<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-04-202604C116202402290-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0229-24-202506583-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="7/05/2026 15:14:19" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="keC4cQkLuh/4SUg5tZrKnEZYvZTxIcv+g30txFKqIG+i1PXqXpnjSr+7S4YbFtBce3OODgK3iMnlp6XGkHQPffUd4HbjPvkSzlGf4/ijcBjTQZc8vXzeqWXk1X/No94CzNf85a/tmaFqgLQl/6ntad2/pR+AmV1U9tJazH3/+OA=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="c3d68ee3-c310-43e2-ade9-357c768522c7" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0229" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 02-07-25 13:39:05" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-07-23T12:27:17Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="f0fe0c65b216445e8b351963a4fb77db" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0229" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑229/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Brännelius</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      JULIANE KOKOTT
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. július 10. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑229/24. sz. [Brännelius] (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">i</a>
</span>) ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      TK,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      OP
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      Riksåklagaren
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-9" title="page-1">
      (a Högsta domstolen [legfelsőbb bíróság, Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-10" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – A pénzügyi szolgáltatások egységes piaca – 596/2014/EU rendelet – Piaci visszaélések – A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A bennfentes információ fogalma – Nyilvánosságra nem hozott információ – 17. cikk – Bennfentes információ kibocsátó általi nyilvános közzététele – Az ajánlatkérő azon határozata, hogy nem ítél oda egy közbeszerzési szerződést – Az ajánlattevők felé e‑mailben történő közlés – Az ajánlattevő vállalkozás részvényeinek előzetes értékesítése – Bennfentes kereskedelem – Bennfentes információk – Az információk közzététele”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Högsta domstolennek (legfelsőbb bíróság, Svédország) két olyan személy keresetéről kell határoznia, akiket első‑ és másodfokon elítéltek, mivel olyan pénzügyi eszközöket értékesítettek a svéd tőzsdén, amelyekkel kapcsolatban azzal vádolták őket, hogy bennfentes információkkal rendelkeztek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezek az információk az önkormányzati ajánlatkérő szerv azon határozatára vonatkoznak, hogy nem ítél oda egy közbeszerzési szerződést egy tőzsdén jegyzett társaságnak. Röviddel azelőtt, hogy e társaság e tárgyban sajtóközleményt tett volna közzé, a fent említett két személy az ajánlatkérő által küldött elektronikus levél útján tudomást szerzett erről a tényről, és a tőzsdén elszenvedett veszteségek elkerülése érdekében eladta részvényeit. Az alapeljárás arra a kérdésre vonatkozik, hogy az e két személy által a javukra felhasznált információ bennfentesnek minősíthető‑e, tekintettel arra, hogy a részvények eladásának időpontjában a szerződés odaítélésének elmaradásáról szóló határozatot már közölték a címzettek szűk körével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság két kérdést intéz a Bírósághoz annak érdekében, hogy az értelmezze a „bennfentes információ” fogalmát, többek között azt a szempontot, amely szerint ezt az információt az 596/2014/EU rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">2</a>
</span>) 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem szabad „nyilvánosságra [hozni]”. A Bíróság már döntött e fogalom több elemét illetően. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">3</a>
</span>) Ezt mindazonáltal még nem tette meg a szóban forgó információ közzétételének elmaradása – mint az információ bennfentesnek való minősítésének feltétele – kapcsán: e feltétel pontos tartalma élénk vita tárgyát képezi a jogtudományban. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">4</a>
</span>) Többek között arról a kérdésről van szó, hogy milyen személyi kör felé kell közölni ezt az információt, illetve hogy milyen mértékben és milyen feltételek mellett kell annak hozzáférhetőnek lenni ahhoz, hogy elveszítse bennfentes jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 596/2014 rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 596/2014 rendelet (14), (23), (24) és (28) preambulumbekezdése kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-4">
      „(14) Az ésszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információra, azaz előzetesen rendelkezésre álló információra alapozzák. Ezért azt a kérdést, hogy a befektetési döntés meghozatalakor az ésszerűen eljáró befektető feltehetően figyelembe vett‑e egy adott információt, az előzetesen rendelkezésre álló információ alapján kell megítélni. Az ilyen értékelés során figyelembe kell venni az információ várható hatását a kapcsolódó kibocsátói tevékenység teljességének fényében, az információforrás megbízhatóságát és minden más olyan piaci változót, amely az adott körülmények között várhatóan érinti a pénzügyi eszközöket […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-21" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-4">
      (23) A bennfentes kereskedelem alapvető jellegzetessége az a tisztességtelen előny, amelyhez a bennfentes információról mit sem sejtő harmadik felek kárára a bennfentes információ megszerzésével jutnak, és amely következésképpen aláássa a pénzügyi piacok integritását és a befektetői bizalmat. Ezért a bennfentes kereskedelem tilalma alkalmazandó abban az esetben, ha egy bennfentes információkkal rendelkező személy tisztességtelen előnyt húz az adott információból származó nyereségből úgy, hogy ezen információnak megfelelően köt piaci ügyleteket azáltal, hogy közvetve vagy közvetlenül az adott információ által érintett pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el, illetve próbál megszerezni vagy elidegeníteni, vagy e pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó megszerzési vagy elidegenítési megbízást von vissza vagy módosít, illetve próbál visszavonni vagy módosítani akár saját, akár harmadik fél hasznára. […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-23" title="page-5">
      (24) Amennyiben egy bennfentes információval rendelkező jogi vagy természetes személy közvetve vagy közvetlenül az adott információ által érintett pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el, illetve próbál megszerezni vagy elidegeníteni akár saját, akár harmadik fél hasznára, vélelmezni kell róla, hogy az illető felhasználja ezt az információt. E vélelem nem sérti a védelemhez való jogot. Azt, hogy egy személy megsértette‑e a bennfentes kereskedelem tilalmát, vagy megpróbált‑e bennfentes kereskedelmet folytatni, e rendelet azon céljára tekintettel kell elemezni, amely a pénzügyi piac integritásának védelmére és a befektetői bizalom növelésére irányul, amely utóbbi pedig azon a bizonyosságon alapul, hogy a befektetők azonos bánásmódban részesülnek és a bennfentes információkkal való visszaélés ellen védelmet élveznek.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-24" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-25" title="page-5">
      (28) A nyilvánosan elérhető adatokon alapuló kutatást és becslést önmagában nem szabad bennfentes információnak tekinteni, és ezért az ilyen kutatás vagy becslés alapján végzett ügylet önmagában nem tekinthető bennfentes információ felhasználásának. Ugyanakkor például ha a piac rutinjelleggel elvárja az információ nyilvánosságra hozatalát vagy terjesztését és ez hozzájárul a pénzügyi eszközök árának alakulási folyamatához, vagy amikor az információ a piac elismert elemzőjének vagy olyan intézetnek a nézeteit tükrözi, amely a kapcsolódó pénzügyi eszközök árait befolyásolhatja, az információ bennfentes információnak minősülhet. A piaci szereplőknek ezért az információ nyilvánosságra hozása vagy terjesztése előtt figyelembe kell venniük, hogy az információ milyen mértékig nem nyilvános, és hogy milyen mértékben befolyásolná a pénzügyi eszközöket, amelyekkel kereskednek – annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy bennfentes információ alapján kereskednének‑e.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendeletnek A „Bennfentes információ” című 7. cikke az (1) és (4) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-5">
      „(1) E rendelet alkalmazásában a bennfentes információ az alábbi információtípusokat foglalja magában:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-28" title="page-5">
      a) olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-6">
      (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában az az információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a pénzügyi eszközök, származtatott pénzügyi eszközök, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy kibocsátási egységen alapuló aukciós termékek árfolyamára, olyan információ, amelyet az ésszerűen eljáró befektető nagy valószínűséggel felhasználna a befektetési döntése meghozatalához.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet „Bennfentes kereskedelem” című 8. cikke többek között a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-6">
      „(1) E rendelet alkalmazásában bennfentes kereskedelem az, amikor a bennfentes információkkal rendelkező személy ezeket az információkat felhasználja oly módon, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-6">
      (4) E cikk minden olyan személyre alkalmazandó, aki az alábbiak bármelyikéből eredően bennfentes információval rendelkezik:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-6">
      a) a kibocsátó[…] […] ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervében betöltött tagság;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-37" title="page-6">
      b) a kibocsátónak […] [a] tőkéjében való részesedés;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-6">
      c) az információkhoz munkaviszony, valamely foglalkozás gyakorlása vagy feladatok teljesítése során való hozzáférés; […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-6">
      E cikk minden olyan személyre is alkalmazandó, aki az első albekezdésben említettektől eltérő körülmények között rendelkezik bennfentes információval, amennyiben az említett személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy bennfentes információról van szó.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendeletnek „A bennfentes kereskedelem és a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalma” című 14. cikkének a) és c) pontja szerint tilos „a bennfentes kereskedelem vagy annak kísérlete” és „a bennfentes információk jogosulatlan közzététele”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendeletnek „A bennfentes információk nyilvános közzététele” című 17. cikke (1) bekezdésének szövege többek között a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-6">
      „A kibocsátó a lehető leghamarabb tájékoztatja a nyilvánosságot az őt közvetlenül érintő bennfentes információkról.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-7">
      A kibocsátó biztosítja, hogy a bennfentes információt oly módon tegyék közzé, hogy a nyilvánosság gyorsan hozzáférhessen, és teljes körűen, megfelelően és időben értékelhesse az információt, amelyet a kibocsátó adott esetben [a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. december 15‑i] 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [(HL 2004. L 390., 38. o.)] 21. cikkében említett hivatalosan kijelölt rendszeren keresztül tesz közé. A kibocsátó a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát nem kötheti össze tevékenységei reklámozásával. A kibocsátó hivatalos honlapján legalább öt éven át megjelenteti és fenntartja az olyan bennfentes információkat, amelyek nyilvános közzétételére köteles.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-7">
      E cikk az olyan kibocsátókra alkalmazandó, amelyek kérték, vagy jóváhagyták pénzügyi eszközeik valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetését […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendeletnek a „Közigazgatási szankciók és közigazgatási intézkedések” című 30. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-7">
      „A büntetőjogi szankciók és az illetékes hatóságok 23. cikk szerinti felügyeleti hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára a megfelelő közigazgatási szankciók és közigazgatási intézkedések meghozatalához legalább az alábbi jogsértések esetére:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-49" title="page-7">
      a) a 14. és 15. cikkben […] foglalt jogsértések”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az (EU) 2016/1055 végrehajtási rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az (EU) 2016/1055 végrehajtási rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">5</a>
</span>) „A bennfentes információ nyilvános közzétételére alkalmazott eszközök” című 2. cikkének (1) bekezdése többek között a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-7">
      „A kibocsátók és a kibocsátási egységek piacának szereplői a bennfentes információt olyan technikai eszközök alkalmazásával teszik közzé, amelyek biztosítják a következőket:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-7">
      a) a bennfentes információ terjesztése:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-54" title="page-7">
      i. megkülönböztetésmentesen, a lehető legszélesebb nyilvánosság körében;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-55" title="page-7">
      ii. díjmentesen;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-56" title="page-8">
      iii. az egész Unióban egyidejűleg történik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-57" title="page-8">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A svéd jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TF</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1949. április 5‑i tryckfrihetsförordningen (1949:105) (a sajtószabadságról szóló, 1949. évi 105. sz. alkotmánytörvény; a továbbiakban: TF) 2. fejezetének 1. §‑a a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-8">
      „A véleménynyilvánítás szabadságának, a szabad és plurális tájékoztatásnak és a művészi alkotás szabadságának előmozdítása érdekében mindenkinek joga van a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférésre.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TF 2. fejezetének 2. §‑a értelmében a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés joga csak akkor korlátozható, ha az az ott felsorolt egyes közérdekek védelméhez szükséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TF 2. fejezetének 4. §‑a előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-8">
      „A dokumentum akkor nyilvános, ha azt hatóság őrzi, és a 9. vagy 10. § értelmében úgy kell tekinteni, hogy azt valamely hatóság vette át vagy állította ki.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A TF 2. fejezetének 10. §‑a értelmében egy dokumentumot akkor kell valamely hatóság által kiállítottnak tekinteni, ha azt a címzett rendelkezésére bocsátották.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nyilvános hozzáférésről és a bizalmas kezelésről szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nyilvános dokumentumok hozzáférhetővé tételére vonatkozó hivatalos eljárásokkal és az ilyen dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jogra vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos részletes rendelkezéseket az offentlighets‑ och sekretesslagen (2009:400) (a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről és a bizalmas kezelésről szóló törvény; a továbbiakban: a nyilvános hozzáférésről és a bizalmas kezelésről szóló törvény) tartalmazza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E törvény 2. fejezetének 3. §‑a kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-8">
      „Az olyan részvénytársaságok, közkereseti társaságok, gazdasági egyesületek és alapítványok dokumentumaira, amelyekben a települések vagy régiók meghatározó befolyást gyakorolnak, alkalmazni kell a [TF] nyilvános dokumentumokhoz a hatóságoknál való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben az releváns. E törvény alkalmazásában az említett társaságok, egyesületek és alapítványok hatóságnak minősülnek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett törvény 6. fejezetének 4. §‑a előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-71" title="page-9">
      „A hatóság egy magánszemély kérésére átadja az általa őrzött nyilvános dokumentumokban tárolt információkat, ha az információ nem bizalmas, vagy ha a közlés nem akadályozza a hatóság megfelelő működését.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen törvény 19. fejezete 3. §‑ának második bekezdése úgy rendelkezik, hogy közbeszerzési eljárás esetén – többek között – az ajánlatokra vagy a megfelelő ajánlatra vonatkozó információk nem közölhetők az ajánlattevőtől vagy az ajánlatot benyújtó személytől eltérő személlyel az ajánlatok közzététele, a szerződés odaítéléséről szóló határozat elfogadása vagy a közbeszerzési eljárás lezárása előtt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen törvény 31. fejezetének 16. §‑a értelmében a bizalmas kezelésre vonatkozó szabályozást akkor kell alkalmazni a magánszemély kereskedelmi vagy működési helyzetére vonatkozó információkra, amennyiben e személy valamely hatósággal kereskedelmi kapcsolatban áll, ha különleges okokból feltételezhető, hogy e magánszemély kárt szenvedne valamely információ nyilvánosságra hozatala miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közbeszerzésekről szóló, 2016. évi 1145. sz. törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A lagen (2016:1145) om offentlig upphandling (a közbeszerzésről szóló, 2016. évi 1145. sz. törvény) 12. fejezete 12. §‑a első bekezdésének első mondata értelmében az ajánlatkérő a lehető legrövidebb időn belül írásban értesíti a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a szerződés odaítélésével vagy a keretmegállapodás megkötésével kapcsolatos döntésekről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E törvény 19. fejezete 7. §‑ának első bekezdése értelmében a szerződést odaítélő vagy keretmegállapodást kötő ajánlatkérő szerv legkésőbb a szerződés vagy keretmegállapodás megkötését követő 30 napon belül hirdetményt tesz közzé, amelyben bejelenti a közbeszerzési eljárás eredményét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az értékpapírpiacon elkövetett piaci visszaélések szankcióiról szóló, 2016. évi 1307. sz. törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/57/EU irányelvet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">6</a>
</span>) a lag (2016:1307) om straff för marknadsmissbruk på värdepappersmarknaden (az értékpapírpiacon elkövetett piaci visszaélések szankcióiról szóló, 2016. évi 1307. sz. törvény) ülteti át a svéd jogba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E törvény 2. fejezete 1. §‑a (1) bekezdése első albekezdésének 1. pontja értelmében bennfentes kereskedelem bűncselekménye miatt büntetendő minden olyan személy, aki bennfentes információval rendelkezik, és azt úgy használja fel, hogy saját vagy harmadik személy javára az értékpapírpiacokon olyan pénzügyi eszközöket vesz vagy ad el, amelyekre ezen információ vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018 tavaszán az Umeå kommunföretag AB (a továbbiakban: önkormányzati vállalat), svéd jog szerinti részvénytársaság, amely felett Umeå kommun (Umeå önkormányzata, Svédország) jogszabályon alapuló irányítási jogkörrel rendelkezik, elektromos autóbuszokra és töltőállomásokra vonatkozó közbeszerzési eljárást hirdetett meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Két társaság nyújtott be ajánlatot, amelyek közül az egyik a svéd jog szerinti Hybricon Bus Systems AB (a továbbiakban: Hybricon) részvénytársaság volt. Három további társaság jelezte az érintett közbeszerzési eljárásban való részvételre irányuló szándékát, anélkül azonban, hogy lehetőségük lett volna ajánlatot benyújtani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az önkormányzati vállalat 2018. május 14‑i határozatával a szerződést nem a Hybriconnak, hanem a másik ajánlattevő társaságnak ítélte oda. Az önkormányzati vállalat által ugyanezen a napon 14 óra 34 perckor küldött e‑mailben az öt érintett társaságot tájékoztatták az ajánlati felhívás eredményéről. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">7</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Hybriconnál az e‑mailt egy igazgatási tisztviselő kapta meg, aki elsődlegesen felelős volt az önkormányzati társasággal a közbeszerzési eljárás tárgyában való kapcsolattartásért. Röviddel ezt követően e személy üzenetet küldött az alapeljárás felperesének, OP‑nek, amelyben azt ajánlotta neki, hogy értékesítse a Hybriconban birtokolt részvényeit. OP pedig ugyanezt az információt továbbította az alapeljárás felperesének, TK‑nak, aki szintén rendelkezett e társaság részvényeivel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ily módon 2018. május 14‑én 14 óra 37 perckor TK a Hybricon 73 000 részvényének a svéd tőzsdén való eladására vonatkozó megbízást adott. Néhány perccel később, 14 óra 40 perckor OP szintén eladta az említett társaság 31 000 részvényét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen a napon 15 óra 22 perckor a Hybricon sajtóközleményt tett közzé, amelyben bejelentette, hogy a társaság nem járt sikerrel a szóban forgó közbeszerzési eljárásban. Ezen információ közzététele a Hybricon részvényei tőzsdei árfolyamának jelentős csökkenését okozta. OP és TK pedig korlátozta veszteségeit azáltal, hogy eladták e társaság birtokukban lévő részvényeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen ügyletek miatt OP‑val és TK‑val szemben büntetőeljárás indult az értékpapírpiacon elkövetett piaci visszaélések szankcióiról szóló, 2016. évi 1307. sz. törvény által tiltott bennfentes kereskedelem miatt, és a tingsrätt (körzeti bíróság, Svédország) bennfentes kereskedelem alapesete miatt felfüggesztett szabadságvesztésre és közérdekű munkára ítélte őket. Bűncselekménnyel kapcsolatos kárenyhítés címén OP‑vel szemben 51 508 svéd korona (SEK), (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">8</a>
</span>) TK‑val szemben pedig 146 536 SEK (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">9</a>
</span>) összegre vagyonelkobzást rendeltek el. A tingsrätt (körzeti bíróság) szerint az üzenet, amely szerint a Hybricon nem járt sikerrel a közbeszerzési eljárásban, pontossága miatt olyan bennfentes információnak minősül, amely közvetlenül e társasággal volt kapcsolatos, és amely érinthette a részvényeinek árfolyamát. Ezen elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy ez az információ nem tekinthető a Hybricon sajtóközleményének közzététele előtt nyilvánosságra hozott információnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezés tárgyában eljáró hovrätt (fellebbviteli bíróság, Svédország) ugyanarra a következtetésre jutott, mint a tingsrätt (körzeti bíróság), és csak annyiban változtatta meg az utóbbi bíróság által kiszabott büntetést, hogy OP‑vel és TK‑val szemben a felfüggesztett büntetés mellett közérdekű munka helyett 150 napi tétel pénzbüntetést szabott ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">OP és TK felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Högsta domstolenhez (legfelsőbb bíróság) a hovrätt (fellebbviteli bíróság) másodfokon hozott ítéletével szemben. Felülvizsgálati kérelmükben arra hivatkoznak, hogy a szóban forgó szerződés Hybricon részére történő odaítélésének elmaradására vonatkozó információ már nem minősült bennfentes információnak, mivel annak szerzője – a jelen esetben az önkormányzati vállalat – megküldte a szerződés odaítéléséről szóló határozatot az érintett címzetteknek. Ennélfogva olyan nyilvános dokumentummá vált, amely nem tartozik a bizalmas kezelés szabályainak hatálya alá, többek között azért, mert a svéd jog értelmében bármely érdekelt kérelmére nyilvánosan hozzáférhető volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a Riksåklagaren (a Svéd Királyság ügyésze) a hovrätt (fellebbviteli bíróság) határozatának helybenhagyását kérte. Véleménye szerint ugyanis, még ha a szerződés odaítéléséről szóló határozat nyilvános dokumentummá is vált attól az időponttól kezdve, hogy azt megküldték az érintett címzetteknek, e határozat mégis a nemzeti jogszabályok által előírt bizalmas kezelési rendszer hatálya alá tartozhatott. Így e határozat bennfentes információ maradt mindaddig, amíg a Hybricon közzé nem teszi sajtóközleményét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság) engedélyezte a felperesek számára a felülvizsgálati kérelem benyújtását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bíróság szerint az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjából nem lehet levezetni, hogy az e rendelet 17. cikke által előírt módon nyilvánosan közzé nem tett összes információt nyilvánosságra nem hozottnak kell tekinteni. Közelebbről az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által tett nyilatkozatok szerint a bennfentes információk az e 17. cikk szerinti nyilvános közzétételtől eltérő módon is nyilvánosságra hozhatók, többek között harmadik felek cselekményei révén. Ezenkívül a Bíróság még nem adott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy milyen követelményeket kell tiszteletben tartani ahhoz, hogy valamely információ már ne minősüljön bennfentes információnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság), mivel úgy ítélte meg, hogy határozata az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontja és 17. cikke rendelkezéseinek értelmezésétől függ, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő, a Bíróság Hivatalánál 2024. március 26‑án nyilvántartásba vett kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-94" title="page-12">
      „1) Ahhoz, hogy az információkat [az 596/2014] rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében nyilvánosságra hozottnak lehessen tekinteni, szükséges‑e, hogy a nyilvános közzétételre az e rendelet 17. cikkében említett módon kerüljön sor?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-95" title="page-12">
      2) Amennyiben a nyilvános közzétételre más módon is sor kerülhet, milyen körülményeket kell figyelembe venni annak meghatározása során, hogy az információ [az említett rendelet] 7. cikk[e] (1) bekezdésének a) pontja értelmében nyilvánosságra hozottnak tekintendő‑e?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás során OP, TK, a görög, a lengyel és a norvég kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket terjesztett elő. Eljárási szabályzata 101. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság felvilágosítást kért a kérdést előterjesztő bíróságtól, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">10</a>
</span>) amelyet az meg is adott. A 2025. április 3‑i tárgyaláson OP‑t, TK‑t, a görög és a norvég kormányt, valamint a Bizottságot meghallgatták, és azok válaszoltak a Bíróság írásbeli és szóbeli kérdéseire.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett két kérdés összefügg egymással, mivel elsődlegesen az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „nyilvánosságra hozott” információ kritériumának értelmezésére vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy ahhoz, hogy valamely információt az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében véve „nyilvánosságra hozottnak” lehessen tekinteni, azt e rendelet 17. cikke értelmében nyilvánosan közzé kell‑e tenni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell tehát vizsgálni az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 17. cikkének (1) bekezdése közötti kapcsolatot, és különösen az azok alapjául szolgáló „nyilvánosság” fogalmának tartalmát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">11</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt az 596/2014 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése minden kibocsátót arra kötelez, hogy a lehető leghamarabb „tájékozta[ss]a a nyilvánosságot” az őt közvetlenül érintő bennfentes információkról, annak érdekében, hogy lehetővé tegye mind az információkhoz való gyors és teljes körű hozzáférést, mind pedig azok „nyilvánosság” általi helyes és gyors értékelését. E célból e rendelkezés a 2016/1055 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezve meghatározza az ilyen közzététel részletes szabályait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a „nyilvánosságra nem hozott” információra vonatkozó feltétel az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett azon négy feltétel közül a második, amelyeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy ezen információt „bennfentesnek” lehessen minősíteni. Ennek érdekében az említett információnak továbbá „pontosnak” kell lennie, és „közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos[nak]” kell lennie, emellett feltétel még, hogy „nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára”. Az ilyen bennfentes információ az e rendelet 8. cikke értelmében vett „bennfentes kereskedelem” tárgyát képezheti, amelyet az említett rendelet 14. cikkének a) pontja tilt, és amely ugyanezen rendelet 30. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján közigazgatási szankcióval, sőt a 2014/57 irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alapján büntetőjogi szankcióval sújtható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt valamennyi fél elismeri, a „nyilvánosságra hozott” információ fogalma nem utal a tagállamok jogára. Az tehát az uniós jog önálló fogalma, amelyet valamennyi tagállamban egységesen kell értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja nem hivatkozik kifejezetten az 596/2014 rendelet 17. cikkének (1) bekezdésére, és nem pontosítja azt sem, hogy az információ milyen módon „hozható nyilvánosságra” annak érdekében, hogy megszűnjön a bennfentes jellege. Ez önmagában azt jelzi, hogy a bennfentes információk pénzügyi eszközök kibocsátója általi nyilvános közzétételének az e rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében előírt különleges módja nem az egyetlen módja a szóban forgó információk nyilvánosságra hozatalának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen önmagában az a tény, hogy a fent említett rendelkezések „nyilvánosságra hozott” információra vonatkoznak, valamint a kibocsátó azon kötelezettsége és annak eszköze, hogy a (bennfentes) információkat „nyilvánosságra hozza”, nem elegendő annak megállapításához, hogy e rendelkezéseket azonos módon kell értelmezni. Éppen ellenkezőleg, míg az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában a nyilvános jelleg hiánya a „bennfentes” információ tényállási elemének minősül, e rendelet 17. cikkének (1) bekezdése azt feltételezi, hogy a közzé teendő információk már „bennfentesek”. Ebből következik, hogy e rendelkezések keretében a „nyilvánosság” fogalmának nem feltétlenül ugyanaz a jelentése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt az értékelést megerősíti az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 17. cikkének szó szerinti, különösen nyelvi, rendszertani és teleologikus értelmezése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, bár e rendelkezések egyes nyelvi változatai mutatnak bizonyos hasonlóságot e tekintetben, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">13</a>
</span>) ez nem igaz több más nyelvi változat esetében, ideértve a svéd nyelvű változatot is. Ez utóbbiak egyértelműbben különbséget tesznek egyrészt az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett (még) nem nyilvános információ, másrészt pedig a bennfentes információk kibocsátó általi közzétételének az e rendelet 17. cikke által megkövetelt (konkrét) cselekménye között. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">14</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig egy uniós jogi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve e tekintetben nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben. Az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az uniós jog rendelkezéseit egységesen kell értelmezni és alkalmazni, az Unió valamennyi nyelvén készült változatok figyelembevételével. Valamely uniós jogi szöveg egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint arra az 596/2014 rendelet (23) és (24) preambulumbekezdése rámutat, e rendelet célja a pénzügyi piacok integritásának védelme és a befektetők bizalmának megerősítése, e bizalom pedig az említett befektetők azon bizonyosságán alapul, hogy azonos bánásmódban részesülnek, és védelmet élveznek a „bennfentes információkkal” való visszaéléssel szemben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E célból az 596/2014 rendelet lényegében két egymást kiegészítő eszközt ír elő. Egyrészt a „Bennfentes információ, bennfentes kereskedelem, bennfentes információk jogosulatlan közzététele és piaci manipuláció” című, a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontját magában foglaló fejezetében található szankciós ága értelmében bizonyos, „piaci visszaélésnek” minősülő jogellenes magatartások közigazgatási vagy büntetőjogi szankcióval sújthatók. Másrészt e rendeletnek a „Közzétételi követelmények” című harmadik fejezetében található prevenciós ága többek között közzétételi és tájékoztatási kötelezettségeket ír elő, amelyek különösen az értékpapírok kibocsátóját terhelik, köztük a rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a „nyilvánosság” „gyorsan és […] teljes körűen” hozzáférhessen a „bennfentes információ[khoz]”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a kibocsátónak az 596/2014 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti azon kötelezettsége, hogy közzétegye az ilyen információt, nem a szankciós ágba tartozik, hanem kizárólag prevenciós célt követ. E célból e rendelkezés a 2016/1055 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének előírásaival együtt aprólékosan szabályozza azokat a közzétételi módokat, amelyeket a kibocsátóknak tiszteletben kell tartaniuk annak érdekében, hogy a „lehető legszélesebb nyilvánosság” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">17</a>
</span>) könnyen hozzáférhessen a szóban forgó információkhoz, pontosan az e hozzáférhetővé tételt megelőző bennfentes jellegük miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben az 596/2014 rendelet (23) preambulumbekezdésének megfelelően a szankciós ág azon „tisztességtelen előny [szankcionálását célozza], amelyhez a bennfentes információról mit sem sejtő harmadik felek kárára a bennfentes információ megszerzésével jutnak, és amely következésképpen aláássa a pénzügyi piacok integritását és a befektetői bizalmat”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">18</a>
</span>) Másként fogalmazva, e tisztességtelen előny abban áll, hogy a bennfentes személy a befektetési döntések meghozatala szempontjából olyan releváns információkkal rendelkezik, amelyek nem állnak mások, többek között a potenciális befektetők rendelkezésére, akik nem tudnak vagy nem tudhatnak ezekről az információkról. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, illetve 17. cikkében említett személyek köre nem szükségszerűen azonos. Míg ugyanis a 2016/1055 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett második rendelkezés a (bizonyosan) bennfentes információknak a lehető legszélesebb nyilvánosság felé történő közlésére vonatkozik, addig az első rendelkezés az ilyen bennfentes információ fennállásának meghatározására irányul annak érdekében, hogy értékelni lehessen az e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése és 14. cikkének a) pontja értelmében vett „bennfentes kereskedelem” – azaz a befektetői bizalmat veszélyeztető jogsértés – elkövetésével vádolt személy – adott esetben büntetőjogi – felelősségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának szankciós céljára tekintettel úgy vélem, hogy a „nyilvánosságra hozott” információ fogalmát, amely megfosztja a szóban forgó információt annak bennfentes jellegétől, szigorúan kell értelmezni, figyelembe véve az e rendelet és különösen annak szankciós ága által követett célokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetek arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 48–50. cikke értelmében mind az alakilag büntetőjogi szankciót (így a jelen ügyben kiszabott szankciót is), (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">20</a>
</span>) mind pedig az olyan büntető jellegű közigazgatási szankciót, amelynek maximális összege bizonyos fokú szigorúságot mutat, büntetőjoginak kell minősíteni. Az 596/2014 rendelet 14. cikkének a) pontja szerinti bennfentes kereskedelem tilalmának megsértése miatt a természetes vagy jogi személyekkel szemben kiszabandó közigazgatási szankció maximális összege, valamint az a követelmény ugyanis, amely szerint az említett összegnek „a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb háromszorosáig” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">21</a>
</span>) kell terjednie, elegendő ahhoz, hogy az ilyen szankciók büntetőjogi szankcióknak minősüljenek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">22</a>
</span>) Ezek tehát nemcsak a kár megtérítésére irányulnak, hanem bizonyos magatartások megtorlására is. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">23</a>
</span>) Ennélfogva a bűncselekmények és büntetések törvényességének a Charta 49. cikke (1) bekezdésének első mondatában rögzített elve is alkalmazandó. Ez az elv megköveteli, hogy a törvény egyértelműen határozza meg a jogsértéseket és az azokat megtorló büntetéseket, hogy a jogalany – a releváns rendelkezés megfogalmazásából, szükség esetén a bíróságok által nyújtott értelmezés segítségével – megtudhassa, hogy mely cselekmények és mulasztások vonják maguk után a büntetőjogi felelősségét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az 596/2014 rendelet (23) és (24) preambulumbekezdésének megfelelően a rendelet szankciós ága által védett nyilvánosság eltér az annak prevenciós ága által érintett nyilvánosságtól. Míg ugyanis a prevenciós ág általában a nyilvánosságot célozza meg annak érdekében, hogy tájékoztassa a (már) bennfentes információk létezéséről, a szankciós ág célja az olyan bennfentes kereskedelem szankcionálása, amely árt a befektetői bizalomnak (lásd a jelen indítvány 49. és 52. pontját).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A befektetői bizalom specifikus védelmére irányuló célkitűzést többek között az 596/2014 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése támasztja alá, amely pontosítja a „bennfentes információ” fogalmát alkotó negyedik kritériumot, vagyis hogy az valószínűleg „hatást gyakorolna a pénzügyi eszközök […] árfolyamára”. E valószínűség ugyanis csak akkor áll fenn, ha egy ilyen információt „az ésszerűen eljáró befektető nagy valószínűséggel felhasználna a befektetési döntése meghozatalához”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">25</a>
</span>) E rendelet (14) preambulumbekezdése e tekintetben kimondja többek között, hogy „[a]z ésszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információra, azaz előzetesen rendelkezésre álló információra alapozzák”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">26</a>
</span>) Ezenkívül ugyanezen preambulumbekezdés szerint az ilyen befektetési döntés észszerűségének értékelése során figyelembe kell venni „az információ várható hatását a kapcsolódó kibocsátói tevékenység teljességének fényében, az információforrás megbízhatóságát és minden más olyan piaci változót, amely az adott körülmények között várhatóan érinti a pénzügyi eszközöket”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, ha a bennfentes információnak minősítés az ilyen információ alapján hozható, észszerű hipotetikus befektetési döntéstől függ, ebből arra lehet következtetni, hogy az 596/2014 rendelet szankciós ága által védett nyilvánosság az észszerűen eljáró befektetők nyilvánossága.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának célja tehát a különböző észszerűen eljáró befektetők információkhoz való aszimmetrikus hozzáférése elleni küzdelem. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">27</a>
</span>) Ezzel szemben e cél nem irányul arra, hogy megvédje az észszerűtlenül eljáró befektetőket, vagyis azokat, akik nem járnak el olyan gondossággal, mint az észszerűen eljáró befektető, tekintettel a jelen indítvány 56. pontjában említett kritériumokra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között számomra nem tűnik indokoltnak, hogy a „bennfentes kereskedelem” elkövetéséért való – adott esetben büntetőjogi – felelősséget a szóban forgó információ nyilvánosságának az 596/2014 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tág fogalmától tegyék függővé. Ez utóbbi rendelkezés ugyanis a 2016/1055 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezve, e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérően, amely ráadásul a nyilvánosság negatív fogalmát rögzíti, („nem hoztak nyilvánosságra”), a lehető legszélesebb nyilvánosságra vonatkozik. Ezenkívül az említett rendelet 17. cikkének (1) bekezdése nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy e széles nyilvánosság tagjai bizonyos képességeket vagy kellő gondosságot tanúsítanak‑e, ami lehetővé teszi, hogy ténylegesen hozzáférjenek ehhez az információhoz. Véleményem szerint a nyilvánosság e tág fogalmán alapuló kiterjesztő megközelítés nem lenne összhangban sem az ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „nyilvánosságra [nem] hozott” információ fogalma értelmezésének szigorú jellegével, sem pedig a bűncselekmények és büntetések törvényességének elve által megkövetelt jogbiztonsággal (lásd a jelen indítvány 54. pontját).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy valamely információt akkor kell az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmében „nyilvánosságra hozottnak” tekinteni, ha az a megkövetelt gondossággal eljáró, észszerűen eljáró befektető számára ismert vagy hozzáférhető, még akkor is, ha még semmilyen, az e rendelet 17. cikke értelmében vett, szélesebb nyilvánosság számára történő közzétételre nem került sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezek alapján az első kérdésre nemleges választ kell adni. A „nyilvánosságra nem hozott” információ 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalmát nem csupán az ugyanezen rendelet 17. cikke értelmében vett nyilvános közzététel hiánya határozza meg, hanem e nyilvánosságra hozatalra más módon is sor kerülhet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez elvezet a második kérdés megválaszolásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Abban az esetben, ha az információk az 596/2014 rendelet 17. cikkében előírttól eltérő formában is nyilvánosságra hozhatók, a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy mely körülményeket kell figyelembe venni annak értékelése során, hogy a szóban forgó információ tekinthető‑e úgy, hogy azt az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében „nyilvánosságra hozták”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem, hogy e kérdésre két szakaszban kell választ adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első lépésben meg kell határozni, hogy az érintett címzettek szempontjából milyen mértékű nyilvánosság vagy hozzáférhetőség szükséges ahhoz, hogy valamely információt az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „nyilvánosságra hozottnak” lehessen tekinteni (lásd az alábbi 2. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második lépésben az alapeljárás alapjául szolgáló tényállásra tekintettel pontosítani kell, hogy e nyilvánosság vagy hozzáférhetőség milyen feltételek mellett vezethető le a jelen ügy körülményeiből (lásd az alábbi 3. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az információ „nyilvánosságra hozott” voltának megállapításához a befektetők szempontjából szükséges nyilvánosság vagy hozzáférhetőség mértékéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nyilvánosság vagy a hozzáférhetőség megkövetelt mértékének az érintett címzettek szempontjából történő meghatározása érdekében úgy vélem, hogy ismét különösen az uniós jogalkotó által követett célokat és a releváns szabályozási hátteret kell figyelembe venni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is emlékeztetek a jelen indítvány 50. és azt követő pontjaiban kifejtett megfontolásokra, amelyek szerint az olyan információt, amelyet az észszerűen eljáró befektető ismerhet vagy észlelhet, úgy kell tekinteni, mint amelyet az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében „nyilvánosságra hoztak”. Az a kérdés ugyanis, hogy egy potenciális befektető ténylegesen hozzáférhet‑e a szóban forgó információhoz, a jelen indítvány 56–58. pontjában ismertetett tulajdonságainak pontosabb meghatározásától függ. E tekintetben azok a befektetők, akik nem rendelkeznek ezekkel a jellemzőkkel, és nem tanúsítanak kellő gondosságot sem, véleményem szerint nem érdemelnek védelmet az információkhoz való egyenlő hozzáférés célkitűzésére tekintettel annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a befektetők számára a pénzügyi piacokon. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">29</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ezt az értékelést megerősíti az 596/2014 rendelet (28) preambulumbekezdése. Ebből többek között az következik, hogy „nyilvánosan elérhető adatokon alapuló kutatást és becslést” nem szabad bennfentes információnak tekinteni. Hasonlóképpen, „az ilyen kutatás vagy becslés alapján végzett ügylet önmagában” szintén nem tekinthető bennfentes információ felhasználásának. Ezzel szemben „ha a piac rutinjelleggel elvárja az információ nyilvánosságra hozatalát vagy terjesztését és ez hozzájárul a pénzügyi eszközök árának alakulási folyamatához, vagy amikor az információ a piac elismert elemzőjének vagy olyan intézetnek a nézeteit tükrözi, amely a kapcsolódó pénzügyi eszközök árait befolyásolhatja, az információ bennfentes információnak minősülhet”. Az említett preambulumbekezdés megállapítja, hogy „[a] piaci szereplőknek […] az információ nyilvánosságra hozása vagy terjesztése előtt figyelembe kell venniük, hogy az információ milyen mértékig nem nyilvános, és hogy milyen mértékben befolyásolná a pénzügyi eszközöket, amelyekkel kereskednek – annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy bennfentes információ alapján kereskednének‑e.” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az uniós jogalkotó úgy véli, hogy egyrészt a nyilvános adatok alapján végzett keresések révén felfedezhető információk főszabály szerint nem minősíthetők bennfentes információnak, másrészt pedig a piaci szereplők feladata, hogy – a megkövetelt gondossággal – megvizsgálják ezen információk tartalmát, valamint azoknak a forgalmazott pénzügyi eszközökre gyakorolt esetleges hatását. Ebből következik, hogy ezzel szemben az a puszta tény, hogy az információhoz csak az érintett részéről kifejtett bizonyos erőfeszítés vagy keresés útján lehet hozzáférni, nem zárhatja ki az információk 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „nyilvános” jellegét. Éppen ellenkezőleg, úgy tűnik számomra, hogy ezen információ nyilvános vagy nem nyilvános jellege attól a kérdéstől függ, hogy az érintett személy észszerűen és a szokásos gondossággal eljáró piaci szereplőként ténylegesen hozzá tud‑e férni ahhoz, annak érdekében, hogy leküzdje a potenciális befektetők esetleges információs aszimmetriáját, amelynek elkerülésére az 596/2014 rendelet irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor és végül, az 596/2014 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének személyi hatálya közvetetten megerősíti azt az elgondolást, amely szerint az 596/2014 rendelet, különösen annak szankciós ága értelmében vett védelemre méltó befektető fogalma az észszerűen és a szokásos gondossággal eljáró befektetőt jelenti, nem pedig a tágabb értelemben vett nyilvánosságot. E rendelkezés különbséget tesz a bennfentes személyek különböző típusai, vagyis az (1) bekezdés szerinti bennfentes kereskedelem tárgyát képező bennfentes információkkal rendelkező személyek között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 596/2014 rendelet 8. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában leírt, bennfentes információkkal rendelkező és (tiltott) bennfentes kereskedelem elkövetésére képes személyek körét, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">31</a>
</span>) vagyis az „elsődleges” bennfentes személyek csoportját kibővíti e (4) bekezdés második albekezdése, amely ide sorol minden olyan személyt, aki bennfentes információval rendelkezik, „amennyiben az említett személy tudja, vagy tudnia kellett volna, hogy bennfentes információról van szó”, vagyis a „másodlagos” bennfentes személyeket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">32</a>
</span>) Míg az „elsődleges” bennfentes személyek olyan sajátos tevékenység vagy magatartás folytán rendelkeznek bennfentes információval, amely megkülönbözteti őket más befektetőktől, a „másodlagos” bennfentes személyek bennfentes jellege csak akkor áll fenn, ha bebizonyosodik, hogy tudnak vagy felróható módon nem tudnak egy bennfentes információ fennállásáról, amely ily módon a gondatlan magatartásuk eredménye.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből azt a következtetést vonom le, hogy annak megállapításához, hogy valamely információt az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében véve „nyilvánosságra hoztak”, a nyilvánosság vagy a hozzáférhetőség mértéke az észszerűen és a szokásos gondossággal eljáró befektető nézőpontjától függ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az adott ügy azon kritériumairól és körülményeiről, amelyeket figyelembe kell venni annak értékelése során, hogy valamely információt „nyilvánosságra hoztak‑e”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azokat a feltételeket, amelyek mellett a fent említett kritériumok lehetővé teszik az állítólagosan bennfentes információ nyilvános jellegének megállapítását, az alapeljárás körülményeire tekintettel kell értékelni, amelyek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság hatáskörébe és felelősségi körébe tartozik. Véleményem szerint a jogbiztonság és az ártatlanság vélelmének védelme érdekében, tekintettel a bennfentes kereskedelem fennállása megállapításának súlyos következményeire, e feltételek együttes fennállásának könnyen ellenőrizhetőnek kell lennie mind az érdekeltek, mind pedig a hatóságok és bíróságok számára. E célból, amint azt a jelen indítvány 68–74. pontjában kifejtettem, az uniós jog megköveteli, hogy egy észszerűen és a szokásos gondossággal eljáró befektető nézőpontjából induljunk ki. Ezzel szemben annak vizsgálata, hogy az adott esetben teljesülnek‑e az említett feltételek, lényegében a nemzeti hatóságok és bíróságok feladata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, ellentétben azzal, amit TK és OP állít, úgy vélem, hogy az ilyen információ 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „nyilvános” jellegének elismeréséhez nem elegendő pusztán az, hogy valamennyi befektetőnek megvan a lehetősége, hogy olyan információkat szerezzen be, amelyeket az információszabadságra vonatkozó nemzeti jogszabályok – mint például a TF vagy a nyilvános hozzáférésről és a bizalmas kezelésről szóló törvény – formálisan „nyilvánosnak” minősítenek, mivel azokat a hatóságok őrzik, és kérelemre hozzáférhetővé teszik. A dokumentumokhoz való, az 1049/2001/EK rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">33</a>
</span>) szerinti hozzáférési joghoz hasonlóan ugyanis egyrészt e hozzáférési jog gyakorlásához a TF 6. fejezetének 4. §‑a értelmében e hatóságokhoz intézett kifejezett kérelem szükséges, másrészt pedig e kérelem olyan kivételekbe ütközhet, mint a bizalmas kezelésre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó korlátozások és feltételek, amelyeket a TF 2. fejezetének 2. §‑a, valamint a nyilvános hozzáférésről és a bizalmas kezelésről szóló törvény 19. fejezete 3. §‑ának második bekezdése és 31. fejezetének 16. §‑a ír elő. Márpedig úgy tűnik számomra, hogy ezek a korlátozások és feltételek sérthetik mind az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő „nyilvánosság” fogalmát, mind pedig a szankciós ágának a befektetők bizalmának védelmére irányuló célját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt figyelembe kell venni azon összefüggés sajátosságait, amelyben a releváns információ hozzáférhetővé tételére sor kerülhet, így a jelen ügyben azt a helyzetet, amikor a közbeszerzésről szóló, 2016. évi 1145. sz. törvény alapján közbeszerzési szerződést odaítélő határozatot fogadnak el és tesznek közzé. Ilyen helyzetben a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője, valamint az eljárás eredményének megismeréséhez fűződő érdeket kifejező vagy erre készülő személyek olyan szűk érintett nyilvánosságot alkotnak, amelyről feltételezhető, hogy az említett személyek a megkövetelt gondossággal és észszerűen eljáró potenciális befektetőknek minősülnek. E résztvevők vagy személyek esetében ugyanis különösen valószínű, hogy az ilyen eljárás eredményétől függően eszközölnek befektetéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik, hogy a vonatkozó svéd szabályozás ezen az értelmezésen alapul, mivel az érdekelt piaci szereplők számára két lépésben történő közzétételt ír elő. Így egyrészt a közbeszerzésről szóló, 2016. évi 1145. sz. törvény 12. fejezete 12. §‑a első bekezdésének első mondata értelmében az ajánlatkérő a lehető legrövidebb időn belül írásban értesíti a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a szerződés odaítélésével vagy a keretmegállapodás megkötésével kapcsolatos döntésekről. Másrészt e törvény 19. fejezete 7. §‑ának első bekezdése szerint az ilyen határozatot legkésőbb a szóban forgó szerződés vagy keretmegállapodás megkötését követő 30 napon belül közzé kell tenni a közbeszerzési eljárás eredményét közlő hirdetményben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig véleményem szerint a közbeszerzésről szóló, 2016. évi 1145. sz. törvény 12. fejezete 12. §‑a első bekezdésének első mondatában előírthoz hasonló korlátozott hozzáférhetővé tétel azon részvételre jelentkezők, ajánlattevők és adott esetben más személyek felé, akik kinyilvánították a közbeszerzési eljárás figyelemmel kísérésére irányuló szándékukat, főszabály szerint nem elegendő ahhoz, hogy a szóban forgó információt az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében „nyilvánosságra hozottnak” lehessen tekinteni. Amint az e törvény 19. fejezete 7. §‑ának első bekezdéséből következik, úgy tűnik, hogy maga a svéd jogalkotó is úgy véli, hogy vannak más érdekeltek, köztük azok, akik a közbeszerzési eljárás eredményét közlő hirdetményeket figyelemmel kísérik. Ilyen körülmények között azon személyek köre, akik a szerződés odaítéléséről szóló határozatról az ilyen hirdetmény közzététele előtt azonnal értesítést kaptak, még az e rendelet 8. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerinti „másodlagos” bennfentes személyeknek is minősülhetnének, akik az említett rendelet 14. cikkének a) vagy c) pontja értelmében képesek tiltott bennfentes kereskedelem végzésére vagy bennfentes információk jogosulatlan felfedésére (vagy ennek megkísérlésére). Így, még ha feltételezzük is, hogy az öt ajánlattevő társaság részére történő megküldéssel párhuzamosan az odaítélésről szóló határozatot további 22 személlyel közölték, akik bejelentették a közbeszerzési eljárás figyelemmel kíséréséhez fűződő érdeküket – ami a kérdést előterjesztő bíróság és a felek által szolgáltatott információk alapján nem bizonyított –, az ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „nyilvánosság” fogalma nem feltétlenül teljesül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a közbeszerzési eljárás eredményének a 2016. évi 1145. sz. törvény 19. fejezete 7. §‑ának első bekezdése alapján hirdetmény útján történő közzététele álláspontom szerint messzemenően elegendő ahhoz, hogy minden észszerűen és a szokásos gondossággal eljáró potenciális befektetőt tájékoztassanak. Az ilyen érdekelt befektetőtől ugyanis elvárható, hogy rendszeresen kövesse az ilyen közleményeket, amelyek befolyásolhatják befektetési döntéseit. Úgy tűnik számomra, hogy ez a megközelítés összeegyeztethető a Charta 48. cikkében biztosított védelemhez való joggal és az ártatlanság vélelmével, mivel lehetővé teszi mind a hatóságok és bíróságok, mind pedig az esetlegesen eljárás – adott esetben büntetőeljárás (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">34</a>
</span>) – alá vont érdekeltek számára annak eldöntését, hogy a szóban forgó nyilvánosságra hozatal elérte‑e a nyilvánosság megkövetelt szintjét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az értékelés nem érinti azt a kérdést, hogy az ilyen hirdetmény közzététele megfelel‑e a kibocsátónak tulajdonítható, az 596/2014 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti közzététel feltételeinek is, és ha igen, milyen mértékben, különösen a gyors és teljes körű tájékoztatás feltételének, amely kérdést a jelen ügyben nem kell eldönteni. Ugyanez vonatkozik arra a kérdésre is, hogy a Hybricon 2018. május 14‑i, az állítólagos bennfentes kereskedelmet követő sajtóközleménye megfelel‑e e feltételeknek, vagy legalábbis e sajtóközlemény azzal a következménnyel járt‑e, hogy a közzétett információ elveszítette az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett bennfentes információ jellegét. Ugyanakkor az említett rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében vett közzététel elegendő ahhoz, hogy megfeleljen az ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt nyilvánosságra hozatali feltételnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az ügy körülményeire tekintettel megvizsgálja, hogy az állítólagos bennfentes kereskedelem végrehajtásának időpontjában az 596/2014 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, észszerűen és a szokásos gondossággal eljáró potenciális befektető nézőpontjából szükséges nyilvánossági szintet elérték‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság, Svédország) által előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-150" title="page-25">
      A piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16‑i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (piaci visszaélésekről szóló rendelet) 7. cikke (1) bekezdésének a) pontját a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-151" title="page-25">
      1) Ahhoz, hogy valamely információt „nyilvánosságra hozottnak” lehessen tekinteni, nem elengedhetetlen, hogy azt e rendelet 17. cikkének megfelelően közzétették.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-152" title="page-25">
      2) Egy információ akkor tekinthető „nyilvánosságra hozottnak”, ha az észszerűen és a szokásos gondossággal eljáró befektető számára ismert vagy hozzáférhető, figyelembe véve az adott ügy körülményeit és az információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó releváns szabályokat, például a közbeszerzésre alkalmazandó szabályokat. A nemzeti hatóságok és bíróságok mérlegelési jogkörébe tartoznak azok a körülmények, amelyek között az adott ügyben az ilyen ismertség vagy hozzáférhetőség fennállását el kell ismerni.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">i</a>
</span>) A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">2</a>
</span>) Az utoljára az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis‑ és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról szóló, 2024. október 23‑i (EU) 2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L, 2024/2809; helyesbítés: HL L, 2025/90190) módosított, a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (piaci visszaélésekről szóló rendelet) (HL 2014. L 173., 1. o.; helyesbítés: HL 2016. L 287., 320. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">3</a>
</span>) Lásd: 2009. december 23‑i Spector Photo Group és Van Raemdonck ítélet (C‑45/08, EU:C:2009:806); 2011. július 7‑i IMC Securities ítélet (C‑445/09, EU:C:2011:459); 2012. június 28‑i Geltl ítélet (C‑19/11, EU:C:2012:397); 2015. március 11‑i Lafonta ítélet (C‑628/13, EU:C:2015:162); 2022. március 15‑i Autorité des marchés financiers ítélet (C‑302/20, EU:C:2022:190).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">4</a>
</span>) Lásd többek között: Hansen, J. L., „MAD in a Hurry: The Swift and Promising Adoption of the EU Market Abuse Directive”, European Business Law Review, 2004, 183. és azt követő oldalak; Gilotta, S., „The Regulation of Outsider Trading in the EU and the US”, European Company and Financial Law Review, 2016, 631. és azt követő oldalak; Klöhn, L., „Wann ist eine Information öffentlich bekannt i.S.v. Art. 7 MAR?” Zeitschrift für das gesamte Handels‑ und Wirtschaftsrecht, 2016, 707. és azt követő oldalak; Juan y Mateu, F., „La difusión pública de información privilegiada en los mercados de valores”, Revista de Derecho Mercantil, 2017, 304. sz., 113. és azt követő oldalak; Hössl‑Neumann, M., Informationsregulierung durch Insiderrecht, 2020, 53. és azt követő oldalak; Hössl‑Neumann, M., és Torggler, U., „Inside Information”, in Kalls, S., Oppitz, M., Torggler, U., és Winner, M. (szerk.), EU Market Abuse Regulation, Elgar, Cheltenham, 2021, 55. és azt követő oldalak, valamint Veil, R., „Insider Dealing” in Veil, R. (szerk.), European Capital Markets Law, Hart Publishing, Oxford, 3. kiadás, 2022, 14. §, 189. és azt követő oldalak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">5</a>
</span>) Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a bennfentes információk megfelelő nyilvános közzétételére és a bennfentes információk nyilvános közzétételének késleltetésére alkalmazott technikai eszközökre vonatkozó végrehajtás‑technikai standardok meghatározásáról szóló, 2016. június 29‑i bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2016. L 173., 47. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">6</a>
</span>) A piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról szóló, 2014. április 16‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (piaci visszaélésekről szóló irányelv) (HL 2014. L 173., 179. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">7</a>
</span>) Az alapeljárás felpereseinek írásbeli észrevételeiből kitűnik, hogy a szerződés odaítéléséről szóló határozatot nemcsak ezen öt társaságnak küldték meg, hanem olyan személyek 22 e‑mail címére is, akik bejelentették a közbeszerzési eljárás figyelemmel kíséréséhez fűződő érdeküket, anélkül hogy abban részt vennének. E személyek személyazonossága és szerepe azonban az említett eljárásban ismeretlen marad. A kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott felvilágosítás szerint ugyanis nem bizonyított, hogy a szóban forgó információkat ténylegesen közölték az említett személyekkel. Ezenkívül a tárgyaláson egyik fél sem tudta megerősíteni, hogy az odaítélő határozatot párhuzamosan megküldték a másik 22 címzettnek.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">8</a>
</span>) Körülbelül 4720 euró.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">9</a>
</span>) Körülbelül 13 425 euró.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">10</a>
</span>) A felvilágosítások először is az OP és a TK által javasolt azon lehetőségre vonatkoztak, hogy a közbeszerzési eljárás odaítéléséről szóló határozatot az ajánlatkérő megküldte azon személyek e‑mail címére is, akik érdeklődésüket fejezték ki ezen ajánlati felhívás iránt; másodszor e személyek személyazonosságára és az ajánlati felhíváshoz fűződő érdekük indokaira; harmadszor pedig a Hybricon sajtóközleménye által eredményezett nyilvánosságra, valamint az ajánlati felhívást követő sajtóközleménynek az ajánlatkérő szerv általi esetleges közzétételére, és adott esetben annak időpontjára (lásd a jelen indítvány 7. lábjegyzetét is).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">11</a>
</span>) Erről igen ellentmondásos vita folyik a jogtudományban; lásd a jelen indítvány 4. lábjegyzetét: Hansen, 194. és 195. o.; Gilotta, 634. és azt követő oldalak; Klöhn, 714–719. o.; Juan y Mateu, 117. és azt követő oldalak; Hössl‑Neumann, 53–58. o.; Hössl‑Neumann és Torggler, 62–65. o., valamint Veil (a jelen indítvány 4. lábjegyzete), 201. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">12</a>
</span>) Lásd többek között: 2022. november 15‑i Senatsverwaltung für Inneres und Sport ítélet (C‑646/20, EU:C:2022:879, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), amely szerint „az uniós jog egységes alkalmazásának követelményeiből, mind pedig az egyenlőség elvéből az következik, hogy az uniós jog azon rendelkezésében foglalt kifejezéseknek, amely a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében nem tartalmaz kifejezett utalást a tagállami jogokra, rendes körülmények között az egész Unióban olyan önálló és egységes értelmezést kell tulajdonítani, amelynek kialakítása során e rendelkezésnek nem csupán a kifejezéseit, hanem kontextusát, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi”).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">13</a>
</span>) Lásd a francia („rendue publique” és „rend publiques”) és a spanyol („no se haya hecho pública” és „hará pública”) nyelvű változatot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">14</a>
</span>) Így közelebbről a svéd nyelvű változat az „Information […] som inte har offentliggjorts” és az „informera allmänheten” kifejezést tartalmazza. Ugyanez vonatkozik többek között a német („nicht öffentlich bekannte Informationen” és „gibt der Öffentlichkeit […] unverzüglich bekannt”), az angol („information […] which has not been made public” és „inform the public”), az olasz („che non è stata resa pubblica” és „comunica al pubblico”) és a portugál („não tenha sido tornada pública” és „informa o público”) nyelvű változatra.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">15</a>
</span>) Lásd: 2016. március 1‑jei Alo és Osso ítélet (C‑443/14 és C‑444/14, EU:C:2016:127, 27. pont); 2016. július 21‑i EUIPO kontra Grau Ferrer ítélet (C‑597/14 P, EU:C:2016:579, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd ebben az értelemben: 2021. október 6‑i Consorzio Italian Management és Catania Multiservizi ítélet (C‑561/19, EU:C:2021:799, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, amely ítélet szerint „minden egyes uniós jogi rendelkezést saját szövegösszefüggésébe kell helyezni, és e jog rendelkezéseinek összessége, annak céljai, valamint a szóban forgó rendelkezés alkalmazási időpontjában fennálló fejlődési állapota tükrében kell értelmezni […]”).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">16</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: az Autorité des marchés financiers ügyre vonatkozó indítványom (C‑302/20, EU:C:2021:747, 1. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">17</a>
</span>) Lásd a 2016/1055 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját; lásd még: Klöhn (a jelen indítvány 4. lábjegyzete), 707. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">18</a>
</span>) Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">19</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: az Autorité des marchés financiers ügyre vonatkozó indítványom (C‑302/20, EU:C:2021:747, 1. pont). Lásd továbbá az 596/2014 rendeletet megelőző szabályozást illetően: 2007. május 10‑i Georgakis ítélet (C‑391/04, EU:C:2007:272, 38. pont); 2009. december 23‑i Spector Photo Group és Van Raemdock ítélet (C‑45/08, EU:C:2009:806, 47. és 48. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">20</a>
</span>) A 2014/57 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében (lásd a jelen indítvány 6. lábjegyzetét).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">21</a>
</span>) Lásd az 596/2014 rendelet 30. cikke (2) bekezdésének h)–j) pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">22</a>
</span>) Lásd analógia útján többek között: 2023. szeptember 14‑i Volkswagen Group Italia és Volkswagen Aktiengesellschaft ítélet (C‑27/22, EU:C:2023:663, 45. és azt követő pontok).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">23</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima (Büntetőpontok) ítélet (C‑439/19, EU:C:2021:504, 89. pont); 2023. május 4‑i MV – 98 ítélet (C‑97/21, EU:C:2023:371, 42. pont); 2023. szeptember 14‑i Volkswagen Group Italia és Volkswagen Aktiengesellschaft ítélet (C‑27/22, EU:C:2023:663, 49. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">24</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2017. március 28‑i Rosneft ítélet (C‑72/15, EU:C:2017:236, 162. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2017. december 5‑i M. A. S. és M. B. ítélet (C‑42/17, EU:C:2017:936, 56. pont); 2021. szeptember 9‑i Ministère public (Területen kívüli szankciók) ítélet (C‑906/19, EU:C:2021:715, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">25</a>
</span>) Kiemelés tőlem. Lásd még különösen az angol („information a reasonable investor would be likely to use as part of the basis of his or her investment decisions”) és a német („Informationen […], die ein verständiger Anleger wahrscheinlich als Teil der Grundlage seiner Anlageentscheidungen nutzen würde”) nyelvű változatot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">26</a>
</span>) Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">27</a>
</span>) Lásd még ebben az értelemben: Hansen (a jelen indítvány 4. lábjegyzete), 195. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">28</a>
</span>) Lásd még ebben az értelemben: ESMA, Questions and Answers on the Market Abuse Regulation, 17. kiadás, 2022. november 15‑i frissítés, 21. o., A5.10.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">29</a>
</span>) Lásd még ebben az értelemben: Hansen (a jelen indítvány 4. lábjegyzete), 195. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">30</a>
</span>) Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">31</a>
</span>) Vagyis minden olyan személy, aki a kibocsátó „ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervé[nek]” tagja, „részesedés[sel]” rendelkezik a kibocsátó „tőkéjében”, aki „az [említett] információkhoz munkaviszony, valamely foglalkozás gyakorlása vagy feladatok teljesítése során” fér hozzá, vagy „bűncselekményekben” vesz részt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">32</a>
</span>) Kiemelés tőlem. Az „elsődleges bennfentes személy” és a „másodlagos bennfentes személy” közötti különbségtétel a jogirodalomban szokásossá vált; lásd többek között: Hössl‑Neumann (a jelen indítvány 4. lábjegyzete), 51. o., és Veil (a jelen indítvány 4. lábjegyzete), 215. o., 78. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">33</a>
</span>) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">34</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2009. december 23‑i Spector Photo Group és Van Raemdonck ítélet (C‑45/08, EU:C:2009:806, 43. és azt követő pontok, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</body>
</html>
