(1)

A 214/2013/EU végrehajtási rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Tanács ezzel egyidejűleg a 215/2013/EU végrehajtási rendelettel (3) kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára. A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok mértéke 13,7 % és 44,7 % között változik.

(3)

Az alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság 2019. május 2-án az (EU) 2019/687 rendelettel (4) (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) meghosszabbította a Kínából származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedéseket. A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 0 % és 26,1 % között változik.

(4)

A dömpingellenes és szubvencióellenes vámok együttes mértéke 13,7 % és 58,3 % között változik.

(5)

A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően az említett intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján (a továbbiakban: kérelem).

(6)

A kérelmet 2024. február 2-án az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: EUROFER vagy a kérelmező) nyújtotta be az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az egyes szerves bevonatú acéltermékekkel foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(7)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. április 30-án a Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek Unióba érkező behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6).

(8)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat, az Unióban működő, ismert független importőröket, az érintettként ismert független uniós felhasználókat, a Kínában működő ismert gyártókat, valamint Kína hatóságait a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte továbbá, hogy az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát.

(13)

Az eljárás megindítása előtt 14 uniós gyártó bocsátotta rendelkezésre a minta kiválasztásához kért információkat, és jelezte együttműködési szándékát a Bizottságnak. A Bizottság ennek alapján ideiglenesen egy három olyan gyártóból álló mintát választott ki, amelyeket a hasonló termék Unióban történő termelésének és értékesítésének volumene tekintetében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan reprezentatívnak ítélt. A mintában szereplő uniós gyártók az uniós gazdasági ágazat becsült teljes termelésének 28 %-át, az uniós gazdasági ágazat független uniós vevőkre irányuló teljes értékesítési volumenének pedig 26 %-át tették ki a felülvizsgálati időszak alatt.

(14)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, és a Bizottság megerősítette az ideiglenes mintát. A Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak ítélte.

(15)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítására irányuló kérelem tíz független importőrt jelölt meg, amelyeket a Bizottság felkért arra, hogy szolgáltassanak információkat a mintavételhez. Egyikük sem jelentkezett.

(16)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(17)

A mintavételi űrlapot egyetlen exportáló gyártó sem küldte vissza. Ezt követően a Bizottság 2024. augusztus 2-án tájékoztatta a kínai kormányt, hogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, ezért a dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseit fogja alkalmazni.

(18)

A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. A kínai kormánytól azonban nem érkezett válasz a kérdőívre a Bizottsághoz ebben a tárgyban. Ezért a Bizottság 2024. augusztus 2-án tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállása tekintetében az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseit kívánja alkalmazni.

(19)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak és az Eurofernek. A Bizottság az uniós gyártók, a független importőrök, a felhasználók és a Kínában működő exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (7).

(20)

Kitöltött kérdőív a mintában szereplő három uniós gyártótól és az Eurofertől érkezett vissza.

(21)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(22)

A Bizottság 2025. június 6-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban.

(23)

A felek egyike sem tett észrevételt a végső tájékoztatással kapcsolatban. Meghallgatást egyik fél sem kért.

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termékkel, nevezetesen: a jelenleg az ex 7210 70 80 , ex 7212 40 80 , ex 7225 99 00 és ex 7226 99 70 KN-kódok (TARIC-kódok: 7210 70 80 11, 7210 70 80 91, 7212 40 80 01, 7212 40 80 21, 7212 40 80 82, 7225 99 00 11, 7225 99 00 91, 7226 99 70 11 és 7226 99 70 91) alá tartozó egyes szerves bevonatú acéltermékek, azaz síkhengerelt, ötvözött vagy ötvözetlen acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legalább az egyik oldalon festett, lakkozott vagy műanyaggal bevont termékek, az olyan, úgynevezett „szendvicspanelek” kivételével, amelyeket épületekben alkalmaznak, és két külső fémlemezből állnak, köztük stabilizáló magként szigetelőanyaggal, és kivéve azon termékeket, amelyek hordozófelülete cinkpor tartalmú (olyan, cinkben gazdag festék, amely legalább 70 tömegszázalék cinket tartalmaz), kivéve továbbá a króm vagy ón fémbevonatú termékeket (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy szerves bevonatú acéltermék).

(25)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket síkhengerelt acéltermékek szerves bevonattal történő ellátásával állítják elő. A szerves bevonat biztosítja az acéltermékek védelmét, valamint esztétikai és funkcionális jellemzőit.

(26)

A szerves bevonatú acéltermékeket főként az építőiparban alkalmazzák, valamint az építőiparban alkalmazott termékekben való további feldolgozás céljára használják fel. Egyéb alkalmazási területei közé tartoznak a háztartási készülékek.

(27)

Az e vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék (a továbbiakban: érintett termék).

(28)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megerősítést nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

Ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(29)

A felülvizsgálati időszak alatt a szerves bevonatú acéltermékek Kínából érkező behozatala gyakorlatilag megszűnt. Az Eurostat szerint a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékek behozatala az uniós piac mintegy 0,06 %-át tette ki, míg az eredeti vizsgálat során 13,6 %-os, az előző hatályvesztési felülvizsgálat során pedig 0,1 %-os volt a piaci részesedés. Abszolút értékben a behozatal az eredeti vizsgálat alatti 702 452 tonnáról az előző hatályvesztési felülvizsgálat idején 6 338 tonnára esett vissza, a jelenlegi felülvizsgálati időszakban pedig tovább csökkent, 2 554 tonnára. Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszak alatti behozatal nem volt kellően reprezentatív ahhoz, hogy érvényes következtetéseket lehessen levonni a dömping folytatódásával kapcsolatban.

(30)

A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. A következő elemek vizsgálatára került sor: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós árak és a kínai árak közötti viszony; a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és a kínai rendes érték közötti kapcsolat; a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és az Unión belüli árszint közötti kapcsolat; valamint az uniós piac vonzereje.

(31)

A (17) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közreműködésére irányuló kérelmet.

(32)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásával vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos ténymegállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapultak, különösen az Eurostat (8) és a Globális Kereskedelmi Atlasz által gyűjtött kereskedelmi statisztikákon (9), az OECD által az árukereskedelem nemzetközi szállítási és biztosítási költségeire vonatkozó adatokból (10) és a Világbank Doing Business (11) jelentéséből származó, a fuvarköltségekre vonatkozó információkon, egy reprezentatív uniós gyártótól származó, a termelési tényezőkre és azok felhasználására vonatkozó információkon, valamint a szerves bevonatú acéltermékek kínai piacának alakulására vonatkozó, a MySteel éves jelentéséből származó információkon (12).

(33)

A dömping megismétlődése valószínűségének elemzése érdekében, különösen az árak összehasonlítása céljából, a Bizottság először az alábbi 3.2. szakaszban részletezett módon meghatározta a rendes értéket.

(34)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(35)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság 2024. augusztus 2-án tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(36)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében Mexikó megfelelő reprezentatív ország a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál.

(37)

2025. március 19-én a Bizottság feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni (a továbbiakban: feljegyzés). A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a szerves bevonatú acéltermékek előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy Mexikó megfelelő reprezentatív ország. A feljegyzéssel kapcsolatban a kérelmezőtől érkeztek észrevételek a Bizottsághoz. A kérelmező támogatását fejezte ki a Bizottság által választott reprezentatív ország iránt.

(38)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(39)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(40)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(41)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy Kínában fennállnak-e az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások, amelyek miatt nem helyénvaló az említett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Ez az elemzés a jelentős torzulások fennállásának megállapítása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos alábbi bizonyítékokra terjedt ki.

(42)

Először is, a kérelemben szereplő bizonyítékok a jelentős torzulások fennállására utaló alábbi elemeket tartalmazták.

(43)

A kérelmező azzal érvelt, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai piacát olyan vállalatok szolgálják ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában vannak, vagy ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt működnek. E tekintetben a kérelmező kiemelte, hogy a kínai acélágazatban jelentős állami tulajdon áll fenn, különösen a szerves bevonatú acéltermékek olyan nagy gyártói körében, mint a Baowu Group, az Ansteel Group és a Shandong Steel Group, amelyek mindegyike állami tulajdonú vállalat.

(44)

A kérelmező azzal is érvelt, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártóiban való kínai állami jelenlét lehetővé teszi az állam számára, hogy beavatkozzon az árakba és a költségekbe. A kérelmező azt állította, hogy mind az állami tulajdonú vállalatok, mind a magánvállalatok esetében ez a helyzet. A kérelmező ugyanis felhívta a figyelmet a Kínai Népköztársaság alkotmányának 33. cikke szerinti alkotmányos kötelezettségre, amely szerint „[a] nem közszférabeli szervezetekben működő alapszintű pártszervezetek végrehajtják a párt elveit és politikáit, irányítják és felügyelik az állami törvények és rendeletek vállalkozásaik általi betartását”. Ezenkívül a kínai társasági törvény 19. cikke kiemeli a vállalatok azon kötelezettségét, hogy „biztosítsák a párt tevékenységeihez szükséges feltételeket”, valamint azt a követelményt, hogy a vállalaton belül jelöljék ki „a Kínai Kommunista Párt egy szervezetét […] a párt tevékenységeinek folytatására”.

(45)

Ami konkrétan a szerves bevonatú acéltermékek gyártóit illeti, a kérelem megállapította, hogy Hszi Csin-ping elnök bátorította a Baowu Steel Groupot, hogy továbbra is működjön együtt az állami tulajdonú gazdasággal (13). Megemlítette továbbá a Kínai Fémipari Társaság elnökének nyilatkozatát, aki „áttekintette a Kínai Kommunista Párt 20. nemzeti kongresszusának vonatkozó fontos utasításait”, különös tekintettel arra, hogy „átfogó politikákat kell végrehajtani az ipar szerkezetének optimalizálása, a kapacitásbővítés ellenőrzése, az ipari koncentráció előmozdítása, valamint a minőség és a hatékonyság javítása tekintetében (14)”. Végezetül, tekintettel arra, hogy a szerves bevonatú acéltermékeket főként az építőiparban használják, a kérelmező rámutatott arra, hogy Kína tizennegyedik ötéves nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tervében nagy jelentőséget tulajdonítanak a vidéki és városi területeken történő építkezésnek.

(46)

Ezenfelül, a kérelmező rámutatott arra, hogy a kínai hatóságok a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákat vagy intézkedéseket tartanak fenn. E tekintetben a kérelmező megjegyezte, hogy a kínai acélágazatra számos nemzeti és önkormányzati terv vonatkozik, különösen az acélipar optimalizálására és szerkezetátalakítására, valamint az ellátási lánc korszerűsítésére vonatkozóan. Ezenfelül, a Kínai Vas- és Acélipari Szövetség az Alapszabályának 3. cikke szerint „igazodik a Kínai Kommunista Párt átfogó vezetéséhez” és „elfogadja a nyilvántartó és irányító szervek, a pártépítő szervek, valamint az illetékes ágazati irányító közigazgatási szervek üzleti útmutatását, továbbá az általuk gyakorolt felügyeletet és irányítást”.

(47)

A kérelmező kiemelte még a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiányát, diszkriminatív alkalmazását vagy nem megfelelő érvényesítését. A kérelmező szerint ez kitűnik a kínai kormány által a fizetésképtelenségi eljárásokban gyakorolt befolyásból. Tekintettel arra, hogy a bíróságok a kínai kormánynak alárendeltek, számos fizetésképtelen vállalkozás élvezi az állami tulajdonú vállalatoknak nyújtott de facto kormányzati garanciákból eredő szerkezetátalakítási tervek előnyeit. Ezenkívül a kérelmező hivatkozott a földterület-biztosításra és -szerzésre vonatkozó szabályok átláthatóságának hiányára.

(48)

A kérelem hangsúlyozta továbbá, hogy Kínában és különösen a szerves bevonatú acéltermékek ágazatában torzultak a bérköltségek. Az ilyen torzulásokra az első hatályvesztési felülvizsgálat már emlékeztetett, és a kérelmező nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szerves bevonatú acéltermékek ágazata védve lenne a bérköltségek torzulásaival szemben.

(49)

Másodszor, a Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (15) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (16) A Bizottság megállapította különösen, hogy a szerves bevonatú acéltermékek ágazatában nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (17), hanem a kínai kormánynak a vállalatokban való, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (18). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása még további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatok felé irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (19). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (20). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (21), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (22).

(50)

Harmadszor: a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat (23) során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. A Bizottság számára nem ismertek olyan jelentős strukturális változások Kínában, amelyek befolyásolhatnák ezt a következtetést.

(51)

Negyedszer, a Bizottság által az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja alapján készített, a Kína gazdaságának jelentős torzulásairól szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban (24) rendelkezésre álló további bizonyítékok rámutattak arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős torzulások álltak fenn.

(52)

Ötödször, sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(53)

A fentiekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az ügyben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján képezte.

(54)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(55)

A (37) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Mexikót szándékozik megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása megerősítést nyer.

(56)

Az együttműködés hiányára tekintettel a Bizottság megerősítette, hogy Mexikó, amely a Bizottság számára lehetséges reprezentatív országként volt ismert az eljárás megindításakor, valóban olyan ország, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róla, hogy gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(57)

A feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a kérelmező helyeselte a Bizottság azon szándékát, hogy Mexikót tekinti megfelelő reprezentatív országnak.

(58)

A feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket jelentős mennyiségben és hasonló gyártási folyamat keretében állították elő Mexikóban.

(59)

A szerves bevonatú acéltermékek mexikói termelésével kapcsolatban a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(60)

A feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy könnyen hozzáférhető pénzügyi információkat talált a szerves bevonatú acéltermékek egyik mexikói gyártójáról a 2023 decemberében végződő pénzügyi évre vonatkozóan. Meg lehetett állapítani a fő termelési tényezők, a villamos energia, a gáz és a munkaerő torzulásmentes költségét is.

(61)

A Bizottság megállapította, hogy valamennyi inputot reprezentatív mennyiségben importálták Mexikóba.

(62)

Az inputok többsége esetében a Kínából származó behozatal volumene jelentéktelen volt. A poliuretán festékek mintegy 20 %-át importálták Kínából. A Kínán kívüli országokból érkező behozatal egységára azonban jelentősen magasabb volt, mint a kínai importár. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ezeket az árakat nem befolyásolta a Kínából származó behozatal.

(63)

A szerves bevonatú acéltermékek gyártása során felhasznált inputok egyikét sem importálták Mexikóba Oroszországból. A Bizottság ezért nem elemezte, hogy az Oroszországból származó behozatallal szembeni esetleges szankciók torzíthatták-e a mexikói importárakat.

(64)

Annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a szerves bevonatú acéltermékek előállításához felhasznált inputok kivitelére nem vonatkoztak exportkorlátozások, a Bizottság áttekintette a Global Trade Alert adatbázist (27) és a Market Access Map adattárat (28). Megállapította, hogy Mexikó nem vezetett be korlátozásokat a szerves bevonatú acéltermékek előállításához felhasznált inputok kivitelére vonatkozóan. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezen inputok belföldi és importárait nem torzította a mexikói piacon az inputok mesterségesen megnövekedett kínálata.

(65)

A Bizottság továbbá megvizsgálta, hogy harmadik országok alkalmaznak-e piacvédelmi intézkedéseket a Mexikóból származó szerves bevonatú acéltermékek behozatalával szemben. Az ilyen intézkedések megléte azt jelezheti, hogy a szerves bevonatú acéltermékek mexikói gyártóinak pénzügyi eredményeit dömping vagy támogatás torzította. Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem volt érvényben piacvédelmi intézkedés a szerves bevonatú acéltermékek Mexikóból érkező behozatalával szemben.

(66)

A vonatkozó nyilvános adatok mexikói rendelkezésre állásával kapcsolatban a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(67)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Mexikó az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(68)

A fenti elemzés alapján Mexikó teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(69)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznának, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra. Tekintettel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a felsorolás egy reprezentatív uniós gyártó által használt termelési tényezőkön alapult.

(70)

Ezenfelül a Bizottság a feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni. Emellett a Bizottság kijelentette, hogy a mexikói szabályozó és statisztikai hatóságok, valamint a nagy közüzemi vállalatok által közzétett információkat fogja felhasználni a torzulásmentes munkaerő- (29) és energiaköltségek (30) megállapításához.

(71)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint egy reprezentatív uniós gyártó által benyújtott információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A szerves bevonatú acél termelési tényezői

(72)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.2.2. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékek előállításához használt nyersanyagokra nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(73)

A behozatali vámok tekintetében a Bizottság behozatali vámokat adott hozzá az egyes nyersanyagok súlyozott átlagos importárához azok árukódja és az adott származási ország alapján. Az alkalmazandó behozatali vámtétel meghatározásához a Bizottság a Market Access Map által összegyűjtött információkra támaszkodott (32).

(74)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság egy mexikói vállalatnál az inputok egy beszállító és a vállalat telephelye közötti szállításával kapcsolatban szokásosan felmerülő költségek becslésére nyilvánosan hozzáférhető információkat használt fel. A Bizottság ezt a becslést a Mexikóba érkező behozatalhoz kapcsolódó, a legutóbbi Doing Business jelentésben közzétett belföldi szállítási költségekre alapozta (33). A fenti 1. táblázatban bemutatott torzulásmentes költség tartalmazza ezt a belföldi szállítási költséget.

(75)

A Nemzeti Statisztikai és Földrajzi Intézet (a továbbiakban: INEGI) részletes információkat tesz közzé a különböző mexikói gazdasági ágazatok béreiről és ledolgozott munkaóráiról. A Bizottság a 331. ágazat (fémalapanyag-ipar) felülvizsgálati időszaknak megfelelő adatait használta fel (34).

(76)

Az átlagos óránkénti munkaerőköltség meghatározásához a Bizottság a 331. ágazatban kifizetett összes bérre és az ebben az ágazatban ledolgozott összes munkaórára vonatkozó információkra támaszkodott. Tekintettel arra, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat célja nem a dömping pontos szintjének megállapítása, a Bizottság a torzulásmentes munkaerőköltséghez használt referenciaértékhez nem adta hozzá a munkával kapcsolatos járulékos költségeket, például a társadalombiztosítási járulékokat. A munkával kapcsolatos járulékos költségek csak növelnék a rendes értéket, és így az ebből eredő dömpingkülönbözetet.

(77)

A mexikói vállalatokra (ipari felhasználók) alkalmazott villamosenergia-ár elérhető volt a Comisión Federal de Electricidad (a továbbiakban: CFE), az egyik nagy villamosenergia-szolgáltató vállalat honlapján. A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatt a Mexikó különböző régióiban az ipari felhasználókra alkalmazott két tarifakategória ipari villamosenergia-áraira vonatkozó adatokat használta fel (35).

(78)

A mexikói földgázárat a Comisión Reguladora de Energía (a továbbiakban: CRE) teszi közzé. A Bizottság a felülvizsgálati időszak minden egyes hónapjára jellemző, egy GJ-ra jutó földgázárakra vonatkozó információkat használta fel a földgáz torzulásmentes átlagárának megállapításához (36).

(79)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(80)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. A Bizottság a szerves bevonatú acéltermékek egy reprezentatív uniós gyártója által a gyártási általános költségekre vonatkozóan szolgáltatott információkra támaszkodott.

(81)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes értékének megállapításához a Bizottság a szerves bevonatú acéltermékek egyik mexikói gyártója, a Ternium S.A. pénzügyi információit használta fel (37). A pénzügyi információk könnyen hozzáférhetőek, auditáltak, összesítettek voltak, és a 2023-as évre terjedtek ki.

(82)

Bár a pénzügyi információk összesítettek voltak, a Bizottság megállapította, hogy a teljes forgalom több mint fele a mexikói értékesítésekből származott. A forgalom szinte teljes egészében acéltermékek értékesítéséből, és körülbelül 1/3-a kifejezetten a bevont termékek értékesítéséből származott (38). Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e hatályvesztési felülvizsgálat szempontjából a pénzügyi információk kellően relevánsak a torzulásmentes SGA-költségek és nyereség forrásaként.

(83)

A kiválasztott 2023-as referenciaév teljes mértékben megfelelt a felülvizsgálati időszaknak. A kiválasztott évben a vállalat nyereséges volt, és az SGA-költségek észszerű szintjét mutatta.

(84)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(85)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a szerves bevonatú acéltermékek reprezentatív uniós gyártója nyújtott be a szerves bevonatú acéltermékek előállításához felhasznált egyes termelési tényezőkre (az anyagokra, az energiára és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság az egyes termelési tényezők egységnyi felhasználását megszorozta a reprezentatív ország adatain alapuló torzulásmentes költséggel. A nyersanyagok, az energia és a munkaerő torzulásmentes költségének összege adja a torzulásmentes gyártási költséget.

(86)

A meghatározott torzulásmentes gyártási költséghez a Bizottság hozzáadta a gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket és a nyereséget.

(87)

A szerves bevonatú acéltermékek egyik reprezentatív uniós gyártójának gyártási általános költségeit a gyártási költségei arányában fejezték ki. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulásmentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség torzulásmentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal. A gyártási általános költségek a gyártási költségek 1,5–2 %-ának feleltek meg. A torzulásmentes gyártási általános költségeknek a torzulásmentes gyártási költséghez való hozzáadásával a Bizottság megállapította a torzulásmentes előállítási költséget.

(88)

Az SGA-költségeket és a nyereséget a Ternium S.A. 2023. évi pénzügyi információi alapján határozták meg, a (81)–(83) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. Az SGA-költségek és a nyereség az értékesített áruk költségének 4,7 %-át, illetve 15,8 %-át tették ki. A Bizottság a torzulásmentes SGA-költségek és nyereség százalékos arányait alkalmazta a torzulásmentes előállítási költségre.

(89)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. A számtanilag képzett rendes érték 14 977,99 CNY/tonna volt.

(90)

A szerves bevonatú acéltermékek kínai termelési kapacitása fokozatosan nőtt a figyelembe vett időszak alatt, mivel a vertikálisan integrált acélművek a továbbfeldolgozott termékek, például színezett acéltermékek gyártásába fektettek be. A szerves bevonatú acéltermékek teljes termelési kapacitása a 2020. évi 50 millió tonnáról 2023-ban több mint 55 millió tonnára nőtt (39).

(91)

2020-ban nyolc új, színezett terméket előállító gyártósorral bővítettek, amelyek teljes kapacitása 1,59 millió tonna volt. 2021-ben öt új gyártósort helyeztek üzembe, 800 000 tonna kapacitással. 2022-ben várhatóan további 2,3 millió tonna kapacitás épül 11 új gyártósoron több tartományban, többek között Tiencsinben, Liaoningban, Kuangtungban, Hopejben és Fucsienben (40). Egyes projektek azonban késedelmet szenvedtek a színezett tekercsek iránti stagnáló belföldi kereslet miatt. 2023-ban nyolc új gyártósorral bővítettek, amelyek teljes kapacitása 1,9 millió tonna volt. A szerves bevonatú acéltermékek kínai ágazatától azt várták, hogy 2024-ben is tovább növekszik, további 2,07 millió tonna kapacitással, nyolc új gyártósoron (41).

(92)

A kínai termelési kapacitás kihasználtsági aránya ellenére továbbra is jelentős mértékben növekszik. A figyelembe vett időszak alatt hozzáadott új kapacitás önmagában képes lenne teljes mértékben kielégíteni az uniós piaci keresletet.

(93)

A szerves bevonatú acéltermékek gyártósoraiba történt további beruházásokra annak ellenére került sor, hogy a kapacitáskihasználás folyamatosan alacsony maradt. A figyelembe vett időszak alatt a kapacitáskihasználás a 2020. évi 68 %-ról (42) 2022-ben és 2023-ban körülbelül 50 %-ra csökkent (43). Így a felülvizsgálati időszakban a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói a szerves bevonatú acéltermékek iránti uniós kereslet közel hétszeresének megfelelő szabad kapacitással rendelkeztek.

(94)

Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói eláraszthatják az uniós piacot a termékükkel.

(95)

A Bizottság meghatározta a rendes értéket a 3.2. szakaszban kifejtettek szerint.

(96)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a harmadik országokkal szemben alkalmazott exportárat a Globális Kereskedelmi Atlasz kereskedelmi statisztikái alapján határozták meg.

(97)

Ennek megfelelően a Bizottság Thaiföldet, Indonéziát, Indiát, Dél-Koreát és Törökországot (az exportvolumen sorrendjében) jelölte meg mint a felülvizsgálati időszakban a kínai szerves bevonatú acéltermékek legfontosabb exportpiacai. Az ezen öt országba érkező behozatal a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékek világszintű behozatalának 38 %-át tette ki.

(98)

A Bizottság az országonkénti CIF-paritáson számított súlyozott átlagos importárat gyártelepi szintre korrigálta. Ehhez a CIF-árból levonta a tengeri szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket.

(99)

A Bizottság a CIF-árnak a tengeri szállításra és biztosításra vonatkozó gyártelepi árra történő csökkentését az OECD által az ITIC adatbázisban közzétett CIF-FOB együtthatóra alapozta. Az alkalmazandó átlagos együtthatót a négy ország mindegyikére külön-külön, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó négy HR4-kód alapján határozták meg.

(100)

A Bizottság a belföldi szállítási költségeket a Kínából származó exportra vonatkozó, a legutóbbi Doing Business jelentésben közzétett adatok alapján becsülte meg (44).

(101)

A (96)–(100) preambulumbekezdésben részletezett módon meghatározott gyártelepi exportárak 5 177,18 CNY/tonna (Thaiföld) és 6 563,66 CNY/tonna (India) között mozogtak.

(102)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és a harmadik országokba irányuló kivitel gyártelepi paritáson számított árát.

(103)

A Bizottság továbbá az árkülönbséget az egyes főbb exportpiacokon érvényes CIF-ár százalékában fejezte ki.

(104)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kína a szerves bevonatú acéltermékeket jóval a szerves bevonatú acéltermékek rendes értéke alatti áron exportálta a kulcsfontosságú exportpiacokra. Az árkülönbség az Indiára vonatkozó 118 % és a Thaiföldre jellemző 173 % között mozgott.

(105)

Ezek a megállapítások a szerves bevonatú acéltermékek kínai exportőreinek az összes exportpiacon tanúsított árazási magatartását tükrözik. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések megszűnése esetén az Unióba irányuló kínai export valószínűleg dömpingárakon valósulna meg.

(106)

Amint az a 3.3. szakaszban kifejtésre került, a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói hatalmas szabad termelési kapacitással rendelkeznek. Az uniós piac vonzó lehetőséget kínál arra, hogy egy jelentős méretű piacot olyan árakon szolgáljanak ki, amelyek jelentősen meghaladják a szerves bevonatú acéltermékek belföldi kínai árait, valamint a Kína fő exportpiacain a vevőknek felszámított exportárakat, és ezáltal növeljék a teljes kapacitáskihasználást. Ez különösen igaz tekintettel arra, hogy számos harmadik ország védintézkedések és dömpingellenes intézkedések alkalmazásával szabályozza a kínai bevont acéltermékek piacra jutását (lásd a 3.5.3. szakaszt).

(107)

A MySteel 2022. és 2023. évi éves jelentése szerint a Kínából származó színezett acél teljes éves exportvolumene 2018 óta 6 millió tonna fölött volt, és 2023-ban elérte a 6,4 millió tonnát.

(108)

Az Unió, amely a felülvizsgálati időszakban 3,9 millió tonna szerves bevonatú acélterméket használt fel, vonzó lehetőséget kínál a kivitel több mint 60 %-os növelésére.

(109)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az uniós piac mérete valószínűleg arra ösztönözné a kínai gyártókat, hogy újraindítsák kihasználatlan termelési kapacitásaikat, és növeljék az uniós piacra irányuló kivitelt.

(110)

A felülvizsgálati időszakban az uniós gyártók árai 30–60 %-kal magasabbak voltak, mint a szerves bevonatú acéltermékek kínai exportőrei által az öt kulcsfontosságú exportpiacon felszámított, az uniós határparitáson számított CIF-árhoz igazított exportár.

(111)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az uniós piacon érvényes árszintek arra ösztönzik a szerves bevonatú acéltermékek kínai exportőreit, hogy az intézkedések megszűnése esetén a harmadik országokból az Unióba irányítsák át kivitelüket.

(112)

A szerves bevonatú acéltermékek kínai exportjával szemben dömpingellenes intézkedések vannak érvényben Ausztráliában (45), Malajziában (46), Mexikóban (47), Pakisztánban (48), a Dél-afrikai Vámunióban (a továbbiakban: SACU) (49), Thaiföldön (50), az Egyesült Királyságban (51) és Vietnámban (52).

(113)

Emellett többek között a kínai szerves bevonatú acéltermékek behozatalára védintézkedések (53) vonatkoznak Kanadában, Indiában, Marokkóban, Törökországban, az Egyesült Királyságban, Zambiában, valamint az Öböl-menti Együttműködési Tanács és a SACU országaiban.

(114)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói valószínűsíthetően dömpingáron átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára.

(115)

A főbb kínai exportpiacok árai arra utalnak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából exportált szerves bevonatú acéltermékeket valószínűleg dömpingárakon értékesítenék az uniós piacon. A Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás elegendő a teljes uniós felhasználás fedezésére. Az uniós piac méretét és árait tekintve vonzónak bizonyult a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói számára. A szerves bevonatú acéltermékek teljes uniós felhasználása lehetőséget kínál Kína számára, hogy jelentősen növelje kivitelét.

(116)

Emellett az uniós piacon érvényes árak jelentősen magasabbak, mint a fő exportpiacokon felszámított kínai exportárak. Az, hogy a hatályos piacvédelmi intézkedések miatt számos harmadik piac továbbra is zárt vagy korlátozottan hozzáférhető, hozzájárul az uniós piac vonzerejéhez.

(117)

Mindez erős ösztönzőként szolgál a kínai gyártók számára, hogy a) újraindítsák a kihasználatlan termelési kapacitást és/vagy b) belföldi értékesítéseiket vagy harmadik piacokra irányuló értékesítéseiket az Unióba irányítsák át. Az Unióba irányuló ilyen kivitel valószínűleg dömpingárakon történne, miközben alákínálna az uniós gyártók árainak.

(118)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű a dömping megismétlődése.

(119)

A felülvizsgálati időszakban szerves bevonatú acélterméket az Unióban több mint 20 ismert gyártó gyártott, amelyek közül néhány kapcsolatban állt egymással. A gyártók közül többen tartoznak valamilyen acélgyártó vállalatcsoporthoz.

(120)

A mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek, valamint a kérelmező által benyújtott adatok alapján a teljes uniós termelés becsült volumene 3 981 155 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós termelést adó uniós gyártók alkotják.

(121)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelésének egy része belső felhasználásra kerül, azaz gyakran egyszerűen (számla nélkül) továbbítják és/vagy transzferárak mellett a vállalaton vagy vállalatcsoporton belül további feldolgozás céljából továbbszállítják. Ahogyan az eredeti vizsgálatban is (a Bizottság 2019. május 2-i, (EU) 2019/687 végrehajtási rendeletének (68)–(69) preambulumbekezdésében), a Bizottság a jelen vizsgálatban úgy ítélte meg, hogy az olyan gazdasági mutatók, mint a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a bérek és a tőkebevonási képesség a teljes tevékenységtől függenek, tekintet nélkül arra, hogy a termelés belső felhasználásra vagy szabadpiaci értékesítésre irányul-e. Az uniós piacra vonatkozó értékesítési volument és az értékesítési árakat, valamint a piaci részesedést, a növekedést, továbbá az export volumenét és árait elsősorban a szabadpiacon uralkodó viszonyok, és nem a belső felhasználási tevékenységek határozzák meg. Így a Bizottság korrigálta a kármutatókat az uniós gazdasági ágazaton belüli ismert belső felhasználás és értékesítés tekintetében. E számítás eredményeként, mivel egyrészt a belső felhasználású mennyiség korlátozott volt (a termelés 5–10 %-a), másrészt, hogy a szabadpiacon értékesített mennyiséggel összhangban alakult, azt nem elemezték külön.

(122)

Az uniós felhasználás megállapítása i. az Eurostat behozatali statisztikáin, valamint ii. az uniós gazdasági ágazat unióbeli értékesítési volumenével kapcsolatban a kérelmező által benyújtott adatokon alapult. A Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte az értékesítési volumeneket, amelyeket a mintában szereplő egyes uniós gyártók tekintetében szükség szerint módosított a telephelyükön tett ellenőrző látogatások alapján.

(123)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(124)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 8 %-kal csökkent. A mintában szereplő uniós gyártók az uniós felhasználás felülvizsgálati időszakban tapasztalt csökkenését Németország alacsonyabb gazdasági teljesítményével és a szerves bevonatú acéltermékek iránti, ezzel együtt járó alacsonyabb kereslettel magyarázták.

(125)

A Bizottság a behozatal volumenét és az árakat az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött információk felhasználásával TARIC-szintű behozatali statisztikák alapján állapította meg.

(126)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

3. táblázat

Behozatali mennyiség (tonna) és piaci részesedés

(127)

A Kínából érkező behozatal volumene a teljes figyelembe vett időszakban elhanyagolható volt.

(128)

A Kínából az Unióba érkező behozatal árai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(129)

A figyelembe vett időszakban a kínai behozatal árai 97 %-kal nőttek, de mindvégig minimális behozatali volumenre alkalmazták őket. Ezek a minimális behozatali volumenek nem tekinthetők reprezentatívnak, és nem teszik lehetővé az alákínálás érdemi kiszámítását.

(130)

A Kínától eltérő harmadik országokból származó szerves bevonatú acél behozatala főként Indiából, a Koreai Köztársaságból, az Egyesült Királyságból, Vietnamból, Törökországból, Tajvanról, Észak-Macedóniából és Oroszországból érkezett.

(131)

A szerves bevonatú acéltermékek egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene, valamint piaci részesedése és ártendenciái a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Behozatal a harmadik országokból

(132)

A harmadik országokból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban nőtt, piaci részesedése 16,5 %-ot ért el. A behozatal nagyrészt Indiából és Koreából érkezett, majd sorrendben az Egyesült Királyság, Vietnám, Törökország és Tajvan következett. Az Indiából és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal jelentősen nőtt, és együttes piaci részesedése csaknem megkétszereződött, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 9,7 %-ot. Az Indiából és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal átlagárai alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál, és árnyomást gyakoroltak a szerves bevonatú acéltermékek uniós piacon érvényes áraira.

(133)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(134)

A Bizottság a (12) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(135)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező által benyújtott, a kérdőívekre adott ellenőrzött válaszban foglalt adatok alapján értékelte, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívekre adott ellenőrzött válaszaival való egybevetéssel ellenőrzött. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte (lásd a (21) preambulumbekezdést). Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(136)

A Bizottság a makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, növekedés, a dömpingkülönbözet nagysága és a gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping hatásai alól) a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén értékelte. Az értékelés a kérelmező által benyújtott adatokon alapult, amelyeket a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívekre adott ellenőrzött válaszaival való egybevetéssel ellenőrzött.

(137)

A mikrogazdasági mutatók (készletek, értékesítési árak, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, bérek) elemzésére a mintában szereplő uniós gyártók szintjén került sor. Az értékelés a tőlük származó, helyszíni ellenőrző látogatás során megfelelően ellenőrzött információkon alapult.

(138)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(139)

A termelési volumen először nőtt 2021-ben, mivel az építőipari ágazat 2020-ban és 2021-ben jól teljesített a Covid19-világjárvány idején. A termelési kapacitás is nőtt. A figyelembe vett időszakban azonban összességében csökkent a termelési volumen (–16 %) és a kapacitáskihasználás (–17 %), mivel 2022 óta az uniós gazdaság csökkent gazdasági teljesítménnyel, növekvő inflációval és megnövekedett termelési költségekkel (a bérek és az építőanyagok árának emelkedésével) szembesült.

(140)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési volumen (tonna) és piaci részesedés

(141)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítései a (124) és (139) preambulumbekezdésben ismertetett gazdasági tendenciát követve 15 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt.

(142)

A 7. táblázat szerint az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 89,6 %-ról 83,5 %-ra csökkent.

(143)

Az uniós gazdasági ágazat 2020-ban és 2021-ben ideiglenesen profitált az uniós piac növekedéséből, tekintettel az építőipari ágazat jobb teljesítményére és az acéltermékek iránti nagyobb keresletre. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt mindvégig megőrizte jelentős piaci részesedését. A (139) preambulumbekezdésben ismertetett gazdasági kihívások miatt azonban veszélybe került a jövőbeli növekedési képesség.

(144)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(145)

Az uniós gyártók munkaerejének foglalkoztatása és termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszak alatt csökkent. E mutatók csökkenése a termelés és az értékesítési volumen általános csökkenését tükrözi.

(146)

Mivel a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumene alacsony volt, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a figyelembe vett időszakban a kínai behozatal nem képezte a dömping megállapításának, illetve a dömping nagyságának az alapját. A Bizottság a (160) preambulumbekezdésben megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat egésze 2021-ben és 2022-ben felépült a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból. Ez a felépülés azonban rendkívüli körülményeknek, különösen az építőipar Covid19-világjárvány által okozott fellendülésének tudható be. A Bizottság arra a következtetésre jutott a lenti (166) preambulumbekezdésben, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban ért jelentős kárt a termelési költségek növekedése, a felhasználás visszaesése és a más országokból, különösen Indiából és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal növekedése okozta.

(147)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és termelési költség az Unióban (EUR/tonna)

(148)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési költsége 52 %-kal nőtt. Ez a költségnövekedés 2021-ben és 2022-ben különösen erőteljes volt Oroszország Ukrajna ellen provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborúja miatt, amelynek következtében az energiaárak példátlanul magas szintet értek el, egyes más nyersanyagok ára emelkedett, az infláció és a bérek szintén növekedtek. Emellett az uniós kereslet 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett jelentős csökkenése jelentősen alacsonyabb termelési volumeneket eredményezett, ami hozzáadódott az állandó egységköltségekhez. 2023-ban ez a tendencia némileg megfordult, és a termelési költség 2022-höz képest 6 %-kal csökkent.

(149)

Míg azonban az uniós gazdasági ágazat 2021-ben és 2022-ben még nagyobb mértékben tudta növelni értékesítési árait, mint e többletköltségek áthárítása, ez 2023-ban már nem volt lehetséges. Az uniós kereslet felülvizsgálati időszak alatti csökkenése, valamint a különösen Indiából és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal alacsony árai miatt az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban termelési költsége alatt értékesített.

(150)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(151)

Az átlagbérszint a figyelembe vett időszakban 12 %-kal nőtt, részben a magas inflációs ráta miatt.

(152)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(153)

A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók a termelés és az értékesítés visszaesésével összhangban csökkentették készleteiket. Ez a mutató azonban nem tekinthető különösebben lényegesnek az uniós gyártók gazdasági helyzetének értékelése szempontjából. A szerves bevonatú acéltermékek ugyanis általában rendelésre készülnek. Mindenesetre a készletek a felülvizsgálati időszak alatt történt teljes értékesítésnek kevesebb mint 2 %-át tették ki.

(154)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(155)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában.

(156)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat 2021-ben és 2022-ben nyereséges volt. Összességében az építőipari ágazat 2020-ban a Covid19-világjárvány idején, továbbá 2021-ben és 2022-ben, a járványt követő időszakban is jól teljesített. Az alacsony kamatlábak, a rövid korlátozó intézkedések az építőiparban, a megnövekedett beruházások és az ingatlanfelújítási munkálatok ösztönözték az építési termékek iránti keresletet. Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazatnak sikerült növelnie értékesítési és termelési volumenét, valamint értékesítési árait, és jelentős haszonkulcsot ért el az eredeti intézkedések bevezetését követő években. Miután azonban a felhasználás 2022-ben lelassult, és ez a csökkenés 2023-ban folytatódott, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége negatívvá vált, és az uniós gazdasági ágazat jelentős, 5,7 %-os veszteséget szenvedett el a felülvizsgálati időszakban.

(157)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom tendenciája az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezőségének alakulását követte.

(158)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszak alatt az erősen tőkeintenzív uniós gazdasági ágazat rendszeresen hajtott végre a meglévő gyártóberendezések optimalizálására és korszerűsítésére irányuló beruházásokat. Emellett jelentős beruházásokra került sor az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre és a fokozott munkahelyi biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében. Egyes beruházások az adott vállalattól függően a költségcsökkentésre, az energiafelhasználás optimalizálására és/vagy az eredeti vizsgálat során megfigyelt alacsonyabb kapacitáskihasználással hátrányosan érintett létesítmények átalakítására irányultak.

(159)

A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak alatt szorosan követte a jövedelmezőség tendenciáját. Az intézkedések bevezetése óta a tőkebevonási képesség javult.

(160)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat egésze 2021-ben és 2022-ben felépült a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból. Ez a felépülés azonban rendkívüli körülményeknek, különösen az építőipar Covid19-világjárvány által okozott fellendülésének tudható be. Amint a piaci helyzet normalizálódott, a felépülés megfordult.

(161)

Ez különösen nyilvánvaló az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét tekintve, mivel az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban veszteségessé vált, minthogy nem tudta a növekvő költségekkel összhangban emelni az árakat. A kár más fontos mutatókban is látható, mint például a termelési és az értékesítési volumen, valamint a piaci részesedés jelentős csökkenésében.

(162)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(163)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene jelentősen csökkent az uniós piacon, mivel uniós értékesítése 15 %-kal visszaesett. Mivel a felhasználás 8 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is jelentősen, 6,1 százalékponttal, 89,6 %-ról 83,5 %-ra csökkent.

(164)

A kínai behozatal nem játszott szerepet az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárban. A (129) preambulumbekezdésben említettek szerint a Kínából érkező behozatal szintje a figyelembe vett időszakban elhanyagolható volt. A más országokból származó behozatalnak viszont volt szerepe a kárban: e behozatalok piaci részesedése 2020-ban 10,3 % volt, a felülvizsgálati időszakban pedig az uniós piaci részesedésük 16,5 %-ra nőtt. Ezenkívül a felülvizsgálati időszakban az egyenként 5 %-os piaci részesedéssel rendelkező két legfontosabb behozatali forrásból – Indiából és a Koreai Köztársaságból – származó árak leverték az uniós gazdasági ágazat árait. Ezen országok alacsony árai miatt az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban nem tudta teljes termelési költségét megjeleníteni értékesítési áraiban.

(165)

Az uniós gazdasági ágazat az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdetét követően az energiaáraknak és a kulcsfontosságú inputanyagok árainak jelentős növekedésével szembesült. Az uniós gazdasági ágazat kezdetben megbirkózott ezzel, a 2021. és 2022. évi, a Covid-19 világjárvány utáni években fellendülő építőipari piac előnyeit kihasználva, és ezért ezeket a költségeket meg tudta jeleníteni értékesítési áraiban. 2023-ban azonban erre már nem volt lehetőség.

(166)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz, hanem más tényezők – különösen a termelési költségek növekedése, a felhasználás visszaesése és a más országokból, különösen Indiából és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal növekedése – okozták ezt a kárt.

(167)

A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban úgy döntött, hogy tovább vizsgálja, hogy a kínai behozatallal szembeni intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(168)

A Bizottság a következő elemeket értékelte: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás; az uniós piac vonzereje és a harmadik országok piacaira irányuló kivitel exportárai; harmadik országok piacainak esetleges felvevőképessége; a Kínából érkező behozatal valószínűsíthető árszintje a dömpingellenes intézkedések hiányában és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása.

(169)

A (90)–(94) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint Kína jelentős termelési kapacitással és szabad kapacitással rendelkezik, amelynek segítségével a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növelni tudná az uniós piacra irányuló kivitelt. Kínában a termelési kapacitás 55 millió tonnát tett ki a felülvizsgálati időszakban. Mivel a kapacitáskihasználási arány 50 % volt, a szabad kapacitás önmagában az uniós felhasználás 6–7-szeresének felel meg.

(170)

A (106)–(114) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós piac mind méret, mind árak szempontjából vonzó piac. 2023-ban 4,2 millió tonnával rendelkező szabadpiacként az uniós piac világviszonylatban az egyik legnagyobb piac. Emellett az uniós piacon a szerves bevonatú acéltermékek árai jelentősen magasabbak, mint a belföldi kínai árak és a jelenlegi főbb kínai exportpiacokon alkalmazott kínai exportárak.

(171)

A (112) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a szerves bevonatú acéltermékek kínai behozatalával szemben hat fontos harmadik országbeli piacon vannak hatályban dömpingellenes intézkedések. Ez csökkenti e piacok vonzerejét a kínai exportáló gyártók számára, és további elem, amely alátámasztja azt a ténymegállapítást, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén Kína jelenlegi termelési kapacitását nagy valószínűséggel az uniós piac kiszolgálására használnák fel.

(172)

A (110)–(111) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kínai árak a fő exportpiacukon jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai a felülvizsgálati időszakban. Valószínű, hogy a szerves bevonatú acéltermékek kínai gyártói az eredeti intézkedések hatályvesztése esetén hasonló árazási magatartást tanúsítanának az Unióba irányuló kivitel során. A dömpingellenes intézkedések fenntartásának hiányában ezek az árak jelentősen alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak, és a kínai behozatal által okozott árlenyomáshoz vezetnének.

(173)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árú, dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez vezetne, és ezért tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetét.

(174)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekét is.

(175)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat helyzete gyorsan tovább romlana alacsonyabb értékesítési volumenben és árakban kifejezve, ez pedig növekvő veszteségekhez vezetne. Az intézkedések folytatódása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára az ágazatban rejlő lehetőségek további kiaknázását egy olyan uniós piacon, amelyen egyenlő versenyfeltételek érvényesek.

(176)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(177)

A fenti (15) preambulumbekezdésben említett módon e vizsgálat során a Bizottság tíz ismert importőrrel vette fel a kapcsolatot, és kérte fel őket együttműködésre. Egyikük sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(178)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálat az importőrök nyereségére és beszerzési forrásaira tekintettel azt állapította meg, hogy az intézkedések bevezetésének importőrökre gyakorolt esetleges negatív hatása nem lenne aránytalan.

(179)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre az ennek ellenkezőjére utaló bizonyítékok, így megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(180)

A vizsgálat során a Bizottság 59 ismert felhasználóval vette fel a kapcsolatot, és kérte fel őket együttműködésre. A felhasználók egyike sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(181)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálatban tíz felhasználó nyújtott be kitöltött kérdőívet. A vizsgálat a felhasználók nyereségére és beszerzési forrásaira tekintettel azt állapította meg, hogy az intézkedések bevezetésének felhasználókra gyakorolt esetleges hatása nem lenne aránytalan.

(182)

A jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre arra utaló bizonyítékok, hogy a hatályban levő intézkedések kedvezőtlenül érintették volna őket. Sőt, a kérelmező arra vonatkozó bizonyítékot nyújtott be, hogy a kulcsfelhasználók a jövedelmezőségük javulását tapasztalták a felülvizsgálati időszak alatt. A kérelem szerint a hatályban levő intézkedések nincsenek jelentős hatással a felhasználókra és a fogyasztókra, mivel a szerves bevonatú acéltermékek a továbbfeldolgozott termékek költségének csak elhanyagolható részét teszik ki (pl. egy mosógép előállítási költségéből 0,42 EUR összeget, vagy egy üres gyárépület megépítésére irányuló beruházás 0,4 %-át).

(183)

Ennek alapján megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással a felhasználók pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(184)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(185)

A dömping megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(186)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(187)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(188)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(189)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalattal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított szerves bevonatú acéltermékek behozatalára a „Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(190)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (54). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(191)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a tájékoztatást követően ismertethették észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(192)

Az az exportőr vagy gyártó, amely nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében jelenleg alkalmazandó vám megállapítása történt, kérelmezheti, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. nem exportálta az Unióba az érintett terméket abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében alkalmazandó vám megállapítása történt, ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és ennélfogva a dömpingellenes vámok hatálya alá tartozik, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(193)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (55) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(194)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,