|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2026/5421 |
2026.10.16. |
A TANÁCS AJÁNLÁSA
(2026. október 9.)
Csehország 2027 és 2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról, valamint a nemzeti mentesítési rendelkezés keretében 2027-re és 2028-ra lehetővé tett rugalmasság pontosításáról
(C/2026/5421)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikkére,
tekintettel az (EU) 2024/1263 rendeletre és különösen annak 17. és 26. cikkére,
tekintettel a Bizottság ajánlására,
mivel:
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
|
(1) |
Az EU gazdasági kormányzási keretének (1) célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását. |
|
(2) |
A gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. E terveknek két célkitűzést kell megvalósítaniuk: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az Unió közös prioritásainak kezelését célzó reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell a nettó kiadások (2) maximális növekedési rátájára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként szándékozik kezelni a közös uniós prioritásokat. A költségvetési kiigazítás négy évre szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett. |
|
(3) |
A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek. |
|
(4) |
Ezt követően a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályájának maximális növekedési rátáit, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat. |
KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSOK, BELEÉRTVE A KORÁBBAN AJÁNLOTT NETTÓ KIADÁSI PÁLYÁT ÉS ANNAK ÉRTÉKELÉSÉT
|
(5) |
A Tanács 2025. január 21-én ajánlást fogadott el Csehország középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról (3). Csehországnak a magasabb védelmi kiadások figyelembevétele érdekében a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválására irányuló kérésére a Tanács 2025. július 8-án ajánlást (4) fogadott el, amelyben engedélyezte Csehország számára, hogy a 2025–2028-as időszakban eltérjen a nettó kiadásoknak a C/2025/666 tanácsi ajánlásban ajánlott maximális növekedési rátájától. |
|
(6) |
A Bizottság 2026. június 3-án az európai szemeszter 2026. tavaszi csomagjának részeként értékelte, hogy megfelel-e Csehország a nettó kiadások maximális növekedési rátáinak (5). A Bizottság számításai alapján a nettó kiadások 2025. évi – azaz 2024-et és 2025-öt együttesen figyelembe vevő – kumulált növekedési rátája nem érte el a nettó kiadásoknak a Tanács által 2025. január 21-én ajánlott maximális növekedését. 2026-ban a nettó kiadások 2024-re, 2025-re és 2026-ra előre jelzett kumulatív növekedése a GDP 0,1 %-ával meghaladta az ajánlott maximális értéket. Az előre jelzett eltérés azonban a védelmi kiadásokra vonatkozó jelenlegi előrejelzések alapján a nemzeti mentesítési rendelkezés által biztosított rugalmasságon belül van (lásd még a 3. táblázatot). Ezért az értékelés szerint Csehország 2025-ben megfelelt a nettó kiadások maximális növekedési rátájára vonatkozó ajánlásnak, 2026-ban pedig várhatóan meg fog felelni annak (6). |
|
(7) |
A Tanács 2025. július 8-án az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Csehországhoz (7). Az ezen ajánlásban értékelt felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtását követően a Tanács 2026. július 10-én új országspecifikus ajánlásokat intézett Csehországhoz (8). |
A CSEHORSZÁG NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVÉVEL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK
|
(8) |
Az (EU) 2024/1263 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint egy újonnan kinevezett kormány esetében a tagállamok felülvizsgált középtávú költségvetési-strukturális tervet nyújthatnak be. A 2025. október 3–4-i csehországi általános választásokat követően 2025. december 15-én új kormány alakult. Csehország 2026. június 22-én felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet (a továbbiakban: a terv) nyújtott be a Tanácsnak és a Bizottságnak. A terv a 2027-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozik. |
A 2026. júniusi terv benyújtását megelőző eljárás
|
(9) |
Csehország a terv benyújtását megelőzően technikai információkat kért (9), amelyeket a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerint 2026. május 28-án megküldött és 2026. június 22-én közzétett (10). A technikai információkban a Bizottság megjelölte azt a szintet, amelyet a strukturális elsődleges egyenleg tekintetében 2030-ban az előrejelzések szerint biztosítani kell ahhoz, hogy az államháztartási hiány középtávon a GDP 3 %-a alatt maradjon, az államadósság pedig középtávon a GDP 60 %-a alatt maradjon, még akkor is, ha a négyéves kiigazítási időszakon túl nem kerül sor további költségvetési intézkedésekre. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. A technikai információkat a következő két forgatókönyv szerint készítették el és továbbították a tagállamnak: az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel (11) való összhanggal számoló forgatókönyv, valamint az e védintézkedés nélküli forgatókönyv. |
|
(10) |
A Csehországra vonatkozó technikai információk szerint az alkalmazandó költségvetési szabályoknak egy négyéves kiigazítási időszak alatti megfelelés érdekében és a Bizottság feltételezései alapján a strukturális elsődleges egyenlegnek a GDP legalább 0,5 %-át kell kitennie a kiigazítási időszak végén (2030; a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv), amint az az 1. táblázatban szerepel. Tájékoztatásképpen, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést is figyelembe véve, a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2030) el kell érnie legalább a GDP 0,5 %-át. A költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés azonban nem követelmény Csehország számára, amely jogosult technikai információkra. 1. táblázat: A Bizottság által Csehországnak nyújtott technikai információk
|
||||||||
|
(11) |
Csehország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2026 májusa és júniusa folyamán technikai párbeszédet folytatott. A technikai párbeszéd középpontjában a nettó kiadások Csehország által tervezett maximális növekedési üteme és az annak alapjául szolgáló feltételezések álltak (különös tekintettel a potenciális GDP-növekedéssel kapcsolatos előrejelzésekre, a reál-GDP növekedésére és a nominális [implicit] kamatlábra), továbbá az, hogy miként tervezi Csehország megvalósítani az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformokat és beruházásokat. |
|
(12) |
A Csehország által a tervében szolgáltatott információk szerint Csehország 2026. május 6-án az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban konzultációs folyamatot kezdett a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal és más releváns érdekelt felekkel. A Csehország által a tervében szolgáltatott információk szerint a terv felülvizsgálatát az érintett minisztériumokkal és más közigazgatási szervekkel, többek között a Cseh Költségvetési Tanáccsal együttműködve készítették el. Emellett 2026. május 6-án kerekasztal-megbeszélésre került sor a terv tervezetéről a munkáltatók képviselőivel, szakszervezetekkel, szakértőkkel és más érdekelt felekkel. |
A TERV ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTALI ÉRTÉKELÉSE
|
(13) |
Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság a következőképpen értékelte a 2026. júniusi tervet: |
Kontextus: makrogazdasági és költségvetési helyzet és kilátások
|
(14) |
Csehország reál-GDP-je 2025-ben 2,6 %-kal nőtt, ami egyaránt betudható a belső és a külső keresletnek. Az Európai Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése szerint 2026-ban a gazdaság várhatóan 1,8 %-kal bővül, tükrözve az energiaársokk hatását és a nettó export negatív hozzájárulását. 2027-ben a reál-GDP az előrejelzések szerint 2,4 %-kal nő, amit a stabil háztartási és kormányzati fogyasztás, a beruházások, valamint a nettó export magasabb hozzájárulása támaszt alá. Az előrejelzés távlatában (azaz 2026–2027-ben) Csehországban a potenciális GDP-növekedés várhatóan enyhén csökken, a 2025. évi 1,6 %-ról 2027-ben 1,5 %-ra, ami mögött a munkaképes korú népesség növekedési rátájának lassulása áll. A munkanélküliségi ráta 2025-ben 2,8 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2026-ban 3,1 %-ra, 2027-ben pedig 3,2 %-ra emelkedik. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2025. évi 3,5 %-ról 2026-ban 2,7 %-ra csökken, 2027-ben pedig 3,1 % lesz. |
|
(15) |
Ami a költségvetési helyzet alakulását illeti, Csehország 2025. évi költségvetési hiánya a GDP 2,1 %-ának felelt meg. Az Európai Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2026-ban eléri a GDP 2,8 %-át, majd – változatlan szakpolitikákat feltételezve – 2027-ben tovább nő a GDP 2,9 %-ára. A Bizottság 2026. tavaszi előrejelzésének zárónapja 2026. május 4. volt, azaz megelőzte a 2027. évi költségvetési tervezet nemzeti parlamentnek történő, 2026. szeptemberi benyújtását. Az államadósság 2025 végén a GDP 44,3 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2026 végére eléri a GDP 45,8 %-át, majd 2027 végéig várhatóan tovább nő a GDP 47,2 %-ára. A bevett gyakorlatnak megfelelően költségvetési előrejelzéseiben a Bizottság a középtávú költségvetési-strukturális tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá. |
A nettó kiadások maximális növekedési rátái és a fő makrogazdasági feltételezések a 2026. júniusi tervben
|
(16) |
A terv a 2027–2030-as időszakot fedi le, és négy évre elosztott költségvetési kiigazítást irányoz elő. |
|
(17) |
A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt. |
|
(18) |
Csehország a tervben kötelezettséget vállal arra, hogy betartja a nettó kiadások lenti 2. táblázatban feltüntetett maximális növekedési rátáit, ami 2027-től 2030-ig a nettó kiadások évi 3,2 %-os átlagos növekedését jelenti. A technikai információ (lineáris kiigazítási pályát feltételezve) összhangban van a nettó kiadások 3,2 %-os átlagos növekedésével a kiigazítási időszak (2027–2030) során. A tervben vállalt nettó kiadási pálya a várakozások szerint a GDP 0,3 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleget eredményez a kiigazítási időszak végén (2030). Ez alacsonyabb, mint a strukturális elsődleges egyenlegnek a Bizottság által a technikai információkban megadott, a 2030. évi GDP 0,5 %-át kitevő minimális szintje. A terv feltételezése szerint a potenciális GDP-növekedés a 2025. évi 1,6 %-ról 2030-ban 1,2 %-ra csökken. A terv azzal is számol, hogy a GDP-deflátor növekedési rátája (a 2025. évi 3,5 %-ról) 2027-ben 3,3 %-ra, majd 2030-ban 2,4 %-ra mérséklődik. 2. táblázat: A nettó kiadások Csehország tervében szereplő maximális növekedése és főbb feltételezések (*1)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(19) |
A terv a nettó kiadások 2026. évi növekedési rátáját 6,4 %-ra becsüli. A 2027–2030-as időszakra vonatkozó, a 2. táblázatban bemutatott kumulált növekedési ráták meghatározása szempontjából ez a növekedési ráta a releváns, mivel a terv báziséve 2025 – a nemzeti statisztikai hivatal és az Eurostat utoljára ezen év tekintetében tett közzé eredményadatokat. A 2025. január 21-i tanácsi ajánlásban foglaltakkal összevetve a nettó kiadásoknak a tervben 2026-ra előre jelzett növekedése a Bizottság számításai alapján 2026 végéig a GDP 0,1 %-ának megfelelő kumulatív eltérést eredményezne, a nemzeti mentesítési rendelkezés által biztosított rugalmasság figyelembevétele előtt (lásd a 3. táblázatot). A nemzeti mentesítési rendelkezésből eredő rugalmasság figyelembevételét követően az előre jelzett kumulált eltérés a GDP -0,2 %-a lenne (azaz a rugalmasság figyelembevétele után 2026-ban az ajánlott kiadási pálya alatta maradna). Ez megegyezik a 2026. tavaszi európai szemeszter csomagjában szereplő bizottsági értékelésben foglaltakkal (lásd a (6) preambulumbekezdést). 3. táblázat: A nettó kiadások növekedése, valamint éves és kumulált eltérések 2025-ben és (az előrejelzés szerint) 2026-ban a 2025. január 21-i tanácsi ajánláshoz képest
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államháztartási egyenlegre gyakorolt hatásai
|
(20) |
A nettó kiadások tervben foglalt maximális növekedési rátái és a feltételezések alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a 2026. évi 2,8 %-ról a kiigazítási időszak végére (2030) fokozatosan 1,2 %-ra csökken, amint az a 4. táblázatban szerepel. A terv szerint tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2030) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2040-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya megfelel az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt kritériumnak. |
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államadósságra gyakorolt hatásai
|
(21) |
Ha a nettó kiadások tervben vállalt maximális növekedési rátái és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2026. évi 45,8 %-ról a kiigazítási időszak végére (2030) a GDP 46,6 %-ára emelkedne, amint az a 4. táblázatban szerepel. Középtávon, azaz 2040-ig a terv szerint az adósságráta 2032-ig nagyjából stabilizálódna, majd 2040-re a GDP 52,9 %-ára emelkedne. A terv szerint tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a nettó kiadások tervben előterjesztett maximális növekedési rátái eleget tesznek az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az adósságra vonatkozóan előírt követelménynek. 4. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Csehország tervében
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
A tervben foglalt makrogazdasági feltételezések
|
(22) |
A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2026. május 28-án Csehországnak továbbított feltételezésektől. A terv különösen hat változó – nevezetesen a GDP-deflátor növekedése, a reál-GDP növekedése, a nominális (implicit) kamatláb, a költségvetési multiplikátor, az SFA-tételek és az egyszeri intézkedések – esetében alkalmaz eltérő feltételezéseket. Az alábbiakban a feltételezések azon eltéréseit soroljuk fel és értékeljük, amelyek leginkább befolyásolják a nettó kiadások átlagos maximális növekedését. A terv a GDP-deflátor növekedése tekintetében két szempontból tér el a Bizottság előzetes iránymutatásától. Először is, a belföldi keresleti deflátor magasabb feltételezett növekedése alapján a terv 2027-re vonatkozóan a GDP-deflátor 0,2 százalékponttal magasabb növekedését tartalmazza, mint a Bizottság által szolgáltatott és a 2026. tavaszi előrejelzésen alapuló technikai információk. Ez a feltételezés nem tekinthető kellően megalapozottnak; a Bizottságnak nincs tudomása olyan adatközlésekről vagy -frissítésekről, amelyek indokolnák a 2027-re vonatkozó GDP-deflátor becslésének a technikai információkban szereplőhöz képest jelentős mértékű, felfelé történő módosítását. Emellett a legutóbbi makrogazdasági fejlemények (azaz az energiaárak vártnál gyorsabb 2026-os csökkenése) 2027-re az áruk importárainak kevésbé markáns csökkenését jelzik, ami csökkentené a GDP-deflátorra vonatkozó 2027-es becsléseket. Másrészt 2028-tól a GDP-deflátor növekedése gyorsabban és alacsonyabb szintre (2,0 %) konvergál, mint amit az adósságfenntarthatósági elemzés közös kerete feltételez (2,3 %). Ezt a technikai információkban szereplőnél óvatosabb feltételezést a terv azzal magyarázza, hogy feltételezi a fogyasztóiár-infláció 2032-ig tartó fokozatos konvergenciáját a cseh központi bank 2 %-os célkitűzéséhez, valamint hogy azt is feltételezi, hogy a GDP-deflátor növekedése 2032-ben közelít ehhez az értékhez, majd az előrejelzés további időszakában a 2032. évi értékeken stabilizálódik. Összességében a GDP-deflátor átlagos növekedése a teljes előrejelzési időszakban (2027–2040) alacsonyabb a tervben (2,2 %), mint a Bizottság feltételezései szerint (2,6 %). A középtávú terv elkészítése céljából ezért a GDP-deflátor teljes előrejelzési időszak (2027–2040) alatti átlagos növekedésére vonatkozó feltételezés prudensnek és kellően indokoltnak tekinthető.
A feltételezések fennmaradó eltérései nem gyakorolnak lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére az Európai Bizottság feltételezéseihez képest. Mindent figyelembe véve az óvatosabb feltételezések hatása nagyjából semlegesíti a feltételezések közötti azon különbségek hatását, amelyek nincsenek összhangban az adósságfenntarthatósági elemzés keretével. Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen a nettó kiadások olyan mértékű átlagos maximális növekedésének felelnek meg, amely megegyezik a nettó kiadásoknak a technikai információkból következő átlagos maximális növekedésével. Az Európai Bizottság a nettó kiadások maximális növekedési rátáinak való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseire vonatkozó fenti értékelést. |
A terv szerinti költségvetési stratégia
|
(23) |
A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat főként a kiadások visszafogása és a bevételt növelő diszkrecionális intézkedések révén fogják végrehajtani. A terv szerint az állami bevételekre gyakorolt pozitív hatás az adóbeszedés hatékonyságának növeléséből és az árnyékgazdaság visszaszorításából eredne. A közigazgatás digitalizálása és észszerűsítése a várakozások szerint csökkenteni fogja a közkiadások növekedését. Végezetül a gazdasági növekedésnek a beruházások növelése, az innováció és az infrastruktúra-korszerűsítés révén történő fokozása nominális értéken várhatóan támogatni fogja a költségvetési konszolidációt. Az egyik legjelentősebb várható intézkedés a küszöbön álló EET 2.0 rendszer, azaz az értékesítések modernizált elektronikus nyilvántartása, amely a tervek szerint csökkenteni fogja az adókijátszást. |
|
(24) |
Az előirányzott szakpolitikai intézkedések részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, majd számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. Ugyanakkor a tervben szereplő indikatív költségvetési stratégia végrehajtását kockázatok övezik, amelyek a kiigazítás későbbre koncentrálódó ütemezéséből, a választási ciklusból, valamint a terv későbbi éveire tervezett költségvetési stratégiára vonatkozó információk hiányából erednek (lásd fent). |
A tervben szereplő azon tervezett reformok és beruházások, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra való reagálást és az Unió közös prioritásainak megvalósítását célozzák
|
(25) |
A terv ismerteti az európai szemeszter keretében – különösen a 2025. évi országspecifikus ajánlásokban és a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című közlemény (12) prioritásaival összhangban – azonosított fő kihívások kezelését célzó reformokkal és beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai szándékokat. A terv reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek finanszírozását az esetek többségében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vagy a kohéziós politikai alapok támogatják. A terv reformjai és beruházásai egy meglévő kormányzati stratégiai dokumentumon alapulnak („Gazdasági stratégia – Cseh Köztársaság: A jövő országa 2.0”). Ahogy az fent már szerepelt, a Tanács a terv 2026. júniusi benyújtását követően fogadta el a 2026. évi országspecifikus ajánlásokat (13), amelyek ezért még nem jelenhettek meg a tervben. |
|
(26) |
A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket is, a terv intézkedéseket tartalmaz, amelyek némelyikét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap támogatja. A zöld átállás kihívásaihoz kapcsolódó intézkedéseket a Cseh Köztársaság nemzeti energia- és klímaterve tartalmazza. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az elosztóhálózatok korszerűsítése, amelynek középpontjában az új források összekapcsolására irányuló kapacitás növelése és a nagy kapacitású akkumulátorok telepítése, a támogató infrastruktúra – többek között az energetikai adatközpont – kiépítése, az energiatárolást és a hálózati infrastruktúrát szolgáló különleges övezetek bevezetése, az ipar és a fűtési ágazat „HEAT” program révén történő korszerűsítése, valamint a csehországi hidrogénpiac és hidrogén-infrastruktúra létrehozására és fejlesztésére vonatkozó átfogó jogi keret („LEX HYDROGEN”) létrehozása áll. Az épületek dekarbonizációja területén bevezetésre kerül egy új energetikai szabvány a tervezett építkezésekre vonatkozóan, valamint egy új energiahatékonysági adatbázis, internetes betekintési lehetőségekkel. Ami az energiahatékonyságot illeti, folyamatban van az épületek átfogó felújítását támogató új zöld megtakarítási program („New Green Savings”) és egyszerűsített új zöld megtakarítási program („New Green Savings Light”) módosítása annak érdekében, hogy növeljék azok pénzügyi fenntarthatóságát és tőkeáttételét, összpontosítva az alacsony jövedelműekre. Az egyéb releváns intézkedések közé tartozik a vasúti pályák villamosítása, a járművek kibocsátáshatékonyabb járművekre való lecserélése, valamint a kibocsátásmentes járművek beszerzésének és üzemeltetésének támogatása. Ezek az intézkedések a megújuló energia, az energetikai infrastruktúra és hálózatok, az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés szakpolitikai területére vonatkozó országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak. Ami a digitális átállás kihívásait illeti, a legfontosabb intézkedések közé tartozik a nagy kapacitású digitális hálózatok fejlesztése, a digitális közszolgáltatások folyamatos kiépítése és a vállalkozások digitalizálásának támogatása. Ezek az intézkedések a közigazgatás, a finanszírozáshoz való hozzáférés és a növekedésfinanszírozás szakpolitikai területére vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak. |
|
(27) |
A társadalmi és gazdasági rezilienciára vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja a szociális jogok európai pillérét is, a terv intézkedéseket tartalmaz, amelyek némelyikét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az ESZA+ támogatja. Ami az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén jelentkező kihívásokat illeti, a legfontosabb intézkedések között azok a programok említhetők, amelyek a kutatást, fejlesztést és innovációt támogatják a vállalkozásokon belül, kiemelten összpontosítva a kritikus és kialakulóban lévő stratégiai technológiákra – különösen a mesterséges intelligenciára –, valamint amelyek újításokat vezetnek be a kis- és középvállalkozások üzleti gyakorlatába. Más programok célja a meglévő induló innovatív vállalkozásokban rejlő lehetőségek kiaknázását hivatottak segíteni azzal a céllal, hogy megerősítsék a cseh induló innovatív vállalkozások és a világ élvonalába tartozó startup-ökoszisztémák közötti innovatív együttműködést. A kormány változtatásokat hajt végre a kutatószervezetek értékelésében is, és megkönnyíti az együttműködésüket. Ezek az intézkedések a kutatás és innováció szakpolitikai területére vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak. Ami a társadalmi és területi kohézió területén jelentkező kihívásokat illeti, a legfontosabb intézkedések közé tartozik a nyugdíjak megfelelőségének javítása, a szociális ellátórendszer paramétereinek egyszerűsítése és módosítása, valamint a szülők – különösen a nők – és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci részvételének növelése a szociális gazdaság támogatása révén. Az egyéb releváns intézkedések közé tartozik az építési törvény tervezett módosítása, amelynek célja a lakásépítés felgyorsítása, a bérlakáspiac reformja és a szociális lakásépítés újraindítása. Ezek az intézkedések az aktív munkaerőpiaci politikák, a munkavállalási ösztönzők és a munkaerőpiaci részvétel, a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség, valamint a lakhatás szakpolitikai területére vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlásokat érintik. Ami az egészségügyi kihívásokat, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciát illeti, a legfontosabb intézkedések közé tartoznak a közigazgatás kapacitásának és hatékonyságának megerősítésére, a közszolgáltatások minőségének javítására, az egészségügyi ágazat rezilienciájának és hatékonyságának növelésére, digitalizációjára és megfelelő személyzeti ellátottságára, valamint a tartós ápolás-gondozás továbbfejlesztésére irányuló tervek. A kormány prioritásként kezeli továbbá az illegális és be nem jelentett munkavégzés visszaszorítását. Ezek az intézkedések a közigazgatás, a közigazgatáson és a közszolgáltatásokon belüli digitalizáció, valamint a költségvetési keret és a költségvetési irányítás szakpolitikai területére vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak. Ami a következő generációra vonatkozó szakpolitikákat illeti, a legfontosabb intézkedések közé tartozik az iskola előtti nevelés hozzáférhetőségének és minőségének javítása, a tanári szakma és az iskolairányítás minőségének javítása, valamint a középfokú oktatás jobb hozzáigazítása munkaerőpiaci igényekhez. A felsőoktatásban a legfontosabb intézkedések közé tartozik a diákok sikerességi arányának növelése, stratégiai szempontból fontos tanulmányi programok kidolgozása, valamint az egyetemek jobb összekapcsolása a kutatási és innovációs ágazattal. Ezek az intézkedések az oktatás, a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség szakpolitikai területére vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlásokat érintik. |
|
(28) |
A terv az energiabiztonság közös prioritását illető intézkedéseket is tartalmaz, amelyek némelyikét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatja. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az energiatörvény módosítása, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a fokozatosan kivezetésre kerülő széntüzelésű erőművek helyébe lépő energetikai létesítmények építését. A „Stratégiai beruházások a klímasemleges gazdaságért” elnevezésű támogatási program többek között két nagyszabású projektet fog támogatni az akkumulátorgyártással, valamint a gazdaság dekarbonizációja és az energiabiztonság megerősítése szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésével kapcsolatban. Ezek az intézkedések a megújuló energia, az energetikai infrastruktúra és a hálózatok szakpolitikai területére vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlásokat érintik. A kormány folytatja a dukovanyi atomerőmű tervezett bővítését is. |
|
(29) |
Ami a védelmi képességek közös prioritását illeti, a terv magában foglalja a hatályba léptetett védelmi finanszírozási törvényt és a költségvetési szabályokról szóló módosított törvényt, amelyek előírják a kormány számára, hogy a GDP legalább 2 %-át védelmi kiadásokra fordítsa, és lehetővé teszik, hogy a kormány a 2026 és 2033 közötti években – akár a jóváhagyott költségvetési kiadási keret túllépésével is – a GDP 2 %-a fölé növelje a védelmi kiadásokat. Csehország kérte továbbá a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválását, amely rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a 2025–2028-as időszakban a GDP 1,5 %-ával növelje a védelmi kiadásokat. Ezek az intézkedések a költségvetési keretrendszer és a költségvetési irányítás szakpolitikai területére vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak. |
|
(30) |
A terv információkkal szolgál a kohéziós alapokkal és Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével mutatott következetességről és adott esetben kiegészítő jellegről. A tervben foglalt intézkedések túlnyomó részét a kohéziós alapok finanszírozzák. A terv (és a vonatkozó melléklet) emellett feltérképezi a kohéziós politikai alapokkal és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos reformokat és beruházásokat. |
|
(31) |
A terv áttekintést nyújt az Unió közös prioritásaihoz kapcsolódó csehországi közberuházási szükségletekről. Ami a méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását illeti, beleértve az európai klímarendelettel való összhangot is, a beruházási szükségletek magukban foglalják az energiaágazat átalakítását, a megújuló energiaforrások fejlesztését, az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának csökkentését, valamint az 5G mobilhálózati infrastruktúra fejlesztését. A társadalmi és gazdasági reziliencia biztosítása érdekében Csehország tervezi a digitális közszolgáltatások kínálatának bővítését, az induló innovatív vállalkozásokba és a növekvő vállalkozásokba való beruházást, valamint az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelését. Az energiabiztonság növelése érdekében Csehország be kíván ruházni a tiszta energiaforrásokba. |
A Bizottság következtetése az értékelés alapján
|
(32) |
Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Csehország 2026. júniusi terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek. |
A TANÁCS ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSE CSEHORSZÁG FELÜLVIZSGÁLT TERVÉRŐL ÉS A NEMZETI MENTESÍTÉSI RENDELKEZÉS ÁLTAL BIZTOSÍTOTT RUGALMASSÁGRÓL
|
(33) |
A Tanács üdvözli Csehország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. |
|
(34) |
A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács ismételten felkéri a Bizottságot, hogy a tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be. |
|
(35) |
A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács üdvözli, hogy a terv benyújtása előtt nemzeti szinten az érdekelt felekkel is konzultációra került sor, továbbá hogy a tervet a nemzeti parlament elé terjesztették. |
|
(36) |
A Tanács elvárja, hogy Csehország készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa a költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is. |
|
(37) |
A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását. |
|
(38) |
A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Csehország által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása terén elért haladásról. |
|
(39) |
Ez az ajánlás a 2027. és a 2028. év tekintetében a 2025. január 21-i ajánlás helyébe lép. A nettó kiadások 2026-ra vonatkozó éves és kumulált maximális növekedési rátái, amelyek az említett ajánlás I. mellékletében szerepelnek, 2026-ig bezárólag továbbra is relevánsak a megfelelés értékelése szempontjából. A Bizottság a 2026. őszi felügyeleti csomagja keretében és az eredményadatok alapján 2027 tavaszán értékelni fogja a 2026-ra vonatkozó megfelelést. |
|
(40) |
Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a nettó kiadások 2026. júniusi tervben vállalt maximális növekedési rátáit javasolja a Csehországnak címzett ajánlásában. |
|
(41) |
A 2025. július 8-i tanácsi ajánlást illetően ez az ajánlás pontosítja a védelmi kiadások (14) 2027-ben és 2028-ban alkalmazandó növelésére vonatkozó nemzeti mentesítési rendelkezés által megengedett rugalmasság összegét. E célból a 2027-ben és 2028-ban rendelkezésre álló teljes maximális rugalmasságot arra a rugalmasságra kell korlátozni, amelyet a hatályát vesztett 2025. január 21-i ajánlás tekintetében nem használtak fel. |
|
(42) |
Általában véve, ha egy tagállam már élt a nemzeti mentesítési rendelkezés által a védelmi kiadások tekintetében biztosított rugalmassággal, a nemzeti mentesítési rendelkezés hatálya alá tartozó fennmaradó években a védelmi kiadások referenciaév óta bekövetkezett GDP-arányos növekedésének csak a már alkalmazott rugalmasságon felüli részére biztosítható rugalmasság. Ezenkívül ilyen esetekben a GDP 1,5 %-ának megfelelő, rendelkezésre álló maximális rugalmasságot is csökkenteni kell a korábban alkalmazott rugalmasság összegével. Csehország esetében az alkalmazott rugalmasság mérése szempontjából releváns év 2026, azaz az utolsó év, amelyre a 2025. január 21-i ajánlás alkalmazandó. A Bizottság szerint a nemzeti mentesítési rendelkezés által biztosított rugalmasság figyelembevétele előtt 2026-ban a nettó kiadások kumulált szinten a GDP 0,1 %-ának megfelelő mértékben tértek el a Tanács által 2025. január 21-én ajánlott maximális nettó kiadási pályától (lásd a (6) preambulumbekezdést). A Bizottság 2026. tavaszi előrejelzése szerint Csehországban a nemzeti finanszírozású védelmi kiadások 2021 és 2026 között várhatóan a GDP 0,3 százalékpontjával nőnek. Ezen előrejelzések alapján a 2026-ra előre jelzett eltérés ezért várhatóan a nemzeti mentesítési rendelkezés által biztosított rugalmasságon belül marad. Ez a GDP 0,1 %-ának megfelelő rugalmasság 2026-ra előre jelzett igénybevételének felel meg. Az ezen ajánlás szempontjából releváns, 2026-ban ténylegesen igénybe vett rugalmasság azonban csak akkor határozható meg, ha 2027 tavaszán rendelkezésre állnak majd az eredményadatok. A Bizottság 2027 tavaszán az eredményadatok alapján kiszámítja és közli a rendelkezésre álló maximális rugalmasságot, |
AJÁNLJA, hogy:
|
1. |
Csehország biztosítsa, hogy a nettó kiadások növekedése ne haladja meg az ezen ajánlás mellékletében meghatározott felső határokat. |
|
2. |
2028-ig Csehország számára engedélyezett, hogy eltérjen a nettó kiadások ezen ajánlás 1. pontjában meghatározott maximális növekedési rátájától, és túllépje azt, ha a nettó kiadásoknak a maximális növekedési rátákat meghaladó része nem több, mint a következők közül a kisebb:
A 2026-ig alkalmazott rugalmasságot a Bizottságnak 2027 tavaszán kell kiszámítania és közölnie a 2026-ra vonatkozó eredményadatok alapján. |
|
3. |
A 2028 utáni években Csehország továbbra is eltérhet a nettó kiadásoknak az (EU) 2024/1263 rendelet 17., 19. vagy 20. cikke szerinti tanácsi ajánlásban meghatározott maximális növekedési rátájától, és túllépheti azt, ha az e maximális növekedési rátát meghaladó nettó kiadás 2028 vége előtt szerződésben lekötött katonai felszerelések leszállításához kapcsolódik, és a 2. pontban említett általános felső határon belül marad. |
|
4. |
Az (EU) 2024/1263 rendelet 22. cikkének (7) bekezdésével összhangban a nettó kiadásoknak a Tanács által meghatározott maximális növekedési rátájától való, ezen ajánlás által megengedett eltérések nem jelennek meg terhelésként Csehország kontrollszámláján. |
|
5. |
A többletkiadások helyes nyilvántartásának biztosítása érdekében Csehországnak meg kell adnia az összes védelmi kiadás (COFOG 02 főcsoport) – és azon belül a védelmi beruházás (COFOG 02 főcsoport P.51) –, valamint a COFOG 02 főcsoporton kívüli, SAFE-hitelekből finanszírozandó összes kiadás tény- és tervadatait:
|
Ennek az ajánlásnak Csehország a címzettje.
Kelt Luxembourgban, 2026. október 9-én.
a Tanács részéről
az elnök
S. HARRIS
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről (HL L, 2024/1263, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj), valamint a Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1997/1467/2024-04-30) és a Tanács 2011/85/EU irányelve (2011. november 8.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/85/2024-04-30).
(2) Nettó kiadás alatt az (EU) 2024/1263 rendelet 2. cikkében meghatározottak szerint i. a kamatkiadások, ii. a diszkrecionális bevételi intézkedések, iii. az uniós alapokból származó bevételek által teljes mértékben fedezett, uniós programokkal kapcsolatos kiadások, iv. az Unió által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos nemzeti kiadások, v. a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások ciklikus elemei, valamint vi. az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított kormányzati kiadások értendők.
(3) A Tanács ajánlása (2025. január 21.) Csehország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról (HL C, C/2025/666, 2025.2.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/666/oj).
(4) A Tanács ajánlása (2025. július 8.) a nettó kiadásoknak a Tanács által az (EU) 2024/1263 rendelet alapján meghatározott maximális növekedési rátájától való eltérés Csehország számára történő engedélyezéséről (A nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválása) (HL C, C/2025/3962, 2025.8.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3962/oj).
(5) Mivel Csehország a nemzeti mentesítési rendelkezés alapján rugalmasságban részesül, a megfelelés értékelése a nettó kiadások növekedésének és a nettó kiadások Tanács által, kumulált szinten ajánlott maximális növekedési rátáinak az összehasonlítására összpontosított.
(6) COM(2026) 200 final, valamint Bizottsági szolgálati munkadokumentum – „A tagállamok költségvetési politikáinak értékelése szempontjából releváns háttéradatokat tartalmazó költségvetési statisztikai táblázatok”, SWD(2026) 200, 2026.6.3.
(7) A Tanács ajánlása Csehország gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról (HL C, C/2025/3977, 2025.8.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3977/oj).
(8) A Tanács ajánlása Csehország gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról (HL C, C/2026/3916, 2026.9.1., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/3916/oj).
(9) A tagállamoknak és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak továbbított előzetes iránymutatás technikai információkat tartalmaz i. a meghosszabbítás nélküli (négyéves) és a meghosszabbított (hétéves) kiigazítási időszakra vonatkozóan, valamint ii. a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel és anélkül. Tartalmazza továbbá a Bizottság középtávú államadósság-előrejelzési keretrendszerében alkalmazott főbb kezdeti feltételeket és alapvető feltételezéseket. A technikai információkat a Bizottság 2023. évi adósságfenntarthatósági figyelőjében (https://economy-finance.ec.europa.eu/publications/debt-sustainability-monitor-2023_hu) leírt módszertan, valamint az adósságfenntarthatósági elemzési munkacsoportban elfogadott későbbi finomítások alapján számították ki. A referenciapálya az Európai Bizottság 2026. tavaszi előrejelzésén és annak 2035-ig terjedő középtávú meghosszabbításán alapul, a hosszú távú GDP-növekedés és a népesség idősödésével kapcsolatos költségek pedig összhangban vannak a Bizottság és a Tanács által közösen kiadott, az idősödésről szóló 2024. évi jelentéssel (https://economy-finance.ec.europa.eu/publications/2024-ageing-report-economic-and-budgetary-projections-eu-member-states-2022-2070_hu).
(10) https://economy-finance.ec.europa.eu/economic-surveillance-eu-member-states/country-pages-including-country-reports/czechia/fiscal-surveillance-czechia_hu.
(11) Az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkében meghatározott, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés megállapítja, hogy a strukturális elsődleges egyenleg éves javulása a GDP 0,4 százalékpontjának felel meg (vagy a kiigazítási időszak meghosszabbítása esetén 0,25 százalékpontnak), amíg a strukturális hiány a GDP 1,5 %-a alatt van.
(12) Lásd a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című, 2025. január 29-i bizottsági közleményt, COM(2025) 30 final.
(13) A Tanács ajánlása Csehország gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról (HL C, C/2026/3916, 2026.9.1., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/3916/oj).
(14) A kormányzati funkciók nemzetközi osztályozása (COFOG) szerinti védelmi célú államháztartási kiadások.
(15) A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/479/2014-09-01).
MELLÉKLET
A nettó kiadások maximális növekedési rátája (éves és kumulált növekedési ráták nominális értéken)
Csehország
|
Év |
2027 |
2028 |
2029 |
2030 |
|
|
Növekedési ráta (%) |
Éves |
5,4 |
2,7 |
2,4 |
2,2 |
|
Kumulált (*1) |
12,1 |
15,2 |
17,9 |
20,5 |
|
|
(*1) A kumulált növekedési ráták a 2025-ös bázisév alapján kerültek kiszámításra. A kumulált növekedési rátákat az utólagos megfelelésnek a kontrollszámlán történő éves nyomon követése során használják. Megjegyzés: 2026-ra vonatkozóan a nettó kiadásoknak a 2025. január 21-i tanácsi ajánlásban meghatározott maximális éves és kumulált növekedési rátái továbbra is relevánsak, és azokat a Bizottság az eredményadatok alapján értékelni fogja. |
|||||
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/5421/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)