<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-347/16</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62016CJ0347</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:816">EU:C:2017:816</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>12</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>12</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><DATE ISO="20171026">2017. 10. 26‑i</DATE> ítélet – C‑347/16. sz. ügy</P><P>Balgarska Energiyna Borsa</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (ötödik tanács)</P><P><DATE ISO="20171026">2017. október 26.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: bolgár.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk</KEYWORD><KEYWORD>2009/72/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>9., 10., 13. és 14. cikk</KEYWORD><KEYWORD>714/2009/EK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>3. cikk</KEYWORD><KEYWORD>1227/2011/EU rendelet</KEYWORD><KEYWORD>A 2. cikk 3. pontja</KEYWORD><KEYWORD>(EU) 2015/1222 rendelet</KEYWORD><KEYWORD>Az 1. cikk (3) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Valamely független átvitelirendszer‑üzemeltető tanúsítása és kijelölése</KEYWORD><KEYWORD>Az állam területén villamosenergia‑átviteli engedéllyel rendelkezők számának korlátozása</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑347/16. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Administrativen sad Sofia‑grad (szófiai városi közigazgatási bíróság, Bulgária) a Bírósághoz <DATE ISO="20160621">2016. június 21‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20160603">2016. június 3‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Balgarska energiyna borsa AD (BEB)</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Komisia za energiyno i vodno regulirane (KEVR)</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),</P><P>tagjai: J. L. da Cruz Vilaça tanácselnök (előadó), E. Levits, A. Borg Barthet, M. Berger és F. Biltgen bírák,</P><P>főtanácsnok: N. Wahl,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Komisia za energiyno i vodno regulirane (KEVR) képviseletében I. Ivanov, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a bolgár kormány képviseletében E. Petranova és L. Zaharieva, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében O. Beynet és P. Mihaylova, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Ítéletet</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20090713">2009. július 13‑i</DATE> 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="211" PAGE.FIRST="55" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 211., 55. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="167" PAGE.FIRST="94" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 167., 94. o.</REF.DOC.OJ>), a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20090713">2009. július 13‑i</DATE> 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="211" PAGE.FIRST="15" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 211., 15. o.</REF.DOC.OJ>), a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, <DATE ISO="20111025">2011. október 25‑i</DATE> 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="326" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 326., 1. o.</REF.DOC.OJ>), és a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20150724">2015. július 24‑i</DATE> (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="197" PAGE.FIRST="24" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 197., 24. o.</REF.DOC.OJ>) több rendelkezésének, valamint az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>Ezt a kérelmet a Balgarska energiyna borsa AD (BEB), bolgár jog szerinti társaság és a Komisiyata za energiyno i vodno regulirane (energia és vízszabályozási bizottság, Bulgária; a továbbiakban: KEVR) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy a KEVR nem adta meg a BEB‑nek a villamosenergia‑átvitelre, a kiegyenlítési és független átvitelirendszer‑üzemeltetői csoport koordinálására vonatkozó engedélyt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az uniós jog</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A 2009/72 irányelv</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 2009/72 irányelv (9), (11), (12), (16), (17) és (19) preambulumbekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>(9)</NO.P><TXT>Ha a hálózatok nem különülnek el ténylegesen a kitermelési és ellátási tevékenységektől (a tényleges szétválasztás), ez nemcsak a hálózat üzemeltetésében jár a hátrányos megkülönböztetés kockázatával, hanem a vertikálisan integrált vállalkozásoknak saját hálózataikba történő megfelelő szintű beruházásra való ösztönzése terén is.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(11)</NO.P><TXT>Tényleges szétválasztás csak úgy érhető el, ha megszűnik a vertikálisan integrált vállalkozások törekvése a versenytársak hálózati hozzáféréssel és beruházásokkal kapcsolatos megkülönböztetésére. A belső érdekellentét feloldására és az ellátás biztonságának megvalósítására egyértelműen eredményes és biztos módszer a tulajdonjog szétválasztása, amelynek során a hálózat tulajdonosát jelölik ki rendszer‑üzemeltetőnek, és függetlenné teszik az ellátási és termelési érdekektől […].</TXT></NP></CONSID><?PAGE NO="3"?><CONSID><NP><NO.P>(12)</NO.P><TXT>A szétválasztásra irányuló rendszereknek hatékonyan meg kell szüntetniük az érdekellentéteket a termelők, a kereskedők és az átvitelirendszer‑üzemeltetők között annak érdekében, hogy ösztönzőket hozzanak létre a szükséges beruházásokhoz és biztosítsák a piacra lépő új szereplők hozzáférését egy átlátható és hatékony szabályozási rendszer keretében, valamint nem hozhatnak létre túlságosan nehézkes szabályozási rendszert a nemzeti szabályozó hatóságok számára.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(16)</NO.P><TXT>Az ellátási és termelési érdekektől független rendszer‑ vagy átvitelirendszer‑üzemeltetők létrehozásának lehetővé kell tennie, hogy a vertikálisan integrált vállalkozások az érdekek tényleges elkülönítése mellett megtarthassák a hálózati vagyonon fennálló tulajdonjogukat, miközben biztosítja azt, hogy az ilyen független rendszer‑üzemeltető vagy az ilyen független átvitelirendszer‑üzemeltető ellát minden rendszer‑üzemeltetői feladatot és működése részletes szabályoknak, valamint széles körű szabályozói ellenőrzési mechanizmusoknak van alávetve.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(17)</NO.P><TXT>Ha <DATE ISO="20090903">2009. szeptember 3‑án</DATE> az átviteli rendszerben tulajdonnal rendelkező vállalkozás vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállamoknak ezért lehetőséget kell adni a tulajdonjogi szétválasztás, valamint az ellátási és termelési érdekektől független rendszer‑üzemeltető vagy átvitelirendszer‑üzemeltető létrehozása közötti választásra.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(19)</NO.P><TXT>A független rendszer‑üzemeltetői vagy független átvitelirendszer‑üzemeltetői megoldások teljes körű eredményességét meghatározott kiegészítő szabályokkal kell biztosítani. A független átvitelirendszer‑üzemeltetőkkel kapcsolatos szabályok megfelelő szabályozási keretet nyújtanak a tisztességes verseny, az elégséges beruházások, az új piaci szereplők hozzáférésének és a villamosenergia‑piacok integrációjának biztosításához. A független átvitelirendszer‑üzemeltetőkről szóló rendelkezések révén történő tényleges szétválasztás egyrészt egy, szervezési intézkedésekből és az átvitelirendszer‑üzemeltetők irányításával kapcsolatos intézkedésekből álló pilléren, másrészt egy olyan beruházási intézkedésekből álló pilléren nyugszik, amelyek az új termelési kapacitásokat regionális együttműködés útján kötik a hálózati és piaci integrációhoz. Az átvitelirendszer‑üzemeltető függetlenségét többek között ún. türelmi időszak révén is biztosítani kell, amelynek során a vertikálisan integrált vállalkozásban nem gyakorolnak olyan vezetői vagy más hasonló tevékenységet, amelynek keretében ugyanahhoz az információhoz lehet hozzájutni, mint amelyekhez a vezetői beosztásokban lehetett volna. […]<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>A 2009/72 irányelvnek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Fogalommeghatározások<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> című 2. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Ezen irányelv alkalmazásában következő fogalommeghatározások alkalmazandók:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>átvitelirendszer‑üzemeltető<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="00AB" ID="QE0004"/>: az a természetes vagy jogi személy, aki/amely felelős egy adott terület átviteli rendszerének üzemeltetéséért, karbantartásáért, valamint szükség esetén annak fejlesztéséért, és adott esetben annak más rendszerekkel való összekapcsolásáért, felelős továbbá azért, hogy a rendszer hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia átvitelével kapcsolatos, észszerű igények kielégítésére;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>A 2009/72 irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>Az átviteli rendszerek és az átvitelirendszer‑üzemeltetők szétválasztása<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című 9. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="009.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A tagállamok <DATE ISO="20120303">2012. március 3</DATE>‑tól gondoskodnak arról, hogy:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>minden olyan vállalkozás, amelynek tulajdonában az átviteli rendszer van átvitelirendszer‑üzemeltetőként működjön;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>ugyanazon személy vagy személyek ne legyenek jogosultak:</TXT><P><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i.</NO.P><TXT>közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni egy átvitelirendszer‑üzemeltető vagy átviteli rendszer felett; vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>ii.</NO.P><TXT>közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni egy átvitelirendszer‑üzemeltető vagy egy átviteli rendszer felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás felett;</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>ugyanazon személy vagy személyek ne legyenek jogosultak kinevezni egy átvitelirendszer‑üzemeltető vagy átviteli rendszer felügyelőbizottsága, igazgatási testülete vagy a vállalkozást jogilag képviselő testület tagjait, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás felett; valamint</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>ugyanazon személy ne lehessen tag egyfelől egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozásnak, és másfelől egy átvitelirendszer‑üzemeltetőben vagy átviteli rendszerben tulajdonnal rendelkező társaságnak is a felügyelőbizottságában, igazgatási testületében vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületében.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="009.008"><NO.PARAG>(8)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben <DATE ISO="20090903">2009. szeptember 3‑án</DATE> az átviteli rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az (1) bekezdést.</ALINEA><ALINEA><P>Ilyen esetben az érintett tagállamok:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a 13. cikkel összhangban független rendszer‑üzemeltetőt jelölnek ki; vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>megfelelnek az V. fejezetben foglalt rendelkezéseknek.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></P></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>A 2009/72 irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>Az átvitelirendszer‑üzemeltetők kijelölése<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című 10. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="010.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A vállalkozásokat jóváhagyásukat és átvitelirendszer‑üzemeltetővé való kijelölésüket megelőzően az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésében és a [714/2009 rendelet] 3. cikkében megállapított eljárások szerint tanúsítani kell.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="010.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok jóváhagyják és átvitelirendszer‑üzemeltetőnek jelölik ki azokat a vállalkozásokat, amelyek átviteli rendszerben tulajdonnal rendelkezzenek, és amelyekről a nemzeti szabályozó hatóság az alábbi tanúsítási eljárásnak megfelelően tanúsítja, hogy teljesítik a 9. cikk követelményeit. Az átvitelirendszer‑üzemeltetők kijelölését be kell jelenteni a Bizottságnak és közzé kell tenni az <HT TYPE="ITALIC">Európai Unió Hivatalos Lapjában</HT>.</ALINEA></PARAG><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></P></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>Ezen irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Független rendszer‑üzemeltető<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> című 13. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Amennyiben <DATE ISO="20090903">2009. szeptember 3‑án</DATE> az átviteli rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 9. cikk (1) bekezdését, és az átvitelirendszer‑tulajdonos javaslatára független rendszer‑üzemeltetőt jelölnek ki. Az ilyen kijelölést a Bizottságnak jóvá kell hagynia.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Az említett irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>Az átvitelirendszer‑tulajdonosok szétválasztása<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> című 14. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>A vertikálisan integrált vállalkozás részét képező átvitelirendszer‑tulajdonosnak – ha független rendszer‑üzemeltetőt jelöltek ki – legalább társasági formájában, valamint szervezete és döntéshozatala szempontjából függetlennek kell lennie az átvitelhez nem kapcsolódó egyéb tevékenységektől.<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A 2009/72 irányelvnek a 17–23. cikket magában foglaló V. fejezete a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>Független átvitelirendszer‑üzemeltető[re]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>Az említett irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>Jelentések<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> című 47. cikkének (3) bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>A Bizottság <DATE ISO="20130303">2013. március 3‑ig</DATE> – az általános felülvizsgálat részeként – részletes, célzott jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben bemutatja, hogy az V. fejezet szerinti szétválasztási követelmények milyen mértékben bizonyultak eredményesnek az átvitelirendszer‑üzemeltetők teljes körű és valódi függetlenségének biztosítása terén, a hatékony és eredményes szétválasztást használva fel viszonyítási alapként.<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A 714/2009 rendelet</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>A 714/2009 rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>Az átvitelirendszer‑üzemeltetők tanúsítása<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> című 3. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="003.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A Bizottság a 2009/72/EK irányelv 10. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az átvitelirendszer‑üzemeltető tanúsításáról szóló határozatra vonatkozó minden bejelentést annak kézhezvétele után haladéktalanul megvizsgál. A Bizottság az ilyen bejelentés kézhezvételének napját követő két hónapon belül véleményt nyilvánít az érintett nemzeti szabályozó hatóság részére arról, hogy az megfelel‑e a 2009/72/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének vagy 11. cikkének és 9. cikkének.</ALINEA><ALINEA>Az első albekezdésben említett vélemény kidolgozásakor a Bizottság felkérheti az Ügynökséget a nemzeti szabályozó hatóság határozatának véleményezésére. Ilyen esetben az abban az albekezdésben említett két hónapos időszakot további két hónappal meg kell hosszabbítani.</ALINEA><ALINEA>Ha a Bizottság az első és a második albekezdésben említett időszakon belül nem nyilvánít véleményt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emel kifogást a szabályozó hatóság határozatával szemben.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="003.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A Bizottság véleményének kézhezvételétől számított két hónapon belül a nemzeti szabályozó hatóság – a legnagyobb mértékben figyelembe véve ezt a véleményt – végső határozatot fogad el az átvitelirendszer‑üzemeltető tanúsításáról. A szabályozó hatóság határozatát és a Bizottság véleményét együtt kell közzétenni.</ALINEA></PARAG><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></P></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="6"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>Az 1227/2011 rendelet</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>Az 1227/2011 rendelet (3) preambulumbekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>Az Európai Értékpapírpiaci Szabályozók Bizottságának és a Villamosenergia‑ és Gázipari Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának tanácsai megerősítették, hogy a jelenlegi szabályozás hatálya nem feltétlenül terjed ki a szükséges mértékben a villamosenergia‑ és a gázpiacok integritásával összefüggő kérdésekre, és azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy érdemes lenne megfontolni egy, az energiaágazatra szabott, megfelelő jogszabályi keret kialakítását, amely megakadályozza a piaci visszaéléseket és figyelembe veszi azokat az ágazatspecifikus körülményeket, amelyekre egyéb irányelvek és rendeletek nem terjednek ki.<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></P></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>Az 1227/2011 rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>Fogalommeghatározások<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>E rendelet alkalmazásában:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>piaci manipuláció megkísérlése<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="00AB" ID="QE0021"/>:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>nagykereskedelmi energiatermékre vonatkozó ügyletben való részvétel, vételi vagy eladási megbízás adása vagy más cselekmény azzal a szándékkal, hogy a kérdéses személy:</TXT><P><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i.</NO.P><TXT>hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a nagykereskedelmi energiatermékek kínálatáról, keresletéről vagy áráról;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>ii.</NO.P><TXT>egy vagy több nagykereskedelmi energiatermék árát mesterséges szinten rögzítse, kivéve abban az esetben, ha az ügyletben részt vevő, illetve a vételi vagy eladási megbízást adó személy bizonyítja, hogy magatartását jogos indokok vezérelték, és az érintett ügylet vagy megbízás megfelel az érintett nagykereskedelmi energiapiacon érvényesülő elfogadott piaci gyakorlatoknak; vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>iii.</NO.P><TXT>valamely nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatban fiktív eszközhöz vagy a megtévesztés, félrevezetés más formájához folyamodjon, mely hamis vagy félrevezető jelzést ad vagy adhat a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára vonatkozásában;</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>vagy</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>információk azzal a szándékkal történő terjesztése tömegtájékoztatási eszközökkel, beleértve az internetet is, vagy bármely más módon, hogy a kérdéses személy nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatban hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a nagykereskedelmi energiaterméket illető kínálat, kereslet vagy ár tekintetében;</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A 2015/1222 rendelet</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>A 2015/1222 rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>Tárgy és hatály<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> című 1. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>Az egynél több átvitelirendszer‑üzemeltetővel rendelkező tagállamokban e rendelet az adott tagállamon belüli valamennyi átvitelirendszer‑üzemeltetőre vonatkozik. Ha egy átvitelirendszer‑üzemeltetőnek nincs az e rendelet szerinti egy vagy több kötelezettséghez kapcsolódó funkciója, akkor a tagállamok előírhatják, hogy az ilyen kötelezettségek teljesítésének feladatát ruházzák rá egy vagy több, meghatározott átvitelirendszer‑üzemeltetőre.<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="7"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A bolgár jog</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>A Zakon za Energetikata (az energiáról szóló törvény, a továbbiakban: ZE) 21. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében a KEVR kiadja a villamosenergia‑átviteli engedélyeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>A ZE 21. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerint a KEVR tanúsítja az átvitelirendszer‑üzemeltetőt a függetlenséggel szemben támasztott követelményeknek való megfelelés tekintetében, figyelemmel kíséri azok teljesítését, és továbbítja a megfelelő értesítéseket az Európai Bizottság részére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>A ZE 39. cikke (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a villamosenergia‑átvitel az engedélyköteles tevékenységek közé tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>A ZE 43. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerint egyetlen villamosenergia‑átviteli engedély adható ki az állam területén.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>A ZE nyolcadik fejezetének <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>a<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> része meghatározza az átvitelirendszer‑üzemeltető tanúsítására és a beruházásokra vonatkozó szabályokat.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy <DATE ISO="20131227">2013. december 27‑én</DATE> a BEB <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>villamosenergia‑átvitel és a kiegyenlítési csoport koordinátora, független átvitelirendszer‑üzemeltető<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> engedély megadására irányuló kérelmet terjesztett a KEVR elé.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>Mivel e kérelmet hallgatólagosan elutasították, a BEB <DATE ISO="20140424">2014. április 24‑én</DATE> e határozat megsemmisítése iránti kérelmet terjesztett a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária) elé.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20150609">2015. június 9‑i</DATE> ítéletében a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság) megsemmisítette az említett határozatot, mivel az nem felelt meg az indokolási követelményeknek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Az említett ítélet végrehajtása keretében a KEVR a <DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> határozatában mint teljes egészében elfogadhatatlant elutasította a BEB által <DATE ISO="20131227">2013. december 27‑én</DATE> előterjesztett kérelmet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>A KEVR lényegében úgy ítélte meg, hogy a ZE 43. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében a villamosenergia‑átviteli tevékenységre vonatkozóan csak egyetlen engedély adható ki Bulgáriában. Márpedig a <DATE ISO="20131218">2013. december 18‑i</DATE> határozatával a KEVR már 35 évre megadta ezt az engedélyt az Elektroenergien sistemen operator EAD‑nak (a továbbiakban: ESO). A kiegyenlítésicsoport‑koordinátori tevékenységet illetően a KEVR hangsúlyozta, hogy az e tevékenységhez fűződő jogok és kötelezettségek előfeltétele a villamosenergia‑átviteli tevékenység gyakorlása. Végül, a független átvitelirendszer‑üzemeltető tevékenység tekintetében a KEVR megjegyezte, hogy kizárólag a villamosenergia‑átviteli rendszer üzemeltetője, jelen esetben az ESO tanúsítható és jelölhető ki az említett engedélynek megfelelően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑án</DATE> a BEB keresetet indított a KEVR határozata ellen a kérdést előterjesztő bíróság előtt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy egyrészt a 2009/72 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyes követelményeket Bulgáriában tiszteletben tartják‑e, másrészt pedig hogy az adott területen villamosenergia‑átviteli engedéllyel rendelkezők számának korlátozása összeegyeztethető‑e az Európai Uniónak a versenyképes európai energiapiac kialakítására irányuló célkitűzésével.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróság úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>1)</NO.P><TXT>Lehetővé teszi‑e a [2009/72 irányelv] 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja, hogy ugyanazon személy legyen a független átvitelirendszer‑üzemeltető és azon társaság egyetlen részvényese, amelynek legfontosabb tevékenysége a villamosenergia‑termelés és ‑átvitel?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Lehetővé teszi‑e a [2009/72 irányelv] 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja, hogy ugyanazon személy gyakoroljon közvetlenül vagy közvetve irányítást a független átvitelirendszer‑üzemeltető és egy villamosenergia‑termelő és ‑ellátó vállalkozás felett?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Lehetővé teszi‑e a [2009/72 irányelv] 9. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja, hogy ugyanazon személy nevezze ki a független átvitelirendszer‑üzemeltető felügyelőbizottságának tagjait (amely megválasztja annak elnökét) és a villamosenergia‑termelő és ‑ellátó vállalkozás igazgatótanácsának tagjait?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Lehetővé teszi‑e a [2009/72 irányelv], a [714/2009 rendelet], az [1227/2011 rendelet] és a [2015/1222 rendelet] azon személyek számának korlátozását, akik részére villamosenergia‑átviteli engedélyt adnak valamely meghatározott területen?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5)</NO.P><TXT>Az előző kérdésekre adandó igenlő válasz esetén, valamint [annak figyelembevételével, hogy] [a ZE] 43. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerint a Bolgár Köztársaság területén csupán egyetlen engedélyt adnak ki: abból kell‑e kiindulni, hogy fennáll a [2009/72 irányelv] [(12) preambulumbekezdése] szerinti érdekellentét?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>6)</NO.P><TXT>Abból kell‑e kiindulni, hogy [a ZE] 43. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti nemzeti rendelkezés korlátozza a versenyt az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk értelmében véve, amennyiben előírja, hogy csak egyetlen villamosenergia‑átviteli engedély adható ki az állam területén?<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az első, második, harmadik és ötödik kérdésről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett – együttesen vizsgálandó – első, második, harmadik és ötödik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében a 2009/72 irányelv (12) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 9. cikke (1) bekezdése b)–d) pontjának értelmezését kéri.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy ezekre a kérdésekre alapvetően a kérdést előterjesztő bíróság azzal kapcsolatos kételyei adnak magyarázatot, hogy a bolgár villamosenergia‑átviteli rendszer tekintetében az ESO független átvitelirendszer‑üzemeltetőkénti tanúsítása és kijelölése megfelelt‑e az említett rendelkezésekben meghatározott követelményeknek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikk alapján létrehozott együttműködés keretében kizárólag az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel megítélje mind az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szükségességét az ügydöntő határozat meghozatala szempontjából, mind a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság – főszabály szerint – köteles határozatot hozni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160922">2016. szeptember 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Microsoft Mobile Sales International és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑110/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:717">EU:C:2016:717</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0018">18.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>A nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések relevanciájának vélelmét csak kivételesen lehet megdönteni, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151217">2015. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Tall</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑239/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:824">EU:C:2015:824</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az előzetes döntéshozatalra utalás ugyanis nem az általános vagy hipotetikus kérdésekkel kapcsolatos tanácsadó vélemények megfogalmazására irányul, hanem arra, hogy az uniós jogra vonatkozó jogvita tényleges megoldása szükségének eleget tegyen (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161110">2016. november 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Private Equity Insurance Group</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑156/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:851">EU:C:2016:851</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló tényezőkből, így a kérdést előterjesztő bíróságnak a Bíróság információkérésére adott válaszából egyértelműen kitűnik, hogy a villamosenergia‑átviteli rendszerek és a villamosenergia‑termelési vagy ‑ellátási feladatok szétválasztása érdekében Bulgáriában egyetlen független átvitelirendszer‑üzemeltetőt jelöltek ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>A tagállamok azon jogát, hogy egy ilyen független átvitelirendszer‑üzemeltetőt jelölhetnek ki, a 2009/72 irányelv 9. cikke (8) bekezdésének b) pontja rögzíti. E rendelkezés értelmében, amennyiben <DATE ISO="20090903">2009. szeptember 3‑án</DATE> az átviteli rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az ezen irányelv 9. cikkének a tulajdonjogi szétválasztásra vonatkozó (1) bekezdését. Ez a döntés azt feltételezi, hogy az érintett tagállam megfelel az említett irányelv V. fejezetében előírt követelményeknek; ez fejezet magában foglalja a független átvitelirendszer‑üzemeltetőre vonatkozó 17–23. cikket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által az ESO függetlenségével kapcsolatban kifejtett aggályokat illetően meg kell jegyezni, hogy a 2009/72 irányelv (16), (17) és (19) preambulumbekezdéséből, valamint 47. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, hogy az ezen irányelv V. fejezetében előírt szétválasztási követelmények az átvitelirendszer‑üzemeltetőknek a kitermelési és ellátási tevékenységek szempontjából vett, teljes körű és valódi függetlenségének biztosítását szolgálják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Következésképpen a jelen ügyben a bolgár villamosenergia‑átviteli rendszer tekintetében az ESO független átvitelirendszer‑üzemeltetőkénti tanúsításakor és kijelölésekor a 2009/72 irányelv 17–23. cikkében, nem pedig ezen irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b)–d) pontjában meghatározott követelményeket kellett tiszteletben tartani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>E körülmények között egyértelmű, hogy a 2009/72 irányelv (12) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 9. cikke (1) bekezdése b)–d) pontjának értelmezésével kapcsolatban a Bíróság elé terjesztett kérdések irrelevánsak az alapjogvita megoldása szempontjából.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>A fentiekből az következik, hogy az első, a második, a harmadik és az ötödik kérdés elfogadhatatlan.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A negyedik kérdésről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>A negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a 2009/72 irányelv, a 714/2009 rendelet, az 1227/2011 rendelet és a 2015/1222 rendelet lehetővé teszi‑e valamely tagállam számára, hogy korlátozza azon személyek számát, akik részére villamosenergia‑átviteli engedélyt ad egy meghatározott területen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság információkérésére adott válaszában pontosította, hogy ez a kérdés konkrétan a 2009/72 irányelv 9., 10., 13. és 14. cikkére, a 714/2009 rendelet 3. cikkére, az 1227/2011 rendelet (3) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkének 3. pontjára, valamint a 2015/1222 rendelet 1. cikkének (3) bekezdésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Először is, ami a 2009/72 irányelv 13. és 14. cikkét illeti, ezek a rendelkezések arra az esetre vonatkoznak, amikor az átviteli rendszer <DATE ISO="20090903">2009. szeptember 3‑án</DATE> egy vertikálisan integrált vállalkozás része, az érintett tagállam pedig úgy dönt, hogy ezen irányelv 9. cikke (8) bekezdésének a) pontja alapján független rendszer‑üzemeltetőt jelöl ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Márpedig, amint az a jelen ítélet 32. és 33. pontjából következik, az átviteli rendszer üzemeltetésének és a villamosenergia‑termelési és ‑ellátási tevékenységeknek a szétválasztása megvalósult Bulgáriában a 2009/72 irányelv 9. cikke (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott azon lehetőség alkalmazásával, hogy független átvitelirendszer‑üzemeltetőt jelöltek ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>Ami az 1227/2011 rendelet (3) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkének 3. pontját illeti, bár ez a rendelkezés azt határozza meg, hogy mi értendő a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>piaci manipuláció megkísérlése<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> alatt, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő tényezők egyikéből sem lehet arra következtetni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az alapügyben ezzel a helyzettel találná szemben magát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Továbbá a 2009/72 irányelv 9. és 10. cikkét, illetve a 714/2009 rendelet 3. cikkét illetően meg kell jegyezni, hogy ezek, az átviteli rendszer és az átvitelirendszer‑üzemeltetők szétválasztását szabályozó, valamint ez utóbbiak tanúsítására és kijelölésére vonatkozó rendelkezések a tagállamok területén történő villamosenergia‑átviteli tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályokat nem foglalnak magukban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>A jelen ítélet 24. pontjában kifejtett megfontolások alapján valóban úgy tűnik, hogy a bolgár jogszabályok csakis a villamosenergia‑átviteli tevékenység gyakorlására kiadott engedély jogosultja számára tartják fenn annak lehetőségét, hogy a bolgár átviteli rendszer üzemeltetőjeként tanúsítsák és kijelöljék.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2009/72 irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok jóváhagyják és átvitelirendszer‑üzemeltetőnek jelölik ki azokat a vállalkozásokat, amelyek az átviteli rendszerben tulajdonnal rendelkezzenek, és amelyekről a nemzeti szabályozó hatóság tanúsítja, hogy teljesítik a 9. cikk követelményeit.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Amint az ugyanis az említett irányelv (11) preambulumbekezdéséből kitűnik, a tulajdonjogi szétválasztás azt feltételezi, hogy a hálózat tulajdonosát jelölik ki rendszer‑üzemeltetőnek, és függetlenné teszik az ellátási és termelési érdekektől.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>Mindazonáltal a jelen ügyben a Bíróság elé terjesztett tényezők egyrészt azt bizonyítják, hogy Bulgáriában egyetlen villamosenergia‑átviteli rendszer létezik, másrészt pedig azt, hogy ez a rendszer, amely <DATE ISO="20090903">2009. szeptember 3‑án</DATE> a vertikálisan integrált Natsionalna elektricheska kompaniya vállalkozás tulajdonában állt, azóta az ESO tulajdonába került.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Így a Bíróság rendelkezésére álló információkra tekintettel semmi nem utal arra, hogy a BEB alapügyben előterjesztett kérelme a 2009/72 irányelv 10. cikkének az átvitelirendszer‑tulajdonos vállalkozások átvitelirendszer‑üzemeltetőkénti tanúsítására és kijelölésére vonatkozó (2) bekezdésének hatálya alá tartozna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Ami a 2015/1222 rendelet 1. cikkének (3) bekezdését illeti, ez a rendelkezés csupán általános jelleggel utal arra az esetre, amikor egy tagállamon belül több átvitelirendszer‑üzemeltető van jelen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2009/72 irányelv 9., 10., 13. és 14. cikkével, a 714/2009 rendelet 3. cikkével, az 1227/2011 rendelet (3) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkének 3. pontjával, valamint a<?PAGE NO="11"?> 2015/1222 rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével – olyan körülmények között, mint amelyekről az alapügyben szó van – nem ellentétes az a nemzeti jogszabály, amely korlátozza azon személyek számát, akik részére valamely meghatározott területen villamosenergia‑átviteli engedély adható.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A hatodik kérdésről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>A hatodik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy valamely tagállam azon jogszabálya, amely szerint csak egyetlen villamosenergia‑átviteli engedély adható ki az állam területén, korlátozza‑e a versenyt az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk értelmében véve.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>E tekintetben, noha az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk csakis a vállalkozások tevékenységét érinti, és nem vonatkozik a tagállamoktól származó törvényi vagy rendeleti intézkedésekre, e cikkek ettől még – az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével összefüggésben értelmezve, amely együttműködési kötelezettséget ír elő – kötelezik a tagállamokat arra, hogy ne hozzanak vagy ne tartsanak hatályban olyan – akár törvényi, akár pedig rendeleti – intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy sértsék a vállalkozásokra vonatkozó versenyszabályok hatékony érvényesülését (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161208">2016. december 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Eurosaneamientos és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑532/15 és C‑538/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:932">EU:C:2016:932</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>Továbbá az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és az EUMSZ 101. cikkét sérti az, ha valamely tagállam előírja vagy előnyben részesíti az EUMSZ 101. cikkel ellentétes megállapodások kötését, vagy az ilyen megállapodások hatását erősíti, akár pedig ha a saját szabályozásának állami jellegét megszünteti azáltal, hogy a gazdasági jellegű döntések meghozatalának felelősségét magánpiaci szereplőkre ruházza (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161208">2016. december 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Eurosaneamientos és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑532/15 és C‑538/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:932">EU:C:2016:932</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>Egyébiránt a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy valamely tagállam megsérti az EUMSZ 102. cikkben és az EUMSZ 106. cikk (1) bekezdésében felállított tilalmat, ha már pusztán a kérdéses vállalkozásnak juttatott különleges vagy kizárólagos jogok gyakorlása is e vállalkozás erőfölényének visszaélésszerű kihasználásával jár, vagy ha e jogok ilyen visszaélés elkövetésére indító helyzetet teremthetnek. Ugyanakkor az erőfölényes helyzet EUMSZ 106. cikk (1) bekezdése értelmében vett különleges vagy kizárólagos jogok juttatásával való létrehozásának ténye önmagában még nem összeegyeztethetetlen az EUMSZ 102. cikkel (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150702">2015. július 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Gullotta és Farmacia di Gullotta Davide &amp; C.</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑497/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:436">EU:C:2015:436</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben, a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében, amely szerint a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130912">2013. szeptember 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Konstantinides</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑475/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:542">EU:C:2013:542</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hatodik kérdést úgy kell érteni, hogy az az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével és az EUMSZ 106. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikkre vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>Ugyanakkor az uniós jog nemzeti bíróság számára hasznos értelmezésének szüksége megköveteli, hogy a nemzeti bíróság meghatározza az általa felvetett kérdések ténybeli és jogszabályi hátterét, vagy legalábbis kifejtse azokat a ténybeli körülményeket, amelyeken e kérdések alapulnak (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131205">2013. december 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Zentralbetriebsrat der gemeinnützigen Salzburger Landeskliniken</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑514/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:799">EU:C:2013:799</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az EUMSZ 267. cikk szerinti eljárás során a Bíróság ugyanis kizárólag a nemzeti bíróság által rendelkezésére bocsátott tények alapján ítélheti meg az uniós jogi rendelkezés értelmezését vagy érvényességét (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131205">2013. december 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Nordecon és Ramboll Eesti</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑561/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:793">EU:C:2013:793</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a pontosság ezen követelménye különösen vonatkozik a versenyjog területére, amelyet összetett ténybeli és jogi helyzetek jellemeznek (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Striani és társai</NAME.CASE> végzés, <NO.CASE>C‑299/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:519">EU:C:2015:519</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>Hangsúlyozni kell, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban előadott információk nem csak arra szolgálnak, hogy lehetővé tegyék, hogy a Bíróság hasznos válaszokat adjon, hanem azt is, hogy a tagállamok kormányai, valamint az egyéb érdekelt felek az Európai Unió Bírósága alapokmánya 23. cikkének megfelelően benyújthassák érdemi észrevételeiket (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121127">2012. november 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Pringle</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑370/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:756">EU:C:2012:756</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0085">85.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmára vonatkozó követelmények kifejezetten szerepelnek a Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikkében, amelynek ismerete a kérdést előterjesztő bíróságtól az EUMSZ 267. cikkben létrehozott együttműködés keretében elvárható, és amelyeket szigorúan tiszteletben kell tartania (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160705">2016. július 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Ognyanov</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑614/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:514">EU:C:2016:514</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ügyben meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat, amely lényegében csupán a versenyképes európai energiapiac kialakításának szükségességére hivatkozik, nem tartalmaz arra vonatkozóan magyarázatot, hogy a kérdést előterjesztő bíróság milyen indokok alapján véli úgy, hogy az alapügy tárgyát képező jogszabály sértheti az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével és az EUMSZ 106. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>E körülmények között, mivel a Bíróság nem rendelkezik az ahhoz szükséges információkkal, hogy hasznos választ adjon a hatodik kérdésre, meg kell állapítani, hogy ez a kérdés elfogadhatatlan.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20090713">2009. július 13‑i</DATE> 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9., 10., 13. és 14. cikkével, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20090713">2009. július 13‑i</DATE> 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkével, a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, <DATE ISO="20111025">2011. október 25‑i</DATE> 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkének 3. pontjával, valamint a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20150724">2015. július 24‑i</DATE> (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével – olyan körülmények között, mint amelyekről az alapügyben szó van – nem ellentétes az a nemzeti jogszabály, amely korlátozza azon személyek számát, akik részére valamely meghatározott területen villamosenergia‑átviteli engedély adható.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>