–

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna és S. Żyrek, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében K. Herrmann, E. Rousseva és P. J. O. Van Nuffel, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUSZ 2. cikknek, az EUSZ 6. cikk (1) és (3) bekezdésének és az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkével összefüggésben történő értelmezésére, valamint az uniós jog elsőbbsége elvének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet szervezett bűnözés keretébe tartozónak minősülő cselekmények miatt öt személy ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

3

A zakon za izmenenie i dopalnanie na zakona za sadebnata vlast (az igazságszolgáltatásról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény; a DV 2022. április 26‑i 32. száma, a továbbiakban: ZIDZSV) átmeneti és záró rendelkezéseinek 43. §‑a a következőképpen rendelkezik:

4

Ezen átmeneti és záró rendelkezések 44. §‑a kimondja:

5

Az említett átmeneti és záró rendelkezések 49. §‑a előírja:

6

Ugyanezen átmeneti és záró rendelkezések 50. §‑ának szövege a következő:

7

A ZIDZSV átmeneti és záró rendelkezéseinek 59. §‑a értelmében:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8

2019. július 12. óta OT‑vel, PG‑vel, CR‑rel, VT‑vel és MD‑vel szemben büntetőeljárást indítottak a Spetsializiran nakazatelen sad (szakosított büntetőbíróság) előtt, majd annak megszüntetését követően a Sofiyski gradski sad (szófiai városi bíróság) előtt amiatt, hogy összehangolt zsarolási tevékenységet folytató bűnszervezetben vettek részt.

9

A Spetsializiran nakazatelen sadot (szakosított büntetőbíróság) és az Apelativen Spetsializiran nakazatelen sadot (szakosított fellebbviteli büntetőbíróság) (a továbbiakban együtt: szakosított büntetőbíróságok) a bolgár jogalkotó 2011‑ben hozta létre. E szakosított büntetőbíróságok eredetileg kizárólag a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett bűncselekmények elbírálására rendelkeztek hatáskörrel. A hatáskörüket ezt követően kiterjesztették „a [Bolgár] Köztársaság elleni bűncselekményekre” és a magas rangú közhivatalt betöltő személyek tekintetében elkövetett korrupciós bűncselekményekre.

10

A ZIDZSV értelmében a szakosított büntetőbíróságok 2022. július 28‑i hatállyal megszűntek.

11

A ZIDZSV előírja, hogy ezen időponttól kezdődően a Sofiyski gradski sad (szófiai városi bíróság) és az Apelativen sad Sofia (szófiai fellebbviteli bíróság) a Spetsializiran nakazatelen sad (szakosított büntetőbíróság), illetve az Apelativen Spetsializiran nakazatelen sad (szakosított fellebbviteli büntetőbíróság) jogutódja.

12

A ZIDZSV indokolásából kitűnik, hogy e strukturális és szervezeti változások célja az igazságszolgáltatás függetlensége alkotmányos elvének és az állampolgárok alkotmányos jogai védelmének biztosítása, mivel a szakosított büntetőbíróságok tevékenységük tíz éve alatt nem érték el a létrehozásuk során kitűzött célokat, és az e bíróságok hatáskörét meghatározó tárgyi és személyi szakosodási kritériumok keveredése e bíróságok függetlenségével kapcsolatos kérdéseket vetett fel.

13

A ZIDZSV átmeneti és záró rendelkezéseinek (50) bekezdése értelmében az alapügyhöz hasonló ügyeket, amelyekben a ZIDZSV hatálybalépése előtt előkészítő tárgyalást tartottak, az e tárgyalást megtartó ítélkező testületnek kell lezárnia, a szakosított büntetőbíróságok megszüntetése ellenére. E célból a bolgár jogalkotó előírta ezen ügyeknek a Sofiyski gradski sadhoz (szófiai városi bíróság) és az Apelativen sad Sofiához (szófiai fellebbviteli bíróság) való áttételét, az azokban részt vevő ülnökök megbízatásának annak érdekében történő módosítását, hogy e bíróságok ülnökeinek minősüljenek, valamint a szakosított büntetőbíróságok azon bíráinak e bíróságokra történő kirendelését, akiket nem e bíróságokhoz helyeztek át.

14

A jelen ügyben a Sofiyski gradski sad (szófiai városi bíróság) tanácsa, amely immár hatáskörrel rendelkezik az alapügy elbírálására, így ugyanolyan összetételű, mint a Spetsializiran nakazatelen sad (szakosított büntetőbíróság) tanácsa, amely ez utóbbi bíróság megszűnése előtt hatáskörrel rendelkezett ezen ügy elbírálására.

15

A fenti észrevételekre figyelemmel a kérdést előterjesztő bíróság először is megjegyzi, hogy 2022. február 25‑én, miközben a ZIDZSV elfogadásához vezető törvénytervezetre vonatkozó nyilvános konzultációs eljárás folyamatban volt, OT ügyvédje egy nem kormányzati szervezet képviselőjeként nyilvánosan támogatta a Spetsializiran nakazatelen sad (szakosított büntetőbíróság) megszüntetését azzal az indokkal, hogy e szakosított büntetőbíróság nem teszi lehetővé a tisztességes eljárás lefolytatásának biztosítását.

16

OT azonban még a ZIDZSV elfogadását követően sem terjesztett elő kizárás iránti kérelmet. A kérdést előterjesztő bíróság sem látott okot arra, hogy kizárja magát az eljárásból, mivel úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn szubjektív elfogultság a részéről az üggyel vagy az alapeljárás feleivel kapcsolatban.

17

A kérdést előterjesztő bíróság szerint azonban az olyan nyilvános nyilatkozat, mint OT ügyvédjéé, jogos aggodalmat vet fel függetlenségét és pártatlanságát illetően. Ugyanez vonatkozik a bolgár jogalkotó által a szakosított büntetőbíróságok megszüntetésének igazolására felhozott indokokra is, mivel ezek az indokok nemcsak az OT ellen indított büntetőeljárásban eljáró tanács függetlenségét kérdőjelezik meg, hanem a Spetsializiran nakazatelen sad (szakosított büntetőbíróság) egészének függetlenségét.

18

Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság kétségeit fejezi ki az említett indokok uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően.

19

Arra is rámutat, hogy a ZIDZSV elfogadásáig nem volt vitatott, hogy a Spetsializiran nakazatelen sad (szakosított büntetőbíróság) megfelel az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésében és a Charta 47. cikkének második bekezdésében foglalt követelményeknek.

20

Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság szerint a bolgár jogalkotó által annak megállapítása érdekében előadott indokok, hogy a szakosított büntetőbíróságok nem függetlenek, és nem védik az állampolgárok alkotmányos jogait, soha nem alapultak konkrét bizonyítékokon, holott ezeket az indokokat megfelelően alá kellett volna támasztani.

21

Harmadszor és utolsósorban e bíróság arra keresi a választ, hogy a Spetsializiran nakazatelen sad (szakosított büntetőbíróság) megszüntetését igazoló okokra tekintettel továbbra is elbírálhatja‑e az előtte folyamatban lévő eljárásokat, és ha nem zárja ki magát az eljárásból, az milyen következményekkel jár az általa hozott határozatokra.

22

Ilyen körülmények között a Sofiyski gradski sad (szófiai városi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

A Bíróság hatásköréről

23

A lengyel kormány lényegében azzal érvel, hogy a tagállamok bírósági szervezetével kapcsolatos olyan kérdések, mint amelyeket az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések felvetettek, a tagállamok kizárólagos hatáskörébe, nem pedig az uniós jog tárgyi hatálya alá tartoznak.

24

E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy bár a tagállamok igazságszolgáltatási szervezete kétségtelenül a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskör gyakorlása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogból eredő kötelezettségeiket (2019. november 19‑i A. K. és társai [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége] ítélet, C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 75. pont; 2024. január 9‑i G. és társai [A rendes bírák kinevezése Lengyelországban] ítélet, C‑181/21 és C‑269/21, EU:C:2024:1, 57. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25

Ezenkívül az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy azok nem a bolgár jog, hanem az általuk érintett uniós jogi rendelkezések értelmezésére vonatkoznak.

26

Ebből következően a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálására.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról

27

A lengyel kormány úgy véli, hogy mivel az alapeljárás semmilyen kapcsolatban nem áll az uniós joggal, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

28

Az Európai Bizottság továbbá úgy véli, hogy e kérdések elfogadhatatlanok, mivel a kérdést előterjesztő bíróság kétségei hipotetikusak, mivel e bíróság semmilyen szubjektív okot nem említ arra, hogy kizárja magát az eljárásból, és mivel az alapeljárásban részt vevő felek nem kérdőjelezik meg objektív pártatlanságát. Ezenkívül az említett kérdések nem relevánsak az alapügy megoldása szempontjából, mivel a ZIDSZV által végrehajtott strukturális és szervezeti változások csak a Spetsializiran nakazatelen sadot (szakosított büntetőbíróság), nem pedig a kérdést előterjesztő bíróságot érintik.

29

Kizárólag az ügyben eljáró és az alapügyben meghozandó döntésért felelős nemzeti bíróság feladata annak eldöntése, hogy az ügy sajátos jellemzőit tekintve az ítélet meghozatalához szükség van‑e az előzetes döntéshozatalra, és hogy a Bíróságnak feltett kérdések valóban relevánsak‑e. Ennélfogva a nemzeti bíróságok által előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell, és a Bíróság csak akkor tagadhatja meg az e kérdésekről való határozathozatalt, ha úgy tűnik, hogy a kért értelmezés semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (lásd különösen: 2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

Végül, amint az az EUMSZ 267. cikk szövegéből kitűnik, a kért előzetes döntésnek „szükség[esnek]” kell lennie ahhoz, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az előtte folyamatban lévő ügyben „ítélet[ét] meghoz[hassa]” (2020. november 24‑i Openbaar Ministerie [Okirat‑hamisítás] ítélet, C‑510/19, EU:C:2020:953, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

31

A Bíróság így emlékeztetett arra, hogy az EUMSZ 267. cikk szövegéből és rendszeréből az következik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás feltétele többek között a nemzeti bíróság előtt ténylegesen folyamatban lévő jogvita, amelynek keretében a nemzeti bíróságnak a Bíróság által az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletet tekintetbe vevő határozatot kell hoznia. Az ilyen eljárás keretében tehát ezen jogvitának és az értelmezni kért uniós jogi rendelkezések között olyan kapcsolatnak kell fennállnia, hogy ezen értelmezés objektíve szükséges a kérdést előterjesztő bíróság által meghozandó határozathoz (2024. január 9‑i G. és társai [A rendes bírák kinevezése Lengyelországban] ítélet, C‑181/21 és C‑269/21, EU:C:2024:1, 64. és 65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 6. cikk (1) és (3) bekezdését, valamint az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben akként kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha olyan bíróság tagjai, amelyet valamely tagállam a bírói függetlenség alkotmányos elvének és az állampolgárok alkotmányos jogai védelmének megóvása érdekében megszüntetett, továbbra is eljárhatnak az így megszüntetett bíróság helyébe lépő bíróság tagjaiként egyes olyan ügyekben, amelyekben korábban a megszüntetett bíróság tagjaiként jártak el.

33

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolásából kitűnik, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések közelebbről a bírói függetlenség előző pontban említett uniós jogi rendelkezésekben biztosított elvének értelmezésére vonatkoznak.

34

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a bírósági hatáskörök tagállamon belüli felosztása vagy átszervezése főszabály szerint a tagállamoknak az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésében biztosított szabadságába tartozik, ám ez többek között annak fenntartásával igaz, hogy az ilyen felosztás vagy átszervezés nem sértheti a jogállamiság értékének az EUSZ 2. cikkben kimondott tiszteletben tartását és az abból eredő követelményeket, e tekintetben az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, többek között a függetlenségre, pártatlanságra, valamint az uniós jog értelmezésére és alkalmazására hivatott bíróságok törvény általi előzetes létrehozására vonatkozó rendelkezéseket (2023. június 5‑i Bizottság kontra Lengyelország [A bírák függetlensége és magánélete] ítélet, C‑204/21, EU:C:2023:442, 263. pont).

35

Márpedig a bíróságok függetlenségére vonatkozó követelmény, amely az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből következik, két szempontot foglal magában. Az első, külső szempont azt követeli meg, hogy az adott fórum teljesen autonóm módon gyakorolja feladatkörét anélkül, hogy bármilyen hierarchikus kapcsolatban állna, vagy bárkinek alá lenne rendelve, és anélkül, hogy bárhonnan utasításokat kapna, így védett legyen az olyan külső beavatkozással vagy nyomással szemben, amely sértheti tagjai határozathozatalának függetlenségét vagy befolyásolhatja a döntésüket. A második, belső szempont a pártatlanság fogalmát öleli fel, és egyenlő távolságtartást jelent a jogvitában részt vevő felektől, illetve e felek azon érdekeitől, amelyek a jogvita tárgyát képezik. Ez utóbbi szempont megköveteli az objektivitást, valamint azt, hogy a jogvita megoldása során ne érvényesüljön a jogszabály szigorú alkalmazásához fűződő érdeken kívül semmilyen más érdek (2022. február 22‑i RS [Alkotmánybírósági ítéletek hatása] ítélet C‑430/21, EU:C:2022:99, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

A bírói függetlenség e követelménye megköveteli, hogy a bírák hozzájárulásuk nélküli áthelyezésére alkalmazandó rendszer tartalmazza többek között az ahhoz szükséges garanciákat annak elkerülése érdekében, hogy e függetlenséget közvetlen vagy közvetett külső beavatkozás veszélyeztesse. Így fontos, hogy ilyen intézkedéseket csak olyan jogszerű indokok alapján lehessen elrendelni, amelyek különösen a rendelkezésre álló forrásoknak a megfelelő igazságszolgáltatás biztosítását lehetővé tevő elosztásához kapcsolódnak (2021. október 6‑i W.Ż. [A legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa – Kinevezés] ítélet, C‑487/19, EU:C:2021:798, 117. és 118. pont).

37

A jelen ügyben a bolgár jogalkotó úgy határozott, hogy a megfelelő igazságszolgáltatás biztosításának szükségességéhez kapcsolódó követelmények miatt megszünteti a Spetsializiran nakazatelen sadot (szakosított büntetőbíróság), anélkül azonban, hogy megkérdőjelezte volna e bíróság tagjainak egyéni függetlenségét.

38

Egyrészt ugyanis a ZIDZSV indokolásából kitűnik, amint azt az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 15. pontja említi, hogy a Spetsializiran nakazatelen sadnak (szakosított büntetőbíróság) a rendkívül érzékeny ügyek koncentrációja miatt a hatékonyság hiánya és a jogellenes nyomásgyakorlás veszélyének volt kitéve. Másrészt a bolgár jog releváns rendelkezéseiből az következik, hogy az említett bíróságot alkotó bírákat a bolgár jogalkotó kellően függetlennek és pártatlannak tekintette ahhoz, hogy a Sofiyski gradski sad (szófiai városi bíróság) keretében továbbra is elbírálják azokat az ügyeket, amelyekben a Spetsializiran nakazatelen sad (szakosított büntetőbíróság) előtt előkészítő tárgyalást tartottak.

39

Ezenkívül, amint arra a jelen ítélet 16. pontja rámutat, az alapeljárásban részt vevő felek nem kérdőjelezték meg a kérdést előterjesztő bíróság függetlenségét vagy pártatlanságát, és e bíróságnak sincs semmilyen kétsége a szubjektív pártatlanságát illetően.

40

E körülmények között igaz ugyan, hogy minden bíróság köteles megvizsgálni többek között, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősül‑e, ha e tekintetben komoly kétség merül fel (2024. január 9‑i G. és társai [A rendes bírák kinevezése Lengyelországban] ítélet, C‑181/21 és C‑269/21, EU:C:2024:1, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), ám az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a jelen ügyben milyen okokból merül fel ilyen kétség.

41

Ezért az alapügy megoldásához nem szükséges azon uniós jogi rendelkezések értelmezése, amelyekből az uniós jog értelmezésére és alkalmazására hivatott bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények erednek.

42

Következésképpen az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan.

A költségekről

43

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.