<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<!DOCTYPE C_Doc_Ref SYSTEM "CNC.dtd">
<C_Doc_Ref C_Langue="hu" C_Version_doc="4.0" C_Debut_ID="HU62015C0562">
   <Properties>
      <Property name="Juridiction">C</Property>
      <Property name="NumeroOrdre">0562</Property>
      <Property name="Annee">2015</Property>
      <Property name="Formation">II</Property>
      <Property name="Langue">HU</Property>
      <Property name="MessInFileNumber">L_Cnc_Mess_Fr.xml</Property>
      <Property name="DtFilename">TRA-DT-FR-CONCL-C-0562-2015-201608369-01_00.xml</Property>
      <Property name="TypeDoc">CNC</Property>
      <Property name="NatureAff">RP</Property>
      <Property name="CreatedFrom">Litige</Property>
      <Property name="EP_Mode">0</Property>
      <Property name="EP_ModeText">DEF</Property>
      <Property name="EP_Titre1"/>
      <Property name="EP_Titre2">ÉDITION PROVISOIRE DU 01/07/2016</Property>
      <Property name="EP_Titre3"/>
      <Property name="EP_Mention">0</Property>
      <Property name="EP_Mention_Texte">Texte pour publication</Property>
      <Property name="EP_IsMention_Texte">0</Property>
      <Property name="Version"/>
      <Property name="EP_Version">0</Property>
      <Property name="EP_FormJug_Footer"/>
      <Property name="EP_FormJug_ID">-</Property>
      <Property name="EP_FormJug_Texte"/>
      <Property name="NEW">0</Property>
      <Property name="FileDoc">Document2</Property>
      <Property name="TypeOrd"/>
      <Property name="TOC_Position_NotVademecum">0</Property>
      <Property name="NumProc">1</Property>
      <Property name="TypeProc">P</Property>
      <Property name="NumSuite">1</Property>
      <Property name="LitFilePath">C:\Users\anu\AppData\Local\Temp\canevas\Litige.xml</Property>
      <Property name="Created">Canevas 3.8.8 K 1/07/2016 09:30:53</Property>
      <Property name="FootNotes">False</Property>
      <Property name="EP_Titre0"/>
      <Property name="EP_DocDeTravail">0</Property>
      <Property name="SectionType1">CNC</Property>
      <Property name="SectionData1">§129;pos=41482:lng=HU</Property>
      <Property name="Filename">^CONVERSION^agmn@TRA-DOC-HU-CONCL-C-0562-2015-201608369-06W70</Property>
      <Property name="serveur_nom">Doc2XML_2003_TRAD_SUIVI2</Property>
      <Property name="serveur_config_path">C:\Documents and Settings\gti_prod\Application Data\Doc2XML\PR_Doc2XML_2003_TRAD_SUIVI2.xml</Property>
      <Property name="watch">O:\GTiWebTools\Automates\Suivi_II\conversion\doc2xml_trad\In\</Property>
      <Property name="QuotationMark_Open">„</Property>
      <Property name="QuotationMark_Close">”</Property>
      <Property name="serveur_nom">Doc2XML_2003_PC_TRAD SV2_PUB</Property>
      <Property name="serveur_config_path">C:\Documents and Settings\gti_prod\Application Data\Doc2XML\PR_Doc2XML_2003_SV2_PUB.xml</Property>
      <Property name="watch">P:\GTiWebTools\Automates\Suivi_II\conversion\doc2xml_pub\In\</Property>
   </Properties>
   <C_Header_Gauche>
      <blockquote id="A010000000">
         <para style="header" id="A150000000">SAUGMANDSGAARD ØE FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑562/15. SZ. ÜGY</para>
      </blockquote>
   </C_Header_Gauche>
   <C_Header_Droit>
      <blockquote id="A010000001">
         <para style="header" id="A150000001">CARREFOUR HYPERMARCHÉS</para>
      </blockquote>
   </C_Header_Droit>
   <C_Footer_Gauche>
      <blockquote id="A010000002">
         <para style="footer" id="A150000002">I - 20</para>
      </blockquote>
   </C_Footer_Gauche>
   <C_Footer_Droit>
      <blockquote id="A010000003">
         <para style="footer" id="A150000003">
            <emphasis role="tab" id="A400000000"/>I - 1</para>
      </blockquote>
   </C_Footer_Droit>
   <Affaire>
      <Introduction>
         <section id="A000000000">
            <para style="36Centre" id="A150000004">HENRIK SAUGMANDSGAARD ØE</para>
            <para style="36Centre" id="A150000005">FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA</para>
            <para style="36Centre" id="A150000006">Az ismertetés napja: 2016. október 19.<footnote role="fNote" id="A110000000">
                  <number>1</number>
                  <para style="40FootnoteLangue" id="A150000007"> –	Eredeti nyelv: francia.</para>
               </footnote>
            </para>
            <para style="38Centregrasgrandespacement" id="A150000008">
               <emphasis role="bold" id="A400000001">C‑562/15. sz. ügy</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000009">
               <emphasis role="bold" id="A400000002">Carrefour Hypermarchés SAS</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000010">
               <emphasis role="bold" id="A400000003">kontra</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000011">
               <emphasis role="bold" id="A400000004">ITM Alimentaire International SASU</emphasis>
            </para>
            <para style="39Centreespacement" id="A150000012">(a cour d’appel de Paris [párizsi fellebbviteli bíróság, Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</para>
            <para style="71Indicateur" id="A150000013">
               <phrase role="QuotationMark_Open" id="A410000000">„</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000001">Előzetes döntéshozatal </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000002">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000003"> Megtévesztő reklám </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000004">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000005"> Összehasonlító reklám </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000006">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000007"> 2006/114/EK irányelv </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000008">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000009"> A 4. cikk a) és c) pontja </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000010">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000011"> Az eltérő méretű és kategóriájú üzletekben árusított termékek árát összehasonlító reklám </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000012">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000013"> Megengedhetőség </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000014">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000015"> Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000016">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000017"> 2005/29/EK irányelv </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000018">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000019"> 7. cikk </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000020">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000021"> Megtévesztő mulasztás </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000022">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000023"> Lényeges információ</phrase>
               <phrase role="QuotationMark_Close" id="A410000024">”</phrase>
            </para>
         </section>
      </Introduction>
      <C_Conclusions role="page break">
         <C_Conc_Txt>
            <section id="B000000000">
               <title style="03Titre1" id="B200000000">
                  <number>I –</number>
                  <titlecontent id="B300000000">
                     <emphasis role="bold" id="B400000000">Bevezetés</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000000">
                  <title id="B210000000">
                     <number>1.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000000">A Bíróság már több alkalommal foglalkozott az összehasonlító reklámmal, pontosítva az ilyen reklámok megengedhetőségére vonatkozóan<footnote role="fNote" id="B110000000">
                        <number>2</number>
                        <para style="footnotetext" id="B150000001"> –	Lásd többek között: 2001. október 25‑i Toshiba Europe ítélet (C‑112/99, EU:C:2001:566); 2003. április 8‑i Pippig Augenoptik ítélet (C‑44/01, EU:C:2003:205); 2006. szeptember 19‑i Lidl Belgium ítélet (C‑356/04, EU:C:2006:585); 2010. november 18‑i Lidl‑ítélet (C‑159/09, EU:C:2010:696).</para>
                     </footnote> a 2006/114/EK irányelv<footnote role="fNote" id="B110000001">
                        <number>3</number>
                        <para style="footnotetext" id="B150000002"> –	A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006. december 12‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376., 21. o.).</para>
                     </footnote> 4. cikkében felsorolt feltételeket. A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem ezen ítélkezési gyakorlat kibővítését képezi. A cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság, Franciaország) az említett cikk a) és c) pontja – amelyek megkövetelik, hogy az összehasonlító reklám ne legyen megtévesztő, valamint hogy tárgyilagosan hasonlítsa össze ezen áruk és szolgáltatások egy vagy több lényeges, releváns, ellenőrizhető és jellemző tulajdonságát – értelmezésének eddig nem vizsgált szempontjait veti fel.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000001">
                  <title id="B210000001">
                     <number>2.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000003">A jelen kérelem alapjául szolgáló jogvita a kiskereskedelmi piacon versengő két társaság, vagyis az Intermarché cég üzleteinek kereskedelmi stratégiájáért és politikájáért felelős társaság, az ITM Alimentaire International SASU (a továbbiakban: ITM), valamint a Carrefour‑csoporthoz tartozó társaság, a Carrefour Hypermarchés SAS (a továbbiakban: Carrefour) között van folyamatban. A jogvita tárgya egy, a Carrefour által 2012‑ben indított reklámkampány, amely összehasonlította a Carrefour cég üzleteiben árusított, híres márkájú termékek árait a versenytársak, köztük az Intermarché cég üzleteiben árusítottakéval. Az ITM többek között azt állítja, hogy a Carrefour nem tartotta tiszteletben az összehasonlító kampányok semlegességére és tárgyilagosságára vonatkozó nemzeti előírásokat azzal, hogy a Carrefour cég <emphasis role="italc" id="B400000001">hipermarketeiben</emphasis> alkalmazott árakat az Intermarché cég <emphasis role="italc" id="B400000002">szupermarketeiben</emphasis> alkalmazott árakkal hasonlította össze, anélkül, hogy tájékoztatta volna a nyilvánosságot az üzletek kiválasztásának szempontjairól, valamint az összehasonlított értékesítési helyek kategóriája közötti különbségről.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000002">
                  <title id="B210000002">
                     <number>3.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000004">Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) és c) pontja alapján az egyes forgalmazó cégek által árusított termékek árának összehasonlítása csak akkor megengedett‑e, ha a termékeket azonos kategóriájú vagy méretű üzletekben árusítják. Ezenkívül ez a bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a 2005/29/EK irányelv<footnote role="fNote" id="B110000002">
                        <number>4</number>
                        <para style="footnotetext" id="B150000005"> –	A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2005. május 11‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL 2005. L 149., 22. o.).</para>
                     </footnote> 7. cikke értelmében lényeges információnak minősül‑e az, hogy azon üzletek, amelyek áraira az összehasonlítás kiterjed, különböző kategóriájúak és méretűek, valamint igenlő válasz esetén azt, hogy milyen mértékben kell ezt az információt a fogyasztóval közölni. E tekintetben a jelen ügy a 2006/114 irányelv és a 2005/29 irányelv közötti kapcsolatot veti fel.</para>
               </blockquote>
            </section>
            <section id="B000000001">
               <title style="03Titre1" id="B200000001">
                  <number>II –</number>
                  <titlecontent id="B300000001">
                     <emphasis role="bold" id="B400000003">Jogi háttér</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <section id="B000000002">
                  <title style="04Titre2" id="B200000002">
                     <number>A –</number>
                     <titlecontent id="B300000002">
                        <emphasis role="italc" id="B400000004">Az uniós jog</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <section id="B000000003">
                     <title style="05Titre3" id="B200000003">
                        <number>1.</number>
                        <titlecontent id="B300000003">A 2006/114 irányelv</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000003">
                        <title id="B210000003">
                           <number>4.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000006">A 2006/114 irányelv 2. cikkének b) pontja ekként rendelkezik:</para>
                        <para style="02AlineaAltA" id="B150000007">„Ezen irányelv alkalmazásában:</para>
                        <para style="02AlineaAltA" id="B150000008">[…]</para>
                        <blockquote id="B010000004">
                           <para style="15Margeretrait0" id="B150000009">b)<emphasis role="tab" id="B400000005"/>megtévesztő reklám: minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy amely ugyanilyen okok miatt kárt okoz vagy kárt okozhat valamely versenytársnak”.</para>
                        </blockquote>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000005">
                        <title id="B210000004">
                           <number>5.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000010">A 2006/114 irányelv 4. cikkének a) és c) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:</para>
                        <para style="02AlineaAltA" id="B150000011">„Az összehasonlítás tekintetében az összehasonlító reklám a következő feltételek teljesülése esetén megengedett:</para>
                        <blockquote id="B010000006">
                           <para style="15Margeretrait0" id="B150000012">a)<emphasis role="tab" id="B400000006"/>ezen irányelv 2. cikkének b) pontja, 3. cikke, és 8. cikkének (1) bekezdése, vagy a belső piacon a […] 2005/29 […] irányelv […] 6. és 7. cikke értelmében nem megtévesztő;</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000007">
                           <para style="15Margeretrait0" id="B150000013">[…]</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000008">
                           <para style="15Margeretrait0" id="B150000014">c)<emphasis role="tab" id="B400000007"/>tárgyilagosan hasonlítja össze ezen áruk és szolgáltatások egy vagy több jelentős, lényeges [helyesen: lényeges, releváns], ellenőrizhető és jellemző tulajdonságát, amelybe az ár is beletartozhat”.</para>
                        </blockquote>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000004">
                     <title style="05Titre3" id="B200000004">
                        <number>2.</number>
                        <titlecontent id="B300000004">A 2005/29 irányelv</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000009">
                        <title id="B210000005">
                           <number>6.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000015">A 2005/29 irányelv „Megtévesztő tevékenységek” című 6. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint:</para>
                        <para style="02AlineaAltA" id="B150000016">„Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan, vagy bármilyen módon – ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét – félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ az alábbi elemek közül egy vagy több tekintetében tényszerűen helytálló, és feltéve bármelyik esetben, hogy [helyesen: vagy – még akkor is, ha az információ tényszerűen helytálló – bármilyen módon, ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét, félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót az alábbi elemek közül egy vagy több tekintetében, és bármelyik esetben] ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg:</para>
                        <para style="02AlineaAltA" id="B150000017">[…]</para>
                        <blockquote id="B010000010">
                           <para style="15Margeretrait0" id="B150000018">d)<emphasis role="tab" id="B400000008"/>az ár vagy az ár kiszámításának módja, vagy különleges árkedvezmény megléte”.</para>
                        </blockquote>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000011">
                        <title id="B210000006">
                           <number>7.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000019">A 2005/29 irányelv „Megtévesztő mulasztások” című 7. cikkének (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:</para>
                        <para style="02AlineaAltA" id="B150000020">„(1)<emphasis role="tab" id="B400000009"/>Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján – figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is –, az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki [helyesen: az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez – a körülményektől függően – szükséges lényeges információkat hagy ki], és ezáltal – a körülményektől függően – ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet [helyesen: és ezáltal ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet], hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.</para>
                        <para style="02AlineaAltA" id="B150000021">(2)<emphasis role="tab" id="B400000010"/>Megtévesztő mulasztásnak minősül az is, ha a kereskedő az (1) bekezdésben említett jelentős információt [helyesen: lényeges információt] hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, figyelembe véve az említett bekezdésben leírt szempontokat, illetve ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és amennyiben ez bármelyik esetben ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.”</para>
                     </blockquote>
                  </section>
               </section>
               <section id="B000000005">
                  <title style="04Titre2" id="B200000005">
                     <number>B –</number>
                     <titlecontent id="B300000005">
                        <emphasis role="italc" id="B400000011">A francia jog</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <blockquote id="B010000012">
                     <title id="B210000007">
                        <number>8.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000022">A code de la consommation (fogyasztóvédelmi törvénykönyv) L. 121‑8. cikke a következőképpen rendelkezik:</para>
                     <para style="02AlineaAltA" id="B150000023">„Minden olyan reklám, amely árukat vagy szolgáltatásokat hasonlít oly módon, hogy kifejezetten vagy hallgatólagosan felismerhetővé tesz valamely versenytársat, vagy a versenytárs által kínált árukat vagy szolgáltatásokat, kizárólag akkor megengedett, ha:</para>
                     <blockquote id="B010000013">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000024">1°<emphasis role="tab" id="B400000012"/>nem megtévesztő, illetve nem félrevezető jellegű;</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000014">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000025">2°<emphasis role="tab" id="B400000013"/>azonos szükségleteket kielégítő vagy azonos rendeltetésű árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik;</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000015">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000026">3°<emphasis role="tab" id="B400000014"/>tárgyilagosan hasonlítja össze ezen áruk és szolgáltatások egy vagy több lényeges, releváns, ellenőrizhető és jellemző tulajdonságát, amelybe az ár is beletartozhat.”</para>
                     </blockquote>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000016">
                     <title id="B210000008">
                        <number>9.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000027">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy a francia jogba a fogyasztóvédelmi törvénykönyv L. 121‑8. és azt követő cikkei ültetik át a 2006/114 irányelvet.</para>
                  </blockquote>
               </section>
            </section>
            <section id="B000000006">
               <title style="03Titre1" id="B200000006">
                  <number>III –</number>
                  <titlecontent id="B300000006">
                     <emphasis role="bold" id="B400000015">Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000017">
                  <title id="B210000009">
                     <number>10.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000028">2012. december folyamán a Carrefour „Garantáltan legalacsonyabb ár” címen széles körű televíziós reklámkampányt indított az üzleteiben és a versenytársak üzleteiben árusított 500 híres márkájú termék árának összehasonlítására vonatkozóan, és a fogyasztó számára felkínálta, hogy amennyiben máshol kedvezőbb árat talál, a különbséget kétszeresen megtéríti. Ez a 8 reklámbejátszás tárgyát képező kampány a Carrefour üzletek kedvezőbb árai és a versenytárs üzletek – köztük az Intermarché – üzleteinek árai közötti különbségeket jelenítette meg.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000018">
                  <title id="B210000010">
                     <number>11.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000029">A második televíziós bejátszástól kezdve az Intermarché valamennyi, az összehasonlításhoz kiválasztott üzlete szupermarket volt, míg a Carrefour üzletei valamennyien hipermarketek voltak. A televíziós bejátszásokban az Intermarché név alatt sokkal kisebb betűkkel jelent meg a „szuper” kifejezés.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000019">
                  <title id="B210000011">
                     <number>12.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000030">Az ITM – miután felszólította a Carrefourt, hogy fejezze be e reklám közzétételét – 2013. október 2‑án keresetet nyújtott be a Carrefourral szemben a tribunal de commerce de Paris‑hoz (párizsi kereskedelmi törvényszék, Franciaország), amelyben többek között azt kérte, hogy a törvényszék az ITM által elszenvedett kár megtérítése érdekében kártérítés címén 3 millió euró megfizetésére kötelezze az utóbbi társaságot, tiltsa meg a kifogásolt reklám televízióban és az interneten való terjesztését, valamint az összehasonlító reklám minden olyan gyakorlatát, amely hasonló módszereken alapul.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000020">
                  <title id="B210000012">
                     <number>13.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000031">2014. december 31‑i ítéletével a tribunal de commerce de Paris (párizsi kereskedelmi törvényszék) arra kötelezte a Carrefourt, hogy az elszenvedett kár megtérítése érdekében 800 000 euró összeget fizessen az ITM részére, helyt adott a reklám terjesztésének megtiltására irányuló kérelmeknek, valamint elrendelte az ítélet közzétételét.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000021">
                  <title id="B210000013">
                     <number>14.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000032">Ez a bíróság ugyanis úgy ítélte meg többek között, hogy a Carrefour megtévesztő módon választotta ki az értékesítő helyeket, torzítva az ár‑összehasonlítások reprezentativitását, és nem tartotta tiszteletben a tárgyilagosság fogyasztóvédelmi törvénykönyv L. 121‑8. cikkéből származó követelményeit, valamint hogy ezek, az összehasonlító reklámkampány tárgyilagosságát érintő mulasztások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak minősülnek.<footnote role="fNote" id="B110000003">
                        <number>5</number>
                        <para style="footnotetext" id="B150000033"> –	A tribunal de commerce de Paris (párizsi kereskedelmi törvényszék) ezenkívül úgy ítélte meg, hogy a Carrefour nem teljesítette a fogyasztóvédelmi törvénykönyv L. 121‑12. cikkéből eredő, az érintett reklámokban szereplő tényállítások és információk tárgyi pontosságának bizonyítására vonatkozó kötelezettségét. Ez a bíróság úgy vélte továbbá, hogy a televíziós reklámbejátszások közzétételét megelőzően több hónappal az árakra vonatkozóan tett megállapítások az említett cikkre tekintettel megtévesztőnek minősülnek.</para>
                     </footnote>
                  </para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000022">
                  <title id="B210000014">
                     <number>15.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000034">E tekintetben az említett bíróság az alábbi megfontolásokat fogalmazta meg:</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000035">„Tekintettel arra, hogy a CARREFOUR kiválasztott üzletei hipermarketek, amelyről a fogyasztónak nincs egyértelmű tudomása, hiszen ez az információ a televíziós reklámokban nem szerepel, hanem csak az internetes honlapon – a CARREFOUR honlapjának kezdőoldalán –, ahol olvasható egy apró betűs megjegyzés, amely jelzi, hogy a garantáltan legalacsonyabb ár »kizárólag a CARREFOUR és a CARREFOUR PLANET üzletekben érvényes. Az tehát nem érvényes a CARREFOUR Market, a CARREFOUR contact és a CARREFOUR city üzletekben«;</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000036">hogy a kiválasztott INTERMARCHÉ üzletek a 2. reklámbejátszástól kezdve mind szupermarketek, és az összehasonlítás alapja anélkül változott, hogy erről a fogyasztót tájékoztatták volna;</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000037">hogy ennélfogva az árak tárgyilagosságot teljesen nélkülöző összehasonlítási módszerének tendenciózus jellegét szemlélteti az, hogy változott azon kiválasztott INTERMARCHÉ értékesítési helyek mérete (holott 1336 szupermarket és 79 hipermarket, azaz a teljes mennyiség 5%‑a van az INTERMARCHÉ tulajdonában), amelyekre vonatkozóan az árlistákat összeállították, mivel a CARREFOUR – anélkül, hogy kifejezetten kimondta volna – 223 hipermarketjét az INTERMARCHÉ 1336 szupermarketjével hasonlította össze.”</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000023">
                  <title id="B210000015">
                     <number>16.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000038">A Carrefour a tribunal de commerce de Paris (párizsi kereskedelmi törvényszék) ítéletével szemben fellebbezést nyújtott be a cour d’appel de Paris‑hoz (párizsi fellebbviteli bíróság), amely felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:</para>
                  <blockquote id="B010000024">
                     <para style="15Margeretrait0" id="B150000039">„1)<emphasis role="tab" id="B400000016"/>[Ú]gy kell‑e értelmezni a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) és c) pontját, […] hogy az egyes forgalmazó cégek által árusított termékek árának összehasonlítása csak akkor megengedett, ha a termékeket azonos kategóriájú vagy méretű üzletekben árusítják[?]</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000025">
                     <para style="15Margeretrait0" id="B150000040">2)<emphasis role="tab" id="B400000017"/>[A 2005/29 irányelv] értelmében lényeges információnak minősül‑e az, hogy azon üzletek, amelyek áraira az összehasonlítás kiterjed, különböző méretűek és kategóriájúak, és ezt feltétlenül a fogyasztó tudomására kell‑e hozni[?]</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000026">
                     <para style="15Margeretrait0" id="B150000041">3)<emphasis role="tab" id="B400000018"/>Igenlő válasz esetén milyen mértékben és milyen reklámhordozón keresztül kell ezt az információt a fogyasztóval közölni[?]”</para>
                  </blockquote>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000027">
                  <title id="B210000016">
                     <number>17.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000042">Írásbeli észrevételeket a Carrefour, az ITM, a francia kormány, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő, amelyek részt vettek a 2016. július 6‑án tartott tárgyaláson.</para>
               </blockquote>
            </section>
            <section id="B000000007">
               <title style="03Titre1" id="B200000007">
                  <number>IV –</number>
                  <titlecontent id="B300000007">
                     <emphasis role="bold" id="B400000019">Jogi elemzés</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <section id="B000000008">
                  <title style="04Titre2" id="B200000008">
                     <number>A –</number>
                     <titlecontent id="B300000008">
                        <emphasis role="italc" id="B400000020">A 2006/114 irányelv 4. cikke a) és c) pontjának értelmezéséről (első kérdés)</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <section id="B000000009">
                     <title style="05Titre3" id="B200000009">
                        <number>1.</number>
                        <titlecontent id="B300000009">A javasolt értelmezések</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000028">
                        <title id="B210000017">
                           <number>18.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000043">Az alapügybeli jogvitában részt vevő két fél úgy véli, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre nemleges választ kell adni, vagyis hogy a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) és c) pontja nem követeli meg, hogy az egyes forgalmazó cégek által árusított termékek árának összehasonlítása azonos kategóriájú vagy méretű üzletekben árusított termékekre vonatkozzon.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000029">
                        <title id="B210000018">
                           <number>19.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000044">A francia kormány úgy véli, hogy a különböző kategóriájú és méretű üzletekben árusított termékek árának összehasonlítása a 2006/114 irányelv 4. cikkének c) pontja értelmében tárgyilagos összehasonlításnak minősül, de megtévesztő összehasonlító reklámnak minősülhet ugyanezen irányelv 4. cikkének a) pontja alapján, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000030">
                        <title id="B210000019">
                           <number>20.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000045">A Bizottság úgy véli, hogy az esetek többségében a reklámozó és a versenytárs mérete és kategóriája közötti aszimmetria nem alkalmas a fogyasztó félrevezetésére és magatartásának befolyásolására. Mindazonáltal a Bizottság szerint nem zárható ki, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén az ilyen különbségek a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja értelmében megtévesztő jellegűek lehetnek, ami többek között a fogyasztónak adott tájékoztatás szintjétől függ. Hasonlóképpen, a tárgyilagosság e cikk c) pontja szerinti feltételének vizsgálata is eseti alapon elvégzett elemzéstől függ.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000031">
                        <title id="B210000020">
                           <number>21.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000046">A magam részéről úgy vélem, hogy az alábbiakban kifejtett indokok miatt a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) és c) pontjával – főszabály szerint – nem ellentétes az, hogy a reklámozó reklámozás céljából különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben alkalmazott árakat hasonlít össze (A.2. rész).<footnote role="fNote" id="B110000004">
                              <number>6</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000047"> –	Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból nem derül ki, hogy a kérdést előterjesztő bíróság milyen értelemben használja a „kategória” és a „méret” kifejezéseket. A Bírósághoz benyújtott észrevételek alapján feltételezem, hogy a „kategória” kifejezés az üzlet fajtájára vonatkozik (például hipermarket, szupermarket vagy helyi üzlet), míg a „méret” kifejezés az üzlet értékesítési területére vonatkozik.</para>
                           </footnote> Mindazonáltal úgy vélem, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló reklám bizonyos körülmények között megtévesztő lehet az említett 4. cikk értelmében (A.3. rész), és sértheti a tárgyilagosság e cikk c) pontjában megállapított feltételét (A.4. rész).</para>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000010">
                     <title style="05Titre3" id="B200000010">
                        <number>2.</number>
                        <titlecontent id="B300000010">A különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben árusított termékek ára összehasonlításának főszabály szerinti lehetőségéről</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000032">
                        <title id="B210000021">
                           <number>22.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000048">A 2006/114 irányelv 4. cikke felsorolja azokat a feltételeket, amelyek együttes teljesülésére van szükség ahhoz, hogy egy összehasonlító reklám megengedett legyen.<footnote role="fNote" id="B110000005">
                              <number>7</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000049"> –	Lásd a 2006/114 irányelv (11) preambulumbekezdését. Ezen irányelv 2. cikkének b) pontja alapján „összehasonlító reklám: minden olyan reklám, amely közvetlenül vagy közvetve felismerhetővé tesz valamely versenytársat, vagy a versenytárs által kínált árukat vagy szolgáltatásokat”. Az „összehasonlító reklám” fogalmához lásd: 2007. április 19‑i De Landtsheer Emmanuel ítélet (C‑381/05, EU:C:2007:230, 14–24. pont).</para>
                           </footnote> E feltételek között szerepel többek között e cikk a) pontjában az a követelmény, hogy az összehasonlító reklám ne legyen megtévesztő, valamint c) pontjában az, hogy a reklám tárgyilagosan hasonlítsa össze ezen áruk és szolgáltatások egy vagy több lényeges, releváns, ellenőrizhető és jellemző tulajdonságát, amelybe az ár is beletartozhat.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000033">
                        <title id="B210000022">
                           <number>23.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000050">A Bíróság 84/450/EGK irányelvre<footnote role="fNote" id="B110000006">
                              <number>8</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000051"> –	Az 1997. október 6‑i 97/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 1997. L 290., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 365. o.) és a 2005/29 irányelvvel módosított, a megtévesztő reklámra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1984. szeptember 10‑i tanácsi irányelv (HL 1984. L 250., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 227. o.).</para>
                           </footnote> – amelyet a 2006/114 irányelv<footnote role="fNote" id="B110000007">
                              <number>9</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000052"> –	Lásd a 2006/114 irányelv (1) preambulumbekezdését és 10. cikkét.</para>
                           </footnote> helyezett hatályon kívül és váltott fel – vonatkozó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az előbbi irányelv teljeskörűen harmonizálta a tagállamokban az összehasonlító reklám megengedhetőségének feltételeit, amely magában foglalja azt is, hogy az összehasonlító reklám megengedhetőségét az egész Európai Unió területén kizárólag az uniós jogalkotó által megállapított kritériumok alapján kell megítélni.<footnote role="fNote" id="B110000008">
                              <number>10</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000053"> –	Lásd: 2003. április 8‑i Pippig Augenoptik ítélet (C‑44/01, EU:C:2003:205, 44. pont); 2010. november 18‑i Lidl‑ítélet (C‑159/09, EU:C:2010:696, 22. pont). Lásd még a 2006/114 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a 84/450 irányelv 7. cikkének (2) bekezdését.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000034">
                        <title id="B210000023">
                           <number>24.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000054">Tekintettel arra, hogy a 2006/114 irányelv a 84/450 irányelv<footnote role="fNote" id="B110000009">
                              <number>11</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000055"> –	Lásd a 2006/114 irányelv (1) preambulumbekezdését, valamint az irányelv elfogadását eredményező, a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2006. május 19‑i bizottsági javaslat (COM(2006) 222 végleges) indokolásának 4. pontját.</para>
                           </footnote> kodifikációját valósította meg, úgy vélem, hogy a Bíróság ezen utóbbi irányelv értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlata teljes mértékben átültethető a 2006/114 irányelv hatálya alá tartozó helyzetekre.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000035">
                        <title id="B210000024">
                           <number>25.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000056">A következő indokok alapján úgy vélem, hogy a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) és c) pontjával főszabály szerint nem ellentétes a különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben árusított termékek árainak reklámozás céljából történő összehasonlítása, amennyiben az összehasonlítás az említett a) pont értelmében nem megtévesztő, és az említett c) pont értelmében tárgyilagos.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000036">
                        <title id="B210000025">
                           <number>26.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000057">Először is, a különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben árusított termékek ára összehasonlítása általános tilalmának semmilyen alapja nincs a 2006/114 irányelv szövegében. Noha ezen irányelv 4. cikkének b) pontja megköveteli, hogy az összehasonlító reklám tárgyát képező áruk és szolgáltatások összehasonlíthatóak legyenek,<footnote role="fNote" id="B110000010">
                              <number>12</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000058"> –	A 4. cikk b) pontja alapján az összehasonlító reklám akkor megengedett, ha „azonos szükségleteket kielégítő vagy azonos rendeltetésű árukat vagy szolgáltatásokat hasonlít össze”. E feltételt illetően lásd: 2006. szeptember 19‑i Lidl Belgium ítélet (C‑356/04, EU:C:2006:585, 24–39. pont); 2010. november 18‑i Lidl‑ítélet (C‑159/09, EU:C:2010:696, 25–40. pont).</para>
                           </footnote> ez a követelmény nem vonatkozik azokra az értékesítési helyekre, ahol ezen árukat árulják.<footnote role="fNote" id="B110000011">
                              <number>13</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000059"> –	A különböző értékesítési csatornákon vásárolt termékek összehasonlítását illetően lásd: 2003. április 8‑i Pippig Augenoptik ítélet (C‑44/01, EU:C:2003:205, 65. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000037">
                        <title id="B210000026">
                           <number>27.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000060">Másodszor, egy ilyen tilalom véleményem szerint ellentétes lenne a 2006/114 irányelv 4. cikkének célkitűzéseivel, vagyis a Bíróság szavaival élve azzal, hogy „a fogyasztók érdekében <emphasis role="italc" id="B400000021">ösztönözze</emphasis> az áruforgalmazók és szolgáltatásnyújtók közötti <emphasis role="italc" id="B400000022">versenyt</emphasis>, lehetővé téve a versenytársak számára a különféle összevethető termékek előnyeinek objektív kiemelését, megtiltva ugyanakkor az olyan gyakorlatot, amely versenytorzító hatású lehet, sérelmet okozhat a versenytársnak, és negatív hatással lehet a fogyasztók választására”.<footnote role="fNote" id="B110000012">
                              <number>14</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000061"> –	Kiemelés tőlem. A 2010. november 18‑i Lidl‑ítélet (C‑159/09, EU:C:2010:696, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), amely a 84/450 irányelv 3a. cikkének megfelelő rendelkezésre vonatkozott. Lásd még a 2006/114 irányelv (6), (8) és (9) preambulumbekezdését, valamint a 2006. szeptember 19‑i Lidl Belgium ítéletet (C‑356/04, EU:C:2006:585, 33. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000038">
                        <title id="B210000027">
                           <number>28.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000062">A verseny ösztönzésére tekintettel állapította meg a Bíróság. hogy az összehasonlító reklám megengedhetőségének feltételeit „<emphasis role="italc" id="B400000023">a lehető legkedvezőbb módon</emphasis> kell értelmezni, úgy, hogy az lehetővé tegye az áruk, illetve a szolgáltatások jellemzőit objektív módon összehasonlító reklámokat, teljes mértékben biztosítva azt, hogy az összehasonlító reklámot ne lehessen versenyellenes és tisztességtelen, illetve a fogyasztók érdekeit sértő módon alkalmazni”.<footnote role="fNote" id="B110000013">
                              <number>15</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000063"> –	Kiemelés tőlem. A 2010. november 18‑i Lidl‑ítélet (C‑159/09, EU:C:2010:696, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: 2001. október 25‑i Toshiba Europe‑ítélet (C‑112/99, EU:C:2001:566, 37. pont). Ez az ítélkezési gyakorlat a 84/450 irányelv 3a. cikkének értelmezésére vonatkozik, amely rendelkezést a 2006/114 irányelv 4. cikke lényegében átvett.</para>
                           </footnote> A 4. cikk a) és c) pontjának korlátozó értelmezése – amely a különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben árusított termékek ára összehasonlításának általános tilalmához vezetne – nyilvánvalóan nem lenne a legkedvezőbb az összehasonlító reklámra nézve, és az árverseny akadályozásának kockázatával járna.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000039">
                        <title id="B210000028">
                           <number>29.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000064">Harmadszor, egy ilyen tilalom nehezen lenne összeegyeztethető a Bíróság által az összehasonlító reklámra vonatkozó ítélkezési gyakorlatában említett, az összehasonlítás módjait illetően a reklámozót megillető gazdasági szabadsággal. A Bíróság többek között úgy ítélte meg, hogy a reklámozó gazdasági szabadságához tartozik azon összehasonlítások számának megválasztása, amelyet a reklámozó kíván elvégezni az általa és a versenytársak által kínált termékek között.<footnote role="fNote" id="B110000014">
                              <number>16</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000065"> –	2006. szeptember 19‑i Lidl Belgium ítélet (C‑356/04, EU:C:2006:585, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</para>
                           </footnote> A Bíróság ezenkívül bizonyos feltételek mellett elismerte a két versengő kiskereskedelmi áruházlánc által forgalmazott mindennapi fogyasztási cikkek választékaira, valamint az általuk az összehasonlítható kínálatukat illetően alkalmazott általános árszintre vonatkozó összehasonlító reklám megengedhetőségét.<footnote role="fNote" id="B110000015">
                              <number>17</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000066"> –	2006. szeptember 19‑i Lidl Belgium ítélet (C‑356/04, EU:C:2006:585, 39. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000040">
                        <title id="B210000029">
                           <number>30.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000067">Álláspontom szerint semmi nem teszi lehetővé annak előzetes megállapítását, hogy a reklámozó gazdasági szabadsága nem terjed ki arra a lehetőségre is, hogy különböző kategóriájú és méretű üzletekben alkalmazott árakat hasonlítson össze. Amennyiben a reklámozó a tulajdonában álló üzletek méretének, kategóriájának vagy számának köszönhetően méretgazdaságosságot tud megvalósítani, és ennek következtében a versenytársainál alacsonyabb árat tud alkalmazni, meg kell, hogy illesse az a lehetőség, hogy ebből marketing célú előnyökre tegyen szert.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000041">
                        <title id="B210000030">
                           <number>31.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000068">Ezenkívül az ilyen árkülönbségekre vonatkozó reklámok hasznosnak bizonyulhatnak a fogyasztó számára, mivel lehetővé teszik számára, hogy – a Bíróság szavaival élve – a belső piacot a lehető legjobban használhassák, illetve használják ki, mivel a reklám rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy Unió‑szerte az áruk és szolgáltatások számára hatékony piacok nyíljanak meg.<footnote role="fNote" id="B110000016">
                              <number>18</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000069"> –	2006. február 23‑i Siemens‑ítélet (C‑59/05, EU:C:2006:147, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még a 2006/114 irányelv (6) preambulumbekezdését. A nagy áruházláncok által alkalmazott általános árszínvonalra vonatkozó összehasonlító információ hasznosságához lásd: 2006. szeptember 19‑i Lidl Belgium ítélet (C‑356/04, EU:C:2006:585, 35. pont).</para>
                           </footnote> Úgy vélem, hogy az átlagos fogyasztó tökéletesen el tudja dönteni, hogy számára egy árkülönbség igazolja‑e azt, hogy egy terméket az egyik vagy másik üzletben vásárol meg, amennyiben azok különböző kategóriájúak vagy méretűek, ami magában foglalhatja az üzletek földrajzi közelsége szerinti különbségeket is.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000042">
                        <title id="B210000031">
                           <number>32.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000070">Úgy vélem tehát, hogy a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) és c) pontjával főszabály szerint nem ellentétes az, hogy egy hipermarket üzemeltetője a saját üzletében alkalmazott árakat a versenytársainak a szupermarketekhez vagy a helyi üzletekhez hasonló különböző kategóriájú vagy méretű üzleteiben alkalmazott árakkal hasonlítsa össze, amennyiben az összehasonlításhoz kiválasztott termékek összehasonlíthatók, és az összehasonlítás az említett a) pont értelmében nem megtévesztő, valamint a hivatkozott c) pont értelmében tárgyilagos.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000043">
                        <title id="B210000032">
                           <number>33.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000071">Ez a megállapítás az olyan kiskereskedelmi cégekre is érvényes, mint a Carrefour vagy az Intermarché.<footnote role="fNote" id="B110000017">
                              <number>19</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000072"> –	A jelen indítvány szempontjából a „forgalmazó cég” üzletek azon csoportját jelenti, amelyek azonos vagy hasonló cég alatt üzemelnek. A tárgyaláson a Carrefour rámutatott, hogy a Carrefour cégnevet használja a Carrefour‑csoporthoz tartozó hipermarketekre, míg az e csoporthoz tartozó szupermarketek a Carrefour Market cégnéven működnek. Az ITM által benyújtott észrevételekből kiderül, hogy az Intermarché‑csoporthoz tartozó hipermarketek az Intermarché Hyper cégnév alatt működnek, míg a szupermarketek az Intermarché Super cégnevet használják.</para>
                           </footnote> Úgy látom ugyanis, hogy nincs semmilyen jogalap, amely lehetővé tenné, hogy e cégek tekintetében a többi gazdasági szereplővel szemben a 2006/114 irányelvben előírtaknál korlátozóbb vagy további feltételeket írjanak elő az összehasonlító reklámokkal kapcsolatban.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000044">
                        <title id="B210000033">
                           <number>34.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000073">Mindazonáltal a francia kormányhoz és a Bizottsághoz hasonlóan úgy vélem, hogy különleges körülmények esetén a reklámozónak és versenytársainak az üzletei közötti kategóriabeli vagy méretbeli különbségek a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) és c) pontjában előírt feltételekre tekintettel hatással lehetnek az összehasonlító reklám megengedhetőségére.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000045">
                        <title id="B210000034">
                           <number>35.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000074">Ez lehet a helyzet többek között akkor, ha a reklámozó – mint a jelen ügyben is – különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben alkalmazott árakat hasonlít össze, holott a reklámozó és a versenytárs olyan forgalmazó cégekhez tartoznak, amelyek mindegyike rendelkezik azonos vagy hasonló kategóriájú vagy méretű üzletekkel.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000046">
                        <title id="B210000035">
                           <number>36.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000075">Ilyen esetben fennáll a kockázata annak, hogy az összehasonlító reklám a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja értelmében megtévesztő jellegű, valamint hogy sérti a tárgyilagosság e cikk c) pontjában előírt feltételét, amit a következő részekben (A.3. és A.4. rész) fogok kifejteni.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000011">
                     <title style="05Titre3" id="B200000011">
                        <number>3.</number>
                        <titlecontent id="B300000011">A 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontjában előírt azon feltételről, hogy az összehasonlító reklám ne legyen megtévesztő</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000047">
                        <title id="B210000036">
                           <number>37.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000076">A 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja a megengedhetőség feltételeként azt írja elő, hogy az összehasonlító reklám többek között ezen irányelv 2. cikkének b) pontja vagy a 2005/29 irányelv 6. és 7. cikke értelmében ne legyen megtévesztő.<footnote role="fNote" id="B110000018">
                              <number>20</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000077"> –	A 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja ezen irányelv 3. cikkére is utal, amely felsorolja a reklám megtévesztő jellegének meghatározásához figyelembe veendő elemeket, beleértve annak b) pontja szerint „az ár[at] vagy az ár megállapításának [módját], és azok[at] a feltételek[et], amelyekkel az árut szállítják vagy a szolgáltatást nyújtják”, utal továbbá az említett irányelv 8. cikkére, amely szerint az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy olyan rendelkezéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el, amelyek a megtévesztő reklám tekintetében a kereskedők és versenytársak számára átfogóbb védelmet biztosítanak.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000048">
                        <title id="B210000037">
                           <number>38.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000078">A hivatkozott rendelkezések együttes olvasatából az következik,<footnote role="fNote" id="B110000019">
                              <number>21</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000079"> –	Lásd a jelen indítvány 4., 6. és 7. pontját.</para>
                           </footnote> hogy egy összehasonlító reklám 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja értelmében vett megtévesztő jellege attól függ egyrészt, hogy akár a kijelentésével, akár a hallgatásával képes‑e a fogyasztó félrevezetésére, másrészt pedig attól, hogy képes‑e annak gazdasági magatartására hatást gyakorolni, befolyásolva többek között ügyleti döntését,<footnote role="fNote" id="B110000020">
                              <number>22</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000080"> –	Az „ügyleti döntés” fogalmát illetően lásd a 2005/29 irányelv 2. cikkének k) pontját.</para>
                           </footnote> vagy kárt okozni a versenytárs számára. Egy összehasonlító reklám e cikk értelmében megtévesztő jelleggel bír akkor is, ha a reklámozó elmulaszt közölni egy, a 2005/29 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében vett lényeges információt, amennyiben ez a mulasztás alkalmas arra, hogy az átlagos fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára ösztönözze, amelyet másképp nem hozott volna meg.<footnote role="fNote" id="B110000021">
                              <number>23</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000081"> –	A hivatkozott 7. cikk (1) bekezdése szerint „lényeges információ” fogalmának értelmezését illetően lásd a jelen indítvány 62–71. pontját.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000049">
                        <title id="B210000038">
                           <number>39.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000082">A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia az ügy körülményeire tekintettel, hogy a címzett fogyasztókra figyelemmel egy összehasonlító reklám a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja értelmében megtévesztőnek minősülhet‑e.<footnote role="fNote" id="B110000022">
                              <number>24</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000083"> –	Lásd: 2010. november 18‑i Lidl‑ítélet (C‑159/09, EU:C:2010:696, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</para>
                           </footnote> Egy összehasonlító reklám megtévesztő jellege ennélfogva eseti alapon elvégzett értékeléstől függ.<footnote role="fNote" id="B110000023">
                              <number>25</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000084"> –	Lásd analóg módon egy kereskedelmi gyakorlat 2005/29 irányelv 5–9. cikkében megállapított feltételek fényében történő „tisztességtelen” jellegének meghatározásával kapcsolatban: 2015. szeptember 8‑i Cdiscount‑végzés (C‑13/15, EU:C:2015:560, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000050">
                        <title id="B210000039">
                           <number>40.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000085">E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróságnak egyrészt azt kell figyelembe vennie, hogy a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó hogyan észleli a szóban forgó reklám tárgyát képező termékeket vagy szolgáltatásokat. A megkövetelt értékelés elvégzéséhez a nemzeti bíróságnak másrészt figyelembe kell vennie az ügy minden releváns elemét, tekintetbe véve – amint az a 2006/114 irányelv 3. cikkéből következik – a vitatott reklámban foglalt információkat, és általában a reklám minden elemét.<footnote role="fNote" id="B110000024">
                              <number>26</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000086"> –	Lásd ebben az értelemben: 2010. november 18‑i Lidl‑ítélet (C‑159/09, EU:C:2010:696, 47. és 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még a 2005/29 irányelv (18) preambulumbekezdését.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000051">
                        <title id="B210000040">
                           <number>41.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000087">A jelen ügyben a Carrefour a második televíziós reklámbejátszástól kezdődően a Carrefour céghez tartozó hipermarket üzletekben alkalmazott árakat kizárólag az Intermarché céghez tartozó szupermarket üzletekben alkalmazott árakkal hasonlította össze, holott mindkét cég rendelkezik hipermarketekkel és szupermarketekkel is.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000052">
                        <title id="B210000041">
                           <number>42.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000088">Úgy vélem, hogy az ilyen aszimmetrikus összehasonlítás a reklámozó és a versenytárs üzleteiben alkalmazott árak közötti valós különbséget illetően a fogyasztó félrevezetésének kockázatával jár azáltal, hogy azt a benyomást kelti e fogyasztóban, hogy a cégekhez tartozó valamennyi üzletet figyelembe vették a reklámban szereplő árinformációk kiszámításához, holott ezen információk csak az említett cégek bizonyos kategóriájú üzleteire érvényesek.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000053">
                        <title id="B210000042">
                           <number>43.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000089">Ezzel kapcsolatban úgy kell tekinteni, hogy általánosságban a mindennapi fogyasztási cikkek ára az üzlet kategóriája és mérete alapján változhat,<footnote role="fNote" id="B110000025">
                              <number>27</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000090"> –	A Bírósággal közölt információk ugyanakkor nem teszik lehetővé egyrészt az üzlet kategóriája és mérete, másrészt pedig az árszint közötti pontos viszony meghatározását.</para>
                           </footnote> valamint hogy az ilyen aszimmetrikus összehasonlítás ennélfogva azzal a hatással járhat, hogy az összehasonlítás tárgyát képező üzletek kiválasztása alapján a reklámozó és a versenytárs között mesterségesen árkülönbözetet hoz létre, vagy növeli azt.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000054">
                        <title id="B210000043">
                           <number>44.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000091">Ezenkívül úgy vélem, hogy egy ilyen reklám – amely azzal kérkedik, hogy a reklámozó árszintje a versenytársainál alacsonyabb – általában alkalmas arra, hogy érzékelhető befolyást gyakoroljon a fogyasztó gazdasági magatartására, különösen arra a döntésére, hogy az egyik vagy a másik cég üzleteibe térjen be.<footnote role="fNote" id="B110000026">
                              <number>28</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000092"> –	A Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban az „ügyleti döntés” 2005/29 irányelv értelmében vett fogalma tehát nem csupán az arra vonatkozó döntést foglalja magában, hogy a fogyasztó megvásároljon‑e egy terméket, vagy sem, hanem az ilyen döntéssel közvetlen kapcsolatot mutató döntésre is, például arra vonatkozólag, hogy a fogyasztó betérjen‑e az üzletbe. Lásd: 2013. december 19‑i Trento Sviluppo és Centrale Adriatica ítélet (C‑281/12, EU:C:2013:859, 36. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000055">
                        <title id="B210000044">
                           <number>45.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000093">Ebből következik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló reklám a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja értelmében megtévesztő jelleggel bírhat, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia. Ennek a bíróságnak többek között azt kell meghatároznia, hogy az ügy valamennyi releváns körülményére és különösen a vitatott reklámot kísérő információkra vagy információk kihagyására tekintettel<footnote role="fNote" id="B110000027">
                              <number>29</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000094"> –	A jelen ügyben a „szuper” jelző a televíziós reklámbejátszásokban az Intermarché név alatt sokkal kisebb betűkkel jelent meg. Lásd a jelen indítvány 11. pontját.</para>
                           </footnote> a reklám által megszólított fogyasztók jelentős száma esetlegesen abban a téves feltevésben hozza‑e meg a vásárlásra vonatkozó döntését, hogy az e cégekhez tartozó valamennyi üzletet figyelembe vették az általános árszint és a reklám által hirdetett megtakarítások összegének kiszámításához, valamint hogy következésképpen e fogyasztóknál megvalósulnak‑e az említett reklám által hirdetett megtakarítások, ha mindennapi szükségleti cikkeiket a reklámozó cég üzleteiben, nem pedig a versenytárs cég üzleteiben vásárolják meg.<footnote role="fNote" id="B110000028">
                              <number>30</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000095"> –	Lásd analóg értelemben: 2006. szeptember 19‑i Lidl Belgium ítélet (C‑356/04, EU:C:2006:585, 83–85. pont); 2010. november 18‑i Lidl‑ítélet (C‑159/09, EU:C:2010:696, 50. és 56. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000056">
                        <title id="B210000045">
                           <number>46.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000096">Ha ez a helyzet áll fenn, a reklám – véleményem szerint – vélelmezhetően megtévesztő lenne a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja értelmében, vagy legalább is a reklámozó nem tudja bizonyítani, hogy a reklámban az árra vonatkozóan szereplő információk valójában a cégek összes üzletére érvényesek.<footnote role="fNote" id="B110000029">
                              <number>31</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000097"> –	A reklámozó azon kötelezettségét illetően, hogy a reklámjában szereplő tényadatok tárgyi pontosságát bizonyítsa, lásd a 2006/114 irányelv (19) preambulumbekezdését és a 2006. szeptember 19‑i Lidl Belgium ítéletet (C‑356/04, EU:C:2006:585, 68. és 70. pont). A jelen ügyben úgy tűnik, nem vitatott, hogy a vitatott reklámkampányban szereplő árkülönbségekre vonatkozó információk csak a Carrefour cég hipermarketeire vonatkoznak az Intermarché cég szupermarketeihez képest.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000012">
                     <title style="05Titre3" id="B200000012">
                        <number>4.</number>
                        <titlecontent id="B300000012">A 2006/114 irányelv 4. cikkének c) pontjában előírt azon feltételről, hogy az összehasonlítás objektív legyen</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000057">
                        <title id="B210000046">
                           <number>47.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000098">A 2006/114 irányelv 4. cikkének c) pontja szerint a reklám akkor megengedett, ha tárgyilagosan hasonlítja össze ezen áruk és szolgáltatások egy vagy több lényeges, releváns, ellenőrizhető és jellemző tulajdonságát, amelybe az ár is beletartozhat.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000058">
                        <title id="B210000047">
                           <number>48.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000099">A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ez a rendelkezés az összehasonlítás tárgyilagosságára vonatkozó követelmények két típusát fogalmazza meg. Egyrészt a termék jellemzői lényeges, releváns, ellenőrizhető és jellemző sajátosságainak együttes kritériumai – ahogyan azt e rendelkezés előírja, és amely szemszögből az összehasonlítást elvégzik – elősegítik, hogy az említett összehasonlítás tárgyilagos legyen. Másrészt e cikk kifejezetten hangsúlyozza, hogy a fent említett négy kritériumot teljesítő tulajdonságokat tárgyilagosan kell összehasonlítani. Ez utóbbi követelmény lényegében azoknak az összehasonlításoknak a kizárására irányul, amelyek inkább azok szerzőjének szubjektív értékeléséből erednek, nem pedig tárgyilagos megállapításból.<footnote role="fNote" id="B110000030">
                              <number>32</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000100"> –	2006. szeptember 19‑i Lidl Belgium ítélet (C‑356/04, EU:C:2006:585, 43–46. pont), amely a 84/450 irányelv 3a. cikke (1) bekezdésének c) pontjára vonatkozott. Lásd még a 2006/114 irányelv (9) preambulumbekezdését.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000059">
                        <title id="B210000048">
                           <number>49.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000101">Az alapügyben a tribunal de commerce de Paris (párizsi kereskedelmi törvényszék) többek között azt rótta a Carrefour terhére, hogy olyan módszer szerint választotta ki az értékesítési helyeket, amely meghamisította az áruminta árának jellemző jellegét, és amely nem tartotta tiszteletben a nemzeti rendelkezésekből fakadó tárgyilagosság követelményét, mivel a saját hipermarketeiben alkalmazott árakat az Intermarché cég szupermarketeiben alkalmazott árakkal hasonlította össze.<footnote role="fNote" id="B110000031">
                              <number>33</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000102"> –	Lásd a jelen indítvány 13–15. pontját.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000060">
                        <title id="B210000049">
                           <number>50.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000103">A maga részéről a Carrefour a Bíróság előtti tárgyaláson előadta, hogy különbséget kell tenni egyrészt az összehasonlítás paramétereinek – a reklámozó gazdasági szabadságába tartozó – kiválasztása, másrészt pedig az összehasonlítás konkrét elvégzése között, amely a tárgyilagosság 2006/114 irányelv 4. cikkének c) pontja szerinti feltételtől függ. Szintén a Carrefour szerint a reklámozó szabadon választja ki azokat a versenytársakat, amelyekkel össze fogja hasonlítani magát, és az nem korlátozható az azonos kategóriájú vagy méretű üzletekre.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000061">
                        <title id="B210000050">
                           <number>51.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000104">A Carrefour által előterjesztett érvek alábbi indokok miatt nem győznek meg.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000062">
                        <title id="B210000051">
                           <number>52.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000105">Először is igaz ugyan, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a reklámozó az összehasonlítás módjait illetően mérlegelési jogosultsággal rendelkezik,<footnote role="fNote" id="B110000032">
                              <number>34</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000106"> –	Lásd a jelen indítvány 29. pontját.</para>
                           </footnote> nem látok olyan indokot, amely alapján ezt a jogosultságot abszolút jellegűnek lehetne tekinteni. Ezenkívül a 2006/114 irányelvben nem látok semmilyen jogalapot a Carrefour által javasolt különbségtételre. Ellenkezőleg: a 4. cikk megfogalmazása szerint az e cikk a)–h) pontjában felsorolt feltételek „[a]z összehasonlítás tekintetében”, és nem kizárólag annak bizonyos elemeit illetően alkalmazandók.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000063">
                        <title id="B210000052">
                           <number>53.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000107">Másodszor, a Bizottsághoz hasonlóan úgy vélem, hogy a jelen ügyben nem annyira a versenytárs kiválasztása vitatott, hanem inkább az a <emphasis role="italc" id="B400000024">mód</emphasis>, ahogy a reklámozó ezt a kiválasztást elvégezte, és ebben az összefüggésben a fogyasztóknak adott tájékoztatás.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000064">
                        <title id="B210000053">
                           <number>54.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000108">Úgy vélem tehát, hogy a jelen ügyben mindenekelőtt az a kérdés merül fel, hogy egy, a vitatotthoz hasonló reklám eleget tesz‑e a 2006/114 irányelv 4. cikkének c) pontjából származó azon követelménynek, hogy a reklám „tárgyilagosan hasonlítsa össze” az áruk egy vagy több tulajdonságát.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000065">
                        <title id="B210000054">
                           <number>55.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000109">Az árak alapján történő összehasonlítással összefüggésben az összehasonlítás tárgyilagosságának követelménye – véleményem szerint – magában foglalja azt, hogy a reklámban az árra vonatkozóan szereplő valamennyi információ a reklámozó és a versenytárs által ténylegesen alkalmazott árakat tükrözze. Másként kifejezve: a tárgyilagosság követelménye arra kötelezi a reklámozót, hogy a piaci feltételeket korrekt és tisztességes módon mutassa be.<footnote role="fNote" id="B110000033">
                              <number>35</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000110"> –	Lásd e tekintetben a 2005/29 irányelv I. mellékletének 18. pontját, amely szerint minden körülmények között tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatot jelent „[t]éves tényszerű információ szolgáltatása a piaci feltételekről […] azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót a terméknek a szokásos piaci feltételeknél kevésbé kedvező feltételek melletti megvásárlására bírják rá”. A fogyasztók általi értékelés eszközeit, valamint az árösszehasonlító oldalakat illetően lásd az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak címzett, a 2005/29 irányelv alkalmazásáról szóló bizottsági jelentés 3.4.2. pontját.</para>
                           </footnote> E tekintetben emlékeztetek arra, hogy a 2006/114 irányelv célja többek között az, hogy a kereskedőket megvédje a megtévesztő reklámmal és annak tisztességtelen következményeivel szemben.<footnote role="fNote" id="B110000034">
                              <number>36</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000111"> –	A 2006/114 irányelv 1. cikke. Lásd még: 2014. március 13‑i Posteshop‑ítélet (C‑52/13, EU:C:2014:150, 22. és 27. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000066">
                        <title id="B210000055">
                           <number>56.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000112">Amint az a jelen indítvány 41. pontjából kitűnik, a jelen ügyben a Carrefour a második televíziós reklámbejátszástól kezdődően a Carrefour cég esetében kizárólag hipermarketnek, az Intermarché cég esetében pedig szupermarketnek minősülő üzletekben alkalmazott árakat hasonlított össze, holott mindkét cég egyaránt rendelkezik hipermarketekkel és szupermarketekkel.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000067">
                        <title id="B210000056">
                           <number>57.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000113">Amint arra korábban utaltam, úgy vélem, hogy általánosságban az üzlet kategóriája és mérete alapján változhat a mindennapi fogyasztási cikkek ára, valamint hogy az ilyen aszimmetrikus összehasonlítás ennélfogva azzal a hatással járhat, hogy az összehasonlítás tárgyát képező üzletek kiválasztása alapján a reklámozó és a versenytárs között mesterségesen árkülönbözetet hoz létre, vagy növeli azt.<footnote role="fNote" id="B110000035">
                              <number>37</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000114"> –	Lásd a jelen indítvány 43. pontját.</para>
                           </footnote> Ebben az esetben az összehasonlítás nem korrekt és tisztességes módon tükrözi a piaci feltételeket, következésképpen nem tesz eleget a tárgyilagosság 2006/114 irányelv 4. cikkének c) pontjában előírt követelményének.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000068">
                        <title id="B210000057">
                           <number>58.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000115">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróságnak kell meghatároznia, hogy a vitatott összehasonlítás tárgyát jelentő üzletek kiválasztása azzal a hatással jár‑e, hogy a reklámozó és a versenytárs árai között mesterségesen árkülönbözetet hoz létre, vagy növeli azt.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
               </section>
               <section id="B000000013">
                  <title style="04Titre2" id="B200000013">
                     <number>B –</number>
                     <titlecontent id="B300000013">
                        <emphasis role="italc" id="B400000025">A 2005/29 irányelv értelmezéséről (második kérdés)</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <section id="B000000014">
                     <title style="05Titre3" id="B200000014">
                        <number>1.</number>
                        <titlecontent id="B300000014">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés és a javasolt értelmezések</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000069">
                        <title id="B210000058">
                           <number>59.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000116">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett lényeges információnak minősül‑e az, hogy azon üzletek, amelyek ajánlatait az összehasonlító reklámban összevetik, különböző kategóriájúak és méretűek.<footnote role="fNote" id="B110000036">
                              <number>38</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000117"> –	Megjegyzem, hogy 3. cikkének (1) bekezdése alapján a 2005/29 irányelv csak az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára alkalmazandó. Mindazonáltal ezen irányelv 6. és 7. cikke közvetetten alkalmazható az alapügyben szereplő felekhez hasonló vállalkozások közötti viszonyokra, annak köszönhetően, hogy a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja az említett rendelkezésekre utal. Lásd a jelen indítvány 5. pontját.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000070">
                        <title id="B210000059">
                           <number>60.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000118">A Carrefour e kérdésre nemleges válasz adását javasolja. E fél szerint a fogyasztó egy forgalmazó cég ügyfele, és magatartását sem az üzlet kategóriája, sem annak mérete nem befolyásolja. Ezzel szemben az ITM úgy véli, hogy az összehasonlított üzletek mérete vagy kategóriája a 2005/29 irányelv értelmében vett lényeges információnak minősül, amennyiben érinti az árszabás reprezentativitását, mivel ebben az esetben érzékenyen befolyásolhatja a fogyasztó vásárlásra vonatkozó döntését.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000071">
                        <title id="B210000060">
                           <number>61.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000119">A francia kormány és a Bizottság úgy véli, hogy a jelen ügyben a fogyasztó számára a 2005/29 irányelv értelmében vett lényeges információnak minősülhet az a körülmény, hogy tudja, hogy azok az üzletek, amelyek árait összehasonlították, különböző méretűek vagy kategóriájúak, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000015">
                     <title style="05Titre3" id="B200000015">
                        <number>2.</number>
                        <titlecontent id="B300000015">A 2005/29 irányelv 7. cikkének értelmezéséről</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000072">
                        <title id="B210000061">
                           <number>62.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000120">A 2005/29 irányelv az ezen irányelv 2. cikkének i) pontja szerinti vásárlásra felhívás különös esetének kivételével nem határozza meg a „lényeges információ” fogalmát.<footnote role="fNote" id="B110000037">
                              <number>39</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000121"> –	A kérdést előterjesztő bíróság által a Bírósággal közölt információk nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a vitatott reklám a 2005/29 irányelv 2. cikkének i) pontja értelmében vett vásárlásra felhívásnak minősül‑e. Ha ez lenne a helyzet, a 7. cikk (4) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt információkat lényegesnek kellene tekinteni, mivel azok már nem következnek az összefüggésekből. A „vásárlásra felhívás” fogalmát illetően lásd: 2011. május 12‑i Ving Sverige ítélet (C‑122/10, EU:C:2011:299).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000073">
                        <title id="B210000062">
                           <number>63.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000122">A 2005/29 irányelv 7. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a „ténybeli körülmények alapján […] az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges lényeges információk” kihagyása megtévesztő, ha az „ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna”.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000074">
                        <title id="B210000063">
                           <number>64.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000123">Az alábbi indokok miatt úgy vélem, hogy rendszerint nem minősül a 2005/29 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „lényeges információnak” az a körülmény, hogy azok az üzletek, amelyek árait egy összehasonlító reklámban összevetették, különböző méretűek vagy kategóriájúak.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000075">
                        <title id="B210000064">
                           <number>65.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000124">Először is, bár bizonyosan nincs kizárva, hogy az üzletek kategóriája vagy mérete szerinti különbség hatással legyen a fogyasztó azon választására, hogy az egyik vagy másik üzletben vásárol‑e, a 2005/29 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „lényeges információ” fogalma nem a fogyasztó magatartását így vagy úgy esetlegesen érintő minden tényezőre, hanem kizárólag azokra az információkra vonatkozik, amelyekre az átlagos fogyasztónak „szüksége van” ahhoz, hogy az ok ismeretében meghozza ügyleti döntését.<footnote role="fNote" id="B110000038">
                              <number>40</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000125"> –	Lásd még a 2016. május 25‑i <emphasis role="italc" id="B400000026">Guidance on the implementation/application of directive 2005/29/EC on unfair commercial pratiques </emphasis>bizottsági munkadokumentum (SWD(2016) 163 végleges, 69. o.) 3.4.1. pontját.</para>
                           </footnote> Amint az a 2005/29 irányelv előkészületi munkáiból kitűnik, az említett cikk valójában azon a megközelítésen alapul, hogy „egyensúlyt hozzon létre a fogyasztók információszükséglete, és annak elismerése között, hogy a túl sok információ az információk hiányához hasonló problémát okozhat a fogyasztó számára”<footnote role="fNote" id="B110000039">
                              <number>41</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000126"> –	A 2005/29 irányelv elfogadását eredményező, a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) irányuló 2003. június 18‑i bizottsági javaslat (COM(2003) 356 végleges) indokolásának 65. pontja. Lásd ugyanakkor a 2005/29 irányelv 7. cikkének (5) bekezdését, amely szerint lényegesnek minősülnek az uniós jog által megállapított, a reklámot és a marketinget is magukban foglaló kereskedelmi kommunikációra vonatkozó tájékoztatási követelmények, amelyek nem teljes körű felsorolását a II. melléklet tartalmazza.</para>
                           </footnote>.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000076">
                        <title id="B210000065">
                           <number>66.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000127">Másodszor, emlékeztetni kell arra, hogy a 2005/29 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése azt a pozitív kötelezettséget írja elő a kereskedők számára, hogy a fogyasztókat minden lényegesnek minősített információról tájékoztassák,<footnote role="fNote" id="B110000040">
                              <number>42</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000128"> –	Lásd ebben az értelemben a 2016. május 25‑i bizottsági munkadokumentum (i. m.) 3.4.1. pontját.</para>
                           </footnote> aminek elmulasztását a nemzeti jog szankcionálja, amennyiben ez a mulasztás alkalmas arra, hogy a fogyasztó olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna.<footnote role="fNote" id="B110000041">
                              <number>43</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000129"> –	Lásd a 2005/29 irányelv 13. cikkét.</para>
                           </footnote> Hasonló a helyzet az említett cikk (2) bekezdése alapján, ha egy ilyen információt elhallgatnak, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátják rendelkezésre. Ezenkívül az összehasonlító reklámmal összefüggésben, valamely lényeges információ kihagyása magában foglalja, hogy a reklám a 2006/114 irányelv 4. cikkének a) pontja értelmében megtévesztőnek minősül, amennyiben az arra ösztönözheti az átlagos fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000077">
                        <title id="B210000066">
                           <number>67.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000130">A „kategória” és a „méret” fogalmának közös uniós jogi meghatározása hiányában egy olyan általános kötelezettség előírása a reklámozó számára, hogy tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy az összehasonlított üzletek különböző kategóriájúak vagy méretűek, véleményem szerint annak kockázatával járna, hogy inkább zavart idézne elő, mintsem a fogyasztók magasabb szintű védelmét eredményezné, ami a 2005/29 irányelv céljának minősül.<footnote role="fNote" id="B110000042">
                              <number>44</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000131"> –	Lásd a 2005/29 irányelv 1. cikkét, valamint (5) és (11) preambulumbekezdését. A fogyasztók gazdasági érdeke és a versenytársak érdeke közötti kapcsolatot illetően lásd ezen irányelv (8) preambulumbekezdését.</para>
                           </footnote> A fennálló értékesítési formák változatosságára tekintettel úgy tűnik, hogy egy ilyen kötelezettség magában foglalná azt, hogy ezt az információt szinte minden olyan esetben közölni kell, amikor a reklámozó összehasonlító reklámot alkalmaz, ami jelentősen csökkentené ezen utalás információs értékét.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000078">
                        <title id="B210000067">
                           <number>68.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000132">Mindazonáltal véleményem szerint bizonyos körülmények között a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett lényeges információnak minősülhet az, hogy különböző méretűek és kategóriájúak azok az üzletek, amelyek ajánlatait összehasonlítják.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000079">
                        <title id="B210000068">
                           <number>69.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000133">Különösen ez a helyzet áll fenn – mint a jelen ügyben is – akkor, ha a reklámozó különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben alkalmazott árakat hasonlít össze, holott a reklámozó és a versenytárs olyan forgalmazó cégekhez tartoznak, amelyek mindegyike azonos vagy hasonló kategóriájú és méretű üzletekkel rendelkezik.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000080">
                        <title id="B210000069">
                           <number>70.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000134">Amint arra korábban utaltam,<footnote role="fNote" id="B110000043">
                              <number>45</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000135"> –	Lásd a jelen indítvány 43. és 57. pontját.</para>
                           </footnote> úgy vélem, hogy az ilyen aszimmetrikus összehasonlítás azzal a hatással járhat, hogy az összehasonlítás tárgyát képező üzletek kiválasztása alapján a reklámozó és a versenytárs között mesterségesen árkülönbözetet hoz létre, vagy növeli azt. Ha ez az eset állna fenn, logikusnak tűnik, hogy a reklámozó és a versenytárs üzletei közötti méretbeli és kategóriabeli különbség olyan lényeges információnak minősülhetne a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében, amelyre az átlagos fogyasztónak szüksége van ahhoz, hogy a tárgy ismeretében meghozza ügyleti döntését.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000081">
                        <title id="B210000070">
                           <number>71.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000136">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróságnak kell meghatároznia, hogy a vitatott összehasonlítás tárgyát képező üzletek kiválasztása azzal a hatással jár‑e, hogy a reklámozó és a versenytárs által alkalmazott árak között mesterségesen különbözetet hoz létre, vagy növeli azt, valamint ebben az összefüggésben azt, hogy a reklámozó és a versenytárs üzletei közötti méretbeli és kategóriabeli különbség a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett lényeges információnak minősül‑e.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
               </section>
               <section id="B000000016">
                  <title style="04Titre2" id="B200000016">
                     <number>C –</number>
                     <titlecontent id="B300000016">
                        <emphasis role="italc" id="B400000027">A fogyasztó lényeges információról való tájékoztatásáról (harmadik kérdés)</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <blockquote id="B010000082">
                     <title id="B210000071">
                        <number>72.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000137">Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a második kérdésre adott igenlő válasz esetén milyen mértékben és milyen reklámhordozón keresztül kell közölni a fogyasztóval azt a lényeges információt, hogy az összehasonlított üzletek különböző méretűek és kategóriájúak.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000083">
                     <title id="B210000072">
                        <number>73.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000138">E tekintetben először rá kell mutatni, hogy a 2005/29 irányelv nem ad semmilyen pontos utasítást a lényeges információ fogyasztóval való közlésének módjait illetően. Márpedig ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy a lényeges információ nem hallgatható el, vagy azt nem lehet „homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon” rendelkezésre bocsátani. Ebből <emphasis role="italc" id="B400000028">a contrario</emphasis> az következik, hogy az ilyen információt világos, érthető, egyértelmű és időszerű módon kell közölni.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000084">
                     <title id="B210000073">
                        <number>74.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000139">A jelen ügyben – emlékeztetőül – a Carrefour a második televíziós reklámbejátszástól kezdődően a Carrefour cég esetében kizárólag hipermarketnek, az Intermarché cég esetében pedig szupermarketnek minősülő üzletekben alkalmazott árakat hasonlított össze, holott mindkét cég egyaránt rendelkezik hipermarketekkel és szupermarketekkel.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000085">
                     <title id="B210000074">
                        <number>75.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000140">Ilyen esetben, ha a nemzeti bíróságnak azt kellene megállapítania, hogy az azon üzletek közötti kategóriabeli vagy méretbeli különbség, amelyek ajánlatait összehasonlították, a 2005/29 irányelv értelmében vett lényeges információnak minősül,<footnote role="fNote" id="B110000044">
                           <number>46</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000141"> –	Lásd a jelen indítvány 68–71. pontját.</para>
                        </footnote> úgy vélem, hogy ezt az információt magának a reklámnak kell tartalmaznia.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000086">
                     <title id="B210000075">
                        <number>76.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000142">E tekintetben az alábbi megfontolásokat veszem alapul.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000087">
                     <title id="B210000076">
                        <number>77.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000143">Először is, bár a 2005/29 irányelv 7. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a reklámozó számára, hogy a lényeges információt „más módon” bocsássa a fogyasztó rendelkezésére különösen akkor, ha az alkalmazott elsődleges kommunikációs eszköz térbeli vagy időbeli akadályokat támaszt,<footnote role="fNote" id="B110000045">
                           <number>47</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000144"> –	Lásd még a 7. cikk (1) bekezdését, valamint a vásárlásra felhívással kapcsolatban a 2005/29 irányelv 4. cikkének a) pontját, továbbá a 2011. május 12‑i Ving Sverige ítéletet (C‑122/10, EU:C:2011:299, 50–59. pont).</para>
                        </footnote> úgy vélem, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az ezen információ fogyasztókkal való közlésének kötelezettsége nem magából az információ belső jellemzőjéből, hanem kizárólag a kereskedő azon döntéséből következik, hogy a 2006/114 irányelvből fakadó követelmények megsértésének kockázatával járó kereskedelmi gyakorlatot folytat.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000088">
                     <title id="B210000077">
                        <number>78.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000145">Valójában, ha – mint a jelen ügyben is – a reklámozó a különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben alkalmazott árakat aszimmetrikusan hasonlítja össze, holott a reklámozó és a versenytárs is olyan forgalmazó cégekhez tartoznak, amelyek mindegyike rendelkezik azonos vagy hasonló kategóriájú és méretű üzletekkel, kizárólag a reklámozó ezen összehasonlítás elvégzésére vonatkozó döntéséből ered a reklámozó azon esetleges kötelezettsége, hogy a fogyasztók számára egyértelművé tegye, hogy az összehasonlítás tárgyát képező üzletek eltérő kategóriájúak vagy méretűek.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000089">
                     <title id="B210000078">
                        <number>79.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000146">Másodszor, úgy vélem, hogy azokban az esetekben, amikor az összehasonlítás tárgyát képező üzletek kategóriáját vagy méretét illetően pontosított, árakra vonatkozó információkat maga a reklám tartalmazza, így kell eljárni az e pontosításra irányuló információk esetén is. Egy ilyen megoldás biztosítja véleményem szerint azt, hogy a fogyasztókkal közölt reklám kiegyensúlyozott.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000090">
                     <title id="B210000079">
                        <number>80.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000147">Következésképpen azt javasolom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre azt a választ adja, hogy ha a reklámozó különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben alkalmazott árakat hasonlít össze, holott a reklámozó és a versenytárs is olyan forgalmazó cégekhez tartoznak, amelyek mindegyike azonos vagy hasonló kategóriájú vagy méretű üzletekkel rendelkezik, és a nemzeti bíróság megállapítja, hogy az üzletek kategóriabeli és méretbeli különbségére vonatkozó információ a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett lényeges információnak minősül, ezt az információt magában a reklámban kell megjeleníteni.</para>
                  </blockquote>
               </section>
            </section>
         </C_Conc_Txt>
         <C_Conc_Conc>
            <section id="C000000000">
               <title style="03Titre1" id="C200000000">
                  <number>V –</number>
                  <titlecontent id="C300000000">
                     <emphasis role="bold" id="C400000000">Végkövetkeztetések</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="C010000000">
                  <title id="C210000000">
                     <number>81.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="C150000000">A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a következőképpen válaszoljon a cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre:</para>
                  <blockquote id="C010000001">
                     <title id="C210000001">
                        <number>1)</number>
                     </title>
                     <para style="22Alineanumerote1" id="C150000001">A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12‑i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének a) és c) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha a reklámozó különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben alkalmazott árakat hasonlít össze, holott a reklámozó és a versenytárs is olyan forgalmazó cégekhez tartoznak, amelyek mindegyike azonos vagy hasonló kategóriájú és méretű üzletekkel rendelkezik,</para>
                  </blockquote>
                  <itemizedlist id="C030000000">
                     <listitem id="C060000000">
                        <blockquote id="C010000002">
                           <title id="C210000002">
                              <number>–</number>
                           </title>
                           <para style="11Tiretlong2" id="C150000002">amennyiben az ügy minden releváns körülményére és különösen a reklámot kísérő információkra vagy hiányosságokra tekintettel megállapítást nyer, hogy a reklám által megszólított fogyasztók jelentős száma esetlegesen abban a téves feltevésben hozhatja meg a vásárlásra vonatkozó döntését, hogy az e cégekhez tartozó valamennyi üzletet figyelembe vették az általános árszint és a reklám által hirdetett megtakarítások összegének a kiszámításához, valamint hogy következésképpen e fogyasztóknál megvalósulnak‑e az említett reklám által hirdetett megtakarítások, ha mindennapi szükségleti cikkeiket a reklámozó cég üzleteiben, nem pedig a versenytárs cég üzleteiben vásárolják meg; vagy</para>
                        </blockquote>
                     </listitem>
                     <listitem id="C060000001">
                        <blockquote id="C010000003">
                           <title id="C210000003">
                              <number>–</number>
                           </title>
                           <para style="11Tiretlong2" id="C150000003">ha az összehasonlítás tárgyát képező üzletek kiválasztása azzal a hatással jár, hogy a reklámozó és a versenytárs által alkalmazott árak között mesterségesen árkülönbözetet hoz létre, vagy növeli azt.</para>
                        </blockquote>
                     </listitem>
                  </itemizedlist>
                  <blockquote id="C010000004">
                     <title id="C210000004">
                        <number>2)</number>
                     </title>
                     <para style="22Alineanumerote1" id="C150000004">Az a körülmény, hogy azok az üzletek, amelyek ajánlatait összehasonlítják, különböző méretűek és kategóriájúak, a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11‑i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) 7. cikke értelmében lényeges információnak minősülhet, ha a reklámozó különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben alkalmazott árakat hasonlít össze, holott a reklámozó és a versenytárs is olyan forgalmazó cégekhez tartoznak, amelyek mindegyike azonos vagy hasonló kategóriájú és méretű üzletekkel rendelkezik, és az összehasonlítás tárgyát képező üzletek kiválasztása azzal a hatással jár, hogy a reklámozó és a versenytárs által alkalmazott árak között mesterségesen árkülönbözetet hoz létre, vagy növeli azt.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="C010000005">
                     <para style="15Margeretrait0" id="C150000005">3)<emphasis role="tab" id="C400000001"/>Ha a reklámozó különböző kategóriájú vagy méretű üzletekben alkalmazott árakat hasonlít össze, holott a reklámozó és a versenytárs is olyan forgalmazó cégekhez tartoznak, amelyek mindegyike azonos vagy hasonló kategóriájú és méretű üzletekkel rendelkezik, és a nemzeti bíróság megállapítja, hogy az üzletek kategóriabeli és méretbeli különbségére vonatkozó információ a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett lényeges információnak minősül, ezt az információt magában a reklámban kell megjeleníteni.</para>
                  </blockquote>
               </blockquote>
            </section>
         </C_Conc_Conc>
      </C_Conclusions>
   </Affaire>
</C_Doc_Ref>