megfelelő bizonyítványokat ki kell egészíteni az előállítási ország illetékes hatósága által aláírt nyilatkozattal, amely a következőképpen hangzik:

„Az állati eredetű termék nem tartalmaz – az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletében meghatározott – különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot és a szarvasmarhafélék fejének csontjából vagy a gerincoszlopából előállított, mechanikailag kinyert húst, illetve nem ezekből származik. Az állatokat nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe fecskendezett gázzal elkábították vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg kábítás után a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel roncsolták volna.”

A juh- és kecskefélék Közösségbe behozott spermájának és embrióinak 2005. január 1-jétől ki kell elégíteniük a VIII. melléklet A. fejezete I. alfejezete d) pontjának követelményeit.

REFERENCIALABORATÓRIUMOK, MINTAVÉTELEZÉS ÉS LABORATÓRIUMI ANALIZÁLÁSI MÓDSZEREK

3. A nemzeti referencialaboratóriumok a következők:

Ausztria	Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH, Institut für veterinärmedizinische Untersuchungen MödlingRobert Koch Gasse 17A-2340 Mödling
Belgium	CERVA -CODA-VARCentre d'Étude et de Recherches Vétérinaires et AgrochimiquesCentrum voor Onderzoek in Diergeneeskunde en AgrochemieVeterinary and Agrochemical Research CentreGroeselenberg 99B-1180 Bruxelles
Ciprus	State Veterinary LaboratoriesVeterinary ServicesCY-1417 AthalassaNicosia
Cseh Köztársaság	Státní veterinární ústav JihlavaRantířovská 93586 05 Jihlava
Dánia	Danmarks FødevareforskningBülowsvej 27DK-1790 København V
Észtország	Veterinaar- ja ToidulaboratooriumKreutzwaldi 30Tartu 51006
Finnország	Eläinlääkintä- ja elintarvikelaitosHämeentie 57FIN-00550 Helsinki
Franciaország	Agence française de sécurité sanitaire des alimentsLaboratoire de pathologie bovine31, avenue Tony Garnier69 364 LYON CEDEX 07
Németország	Friedrich-Loeffler-Institut, Bundesforschungsinstitut für TiergesundheitAnstaltsteil Insel Riems Boddenblick 5AD-17498 Insel Riems
Görögország	Ministry of Agriculture — Veterinary Laboratory of Larisa7th km of Larisa — Trikala HighwayGR-411 10 Larisa
Magyarország	Országos Állategészségügyi Intézet (OÁI)Pf. 2.Tábornok u. 2.H-1581 Budapest
Írország	Central Veterinary Research LaboratoryYoung's CrossCelbridgeCo. Kildare
Olaszország	Istituto Zooprofilattico Sperimentale del Piemonte, Liguria e Valle d’Aosta — CEAVia Bologna, 148I-10154 Torino
Lettország	State Veterinary Medicine Diagnostic CentreLejupes Str. 3Riga LV 1076
Litvánia	Nacionalinė veterinarijos laboratorijaJ. Kairiūkščio g. 10LT-08409 Vilnius
Luxemburg	CERVA -CODA-VARCentre d'Étude et de Recherches Vétérinaires et AgrochimiquesCentrum voor Onderzoek in Diergeneeskunde en AgrochemieVeterinary and Agrochemical Research CentreGroeselenberg 99B-1180 Bruxelles
Málta	National Veterinary Laboratory Albert Town Marsa
Hollandia	Centraal Instituut voor Dierziektecontrole-LelystadHoutribweg 3g8221 RA LelystadPostbus 20048203 AA Lelystad
Lengyelország	Państwowy Instytut Weterynaryjny (PIWet)24-100 Puławyal. Partyzantów 57
Portugália	Laboratório Nacional de Investigação Veterinária Estrada de Benfica701 P-1500 Lisboa
Szlovákia	State Veterinary Institute ZvolenPod dráhami 918SK-960 86, Zvolen
Szlovénia	National Veterinary InstituteGerbičeva 601000 Ljubljana
Spanyolország	Laboratorio Central de Veterinaria (Algete)Ctra. de Algete km. 828110 Algete (Madrid)
Svédország	National Veterinary InstituteS-751 89 Uppsala
Egyesült Királyság	Veterinary Laboratories AgencyWoodham LaneNew Haw Addlestone Surrey KT15 3NB

A TSE kimutatására irányuló vizsgálatra küldött valamennyi szövetminta begyűjtése a Nemzetközi Járványügyi Hivatal (OIE) „A diagnosztikai tesztek és állati vakcinák kézikönyve” (a továbbiakban: „kézikönyv”). legutóbbi kiadásában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával történik. OIE módszerek és vizsgálati tervek hiányában és hogy elegendő mennyiségű anyag álljon rendelkezésre, az illetékes hatóság biztosítja olyan mintavételezési módszerek és vizsgálati tervek használatát, amelyek összhangban vannak a közösségi referencialaboratórium által kiadott irányelvekkel. Továbbá, az illetékes hatóság igyekszik begyűjteni a kiskérődzők kisagyának egy részét, illetve a teljes agytörzset és addig megőrizni a begyűjtött szövetminták legalább felét friss, de nem fagyott állapotban, amíg a gyorsteszt vagy megerősítő vizsgálat eredménye negatívnak nem bizonyul.

A szövetmintákat helyesen kell megjelölni, hogy kiderüljön a mintába bevont állat azonossága.

A TSE laboratóriumi vizsgálatát az illetékes hatóság által erre a célra alkalmasnak minősített laboratóriumokban kell elvégezni.

3.1. A BSE szarvasmarhafélékben való kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatok

A 12. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, szarvasmarhafélékből vett szövetmintákat – a kézikönyv legújabb kiadásában leírtak szerint – kórszövettani vizsgálat alá kell vetni, kivéve akkor, ha az anyag bomláson ment keresztül. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, vagy az anyag bomláson ment keresztül, a szövetet a kézikönyvben megállapított egyéb diagnosztikai módszerekkel kell megvizsgálni (immuncitokémia, immunoblot-eljárás vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása). Erre a célra azonban nem alkalmazhatók gyorstesztek.

Ha a fenti vizsgálatok egyikének eredménye pozitív, az állatokat BSE-pozitívnak kell tekinteni.

A III. melléklet A. fejezete I. szakaszának (Szarvasmarhafélék monitoringja) rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, szarvasmarhafélékből vett szövetmintákat gyorstesztnek kell alávetni.

Ha a gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, a szövetmintát egy hatósági laboratóriumban azonnal megerősítő vizsgálatoknak kell alávetni. A megerősítő vizsgálat első lépése az agytörzs kórszövettani (a kézikönyv legutóbbi kiadásában leírtak szerinti) vizsgálata, kivéve ha az anyag bomláson ment keresztül vagy egyébként nem alkalmas kórszövettani vizsgálatra. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, vagy az anyag bomláson ment keresztül, a szövetmintát az a) pontban említett egyik diagnosztikai módszerrel kell megvizsgálni.

BSE-pozitívnak kell tekinteni az állatot akkor, ha a gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem meggyőző, vagy ha:

3.2. A TSE juh- és kecskefélékben való kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatok

A 12. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, juh- és kecskefélékből vett szövetmintákat – a kézikönyv legújabb kiadásában leírtak szerint – kórszövettani vizsgálat alá kell vetni, kivéve akkor, ha az anyag bomláson ment keresztül. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, vagy az anyag bomláson ment keresztül, a szövetet a kézikönyvben megállapított immuncitokémiai módszerrel, immunoblot-eljárással vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásának módszerével kell megvizsgálni. Erre a célra azonban nem alkalmazhatók gyorsvizsgálatok.

Ha a fenti vizsgálatok egyikének eredménye pozitív, az állatot súrlókór-fertőzöttnek kell tekinteni.

A III. melléklet A. fejezete II. szakaszának (Juh- és kecskefélék monitoringja) rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, juh- és kecskefélékből vett szövetmintákat gyorstesztnek kell alávetni.

Ha a gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, az agytörzset azonnal egy hatósági laboratóriumba kell küldeni, hogy az a) pontban említett immuncitokémiai módszerrel, immunoblot-eljárással vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásának módszerével elvégezhessék a megerősítő vizsgálatokat. Ha a megerősítő vizsgálat eredménye negatív vagy nem meggyőző, a közösségi referencia-laboratórium által kiadott irányelvekkel összhangban további megerősítő vizsgálatokat kell elvégezni.

Ha a megerősítő vizsgálatok egyikének eredménye pozitív, az állatot súrlókór fertőzöttnek kell tekinteni.

Az eredmények értékelését a közösségi referencia-laboratórium végzi, amelynek munkáját egy a megfelelő nemzeti referencia-laboratórium egy képviselőjét is magában foglaló szakértői fórum segíti. Az értékelés eredményéről a Bizottságot azonnal tájékoztatni kell. Azokat a szövetmintákat, amelyek három különböző módszer szerint is BSE gyanúsnak minősülnek, illetve amelyekre vonatkozóan a körvizsgálat eredménye nem meggyőző, további elemzésnek – egérkísérleteknek – kell alávetni a végleges megerősítés céljából.

Az ugyanazon állattartó gazdaság fertőzött állományaiból a III. melléklet A. fejezete II. részének 5. pontjával összhangban vett szövetminták további vizsgálatát a mindenkori nemzeti referencia-laboratóriummal folytatott konzultációt követően a közösségi referencialaboratórium tanácsaival összhangban kell elvégezni.

d) A molekuláris tipizálási módszerekkel végzett további vizsgálatok végzésére alkalmasnak minősített laboratóriumok

3.3. A TSÉ-nek 3.1. és 3.2. pontokban említettektől eltérő fajokban való előfordulására irányuló laboratóriumi vizsgálatok

A TSÉ-nek a szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől eltérő más állatfajokban való vélt előfordulásának megerősítésére véghezvitt vizsgálatokhoz megállapított módszereknek és vizsgálati terveknek magában kell foglalniuk legalább egy, az agyszövetet vizsgáló kórszövettani vizsgálatot. Az illetékes hatóság olyan laboratóriumi vizsgálatokat is megkövetelhet, mint az immuncitokémia, immunoblot-eljárás, a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása, vagy más, a prion fehérje betegségből eredő elváltozásának kimutatására szolgáló módszerek. Ha a kezdő kórszövettani vizsgálat eredménye negatív vagy nem meggyőző, mindenképpen el kell végezni legalább egy másik laboratóriumi vizsgálatot. A betegség első ízben történő megjelenése esetén legalább három különböző vizsgálatot kell elvégezni.

Továbbá különösen akkor, amikor egy, a szarvasmarhaféléktől eltérő állatfajban BSE előfordulást gyanítanak, amennyiben lehetséges, törzstipizálás céljából szövetmintákat kell beküldeni.

A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésével és a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban a gyorsteszteket a következő módszerekkel kell elvégezni:

A juh- és kecskefélék TSE-megbetegedésének kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésével és a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban a gyorsteszteket a következő módszerekkel kell elvégezni:

A vizsgálat elvégzésére szolgáló mintaszövetnek valamennyi vizsgálat esetében meg kell felelnie a gyártó által kiadott használati utasításnak.

A gyorstesztek alkalmazójának olyan, a közösségi referencialaboratórium által is jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie, amely biztosítja a tesztek teljesítményének állandóságát. A teszt alkalmazójának a közösségi referencialaboratórium rendelkezésére kell bocsátania a vizsgálati jegyzőkönyvet.

A gyorsteszteket és a vizsgálati terveket csak a közösségi referencialaboratórium előzetes tájékoztatását követően lehet módosítani, és azzal a feltétellel, hogy a közösségi referencialaboratórium megállapítása szerint a módosítás nem rontja a gyorsteszt érzékenységét, specifikusságát vagy megbízhatóságát. Erről a megállapításról tájékoztatni kell a Bizottságot és a nemzeti referencialaboratóriumokat.

A. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat, mechanikai úton kinyert húst és vágási technikákat illetően

( 3 ) Az Európai Parlament 2000. május 17-i véleménye (HL C 59., 2001.2.23., 93. o.), a Tanács 2001. február 12-i közös álláspontja (HL C 88., 2001.3.19., 1. o.) és az Európai Parlament 2001. május 3-i határozata.

( 5 ) A Tanács 1989. december 11-i 89/662/EGK irányelve a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről (HL L 395., 1989.12.30., 13. o.). A legutóbb a 92/118/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.) módosított irányelv.

( 6 ) A Tanács 1990. június 26-i 90/425/EGK irányelve a belső piac megvalósításának céljával meghatározott élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről (HL L 224., 1990.8.18., 29. o.). A legutóbb a 92/118/EGK irányelvvel módosított irányelv.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

( 8 ) A Tanács 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról (HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.). A legutóbb a 2000/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 163., 2000.7.4., 35. o.) módosított irányelv.

( 9 ) A Tanács 1991. január 28-i 91/68/EGK irányelve a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 19. o.). A legutóbb a 94/953/EK bizottsági határozattal (HL L 371., 1994.12.31., 14. o.) módosított irányelv.

( 10 ) A Tanács 1991. július 15-i 91/496/EGK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról (HL L 268., 1991.9.24., 56. o.). A legutóbb a 96/43/EK irányelvvel (HL L 162., 1996.7.1., 1. o.) módosított irányelv.

( 11 ) A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzések megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o.).

( 12 ) A Tanács 1982. december 21-i 82/894/EGK irányelve az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről (HL L 378., 1982.12.31., 58. o.). A legutóbb a 2000/556/EK bizottsági határozattal (HL L 235., 2000.9.19., 27. o.) módosított irányelv.

( 13 ) A Tanács 1992. június 16-i 92/46/EGK irányelve a nyers tej, a hőkezelt tej és a tejalapú termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 1. o.). A legutóbb a Tanács 96/23/EK irányelvével (HL L, 1996.5.23., 10. o.) módosított irányelv.

( 14 ) A Tanács 1992. december 17-i 92/118/EGK irányelve a 89/662/EGK irányelv, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.). A legutóbb az 1999/724/EK bizottsági határozattal (HL L 290., 1999.11.12., 32. o.) módosított irányelv.

( 21 ) A Tanács 1990. november 27-i 90/667/EGK irányelve az állati hulladékok ártalmatlanítására és forgalomba hozatalára, továbbá az állati eredetű, illetve halból készült takarmányok kórokozókkal szembeni védelmére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokról, valamint a 90/425/EGK irányelv módosításáról (HL L 363., 1990.12.27., 51. o.). A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 22 ) A Bizottság 1992. november 17-i 92/562/EGK határozata a nagy fertőzési veszélyt jelentő anyagok feldolgozására szolgáló alternatív hőkezelő rendszerek jóváhagyásáról (HL L 359., 1992.12.9., 23. o). A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított határozat.

( 23 ) A Tanács 1999. július 19-i 1999/534/EK határozata az állati hulladékok bizonyos típusainak feldolgozására vonatkozó, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak elleni védekezést célzó intézkedésekről és a 97/735/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 204., 1999.8.4., 37. o.).

( 24 ) A Bizottság 1997. október 21-i 97/735/EK határozata az emlősöktől származó állati hulladék meghatározott fajtáinak kereskedelmére vonatkozó egyes védelmi intézkedésekről (EGT vonatkozású szöveg) (HL L 294., 1997.10.28., 7. o.). Az 1999/534/EK tanácsi határozattal (HL L 204., 1999.8.4., 37. o.) módosított határozat.

( 28 ) A Tanács 1989. szeptember 25-i 89/556/EGK irányelve a szarvasmarhaféle háziállatok embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 302., 1989.10.19., 1. o.). A legutóbb a Bizottság 94/113/EK határozatával (HL L 53., 1994.2.24., 23. o.) módosított irányelv.

( 31 ) A Tanács 1994. december 14-i 94/65/EK irányelve a darált hús és az előkészített húsok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 368., 1994.12.31., 10. o.).

( 32 ) A Tanács 1976. december 21-i 77/99/EGK irányelve a húsipari termékek Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról (HL L 26., 1977.1.31., 85. o.). A legutóbb a 97/76/EK tanácsi irányelvvel (HL L 10., 1998.1.16., 25. o.) módosított irányelv.

		Hivatalos Lap
		No	page	date
M1	A BIZOTTSÁG 1248/2001/EK RENDELETE (2001. június 22.)	L 173	12	27.6.2001
►M2	A BIZOTTSÁG 1326/2001/EK RENDELETE (2001. június 29.)	L 177	60	30.6.2001
M3	A BIZOTTSÁG 270/2002/EK RENDELETE (2002. február 14.)	L 45	4	15.2.2002
►M4	A BIZOTTSÁG 1494/2002/EK RENDELETE (2002. augusztus 21.)	L 225	3	22.8.2002
►M5	A BIZOTTSÁG 260/2003/EK RENDELETE (2003. február 12.)	L 37	7	13.2.2003
M6	A BIZOTTSÁG 650/2003/EK RENDELETE (2003. április 10.)	L 95	15	11.4.2003
M7	A BIZOTTSÁG 1053/2003/EK RENDELETE (2003. június 19.)	L 152	8	20.6.2003
M8	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1128/2003/EK RENDELETE (2003. június 16.)	L 160	1	28.6.2003
►M9	A BIZOTTSÁG 1139/2003/EK RENDELETE (2003. június 27.)	L 160	22	28.6.2003
►M10	A BIZOTTSÁG 1234/2003/EK RENDELETE (2003. július 10.)	L 173	6	11.7.2003
M11	A BIZOTTSÁG 1809/2003/EK RENDELETE (2003. október 15.)	L 265	10	16.10.2003
►M12	A BIZOTTSÁG 1915/2003/EK RENDELETE (2003. október 30.)	L 283	29	31.10.2003
►M13	A BIZOTTSÁG 2245/2003/EK RENDELETE (2003. december 19.)	L 333	28	20.12.2003
►M14	A BIZOTTSÁG 876/2004/EK RENDELETE (2004. április 29.)	L 162	52	30.4.2004
►M15	A BIZOTTSÁG 1471/2004/EK RENDELETE (2004. augusztus 18.)	L 271	24	19.8.2004
►M16	A BIZOTTSÁG 1492/2004/EK RENDELETE (2004. augusztus 23.)	L 274	3	24.8.2004
M17	A BIZOTTSÁG 1993/2004/EK RENDELETE (2004. november 19.)	L 344	12	20.11.2004
►M18	A BIZOTTSÁG 36/2005/EK RENDELETE (2005. január 12.)	L 10	9	13.1.2005
M19	A BIZOTTSÁG 214/2005/EK RENDELETE (2005. február 9.)	L 37	9	10.2.2005
M20	A BIZOTTSÁG 260/2005/EK RENDELETE (2005. február 16.)	L 46	31	17.2.2005
►M21	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 932/2005/EK RENDELETE (2005. június 8.)	L 163	1	23.6.2005
►M22	A BIZOTTSÁG 1292/2005/EK RENDELETE (2005. augusztus 5.)	L 205	3	6.8.2005
►M23	A BIZOTTSÁG 1974/2005/EK RENDELETE (2005. december 2.)	L 317	4	3.12.2005
►M24	A BIZOTTSÁG 253/2006/EK RENDELETE (2006. február 14.)	L 44	9	15.2.2006
►M25	A BIZOTTSÁG 339/2006/EK RENDELETE (2006. február 24.)	L 55	5	25.2.2006
►M26	A BIZOTTSÁG 657/2006/EK RENDELETE (2006. április 10.)	L 116	9	29.4.2006
►M27	A BIZOTTSÁG 688/2006/EK RENDELETE (2006. május 4.)	L 120	10	5.5.2006
►M28	A BIZOTTSÁG 1041/2006/EK RENDELETE (2006. július 7.)	L 187	10	8.7.2006

Tagállam	Az egészséges vágott juhfélék minimális mintanagysága (1)
Németország	37 500
Görögország	23 000
Spanyolország	41 800
Franciaország	42 400
Írország	40 500
Olaszország	43 700
Hollandia	23 300
Ausztria	14 300
Lengyelország	23 300
Portugália	14 300
Egyesült Királyság	44 000
Egyéb tagállamok	összes
(1) A minimális mintanagyságokat az egészséges juhpopuláció méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani. A 30 000-nél nagyobb minimális mintanagyságok 0,003 %-os előfordulási gyakoriságot tesznek lehetővé 95 %-os megbízhatóság mellett.

Tagállam	Az egészséges vágott kecskefélék minimális mintanagysága (1)
Görögország	20 000
Spanyolország	125 500
Franciaország	93 000
Olaszország	60 000
Ciprus	5 000
Ausztria	5 000
Egyéb tagállamok	összes
(1) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamokban az egészséges levágott kecskefélék számának és a BSE előfordulásának figyelembevételével állapították meg. Azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani. A 60 000-nél nagyobb minimális mintanagyságok 0,0017 %-os előfordulási gyakoriságot tesznek lehetővé 95 %-os megbízhatóság mellett.

A tagállamok anyajuh- és fedeztetett jerkepopulációja	Az elhullott juhfélék minimális mintanagysága (1)
> 750 000	20 000
100 000–750 000	3 000
40 000–100 000	100 % 1 000-ig
< 40 000	100 % 200-ig
(1) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok juh- és kecskepopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.

A tagállamok már ellett kecskepopulációja és pároztatott kecskepopulációja	Az elhullott kecskefélék minimális mintanagysága (1)
> 750 000	10 000
250 000–750 000	3 000
40 000–250 000	100 % 1 000-ig
< 40 000	100 % 200-ig
(1) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok juh- és kecskepopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.

A 12 hónapnál idősebb vagy egy, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, az állományban vagy nyájban megsemmisítési céllal leölt állatok száma	Minimális mintanagyság
70 vagy annál kevesebb	Az ismérveknek megfelelő valamennyi egyed
80	68
90	73
100	78
120	86
140	92
160	97
180	101
200	105
250	112
300	117
350	121
400	124
450	127
500 vagy több	150